Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

VÁC I NAPIK XXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM 1977. OKTOBER 4., KEDD Mindenki a földeken Fokozott ütemben dolgoznak Megkezdték a cukorrépa betakarítását is Az elmúlt heti hidegek és a kisebb esőzések sem vetet­ték vissza a váci járás ter­melőszövetkezeteiben az őszi munkákat. A gépek és az em­berek kora reggeltől a föl­deken dolgoznak, hogy min­dent időben elvégezzenek. Az őszi vetések magágyai­nak fele már bevethető. A szántással a püspök­hatvani termelőszövetke­zetben haladnak a leg­jobban. A jövő évi kenyérgabonának eddig ezer hektárt szántottak fel és a tavaszi vetéseknek is 520 hektárt. Nagyobb el­maradás tapasztalható a let- kési, a kosdi, a gödi termelő- szövetkezetben, de a trakto­rok nyújtott műszakbanv dol­goznak, hogy minél nagyobb területek kerüljenek felszán­tásra, mert sürget a vetés megkezdése. Búzából eddig 374 hektár került a főidbe, ami a tervezett 'vetésterület 5 százaléka csak. A mélyszántásra eddig 9 szövetkezetben csoportosítot­ták át az erőgépeket. Nem sietnek túlságosan, mert a munkálatokat később, a ki­sebb fagyok beálltával is el lehet végezni. A betakarítás most a leg­főbb gond. Foton, Szobon és Szódon a téli burgonyát szedik: a 235 hektárból eddig 134 hektár termése került zsákokba és tárolókba. Cukorrépát < 413 hektárról kell felszednie a kosdi, a let- kési és a püspökhatvani szö­vetkezetnek, majd a szállí­tásra kijelölt vasútállomások­ra vinnie. Eddig még csak a püspökhatvaniak és a kos- diak kezdték meg a gépi be­takarítást, a letkési szövetke­zet a napokban akarja elin­dítani gépeit és embereit az utóbbi években eléggé sok gondot okozó munka elvég­zésére. A napraforgót termelő egyetlen sződi szövetkezet be­takarító . kombájnjai még kint szorgoskodnak a földe­ken. A közkedvelt olajos ma'g- ból eddig 30 hektárnyit vág­tak le, de a hét végére be­fejezik, mert a gépekre még 260 hektár kukorica betaka­rítása vár. A silókukorica feldolgozása most a legfontosabb feladat. A kukorica szárrészében és levélzetében ebben az időben található a legtöbb tápérték. A kosdi, a szekoiyai, a perőcsényi és a püspök­hatvani szövetkezetekben most már nyugodtak, mert a téli takarmány silókukoricából tárolókba került, de Foton van még mit pótol­ni, a 635 hektáros területről eddig a termés 50 százalékát silózták. A szemes kukorica többsé­ge még lábon áll, az érési folyamat most kezdődött meg, az őszi napfényre ezért egy­két hétig nagy szükség len­ne, de biztosan nem bánnák a cukorrépát betakarító gép­sorok kezelői sem, ha az ok­tóber kellemes meleggel si­mogatná őket, mert minden termény csekély veszteséggel a magtárakba vagy a feldol­gozókhoz kerülne. K. Sz. I. Diákok segítenek a konzervgyárban A Dunakeszi Konzervgyár­ban az iskolaév kezdetétől dol­goznak diákok. A gyorsan érő, folyamatosan érkező gyümöl­csök feldolgozására a gyár mű­szakilag felkészült, de mun­káskéz nincs elegendő, ezért segít mintegy ezer diák, több­sége a dunakeszi 3. számú ál­talános iskolából és a gimná­ziumból, de dolgoznak a Ber­csényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, e hó második felében pedig a Könyves Kál­mán Gimnázium tanulói, szombat és vasárnaponként pedig katonák is. A futószalagon érkező üve­geket a gyors kezek dobozba rakják, a gyerekek jókedvűen versenyeznek. A gyár alkalmazottai szintén a szalagok mellé álltak, hogy az érkező gyümölcs mihama­rabb üvegekbe kerüljön. Üzemi fogadóóra Tari Kálmán tanácselnök­helyettes, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának tagja, október 5-én, holnap délután 2-től fogadóórát tart a TAU­RUS Gumiipari Vállalat váci gyárában. Munkásőrök találkozója Sokan tettek tanúbizonyságot önzetlenségükről helytállásukról ÁPOLJÁK A SZÜRETI HAGYOMÁNYT Vidám menet Nagybörzsönyben Húsz éve alakult meg a Fortéban a munkásőralegy- ség. Tagjai közül az eltelt évek során sokan tettek tanú- bizonyságot önzetlenségük­ről, helytállásukról. A gyár munkásőrei nemcsak a gazda­sági, hanem a társadalmi munkában is póldaimutatóa.k. Forte-gyári hagyomány, hogy az üzem pártbizottsága évenként egyszer, a fegyve­res erők napja alkalmából munkásőr-találkozót rendez. Ezeken az összejöveteleken | részt vesznek a vállalat ve­zetői, az üzemi párt- és tö­megszervezetek vezetői is, hogy fehérasztal mellett be­széljék meg egy év eredmé­nyeit. A múlt héten tartott mun- kásőr-találkozón részt vett Tóth Ferenc egységparancs­nok és Gál Ferenc, az MHSZ váci járási titkára is. A ta­lálkozót Rozgonyi Pál, a párt- bizottság szervező titkára nyi­totta meg, méltatva a mun­kásőrök nehéz feladatvállalá­sát. Visszatekintett húsz év eredményeire, megemlékezett az egység veteránjairól, akik elsőkként álltak a sorba, élü­kön dr. Lenyó László igaz­gatóval. Az ünnepségen adták át Bédy János munkásőrnek) az MHSZ-ben végzett munkája elismeréseként a Honvédelmi Érdemrendet. A munkásőröket az üzemi nőbizottság vendégelte meg, s derűs, baráti beszélgetéssel telt el a délután. M. V. Ma: megnyitó Fegyverek és egyenruhák Kiállítás a főtéri teremben A váci nemzetőrség zászlója 1849-ből. Az idei múzeumi és mű­emlékvédelmi hónap kereté­ben, a váci Vak Bottyán Mú­zeum Fegyverek és egyen­ruhák címmel, érdekes kiállí­tást rendez a főtéri bemutató- teremben. Alföldi Vilma és Kővári Klá­ra gondozásában, a helyi mú­zeum több száz darabos fegy­vergyűjteménye először ke­rül a nagyközönség elé. A két fiatal muzeológus fáradozása eredményeként, a kiállítás el­sősorban a kézifegyverek tör­ténetét, valamint a hozzá­juk kapcsolódó egyenruhákat és harcászati eszközöket mu­tatja be. A váci múzeum gyűjtemé­nyét kiegészítették az Orszá­gos Hadtörténeti Múzeumtól kölcsönkapott fegyverekkel, miáltal lehetővé vált, hogy nagy vonásokban bemutassák a fegyverek fejlődését, az ős­kortól a Tanácsköztársaság le­verését követő időszakig. A most bemutatott fegyve­reket Közép-Európában ké­szítették és használták, több­ségükben magyar, illetve osztrák—magyar fegyverek. Igen értékesek az 1800-as évek elején gyártott szélpus­kák és helytörténeti jelentő­ségűek a váci puskaművesek által készített, XIX. századi csappantyús szerkezettel ellá­tottak. A kiállítást Lugosi József, a Hadtörténeti Múzeum tudo­mányos munkatársa nyitja meg ma, október negyedikén, 16 órakor. Megtekinthető október 31-ig — hétfő kivételével — na­ponta 9—17 óráig. P. Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Holnap, október 5-én, dél­után 3 és 4 óra között ingye­nes jogi tanácsadás lesz Du­nakeszin, a városi tanács épü­letében: a Váci Járási Ügy­védi Munkaközösség dunake­szi kirendeltségének tagja, dr. Magyar György fogadja a ta­nácsért hozzá fordulókat. AZ ELSŐ PÓDIUM-EST Holnap, október 5-én, esté 7 órakor a Pódium-bérlet el­ső estjén, Vers, próza, sanzon címmel mutatja be műsorát Váradi Hédi, a Nemzeti Szín­ház Kossuth-díjas művésze, a Madách Imre Művelődési Központ színháztermében. KACAGOTT A NÉZŐSEREG Már-már a feledés homá­lyába merült Nagybörzsöny­ben a vidám szüreti felvonu­lás, ami pedig a községben, ahol hajdan igencsak kiváló borokat adó szőlők termet­tek a dombhátakon, mélyen gyökerező hagyomány volt. A falu idős emberei mesélik, hogy fiatalságuk idején a szü­reti felvonulás és bál nagy­szabású esemény volt. Hosz- szú ideig készültek a szerep­lők. Szőlőkoszorúkat kötöttek, hintókat, kocsikat, lovakat dí­szítettek fel, hogy minél lát­ványosabb legyen a menet, melynek élén lovasok halad­tak. A főszereplők a bíró és a bíróné voltak. A bíró min­denkori legénybíró volt, a bíróné pedig általában a je­gyese. Mögöttük vidám csa­pat haladt, zenészekkel. Ott ment a kisbíró, dobot perget­ve, vidám rigmusokat mond­va. Kifiguráztak mindenkit, akit lehetett. Körbejárták a falut, s hívták a lányokat, le­gényeket az esti szüreti mu­latságra. Tegnapelőtt, vasárnap is hasonlóképpen zajlott le a felvonulás. A bíró Mezei László, a bíróné Glázer Er­zsébet volt. A kisbíró Hor­váth István vidám, verses rigmusain sokat kacagott a nézősereg, ahol megállt a me­net. Különösen a gyerekek fo­gadták az eseményt nagy örömmel: futva, kiáltozva kö­vették végig a felvonulókat. A hagyományt tovább ápol­ják, s a jövőben is minden szüret után megtartják a mó­kás felvonulást a nagybörzsö­nyiek. G. S. Előadás a HAGY-ban A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Vác városi szervezete a Híradástechnikai Anyagok Gyárával és a városi népfrontbizottsággal karöltve, csütörtökön, október hatodi- kán, délután fél három órakor előadást rendez a HAGY Zrí­nyi utcai művelődési termé­ben: Somogyi László bélésgyá­ri igazgató mond bevezetőt, majd, Végh Ferenc, a Műszaki Egyetem központi könyvtárá­nak főmunkatársa tart elő­adást, Műszaki haladás és könyvkultúra címmel. Az első kapavágástól az ünnepélyes avatásig Tízéves a város sportstadionja ezren állhatnak is. A nagy pálya mellé salakos edzőpá­lya épült.' Öltözőket, klubhe­lyiséget, gondnoki lakást, irodát hoztak tető alá. Gyakran benépesült Megszerette, magáénak érzi a lakosság Ezerkilencszázhatvannyolc május elsején, a stadionban. Gyímesi Sándor felvétele Az MSZMP Vác városi bi­zottsága az ötvenes évek vé­gén határozatot hozott nagy­méretű, helyi sportstadion lé­tesítéséről. A Hazafias Nép­front városi bizottsága kapta a feladatot: szervezzen széles körű társadalmi munkaakciót a tervezésre, a helykijelölés­re, az építőmunkára. A város lakossága lelkesen fogadta a .kezdeményezést. A tanács kijelölte a helyet a történelmi emlékű Diadal tér szomszédságában, a déli vá­roskapunál, a Liget kezdetén. Hidat kapott a Gombás-patak Duna felé eső szakasza, hogy nagyobb látogatottság idején gyorsabb legyen a stadion megközelítése. Szép környezetben Tizenhét esztendeje, 1960. szeptember 24-én, délután 16 órakor — mintegy 40 meghí­vott vendég jelenlétében — megtették az első kapavá­gást. A Váci Sportégyesület vezetőségi tagja, dr. Kondér Gyula mondott beszédet, kér­ve a lakosságot, támogassa az új sportlétesítmény felépíté­sét. Rövidesen olyan széles kö­rű társadalmi munkaakció bontakozott ki, mint koráb­ban a városi népfürdő létre­hozására, majd a Lenin úti párt- és tömegszervezeti szék­ház építésére. Brigádok segí­tettek az alapozásban, álla­mi vállalatok, magánszemé­lyek fuvarozták az építőanya­got. Hét év alatt felépült Észak- P'est megye legkorszerűbb sportstadionja, zöldellő fák övezte, szép környezetben, a 2-es számú országút közvet­len szomszédságában. A lelá­tók 12 ezer embernek adnak ülőhelyet, s még két-három Kereken tíz évvel ezelőtt, 1967. október negyedikén zaj­lott le a városi stadion ünne­pélyes felavatása: 14.30-kor ér­kezett meg a megnyitást hí­rül adó láng, majd a helyi sportegyesületek felvonultak. A városi tanács elnökének be­széde után, 15.10-kor kezdő­dött a magyar labdarúgó A- válogatott és a Váci SE ava­tómérkőzése. A szünetben atlétikai versenyre került sor. Az elmúlt évtizedben sok­szor benépesült a sportstadion, mérkőzéseken, iskolai sport- ünnepélyeken, s 1968. május elsején oda vonult a város lakossága, hogy meghallgas­sa az ünnepi beszédet, 1969- itől 1974-ig, május utolsó va­sárnapján ott rendezték meg a váci gyermeknapokat. Lász­ló Endre, a Magyar Rádió főrendezője irányította a négyórás műsorokat, neves fővárosi vendégszereplőkkel, 1972-ben és 1973-ban esti tánczenei bemutatókat tartot­tak a pálya közepén elhelye­zett, megvilágított dobogón. Változatlan figyelemmel A város lakossága megsze­rette, s magáénak érzi az al­sóvárosi stadiont. Csesznik Dezső, a Váci Híradás SE el­nöke gondoskodik róla, hogy rend legyen az NB Il-es mér­kőzések és az öregfiúk játé­kának idején. A sportlétesít­mény lelátói itt-ott javításra szorulnak, de az ország sport­barátainak figyelme változat­lanul reá irányul a nagyobb találkozók alkalmával, s fenn­maradásáig hirdeti a társadal­mi összefogás, az önzetlen munka eredményességét. Papp Rezső \ I i i

Next

/
Thumbnails
Contents