Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
1977. OKTÓBER 30., VASÁRNAP "JsMdtm A Vöröskereszt V. kongresszusa Amint lapunk 1. oldalán hí- mertetjük az országos vezető, nácsa főtitkárának felszólalánan3! Ors7?shá^ndÖttMg' Ség '^zámolóját Hantos Já- sát vaiamint Kovács sán. nap az Urszaghazban a Ma- nos főtitkár szóbeli kiegeszigyar Vöröskereszt V. kong- tőjét, Sarlós Istvánnak, a Ha- dorné Pest megyei küldött resszusa. Az alábbiakban is- zafias Népfront Országos Ta- hozzászólását. Hanlos János: Növekedett a szervezet társadalmi szerepe Elöljáróban a nemzetközi munkáról szólva a beszámoló kiemelte, hogy a Magyar Vöröskereszt a két kongresz- szus közötti időszakban tovább törekedett nemzetközi kapcsolatai szélesítésére. Számottevően fejlődött a szolidaritási tevékenység. Az eltelt négy és fél év alatt 60 alkalommal 32 országban több mint 51 millió forint értékben továbbítottak segélykül- tíeményt a fegyveres konfliktusok, a természeti csapások áldozatainak a megsegítésére. Az egészségnevelési munka kiemelt tartalmi kérdése az egészséges életmódra nevelés volt Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az egészségvédelmi-egészségnevelési tanfolyamok szervezésére. Négy év alatt mind a tanfolyamok, mind az azokon részt vevők száma megkétszereződött, tavaly 16 ezer 723 tanfolyamon 424 ezer 128 hallgató vett részt. Hangsúllyal szólt a beszámoló a Vöröskereszt családvédelmi munkájáról. Kiemelkedő részt vállalt a Vöröskereszt az idős korúak házi gondozásában. 1975 végén az országban 651 hivatásos gondozónő tevékenykedett, míg a rendszeres gondozást végző vöröskeresztes aktivisták száma 18 ezer 160 volt; mintegy 24 ezer idős embert gondoztak otthonukban. Fontos lépés volt, hogy a felnőttvédelmi szociális gondoskodás állami feladatainak társadalmi segítésére együttműködési megállapodást kötöttek az Egészségügyi Minisztériummal, s nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az aktivistákat megfelelően felkészítsék erre a munkára. Tavaly több mint ezer házi betegápolási tanfolyamon 23 ezren vettek részt. A IV. kongresszus óta tovább szélesedett a térítésmentes veradómozgaiom, s négy év alat az ily módon adott vér mennyisége 23 ezer 500 literrel nőtt. Tavaly a térítés- mentesen adott vér aránya vi- iéken 95,4, Budapesten 6ü százalék volt. A lakosság rész- ételi aránya országosan egyen- etesen növekvő tendenciát mutat A Vöröskereszt másik ha- ’yományos tevékenysége, az üsősegélynyújtás fejlesztésére Eldolgozták a képzés egységes rendszerét, amely a ío- Eozatosság elvét figyelembe éve több fokozatú kiképzést elent Jellemző a fejlődésre, íogy míg 1973-ban 3 ezer 242 aniolyamon 86 és fél ezer lallgatót képeztek ki, tavaly nár 5 ezer 850 tanfolyamon öbb mint 114 ezer hallgatót. Hantos János szóbeli kiegé- zítőjében a többi között be- zámolt a Vöröskereszt XXIII. lemzetközi konferenciájáról, mely egy héttel ezelőtt fe- ezte be munkáját Bukarestien. A tanácskozás egyik fő eladata az volt, hogy a Nem- etközi Vöröskereszt évek óta olyó újraértékelését lezárja. )lyan határozatok születtek, melyek a Vöröskereszt tár- adalmi szerepének tovább- ejlesztését szolgálják. A továbbiakban emlékezte- ett arra, hogy a kongresszus bban az időszakban tanácskozik, amikor a világ haladó rői földünk minden táján legemlékeznek a történelmet ormáló forradalom évfordu- 5járól. — A szocializmus eszméi 0 év alatt Földünk legrej- sttebb zugában is vonzást yakorló politikai erővé válik. Ezt a feltartóztathatatlan olyamatot a szocializmus tár- adalmi igazságosságával, a ämegek alkotó erőit felszabadó hatásával, valóságos de- lokratizmusával és humaniz- lusával magyarázhatjuk. A zocializmus és a humanizmus destestvérek. A Magyar Vöröskereszt szép hivatása, hogy ri értékek maradéktalan ér- a szocializmus építését a hu- vényesülést ösztönözve támo- manizmus alapján, az embe- gassa. Sarlós István: Társadalmunk szilárd alapja a szocialista család Sarlós István felszólalásában a Vöröskereszt feladatainak sokrétűségéről beszélt. Egyebek között hangsúlyozta: — Meggyőződésem, hogy a Vöröskereszt sajátos érdek- védelmi szerv. Mindenki legfontosabb érdekét, az egészséget védi, nem csupán a káros külső hatásokkal szemben, hanem sokszor a bajba jutott, megbetegedett embert a saját helytelen magatartásával, felfogásával szemben. Kevesebb lenne a gond és kevesebb az orvosok munkája, ha mindenki úgy élne, ahogy azt a szocializmust építő társadalom emberétől el kell várnunk. — Helyes a Magyar Vörös- kereszt minden, a szocialista családeszme elterjedése érdekében kifejtett tevékenysége — hangsúlyozta Sarlós István. — Társadalmunk fontos és szilárd alapja a szocialista család. Szándékosan használom a szocialista jelzőt. Az általunk elfogadott családeszme nagyobb igényű, mint a polgári társadalom családeszméje. Mi fontosnak tartKovács Sándorné: juk, hogy a család szoros kötelékben éljen együtt, de azt is fontosnak tartjuk, hogy erre megfelelő körülmények között kerüljön sor. Ezért szerepel fejlesztési programjainkban mindig a legfontosabb célok között a lakásépítés. Lényeges, hogy a szeretet szálai kössék össze a család tagjait, de az is, hogy ez a kölcsönös megértés, a kölcsönös tisztelet, az egyenrangúság és egyenjogúság jegyében jöjjön létre. Beszéde végén Sarlós István érintette a nemzetközi helyzet alakulását, s utalt arra, hogy a jó nemzetközi légkör, a népek akaratát tükröző politika megteremti minden világrészben a. ma még elnyomatásban és nyomorban élő milliók és százmilliók előtt a fölemelkedés útját. — Sikerrel munkálkodunk e politika jegyében, és hazánk külpolitikai tevékenységéhez tartozik a Magyar Vöröskereszt hasznos fellépése és eredményes munkája is, amelyet a különböző nemzetközi tanácskozásokon fejt ki. Első rendű feladatunk az egészséges életmódra nevelés A délelőtti vitában kapott szót Pest megye egyik küldötte, Kovács Sándorné, a sziget- szentmártoni napköziotthonos óvoda dadája, a községi Vö- röskereszt-alapszervezet titkára. — Az országos vezetőség beszámolójában megállapította, hogy szervezetünk az elmúlt négy évben jelentősen fejlődött — mondotta —, s a Vöröskeresztnek ma már rangja van. Szigetszentmártonban is odafigyelnek a munkájára, igaz, községünkben sok vezető tagja is van a szervezetnek. — Szeretném a tisztelt kongresszusnak elmondani, hogy mit is tettünk azért, hogy munkánkat elismerjék, s számítsanak ránk. Szigetszentmártonban első helyre soroltuk feladataink közül az egészséges életmódra nevelést, mert úgy tartjuk, hogy a tudat- és magatartásformálás állandó teendőnk. Ma annyi mindennel gazdálkodunk okosan, csak éppen az egészségünkkel nem: van pénzünk, lakásunk, kocsink, ruhánk, enni-, innivalónk, de nem mindig használjuk ezeket a javakat egészségünk érdekében. Az a tapasztalatunk, hogy nem az anyagiakon múlik: nappal kávét iszunk, este pedig egy fél marék altatót veszünk be, hogy aludni tudjunk. Mindenki sorolhatna még számtalan példát, melyek egytől egyig arra hívják fel a figyelmet, hogy meg kell tanítanunk dz embereket helyesen élni. Hiszen egészségünk csak egy van ... Ezután Kovács Sándorné arról beszélt, hogy az egészség- nevelésben a vöröskereszteseknek együtt kell működniük az orvossal, s a falu közművelődési intézményeivel. Mint mondotta, Szigetszentmártonban 1973-ban tizenhárom, két évvel később tizennyolc, tavaly pedig anár harminc egészségnevelési tárgyú előadást tartottak, s a mondanivaló alátámasztására filmeket kölcsönöztek, propagandakiadványokat terjesztettek. Szólt a községi Vöröskereszt-szervezet sokoldalú tevékenységéről, melynek során az aktivisták részt vettek a rákszűrés, majd a daganatos megbetegedésekről szóló előadás és kiállítás szervezésében. A közsági asszonyklubban rendszeresen tartanak egészségügyi témájú beszélgetéseket, melyekkel — amint az alapszervezeti titkár mondta — mindenki nyer: az orvos tapasztalatot, a hallgatók új ismereteket. A felvilágosító munkának természetesen az eredménye sem maradt el: Kovács Sándorné arról adott számot, hogy az elmúlt évben már senki sem maradt távol igazolatlanul Szigetszentmártonban a tüdőszűrésről. Végezetül Kovács Sándorné ezeket mondotta: — Az egészségnevelés — tudjuk jól — nem látványos munka, lassan érik be a gyümölcse. A mindennapok új feladataihoz pedig erőre van szükség. Ezt az erőt az a hit adja, hogy értelme, célja a mi munkánknak maga az ember. Bmre szovjet kitüntetése A szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítése érdekében végzett társadalmi és irodalmi tevékenységének elismeréseképpen, 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki Dobozy Imre írót, a Magyar írók Szövetsége elnökét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének erről szóló rendeletét Leonyid Brezs- nyev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és M. Georgadze, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének titkára írta alá. Svéd kommunista pártküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 23—29. között látogatást tett hazánkban a Svéd Baloldali Párt-kommunisták küldöttsége, Eivor Markiund, a párt alelnöke vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: Wide Svensson, a párt külügyi bizottságának tagja, Marian Johansson, a göteborgi városi pártbizottság titkára és Ake Jönsson, a pártvezetőség munkatársa. A vendégeket fogadta Bisz- ku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséggel tárgyalásokat folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A megbeszéléseken jelen volt Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek itt-tar- tózkodásának során tanulmányozták a helyi pártmunka tapasztalatait, a szakszervezetek és a nőmozgalom tevékenységét. A svéd pártküldöttség szombaton elutazott hazánkból. NegyvenötmiElióvaE dcsoblan Egy beruházás hiteles története Tarhonya, kiskocka, kagyló, csiga, szarvacska, rövidcső, csavartcső, ABC, csillag, nagykocka, cérna- és hosszú- metélt, makaróni, spagetti... Ezek azok a tésztafélék, amelyek mostantól Dunakeszin, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár új üzemében készülnek. Nem alap nélkül A Dunakeszi Konzervgyárban 1964-ig a gyümölcs- és főzelékkonzervéken kívül évente 200 vagonnyi tésztát készítettek, akkor azonban megszüntették a gyártást. mert a berendezések elavultak, a termék eladhatatlanná, a termelés gazdaságtalan volt. A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár 1989-ben vált ki a Budapesti Konzervgyárból s lett önálló vállalat, és 1972- ben foglalkoztak ismét tésztaüzem létrehozásának gondolatával. A következő három év alatt több, a beruházást előkészítő okmány készült, különböző kapacitású üzemek terve. Az i-re a pontot a Gazdasági Bizottság 1975-ös határozata tette, mely szerint 1978. december 31-ig ki kell telepíteni a fővárosból a ferencvárosi Lenhossék utcai tésztagyárat. E határozat alapján bízta meg a GYÜFÖ-t a Konzervipari Vállalatok Trösztje egy 800 vagonnyi tészta előállítására alkalmas üzem megteremtésével. 1975 augusztusára elkészült a részletes beruházási program, amely — bár a legapróbb részletekre is kiterjedt — nem jelölte meg a gyártó gépsor típusát, hanem a máshol, például Kalocsán, Békéscsabán már üzemelő berendezések átlagos árát kalkulálták. A beruházás becsült értéke ily módon 134 millió forint volt. Versenyíárgyalások A dunakeszink megbízására a Komplex Külkereskedelmi Vállalat látott a piackutatáshoz. Mint köztudott, az olaszok jócskán fogyasztanak tésztát, nem véletlen tehát, hogy jó tésztagyártó berendezéseik vannak. Mivel azonban a Komplexnél tudták, hogy a világpiacon több cég is kínál hasonló berendezéseket, 1976 tavaszán verseny- tárgyalásokat hirdettek meg, ezen a svájci Büchler, az olasz Braibanti és az ugyancsak olasz PÁVÁN cég képviseltette magát. A magyar vevőért folytatott konkurren- ciaharcból az utóbbi került ki győztesen. Mint Felkai Pál, a vállalat import főosztályának vezetője elmondta, azért, mert berendezései hasonló feltételek mellett, 28 százalékkal olcsóbbak, mint a másik olasz cégé, a svájciakéról nem is beszélve. November végén megkötötték a szerződést. Meszéna Magdolna üzletkötő szerint ez az első hazai megrendelés a PA- VAN-tól, s a maga nemében ez az ország legkorszerűbb tésztagyártó berendezése. Részlettervek alapján A 757 millió lírás üzlet megkötésétől a gépek megérkezéséig 6 hónap telt el. Közben — az előzetes műszaki terveknek megfelelően — Dunakeszin. kijelölték az üzem helyét, a konzervgyár területén, egy raktár helyén. Az. épület; belső falait le kellett bontani, de alapjai a statikai számítások szerint alkalmasak voltaik az emeletráépítésre. A bontásra és kivitelezésre a Pest megyei Tanács, Építőipari Vállalatával kötöttek megállapodást. A tervezést a Könnyűipari Tervező és Szerelő Vállalat, közismertebb nevén a KIP- SZER vállalta, tavaly februárban. A versenytárgyalások elhúzódása miatt azonban csak november végén kapott használható adatokat Megyaszai István, Benei Sándor, Zalán Károly, Csimcsák Béla és Bardócz Lászióné, akik 1977. április 30-ra elkészítették a tervet. Időközben a kivitelezőik sem tétlenkedtek, a rendelkezésükre bocsátott részlettervek alapján folyt az építési-szerelési munka, hozzáláttak a vasszerkezeti elemek gyártásához. A költségek egyharmadát A versenytárgyalások oly eredményesen zárultak, hogy módosítani lehetett a beruházás várható költségét 89 millió forintra. Hogy ezt a hallatlanul nagy — a költségek egyharmadát kitevő, 45 milliós — megtakarítást meg is tudják tartani, ügyelni kellett a kivitelezési határidőik pontos betartására. A végleges tervek hiánya miatt azonban nagyon sok építőipari pótmunkára kellett számítani, ezért kérte a GYÜFÖ vezetősége, az érdekelt vállalatokat arra, hogy kössenek szocialista szerződést. Az okmányt 1977. március 4-én írta alá a Könnyűipari Tervező- és Szerelő Vállalat, az Élelmi- szeripari Gépgyártó- és Szerelőipari Vállalat, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata, a Dunakeszi Városi Tanács Költségvetési Üzeme, és utólag csatlakozott az aláírókhoz a fóti GENERÁL Közös Vállalkozás. Vállalták, hogy a tervezettnél rövidebb határidőre, november 7-re dolgozni kezd a tésztagyár. Szombaton és vasárnap Ez év nyarától a dunake- szieken kívül öt vállalat szerelői dolgoztak a beruházáson. Az építők azonban csúsztak, mégpedig több mint három hónapot. Emiatt az ÉLGÉP is később készült el, de a _ körültekintő munkaszervezés eredményeként már csak két hétre csökkent a lemaradás. A Költségvetési Üzem és a GENERÁL dolgozói szombatonként és vasárnaponként is dolgoztak. Ott jártamkor, október közepén a vasszerkezet-falakat már ezüstfólia burkolta, de az alumíniumborítás még jó darabon hiányzott. Hárman-né- gyen a jókora alumíniumlapokat illesztették össze, Körmendi László és Kozma Sándor, valamint a Dobó István szocialista festőbrigád tagjai a főbejárat folyosóját mázolták, a majdani csomagolóban Dányi Andorné, Virág Jó- zsefné és Nagy Erzsébet a csempét tisztította, a gyártósoron a szerelők éppen olaj- * jal töltötték föl a hajtóműveket, ellenőrizték a motorok működését Munkájukat három olasz szakember irányította. A folyosókon még a mennyezetről lelógó kábelek közit kellett bujkálni, egyhe- lyütt, az adagoló rendszer disz- pécserfülkéjében kábeldzsungel szédítette meg a belépőt. De a vezetékiek különleges kanyarságában valami rendszert is fel lehetett fedezni, már elkészült, működőképes a lisztsilótöltő és ürítő automatika. Tóth János, a VILA. TI üzemmérnöke még a terveket stabilizálta. Kálmán Ferenc üzemvezető büszkén mutatta formálódó, alakuló birodalmát: a laboratóriumot, ahol mintát vesznek a lisztből és a tojásból, gyártás közben a száradó tésztából és a kész tésztát is vizsgálják, a tojáselőkészítőt, amelynek hűtőkamrájában a négy rozsdamentes acéltartály 100 mázsányi tojáslé fogadására alkalmas, azt a. helyiséget, ahol a dolgozók pihenhetnek, dohányozhatnak, kávét főzhetnek, s persze, leginkább a tésztagyártó berendezésekkel dicsekszik, ide emberi kéz érintése nélkül jut a liszt, a tojás, és a víz. Az üzemvezető most már nyugodt, hajrá nélkül is elkészülnek november első napjaira. Jövedelmező a fejlesztés Dr. Sági Lajos, a Gyümölcsös Főzelékkonzervgyár igazgatója elégedett: mivel sikerült a beruházási programot tervszerűen, sőt, határidő előtt teljesíteni, 45 millió forintot valóban megtakarítottak a népgazdaságnak. A beruházás •más szempontból is gazdaságos. Jó az arány az építés és a gépi beruházás között, előbbi 23, utóbbi 66 millió forint. A gazdasági számítások szerint jó az a beruházás, amelynek költségei 10 év alatt megtérülnek. A dunakeszi tészta- üzem nem egészen 7 esztendő alatt termeli meg az árát, a Magyar Nemzeti Bank szerint jó, ha 100 forint fejlesztési költségre 10 forint eredmény, azaz nyereség jut, Dunakeszin várhatóan 15 fog jutni. A vállalat vezetői tudták, időben föl kell készülniük a termelés indítására, mert ha az építők és a szerelők teljesítik is feladatukat, a gépeket irányítani kell, munkaerőt pedig nehéz teremteni. Dunakeszin nincs szabad munkaerő. A ferencvárosi tésztagyár 80 dolgozója közül szinte senki sem kíván Dunakeszire járni, s ez érthető, hiszen a dolgozók többsége Vecsésen, Üllőn lakik. Viszont a munkafolyamatok átszervezésével igen sok asszonykezet szabadítottak föl a konzervgyár- tásban. Számos, eddig kon- zervet készítő lány, asszony november elejétől a tésztaüzem dolgozója. És természetesen, a környező falvakból is toboroztak munkásokat. ★ A történet vége: 487 nap alatt elkészült, tehát egy régi raktár helyén a korszerű üzem. Holnap, október 31-én átadják. Czibor Valéria »