Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

1977. OKTOBER 8., SZOMBAT Igényes müvek az ipari munkásoknak A MŰSZAKI KÖNYVNAPOK MEGNYITÓJA VÁCOTT Mint lapunk első oldalán hírül adtuk, tegnap Vácott rendezték a műszaki könyv­napok országos vidéki meg­nyitó ünnepségét, a Híradás- technikai Anyagok Gyárá­ban. A nagy számú érdeklődő közönség előtt Papp József, az MSZMP Vác városi bizott­ságának első titkára, mondott bevezetőt, majd Nemeslaky Tivadar, kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg az egy hónapig tartó eseménysoro­zatot, melynek célja ébren tar­tani, illetve fokozni az érdek­lődést a műszaki könyvkiad­ványok iránt. Nemeslaky Tivadar nyitotta me g Vácott a műszaki könyvnapokat. Termelőerő lett a tudomány — Már hagyomány, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, a Műszaki Könyvkiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat évente megrendezi a műszaki könyvnapokat. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az idei vidéki megnyitó­ra Pest megyében, Vácott — a megye legnagyobb ipari vá­rosában — és itt, a Híradás­technikai Anyagok Gyárá­ban, a város munkásművelő­désének egyik bázisán került sor — mondotta bevezetőjé­ben Papp József. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy egyre szélesebb körben válik tudatossá, hogy a műszaki könyv a tudomá­nyos-technikai forradalom ki. bontakozásával, a tudomány termelőerővé válásával fon­tos munkaeszköze a műszaki értelmiségnek, nem kevésbé az ipari munkásságnak. Vác iparának sokszínűsége, dina­mikus fejlődése biztosíték ar­ra, hogy az ott dolgozó húsz­ezer munkás és műszaki szak­ember érdekelt a magyar műszaki könyvkiadás egészé­ben, munkája során igényli és használja annak teljes ská­láját Ahhoz — emelte ki Papp József —, hogy például Vá­cott évente tízmilliárd forint­nyi termelési értéket állítsa­nak elő, a műszaki fejlesztés­re az ötödik ötéves tervben előirányzott hárommilliárd forintot helyesen és célsze­rűen használják fel, ismerni és alkalmazni kell a legma­gasabb műszaki-technikai kul­túrát, amit csak a mérnökök, technikusok, munkások szak- képzettségének folyamatos emelésével lehet elérni. A szervezett oktatás mellett eb­ben az önképzésnek is jelen­tős szerepe van, ez utóbbi pe­dig elképzelhetetlen jó, kor­szerű és friss információkat adó műszaki könyvek nélkül. A párt művelődéspolitikájának szellemében Nemeslaky Tivadar kohó- és gépipari miniszter meg­nyitó beszédében egyebek kö­zött kiemelte a műszaki köny­vek kiadóinak fontos felada­tát. — A könyvtémák kiválasz­tásakor ,és közreadásakor pár­tunk tudománypolitikai irány­elveihez, művelődéspolitiká­jához, valamint a népgazda­sági terv célkitűzéseihez iga­zodva kell kielégíteni a szak­emberek tájékozódási igényét. Ezt a célt szolgálják a kö­vetkező napokban azok a ren. dezvények. amelyekről a mű­szaki könyvnapokat előké­szítő országos szervező bi­zottság lelkes aktivistái gon­doskodtak. Elmondta a miniszter a to­vábbiakban, hogy a program szerint ötszáznál több üzem­ben rendeznek ankétot, ol- txisó—iró találkozókat, könyv- bemutatókat és könyvvásá­rokat. Ezekkel meg akarják teremteni az írók, a kiadók munkatársai és az olvasók kö­zötti véleménycsere lehető­ségét. Utalt arra is, hogy a mű­szaki könyvnapok legbeszé­desebb főszereplői maguk a könyvek. Az idén — kultu­rális életünk e ielentős ese­ménye alkalmából — hat ki­adó ötvenhárom művet bo­csátott ki, könyvúídonság- ként. Ezek közül a Műszaki Könyvkiadónak tizenhat ki­adványa az ipari munkások­hoz szóló inényes mű. Az alap­fokú művek magas aránya •ielzi. hogv a kiadó felismer­te a közművelődósj törvény szelleméből adódó tennivaló­kat Megértette, hogy a mű­szaki fejlődéshez nemcsak a kutatók, mérnökök és tech­nikusok, hanem az ipari munkásság szakmai művelt­ségének emelése is szüksé­ges. Nemeslaky Tivadar kiemel­kedő jelentőségűnek tartotta a most megjelent műszaki kiadványok közül az irányí­tástechnikai, az épületgépé­szeti és a gazdasági mérnöki kézikönyvet. Szólt arról is, hogy a könyvnapokra kiadott műveik széles körű olvasóré­teghez szólnak. Ezt bizonyít­ja, hogy az új könyvek kö­zött megtalálhatók az auto­matika és műszeripar, a szá­mítástechnika, a környezet- védelem, a fizikai és a mű­szaki gazdaságtan témaköré­ből kiadottak. A könyvkínálat tehát gazdag és választékos, kétségtelenül élénk érdeklő­dést, nagy vásárlási kedvet vált ki, de a könyvnapoknak tulajdonképpeni — és nem titkolt — célja, hogy minél többen megvegyék maguknak a munkájukhoz szükséges és hiányzó könyveket. Külön hangsúlyozta a mi­niszter az üzemi könyvter­jesztők és könyvtárosok sze­repét, akik a termelés közel­ségében sokat tehetnek azért, hogy a szakirodalomban fel­halmozott információk a leg­inkább érdekeltekhez időben eljussanak. — A jó előkészítés, a mű­szaki könyvnapok iránti elő­zetes érdeklődés alapján meg­győződésem, hogy a most kez­dődött és a hónap végéig tartó rendezvények teljesítik feladatukat, hozzájárulnák ipari, műszaki kultúránk to­vábbi emelkedéséhez — mon­dotta befejezésül Nemeslaky Tivadar. A műszaki könyvnapokat előkészítő országos szervező bizottság elnöke, a Műszaki Könyvkiadó igazgatója, Solt Sándor nyitotta meg a hely­ben rendezett könyvkiállítást, melyen Doroszlai Ferenc, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat terjesztési főosztály- vezetője kalauzolta végig a vendégeket, a gyár dolgozóit és az érdeklődőket. A tárló­kon 450 olyan műszaki és a társtudományok köréből ki­adott mű állt, amely jelenleg kapható is a könyvesboltok­ban. B. L MI AD RANGOT? Pedagógusok az önképzésről, továbbképzésről Mi adja meg egy pedagógus, vagy például egy tantestület rangját? A válasz sokféle le­het. Hivatásérzet, szavainak- tetteinek egysége, példamuta­tás, a gyerekek szeretete, tisz­telete. Sorolhatnánk még to­vább, de egy nagyon lényeges dolog hiányzik. A jó szakmai felkészültség. Ebből adódik egy másik kérdés. A nagyon gyorsan változó világban, a technika századában lépést tud-e tartani a tanár szaktár­gyának legújabb eredményei­vel? És hogyan tud lépést tar­tani? A pedagógusok szerve­zett, rendszeres képzésében sok még a buktató. Nem győ­zik a tanfolyamok, kurzusok, továbbképzések szervezését. A tematika sem mindig jó. Az idő is kevés. Mit lehet tenni? Marad az önképzés. Ha mun­kája iránt igényes a pedagó­gus, bizonyára talál rá módot. Ad-e az iskola ehhez segítsé­get? Mondjuk egy távoli köz­ségben. Könyveket, folyóira­tokat vásárol tanárainak. Ele­gendő ez? A szigetmonostort általános iskolában ezekről a kérdésekről beszélgettünk a tantestület tagjaival. Brigád a szigetmonostori iskolában Az iskolában jó a tantestüle­ti légkör. Szocialista brigádba tömörültek a nevelők. Munká­jukban igényesek. Lássuk hát a válaszokat. Szatmári Nóra szeptember­ben kezdett tanítani. Most vé­Nathorst-díj CSUKA ZOLTÁN KITÜNTETÉSE Tegnap délelőtt a Magyar írók Szövetségének székhá­zában könyvkiállítás fogadta az érkezőket. Több mint száz kötet sorakozott a vitrinek­ben: Csuka Zoltán József Attila-díjas költő műfordítói életműve. Szerb, horvát, ma­cedón, orosz, bolgár és szlo­vák művek fordításai, And- ric, Krleza, Ehrenburg, Csu- kovszkij és mások művei. A könyvkiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy a FIT, a Műfordítók Nem­zetközi Szövetsége Csuka Zoltánnak ítélte a három- évenként kiadásra kerülő, öt­ezer svéd koronával járó Nathorst-díjat, amit eddig Ervino Pocar olasz és Kenji Takahasi japán műfordító ka­pott meg. A Nathorst-díjat harmadikként Csuka Zoltán kapta. Az ünnepséget, amelyen megjelent Borivoje Crvenic, a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének első titkára és Jean-Michel heclercq, Fran­ciaország magyarországi nagy- követségének kulturális taná­csosa —, Dobozi Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke nyi­totta meg, hangsúlyozva, hogy Csuka Zoltán teljesítménye rendkívüli: több mint fél év­százados munkálkodása so­rán száztíz délszláv, három szovjet, három bolgár és egy szlovák művet fordított ma­gyarra. Ezért már több, igen magas magyar és jugoszláv kitüntetésben részesült, ame­lyeket most a Műfordítók Nemzetközi Szövetségének életműdíja tetéz. A svéd alapítású Nathorst- díjat Pierre-Francois Caille, a Műfordítók Nemzetközi Szö­vetségének francia elnöke nyújtotta át Csuka Zoltán­nak, a FIT és a francia írók, műfordítók jókívánságait tol­mácsolva. A kitüntetésért Csuka Zol­tán mondott köszönetét, han­goztatva műfordítói hitval­lását: Nem szerethetem sa­ját népemet, ha a velem egy égbolt alatt élő többi népet nem szeretem. A Magyar írók Szövetsége nevében Garay Gábor főtit­kár gratulált elsőként a ki­tüntetettnek. gezte a főiskolát. A napközi­ben dolgozik: — A Tanító című szaklapot előfizetem. Varga Imréné magyar-törté­nelem szakos tanár, a községi könyvtár vezetője. A férje is itt tanít. — Minden tantárgy mód­szertani folyóiratát megren­deli az iskola. — mondja. — A kollégák haza is vihetik a szaklapokat. Szaktárgyaim tanításához olyan folyóiratok is vannak, mint a Magyar Nyelvőr, a Kincskereső, a Szovjet Irodalom, a Szovjet­unió című képeslap. Megren­deltük az Élet és Irodalom hetilapot is. A községi könyv­tárban több mint húsz napila­pot, hetilapot és folyóiratot já­ratunk rendszeresen, köztük a Kortársat, az Új írást, a Látó­határt, az Űj Tükröt. A kollé­gák ott is igénybe vehetik eze­ket a folyóiratokat." Könyvek vásárlására az iskolának éven­te kétezer forintja van. Az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat­tal kötöttünk szerződést, min­dig az új könyvek listájáról rendelünk. A tanárnő a felső tagozatban minden évfolyamon tanít. A gyerekeket rendszeresen arra szoktatja, hogy újságot olvas­sanak. ' Most éppen olyan fel­adatokat adott nekik, hogy új­ságokból, folyóiratokból iro­dalmi cikkeket gyűjtsenek és az osztályokban tegyék ki a faliújságra. Virág Ferencné orosz-testne­velés szakos. Igényes pedagó­gus. A szervezett továbbkép­zésekből is kiveszi részét. — Kétéves orosz nyelvi komplex tanfolyamra járok — válaszol. — Természetesen ön­ként jelentkeztem. A közeljö­vőben egy hónapra megyek ki Leningrádba. A nyáron két és fél hetes' orosz tanfolyamon voltam Esztergomban. Sokat, szívesen Már-már túlzásnak tűnik mindaz, amit Virág Ferencné vállal. íme: — Kéthetenként rendszere­sen bejárok a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. Tagja vagyok az orosz nyelv, és iro­dalomtanárok nemzetközi szö­vetségének. Ha jön meghívó, oda is elmegyek. Hasznos volt számomra, hogy Pesten, a Gor­kij fasorban lévő szovjet isko­lában többször hospitáltunk, órákat látogattunk. Otthon van még negyvenöt szovjet tan­könyvem is. Az önképzéshez és a tanításhoz ezeket is fel tu­dom használni. S ebből a sokoldalú felké­szülésből mi jut a diákoknak? Még az idén szeretnék beren­dezni az orosz nyelvi laborató­riumot. Pénzt kapnak rá, a felszerelést pedig a Budapesti Műszaki Egyetem KlSZ-fiatal- jai vállalták társadalmi mun­kában. Segíteni a módszertanban Virág Ferencné példája nem egyedülálló a tantestületben. A férje is testnevelő. Három­éves komplex tanfolyamot végzett, ezenkívül egyéves tú­ravezetőit. Vízi és szárazföldi túrákat jogosult vezetni, őszin­tén szólva, tanári munkájához, az iskolai testneveléshez ez utóbbi tanfolyamra tulajdon­képpen nincs is szüksége. De példája, lelkesedése elgondol­koztató. Juhász Imre tanár A kor­szerű matematika tanításának alapelvei tanfolyamot végzi, felesége pedig karnagyi gya­korlatra jár. Horváth László igazgatóhe­lyettes a beszélgetéskor gondot is említ: — Kevés módszertani segít­séget kapunk a gyengébb ta­nulókkal való foglalkozások­hoz. Egyes cikkek megjelen­nek különböző szaklapokban, de számuk elenyésző. Ta)>n valamilyen gyűjteményes ki­adás kéne. K. Gy. M. SZÍNHÁZI estek KÜLÖNC Illyés Gyula drámája a Nemzeti Színházban A tényék meglehetősen is­mertek: Teleki László gróf, a reformkor egyik nagy alakja, a nyugati országokban iskolá­zott, haladó gondolkodású fő­úr, a 48-as forradalom alatt radikális elveivel kitűnő poli­tikus. Világos után Kossuth és Klapka mellett az emigráció harmadik vezetője, 1860-ban Drezdában, a szász királyi ha­tóságok letartóztatják, s kiad­ják Ausztriának. Maga Ferenc József császár közli Telekivel, hogy felfüggesztik halálbünte­tését, hazatérhet Magyarország­ra, de nem politizálhat. Teleki itthon a legsúlyosabb dilemmá­ba kerül. A magyar politikai élet benne látja az elhivatott veze­tőt, de ugyanakkor a hazai vi­szonyok már alaposan megvál­toztak, a kiegyezés előszelei fújdogálnak. Telekinek rá kell döbbennie: a legjobbnak tar­tott hívei sem követik vakon,, fenntartások nélkül maga Kos­suth is az emigráció sem bízik benne, s nem következik be a remélt nemzetközi politikai változás. Ezek után 1861 máju­sában, pesti dolgozószobájában, szíven lövi magát. Drámai sors, drámai hős, tragikus kötöttségekkel — s egyben a magyar történelem egy korszakának drámai for­dulópontja, — ezt vette észre Illyés Gyula Teleki László alakjában már akkor, amikor Teleki történelmi drámáját, a Kegyencet átdolgozta. A téma olyannyira nem hagyta nyu­godni, hogy 1963-ban meg is írta a Különc című drámát, melyben Teleki „másik” tragé­diáját, „nem a megírtál, hanem a megéltet” mondta el. Illyés többre törekedett, mint az önmagában is tragikus esemény dramatizálása. Tele­kiben a lehetőségek és a kö­rülmények szorításában vergő­dő, az eszmehűség és a meg­alkuvás válaszútjára kerülő homo politicust ábrázolta, a vezetőt, akinek tulajdonkép­pen az lesz a tragédiája, hogy vezetőként is makulátlan be- csületű ember akar maradni, mert nem tud másmilyen len­ni, s mert hiszi, hogy vezető csak ilyen lehet. Már a Ke- gyenc is a hatalom és az er­kölcs nagy kérdéseiről szólt; a Különc, más hangfekvésben, ugyanezt a kérdést feszegeti. (Mint ahogyan a hatvanas évek elején Illyésnek, de más írónknak is ez a kérdés volt egyik legfontosabb írói, sőt, emberi dilemmája). A Különc ebből a nézőpontból nem csu­pán az egyik legetikusabb Ily- lyés-dráma, hanem értékes kordokumentum is. Eljátszani ezt a drámát ma már nem egészen ugyanazt je­lenti. mint tizennégy évvel ezelőtt, megírásakor. A hatva­nas évek elejének konkrét problematikája, művészi-em­beri töprengése ma már ke­vésbé erős szólam a műben. Ami mára a Különcöt színpad­ra viszi, az a dráma általáno­sabb emberi-erkölcsi matériá­ja. Az első bemutatón, 1972 februárjában, Veszprémben (Pethes György rendezésében, Latinovits Zoltán címszereplé- séivel) a dráma a nagy, és nagy­ra hivatott vezéregyéniség, s a körülötte elkorcsosuló, megal­kuvó többiek között bontako­zott ki. A Nemzeti Színház mostani előadásán, Marton Endre rendezésében, ez a kon­fliktus inkább a Teleki egyéni, ségéből, belülről eredő ellent­mondások okozta tragédia fe­lé tolódik el. Ebben az értel­mezésében Telekit nem csupán a körülmények szorítása kény­szeríti az öngyilkosságba, ha­nem valamiféle belső hajlam is, az alkat affinitása a tragé­diához. A császárral való talál, kozás, a fiatalabb magyar poli­tikusgeneráció óvatoskodása, megalkuvása, sőt, majdnem nyílt ellenszegülése Teleki esz­méivel, a Kossuthról és az emigrációról, meg a külpoliti­kai helyzetről érkező kedve­zőtlen hírek szinte belehaj­szolják Telekit az öngyilkos­ságba, mert fokról fokra meg­rendítik belső, lelki erejét, tar­tását. A rendőrügynök, Karlo- vitz szinte a Krisztust megkí­sértő Sátán nyomatékosságával ábrázoltatik az előadásban (a dráma szövegében egyébként van utalás a Krisztus—Sátán párhuzamra). így aztán a Kü­lönc a Nemzetiben inkább egy kitűnő emberismerettel megírt, hatásos és elgondolkoztató lé­lektani drámának tűnik, sem­mint egy, a magyar történe­lem nagy alakjával, s nagy kérdésével foglalkozó, lé­nyegében politikai, vagy, mint Illyés maga írja, „a szó eredendő értelmében »társa­dalmi« drámá”-nak. A szereplők ezt a felfo­gást követik. Ebben Sinkovits Imre (Teleki) időnként meg­éreztet ugyan valamit az alak emberi, erkölcsi, és politikai nagyságából; de máshol ő is a lélektani dráma koncepciót fo­gadja el. Szilágyi Tibor, mint Karlovitz az előadás egyik legjobbja; cinikus-okos, pri­bék, aki nemcsak az ügyeken, hanem még önmaga, az ügyek­ben viselt szerepén is átlát. Kohut Magda, mint Orczy Ist­vánná pontosan azt játssza, ami szükséges: a Telekit féltő, de féltve is mellette álló, se­gítő igazi társat, igazi asz- szonyt. Szacsvay László Fe­renc József alakjában szinte borotvaélen megy végig, s úgy teszi nevetségessé a császárt, hogy nem nevetünk, hanem in­kább félünk ettől a szertartá­sos és hideg kényúrtól. Oszter Sándor (Tisza Kálmán) jól megrajzolja a Telekit imádó unokaöccsből csaknem ellen­féllé váló politikus jeilemfej. lődését. Szokolay Ottó, Tyll Attila, Szersén Gyula kifogás­talanul illeszkednek kisebb szerepeikben az előadás össz­képébe, melyet stílusos keretbe foglalnak Varga Mátyás dísz­letei és Vágó Nelly jelmezei. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents