Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

Ta la je! őkészítés a vetéshez A dányi Magvető Termelőszövetkezet földjein Kővágó Lajos traktoros Rába-Steiger traktorjával kultiváíorozza az Őszi vetéshez a területei. Barcza Zsolt felvétele zmieKunnepseget rendez a gödöllői Török Ignác Gimná­zium és Övónői Szakközépis­kola KISZ-szervezete ma, ok­tóber 6-án, az aradi vértanúk napján. Délután fél három­kor megkoszorúzzák az isko­id iicv auuj diicui SíDiJi ex t, nicljia négy órakor az Agrártudomá­nyi Egyetem színháztermében kulturális műsorral emlékez­nek a szabadságharc vérta­núira. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Már csak Isaszeg nyeretlen Először győztek a taraiak Tőmondatokban: a veresegy­háziak ti a mogyoródiak kép­viselőivel már csak az utcán találkozhattunk, hamar végez­tek a szövetségi napon, nem sok mondanivalójuk volt. A Versegen lejátszott Kartal II— Gödöllő II. mérkőzés botrá­nyos körülmények között feje­ződött be. A turaiak megsze­rezték első őszi győzelmüket, már csak Isaszeg áll pont nél­kül az utolsó helyen. A legutóbbi forduló króni­kája: Veresegyház—Pécel 1-2 (0-1 j Vezette: Péli. A rossz talajú galgamácsai pályán alacsony színvonalú mérkőzésen a szerencsésebb j csapat győzött. A péceliek 1:0- I ás vezetésüknél öngólt vétet- I tek. Honvéd MSE—Mogyoród 5-2 (2-0) Vezette: Palotai. Az erősen tartalékos Mogyo­ród ellen megérdemelten győ­zött az éllovas Honvéd. Aszód—Zsámbok 1-1 (1-1) Sportszerű találkozó, a jobb Domony megérdemelten nyert. A Valkó—Dány találkozót elhalasztották. Az október 9-i forduló mér­kőzéseit 12, illetve 14 órás kez­dettel játsszák. Először az if­júságiak, majd a felnőttek lép­nek pályára. Táblázatok: I. OSZTÁLY 1. Honvéd MSE 6 G-------18- 3 12 2. M ogyoród 6 4 11 15-12 9 3. Kartal 5 4 — 1 19- 5 8 4. Zsámbok G 3 2 1 8- 4 8 5. Aszód G 3 1 2 20-11 7 . 6. P_écel 6 3 1 2 9- 8 7 7. Kerepes 6 3 12 U-ll 7 8. GEAC 6 2 2 2 18-10 6 9. Veresegyház 6 3 — 3 8- 9 6 10. Galgahévíz 5 2 2 2 9-18 6 11. Túra 6 1—5 7-13 2 12. Szada 6 — 2 4 7-15 2 13. Hévízgyörk 6 1—5 7-17 2 14. Isaszeg 6 6 4-24 — II. OSZTÁLY 1. Bag 7 2 5 — 16-12 9 2. Dány 6 3 2 1 20- 9 8 3. Gödöllő II. 7 3 2 2 17- 7 8 4. Kartal II. 7 3 2 2 14-10 8 5. Domony 7 3 13 11-13 7 6. Erdőkertes II. 7 2 2 3 11-13 6 7. Nagytarcsa 7 2 1 4 15-20 5 8. Valkó 6 1 1 4 9-24 3 Csiba József Legfontosabb a megelőzés Ifjúság- és gyermekvédelem Külön felelős a szülői munkaközösségekben A Hazafias Népfront Pest megyei nőbizottsága legutób­bi ülését a liéten Gödöllőn tartotta, amelyen az ifjúság- és gyermekvédelem városi helyzetéről tárgyaltak. A népfrontmozgalom is megkülönböztetett figyelmet fordít a családok, az idős ko­rúak és a nők gondjaira. Igye­keznek segíteni a családokban a szocialista vonások erősíté­sét, a családhoz való ragasz­kodást, a szülők felelősségér­zetét gyermekeikért, a gyere­kek tiszteletét szüleik iránt. Az anya- és gyermekvédelmi rendszer fejlesztésében is köz­reműködnek. Iskolások A megbeszélésen elsősorban az iskoláskorúak gondjaival foglalkoztak. Közismert, hogy városunkban viszonylag sok a nehéz körülmények között élő, illetve a veszélyeztetett hely­zetű gyerekek száma. A ve­szélyeztetettség több okból származhat. Az anyagi ere­detűek: kedvezőtlen lakás- helyzet, nagy család, alacsony jövedelem. Az erkölcsiek kö­zé sorolják a szülők alkoholiz­musát, munkakerülését, de gyakran okoz zavart a gyer­mek fejlődésében a szülők büntetett előélete, a megrom­lott élettársi viszony, az el­vált szülők helytelen maga­tartása és az úgynevezett ket­tős nevelés. A város állami és társadal­mi szervei egyre többet tesz­nek az ilyen gyerekek sorsá­nak egyengetése érdekében. A városi tanács mellett műkö­dik a gyermek- és ifjúságvé­HmgWÉHBHyaMBBHnai delmi bizottság, amelynek munkájában a Hazafias Nép­front helyi szerve is részt vállal. Az óvodákban és az iskolákban is ezzel megbí­zott pedagógus felelős a ve­szélyeztetett tanulókért. A támogatás formái a ked­vezményes, illetve térítés- mentes napközi, ruha- és pénz­segély, állandó nevelési se­gély, nyári táborozás. Az anya­gi támogatás mértéke a ko- roábbi évekhez viszonyítva je­lentősen nőtt. A tanács gyám­hatósága ebben az évben 130 ezer forintot fordít ilyen cél­ra. Az iskolák is segítik a ve­szélyeztetett helyzetű tanuló­kat a beilleszkedésben, tanul­mányaikban és a szakkörök­ben. A szülői munkaközössé­gek is külön gyermekvédelmi felelőst választanak, akinek feladata a pedagógusok tá­mogatása ebben a munkában. Beilleszkedés A beilleszkedés mindezek ellenére is nehéz. Általános tapasztalat, hogy az iskolák­ban a lányok könnyebben, a fiúk nehezebben kötődnek a tanulóközösségekbe. tőleg mind kevesebb gyerek kerül hátrányba azért, mert éppen a máriabesnyői telepen született. Örvendetes tény, hogy növe­kedik a felnőttoktatásban részt vevő cigány lakosok szá­ma. Az elmúlt tanévben pél­dául negyvenhármán végezték el az általános iskola külön­böző osztályait. Jelentősen nőtt az óvodába járók száma is. Felvilágosítás Természetesen itt is a baj megelőzése a legfontosabb, vagyis elejét venni annak, hogy egyáltalán kialakulhas­son a hátrányos, vagy veszé­lyeztetett helyzetnek nevezett állapot. A Hazafias Népfront városi bizottsága is ezt tekin­ti elsődleges céljának. Ezért is vesz részt egyik munka- csoportja különböző előadá­sok szervezésében, amilyen többek között a szülők akadé­miája című program. Sajnos, ezekre az előadásokra azok a szülők nem mennek el, akik­nek leginkább szükségük vol­na rá. Ezért a népfrontak­tivisták is az eddigieknél na­gyobb erőfeszítéseket tesznek a szülők mozgósítására. Nagy problémát jelent a ci­gány származású gyerekek helyzete. Két iskolában, az Illés István útiban és a ki­segítő iskolában találhatók nagyobb számban. A népfront és a Vöröskereszt városi szer­vezete javaslatára a tanács cigányklub létrehozását ha­tározta el, ettől is azt várják, hogy lehetőséget teremt a fel­világosításig, s így remélhe­A hatékonyabb ifjúság- és gyermekvédelemért a nép­frontbizottság több évre szóló együttműködési szerződést kötött a városi tanáccsal, a KISZ városi bizottságával és a Vöröskereszt helyi szerve­zetével. Részt vesznek a szü­lői munkaközösség és a lakó­bizottságok ilyen jellegű mun­kájában is. Három generáció - együtt Vezette: Sallai. A hazaiak a harmadik perc­ben öngólt rúgtak, ez letörte ! őket. Sallai jól vezette a talál­kozót. GEAC—Galgahévíz 2-2 (1-0) Vezette: Surman. Sportszerű mérkőzés, nagy küzdelem. Az egyetemisták idegesen, a vendégek lelkesen játszottak és megérdemelten vitték el az egyik pontot. Isaszeg—Kerepes 1-2 (1-1) Vezette: Legéndi. Közepes színvonalú mérkő­zésen a vendégek győztes gól­ját Tóth István' a 85. percben szerezte. Szada—Túra 1-3 (0-2) Vezette: Máté. A kiábrándítóan gyengén játszó Szada ellen biztosan aratta első idei győzelmét a túrái gárda. Kartal—Hévízgyörk 3-0 (1-0) Vezette: Varga. Kemény, de sportszerű mér­kőzés, a hazaiak jobban ki­használták helyzeteiket. Ez történt a II. osztályban: Erdőkertes II—Bag 2-2 (1-0) Vezette: Molnár. A jó játékvezetés mellett lezajlott színvonalas mérkőzé­sen igazságos döntetlen szüle­tett. Kartal n—Gödöllő II. 1-1 (1-0) Vezette: Vikor. A nagy harcban született döntetlennel befejeződő mér­kőzésen Bodor partjelzőt meg­ütötték. Nagytarcsa—Domony 2-4 (lr2) Vezette: Imre. — A nyári hónapokban csak a nagyon optimista bagiak és azok hittek a Muharay Elemér népi együttesben, akik szen­vedélyesen szeretik a népmű­vészetet, s maguk is vállal­ják a hagyományok életben tartásának és terjesztésének misszióját. »»»» »» Ezekkel a szavakkal foga­dott a Muharay-együttes leg­utóbbi próbáján Kecskés Ti­bor, a bagi művelődési köz­pont igazgatója. — Az történt — folytatja gondolatait —, hogy a nyár elején az együttes addigi ve­zetője, Berkes Eszter megvált a csoporttól, s az összeková- csolódott, oly sok sikert elért gárda gazda nélkül maradt. Elkezdődött a kilincselés, az új vezető keresése. Igen ne­héz helyzetben voltunk, mert szinte mindenki szabadságra ment. Egyik hét múlt a másik után, és noha minden héten legalább kétszer jártam a fő­városban. az együttesnek nem sikerült vezetőt találni. Vé­gül Vásárhelyi László segít­ségével eljutottam Sajti Sán­dorhoz, a néphagyományokat őrző, ánoló együttesek legjobb szakemberéhez, az Állami Né­ni Együttes volt szólótáncosá­hoz. Ö vállalta a csoport ve­zetését. de csak szeptember egytől. Mit tehettünk? Várni kellett. A kényszerszünet ide­je alatt az együttes legjobb tasiai az ismert anyagot pró­bálták, gyakorolták.. Csakhogy az állandó ismétlés — hiába, ilyen az ember természete — sokakat elkedvetlenített és ezért terjedhetett el a hír: vál­ságban, megszűnőben a Mu­haray-együttes. A színpadról behallatszik az irodába a táncos iábak dobbanása és a Balogh Ru­dolf prímás által vezetett ze­nekar muzsikája. Fiúk és lá­nyok vidáman próbálnak. Ba­gó Anikó, Tóth Juliska és tár­saik könnyed mozgásukkal, a zenével egybeolvadó táncuk­kal elárulják, hogy bár még innen vannak huszadik élet­évükön. tíz éve vesznek részt a művelődési központ tánc- csoportjában. De az újak. mint Nagy Márti, Pintér Margitka és a többiek sem gyengébbek, nem mennek tánckészséget kölcsön kérni a szomszédba. Pecze Laci, Kiss Jóska, Skuczi Laci, Boda Jancsi, László Zoli, Kovács Győző, Tóth Jancsi és Pintér Karcsi az alföldi-ugrós egyik változa­tát próbálják. Nincs fűtve a korán érkezett őszben a nagy­terem. de ők atlétatrikóra vet­kőztek, és még így is sűrűn törölgetik gyöngyöző homlo­kukat. Hiába, a sikerért meg kell dolgozni. A háromórás próba nemcsak figyelmet, da akaraterőt és állóképességet is követel attól, aki vállalja a Muharay-együttes. színeit. A próbát, Sajti Sándor irá­nyító munkáját a terem szék­soraiból tizenhat asszony fi­gyeli. Hamarosan bekapcso­lódnak ők is a munkába, de még várniuk kell. Katona Ist­vánná. Beme Jánosné, Lörincz Józsefné. Balázs Jánosné, Percze Lajosné és a többiek egyaránt sokat tesznek a ha- gyományoK éleimen tartásá­ért. Elfoglaltságuk miatt csak este nyolctól vállalták a pró­bákat. Valamennyinek van munkahelye. Nincs köztük csak háziasszony. Egyesek a távoli Budapestre, mások Gö­döllőre, Ikladra ingáznak mindennap. »»»»»» Hajnalban kelnek, a késő esti órákban émceznek naza. ni kell látni az állatokat, vacso­rát kell készíteni, foglalkozni az iskoiás gyerekkel. Bacsa Lászlóné mondja, hogy rájuk nagyobb teher hárul, az együt­tes menyecsKeíagjainak háza- táját jobban figyelik, mint a többi háziasszonyét. mert ugye, ha valamit elhanyagol­nának, könnyen rájuk mon­danák: mindig a tánc, de a munkához, meg a családhoz nem fűlik a foguk! A többi asszony — Ladosné, Ambrus­áé, Tóthné, Fehérné, László Zoltánná egyetértőén bólinta­nak: Bizony. így van ez. Mennyivel könnyebb lenne, ha a férjek is eljárnának a próbára, részt vennének a kö­zös munkában, úgy, ahogyan Galambos Mihály és Tóth Ist­ván a lakodalmas játékban. Van itt olyan család is. mint Tóth Mihály családja — dicse­kednek Tóthék helyett az asz- Sjonyok, amelyből mindenki az együttes tagja. Az apa. Tóth Mihály és felesége. Tóth Mi- hályné. meg a KlSZ-korosz- tályú Juliska lányuk és Tibor fiuk. aki még úttörő, együtt jönnek próbákra és együtte­sen távoznak. Tóth Mihály nemcsak ott­hon, de az együttesben is af­féle családfő. Nagyon hisz ab­ban, amit csinál és meggyő­ződése, hogy egész családjá­nak a tevékenysége hasznára válik önmaguknak, dicsősé­gére a bagiaknak, gazdago­dására a magyar néphagyo­mányoknak. Feleségével együtt az ötvenes évek elején kezd­ték a rendszeres hagyomány- őrző munkát, táncoltak, éne­keltek, kézimunkáztak, s elju­tottak addig, hogy ma már tudatosan írják a falu króni­káját. Tóth Sándomé, — min­denki Juliska nénije —, az együttes másik lelkes szerve­zője. Ismer mindenkit. Alti a próbáról hiányzik, azt legelő­ször ő kéri számon és isten mentse meg az igazolatlanul mulasztót Juliska néni nyel­vétől, haragos tekintetétől — állítják a fiatalok és idősek egyaránt. Juliska néni volt talán leginkább késégbeesve a kényszerpihenő miatt. — Mi lesz velünk? — zak­latta naponta az igazgatót. De most már boldog, mert érzi, hogy a régi magból kikelő új, szebb és gazdagabb ter­mést hoz. Egyszerűen az az igazság. hogy nem tud az együttes nélkül élni! — állít­ja Sanyi bácsi, a férje. És sokan vannak a megszál­lottak! Nagy Pali bácsi het­venkét éves. Három éve tagja az együttesnek. Máté István- néval a Bagi mulatság című összeállításban ők járják a ba- g.i bukós csárdást. Nem volt olyan bemutatójuk, pedig sok helyen felléptek — Budapes­ten, Csömörön, Ecséden, Gödöl­lőn, Veresegyházon —, ahol ne kellett volna a táncukat meg­ismételni — A lábaim nem csikók már, de a taps. az új­Krénikaírók tanácskozása Értékes apróságok A gödöllői helytörténeti krónikaírók idei pályázatukat előkészítő ülésükön először műfaji kérdéseket tisztáztak. A művelődési otthonban tar­tott megbeszélésen többen is hangoztatták, hogy a témák elbeszélő, irodalmi jellegű feldolgozása csak azoknak ajánlatos, akiknek ehhez te­hetségük van. De tévedés az a hit, hogy csak így érdemes megírni őket. Nagyon is érté­kes lehet az a dolgozat, ame­lyik tárgyát több oldalról megközelítve, új adatokat tár fel. , Az ülésen dr. Lükő Gábor múzeumigazgató a Miért és hogyan gyűjtsük a szájhagyo­mányt című előadásában ki­emelte: a gyűjtőmunka jó elő- iskola nemcsak a néprajzzal, de más tárggyal foglalkozni kívánók számára is. Nagyon fontos lehet bármilyen apró­ság. Ezért kell minden jelen­téktelennek látszó részletet megörökíteni, hiszen igazi értékük majd csak a tudomá­nyos feldolgozás során derül ki. Példának esy népi faragá- sú szekrénydíszt említett, amelyen két fél karika látha­tó vázlatos női alakon. Ezek a fél karikák rokon népeink­nél, például a voguloknál még teljesek, a napot és a holdat ábrázolják. Egy-egy ilyen apróság tehát történel­mi összefüggésekre is fényt deríthet. A konzultáció során a tudo­mányos módszernek a króni­kaírók munkájában való fel- használásáról szólt Csala András gazdálkodó, Polónyi Péter tudományos főmunka­társ. Lacza Béla osztályvezető, Heltai Gábor iskolaigazgató, Mudroczó Jánosné pedagógus. Kovács János, a városi KISZ- bizottság titkára, Fábri Zsuzsa és Nemecz Ágnes gimnazis­ták. Felsorolásunkból is látható, milyen sokan, sokféle kép­zettségű és szakmájú ember érdeklődik lakóhelye történe­te, múltja iránt. A krónika­írók mostani megbeszélésén elhatározták, hogy különdíj- jal jutalmazzák a legjobb fo­tós feldolgozást. A krónika­íróknak nemcsak ilyen hiva­talos megbeszélésén nyílik al­kalmuk konzultációra, a hely- történeti gyűjtemény helyisé­gében, a moziiskolában, szer­dán 10-től 14 óráig, illetve pénteken 14 és 18 óra között szívesen látják az érdeklődő­ket. H. M. rázást kérő biztatásra vissza­fiatalodnak — mondja Pali bácsi, és Ilonka néni meg­erősíti. ?»»»>»» A színpadon táncolok szü­netet tartanak. A legszorgal­masabbak most sem pihen­nek. Próbálgatják az imént ta­nult lépéseket. Sajti Sándor elégedetten néz szét a pihenőt semmibe vevő gyerekeken, miközben bagi tapasztalatai­ról, terveiről beszél: — Alig egy hónap közös munkája után nyugodtan elmondhatom, hogy meglepő­en szorgalmas, jó képességű táncosokra, közösséggé ková- csolódott együttesre, a hagyo­mányokért szívesen és lelke­sen dolgozó munkatársakra találtam Bagón. Együtt tán­col itt három generáció: út­törők, KISZ-esek és az idő­sebbek. Tízéves kortól het- venhárom éves korig. A ge­nerációk egymásba fonódása biztosítja a meglevő tudás hagyományozódását. folyto­nosságát. s ez az együttes ve­zetőjének a munkájában is irányt szab. Ügy kell bánni a még élő helyi anyaggal, hogy az megőrizve ősi formáiát. a fiatalok kincsévé váljék, vé­rükké legyen a bagi mozgás és zene, ugyanakkor elsajátít­sák a közeli tájegység tán­cait. s miközben a kettőt ta­nulják. fejlődnék technikai készségük. tánekultúráluk, gazdagodjék motívumkészle­tük hoev eljussanak az impro­vizálás olyan fokára, ahol az önfeledt táncolás kezdődik. Ehhez kpménv munkára, ki­tartásra. nagy akaraterőre van szükség. Ügy gondolom, p bagiakból egyik sem hiányzik! Fercsik Mihály Török Ignác Gimnázium Emlékünnepség — koszorúzással

Next

/
Thumbnails
Contents