Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

IV. ÉVFOLYAM, 337. SZÁM 1977. OKTOBER 8., SZOMBAT Őszi munkák Mindenütt szedik a burgonyát Bő a! mai érmés várható SZÖVETKEZETI KULTURÁLIS HÓNAP Javában folyik az őszi munka a határban. A szö­vetkezetekben minden időt kihasználnak ezekben a he­tekben, hogy a még betakarí­tásra váró termény minél előbb a magtárakba vagy a piacra kerüljön, s hogy a jö­vő évi termés feltételeit, a szántást, a trágyázást és a vetést kellő időben és jó mi­nőségben befejezhessék. No­vák László, a járási hivatal kereskedelmi és élelmiszer­gazdasági osztályának vezető­je tájékoztatott a munkákról. Jól haladnak a gazdaságok­ban az őszi és a tavaszi ve­tésekhez szükséges szántással. Az ősszel földbe kerülő ma­gok ágya már majdnem elké­szült, a 12 ezer 800 hektárnyi szántóterület 85 százalékát megjárták az ekék. Az őszi mélyszántással 3 ezer 600 hektáron végez­tek. A közös gazdaságok megfele­lően felkészültek a munkára, hiszen miközben rengeteg más tennivalójuk akadt, két hét alatt 3 ezer hektárnyi szán­tással készültek el. S ha már csak ezzel kell törődniük, he­tente másfél ezer hektár őszi mélyszántással végezhetnek. A Gépipari Tudományos Egyesület kétévenként tartja meg nemzetközi karbantartási konferenciáját. E konferenciák rendezője az egyesület karban­tartási szakosztálya, amely szakbizottságokból áll. A szak- bizottságok sorában — a vegy­iparin, a kohászatin, a köny- nyűiparin kívül — ott találjuk a mezőgazdasági gépek kar­bantartási szakbizottságot is. amelynek elnöke dr. Mélykúti Csaba, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője. Tőle kaptunk tájékoztatást arról, hogyan ké. szülnek a soronkövetkező kar­bantartási konferenciára. — A III. nemzetközi kar­bantartási konferenciát októ­ber .25—28-án tartja az egye­sület. a MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Ott'n inának előadótermében. A tanácsko­záson a különböző iparágak szakemberei mondják el ta­pasztalataikat arról, milyen új eljárásokat, korszerű módsze­reket vezettek be a gépek, berendezések iervszerű hibamegelőző , karbantartásában. Ami minket közelebbről érint: a tanácskozáson megfelelő nyilvánosságot kap majd a mezőgazdasági gépkarbantar­tás jelenlegi helyzetének érté­kelése és — a kutatási ered­ményeken alapuló — előbbre •lépés lehetőségeinek ismerteté­se. — A konferencia iránti ér­deklődést jellemzi, hogy eddig több mint 500 hazai és 70 kül­földi szakember jelentette be részvételét. A tervek szerint a konferencia első két napján 34 előadás hangzik el, ennek csaknem a felét a karbantartás külföldi szaktekintélyeitől hallhatjuk. A harmadik napon üzemlátogatások szerepelnek a programban. Dunaújvárosban a vasmű és a Műszaki Főisko­la meglátogatása lesz a cél. A mezőgazdasági gépek karban­tartása iránt érdeklődők ugyanakkor a Balatonboglári Állami Gazdaság gépüzem­fenntartását tanulmányozhat­ják majd. — mondta dr. Mély­kúti Csaba. Hamarosan földbe kerül az őszi árpa, ebből a gabonából már csak Mogyoródon és Ve- resegyházon található bevetet­len terület. A búzát az elmúlt héten kezdték vetni, eddig a tervezett terület tíz százaléka, 940 hektár fogadta be a ma­got. Jó ütemben, folyik a burgonyaszedés is. A járás­ban összesen ezeregyszázhet- ven hektáron fermett burgo­nya, s ennek 55 százaléka a háztáji gazdaságokba. Már 930 hektárról szedték fel a termést, a hozam 120 és 180 má­zsa között mozog hektá­ronként. A végleges adatokra még várni kell, hiszen a raktáro­zási nehézségek miatt — a ZÖLDÉRT tárolója nem ké­szült 'el időben — több száz mázsa burgonyát őriznek priz­mákban a gazdaságok udva­rán, s ezt csak az átvételkor mérik le. Szedik a cukorrépát is. A 711 hektárból már több mint 300-ról takarították be a termést. A bag—hévízgyör- ki Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Kovács László el­mondta, hogy az első napok­ban bizony akadozott az átvé­Elmondta még, hogy a har­mincnégy előadás közül négy foglalkozik a mezőgazdasági gépek karbantartásának gya­korlati és tudományos kérdé­seivel. Ö maga a mezőgépek üzemfenntartásának munka- szervezetéről és információ- rendszeréről tart előadást. Dr. Laib Lajos és Pólyák Nándor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai a mezőgazdasági gépek karbantartásának időszerű szervezési kérdéseiről szólnak. Boór Ferenc, az MGI tudomá­nyos munkatársa a traktorok tüzelőanyagellátó berendező, sének műszaki diagnosztikáját tárgyalja. Dr. Batta Attila, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazda- sági Gépészeti Főiskolai Ka­rának tanára pedig a korszerű karbantartási rendszerek ki­alakításáról és bevezetésének eredményeiről tart előadást. Ezen a konferencián több — köztük számos ipari — szakma képviselője mondja el tapasz­talatát a gépek, létesítmények karbantartásáról. S ott lesznek a mezőgazdaság gépkarbantar­tás korszerűsítésén munkálko­dók is. Az ő számukra sem lesz haszontalan, ha a máshonnan átmenthető jó ötletekkel gya­rapítják ismereteiket. Azért, hogy a valóban használható­kat a mezőgazdasági nagyüze­meink is alkalmazhassák a jö­vőben. F. I. Szün'i mulatság Jól sikerült szüreti mulat­ságot rendeztek tegnap dél­után a gödöllői öregek nap­közi otthonában. A szőlővel, almával és egyéb finomság­gal feldíszített társalgóban negyvenöt-ötven gondozott és vendég — közöttük a vakok helyj, csoportja, házigondo­zottak —, jó hangulatban töl­tötték a délutánt és az estét, amihez nemcsak a finom must, hanem a máriabesnyői művészetbarátok körének és az otthon dolgozóinak műso­ra is hozzájárult. tel. A szövetkezet tehergép­kocsija négy órát várakozott a hatvani cukorgyárban, mire leadhatták a szállítmányát. Persze még csak a munka ele­jén tartanak, s remélik, hogy később nem lesz fennakadás. A napraforgót és a silóku­koricát már learatták, s most az őszi betakarítás legnagyobb munkája folyik: 6 ezer 400 hektáron termett kukorica az idén. A becslések szerint tíz­tizenegy mázsával jobb ter­mésátlagok várhatók, mint az elmúlt évben, igaz, hogy ta­valy rosszul fizetett a növény. A termelőszövetkezetekben többé-kevésbé korszerű tech­nológiával végzik a kukorica­betakarítást, a hagyományos törés már a múlté. Ha az idő­járás nem szól közbe, novem­ber közepére befejezhetik a munkát. A zöldségek közül már csak a paradicsomot, paprikát, az őszi káposztát és a petre­zselymet szedik. A túrái Galgamenti Rákóczi Termelő- szövetkezet gyümölcsösében pedig az almát és a körtét. A jó almatermés reményt kelthet a vásárlóban, az idén olcsó lesz a kedvelt gyümölcs a piacon. Teljes erővel szüretelnek, a 340 hektárnyi szóló egynegye­dét leszedték a gazdaságok. Miként a kukoricának és a zöldségnek, a szőlőnek sem kedvezett a korai hideg, a le­velek lefagytak, elszáradtak, s így már nem nagyon emel­kedhet a cukorfok. Ha az idő engedi, kényelmes tempóban, október végére lefogyhat a szőlő a tőkékről. Biztos, ami biztos, a járás­ban előre gondoskodtak a tár­sadalmi segítségről, ha netán rosszra fordulna az idő, az Agrártudományi Egyetem diákjai segédkeznek majd a szüretben. Remélhetőleg er­re nem lesz szükség, s vala­mennyi őszi munkával időben végezhetnek a gazdaságok. G. Z. Népszerű kamarazene Zongora- és hagsdűos Duffek Mihály zongora- és Szederkényi Náiidor hegedű- művész lép fel vasárnap, ok­tóber 9-én 17 órai kezdettel a kastély dísztermében a váro­si-járási Petőfi Sándor Mű­velődési Ház népszerű ka­marazene című sorozatában. A hobbikiállítás megnyitá­sával a minap a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ dolgozóinak is megkezdődött a nagy őszi rendezvénysorozat, amely a kulturális napok nevet viseli, s az idén 17. alkalommal tart­ják a KPVDSZ pártfogásá­val. Az elnevezés ma már nem tükrözi hűen a valósá­got: kezdetben tíz napig tar­tottak az események, újabban az egész októbert kitöltik, pontosabb volna tehát kultu­rális hónapról beszélni, de hát a hagyomány itt is nagy úr. Az ÁFÉSZ gödöllői köz­pontjának kicsiny faházában igen szép munkákat állítottak ki. a szövetkezet dolgozóinak alkotásaiból. A negyven be­mutatkozó többsége természe­tesen nő, hiszen a kézimunká- zást manapság is túlnyomóan ők mívelik. Ritka kivételként két férfiember is porondra lé­pett: Czene István öblös lo­pótökbe maratta, pácolta, karcolta a hajdani betyár­élet néhány mozzanatát, fa­gyökérből kígyót formált: Pásztor István takaros ková­csoltvas előszobalámpája is fejlett kézügyességről tanús­kodik. És hát az asszonyok! Kato­na Rudolfné halványsárga napszövetre hímzett pompás kalocsai ebédlőgarnitúrája, Magyar Istvánná derűs Rákó- czi-futója, Mezei Istvánná gödöllői, Szabó Józsefné bagi népviseletbe öltöztetett babái, Dobó Lászlóné sióagárdi blú­zai mind-mind hozzáértésről és ízlésről vallanak,. Szakértő szem bizonyára másképp mi­nősítene, avatatlan tekintet azonban nem az esetleges hi- oákat keresi, beéri a látvány­Negyedéves értekezletén a városi tanács művelődési osz­tálya mellett működő sportbi­zottság a gödöllői kispályák és játszóterek kialakításáról, a Légszesz, valamint az Imre utcai általános iskola sportte­vékenységéről tárgyalt. Kirchhof er József Imre ut­cai testnevelő tanár elmon­dotta, az iskola sportjának alapját az őrsi bajnokságok jelentik. Labdajátékokban, at­létikában és mezei futásban rendeznek versenyeket. Az el­múlt tanévben az atléták és a röplabdázók szerepeltek a legeredményesebben. Héjjá János, az iskola tanulója az ezerméteres síkfutásban be­nyal, azon a darabon időz hosszasabban, amelyik for­májával, színeinek harmóniá­jával leginkább megfogja. Mivel valamennyi . kiállított munka és készítője itt föl nem sorolható, említtessenek meg azok, amelyek és akik leg­jobban hatottak e sorok író­jára. Tóth Miliályné finom rajzolatú hímzett őszirózsás faliképé, Oláh Vilmosné vé­konyabb és vaskosabb spár­gából formált mesteri tükrö­se, Jeszenszky Józsefné feke­te posztós faliképé. Az október 13-ig nyitva tartó kiállítást a járás fogyasz­tási szövetkezeteinek együttes bemutatója követi, majd a legszebb darabok a gyöngyösi országos seregszemlén mutat­koznak be. Addig azonban még sok minden .történik a kulturális napok keretében. Tizenhete­dikén rendezik a szocialista brigádok politikai vetélkedő­jét, melynek tárgya a mun­kásmozgalom története 1917- iől 1948-ig. A 19-én lezajló külpolitikai fórumon a kér­dezők az októberi forrada­lomtól napjainkig eltelt 60 év legfontosabb szovjetunió­beli eseményeiről hallhat­nak. Januárban kezdődött az a szintén politikai vetélkedőso­rozat, melynek döntője is most lesz. Két író—olvasó találko­zót is szerveznek, az egyik Gödöllőn lesz, a másik Ve­resegyházon. Az utóbbi ven­dége Végh Antal. Minden bi­zonnyal sokan élnek majd a lehetőséggel és ellátogatnak 16-án az Országházba. K. jutott az országos döntőbe. Röplabdacsapatuk a negyed­döntőben második lett. A leg­eredményesebb játékosnak Szántó Zsuzsa bizonyult. A Rádió és Televízió által kiírt tehetségkutató ' futóversenyen Pápai László negyedik helye­zést ért el az országos döntőn. Az idei tanévben, hangsúlyoz­ta Kirchhofer József, az őrsi bajnokságon kívül nagy súlyt helyeznek az Edzett ifjúságért mozgalomra. A Légszesz utcai iskolában zajló sportéletről Ádám Pál tornatanár számolt be. Cél­juk az volt, mondotta, hogy minél több tanuló kapcsolód­jon be a testnevelési órákor kívüli foglalkozásodba. Nagy. gondot fordítottak a kisdobo­sok testnevelésére. Sikerült is előbbre lépniük, anut a kisdo bosok városi versenyében el­ért második helyezésük is bizonyít. A megyei bajnok­ságban is jól szerepeltek, a fiúk az ötödik, a íányok a negyedik helyen végeztek. Az úttörők a pontverseny és a velejáró kupa győztesei lettek. A bizottság a tapasztalato­kat összegezve megállapította, a Légszesz utcai iskola sport- munkáját hátráltatja, hogy a mai napig sem készült el tel­jesen a pálya. Szorgalmazza a tornaterem felépítését is. A bizottság jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét fe­dezte ki a városban működő tornatanároknak dicséretes munkájúkért. Odaítélték a szakszervezetek városi szak­maközi bizottságának tisztelet- díjait, amelyeket november 12-én adnak át. Befejezésül Barkőczi István, a tanács művelődési osztásá­nak vezetője ismertette a lé­tesítendő sportkerttel kapcso­latos terveket. Cs. J. Szombati jegyzet Levegő Vannak tájak, vidékek, városok, faivalc, ahová elég, ha egyszer elmegy az ember, utána soha többé nem felejti el vonzó szép­ségüket. Álmaiban is föl- fo.villan a Berettyo-parti liget, a fehérvári nyárfa- sor, a tolnai, somogyi dombok egy-egy erdő­gyöngyszeme, a kanyargós óaranyat utakat szegélyező, gyümölcsöktől roskadozó cseresznyések, barackosok sora. S ott, a mélyben, a már-már lápos rétek vé­gében maguknak teret kö­vetelő berekfás ligetek il­lata. Felejtheted-e? Vajon a szépség élmé­nyén, örömen kívül, je- íent-e többet a megkapó táj, árnyas jasor — a ter­meszei? A Költők, bizo­nyára szépségéért foglal­tan versoe a természetet. Am a flóra ennél több, vagy legaiaobis más, gya­korlati naszna is van. S mi, mai emuerek, ugyan­csak a természet gyerme­kei, élünk-e vele? Úgy tűnik, mintha csupán a motorizációban lelnénk örömet, a négyszer öt mé­teres kalíckaoan találnánk meg csak helyünket. Meg­feledkezünk arról, hegy ezek a zárt dobozok — legyenek falai fémből vagy betonból — életünk jelentős részében éppen azt határolják el tőlünk, ami létünk egyik eleme: a le­vegőt. A tiszta levegőt. Nem tudatosul bennünk, hogy a ritkán látott szép táj emléke nem elég. Gyakrabban kellene test­közelben lennünk. Ügy vagyunk ezzel is, mint a sporttal, a mozgással. Akadnak — sajnos, még mindig kevesen — meg­rögzött természetkedvelők, de többségünk ma még el- herdáltnak tartja azt az időt, amit egy kiadós er­dei sétára, barangolásra szakítana. Sosem felejtem el azok- naK a — gyerekfejjel per­sze már unalmasnak tar­tott — majálisoknak az emlékét, amelyeket az egykori urasági kastély kertjében megértem. Most, felnőtt fejjel gondolom úgy, hogy milyen jó vol­na, ha azok a majálisok még tartanának. Nemcsak a társasjátékok, bohókás ötletek, meghitt hangulatú déielőttök öröméért, ha­nem azért is, mert azok az alkalmak odavonzottak ifjat és öreget a tölgyesek, leheletéhez, amelynél frissítőbb gyógyszert máig sem , találtak fel. Gyeplabdamérközésen voltam a napokban, a gö­döllői pályán. Ilyenkor — lévén csapatunk ellenfelei­nek zöme budapesti — fő­városi sportolók, sportve­zetők, játékosfeleségek, gye­rekek is elkísérik a ver­senyzőket. Kiderült, a csa­ládtagok egy részét első­sorban nem is a mérkőzés érdekli, hanem, ha már szerét ejthették, jó levegőt szívni jöttek a pesti kő­rengetegből Gödöllőre. Mindössze azon csodálkoz­tak alkalmi ismerőseim, hogy mint mondták, úgy tűnik számukra, a város­közeli erdőt sem a helyiek, sem a fővárosiak nem fe­dezték még fel maguknak. Hát így vagyunk a híres gödöllői akácerdővel, a csodás illatú fenyvesekkel, tölgyesekkel, a gesztenye- és platánfákkal! A ritkán és majdnem véletlenül ide tévedőnek ünnepet, felüdü­lést jelent bennük járni, mi még feléjük sem né­zünk. Pedig az erdő, a maga módján nagyon hálás, hogy itt élhet mellettünk. Ha másból nem, abból ész­revehetjük, hogy minden nyárelőn, akácvirágzáskor elküldi utcáinkra mézilla­tú üzenetét. A hagyomány, a termé­szet becsülete és a ma­gunk érdeke is azt diktál­ja, hogy fogadjuk szívesen a csalogató üzenetet. Kaposi Z. Pál A vérségi általános iskola úttörőcsapatának rajai, őrsei sz ’ mos túrát, kirándulást tervez ék erre az évre. A napközi­sek legutóbb a Tatárdombot mászták meg. Képünkön: az er­dő közelében finom mezei csemegére, szederre leitek. Bene Mihály felvétele Neves előadók részvételével Karbantartási konferencia Sport az iskolában Élen az atléták és a röplabdáik ! r i í Kiállítás, politikai vetélkedők Crexe~e a dombosi tu/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents