Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

Hazai üzleteknek, áruházaknak Fürdőruhák - tízezerszámra Helyben doJgozhatnak Sülysáp legfiatalabb, s leg­kisebb üzeme a Vasút utcában található: a budápesti közpon. tú Április 4. Ruházati Szövet­kezet egyik részlege. — Jelenleg tízen vagyunk, s harmincra tehető a nálunk munkát vállaló bedolgozók száma — mondja Bozóki Lász- lóné részlegvezető. — Mit varrnak az asszonyok? — Színes, mintás kartonból, leányka és bakfis fürdőruhá­kat. Jól» megbízhatóan A Sülysápon készülő, sok tízezer gyermek-fürdőruha ha­zai üzletek, áruházak polcaira kerül. Az előzményekről talán ennyit még: csaknem egy éven át bedolgozókként varrták a für­dőruhákat a budapesti szövet­kezet részére a sülysápi asszo­nyok, megbízhatóan, jól dol­goztak, volt megfelelő épület­rész is, ezért döntött a szövet­kezet az üzemmé nyilvánítás mellett. A kedvező változást örömmel fogadták az asszo­nyok. Az üzem nagyobb biz- tonságérzetet ad dolgozóinak, kedvezőbbek szociális lehető­ségei, juttatásai. Szenté Tiborné, az Április 4. Ruházati Szövetkezet elnök­asszonya gyakran meglátogat­ja a sülysápi részleget, ő mond­ja: — Az üzemszervezéshez min­den segítséget megkaptunk Sülysáp nagyközség tanácsá­tól. Viszonzásképipen, ha szük­ség lesz rá, társadalmi munká­ban, bizonyára szívesen varr­nak majd a helyi óvodák, is­kolák részére függönyöket a Sülysápon dolgozó asszonyok. — Az utóbbi hetekben meg­élénkült az érdeklődés a ki­csiny üzem iránt. — Tudjuk, ma még sok az olyan édesanya, asszony, aki különféle okok miatt nem vál­lalhatja a budapesti munka­helyre a bejárást. Elsősorban Mende nem állt ki Szorosan tömörül az élmezőny A járási labdarúgó-bajnokság eredményei A járási labdarúgó-bajnok-1 Ságban legutóbb az előre- I hozott tavaszi második for­dulót bonyolitőlták le. Saj­nálatos, hogy a mendei lab­darúgócsapat otthonában nem állt ki a gyömröiek ellen. Né­hány hazai játékos már mez­be .öltözött a találkozó kezde­tére. de a többiek nem voltak hajlandók az öltözőbe vonul­ni. A játékvezető leigazolta a gyömröieket, s a várakozá­si idő letelte után. vissza­küldte őket. A kétszáz — fő­leg gyömrői — néző csalódot­tan távozott a mendei pá­lyáról. A mendeiek sportsze­rűtlenségére nincs magyará­zat. A találkozó két pontja 3:0-ás gólaránnyal, termé­szetesen a gyömröieket ille­ti meg. A gyömrői nézők többsége ezután gépkocsiba ült, s Ül­lőre utazott, ahol a maglódi- ak vendégszerepeitek. Az el­ső félidőben a levegőben ló­gott a meglepetés, a máso­dikban azonban biztos hazai győzelem született. Érdekes találkozót vívtak c Péteriek otthonukban a mono- riakkal. Két öngóllal, már 3:0- rq vezetett Monor, s a má­sodik félidő hajrájában, a ha­zaiak kis szerencsével, akár ki is egyenlíthettek volna. Vecsésen csak a győzelem aránya volt kérdéses a Nyár­egyháza elleni mérkőzésen. Üllő—Maglód 4:1 (0:1) Üllő. 500 néző. Vezette: Var­ga Lajos. A maglódiak a 19. percben P. Nagy István szép góljá­val szereztek vezetést, s a félidő további részében is job­ban játszottak. A második 45 percben az üllőiek cseréltek, s Kriskó beállása alaposan megváltoztatta a játék képét. Az egyenlítő gól szerencsés körülmények között született meg, de azután már nem volt kétséges az üllőiek fölényes győzelme. Néhány kemény be- lemenés is tarkította a játé­kot. Közepes színvonalú mérkő­zést vívott a lóét csapat Bár a hazaiak megérdemelt győ­zelmet arattak, a gólarány túlzottnak mondható. Góllövő: Dikovics, Bajkai, Csorba, Tóth Béla. illetve P. Nagy István. Jó: Halmy, Bajkai, Rakó, Tusor, illetve Tabányi Gy., Fehér. Péteri—Monor 2:3 (0:3) Péteri, 200 néző. Vezette: Sár&i László. Szerencsés körülmények kö­zött született gólokkal, a szü­netig a monoriak már 3:0_ra vezettek. A szünet után sokat könnyelműsködtek a vendé­gek, ami megbosszulta má- gát: a nagy lelkesedéssel küz­dő hazaiaknak majdnem si­került az egyenlítés. Góllövő: Kellner, Farkas (11-esből), illetve Petries, Krekács és Mravik F. (mind­kettő öngól). Vecsés—Nyáregyháza 5:1 (2:0) Vecsés, 200 néző. Vezette: Lusták Sándor. Már 5:0-ra vezetett Vecsés, amikor az utolsóelőtti perc­ben szépítettek a vendégek. Góllövő: Buronyi (2), Hu­nyadi, Szécsényi, Fodor I., il­letve Szmórád. Mende—Gyömrő (elmaradt) A hazaiak nem álltak ki a mérkőzésre, így a találkozó két pontját. 3:0-ás gólarány- nyal a gyömröiek kapták meg. A bajnokság állása: 1. Vecsés 9 7 1 1 29-10 15 2. Gyömrő 9 6 2 1 24- 6 14 3. Monor 9 5 1 3 26-17 11 4. Üllő 9 4 2 3 18- 9 10 5. Maglód 9 4 2 3 14-18 10 6. Nyáregyháza 10 3 2 5 15-27 8 7. Ecser 8 2 3 3 12-15 7 8. Péteri 9 2 1 6 9-26 5 9. Mende 10 1 — 9 9-28 2 IFJŰSÁGI MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI: Mende— Gyömrő 0:3, Üllő II.—Maglód 0:6, Péteri—Monor XI. 1:7, Ve­csés—Nyáregyháza 0:0. Az élcsoport állása: 1. Maglód 9 9 --------------- 32- 6 18 2. Gyömrő 9 7 1 1 42-13 15 3. Monor II. 10 5 1 4 24-25 11 4. Ecser 8 4 1 3 20-16 9 A II. OSZTÁLY EREDMÉ­NYEI: Maglód II.—Gyömrő II. 3:0, Vasad—Vecsés II. 1:2, Sülysáp II.—Gomba 2:1. Vasárnap az utolsó idei mér­kőzésekre kerül sor. Két mér­kőzést az első fordulóból ha­lasztottak el, egyet pedig bírói műhiba miatt kell újrajátsza­ni. A FORDULÓ PÁROSÍTÁ­SA: Üllő—Gyömrő, Ecser— Maglód, Monor—Péteri. II. OSZTÁLY: Gyömrő II. —Gomba, Monor II —Vecsés II., Vasad—Maglód II. Gér József Úri kézilabdái lányok A második helyen végezlek A ceglédi járási összevont női kézilabda-bajnokságban is befejeződött az idény. Az úri kézilabdás lányok leg­utóbb a Ceglédi Diáksportkör csapatát fogadták, hazai pá­lyán. Az úri lányok 15:6 arányú, biztos győzelmet arat­tak, s a második helyet sze­rezték meg, a Nagykőrösi Ki­nizsi csapata 'mögött. A szép sikert Pintér Ágota, Petrik Csilla, Borbás Éva, Dó­sa Ildikó, Dósa Piroska, Pin­tér Erzsébet, Győri Erzsébet, Király Katalin és Biró Judit vívta ki. A csapat edzője Szikszai István általános is­kolai tanár. rájuk gondolva, s nem utolsó­sorban a gazdaságos termelés­re törekedve, a mostani létszá­mot duplájára szeretnénk emelni. Szívesen fogadunk be­dolgozói munkát vállaló asz- szonyokat is. Előnyök Az otthoni munkaalkalom előnyeiről beszélnek az asszo­nyok is. Pintér Józsefné betanított XIX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1977. NOVEMBER 11., PÉNTEK i A megyében az elsők között Szünet nélkül járnak a gépek Eddig százharminchárom vagon kukorica varrónő: — Két gyermekem van, Zsolti nyolc, Józsi öt éves ... Férjem Pestre jár, a vasútnál dolgozik. A két gyermek mi­att, én nem vállalhattam az in­gázást. Nagyon megörültem e helyi munkaalkalomnak, némi gyakorlattal ide kerülve; úgy érzem, ma már megbízhatóan dolgozom. Megszerettem az it­teni közösséget is. — A gyerekek? — Közel lakom. A reggeli indulás előtt ellátom őket, dél­után is idejében otthon va­gyok. Megnyugtató, hogy Jó­zsikát felvették az óvodába, munkába jövet én hozom, il­letve viszem haza őt. Meleg szavakkal Szegedi Györgyné betanított varrónő mondja: — Hat gyermekkel bizony, nem gondolhattam állandó munkaviszonyra. Később sem, hiszen legkisebb gyermekem, aki most nyolcéves, betegség miatt állandó felügyeletre szo­rul, mellette kellett lennem. Az utóbbi években bedolgo­zóként vállaltam munkát. Ta­lán mondanom sem kell, mennyire megörültem az itt­honi varrodai részlegnek, szeptember óta dolgozom itt én is. Szükség van a pénzre, s e munkaviszonnyal a nyugdíj- jogosultságot szeretném meg­szerezni ... A fiamra, amíg én dolgozom, férjezett' lányom felügyel. Egyenletes motorzúgás tölti be Vecsésen a Halmy-telepi munkáskerületet, s ahogy ,az esti órákban közeledünk 1 a Budapesti és Pest megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1. számú üzemegysége felé, a zúgó hang egyre erősö­dik. A kivilágított terményszárí­tó- és raktártelepen, Panyik Józsefné kapus magyarázata alapján, elindulunk a szárító­gépek irányába. A ' szárító- rendszer garatja alatt hatal­mas csomóba öntött, nedves szemeskukörica várakozik, hogy Csizmadia László, fiatal raktári munkás géplapáttal a garatba tolja a termény egy részét. Mint Panyik János gépkeze­lő, a szolgálatban levő portás­nő fia elmondja, .saját ötletük alapján, a • vagonkirakásban már korábban is alkalmazott géplapát 15 ember munkáját képes helyettesíteni, ami azért fontos, mert a létszámhiány a vecsési telepet sem kíméli, sőt a betegállományban levő mun­katársak hiányzó munkáját is pótolni kell. Tizenkét órás műszak Nagyon jó az idei kukorica­termés, de a betakarítás sür­gető munkái miatt, nedvesség- tartalma nagy, de a hatalmas szárítórendszeren többször át­haladva, körülbelül egyórai cirkulálás után, 32 százalékról 15 százalékra csökkentik, s a szárítóból kikerülő, takarmá­nyozásra alkalmas kukoricát, a Delta 50-es gép segítségével kocsira rakják, a kocsi pedig a megfelelő raktárba viszi. — Este hattól reggel hatig dolgozunk a műszakoan, s azalatt három vagon terményt szárítunk. Mint látják, gép­könyvünkben az állásidő ro­vatban kevés a bejegyzés, mert csak a legszükségesebb karbantartási munkák miatt, vagy üzemzavar esetén állunk meg. A legutóbbi 340 órából, eddig nem egészen 11 órát vesztegeltünk, és ez a jó, mert legalább' gyorsabban fogy a garat alatti terménycsomó. Az égőfejek hatalmas láng­jai nyaldossák az égéstér fa­lát, s a fülsiketítő zajtól Pa­nyik János szavát is alig ér­teni. Már szinte furcsának érezzük a csendet, amikor be­szélgetni megyünk ki a raktá­rak közti útra. — Az a Zetor, amelyikkel a telep bejáratánál találkozott, a Ferihegy Tsz utolsó szállít­mányát hozta, összesen 117 vagon kukoricát szárítottunk a helyi gazdaságnak. Az MG-sza- lagra borított szemeskukoricát szállítószalag viszi a garat alá, s nem kell félnünk, hogy nem lesz mit szállítanunk, mert reggel a kerepesi Szilasmente Tsz-ből újabb szállítmányok érkeznek. Telefonhívásra, soron kívül A kicsit távolabbi mérleg, házban Alpek József és Kin­cses Sándor tájékoztat a telep eddigi szárítási eredményeiről. Rákosvárostól Cserőig Szegediné is meleg szavak­kal beszél az asszonytársakról. Dinnyés Ferencné megem­líti: Szépítik az állomásokat Az utasak nem vigyáznak a rendre — Az egyik nap, a munka­idő befejeztével dr. Gáspár István, községünk ügyvezető főorvosa tartott egészségügyi előadást, mely igen érdekes, hasznos volt mindannyiunk­nak. Jandó István Csörög, csattog az ásó, ahogy a virágágyak kemény .föld­jét fordítja, a vasútállomá­sokon ugyanis gyöngykavics, csal szórják be vastagon az utasok részére fenntartott te­rületeket. A nyáregyházi Pardóczi A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Maglód: Gyilkosság az Orient expresz- szen. Mende: Halló, itt Iván cár! Monor: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának ka­landjai. Pilis: Megálló három órára. Üllő: Kovpak előretör. Vecsés: Viharos éjszaka. MŰVELŐDÉSI HAZAK Mendén, 17-től 21 óráig: könyvtári órák, 17-től: a gyermek pávakor foglalkozá­sa. Monoron: vásárlással egy­bekötött politikai és szovjet könyvkiállítás. Úriban, 10-től 18-ig: helytörténeti kiállítás, 14-től: a sportszakkör foglal­kozása. Könnyebben és gyorsabban Maglódon, a vas- és fémipari szövetkezet lakatosrészlc- gében üzembe helyezték a magyar gyártmányú, védögázas ív­hegesztő berendezést, mely 50 százalékkal növelte a munka hatékonyságát. A képen: Toller Ferenc hegeszt. Barcza Zsolt felvétele László által vezetett, nyolc­tagú MÁV kertészeti brigád Rakosvárostól Cserőig ülteti, gondozza a vasútállomások területén az árnyat adó, jó- szagú fákat, díszbokrokat, cserjéket, gondozza a színes, tarka virágágyakat. A Nagy Október 60. évfor­dulójára vállalta a brigád, hogy a vonal valamennyi ál­lomásán, minden talpalatnyi helyet szikes virágokkal ül­tet be, s vállalásának — több mint 18 ezer dús bokrú, csu- pavirág árvácskával — ele­get is tett. Nemcsak ülteti azonban a virágokat, az ősz folyamán meg is kapálja. Tavasszal az aranyszeplős árvácskák helyére égőpiros kánák, alacsony törzsű dá­liák kerülnek. — A virág nemcsak az em­ber szépérzékét fejleszti, nyug­tat is — vélekedik a brigád­vezető —, a nyugtatásra pe­dig, különösen a vasútállo­másokon nagy szükség van. Az utasok azonban nem angyalok, nagyon is a földön járnak. Ahogy a kora reggeli nagy forgalom véget ér, bi­zony, a vasútállomások terü­lete olyan, mintha hetipiacot tartottak volna rajta: papír, cigarettavég szerteszét, pedig szinte karnyújtásnyira az öb­lös szeméttárolók. És csak ez­után jön a szezonja a napra­forgónak meg a tökmagnak!... Az alig pár napja gondosan fel ásott, árvácskával sűrűn beültetett virágágyakat már­is letaposták. Üllőn a virágok egy része már hiányzik. — A hiányzó töveket pótol­ni már nem tudjuk — kese­regnek a brigádtagok, aztán a várakozó Zsukkal indul­nak Pilisre, hogy ott is szép­pé, virágossá varázsolják a vasútállomás területét. Talán ott jobban megbe­csülik fáradozásuk eredmé­nyét. K. S. — Tavaly november 23-ig 110 vagonnal szárítottunk, de az idén korábban kezdtünk, s már november elején megha­ladtuk a 140 vagont. Nagyon szép és bőséges az idei termés, az ÉLGÉP szárító-konstrukció­ja alig győzi szárítani. Októ­berben nagyon sok volt a dolgunk, mert a monori szá­rítóban támadt üzemzavar miatt, hozzánk hozták a közös gazdaságok a terményt. A Fe­rihegyi Tsz-en kívül, a tököli Vörös Csillag, a csepeli Dlma- mente és a cinkotai termelő- szövetkezet szállított hozzánk kukoricát. A bő termés meg­sokszorozta a munkánkat, pél­dául az éppen most leváltásra kerülő Panyik János havi túl­órája száz óra körül alakult. Pancsovai Nándor körzeti üzemvezető most járt telepün­kön, s elégedett volt a dolgo­zók teljesítményével. Az ÉL- GÉP-pei kialakult, hagyomá­nyosan jó kapcsolatunknak kö­szönhető, hogy a legkisebb elektromos hiba kijavítására, ügyeletes szerelője, telefonhí­vásra, soron kívül telepünkre érkezett. Közben Öra Gyula és Kin­cses Sándor leváltják a 12 órát dolgozott társukat, s a két fia­talember kerékpárja hamaro­san eltűnik az utca félhomá­lyában. Példamutató brigád — A telephelyen most is két ember hiányzik a szüksé­ges létszámból, s a ködös, hű­vös idő folytán még a megfá­zás is otthon tart egy-két dol­gozót — mondja Alpek József, a telep vezetője. — A megnö­vekedett feladatot csak jó egyetértésben, a Sallai Imre szocialista brigád tagjainak páldamutató helytállásával tudjuk elvégezni. Központunk körzeti üzemei között, de me­gyénk valamennyi gabonafor­galmi telepe között is az elsők között vagyunk eredményeink­kel. Nyugodtan elmondhatom, hogy valamennyi brigádtagunk tudása legjavát adja munkájá­hoz, csak így volt lehetséges, hogy eddig több mint 140 vagon kukorica szárazon kerülhetett raktárba. O. K. Levelesládánkból Nyugdíjas vasutasok ünnepi gyűlése Meghívót hozott a posta a nyugdíjas vasutasok monori szakszervezeti csoportjának: a MÁV Északi Járműjavító Tö­rekvés Művelődési Otthona várta, hívta ünnepi gyűlésre az idős embereket, akiket id. Molnár Elekkel én képvisel­tem. A Nagy Októberi Szocialista Éorradalom évfordulójának alkalmából került sor á ta­lálkozóra, melyen sok min­denről szó esett, egyebek kö­zött a nyugdíjasok gondjairól, örömeiről is. A jól dolgozó szakszervezeti bizalmiak jutal­mat kaptak, majd ifj. Molnár Elelf, a MÁV Kutatóintézeté­nek munkatársa tartott ,diaké­pes élménybeszámolót Moszk­váról, Lenigrádról. Féhér asztal mellett, elbe­szélgetve, bensőséges hangulat­ban fejeződött be a találkozó.’ Kövesd! János szakszervezeti bizalmi, Monor 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents