Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
1971. OKTOBER 5., SZERDA 'lyJTrf, (W Heti jogi tanácsok • MI dönti el a kár viselésének arányát, ha a dolgozó is hibás az üzemi baleset bekövetkezésében? Egyik olvasónk panaszolja, hogy a vállalatnál ért üzemi balesetnél olyan megállapításra jutottak illetékes szervek, hogy az ő vétkes magatartása is hozzájárult a kárhoz. Emiatt minden igényét elutasították. Jelenleg az ügy még a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál van, onnan még nem kapta meg a határozatot. Mielőtt a kérdés jogi részére térnénk át, azt a tanácsot adjuk, hogy mihelyt megkapja a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozatát, keressen fel bennünket; úgy látjuk ugyanis, hogy a vállalat volt nagyobb részben a felelős, ezt azonban az eljárás során sehol sem tisztázták. A sérelmezett munkaügyi döntő- bizottsági határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel lehet élni a járásbíróságnál. Na de nézzük mit mond ilyen esetben a jogszabály, illetve a bírósági gyakorlat. A Munka Törvénykönyve (Mt.) 62. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalatot vétkesség nélküli, objektív felelősség terheli a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a károsodásáért, ha az munkaviszonya keretében történt. A kár keletkezése tehát a vállalat felelősségét vétkessége nélkül is megalapozza. A vállalat a felelősség alól — egészében vagy részben — csak a Mt. 62. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg az Mt. V. 99. §-ának (1) bekezdésében, megállapított feltételek fennállása esetén mentesülhet. Ehhez azonban neki kell bizonyítania, hogy a kárt működési körén kívül eső elhárítha- tatlári ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta; foglalkozási megbetegedés esetén pedig ugyané körülményeket vagy azt, hogy a kórt a működési körén belül is elháríthatatlan ok idézte elő. Ennek hiányában is mentesül a kár ama részének viselése alól, amelyet vétkes magatartásával a dolgozó idézett elő. Ez utóbbi esetben van helye kár- megosztásnak. A munkáltató felelőssége objektív, míg a dolgozó közrehatása ebben jogilag csak akkor jelentős, ha magatartása egyben vétkes is volt. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes magatartásával hözzájá- rult-e a kár bekövetkezéséhez. s amennyiben igen, ez milyen mértékű volt. A vállalat objektív felelősségének mérve tehát nem aszerint alakul, hogy milyen arányban áll egymással a dolgozónak és a vállalatnak a kár bekövetkezésében való vétkessége, mert a vállalat a dolgozó káráért vétkessége nélkül ts felel. A kárviselés arányának meghatározásánál az eset összes körülményeit tekintetbe kell venni. Nem hagyható tehát figyelmen kívül az sem, hogy a vállalat a kár bekövetkezésében vétkes magatartásával (az óvórendszabályok megsértésével, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével, alkalmasabb védőberendezések hiányával stb.) maga is közrehatott. A vállalat vétlensége lényegében csökkenti a dolgozó magatartásának súlyát, és így — az eset egyéb körülményei mellett — kihat a kárviselés arányára is. • Fordulhat-e bírósághoz a szövetkezet tagja, a tagsági viszonnyal kapcsolatos bérkiegészítés sérelmezésével? Elöljáróban leszögezzük, hogy olvasónk sérelmén változtatni nem tudunk, mivel a szövetkezet és tagja között létrejött munkamegállapodás bírósági úton, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján nem módosíthatók. P. Z. olvasónk egy fodrászüzletben dolgozik, mint szövetkezeti tag, gebines elszámolási rendszerben. Az előző évi forgalom alapul vételével állapították meg, hogy olvasónkat milyen befizetési kötelezettség terheli. Ezen az átalányon kívüli bevétel olvasónkat illeti. Most olyan irányú kérelemmel fordult olvasónk a szövetkezethez, hogy részére is adják meg a havi 50,— Ft munkadíj-kiegészítéit, ugyanúgy, mint az egyéb alkalmazottaknak. Egy ideig ezt; ugyanis kapta, de később a központban úgy intézkedtek, hogy ez nem jár neki. A szó-' vetkezeti döntőbizntság is elutasította, mondván, hogy az úgynevezett gebinesek résiére nem jár munkadíj-kiegé- szítés, nincs akadálya azonban annak, hogy a felek a munkamegállapodást módosítsák, ha az átalány összeg megállapítását befolyásoló tényekben lényeges változás állott be. Olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, adjunk tanácsot, érdemes-e bírósághoz fordulnia. Indoklásában azt kívánja a biróság elé terjeszteni, hogy a közszükségleti cikkek árában olyan változás történt az utóbbi években, amelyre tekintettel a kormány bérkiegészítés folyósítását rendelte el, ennélfogva őt méltánytalan hátrány éri, ha ebben a kiegészítésben nem részesül. Olvasónk ’óbb helyről kért tanácsot, es általában biztatták, perelje be a o övetiteze éri Mi nem biztatjuk olvasónkat, nem számukat per megnyerésére. Akik a perindítás mellett vannak, nyilván a Polgári Törvénykönyv 241. §-ábói indulnak ki. Eszerint a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán, a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Nézzük tehát, • mennyiben van igazuk, akik erre hivatkoznak. Olvasónk szövetkezeti tag, reá a tagsági viszonyával kapcsolatos kérdésekben a szövetkezetről szóló jogszabályok az irányadók. Eszerint a tagsági munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a jogszabályok keretei között a szövetkezet alapszabálya, más belső szabályzatai és a munkamegállapodás határozzák meg. A munkamegállapodásban meg kell határozni a tag munkakörét és díjazását. A munkamegállapodást a tag és a szövetkezet közös megegyezésével bármikor módosíthatják. A jogszabály azonban nem jogosítja fel a bíróságot a munkamegállapodás módosítására. Dr. M. J. Mi módosult Polgári T örvénykönyvben? A Legfelsőbb Bíróság döntése Kártérítésről A szakvélemények szerepe Egy mezőgazdasági tsz terű. létén a mintegy nyolc kilométer hosszúságban húzódó . főcsatornához csatlakoznak a szövetkezet által épített csatornák. Két évvel ezelőtt, nagy esőzések következtében, hatszáz hektárnyi szántóterületen 20—40 centiméter magasságú, összefüggő belvíz keletkezett, amit a csatornák nem tudtak levezetni. Ennek az volt az oka, hogy a főcsatorna belső szakaszának vízszállító képessége — elgyomosodás és f eliszaposodás következtében — a belvízvédelmi terv szerinti mérték alá csökkent. Ez a helyzet 20—25 napig tartott, s az elöntött területen termelt növények elpusztultak. Ilyen előzmények után a szövetkezet a Vízügyi Igazgatóság ellen 14 millió forint kártérítés megfizetéséért azon a címen Indított pert, hogy az elöntött területen ültetvényei pusztulása és a talajszerkezet megromlása folytán ilyen összegű kár érte, mert az igazgatóság a főcsatorna megfelelő karbantartását elmulasztotta. Keresetéhez csatolta az illetékes állami közjegyzői iroda által lefolytatott előzetes bizonyítási eljárás során beszerzett szakvéleményeket. A műszaki szakértő szerint megfelelően karbantartott csatornán a felgyülemlett vizet le lehetett volna vezetni. A Vízügyi Igazgatóság szakértője viszont azt állította, hogy az esőzések előtt már olyan nagy meny- nyiségű csapadék hullott le, aminek következtében — a csatorna állapotától függetlenül — a növénykultúrák talaja vízzel telítődött, s már tíz-tizenöt nap alatt elpusztultak. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert a Vízügyi Igazgatóság vétkességét nem látta bizonyítottnak. Döntését arra a véleményre alapította, amely szerint a belvízvédelmi naplóból megállapítható, hogy az igazgatóság a vízlevezetést szabályszerűen lebonyolította és a legfontosabb védelmi munkákat mindig igyekezett elvégezni, a készültséget is időben rendelte el. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy ez az ítélet nem megalapozott, ezért hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A végzés indoklása szerint a bíróság nem tisztázta megnyugtatóan az ügyet. A szakértői vélemények között olyan nagymérvű és döntő jelentőségű ellentétek vannak, amelyek kiküszöbölése nélkül a perben megnyugtató ítéletet nem lehet hozni. Az akkori csapadékviszonyokra meteorológiai adatok állnak rendelkezésre. amelyeket azonban a szakértők különbözö- képnen értékelnek. A növények biológiai tulajdonságaira és az elárasztásra reagálásukra vonatkozóan is eltérőek a szakvélemények. Mindezekből következik, hogy további bizonyítási ellárá«ra van szükség, amelyből megállanít- ható. hogy a főcsatorna álla- nota és a tsz kára között van-e okozati összefüggés. A tanácsok által alapítható kitüntetésekről és egyéb elismerésekről az 1033/1977. (VIII. 17.) Mt. határozat rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Munkaügyi Közlöny 11. számában találnak meg. Az építési tipizálásról szőlő 1/1969. (I. 8.) ÉVM számú rendelet kiegészítéséről a 28/1977. (IX. 29.) ÉVM rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny szeptember 29. számában jelent meg. A fordítók és lektorok munkabérének megállapításáról kiadott 12/1977. (IX. 29.) MüM számú rendelet is a Magyar Közlöny 72. számában található. UJ TORVENYEREJU RENDELET Az elmúlt időszakban a vidéki iparosítás során nagy földterületeket szakítottak el a mezőgazdasági termeléstől, sokszor nem becsülve a termőföldet, mint a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, mással nem pótolható eszközét. Egyes beruházók indokolatlanul a szükségesnél jóval nagyobb területet használtak fel, kiváló minőségű földeket pazaroltak akkor is, amikor gyengébb termőképességű is megfelelt volna a célnak. A tizenhat évvel ezelőtt alkotott törvény most már nem nyújtott kellő lehetőséget a tér. mőföldek hatékony védelmére, ezért a mostani módosítással megszigorították a mezőgazdasági rendeltetésű földek felhasználásának szabályait. A beruházásokra elsősorban művelésre alkalmatlan, vagy gyenge minőségű földet engedélyeznek. A legértékesebb földeket, nagyüzemi szőlőket. gyümölcsösöket, öntözésre berendezett területeket csak kivételesen indokolt esetekben lehet a mezőgazdasági termelésből kivonni. Ilyen esetekben a rendelet a terüAz országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A Polgári Törvénykönyv az életviszonyok széles körét — állampolgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek vagyoni és személyi viszonyait — szabályozza. A kis- és nagykorúság, a cselekvőképesség, a tulajdonjog, a szükségletek kielégítésében nagy szerepet, játszó szerződési rendszer, az egyes szerződés- fajták, a jogellenes cselekményekért való felelősség, a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt 'közel két évtized során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakán előterjesztette a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad, a PTK túlnyomó része változatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett (szocialista társadalom építését. A vagyoni viszonyok egységes szabályozója A PTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfontosabb polgá’.17 v ?V- \ ui ..UUb’ •**Tíz nap rendeletéiből A háztáji és kisegítő gazdaságok részére a mezőgazdasági szövetkezetek szőlő- és gyümölcstelepítéséről és az ahhoz folyósított beruházási támogatás elszámolásáról megjelent a Pénzügyminisztérium 803/01/ 1977. PM XII. számú közleménye a Pénzügyi Közlöny szept. 28-i számában. Több olvasónk kérésére közöljük, hogy az építésrendészeti bírságról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM számú rendeletet a 26/ 1977. (IX. 3.) ÉVM rendelet módosította. A szeptember 3- án megjelent 67. számú Magyar Közlönyben találják meg az érdekeltek. rí jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírásai is a módosított PTK-ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését. Kifejezésre juttatja az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. Korhatár a 14. életév Az emberre, mint jogalanyra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, ho«-y az életkortól függő cselekvőket ..e'.enség Korhatárát a jelenlegi 12 évről 11 évre emeli, megteremtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező általános iskolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A Munka Törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkaviszony létesítését, a Büntető Törvény- könyv a büntethetőséget is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a személy megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi értelemben azt jelenti, hogy az ember saját kezdeményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket — pl. nem köthet adásvételi vagy munkaszerződést — cselekedeteinek nem lenet jogi következménye — nem büntethető —, ügyei ellátására képtelen! Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szülei, gyámja — járhat el.) Alapvető emberi jogok Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez. orz egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz, való jog sér eimeVel A termőföldek védelmében let igénybevételével járó ellenértéken felül olyan összegű térítési kötelezettséget ír elő, amely anyagilag érdekeltebbé teszi a beruházókat a földek takarékos felhasználásában. Korábban gyakran már javában építkeztek, amikor engedélyt kértek a beruházásra. A jövőben a beruházás csak akkor kezdhető el, ha a föld mezőgazdasági művelésből való kivonásához az engedély rendelkezésre áll. Intézkedik a törvény arról is, hogy az állami erdőgazdaságok szántóföldi művelésre alkalmas földjeikből csak any- nyit tarthatnak kezelésben, amennyi az üzem működéséhez szükséges, a többit a mezőgazdasági nagyüzemeknek kell átadniuk. A módosított törvény a tér. mőföldek megművelését elmulasztókkal szemben is szigorúbb rendszabályokat ír elő. amennyien lehetővé teszi például a művelést elmulasztó gazdaságok eredményeire is kiható, valamint a eaz^aságok vezetőinek személy szerinti anyagi felelősségre vonását is. A rendelk® zés szerint a meg nem műjár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is. A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyreiga- zítási eljárás, a képmással és hangfelvétellel való bármilyen visszaélés, a levéltitok, a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazása is. A kártérítés kiterjesztése A közel két évtizedig érvényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vag/oni károkért járt kártérítés, például a megrongált rúnáért, de nem kellett kárté-ftíst fizetni akkor, ha a sérült személyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájában. A módosított PTK most iene- tőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan teljesítéséért való felelősséget — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a minőségvédelem követelményeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. Megváltható a haszonélvezet Az öröklési jogban a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az özvegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökős nem adhatta el és nem is hasmálha*- ta az örökségét, bár tulajdonjogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyra inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, megsemmisülnek vagy értékükben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélvezete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. A merev szabályozás feloldása a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonélvezet megváltása — a módosítás szerint — olyan lehetőséget jelent, hogy a házastárs által lakott lakás és a benne található felszerelés kivételével az egyeb vagyonra (autó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását, amely természetben I vagy pénzben egyaránt történhet és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs mint leszármazó örökös egyébként is megkapna. Öröklés örökbefogadásnál Módosítja az új PTK az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örök- befogadott és, vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat, vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. Nem titkos örökbefogadás esetén az öröklésre változatlanul a jelenlegi előírások érvényesek. A most elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Előírásai biztosítékot szolgálnak arra, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során a polgári jogi vonatkozású vitákhoz megfelelő eligazítást nyújtsanak. Arvay Tivadar veit föld kezelőinek haszná lati joga térítés nélkül me; is vonható. Megerősítették továbbra is fenntartják azt : rendelkezést, amely szerint < magánszemélyeknél levő' met nem művelt földek kártérítéi nélkül állami tulajdonba vehetők, sőt, érvényét kiterjesz. tették a belterületeken leve 1500 négyzetméteres, vagy azl meghaladó megműveletler földterületekre is. A törvénj egyéb rendelkezéseket is tartalmaz a termőtalaj védelme, termőképességének növelése érdekében. Hasonlóan több irányú új rendelkezés került a törvénybe az elsődlegesen nem mezőgazdasági termelést szolgáló földek ideiglenes, vagy mellékhasznosítására. Ösztönzi a törvény a korábban más célra szolgált, de már nem arra használt területeknek a mezőgazdasági termelésbe va. ló visszaállítását. A művelés alól kivont területek a parlagföldek termelésbe állításában érdekeltté teszik a nagyüzemeket azzal hogy részükre vissza nem térítendő álla. mi támogatást nyújtanak.
