Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
1977. OKTOBER 6. CSÜTÖRTÖK ~xMhm ií emlékezés 1849. ok- zeti függetlenségért és a tár- tóber 6. eseményeire, sadalmi haladásért vívott küz- hazínk történetének leg- delem elválaszthatatlan egy-, sötétebb napjainak egyikét mástól. E gondolatot vallották idézi. A levert szabadságharc magukénak az aradi tizenhár- 13 tábornoka e napon halt hő- mák, ez az eszme állította si halált Aradon, s ugyanezen őket egy csatasorba, s ezért a napon végezték ki Pesten kellett meghalniuk. Vállalták, Batthyány Lajost, az első fele- hogy a magyar függetlenség lős magyar minisztérium el- összefügg a polgári szabad- nőkét is. Vértanúságuk az ön- ságjogokkal, a korabeli Eu- kényuralom könyörtelen bősz- rópa népeinek küzdelmei a szájának szimbólumává, a be- magyarokéval. S ez a felis- csület és az elvhűség jelképé- mérés cselekedeteikben, hit- vé vált. vallásukban háttérbe szoríKik voltak az aradi tizen- tóttá nemzeti és osztálykcrr- hármak? Köztudott, hogy volt látaik érvényesülését, közöttük főnemes és közrend- A magyar forradalmi mun- bői származó, idegen nemze- kásmozgalom mindig sajátjá- tiségű és magyar, tudatos for- nak vallotta az aradi tizen- radalmár, és olyan is, akit az hármak emlékét. A Horthy- események sodortak a haladás fasizmus idején a kommunis- táborába. A vérbíróság ítéle- ta népfronteszme alapgondo- te bebizonyította azt a törté- tata volt a függetlenség és a nelmi igazságot, hogy a reak- haladás elyálaszthatatlansá- ció sohasem kegyelmez el- ga. S valljuk ma is, nemze- lenfcleinek, bármilyen szemé- ti boldogulásunk elválaszt- lyes indítékok alapján for- hatatlan korunk leghaladóbb dúlnak is szembe hatalmú- eszméjéért, a szocializmusért val. Ez október 6. egyik örök-\ vívott harctól, a cselekvő inérvényű tanulsága. Az évfor- ternacionalizmustól. Ez szá- duló másik, nem különben munkra október 6. legfőbb ta- fontos üzenete, hogy a nem- nulsága. A Népek Barátsága ligájának magyar kitüntetettjei Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, a Népek Barátsága Ligája által kitüntetett magyar személyiségek tiszteletére szerdán koktélt adott a nagykövetség épületében. A nagykövet meleg szavakkal köszöntötte a kitüntetetteket, akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a két ország barátságának, együttműködésének elmélyítéséhez. A Népek Barátsága Ligája Érdemérmét nyújtotta át Gerhard Reinert Szalai Béla külkereskedelmi államtitkárnak, valamint Pogány ö. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. A Népek Barátsága Ligája aranyjelvényét öten, ezüstjelvényét hatan kapták meg. A kitüntetések átadásánál jelen volt Dieter Henze, az NDK kulturális és tájékoztatási központjának igazgatója. Ä művelődésügy! munka főbb, mint szűk szakfeladat Új természetvédelmi területet jelölt ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága Majdnem öt esztendővel ezelőtt. 1972. decemberében értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága a művelődés- ügyi osztály tevékenységét, s tegnap lezajlott ülésén az akkor hozott határozatok tükrében vizsgálta a szakigazgatás e szervének sok területre kiterjedő munkáját. A testület elé terjesztett beszámoló, valamint a vitában elhangzottak egyaránt megállapították, öt esztendő alatt az osztály tevékenysége fejlődött, s ez elsősorban a területi szervek irányításának, ellenőrzésének rendszerében, formáiban és módszereiben tapasztalható. Ä vállalati törvénytervezetről és a tömegsport fejlesztéséről tárgyalt a Szakszervezetek Országos Tanácsa A vállalati törvény tervezetének társadalmi vitájáról és a tömegsport fejlesztéséről tárgyalt szerdai ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára,* Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Korom Mihály igazságügyminiszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Virizlay Gyula, a SZOT titkára emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségéről, hatásáról és a 60. évforduló tiszteletére a csepeliek kezdeményezéseként kibontakozott jubileumi verseny hazai és nemzetközi eredményeiről. Széles körű társadalmi vita Juhász Ottó, a SZOT titkára árról a széles körű társadalmi vitáról számolt be, amit a párt és a kormány felkérésére a szakszervezetek szerveztek és bonyolítottak le a vállalati törvény tervezetéről. A vita résztvevői helyesléssel fogadták, hogy ilyen fontos törvénytervezet előkészítésében számításba veszik véleményüket, s javasolták, hogy a jövőben más jelentős politikai és gazdasági intézkedések előkészítésének szakaszában is szervezzenek a szakszervezetek hasonlóan széles körű társadalmi vitát. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet legfontosabb szabályozási elveivel a vitában részt vevők többsége egyetértett. Többek között kifejezésre jut benne az az alapvető elv, hogy a vállalatok a szocialista állam gazdasági céljait szolgálják, tehát a vállalat az állam, nem pedig a kollektíva gazdasági vállalkozása. Szükségesnek látták, hogy a törvénytervezet a dolgozókat érintő valamennyi lényeges szabályozási elvnél követelje meg az egyeztetést a szak- szervezeti vezető testületekkel, esetenként véleményük előzetes meghallgatását is. A társadalmi vitában általános követelményként hangzott el a vállalati demokratizmus erőteljesebb érvényesítése. A társadalmi vitában elhangzott észrevételek, javaslatok túlnyomó többségét hasznosították a törvénytervezet kidolgozói. Többek között kiegészítették a tervezetet a szocialista állami vállalat fogalmának meghatározásával, továbbá a dolgozóknak a vállalat vezetésébe való bevonásával, a szakszervezeti együttműködéssel és még jó néhány más témával összefüggésben is újabb tartalmi követelményeket juttattak érvényre a törvény és a végrehajtási rendelet tervezetében. A hozzászólók, köztük Korom Mihály és Trethon Ferenc is, egybehangzó véleményként hangsúlyozták: a törvénytől azt várják, hogy — kielégítve a társadalompolitikai, a gazdasági és a jogi követelményeket — olyan szabályokat érvényesítsen, amelyek kifejezik az állam vállalatainak rendeltetését a társadalom anyagi alapjainak gyarapításában, a termelőerők, a termelési viszonyok, a szocialista életforma fejlesztésében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a társadalmi vita tapasztalatairól készített előterjesztést elfogadta, és megbízta a SZOT elnökségét, hogy a vállalati törvény tervezetéhez tett észrevételék, javaslatok összegezését bocsássa a Minisztertanács rendelkezésére azzal, hogy a kormány által elfogadott, de nem a vállalati törvénybe tartozó javaslatokat más jogszabályokban érvényesítsék. az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom követelményeinek teljesítésére is. A szakszervezetek nyújtsanak segítséget a természetjárás, a hazai turizmus lehetőségeinek jobb kihasználására, és a szervezett természetjárók igényeinek kielégítésén túl teremtsenek kedvező alkalmat a dolgozó kollektívák rendszeres Hétvégi kirándulásaira. A SZOT és az OTSH már korábban együttműködési irányelveket fogadott el, amelyek jó alapot nyújtanak a szakszervezetek, az állami sportirányító szervek és a sportegyesületek kapcsolatának erősítésére. Kezdeményezni, segíteni kell az összefogást az anyagi erők célszerű koncentrálására, a sport- létesítmények közös építésére, fenntartására, használatára, közös programok szervezésére. A SZOT új tagjai Az országos tanács végezetül Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének beszámolója alapján áttekintette a legutóbbi ülés óta végzett szakszervezeti munka tapasztalatait, majd személyi kérdéséről tárgyalt. Karakas Lászlót, az MSZMP KB tagját, a KB osztályvezetőjét, az élelmezésipari dolgozók szak- szervezete központ vezetőségének tagját, valamint Drobni Józsefet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárát, a Pedagógusok Szakszervezete egyetemi szakszervezeti tanácsának tagját megválasztották a SZOT tagjának. Jogos elégedettséggel állapíthatta meg a végrehajtó bizottság, hogy nem vált — a jövőben sem válhat — szűk szakfeladattá a művelődésügyi munka. A megyei, városi, községi tanácsi testületek fokozódó figyelmet szentelnek ezeknek a teendőknek, ami tovább növeli a művelődésügyi osztály felelősségét, mind az irányító, mind az ellenőrző munkában. Lényeges eredményként ítélte meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt a tényt, hogy az általános iskolai tanulók 98,3 százaléka ma szakrendszerű oktatásban részesül, s az összevont felsőtagozatos csoportok száma harmincnégyre csökkent. Elősegítette az oktatás tárgyi feltételeinek javítását a széles körű társadalmi összefogás, valamint az is, hogy az osztály felmérő munkája nyomán körülbelül hatvanmii. lió forint értékben kerültek alapvető taneszközök az általános iskolákba. Valamelyest kedvezőbb a korábbiaknál a helyzet a tankötelezettségi törvény végrehajtásában, az utóbbi négy év átlagában tizenhat éves korukig a gyermekek 94,5 százaléka végzi el az általános iskolát. Némi haladás tapasztalható az 1973—1974-es években megyei felügyelet alá került középiskolák, kollégiumok és szakmunkásképző intézetek irányításában is, egyebek között elkészült a középiskolai hálózat távlati fejlesztési terve. Sok ágra bomlik az osztály irányító és ellenőrző szerepe, de kétségtelenül az oktatás mellett a közművelődés a legfontosabb teendőköre. Érthető tehát, hogy ez a kérdéscsoport nagy figyelmet kapott a végrehajtó bizottság ülésén, bevezetőként elismerve, a legutóbbi években egyre kitapinthatóbbá váltak a tervszerű fejlesztés eredményei. Kuturális központok alakultak ki Szentendrén, Vácott, a Galga-mente körzetében és másutt, kiemelkedően fejlődött a művelődési otthon jellegű intézmények közös fenntartásba vétele. Bővült a múzeumok hálózata, eredményesnek bizonyult a testvérmegyékkel létrejött kulturális kapcsolatok gazgagítása. Továbbra is nagy erőfeszítéseket kell tenni — mutatott rá több hozzászóló — a munkásművelődés segítése, anyagi, módszertani hátterének gyarapítása érdekében. Helyes kezdeményezésnek bizonyult, hogy a művelődésügyi osztály a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsával közösen fölmérte az ezer dolgozónál többet foglalkoztató üzemekben a művelődés helyzetét, de az ilyen és hasonló vizsgálódások tapasztalatait következetesebben kell érvényesíteni a napi munkában, s a tervek kidolgozásakor. Annak ellenére, hogy a legutóbbi két-három esztendőben intézkedések történtek a művelődésügyi ágazat szakemberellátottságának javítására, elégedettségre nincs ok — állapította meg a beszámoló vitájában a végrehajtó bizottság. Jelenleg is magas á tantestületeken belül a képesítés nélkül dolgozók aránya, gondok vannak az új óvodák szakképzett személyzetének előteremtésénél, s a főhivatású népművelőknél nagy a cserélődés. Évről évre dinamikusan fejlődött a művelődésügyi ágazat költség- vetése, ám a nagy összegű kiadások ellenére is még mindig tetemesek a különbségek az ellátás színvonalában az egyes intézmények között, s újabb feszültségek keletkeznek a beruházásoknál. A társadalmi ösz- szefogásnak köszönhetően a negyedik ötéves tervben számottevően enyhült az óvodai ellátottság gondja, ugyanakkor napjainkban is égető teendők vannak az általános iskolák, s a szakmai képzést is nyújtó középiskolák fejlesztésénél. összesen hatvanegy intézmény és egy vállalat tevékenykedik a megyei tanács művelődésügyi osztályának közvetlen irányítása alatt. Érezhetően megnőtt a tervszerűség ezeknek az intézményeknek az ellenőrzésében — állapította meg a testület ülése —, s jól alakulnak a kapcsolatok a nem tanácsi szervekkel is. Hiba lenne hallgatni ugyanakkor arról, hogy az osztályon a beszámolási időszakban meglehetősen magas volt a fluktuáció aránya, azaz nagyobb gondot kell fordítani a káderek kiválasztására. mert ez döntő eleme a tartalmi munka további javításának. Irányt mutató megállapításként hangzott el az is a végrehajtó bizottság ülésén, hogy a művelődésügyi osztály vezetésének és munkatársainak az eddiginél sűrűbben kell részt venniük a területi munkában, s elsősorban a nagyközségi tanácsok számára nyújtsanak több segítséget, vegyenek részt a művelődésügyi témák testületi ülésen történő tárgyalásában. Semmi sem helyettesíti, pótolja a közvetlenül szerzett ismereteket — hangoztatta a végrehajtó bizottság —, a papírok alapján történő elemzés nem mindig elég a döntésekhez. A helyben adott nagyobb segítség igényének jogosságát az is bizonyítja, az osztály dolgozói évente 30—35 alkalommal vesznek részt helyi tanácsok ülésén, s bár ez több a korábbiaknál, a gyakorlatban annyit tesz, hogy négy esztendőnként jutnak el egy-egy községbe, hiszen a megyében a községi taj- nácsok száma 135. Részletesen áttekintette 3 végrehajtó bizottság a művelődésügyi osztály szervezetét, ennek működési rendjét, az eljá-: rások törvényességét, s azt is, miként alakult e szakigazgatási szerv kapcsolata megyei in-: tézményekkel, országos hatóságokkal. Az eredmények elismerése mellett több bíráló észrevétel is hangot kapott, így az ügyrend, a munkaköri leírások és a munkaterv némely részletének nem kellő tisztázottsága miatt. A munka jelenlegi színvonala mellett is vannak kihasználatlan lehetőségek, kutatni kell a hatásosabb módszereket és irányítási formákat — állapította meg a testület. Ehhez elengedhetetlenül szükség van az osztály munkatársi gárdájának stabilitására, a személyzeti és kádermunka javítására, nemcsak az osztályon belül, hanem a területi tervé- kenységben is. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a beszámoltatási időszak — öt esztendő — alatt kifejtett munkáért az osztály dolgozóinak, s határozatában megjelölte azokat a teendőket, amelyek a következő esztendőkben a művelődésügyi tevékenység fő pilléreit alkotják. Közös feladat a védelem Ezt követően a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek sorában úgy határozott, hogy természet- védelmi területté nyilvánítja a ráckevei Kastély-parkot. Az ún. Savoyai-kastély belső udvarában koruk és fajuk alapján egyaránt különleges, értékes fás növényzet található. A Az orvosi etika és a gyógyszerrendelet Ülésezett az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Az anyagi erők koncentrálásával Timmer Józsefnek, a SZOT titkárának beszámolója és az elnökség írásos előterjesztése alapján a tanács áttekintette a szakszervezetek testnevelési és sporttevékenységének helyzetét és határozatot hozott e munka továbbfejlesztéséről. A határozat felsorolja a tömegtestneveléssel és a tömegsporttal összefüggő szakszervezeti munka továbbfejlesztésének alapelveit. Kimondja, hogy elsősorban a kollektív foglalkoztatási lehetőségeket kell továbbfejleszteni, s emellett népszerűsíteni az egyénileg is űzhető sportolási formákat, mint az úszást, a kocogást, a tornát, a természet- járást. A tanács szükségesnek tartja, hogy főként a munkahelyek testnevelési és sporttevékenységének fejlesztésére az érdekelt állami és társadalmi szervekkel együtt ösztönző, új tömegtestedzési rendszert dolgozzanak ki, s egy év múlva, 1978 őszétől kezdjék meg ennek bevezetését a gyakorlatban is. Ezzel együtt lehetőséget kell adni Szerdán a Parlamentben dr. Pesta László elnökletével ülésezett az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár terjesztett elő beszámolót a szocialista magatartás követelményeinek érvényesítésére kiadott intézkedések eredményeiről és a soron következő feladatokról. Hangsúlyozta, hogy etikai téren az előrelépés nélkülözhetetlen feltétele az egészség- ügyi ellátás folyamatos és következetes javítása. Számos intézkedés született, s van születőben — mondották a vitában felszólalók —, amelyektől joggal várható még további eredmény. Sokkal bonyolultabb azonban a kérdés annál, hogy rövid idő alatt gyökeres változás következzék be. Például: sokán az etikai kérdést csupán az anyagiakra szűkítik le, pedig nem kevésbé etikai gond, ha például indokolatlanul várakoztatják a betegeket a rendelő- intézetben. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a meghozott jó intézkedések következetes végrehajtása mellett szükség van következetes ellenőrzésre, s felelősségrevonásra, ha az etikai vétség bizonyítható. A gyógyszerellátás új rendszerének tapasztalatairól szóló tájékoztatót dr. Medve László miniszterhelyettes terjesztette elő. A vitában felszólaló orvosok elmondották, hogy az ész- szerűsítő rendelkezések nyomán felszabaduló idő lehetőség a hatékonyabb vizsgálathoz, gyógyításhoz. A vitában elhangzottakat dr. Zsögön Éva és dr. Medve László foglalták össze. Felszólalt dr. Kaposvári Júlia, dr. Klazsik Györgyné, dr. Kiss István, dr. Lakatos Pál, Nics János, dr. Petri Gábor, Pólyák János, dr. Radnai Éva, dr. Schnitzler József és dr. Tóth János képviselő, valamint dr. Kedvessy György, a Szegedi Orvostudományi Egye. tem gyógyszerészeti karának dékánja, dr. Láng Béla, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság főtitkára, dr. Terney Kálmán, a fővárosi tanács egészségügyi főosztályának csoport- vezető főorvosa, dr. Váradi József, Budapest főgyógyszerésze és dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője. természetvédelmi területté nyilvánítás módot ad arra, hogy a műemlék kastélyt, s az azt körülvevő park megóvható, mostani állapotában megőrizhető legyen. Ugyancsak döntött arról, is a végrehajtó bizottság, hogy az albertirsai Hősök kertjében álló kocsányos tölgyet természetvédelmi értékké nyilvánítja. Mindkét esetben aláhúzta annak fontosságát, e természeti kincsek védelme nemcsak az érintett hatóságok és szervek feladata, hanem közös teendő, azaz a lakosság, a látogatók pegértő, óvó magatartását is föltételezi. M. O. Véd rekonstrukció A kilencvenesztendős Váci Kötöttárugyár félmilliárdos rekonstrukciós munkálatai megkezdődtek. A Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat az első lépcsőben egy új köt- szövő épületét építi meg, a második ütemben pedig teljesen befejezik az üzemet. Ekkor készül el a négyszintes, vegyes rendeltetésű szociális épület is, a raktár és a konfekció bővítése. A gyár felújításától mintegy 40 százalékos termelésemelkedést várnak. Főleg divatos, könnyű szabadidő-ruhákat fognak készíteni itt. i i i A é^míéhezéó éó jelkép Jobbak az oktatás feltételei
