Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
1977. NOVEMBER 16., SZERDA %MAim A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának jelentése A háromnegyedév eredményei Beruházások Az idei év utolsó negyedéig a megyében megfigyelt 79 fontosabb beruházásra az éves költségelőirányzatnak csupán 48 százalékát használták fel. Az éves előirányzat teljesítésének üteme elmaradt a korábbi évitől, bár volumenében meghaladta azt. A nagyberuházások közül a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítésénél az éves feladatok 64 százalékát, az Országos Villamos- távvezeték Vállalat 750 kV-os beruházásánál pedig 42 százalékát érték el. Ez év III. negyedévében a Kiskunsági Állami Gazdaság szakosított tehenészeti telepének építése fejeződött be. A vizsgált időszakban élénk volt a tanácsok beruházási tevékenysége; a III. negyedév végéig a beruházások teljesítésére 376 millió Ft-tal többet használtak fel, mint egy évvel rorábban. Az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 18 százalékkal többet fordítottak beruházásaik megvalósítására, mint az elmúlt év azonos időszakában; a beruházások nagv részét gépbeszerzések :ették ki. Ipar A megyében települt szo- úalista ipar termelésének növekedése az elmúlt évihez rasonlóan alakult; az év első lárom negyedévében az ipari termelés az országosnál gyorsabb ütemben, 7 százalékkal lőtt. A foglalkoztatottak szá- na alig emelkedett, így a ■ermelés növekedését 89 számlákban a termelékenység színvonalának javulása ered- nényezte. Folytatódott a szövetkezeti ipar 1974. év óta ártó gyorsuló ütemű fejlődőié; ez év első három negyedívében a termelés már csak- íem 20 százalékkal haladta neg az előző év azonos idő- izakáét. Az állami ipar termelése !gy év alatt 6 százalékkal lőtt. Ezen belül a villamos- inergia-ipari vállalatok ter- nelésének volumene az I. fél- ivi gyors emelkedés után a II. negyedévben valamelyest visszaesett. Gyors ütemben ímelték termelésüket a vegy- pari vállalatok, ennél mérsé- :eltebb termelésnövekedés 'olt a gépiparban és az építő- ínyag-iparban. A könnyűipar ermelése 6 százalékkal nőtt; ízen belül a minisztériumi cönnyűipari vállalatok terme- ése az 1974. év óta mindig íz előző évi szint alatt ma- adt, ez évben viszont már legyedévről negyedévre meg- taladta az egy évvel koráb- iit. Az élelmiszeripar terme- ése szintén_ jelentős mérték- len emelkedett; a jobb nyers- nyagellátás következtében ez v első kilenc hónapjában 9 zúzalékkal termeltek többet íz egy évvel korábbihoz vi- zonyítva. A megyei székhelyű ipar- 'állalatok és szövetkezetek a avalyi háromnegyedévinél — sszehasonlítható áron szállóivá — 7 százalékkal több érmékét értékesítettek. Ennél yorsabb ütemben emelkedett nehézipari termékek eladott lennyisége, míg az élelmi- zeripar értékesítése továbbra em érte el az egy évvel ko- ábbit. Változatlanul élénk a általatok és a szövetkezetek sporttevékenysége. Az export olumene 36 százalékkal nőtt, Isősorban a nehézipari ter- lékek eladásának hatására, e jelentősen emelkedett az lelmiszeripari termékek ki- itele is. A belkereskedelem- en értékesített termékek lennyisége azonban csökkent vizsgált időszakban. ipítőipar Továbbra is élénk a megyéén az építőipari tevékenyég, bár az első félévi ütem alamelyest mérséklődött a II. negyedévben. A szocialis- i építőipar saját építési-sze- elési munkáinak értéke ez év Iső három negyedévében — sszehasonlítható áron számivá — 9 százalékkal maga- abb az egy évvel korábbi, iszonylag alacsony bázishoz mértein. Az építőipar valamennyi szektorában gyors ütemben emelkedett a saját építési-szerelési munkák volumene. Átlagot meghaladó mértékben növelték termelésüket a tanácsi építőipari vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló építőipari közös vállalkozásai. A szocialista építőipar foglalkoztatottainak száma 3 százalékkal nőtt. Így a termelés emelkedéséhez 65 százalékban járult hozzá a termelékenység javulása. Ennél kedvezőbb az arány az állami építőiparban, ahol a minisztériumi vállalatok termelésük növelését teljes egészében, a tanácsi vállalatok pedig 70 százalékban termelékenységük fokozásával érték el. Az év eddig eltelt időszakában a szocialista építőipari szervezetek 618 lakást adtak át. Jelentősen megélénkült a lakásépítési tevékenység a tanácsi építőipari vállalatoknál és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek önálló építőipari közös vállalkozásainál. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üzemei az előző évinél 5 százalékkal nagyobb mennyiségű kalászost takarítottak be. A többlettermelés a kalászosok hozamának emelkedéséből adódott. A gazdaságok — a kedvező időjárást kihasználva — jól haladnak az őszi mezőgazda- sági munkákkal; a betakarítás üteme lényegesen kedvezőbb, mint tavaly volt. A silókukorica, a burgonya és a napraforgó betakarítása lényegében befejeződött. A cukorrépaterület 47 százalékáról gyűjtötték be a termést, a kukorica betakarítása pedig több mint 50 százalékos volt október közepéig. A talajelőkészftés üteme kismértékben elmaradt az előző évitőL A vetést az előirányzott terület 65 százaié-1 kán fejezték be; ezen belül az őszi árpának 95, a rozsnak 78 százaléka, a búzának pedig több mint fele került .földbe a megfigyelt időpontig. A megye mezőgazdasági üzemei ez év szeptember 30- án 5 százalékkal több szarvas- marhát tartottak, mint egy évvel korábban. A növekedés az állami gazdaságok 9, illetve a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 7 százalékos szarvasmarha-állomány emelkedéséből adódott. A kisüzemi gazdaságok szarvasmarha-állománya tovább csökkent. A sertésállomány a III. negyedév végén 1,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A kisüzemi gazdaságokban csökkent a sertéslétszám, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek pedig az előző évihez képest tovább növelték állományukat. Az év első három negyedévében a megye gazdaságainak vágósertés-értékesítése a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 72 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a vágómarhából felvásárolt mennyiség kismértékben elmaradt az egy évvel korábbitól. A tejfel- vásárlás a termelés növekedésének megfelelően tovább emelkedett. A vágóbaromfi- és a tyúktojás-felvásárlás 10, illetve 15 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában felvásárolt mennyiségtől. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás A megye összes foglalkoztatottjainak száma a háromne- gyedév végéig 1,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fizikai, foglalkozásúak száma az állami gazdaságokban és a szállításban csökkent, viszont az iparban, az épitőiparDan, a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban emelkedett. Ez év első kilenc hónapjában a lakosság készpénzbevételei az előző évinél jóval erőteljesebben, 12 százalékkal emelkedtek. Ezt elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos pénzbevételek eredményezték. A bér- és bérjellegű bevételek összege 7 százalékkal volt több a tavalyinál. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak havi átlagbéré ez év negyedik negyedévéig minden népgazdasági ágban nagyobb mértékben javult, mint a megelőző évben. A lakosság készpénzbevételeinek a tavalyinál erőteljesebb emelkedése érződött a betétállomány alakulásában is. Ez év szeptember végén 16 százalékkal volt több a lakossági betétek állománya, mint egy évvel korábban. Továbbra is gyorsabban emelkedett a betétállomány növekedésénél a lakosságnak nyújtott hitelek állománya. A kiskereskedelem eladási forgalma — fogyasztói folyóáron — 11 százalékkal növekedett az előző év első három negyedévéhez viszonyítva. Mind az állami, mind a szövetkezeti szektor egységei csaknem azonos mértékben növelték forgalmukat. A kiskereskedelmi árszínvonal országos átlagos emelkedését figyelembe véve a forgalom mennyisége 6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az idényáras cikkek árszínvonala a növekvő kínálat kö- vetkezetében változatlanul kedvezőbb a tavalyinál. Elsősorban a zöldség- és a gyümölcsfélék árai csökkentek erőteljesen. Ennek hatására az idényáras cikkek együttes árai júliusban 17, augusztusban 22 és szeptemberben 18 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az elmúlt év azonos hónapjaiban. A kubai katonai delegáció szentendrei látogatáson Tegnap délelőtt Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola udvarán kubai, magyar és vörös zászlócskákat lengető úttörők és a főiskolai hallgatók köszöntötték Czine- ge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és a néphadsereg más magas rangú vezetői társaságában az intézménybe látogató kubai katonai küldöttséget. A vendéglátók nevében Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka, valamint Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános elnök- helyettese, Simon János, a szentendrei városi pártbizottság első titkára és Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke fogadta és üdvözölte a vendégeket. Raul Castro Ruz és Czinege Lajos ellépett a tiszteletükre felsorakozott díszszázad előtt. Felhangzott a kubai és a magyar himnusz, majd a magas rangú kubai és magyar katonai vezetők az alakulat díszmenetét fogadták. A tisztelgést követően a látogatókat vörös szegfűcsok- rokkal ifjúkommunisták köszöntötték. A meleg fogadtatás után a kubai katonai küldöttséget az intézmény nagy tanácstermében Kazai Barna tájékoztatta a főiskola felépítéséről, életéről, fejlődéséről. Raúl Castro különös érdeklődést tanúsított az iránt, hogyan kerülnek a fiatalok az iskolába. Kérdésére a főiskola parancsnoka elmondta, hogy az intézmény 13 középiskolát patronál. A hallgatók és a fiatalok találkozásai alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy tájékoztassák az érdek, lődőket a főiskola életéről, kedvet ébresszenek a hivatásos tiszti pályához. Azok közül a diákok közül is többen választják ezt a hivatást, akik ezrével fordulnak meg itt év közben a lakta- I nyalátogatások alkalmával. Czinege Lajos hozzátette: so- I káig a középiskola volt az egyetlen forrása a beiskolázásnak. Tavaly óta azonban már olyan tehetséges munkásfiatalok is bekerülnek a hallgatók közé — ugyanúgy, mint más felsőoktatási intézménybe is —, akik nem érettségiztek. Számukra 8 hónapos előkészítő tanfolyamot tartanak, hogy megkönnyítsék a beilleszkedésüket. Az utánpótlás legújabb forrása pedig a katonai kollégium. Ilyenből jelenleg egy működik, Egerben, de tervezik másik kettő létrehozását is Tatán, és Nyíregyházán. Ezekben az intézményekben hátrányos helyzetű, jó képességű munkás- és parasztfiatalok neveléséről, teljes ellátásáról gondoskodik a hadsereg, s közülük is sokan választják majd a tiszti hivatást. Az elmondottakról nagy elismeréssel nyilatkozott a kubai fegyveres erők minisztere, majd az iránt érdeklődött, milyenek a képesség- vizsgálatok a felvételi vizsgákon. Nagy figyelemmel hallgatta a különböző tesztek is- martetését. Ezek arra hivatottak, hogy eldöntsék, parancsnoki vagy technikai feladatok ellátására alkalmasabb-e a jelölt. Ezután Raúl Castro a hallgatók ellátásáról kérdezett, s helyesléssel nyilatkozott a jó tanulmányi eredményekre serkentő ösztöndíjrendszerről. A tájékoztatót követően a vendégek néhány oktatótermet tekinJtettek meg. Raúl Castro és a küldöttség tagjai az audiovizuális kiképzési kabinet padsoraiban ülve figyelték meg az oktatógép által közvetített harcászati program egy részletét. Újdonságot is bemutattak a vendégeknek a főiskola vezetői, a nemrég elkészült, úgynevezett szimulátort. Ez lehetőséget nyújt a leendő parancsnokoknak arra, hogy az irányító munkát laboratóriumi körülmények között gyakorolják. Egy központból vezérelt tv-képernyőn jelennek meg a harc különböző mozzanatai, melyekre a hallgatóknak reagálni kell: utasítani, mozgatni a parancsnokságuk alatt harcoló erőket és technikai eszközöket. A tanár a központból figyelheti, értékelheti a hangszigetelt fülkékben elhelyezkedő 26 hallgató munkáját. Raúl Castro maga is kipróbálta az oktatás e korszerű eszközét. A küldöttség megtekintette a páncélos járművek fedett gyakorlótermét is, megszemlélte a tisztjelöltek bemutató gyakorlatát. Raúl Castro érdeklődéssel járta körül a harci járműveket. Néhány közvetlen szót váltott Kotálik Gyula zászlóssal. Megnézték a vendégek az egyik hallgatói körletet is, ahol a tisztjelöltek elhelyezési körülményeivel, ruházatával és felszerelésével ismerkedtek. A KISZ-klubba is betekintettek, ahol a kubai fegyveres erők minisztere, Sütő László zászlósnak tett fel néhány személyes kérdést, majd megjegyezte: lassan már megtanulja a magyar katonák rangjelzéseit. Megyei munkavédelmi konferencia , Nagyobb figyelmet a balesetek megelőzésére! Tegnap délelőtt megyei munkavédelmi konferenciát hívtak össze Szentendrén, a megyei művelődési központban. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem a munikavé- delmi megbízottak, hanem a gyárak, termelőegységek felső szintű vezetői és a vállalati — üzemi — szakszervezeti tanácsok titkárai ültek össze eszmecserére. Gölöncsér Dánielnének, az SZMT titkárának megnyitó- szavai után Nagy Gyula, a SZOT munkavédelmi osztályvezető-helyettese tartott vitaindító előadást Mint elmond - tá, igen fontos a munkavédelmi szemlélet további formálása. A gazdasági vezetők egy része még ma sem tekinti munkaköri kötelességének a balesetek megelőzését, a biztonságos munkát szolgáló intézkedések betartását. Megyénkben — erről már Frits István, az SZMT munkavédelmi osztályvezetője tájékoztatta a meghívottakat — az elmúlt tíz esztendő alatt 12,9 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma. Viszont, minit mondta, elégedettségre még így sincs ok. Túl azon. hogy a számok mögött emberi sorsok, esetenként emberi tragédiák húzódnak meg, nem elhanyagolható az üzemi balesetek közvetlen anyagi hatása sem. Csak 1976- ban 107 ezer munkanapkiesést okozott a technológiai fegyelem be nem tartása, az emberi figyelmetlenség. Az idén pedig, mositanig, 15 halálos és 23 csonkulásos baleset következett be, s fel kell figyelni arra is, hogy csak az építőiparban kilenc volt a halálos áldozat. Mi jellemzi Pest megye általános munkavédelmi helyzetét? Erre a kérdésre is válaszolt Frits István. Leszögezte: a meglevő gondok ellenére is minden szinten, javulás tapasztalható. Megfogalmazódtak az elkövetkező időszak legfőbb tennivalói is. Mivel az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban a középszintű vezetők nem értékelik megfelelően a munkavédelem fontosságát, jobban meg kell szervezni a munkavédelmi tevékenység irányítását és ellenőrzését. Szigorúbban kell számonkw- ni a biztonsági előírások betartását. A szakszervezeti bizottságoknak is jobban kell segíteniük a munkavédelmi őröket, a társadalmi aktivistákat. Milyen megyénk munka- egészségügyi helyzete? Megfelelő előrelátással tervezik-e a beruházásokat munkavédelmi szempontból? Ezekre és még számos egyéb kérdésre fogalmazták meg a választ a konferencia felszólalód: dr. Medgyesi Péter, a Pest megyei KÖJÁL munkaegészség- ügyi osztályvezetője, Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács építés-közlekedési és vízügyi osztályvezetője, Török Zoltán, a Pest megyei Tanácsipari osztályvezetője, Bárányos János, a Csepel Autógyár beruházási főmérnöke, Vezer- kényi Ferenc, a Felsőbabád! Állami Gazdaság elnöke, Horváth Ferenc, a solymári PEMU igazgatója, Molnár János, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Friss Antalné, a Nagykőrösi Konzervgyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára, Ku- rucz Attila, a Magyar Hagó- és Damgyár váci gyáregységének üzemi szakszervezeti bizottságának titkára, valamint Vasanits Béla, a Pest, Komárom és Nógtád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kereskedelmi osztályvezetője. A több órás, igen hasznos konferencia Gölöncsér Dániellé zárszavával ént véget. D. Gy. Vendégek az oktatókabinetben A gyakorlóteremben Raúl Castro néhány közvetlen szót váltott Kotálik Gyula zászlóssal HalmágyI Péter felvételei A körletlátogatás után haditechnikai bemutatón vett részt a magas rangú kubai katonai küldöttség. Valamennyien elismeréssel szóltak a magyar néphadsereg korszerű fegyvereiről, felszereléseiről. A látogatás befejeztével Kazai Barna ajándékokat adott át Raúl Castrónak: Kossuth kardjának kicsinyített mását, Rózsa Péter szentendrei szobrászművésznek a három magyar forradalmi tavaszt ábrázoló plakettjét, valamint a főiskola életét megelevenítő albumot. Raúl Castro megköszönve a szíves fogadtatást és tájékoztatást, kubai katonák által készített harckocsimakettet adott át Kazal Barnának. M. J.
