Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

1977. OKTÓBER 1., SZOMBAT at) Kötényruhák Serdülő Iskolás lányaink­nak otthonra és iskolába járás­hoz nagyon csinos munkaru­hát, kötcnyruhát készíthetünk a fenti rajzok alapján. Na­gyon jól felhasználhatók hoz­zá maradék anyagok, kinőtt régi ruhák, jó anyagú, de már nem használt férfi szövetöltö- nyők is. O Egyszerű szabású, hátul végig gombolós, egyszínű szövet munkaruha. Jersey anyagból készíthetünk rá nagy zsebeket, bedolgozott ujjakat és gallért. így téliesebb, a kö- tényjellegű ruha. O A halszálkás szövetből készült, elöl cipzáras kö­tényruha kis állógallérját és a rátett tűzött zsebeket egyszínű szövetből készítjük. Ingblúzzal, pulóverekkel nagyon kedvelt ruhadarabja lehet a kislá­nyoknak. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Ha hiányzik az egyik szülő... A gyermek harmonikus fej­lődése csak a teljes családban valósulhat meg. Ha hiányzik az egyik szülő, válás, halál­eset vagy egyéb ok miatt, ez az egészséges lelki beállított­ság zavarával járhat, bizo­nyos területek kimaradnak a fejlődésből, a tapasztalatszer­zés lehetősége nincs meg. Per­sze, ennek hatása nem jelent­kezik azonnal, inkább a ser­dülőkorban, az ifjúi években: a kapcsolatteremtés, a párvá­lasztás, majd a házasélet bi­zonyos gátoltságában, érzelmi zavarában. Elemi ismeretek A csecsemőkortól tudatosít­juk a gyerekben a nemi ho­vatartozását: Évike jó kislány, Lacika aranyos kisfiú. Ez fo­kozatosan megrögződik benne, megtanulja, melyik nemhez tartozik. S 2—3 éves korára már sokféle jelből meg tudja különböztetni, hogy a környe­zetében élők közül ki a bácsi, a fiú és ki a néni, a kislány. Sőt bizonyos elemi ismeretei vannak arról is, hogy neki, a kisfiúnak, sőt általában a kis­fiúknak, hogyan illik visel­kedni, vagyis mit neveznek a felnőttek fiús viselkedésnek. Nemi szerepnek hívjuk ezt, s hozzá a mintát mindig a gye­rekkel azonos nemű szülő szolgáltatja. Ennek elsajátítá­sa egészen az ifjúkorig elhú­zódik, hisz újabb és újabb élethelyzetek adódnak, amely­hez a viselkedési formát csak a fejlődés következő állomá­sán veszi figyelembe a gye­rek. Hogyan öleli át apa az anyát, hogyan csókolja meg, milyen figyelmesen, gyengé­den bánik vele, ezt csemeténk ÁRUVIZSGÁLAT Milyen rádió kerüljön a zsebbe ? A zsebrádiónak nevezett, vi­szonylag apró készülékek min­denüvé elkísérnek bennünket: hordozható hírforrások és oly­kor zeneéhségünket is csilla­píthatják, bár jó zenei hang­minőség nem várható el tőlük. Hangjuk általában egy-két méter távolságig jut el úgy, hogy a szöveg még érthető, vételkészségük, érzékenységük pedig főként a helyi, nagy tel­jesítményű adóállomások véte­lét teszi lehetővé. A zsebrádió hangminőségére — a nagyobb készülékekkel összehasonlítva — jellemző, hogy a kis méret miatt csak a közepes magasságú hangokat adja vissza a készülék, a hangképből hiányoznak az egészen mély és az egészen ma­gas hangok. Ilyen körülmények között is lehet a hang kelle­mes, vagy kellemetlen, attól függően, hogy mennyire ki­egyensúlyozott a hangkép, és hogy milyen mértékű a készü­lék torzítása. A fejlődés eredménye, hogy némelyik zsebrádió alkalmas az URH adóinak vételére is, to­vábbá egyre több készülék mű­ködik ceruzaelemmel, ami csökkenti a használati költsé­get. (A tízórás használat elem­költsége 9 voltos zsebrádió­elemmel 15 forintra tehető, szemben a ceruzaelemes, típu­sok 6—8 forintos költségével.) A Nagyító, a fogyasztók lap­ja szeptemberi számában közli a zsebrádiók összehasonlító minőségvizsgálatát, ebben a készülékekkel szemben tá­masztható követelmények számszerű adatait, további sok egyebet, amit jó tudni, mielőtt vásárlásra szánja rá magát az ember. A tesztben tíz, csak a középhullámon működő és két, az URH-sávval is rendelkező rádió szerepel. A középhullámú rádiók ára 160 és 620 forint között van. Közülük négy csak még meg­felelőnek minősíthető, ha a műs. aki jellemzők és a hang­minőség értékelése alapján történik a minősítés. (A négy­ből az egvik egy olcsónak nem mondható Philips zsebrádiói) minősítést, s csak kettő érde­melte ki a jót, bár ez utóbbiak mérete már valamivel nagyobb a kelleténél, ezek inkább — télikabát-zsebrádiók. (Az egyik jó rádió a közismert Sokol— 403, amelynek nagy előnye — bár ez nem befolyásolta a mi­nősítést —, hogy elem helyett tölthető akkumulátorral is mű­ködhet, így használata csak fillérekbe kerül.) A két URH-s zsebrádió közül a hongkongi M—10 csak 500 forintba kerül, s minősége kö­zepes. A másik is Ázsiában készül, de európai származású, a Schaub-Lorenz cég konstruk­ciója ugyanis. Ára ugyan 760 Ft, de minősége — a hangmi­nősége is! — jobb az előző tí­pusénál. Mindkét készülék négy ceruzaelemmel működik. R. P. nyilván csak akkor veszi iga­zán észre, amikor már maga is sürgölődik a lányok körül, vagy neki udvarolnak. Előt­te még kiesik figyelme fény- köréből. Ha az azonos nemű szülő hiányzik a családból, akkor az eleven példa, az állandóan szem előtt levő viselkedési for­ma, mérték sem lebeg a gye­rek előtt. Megfigyelheti ugyan — és meg is figyeli — mind­ezt a rokonság, az ismeretségi kör férfi vagy nőtagjainál, de ez nem azonos értékű, mert hiányzik belőle az a benső­séges kapcsolat, amely az anyához, apához fűzte. S a megfigyelt rokonnak, mond­jak a nagybácsinak nem o,yan a viszonya és érintke­zése az anyával, mint az apá­nak lenne. / Csonka családban Természetesen akkor a leg­szegényesebb az ismeretszer­zés lehetősége, ha egy gyerek­kel marad magára valamelyik szülő. Ha egyneműek, akkor a másik nem megismerésére sincs lehetőség a családon be­lül. Ez esetben a szülő csaló­dottsága átragad a gyermekre is, s az édesanyával növekvő kislánynak valószínűleg so­káig ellenérzése lesz a férfi­nemmel szemben, az apával együtt maradt fiú pedig való­színűleg nőgyűlölő lesz, leg­alábbis, míg az egészséges ne­mi ösztön meg nem cáfolja a szülő rossz tapasztalatait. Min­denesetre ezek a csonka csa Iádban felnövekedett gyerekek sokáig vívódnak majd a há- zasodás gondolatával, s nagy gátlásokkal vágnak neki. Kell a szerelő társ Legnagyobb a veszély, ha az anya marad egyedül a fiá­val. Hisz legtöbbször csak ne­ki él, valójában a gyerek a társat pótolja számára. Ezzel annyira magához kötözi a fiút, hogy a serdülőkorban az érzelmi leválást, a természetes és egészséges önállósodást is meggátolja. Ennek eredmé­nyeként nem keresi a gyerek a kapcsolatot a másik nem­mel, nem talál partnerre, nem­egyszer még az ifjúkorban is magányos, csak fiú barátai vannak. Ezek azok a fiatalem­berek, akik a 30-as éveik kö­zepén döbbennek rá, hogy ide­je lenne megnősülni, mert végképp agglegények marad­nak. Csak hát a mama ... vele mi lesz? A csonka család nem bizto­sítja a gyermek harmonikus fejlődését. Könnyű lenne azt tanácsolni, hogy igyekezzen a magára maradt szülő új társat keresni, kiegészíteni a csalá­dot. Sokan éppen a gyermek­re hivatkozva húzódoznak et­től. Pedig ha megértő, a gyer­meket is elfogadó és őt fele­lősséggel nevelő társra lelnek, mindannyiuk számára ez a legjobb megoldás. Átányi László Gyűjtsük a virágmagot! ősz van, a termés betakarí­tásának időszaka. Már most gondolnunk kell a következő tavasz és nyár virágainak sza­porítására. Gyűjtenünk kell a magokat. A virágok különbözően hoz­zák magvaikat: szirmaikat le­hullatják és a magokat gu. mókba gyűjtik; a virágszáron hagyják borsóhüvelyszerű magházukat; szirmaik között, a tányérjukban őrzik a magokat. Nagyon kedvelt kerti virág az árvácska és az ibolya. Az összegyűjtőt apró, fekete mag­vaikat, még az ősz folyamán vessük el ládákba, mert akkor már kora tavasszal palántáz- hatók. Sok kertnek kedves dísze az igénytelen tátika. Mákszerű magvait még az ősz folyamán — azonnal eredeti helyére — a virágágyakba vethetjük. A té­li fagyok nem ártanak neki. A kis palántákat tavaszai csak ritkítanunk kell. A margaréta és az őszirózsa sziromhullása után a magokat kézzel tudjuk a tokokból ki­szedegetni. Szárítás után tasa­kosuk. (Műanyagzacskóban ne tároljunk magot, mert befülled és elpusztul!) A viola magvait a szárával együtt szárítjuk. A növény szimpla virága hozza a magol tartalmazó, keskeny, vékony hüvelyt. A növényt addig hagy­juk a földben, míg a levele tel­jesen elszárad. Azután kell szárítani. A szegfű apró magvait, szin. •én faj és szín szerint külön- külön tasakoljuk. Általában minden virágmag tárolásánál fontos, hogy szín, és faj szerint elkülönítsük. A zacskókra mindig írjuk rá a vi­rág nevét, esetleg valamely — számunkra fontos jellemzőjét. Virágaink fajtatisztaságát csak így tudjuk megőrizni. Övék Igazán mutatós, modern övét legfeljebb a butikok vagy magánkereskedők kirakatában láthatunk, nem éppen olcsó áron. Aki ügyeskezűnek érzi magát, házilag is készíthet övét, kevés kiadással. Néhány ötlet: I. Sportos jellegű a bőrből, műbőrcsíkokból vagy nylon szárítózsinórból fonott öv. Ki­egészítő tartozéka a csat és 2 lapon fémgomb, valamint né­mi elütő színű bőrdarab a csat befogására és bujtatónak. 8. Ha ezüstösen csillogó lu- rexszálból (2—3 szálat össze­fogva) rövidpálcasorokkal hor­goljuk az övét — alkalmi ru­hához megfelelő kiegészítő. 3. Vastag zsákvászonra hí­mezzünk színes fonallal kes­keny sormintákat, amely le­het keresztszemes öltésű. vagy laposhímzéses. A csat befogá­sához bőrdarabot használ­junk. 4. Anyaga lehet '.étféle is: vastag, duplán összesodort kenderkötél, vagy pedig két ágba sodort, több szálból ösz- szefogott kisuijnyi vastan Sző­Négy készülék kapott közepes nyegfonal. Mint az előbbiek­nél is, a csat rögzítéséhez ma­radék bőrdarabot alkalmaz­zunk. Jó tudni... Ha nincs gyümölcsprésünk és gyümölcslevet akarunk ké­szíteni, akkor egy erősebb vá­szonkendőt nedvesítsünk meg és tegyük bele a megmosott gyümölcsöt. Fogjuk össze jó szorosan és húzzunk át rajta egy fa- vagy műanyag kari­kát. A karika továbbnyomásá- val a gyümölcslé kicsepeg. HÉTVÉGI KALAUZ Helytörténet A Hazafias Népfront soly­mári helytörténeti bizottsága és az Apáczai Csere János mű­velődési ház munkatársai sze­retettel várnak minden érdek­lődőt a hétvégi programjaik­ra. Holnap délután 3 órakor a művelődési házban helytörté­neti tanácskozás kezdődik. Dr. Héjj Miklós a visegrádi Má­tyás király Múzeum igazgató­ja: Visegrád jelentősége a ré­gi Pilis vármegyében címmel, Szatmári Lajos tanár: Adatok Nagykovácsi történeti kutatá­sához címmel. Dunai Klára az ifjúsági ház igazgatója a pilis­csabai helytörténeti kiállítás­ról, Cservenyi Magdolna ta­nár pedig a solymári népi ha­gyományokról tart ismerte­tést. Kiállítás A múzeumi és műemléki hónap keretében több kiállí­tás nyílik a hét végén a me­gye területén. Ma délután 5 órakor lesz Szervátius Jenő állami díjas kolozsvári szobrászművész ki­állításának megnyitója a soly­mári művelődési házban. (Templom tér 25.) Bevezetőt Csoóri Sándor költő mond, közreműködik a Bakfark lant­trió. A tárlat október 17-ig tart nyitva, mindennap 5 órá­tól 8 óráig látogatható. Szentendrén a Művésztelepi Galériában (Vöröshadsereg útja 51.) holnap délelőtt 11 órakor Ámos Imre festőmű­vész kiállítását Egri Mária művészettörténész nyitja meg. A művész Nagykállón szüle­tett 1907-ben. Először a Műegye­temet látogatta, majd 1939-töI 1935-ig Dudnay Gyula tanít­ványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Korai munkái a Nabis párizsi művészcsoport törekvéseivel azonosak. Ezerki- lencszázharmincötben feleségé­vel, Anna Margittal együtt az Ernst Múzeumban állította ki képeit. A Képzőművészek Üj Társaságának 1937-ben lett tagja. A II. világháborúban munkaszolgálatos volt és ott If is halt meg 1944-ben. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ma dél­előtt fél 11 órakor dr. Kurucz Albert mutatja be a nemrég elkészült felső-tiszavidéki táj­egység uszkai telkét. Közre­működik Marosi Júlia népdal­énekes, a Muzsikás együttes és a budakalászi művelődési központ és általános iskola tánccsoportja. A szobi Börzsöny Múzeum Szőnyi István műveiből rende­zett kiállítást, melyet ma dél­előtt 11 órától láthatnak az érdeklődők. A megnyitó be­szédet Dániel Kornél festő­művész, a zebegényi Szőnyi Múzeum igazgatója mondja. Holnap délután 6 órakor a toki Egyetértés Tsz művelődé­si házában csoportos képző- művészeti kiállítást rendeznek. A tárlaton Bokodi Lajos szob­rász, Marosi Lajos festő és Túri Tóth Tibor grafikus mű­veit láthatják majd az érdek­lődők. Megnyitja: dr. Lo­sonci Miklós művészettör­ténész. Hetvenkedök Tápiószecsön A tápiószecsői szakmaközi bizottság, a művelődési ház­ban működő intézményekkel együtt ma délután 3 órakor a Hetvenkedök találkozóját ren­dezi meg a Tápiószecsön élő hetven éven felüliek részére. Természetesen a hozzátartozó­kat és a fiatalabbakat is sze­retettel várják. A program keretében most köszöntik majd a 100. évében lévő Sebők Istvánnét, majd vidám népi műsor, vacsora és végül táncház következik. A műsorban fellép a szegedi ÉDOSZ Táncegyüttes zenekara és szólótáncosai, Csombor Endre a népművészet mestere feleségével, és a szecsői gyer­mekegyüttes kamaracsoportja. Ady-est Cegléden ÉVIG ceglédi gyáregysége, ma déli 1 órakor magyamóta mű­sort rendez az ÉVIG kultúr­termében. Fellépnek: Talabér Erzsébet, Sugár Edit, Mozsár Imre, Hollay Bertalan és GáL házy László népdalénekesek, valamint a törteli ÁFÉSZ né­pizenekara. Jegyezze elő A Fóti ősz rendezvénysoro­zatának keretében október 3- án, hétfőn délután 6 órakor a Vörösmarty művelődési ház­ban Veres János irodalmi es­tet rendez a Fáy Vörösmarty Társaság és a Béke Termelő- szövetkezet. Az estet Fábián Zoltán az írószövetség titkára nyitja meg, Veres János költőt pedig Szombathy Viktor író mutat­ja be. Az irodalmi műsorban fellép Béres Ilona, Bige Jó­zsef, Dévay Nagy Kamilla, Er­délyi György, Nagy Réka, Sel- lei Zoltán és Csehszlovákiából az .ipolyhídvégi Madách Imre Irodalmi Színpad. Amatör lestök a Templom téren A vidám, nyári játékok szín­helyén, a szentendrei Temp­lom téren 1968 óta minden év október első vasárnapján megrendezik az amatőr festők kiállítását. Az ország minden részéből idesereglett alkotók képeit reggel nyolc órától vár­ja a zsűri. A hagyományos kiállítást rossz idő esetén a jövő vasárnap rendezik meg. Hangverseny A zenei világnap alkalmá­ból a nagykőrösi Arany Já­nos művelődési központ dísz­termében holnap délelőtt 11 órakor hangversenyt hallhat­nak az érdeklődők. Közremű­ködik a művelődési központ férfikara, asszonykórusa és citerazenekara, valamint a ze­neiskola művésztanárai. Este 7 órakor pedig a Dé­ryné Színház vendégszerepei ugyanitt. Kodály Zoltán: Szé­kelyfonó és Donizetti: Rita című daljátékát adják elő. Horgászoknak A költészetet kedvelőknek ajánljuk, hogy hallgassák meg a ceglédi Kossuth művelődé­si központ földszinti termében a holnap délután fél 5-kor ren­dezett előadást. Ady Endréről — születésének 100. évforduló­ja alkalmából dr. Vámosi Nándor beszél. Ugyancsak Cegléden, a Kos­suth művelődési központ és az Itt-ott újra jó eredménye­ket hoz a visszatért vénasszo­nyok nyara. Például Tasson, ahol a V—VI-os vizen tizen- öt-húszkilónyi ezüstkárászt is meg lehet fogni egy nap, ha szorgalmasan etet a norgász. Szépek ezek az ezüstkára3zok, átlagosan 30 dekásak, de nem­ritkán akad fél kiló körüli is köztük. Aki kitartóan ücsö­rög kukoricával csalizott fe- nekező botja mellett, az eset­leg egy-két pontyot is foghat. A pontyzsákmány azonban biztosabb a lezárt zsilip felet­ti IV-es vízszakaszon, első­sorban a felső osztószigeten. Itt alapos etetéssel, keszegező, finom felszereléssel, gyúrt vagy gyúratlan kenyérrel (úgynevezett kenyérrózsával) két-három óra alatt megfog­ható a három méretes oonty. I Hogy azután ezek a halak, különösen a 30—31 centiméte­resek a szeptember eleji tele­pítésből valók-e, és ekkorát nőttek egy hónap alatt, vagy az őshonos állományból szár­maznak — erről már megosz­lanak a vélemények. Külön ér­dekessége ennek a helynek, hogy alig van kapás még a legfinomabb csemegekukoricá­ra is, de kenyérre annál töbtr. És ez majdnem mind ponty­kapás, keszeg egész nap alig kerül 5—6 horogra. Százhalombattán, a dunai szakaszon még mindig sofc a paduc. Kora reggel érdemes kimenni, és alapos, szendrl- esés etetés után 8—9 óráig foghatók a szép, fél és három­negyed kiló körüli halak. Egy- egy nagyobb dévér is akad még köztük és előfordult már néhány szép márna is. ha va­laki nem csupán kenyérrel, hanem légypondróval is úsz­tatott. Ritka zsákmány is akad időnként, a vermelőhe. lyükre gyülekező dunai kecse- gék egyike-másika is felveszi a légylárvával csalizott hor­got. Érdemes a pergetéssel is megpróbálkozni: végig, egé­szen a dunafüredi hajóállomá­sig igen szép balinok rabol­nak. Néhány napja egy szeren­csés horgász négy és fél kilóst is akasztott. Időnként nedig az amurok teszik próbára a ke- szegezők türelmét, és felsze­relését. összeállította: Bóday Márta 1 i i

Next

/
Thumbnails
Contents