Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
I Kis lakótelep — mágusig A kocséri Űj Elet Termelőszövetkezet Dobó István szocialista brigádjának tagjai hét, egyenként 9 lakásos házat építenek az Ifjúság útján. A tervek szerint még az idén tető alá hozzák az épületeket, májusban tartják az átadást. Varga Irén felvétele Gyakran találkoznak Barátságot kötöttek a nyársapáti .általános iskola Leninra jának kisdobosaival a nr körösi Petőfi Sándor Általános Iskola Természetbarátrajának tagjai, az Együtt — egymásért mozgalomban. Legutóbb Nagykőrösön, a Cifralkertben tálálkoztak a gyerekek, ahol vidám kocogó- versennyel, nótázással, játékkal telt el a délután. Hamarosan a nagykőrösiek látogat nak Nyársapátra. A két raj segít egymásnak a gyűjtőmunkában is. A kis természetbarátok sok képet ajándékoztak a L enin.raj forradalmi falának kialakításához. Tervezik, hogy együtt 'mennek majd színháziba is, a nagy körösi művelődési központ gyermekei őadásaira. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Nagypályás labdarúgás — úttörőknek Az új tanévben lényeges változtatás van az úttörőolimpiai versenyeken. A-kategóriában a sportkörben igazolt és testnevelés-tagozatos fiatalok, a B-bein olyanok indulhatnak, akik iskolán kívüli sportegyesületnek és sportiskolának az adott sportágban nem igazolt versenyzői, vagy nem- testnevelési tagozatos osztályba, illetve iskolába járnak. Az eredetitől némileg eltérő időpontban került sor az I. korcsoport városi nagypályás labdarúgőversenyére, de mindössze egy (!) mérkőzésit játszottak. A-kategória: Arany —Petőfi 0—0, majd 11-es rúgásokkal . az Arany-iskolások (Szeleczki J. és Lakatos — Párizs, Dobozi, Balogh, Csikós Z., Déri, Csató, Pásztor, Abonyi, Demcsik és Csikós P.) 4:3 arányban szerezték meg a városi elsőséget és ezzel a továbbjutás jogát. A B kategóriában a Kossuth-iskola ellenfél nélkül jutott tovább. Jó, hogy üzemel az Ifjúságisporttelep is, mert a körösi pályazsúfoltságban zökkenőmentesen bonyolíthatták le a mérkőzést. TEKE-CSAP ATBAJNOK- SÁGBAN Hat nap leforgása alatt négy. körösi vonatkozású teke-csa- patbanjoki mérkőzés volt Ko- cséron. NB Ill-ban: Honvéd Bem SE (Cegléd)—Volánbusz (Nk.) 6:2 (2363—2282). Nk.: Bálin, I. 373, Boros 355, Tóth 391 (1), Lóczi 379, Balogh 378, Ba- loga 403 (1). Szoros találkozón, jól helytálltak az autóbuszosok. Megyei bajnoki: Kőcseri Tsz SK A—Volánbusz (Nk.) B 8:0 (2334—2063). Nk. Mészáros Tsz SK A—Honvéd Bem SE (Cegléd) B 6:2 (2403—2211); egyéni pontszerzők: Haxsányi (444), Farkas F. (419), Papp S. (415) és Habon (376). Kocséri Tsz SK B—IV. k. Mészáros Tsz SK B 7:1 (2265—2177). Psz.: Papp L. (387). ASZTALITENISZEZÖK Férfi asztali teniszezőink idegenben küzdöttek a csapatba inoki nontokért. NB III. Bp. MEZŐGÉP— Nk. Kinizsi 10:6. Nk.: G. Bíró (4), Varga (1). Erdey (1), Pörge. A feljebbjutásra esélyes vendégek jobbak voltak a rangadón. Megyei: Perbáli Tsz SK II —Nk. Kinizsi II. 13:7; győztesek: Kőházi (3), Horváth (1). Perlaki (1), Perlaki—Horváth (1), Kőházi—Szalai (1). Perbáli ifi—Nk. Kinizsi ifi 8:2; gy.: S. Tóth (1) és Berecz (1). DIÁK LABDARÜGÄS Az I f j óság i'-snort tel p oen: Nk kényi Szakmunkásképző 6—2 (3—1). Lelkesen, szervezetten és nagyon jól játszottak a bajnoki találkozón a 'körösi fiatalok. Gólok: Friesz (2), Cseh (2) és Váradi (2). MAI PROGRAM SAKK KlOSZ-székház, 18.30: November 7. Kupa egyéni verseny. TEKE Budapest: Baross Hungária —Volánbusz (Nk.) NB Ill-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. NAGYKŐRÖSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1977. NOVEMBER 11.. FENTEK Órák csak délelőtt Kisegítő osztályt is szerveztek A kocséri Gábor Áron Általános Iskolában csaknem háromszáz gyermek tanul. Négytantermes emeletes épületének átadása óta nem járnak délután órára a kisdiákok, az alsótagozatosok is délelőttjeiket töltik a napköziotthonos iskolában. Az idén kisegítő osztályt is szerveztek: nagy lépést jelent az iskola történetében, hisz a külön foglalkozásra szoruló gyerekek megfelelőbb oktatást kapnak. Korrepetálásra Nagykőrösre járnak, ahol gyógypedagógusok foglalkoznak velük. Az iskola igazgatójával, Csukás Istvánnal beszélgettünk. Együtt, egymásért — Mekkora az érdeklődés a napközi otthoni ellátás iránt? A tanulóknak mintegy fele jár napközibe, s mi megfelelő ellátásról gondoskodunk. — Milyen az úttörőélet? — Csapatunk folytatja az Együtt, egymásért akciót. Szeptember 29-én, Tiszakécs- kén terveztük a fegyveres erők napjára a megemlékezést, de az idő közbeszólt, ezért itthon tartottuk meg. Csapatünnepélyünk is volt, az iskola udvarán. Legutóbb, a november 7-i ünnepség szép élményt adott. Vetélkedőt rendeztünk, mely igen nagy sikert ért el az úttörők és a nevelők körében. Az első díj ezer forint volt, amelyet egy őrs kapott meg, Délután a községi ünnepélyen is részt vettek az úttörők. A község vezetői megelégedéssel szóltak a diákok műsoráról. Az új tornateremért — A mezőgazdasági munkákban is segítettek a tanulók? — Igen, a felsőtagozatosok közül hetedik, nyolcadik osztályosaink tíz napig dolgoztak az Űj Elet Tsz-ben, szőlőt és paradicsomot szedtek, egy délután pedig az úttörőcsapatért szerveztünk társadalmi munkát, szép eredménnyel. Nemcsak a gyerekek dolgoztak, hanem a pedagógusaink is: kommunista műszakot ajánlottunk fel, s a tanárokon kívül, az óvónők, a technikai dolgozóink is szüreteltek. A ke-, resett pénzt új tornaterem építésére ajánlattuk fel. — Milyen szakkörökben bővíthetik tudásukat a gyerekek? — öt csoportunk, a könyvbarát, a vöröskeresztes, a képzőművészeti, a fotó és az MHSZ lövész szakkör tart foglalkozásokat de sakk, asztalitenisz, kézilabda szakkörök is működnek, melyek a diáksportolókat, készítik fel egy- egy verseriy előtt. Az idén újra szerveztük az iskolarádiót, az első adást már hallhatták a gyerekek. Osztályonként készítjük a műsorokat. Esti tanfolyam — Milyen az iskola sportélete? — Az idei tanév úttörő-olimpiájára mi is jelentkeztünk. Reméljük, jó eredményeket érünk el. Mivel az idén már külön versenyeznek azok az úttörő^, akik igazolt játékosok, az eddigi hátrányt sikerül leküzdenünk. A nagykőrösi ÁFÉSZ kupát ajánlott fel öt járási iskola labdarúgó-csapatának. A végső győzelemért három nagykőrösi, egy nyársapáti és egy kocséri csapat játszik. i — Szerveztek-e esti iskolát is? — A tavalyi kedvező tapasztalatok arra késztettek bennünket, hogy az idén ismét szervezzünk esti tanfolyamot, felső tagozaton. Eddig tizenegyen iratkoztak be, de még mindig lehet jelentkezni. B. T. Városunkban a VIT-síaféta A jövőre Havannában sorra kerülő XI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére november 1-én a megye elsőként felszabadult községéből, Jász- karajenöröl ünnepi staféta indult. Az elmúlt napokban résztvevői végigjárták a ceglédi járás községeit, s ezt követően ma délután 15 órakor érkeznek Ngaykörösre. Itt az Arany János Gimnázium diákjai fogadják a VIT jelképét, s ezen a napon a gimnáziumban VIT-napot rendeznek. Holnap, szombaton a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolába várják a stafétát, vasárnap az esti órákban pedig az ifjúsági klub tagjai köszöntik résztvevőit. Innét hétfőn a konzervgyárba indul tovább az ünnepi küldöttség, majd kedden a gyár ifjúsági klubjában fogadják a Világifjúsági Találkozó egész megyét körbejáró jelképét. ünnepélyes búcsúztatására 16-án, szerdán kerül sor a konzervgyár ifjúsági klubjában, ahonnét Ceglédre tart a staféta.’ Jelképét minden említett helyen emlékszalaggal díszítik. Hogyan bánjunk helyesen a növényvédő szerekkel? Mint lapunkban hírül adtuk, egészségnevelési napokat rendeznek novemberben Nagykőrösön. A városi tanács művelődési osztálya, a Magyar Vöröskereszt, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezetének rendezésében ma, pénteken délelőtt 10 órakor kiállítást és kóstolót rendeznek a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában. Ez alkalommal A tej- és tejtermékek jelentősége a helyes táplálkozásban címmel előadást is hallhatnak az érdeklődők. Délután 3 órakor a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai kapnak hasznos tájékoztatót arról, miként gondozzák fogaikat. November 12-én, szombaton délután 3 órakor az állami gazdaság feketei telepén az állatról emberre terjedő betegségek veszélyeire hívják fel a hallgatók figyelmét. November 14-én, hétfőn ugyancsak az állami gazdaság feketei telepén a növényvédő szerek egészségügyi veszélyeit ismertetik előadás keretében. Ugyancsak e napon, hétfőn, a DÉMÁSZ nagykőrösi üzem- igazgatóságán a káros szenvedélyek ártalmairól hallhatnak az érdeklődők. MOZIMŰSOR A mesék birodalmában. Színes, magyarul beszélő spanyol rajzfilm. Kísérőműsor: A galamb. Előadás kezdete: 5 óra. Napsugár fiúk. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Előadás kezdete: 7 óra. Az első termelőszövetkezetek (I.) Mozgalom a felszabadulás után Nagykőrösön a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti mozgalom az országos politikaigazdasági változásoknak megfelelően fejlődött. A tsz-ek szervezése akkor vált rendszeressé, amikor a vezető nép- gazdasági ágak vállalatainak többsége és a politikai hatalom a munkásosztály kezébe került, 1948 júniusa után. A fokozatosság elve Az MKP 1945-ben a földművesszövetkezetek létrehozásában, majd általános falusi szövetkezetekké váló fejlesztésében látta a parasztság szervezésének lehetőségét. Ez az elgondolás összhangban állt a fokozatosság lenini elvével. Városunkban 1945. június 18-án alakult meg a Nagykőrösi Parasztszövetkezet, majd november 11-én a Nagykőrösi Földművesszövetkezet. Ezek feladata a mezőgazdasági termékek felvásárlásán, a földművelők (elsősorban az újonnan földhöz jutottak) felszereléssel, vetőmaggal, hitellel való ellátásán kívül a mező- gazdasági termelőcsoportok megalakítása volt A szövetkezetek 1948-ban egyesültek a régi múltú Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel, valamint a Szakszervezeti Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel Nagykőrösi Földművesszövetkezet néven. A földművesszövetkezetek a forradalmi átalakulás, a földreform természetes szülöttei voltak, de néhány év leforgása alatt fokozatosan kezdtek elidegenülni attól: az eredeti termelési, termelésszervezési feladatok helyett mindinkább tervszerűen,' közös szövetkezeti üzemben, társas munka- szervezetben folytatták a gazdálkodást, a munkát munkaegységben mérték. Az év végi eredményből Levonták a kiadásokat, az üzemvitel folytatásához szükséges összegeket, különböző tartalékokat és a fennmaradó részt felosztották a szövetkezeti tagok között. Nagykőrösön, hasonlóan az ország más vidékeihez; nem közvetlenül és konkrétan a paraszti parcella korlátolt üzemi és termelési lehetőségeinek felszámolásával indult meg a közös gazdálkodás, hanem elsősorban az agrárszegénység szociális problémái sürgették a megoldást. A három szövetkezet alapítói agrárproletárok voltak. A közös földet állami tartalékföldből kapták, amelynek gyenge minősége erősen befolyásolta a későbbi terméseredményeket. A Szabadság Csoportnak az induláskor 1 lova és 2 szarvasmarhája volt, a Dózsa az államtól kapott 2 lovat és 1 kocsit. E kedvezőtlen körülmények ellenére már 1949-ben jelentős eredményeket értek el a szövetkezeti csoportok. A Szabadság tehenészete a Budapesti MezögazHasági Kiállításon például I. díjat nyert. A megalakulásuk utáni évben már 539 holdon gazdálkodtak a szövetkezeti tagok. 1949-ben megalakult a negyedik szövetkezet, a Mészáros János, 125 holdon a Nyilas dűlőben. Főleg agrárproletárok Az 1950-es évek elején megkezdődött az egyénileg dolgozó parasztság belépése a szövetkezetbe. Erre ösztönözte őket a progresszív beszolgálforgalmi, kereskedelmi teendőket vállaltak. Gyökeres fordulat 1945—1948 között a szövetkezeti fejlődésben a fokozatosság etve érvényesült, a meggyőzés módszerével szer- veztöK a szövetkezeteket. Az MDP első szövetkezeti konferenciája 1948. június 10—11-én a termelőszövetkezeti szervezésben gyökeres fordulatot határozott el. Az eddigi fokozatosság elvének feladásával kitűzik a mezőgazdaság gyors ütemű szocialista átszervezését. Ennek eredményeképpen jönnek, létre Nagykőrösön is az első termelőszövetkezeti csoportok állami segítséggel, állami juttatott földön, a helyi földművesszövetkezet kebelében. Elsőként, 1948. szeptember 16-án a Szabadság Termelőszövetkezeti Csoport alakult meg 7 taggal, Abonyi Lajos vezetésével, a város délkeleti részén, 62 katasztrális hold földön. A következő csoport. amely Táncsics Mihály nevét vette fel, egy jó hónappal később, október 30-án a Felső-járáson, szintén 7 taggal 63 hold földön alakult meg, Irházi Sándor vezetésével. Harmadikként a Dózsa György Csoport jött létre december 13-án a Barátszilas dűlőben, 12 taggal 180 hold földön. Elnöke Horváth Ferenc lett. Mind a három az úgynevezett III. tínusú, közösen termelő szövetkezeti csoport volt. Tagjaik a közös termelésben a művelésük alatt álló összes ingatlannal vettek részt, tekintet nélkül arra, hogy milyen jogcímen használták. Egyéni művelésre, háztájira 1,5 holdat hagyhattak meg. A közösbe bevitték valamennyi igavonó állatukat. A földeken tatás! rendszer, és a szövetkezetek első eredményei. A város nagy hagyományú paraszti gazdálkodása, a földek szétszórtsága, valamint a fokozatosság elvének jobban megfelelő I. típusú, táblás termelőszövetkezeti csoportok szervezése csak 1951-ben kezdődött. Ebben a típusú csoportban a földeken közösen végezték vagy végeztették a gépállomással a szántást, vetést, a többi munkát egyénileg látták el. Közös állatállományuk nem volt. 1951-52- ben öt I. típusú csoport alakult: Előre, Petőfi, Boldog Jövő, Béke, Haladás. Ugyanakkor erőteljesen folyt a III. típusú csoportok szervezése is, és megalakult a József Attila, Vörös Október, Vörös Csillag, Rákóczi, Keleti Fény szövetkezet. 1953 februárjában a termelőszövetkezetek területe több mint 6 ezer' holdra nőtt, a tagok száma már 712 volt. Nagy többségük agrárproletár voit a belépés előtt, mások kispa- rasztok, néhányon középparasztok. A gazdagrparasztság terhei 1948-tól ugrásszerűen megnőttek, és 1950 után tömegesen ajánlják földjeiket az államnak az egyre súlyosabbá váló. terhek miatt. Erre ösztönöztek a tagosítások is. amikor a táblásított jobb földek helyett távolabb eső. jóval gyengébb minőségűt aiánlottak fel. a tagosítások ellenére a nagyüzemi termelést erősen akadályozta a közös földek szórtsága: 1953-ban a 8 TTI. típusú tsz földterülete például 98 tagban terült el. Súlyos terhek A felszerelések hiánya, a szakképzetlen munkaerő, az iskolázatlan vezetés s az előítéletek miatt állami támogatás nélkül el sem lehetett volna képzelni a közös gazdaságok fennmaradását. A segítség az első években főleg állatok, felszerelések juttatásában, "agyasáéi épületek korszerűsítésében és a gépállomások által nyújtott gépi munkában nyilvánult meg. A Dózsa Tsz 1949-ben 20 anyakocát, 1950- ben 10 tehenet es 16 lovat kapott az államtól; 1950-ben a város villamosítja a szövetkezeteket, 1951-ben a Szabadság Tsz-nek sertésfiaztatót építenek. Hitelfelvételre nem sok lehetőség volt 1953-ig. Magyarországon 1950—53 között az összes beruházásnak csak a 13 százalékát kapta a mezőgazdaság. A kedvezőtlen körülmények miatt a nagykőrösi szövetkezetek 1952-ben katasztrofálisan rossz eredményeket értek el. A mérleghiányos tsz-ek 1 munkaegységre, állami -támogatással 8 Ft-ot fizettek. A gépállomás sem tudott komoly segítséget nyújtani. A munkaszervezés rossz volt, a tapasztalatlanság, fegyelmezetlenség súlyosbította a gondokat. A Szabadság Tsz tagjai 1952-ben például a gépállomás helyett maguk végezték el a növényápolási munkákat, így elvonták a munkáskezet a nagy kiterjedésű konyhakertészettől. Az összetorlódó tennivalóknál sokszor fellépett a munkaerőhiány, 1953-ban a legtöbb tsz az aratást csak idegen segítséggel tudta teljesíteni. A talajelőkészítés hiányos volt, a műtrágya sokszor a földeken pusztult el zsákokban, futóhomokra vetettek előkészítés nélkül. Az állatok korszerűtlen takarmányozása miatt 1953-ban az egy tehénre jutó napi fejési átlag 2,6 liter volt. Jellemző a termelőszövetkezetek és a tagok akkori anyagi helyzetére, hogy a Vörös Csillag Tsz 1953. március 28-án megválasztott új elnöke csak úgy volt hajlandó elvállalni tisztségét, ha a kerékpárjára a szövetkezet új gumit ad. Súlyos teherként nehezedett a termelőszövetkeretekre a beszolgáltatás és a gépállomás munkadíja. 1952-ben például a kenyérgabona 60 százalékát beadásra. 15 százalékát a gépállomásnak adták. Szabó Attila levéltáros (Folytatjuk.) ,
