Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

Ha elalszik a villany... Á lakosság szolgálatában Jelentős feladat a fmk-jellegű karbantartás M0H0B»7IDED Ha ingadozik az áram, ha sötét borul az esti utcákra, vagy ha az újonnan épült ház elektromos bekötéséhez, vil­lanyfűtéséhez kellene enge­dély, Üllő, Vecsés, Péteri, Gyömrő, Ecser és Maglód la­kossága az Elektromos Művek üllői kirendeltségét keresi fel. Nyolc község áramellátásá­ra ügyel ez a kirendeltség. Naponta nyolc-tíz ember is megfordul ügyes-bajos dol­gaival a Zöldfa utcai kis iro­dában. És ha várakozni kell, ugyanennyi bosszankodik, pa­naszkodik, mert olyan kicsi a hely, olyan zsúfoltak a szobák, hogy az udvaron kénytelenek ácsorogni, esőben, hóban, hő­ségben, hidegben. Mint egy kisebb üzem — Régebben ez a telep csak néhány dolgozót foglalkoztató körzetszerelőség volt. Már ak­kor is kicsinek bizonyult — mondja szinte mentegetőzve Sulyok Szilárd, a kirendeltség vezetője. — Aztán a felada­tok úgy hozták, hogy kiren­deltséget kellett kialakítani, és végképp kinőttük a kis épü­letet. Azóta már" két faházacskát is felállítottak, de még így sincs öltöző, nincs a szerszá­moknak helyük. A telepvezető szobájában is alig fér el az asztal, amely most is tele tervekkel, enge­délyekkel, levelekkel, meg a szék és egy szekrény. Akik beállítanak, főleg két dolgot kérnek: a háztartási áramellátás bővítését vagy a közvilágítás javítását, korsze­rűsítését. — A lakosság igényei évről évre nőnek. Ezt az ütemet ne­héz a hálózat fejlesztésével követni. Legtöbb községben még ázok a vezetékek vannak meg, amelyek a kevésbé gé­pesített háztartás ellátásának és a kis villanykörtés közvi- lításnak tökéletesen megfe­leltek. Csakhogy ma már szin­te valamennyi háztartásban megtalálhatók a korszerű ház­tartási gépek, a villanytűz­helytől a bojlerig, az automa­ta mosógépig. És egyre töb­ben szeretnének áttérni a sok piszokkal járó, hagyományos tüzelésről a korszerű és tiszta villanyfűtésre. — Lassan egy-egy háztar­tásban akkora a fogyasztás, mint régen egy kisebb üzem­ben, egy jól felszerelt kisipa­rosnál. Ezt a régi hálózat ne­hezen vagy egyáltalán nem bírja el. — Olyankor el kell utasíta­nunk a tervet, vagy csak ala­posan módosítva adhatjuk ki. Aztán egyre több helyen szükségessé válik a hálózat korszerűsítése. — A felújítás, bővítés folya­matos. Péteriben és Ecseren már végeztünk is vele. Gyom­ron most folynak nagyobb munkálatok, a község terüle­tének háromnegyed részén már a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő a hálózat, sőt abban a községben már a közvilágítást is felújítottuk, modern higanygőzlámpák vi­lágítanak esténként. Folyamatos rekonstrukció Üllőn is jelentős munkába kezdtek. Űj transzformátor és új középfeszültségű háló­zat épült, most már csak a kisfeszültségű, más néven háztartási hálózatot kell ki­építeniük. — Ezeknek a munkáknak egy részét külső vállalkozók végzik. Kevés az emberünk. Kevesen szánják rá magukat, hogv hozzánk jöjjenek dolgoz­ni. Talán az riasztja el az ál­lást keresőket, hogy a szabad ég alatt van a műhelyünk, és ha esik, ha fúj, ha csontig hatol a hideg, akkor is fel kell mennünk az oszlopra, akkor is dolgoznunk kell. De aki eevszer rászánja magát, hogv ide jöjjön, a.z megszereti a munkát, az már itt marad. Most húszán dolgoznak az üllői kirendeltségen. Érmen kétszer ennyi munkásra volna szükség. — A húszban már a taka­rító és az adminisztrátor is benne van — helyesbít az üzemegység vezetője. — Ha kell, mi is kapjuk magunkat és innen az irodából megyünk segíteni a szerelőknek. Sok ám a nyolc község tizenkét embernek, ugyanis annyian dolgoznak a területen. Feladatuk a folyamatos üzemeltetés biztosítása. De hogy mit takar ez a meghatá­rozás, azt nehéz lenne felso­rolni. — A külső vállalkozók munkájához nekünk kell meg­teremteni a feltételeket. Az uj szakaszok és új bekötések el­lenőrzése, a mérőberendezések cseréje is sok embert lefog­lal. Jelentős feladat a tmk- jellegű karbantartás, mely a biztonságos üzemelés alapja. Vizsgálják a hálózati viszo­nyokat, felmérik a terhelési igényeket, ellenőrzik, hol szükséges korszerűsítés, illet­ve hol kell csökkenteni a ter­helést, hogy a hálózat kibír­ja még a felújításig. Mindez tizenkét dolgozóra hárul. A lakosság pedig türelmetlen. — Ebben az évben majd­nem egymillió forint értékű hálózatfejlesztési munkát vé­geztünk, pedig a mi felada­tunk tulajdonképpen csak az üzemeltetés lenne, a kommu­nális hálózat létesítése, a A lírai és a holnapi MOZIK Ecser: Olcsó regény. Délutá­ni előadáson: A púpos lovacs­ka.. Gomba: Az ígéret földje, I—XI. H.: Jeremy. Gyömrő: Gyilkosság az Orient expresz- szen. H.: Lázadás a buszon. Maglód: Áfonya, a vagány. H.: A fekete város, I—II. Mende: Don Quijote fiai. H.: Áfonya, a vagány. Monor: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjá­nak kalandjai: H.: Én és a tá­bornok. Nyáregyháza: A zsol­dos katona. H.: A sziklabar­lang titka. Pilis: Gyémántak­ció, I—II. H.: Halál az életért. kulturális program Sülysáp: Pókfoci. Űri, v.-h.: Aliz már nem lakik itt. Üllő: Halál az életért. H.: Gyémánt­akció, I—II. Vecsés: A negy­venegyedik. Matiné: Bátor emberek. H.: Apám, az aggle­gény. MŰVELŐDÉSI HAZAK Mendén, 10-től a fotószak­kör, 18-tól az ifjúsági klub foglalkozása, hétfőn, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 18-tól: a pávakör összejövetele. Mo- noron: vásárlással egybekötött politikai és szovjet könyvkiál- lítás. Űriban, 10-től 18-ig: helytörténeti kiállítás. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron, és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon: 26.), Monoron, Monori- crdőn, Csévharaszton és Vasa­don: központi ügyelet, dr. Ko- váts Imre (Monor, egészség­ház, védőnői szoba, Kossuth Lajos u. 97., telefon: 429.), Maglódon és Ecseren: Gábor Zsuzsa dr. (Maglód), Mendén: dr. Csernik Zoltán (Mende, Fő u. 6., telefon: 11). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi ú. 40.), Sülysápon és Űriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Csaj bók Ferenc, Monor, tsz, sertéstelep, Földváry-tanya. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 16 óráig (13-tól 15-ig ebédidő) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. XIX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1977. NOVEMBER 13., VASÄRNAP A járásban — az évtized végéig Felelősségérzet, segítőkészség Gondos szervezéssel, gyors ütemben közvilágítás korszerűsítése, sűrítése a tanácsok feladata. Balesetmentesen Az üllői kirendeltséghez tartozó nyolc község távol­esik egymástól, nehezen meg­közelíthető, ekkora terephez járművek kellenek. — Járműparkunkkal nem nagyon dicsekedhetünk — mondja Sulyok Szilárd. — Autóink elavultak. Erre a te­rületre terepjárók kellenek. Akad is kettő, de az egyiket lassan már egy éve javítják. Van egy teherautónk és egy kimustrált Moszkvicsunk is. Bizony kevés. Embereink gyakran motorral járnak még télen is. Vagy marad a saját kocsi. Mert a lakosoknak nem mondhatjuk, várjanak türe­lemmel, gyalog nem mehe­tünk. Ha zavar támad, min­denki joggal igényli, hogy azonnal intézkedjünk. Az udvaron hatalmas, lét- rás autó várakozik. — Ennek csak egyharmad része a mienk — mondja ne­vetve a kirendeltség vezetője —, három üzemegység hasz- nália, közösen. Nehéz körülmények — jó munka. Ez jellemzi az üllőie­ket. — És a balesetmentesség — teszi hozzá Sulyok Szilárd. — Évek óta nem forult elő ná­lunk baleset, pedig veszélyes üzem a mienk. Elég egy rossz mozdulat vagy kapkodás, és jóvátehetetlen baj származhat belőle. A lakosság mindebből ke­veset lát. Csak akkor keresik fel az Elektromos Műveket, ha ingadozik az áram, ha sö­tét borul az esti utcákra, vagy ha az újonnan épült ház elektromos bekötéséhez kelle­ne engedély. W. G. Vecsési ősz Brigádvetélksdő, gálaest Befejezéséhez közeledik a Vecsési ősz idei rendezvény- sorozata. November 17-én a helyi üzemek szocialista bri­gádjainak tartanak szellemi vetélkedőt. A gálaestre no­vember 25-én kerül sor, ame­lyen többek között fellép Szűcs Judit és Bakacsi Béla táncdalénekes, a helyi kama­razenekar, valamint a műve­lődési ház egyesített énekka­ra. Nehéz helyzetben van az a családfő, akinek tizenhét gyermeket kell ellátnia. Hiába ismeri valamennyi jogos kí­vánságát, titkos álmát, hiába tudja, mind megérdemelné, hogy megkapja, amit kér, jö­vedelmét nem szíve szerint oszthatja meg köztük, mert abból mindenre nem telik. Rangsorolnia kell. Az ilyen rangsorolás nehéz feladata vár évről évre a mo­non járási hivatalra is, ami­kor 17 község igényeit próbál­ja kielégíteni. A vezetők jól tudják, melyik községnek mi a gondja, hol kellene ABC- áruház, hol óvoda vagy éppen pedagóguslakás, de hát min­denre nekik sem telik. — Erőinket, lehetőségeinket azért megsokszorozza a lakos­ság tenniakarása, a vállalatok, szövetkezetek segítése — mondja Horsik József, a já­rási hivatal elnökhelyettese, amikor a járás terveit, az ed­dig elért eredményeket pró­báltuk összegezni. — Idei be­ruházásaink értéke 140 millió forint. Igaz, csak 89 millióra terveztük az év elején, de a sok társadalmi munkás keze nyomán, néhány in­tézmény határidő előtt el­készült, és hozzákezdhet­tünk a későbbre tervezet­tek megvalósításához is. Ahogy végiglapozzuk a ter­veket, kimutatásokat, feltűnik, hogy a soron kívüli beruházá­sok — és zömmel a Soron le­vők is — szinte mind óvodák, iskolák. — Az idén kiemelt feladat­nak tekintettük a gyermekin­tézmények fejlesztését. Meg­fiatalodtak községeink. Min­denütt sok a gyermek, egyre szűkebbek a meglevő óvodák, iskolák. Van olyan község, melyben elég lesz a bővítés, egy-két tanterem építése, de bizony, a legtöbb helyen már csak új iskola, illetve óvoda építése szünteti meg a gondo­kat. A járásban gyors ütem jel­lemzi a beruházásokat. A ve­csési iskola alig hat hónap alatt épült fel, és most a maglódá óvodát tavasszal kezdték építeni és már mind­kettőt birtokba vették a gye­rekek. — Építő vállalataink kitet­tek magukért, bebizonyítot­ták, hogy még a rövidnek tű­nő határidőket is lehet rövidí­teni. Ha hirtelen utánaszá­molunk, kiderül, hogy az idén 35 tanteremmel bővült a járás iskolaháló­zata, az ötéves terv végéig pedig állami támogatással, valamint saját erővel, to­vábbi 25 tanterem megépí­tését tervezzük. — & a meglevő iskolák fel­újítása, a régiek világításának korszerűsítése, tornaudvar ki­alakítása önmagában is nagy feladatot jelent a községi ta­nácsoknak. Mint ahogy égető probléma a napközik számá­nak növelése is. Ma a gyere­keknek csupán 15 százaléka vehet igénybe napközit, mert nincs helyiség, és a központi konyhák sem tudják ellátni a megnövekedett igényeket. Azért nemcsak gyermekin­tézményekkel gazdagodik a monori járás. —■ Nehéz feladatot ró taná­csainkra, hogy az V. ötéves A novemberi 7-i ünnepsé­gek keretében, felavatták Mo­noron, a Földváry-tanya szom­szédságában az MHSZ leen­dő KRESZ-pályájának egy részét. Sorköteles fiatalok tanulnak majd a bitumenes pályán gépkocsit vezetni, s elsajátíthatják a manővere­zés tudományát is. ben ki kell építeni az ivóvíz- hálózatot és három községben meg kell kezdeni a hálózat kiépítését. Ahol anyagi lehe­tőségeink engedik, korszerűsí­teni kell az elektromos háló­zatot is. — Nagy összegű beruházás, igen fontos cél a járási szék­helyen épülő, orvosi rendelő- intézet befejezése és az áruház építésének megkezdése, ki­sebb összegű, de az érintettek részére legalább annyira fon­tos az Üllőre, illetve Vecsésre tervezett ABC-áruház, a kávai ifjúsági klubkönyvtár, a mo­nori bölcsőde és még folytat­hatnám a felsorolást — mond­ja Horsik József. — Mindezek megvalósítására nem elég a tanácsok gondos szervezése, szükséges hozzá a kivitelezők lelkiismeretes munkája és a vállalatok, szövetkezetek segí- teniakarása is. A gyors munka megsok­rozza anyagi lehetőségein­ket. — Jó tapasztalatunk, hogy községeink lakói ma már fe­lelősséget éreznek településük fejlődéséért, és nemcsak szem­lélői, hanem cselekvő része­sei is községünk gyarapodásá­nak, járásunk fejlődésének. Wanatka Gabriella A rutinpálya elkészültével, a területen az építkezést to­vább folytatják: egyebek kö­zött korszerű löteret, aka­dálypályát, erdei pihenőpar­kot és MHSZ-bázist létesíte­nek az elkövetkező eszten­dőkben. A tervek szerint, a teljes bázis 1982-ig épül meg. terv végéig négy községünk­FOLYTATJÁK AZ ÉPÍTKEZÉST MHSZ-bázis, erdei pihenőpark Rajzlappal, festékkel, ecsettel Domb fölé magasodó víztorony Gyerekek vallomása lakóhelyükről Harmadikos, negyedikes ap­róságok ülnek az iskolapadok­ban. Előttük rajzlap, festék, ecset. Miközben a fehér la­pok fölé hajolva rajzolják a gondolatukban oly szépen megkomponált képeket, be­szélgetünk. Fürdőszoba is — Milyennek látjátok lakó­helyeteket, Űri községet? Elsőként Jámbor Péter je­lentkezik. — A mi házunk a Pacsirta- telepen épült. Igaz, kicsit messze esik az iskolától, de szeretek ott lakni. A vízto­rony közelében kis pálya van, jó időben sokat focizunk. Salamon Angéla keze emel­kedik a magasba: — A víztorony ... Vezetékes ivóvize van Űrinak, az egész­séges vizet egyre több lakás­ba bevezettetik az emberek. — Ti is? — Igen, és fürdőszobánk is lesz azután. Sárközi Zsolt türelmesen várja, hogy szót kapjon: — Űj posta épült, a réginél ■zebb, nagyobb. — Megfordultál már ben­ne? — Igen, bélyeget vettem. Ruzsinszki Teréz 4. osztá­lyos: — Szép, új óvoda épült községünkben, amit a napok­ban adtak át, úttörőőrsünk is megnézte. — Tetszett? — Nagyon. Tájékozottság — Tériké, lakóhelyedről mit mondanál még el? — Szövődé is van Űriban, anyukám is ott dolgozik. — Az én anyukám is! — így Dóczi Pista. — Igaz, most ott­hon van, majd ha a kistest­vérem hároméves lesz, akkor ismét visszamegy a szövődé­be ... Mást is szeretnék el­mondani. — Mit? — A nyáron felújították a főutcát, sok új gépe van a termelőszövetkezetnek ... Rá­ba—Steigert is láttam ... Ballai Andrea: — A termelőszövetkezetünk egyesült a sülysápival, akkor kapott új nevet. i— Az új nevét tudod-e? — Tápióvölgye Termelőszö­vetkezet. — Mindenfelé új házak épülnek Űriban, azon a részen is, ahol mi lakunk ... Apukám kőműves, már sok házat épí­tett. Vita — És Pesten jártatok-e? Rövid időre abbamarad a rajzolás, festés, minden kéz a magasban. Király Erika 3. osztályos tanuló: — Sokszor meglátogatom a pesti rokonokat, olyankor mindig játszunk a téren, hin­tázunk. — És hol jobb? Igazi vita kerekedik a gye­rekek között. — Budapest azért más, kö­zel vannak az üzletek, ott a Vidám Park meg az Állatkert is ... J ámbor Peti határozottan állítja: — Budapest, az nagy város, ott el is lehet tévedni. Ballai Andreára mindenki odafigyel: — Azért Űriban a leg­jobb ... mert itt születtünk. — Azt tudjátok-e, miről emlékezik meg községetek a közeli napokban? Sárközi Zsolt negyedik osz­tályos kisdiák, mint a gyere­kek közül legtöbben, a domb fölé magasodó víztornyot raj­zolta le. Többen jelentkeznek, Jám­bor Peti válaszol: — Űri felszabadulásának napjáról. Apukámtól tudom, hogy háboi'ú volt régen. Per­sze, kisgyerek volt apuka is akkor... — Peti! Azt tudod-e, hogy mi is az a háború? Csend. Ismét a lapok fölé hajolva rajzolnak, festenek a gyerekek. Víztornyot, házakat, óvo­dát ... ★ November 14-én, holnap ünnepli felszabadulásának 33. évfordulóját Űri. Jandó István

Next

/
Thumbnails
Contents