Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

A I n iS I 1 ■ A K H/IAnACA Hl jeeMfr'rfM .^fc* o. VltCiYEI HIF (La KULUjV 1 Ix 1M U A i * . . IV. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1977. OKTOBER 29., SZOMBAT Városi beruházások Készül a rendezési terv ÜSést tartott a pártbizottság Az MSZMP gödöllői városi bizottsága tegnap, pénteken délután ülést tartott. Benedek János, a városi tanács elnöke jelentést tett a tanácsi beruhá­zások idei teljesítéséről, majd személyi kérdésekben döntöt­tek. Gödöllő idei fejlesztési cél­jának alapvető feladata — — hangsúlyozza a jelentés — a középtávú tervben szereplő létesítmények előkészítő mun­káinak befejezése, illetve a kivitelezés megkezdése volt. A városépítés további felada­tait meghatározó általános rendezési terv a jövő év már­ciusára készül el, a tervprog- ram még ez év végére. Lakás A lakásépítkezésben koráb­ban is meglevő nehézségek az idén sem csökkentek. Előrelé­pés a következő években ese­dékes lakóházak építésének előkészítésében történt. A terv­időszak első éveiben bekövet­kezett lemaradást teljes egé­szében az V. ötéves terv vé­gén, 1980-ban tudják pótolni. Az idén kevés lakást adnak át. A János utcai G-jelű épület ki­vitelezési munkálatainak befe­jezési határideje november 10-e volt, de csak a jövő év első felében készül el. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat ígéretét ezúttal sem tar­totta meg. Folyamatosan dolgozik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a Szabadság téri nyolcvan lakásos alagútzsalus épületben. Vállalásuk szerint november végére befejezik. A lakások leendő tulajdonosai a jövő év első negyedében be­költözhetnek. Az ugyanitt épü­lő hetvennyolc OTP-lakást várhatóan az év végén átadják. Megtörtént 120 házgyári lakás résalapozása, 30-nak még a szerkezetét is elkészítik a kö­vetkező két hónapban. Átadták a 60 személyes al­sóparki bölcsődét, és a száz gyermek befogadására képes kastélyparki óvodát, nyolc ál­talános iskolai tantermet; új épületben kezdhette meg idei tanévét a zeneiskola. A Sza­badság térre tervezett általá­nos iskola alapozása, az erede­ti elgondolások ellenére az idén nem történik meg, a kivitelező vállalat azonban a szerződés szerint 1979. szeptemberére felépíti. Óvoda, bölcsőde Az új gyermekintézmények, óvoda, bölcsőde, iskolai tan­termek elkészültével a gondok enyhültek, de nem szűntek meg. A jövő esztendőben újabb négy általános iskolai tanter­met és negyvenszemélyes böl­csődét kell tető alá hozni. Ezután a város kereskedelmi hálózatának fejlesztésével fog­lalkozik a jelentés. Az alsópar­ki ÁBC-áruház építésén a 31- esnek nevezett szerkezetet nem kapta meg a PÁÉV, s ez mun­káját hátráltatja. Az üzlet szerkezetét ezért csak a jövő év elején készíthetik el. Ismeretes, a nyáron meg­kezdték a gödöllői művelődési központ alapozását az idén 10 millió forint értékű munkát végeznek el. Befejezik az AFIT-szerviz építési területé­nek előkészítését, s januárban megkezdik a kivitelezést. Az idén májusban megala­kult csatornamű társulat beru­házásában épülő szennyvíztisz­tító műben az idén 12 millió fo­rint értékű munkát végeznek el. Jövőre Az 1978. évi feladatok közül a legfontosabbak a Szabadság té­ri lakótelepen s280 lakás átadá­sa, négy általános iskolai tan­terem felépítése, a művelődési ház építésének folytatása, az alsóparki ÁBC-áruház befeje­zése és Máriabesnyőn az ivó- vízhálózat bővítése. 1978 má­sodik felében kezdik meg a VI. ötéves tervben építendő lakó­házak előkészítését. A városi pártbizottság ez­után, saját kérésére, érdemei elismerésével Kerek László pto-vezetőt, pártbizottsági tag­ságának érintetlenül hagyásá­val felmentette tisztségéiből, majd Fehérvári Pálnét, a Gö­döllő és Vidéke ÁFÉSZ szövet­kezetpolitikai csoportjának eddigi vezetőjét megválasztotta a pártbizottság tagjának és megbízta a párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetésé­vel. K. P. Erdőkertesen Előadások a Szovjetunióról Az erdőkertesi nyugdíja­sok Barátság klubjának tag­jai az ünnepi programban ma, október 29-én meglá­togatják a Munkásmozgalmi Múzeumot, utána közösen színházba mennek. Novem­berben dr. Mohai Imre veres- egyházi állatorvos két előadást tart a klub tagjainak a Szov­jetunióról. író-olvasó találkozó November 1-én, este 7 órai kezdettel Végh Antal író ta­lálkozik az erdőkertesi olva­sókkal. A találkozót az erdő­kertesi ifjúsági klub és az Erdőkertesi Sport Egyesület közösen rendezi. Üzembe helyezték a szárítót A bag—hévízgyörki Petőfi Termelőszövetkezetben üzembe helyezték a mintegy kétmillió 500 ezer forintba kerülő szemes- termék-szárító berendezést. A termelőszövetkezet építőbrigádja készítette. A SIROKKjÖ 20 3-as típusú berendezés óránként húsz tonna búzát, hat-hét tonna kukoricát szárít ni cg a ned­vességtartalmától függően. Barcza Zsolt felvétele A tangazdaságban Befejezték az őszi vetést Alaposan kihasználták a jó időt, a kellemes őszi napokat a gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában. Az ősszel esedékes munkák nagy részét elvégezték, befejező­dött a vetés, elkészültek az őszi mélyszántással, s a napok­ban a betakarítás utolsó fel­adatával is megbirkóznak, fel­szedik az utolsó hektárokról a cukorrépát. Jelenleg istállótrágyáznak és alapműtrágyáznak, s ezekkel a munkákkal is november 7-ig, végezni szeretnének. Utána — a tangazdaság hagyományaihoz híven — hozzálátnak az őszi mélyszántások elmunkálásához, s ezt is, ha az idő engedi, még a jövő hónapban befejezik. Ez­zel is a jövő évi jó termést ala­pozzák meg, hiszen így több csapadékot képes tárolni a föld. Művelődési hírek Veresegyházról A Postás Színjátszó Mű­hely vendégszerepei október 29-én, ma Veresegyházon. A művelődési központban este fél nyolckor mutatják be, a budapesti színjátszó fesztivá­lon első helyet elért darabju­kat, a Nőuralom című drámát. ★ Új bemutatóra készül a nép­dalkor. A jól sikerült lakodal­mas után a község téli estéit feldolgozó énekes műsort ké­szítik elő, amelyet jövő ápri­lisban a hagyományőrző együt­tesek találkozóján mutatnak majd be. A községi kórus szer­da esténként tart próbát, s tagjai közé várják az új je­lentkezőket. ★ A művelődési központ és az általános iskola együttmű­ködése jóvoltából, négy, közös szervezésű csoport kezdte meg a munkát. Két csoport a fotó­soké, új színfolt a község köz- művelődési palettáján a gyer­mekrajz szakkör, s november 5-én már bemutatót tart a gyermekszínjátszó csoport is. Citera- és balettoktatás, vala­mint társastánc-tanfolyam is szerepel terveik között. Mind­három csoportba már az idén lehet jelentkezni. Vetélkedő Hévízgyörkön A járás ÁFÉSZ-eiben tevé­kenykedő ifjúsági szocialista brigádoknak rendeznek vetél­kedőt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja alkalmából október 30-án, holnap délelőtt 9 órakor a hévízgyörki művelődé^ házban. A fiatalok szakmai, politikai tudásukról, általános művelt­ségükről adnak számot, s a KISZ járási bizottsága, vala­mint a MÉSZÖV ifjúsági bi­zottsága által rendezett vetél­kedő után író—olvasó találko­zón, pol-beat és disco műsoron szórakozhatnak. Tajti Ildikó, a hévízgyörki általános iskola képesítés nél­küli tanára, ha beállna tanít­ványai közé. mindenki diák­nak nézné. Elsősorban nem a termete miatt, sokkal inkább mosolyáért, játékra mindig kész természetéért, minden, iránt érdeklődő kutató tekin­tetéért. ★ — Nem véletlenül készü­lök pedagógusnak — mondja kérdésemre. — Óvodásként óvó néni akartam lenni, de amikor általános iskolás let­tem, már a tanító néni vált példaképemmé, később, kö­zépiskolás koromban jelent­kezett bennem a pedagógus- pálya, a nevelés iránti vágy. Érettségi után, első nekifutás­ra nem vettek föl a főiskolá­ra. Képesítés nélküli nevelő­nek mentem. Sokan leírták már, mit éreztek, amikor elő­ször álltak a tanteremben a rájuk bízott gyerekek előtt. — Nem vagyok ideges, iz- gulós, de akkbr, bizony, meg­ismertem a lámpaláz szívdo­bogtató, tenyérizzasztó kín­ját. Azóta nagyon sok órát tartottam, de az izgalom meg­maradt. Lehet, hogy úgy van ez nálam, mint némely szí­nésznél, aki élete végéig, minden előadás előtt lámpa­lázas. Ma már a nyíregyhá­zi Tanárképző Főiskola má­sodéves földrajz—biológia sza­kos levelező hallgatója va­gyok. Néhány kollokviumon, zárthelyin és más főiskolai megpróbáltatáson már túl va­gyok, de ezeken sem érez­Sok sok kirándulás Hivatása a tanítás, neveies tem akkora izgalmat, mint a tanítványaim között. — Pedig ahogy nézem — a gyerekek szeretik. Negy­venen is összejönnek a mű­velődési házban tartott szak­köri foglalkozásaira. Nincs hangos szó, ajtócsapkodás, fut- kározás, ami sokszor velejá­rója az iskolán kívüli foglal­kozásoknak. — Nincs ennek semmi tit­ka. Emberként kell bánni a gyerekekkel. Adni vélemé­nyükre, hasznosítani ötletei­ket, segíteni őket terveik meg­valósításában. Észrevétlen­nek maradni, de mégis együtt­élni velük. Földrajz—bioló­gia szakos tanár leszek, ezért vállaltam a természetjáró­szakkör vezetését, no, meg azért, mert rajongok a rü­gyező fákért, a nyáron pom­pázó virágokért, a természet őszi színeiért, a téli erdő pu­ha csendjéért. Azért is sze­retem a szakköri munkát, mert itt nyílik leginkább le­hetőség a gyermek önállósá­gának fejlesztésére, az önkor­mányzati rendszer kialakítá­sára és a közéleti tevékeny­ség megismertetésére. ★ — Munkatervünket is a szakköri tagok javaslatait fi­gyelembe véve készítettük el. Összegyűjtöttük az elképzelé­seket, megvitattunk minden javaslatot, meghallgattunk minden véleményt és csak ez­után öntöttük végleges for­mába. Tervünk alapja a szü­lőföld-expedíció, éppen ezért gyakran kirándulunk. Leg­utóbb a Mátrában jártunk. Nem a szokásos iskolai kirán­dulás volt ez: autóbusszal, sok zsebpénzzel. Gyöngyösig vonattal, onnan Mátrafüre- dig kisvasúttal utaztunk. Ez­után egy igen hosszú gya­logtúra következett Mátrahá­záig, majd fel a Kékestetőig. Közben megnéztük a Muzs- la-kilátót és a Rákóczi-for- rást. Visszafelé a kék útvo­nalon jöttünk, természetesen gyalog. Harmincnégy szakköri tag töltötte együtt ezt a napsü­téses vasárnapot, s a gyönyö­rű fenyők láttán nem győz­tek csodálkozni. Beszélgetésünk közben az ifjúsági klub helyiségében gyülekeznek a szakkörbe tar­tozó gyerekek. — Ilyen nagy útra most vállalkoztunk először, ezért készültünk rá olyan gondosan. A foglalkozásokon már elő­zőleg megtanultuk a térkép- olvasást, a térképkészítést, az iránytű használatát és a sza­badban való tájékozódást — mondja Kovács Edit. — So­kan, vásároltak iránytűt. Igaz, nem mindenki használta he­lyesen, ezen a kiránduláson is Gombos Sanyi fordítva nézte a térképet. Mi lett volna ve­lünk, ha rá hallgatunk! Fercsik Ági arról számolt be, hogy a kiránduláson nem­csak a hegyeket mászták meg, kőzeteket, növényeket is gyűj­töttek, és sokat beszéltek a természetvédelem jelentősé­géről. — Nagyon fegyelmezett tár­saság volt. Amikor reggel az állomáson megláttam a har­mincnégy gyereket, egy ki­csit megijedtem. Ennyi gye­rekre vigyázni nem kis gond. Szerencsémre ők is érezték a felelősséget egymásért, s úgy viselkedtek, ahogy az út­törő természetjárók törvénye előírja. Vigyáztak egymásra és a természetre, és, bár tizen- négy-tizenöt kilométert gya­logoltunk, nem könnyű tere­pen, hiszen ilyenkor nagyon csúszik az avar, egyikük sem panaszkodott fáradtságra. Még nótázásra is volt kedvük — veszi át a szót ismét Tajti Ildikó. — Ilyen előzmények után örömmel készülünk újabb kirándulásra, de most köze­lebbi tájra. Az Isaszeg kör­nyéki erdőket akarjuk bejár­ni. Felkeressük a 48-as em­lékhelyeket, az isaszegi hon­védemlékművet, a falumú­zeumot, amelynek bemutatá­sára Szatmáry Zoltánt kér­jük fel. Kigyalogolunk Reií- majer József fafaragó tanyá­jára is. ★ — Elképzelésünk, hogy el­sősorban a környék természe­ti szépségeivel és értékeivel ismerkedünk meg, összeköt­ve a kirándulásokat a hely- történeti, néprajzi, történel­mi emlékek megismerésével. Nem lehet a természetet úgy járni, hogy ne tudnánk az itt élt és élő emberek alkotó munkájáról, történetéről. A két ismeret szorosan össze­tartozik — mondja iskolás komolysággal Tajti Ildikó — a hévízgyörki általános iskola képesítés nélküli tanítója, mi­közben az összesereglett gye­rekeknek feladatlapot oszt ki. — Rajzoljátok le, hogy a járás területén merre járt Petőfi! Idővel majd Petőfi útját is szeretnék bejárni, méghozzá kerékpárral... F.M. Szombati jegyzet Társadalmi munka Tavaly a megye városai közül Gödöllőn végezték a legtöbb társadalmi munkát. Nemcsak a lakosság, az itt működő vállalatok, üze­mek, szövetkezetek, intéz­mények is sok-sok millió forinttal járultak hozzá utak, járdák, középületek, iskolák, óvodák építéséhez, berendezések várár' •rA''oz. Hasonló készséget és len­dületet tapaszta-iiaiunk eo- ben az esztendőben is. A járás községeinek la­kói, szövetkezetei, üzemei szintén jeleskednek. Alig múlik el hét, hogy ne szá­molnánk be az összefogás, a közösségi cselekvés szép példáiról. Galgamácsán az iskolabővítésben, Csömö­rön az óvoda tervezésében és kivitelezésében, Túrán az orvosi rendelő alapozá­sában segítettek a helybeli mesterek és nem szakem­berek, hogy két kezük munkájával, szaktudásuk­kal gyorsítsák a falak fel­húzását. Ám nemcsak ilyen for­mában találkozhatunk az önkéntes munkával. Ün­nepségeken, megemlékezé­seken műsorokkal működ­nek közre iskolák tanulói, szocialista brigádok, buz­gólkodnak a helyi népi és munkásmozgalmi hagyo­mányok ápolásában, felku­tatják veteránok emlékeit, hősök sírját gondozzák, se­gítségére sietnek idős, ma­gukra hagyott embereknek. Sok állami, politikai szervezetben és szervben is megtaláljuk a társadalmi aktivistákat, akik nélkül nehéz volna elképzelni eredményes munkát. Van­nak aztán olyan szerveze­tek. amelyek néhány füg­getlenített vezetőn, tisztség- viselőn kívül, kizárólag a társadalmi munkásokra tá­maszkodnak. A népfrontbi­zottság, a Vöröskereszt­szervezet, a szakszervezetek városi szakmaközi bizott­sága például. Ezek kevésbé látványos, egyáltalán nem mindig hálás tevékenységet kívánnak. Az önkéntes munka any- nyira hozzá tartozik min­dennapjainkhoz, hogy né­ha meg is feledkeznek ön­kéntes voltáról. Akiknek hivatali kötelességük volna bizonyos dolgokat elvégez­ni, ha azok éppenséggel kellemetlenek, szívesen át­engedik a társadalmi mun­kásoknak. Ám a babérok aratásakor nem szerény­kednek. Megesik olykor, hogy a munka kényes réj széhez odaengedik a bri­gádot, a társadalmi szer­vezetek tagjait, később azonban elfeledkeznek ró­luk. Az Írott és irattan sza­bályokról itt sem szabad megfeledkezni. Nagyot té­ved a tisztségviselő, aki azt hiszi, rendelkezhet a tár­sadalmi aktivistákkal. Szó se róla, ha valaki önként elvállal valamilyen fel­adatot, kötelezettségeket vesz a vállára. De jogokat is élvez. A többi között a beleszólás és a tájékozódás jogát. Éppen társadalmi mivoltából következik, hogy többnyire nem szak­ember. Ez azonban senkit nem hatalmaz föl arra, hogy leszólja, illetéktelen belekotyogónak minősítse. A társadalmi munka nem segédmunka, nem kisegítő tevékenység! Szólnunk kell a másik végletről is. Egyik üze­münk vezetője panaszolta, hogy a szocialista brigád tagjai munkaidőben tiszto­gatják a síremlékeket, a másik brigádvezető jegye­kért áll sorban naphosszat. — De hát megtilthatom? — kérdezte csüggedten. Azt hiszem, igen. A tár­sadalmi munka egyik jel­lemzője éppen az, hogy munkaidőn kívül, nem fi­zetségért végzik. A munkába mindig be­csúszhatnak hibák. A tár­sadalmi munkába is. El­hallgatni azokat sem sza­bad. Kör Pál

Next

/
Thumbnails
Contents