Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

1971. OKTOBER 4., KEDD A CEGLÉDI GIMNÁZIUMBAN Lehet választani! az új oktatási forma tapasztalatai Fakultatív oktatási rend­szer. Tantárgycsoportos ok­tatás. Mit takarnak ezek a kifeje­zések? A megújhódó gimnázium új oktatási formáját, amelyet az elkövetkező tanévben vala­mennyi gimnázium első osz­tályában bevezetnek. 1972- ben az ország kijelölt hat gimnáziumában — köztük a ceglédi Kossuthban is — kí­sérleti oktatás kezdődött. Ké­sőbb újabb iskolák léptek a kísérletezők közé, így Pest megyében a nagykőrösi Arany János Gimnázium is. Önismeret, pályaismeret A gimnáziumi négy eszten­dőt két szakaszra bontják. Az első két év az orientálódás időszaka, a második két év­ben már fakultatív tantár­gyakat is tanulnak a diákok. Az első évben a különböző is­kolákból jött gyerekeket igye­keznek azonos tudásszintre hozni, pótolják a hiányosságo­kat. A második év első fél­évében heti két órában az Önismeret, pályaismeret tan­tárgy keretében kezdődik az orientáció, a képességek szám­bavétele, a pályairányítás. Ez nagyon elmélyült pedagógiai munkát igényel az osztályfő­nök, a tanárok és az osztály- közösség részéről is. Az isko­la nyújtotta lehetőségek ki­próbálásával a második év­ben már látni kell minden gyerekről, mire képes, mihez van tehetsége. Az ebben az időszakban szervezett intéz­mény- és üzemlátogatások, meghívott előadók, szakem­berek tovább segítik a tájé­kozódást. A második félévben heti két órában már azt a tantárgyat is intenzívebben tanulhatja a diák, amelyik­hez kedvet, tehetséget érez. A harmadik éir elején pedig dönt: a továbbtanulást, vagy a munkába állást segítő tár­gyakat választja, megfelelően kibontakozó képességeinek. Harmadikban heti hét. ne­gyedikben heti kilenc órában tanulja — most már nem osz­tálykeretben, hanem kisebb tanulócsoportokban — a vá­lasztott tárgyakat. A ceglédi gimnáziumban már a második — fakultatív oktatási formában tanított — évfolyam érettségizett az idén júniusban. A gimnáziumok ok­tató-nevelő munkájának ered­ményességét még mindig el­sősorban a főiskolákon, egye­temeken továbbtanulók arány­számával mérik. Erről Tóth Mihály igazgató elmondta: — Az elmúlt iskolaévben 105 tanulónk érettségizett. Közülük 81-en jelentkeztek továbbtanulásra, ötvenegy ta­nulót vettek fel különböző felsőfokú intézménvekbe. raj­tuk kívül még öt tanuló meg­felelt. de helyhiány miatt rém jutott be. Tehát a jelentke­zők 60 5 százaléka, az érett­ségizettek 48 6 száza’éka fe­lelt meg a felvételiken. Az előző, az 1975176-os tanév­ben ez az aránv 53,8, illetve 37.2 százalék volt. Természetesen az iskolai munkának más mutatói is vannak. Tavaly három tanuló az országos tanulmányi ver­senyeken az első tíz között végzett, és heten kaptak mi­niszteri dicséretet. Négy szakma A fenti számok tanúsítják: az iskola jól teljesítette el­sődleges feladatát, a tovább­tanulásra való felkészítést. De mi van a többi diákkal? — A tantárgycsoportos fog­lalkozásokon — mondja az igazgató — két gyakorlati pá­lyára készítettük fel a ta­nulókat: gyors- és gépírás. illetve gépipari műszaki raj­zot tanultak. Érettségi előtt lehetőségűk nyílt vizsgát ten­ni, bizonyüvánvt is kaphat­tak. Az iskolában szerzett alaoismeretek birtokában — az önképzés és továbbkénzés szükségességét, lehetőségét nem kirekesztve — helyez­kedtek el ezekben a munka­körökben Az idén a gyakor­lati képzés bővült: népműve­lés-szervező, valamint köz­gyűjtemény-kezelő — magya­rul könyvtáros, muzeológus — alapismeretekre is tanít­juk a gyerekeket. Munkába állás után ezeknél a szak­máknál a továbbtanulás, a felsőfokú képzettség megszer­zésének lehetősége is reáli­sabbnak tűnik, mint a gyors- és gépírásnál, műszaki rajz­nál. Azt is tudni kell, hogy a két utóbbi szakma kiválasztása nem valami légből kapott öt­let. Az iskola vezetői a vá­rosban működő intézmények­nél tájékozódtak a munka­erőhelyzetről, arról, hány ta­nulót tudnak majd alkalmaz­ni az elkövetkező években. És a foglalkozásokhoz is kap­nak segítséget: óraadó szak­embereket. Többet adnak Az új oktatási forma kon­cepciója és a kísérlet szám­adatokban tükröződő eredmé­nyei mellett arra is kíván­csiak vagyunk, hogy a sza­badon választott tantárgy­csoportos foglalkozások meny­nyiben jelentenek újat, meny­nyivel adnak többet az osz­tálykeretben megtartott tan­óráknál, tanárnak és diák­nak egyaránt. Még annyit: ezeknek a 8—10—15 fős cso­portoknak a száma nem ön­kényes. A ceglédi gimnázium­ban minden évfolyamon négy osztály van. A harmadikos és negyedikes osztályokból ki- lenc-kilenc fakultatív csopor­tot lehet összeállítani. Velkey Imre tanár vélemé­nye: — Talán furcsának hang­zik, de ez az oktatási forma nekünk, tanároknak is segít abban, hogy ne tokosodjunk be, más szempontok, tanter­vek szerint mindig új téma­köröket dolgozzunk fel. Kez­detben volt bennünk némi szorongás, amikor arról volt szó, hogy a csoportos foglal- kozásokra hogyan készülünk fel. Itt jóval többet kell ad­nunk, mint az osztálykeret­ben. Egy-egy ilyen foglalko­zás előkészítésére bizony, gyakran két-három órát is rászánunk. Viszont nagyon jó így tanítani. Élményt jelent tanárnak, diáknak egyaránt. Mészáros Ágnes tanárnő: — A gyerekek a maguk választotta tantárgyakban jó­val többet tudnak, önállób­bak. felkészültebbek. érdek­lődők. A csoport összetétele a tanár elkéozelései alapján el is lehet térni a tanmenet­ben megadott törzsanyagtól Módszer szempontjából a fő­iskolai, egyetemi szemináriu­mokhoz hasonlít legjobban. A kis létszámú csoportokban in­tenzívebb a munka, jobbak az eredmények. Jobbat kapnak Negyedikes diákokkal is be­szélgettünk a tantárgy cső por­tos oktatás előnyeirői. Ab­ban már a beszélgetés elején megállapodtunk, hogy sokkal színesebbek, ' változatosabbak ezek az órák. Többször szóhoz jut a diák, egy-egy kérdést ala­posabban meg lehet vitatni, a vállalt feladatok kapcsán so­kat kell olvasni, különböző szakkönyveket forgatni, könyv­tárba járni, kutatómunkát vé­gezni. Eszes Katalin népművelés­történelem szakon akar to­vábbtanulni: — Én a magyar nyelv és irodalmat, illetve a történel­met választottam. Magyar­ból például kiselőadásokat tart egy-egy vállalkozó diák, aztán a témát megvitatjuk, a következő órán az anyagot számon is kérik. Zsilka Ilona orvosnak ké­szül, biológiát és fizikát ta­nul. — Több kísérletet lehet , be­mutatni, elvégezni a foglal­kozásokon. Nagyon sok teszt­feladatot oldunk meg. Több­ször és alaposabban kell szá­mot adni a tanultakról. Én a fakultatív foglalkozásokat job­ban szeretem, mint az osz­tálykeretben megtartott órá­kat. Kása Tamás pedagógus sze­retne lenni, a magyar iroda­lom foglalkozásokról így fo­galmaz: — Itt nincsenek tanköny­vek, az ember jobban magá­ra van utalva, hogy egy-egy témához anyagot keressen a különböző szakkönyvekben. Sokat és sok mindent kell olvasni, de szívesen csinál­juk. A tanárokkal és a diákok­kal való beszélgetés során a gyakran emlegetett rémisztő gondról, a túlterhelésről nem tettünk említést. Szóba se ke­rült. Az új oktatási forma tulajdonképpen kiküszöböli ezt, hiszen köztudott, hogy amit az ember önszántából vállal, amit szeret, azt szíve­sen csinálja. Jövőre minden gimnázium­ban bevezetik ezt az új okta­tási formát. A kísérletek — köztük a ceglédi Kossuth Gim­názium eredményei — hozzá­járultak az eredményekhez. Kiss György Mihály A nemzeti kultúra szolgálatában A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat Az ünneplők sokaságát fo­gadta hétfőn alapításának 175. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyv­tár. A jubiláló intézmények­nek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a haladó nem­zeti kultúra ápolásában és terjesztésében kifejtett törté­nelmi jelentőségű tevékeny­ségükért, valamint a szocta- lista művelődéspolitika meg­valósításában betöltött sze­repükért a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést a múzeum dísztermében rendezett ünnepségen Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke nyúj­totta át. Az ünnepségen részt vet­nár Ferenc kulturális állam­titkár ünnepi beszédében mél­tatta azt a szerepet, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár fennállása óta a magyar közművelődésben be­töltött Az évforduló alkalmából a múzeum kertjében megkoszo­rúzták az alapító Széchényi Ferenc szobrát. Jóboru Magda, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazga­tója jubileumi emlékkiállí­tást nyitott meg a múzeum­ban, amely hat hónapig tart nyitva. A jubileum alkalmából tu­dományos ülésszakot is ren­deztek A történeti múzeumok szerepe és feladatai korunk társadalmában címmel. tek: Aczél György, a Minisz- i tertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Orbán László, az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke és S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. Jelen volt Luis Monreal, az UNESCO mellett működő Nemzetközi Múzeumi Szervezet, az ICOM főtitkára és képviseltették magukat a Magyar Nemzeti ■ Múzeummal kapcsolatot tartó belgrádi, berlini, moszkvai, : nürnbergi, pozsonyi és prá­gai társintézetek. Fülep Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­jának megnyitója után Mol­MEGYEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A múzeumi hónap nyitánya Szekeres Erzsébet fali szőnye­geit a Nagytarcsai Falumú­zeumban Oktober 30-ig, Bokodi Lajos, Marosi Ilona, Turi-Tóth Tibor műveit október 10-ig a toki művelődési házban, ifj. Fehér Ferenc festményeit a II. kerületi Kapás u. 55. szám alatti Vízivárosi Klubban októ­ber 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A múzeumi hónap keretében több Pest megyei helységben nyílik kiállítás, ott is, ahol ez megszokott jelenség, ott is, ahol ez újdonság. Tekintélyes élet­műveket láthatunk, — Ámos Imre festményeit Szentendrén, Szervátiusz Jenő szobrait Solymáron, a gödöllői művész­telep ünnepi tárlata nyílt Kecskeméten, és olyan alko­tók műveit, munkáit, — akik a művészet térnyerői és ígére­tei. v Szekeres Erzsébet faliszőnyegei Nagy tárcsán A képesség és a szorgalom előbb-utóbb magaslatra ér. Ez történt Szekeres Erzsébet gödöllői iparművész esetében is- Elvégezte a gödöllői agrár­egyetemet, s közben festett is. Agronómus lett, majd iparmű­vész. Lenvászon alapon jelen­nek meg alkotásai, gyöngy­hímzéssel tizenkét kőművesről, kegyetlen anyáról, három ár­váról, Kádár Katáról, Fehér Lászlóról, szarvassá változott fiúkról, cséplőgépbe esett lány­ról. A költészet ihletését Sze­keres Erzsébet áhítattal és arányérzékkel jeleníti meg fa­liszőnyegekben. Szekeres Erzsébet tárlatán Nagytarcsán TV-FIGYELO GyermeWcsítek. Riasztó adatot közöltek a Hét vasár­nap esti műsorában: 22 száza­lékkal több gyermekbaleset történt az idén, mint 1976- ban. Jó egyötödével ugrott rneg tehát ez az amúgyis magas ! arány, s ha meggondoljuk, j hogy a 394 sérült közül 15 I meghalt — fölösleges tovább j bizonygatni: cselekednie kell j e törött kezű. sebes homlokú j kicsikért felelős felnőtti világ- | nak. Petress István okos és jó riportot készített apróságaink tragédiáiról, amit az is bizo­nyít. hogy képsora nem annyi­ra a begioszelt végtagokat, a pólyáit arcokat mutatta, ha­nem sokaki inkább tanácso­kat osztogatott. Hallhattuk — s szívleljük is meg! —. hogy ne csak a magunk lányára, fiára vigvázzunk. hanem a kí­séret né'küi járkáló, szaladgá­ló óvodások, iskolások mind­egyikére! Hallhattuk — s szívleljük is meg! —. hogy már az első önálló lépések ide­ién magyarázzuk, guakorol- j tassuk, merre kell figyelni, j hogvan kell a sarkon, zebrán áthaladni. Hallhattuk — s szívleljük meg! —. hogy óvo­dához, iskolához közeledve járműveinkkel mindig lassít­sunk, hátha énpen a mi mo­torunk. autónk elé ugrik egy játszadozó... Vigyázzunk, vigyázzunk, vi­gyázzunk — nemcsak a szom­batok, vasárnapok baleseti statisztikája emelkedik vésze­sen, de a gyermeki tragédiák száma is! A lányom barátnője. Mintha csak a Vidám Színpadról köz­vetítettek volna Bencsik Imre A lányom barátnője című tv- játékát. Ott szokás színpadra állítani az efféle megcsal “ férjem, hogy hódítsam vissza témákat, s ugyancsak ott szok­tak fürdőkádas helyzetkomi­kummal nevetést kicsikarni, a szöveg amúgyis túlhegyezett poénjaira még rájátszani, mint ebben a barátnős tv-készít- ményben. A szerző előzetese — mint mindig — most is oly szépen hangzott. A műsorújságban ar­ról elmélkedett, hogy egy fér- fitípust akar a néző elé állí­tani; egy olyan valakit — idézzük —. akinek a „szocia­lizmus építése közben még annyi ideje sem maradt, hogy a feleségét megcsalja. Nekilát ugyan pótolni valamit, de hát ez már nem az igazi...” Szegény Szabó Gyula, neki kellett volna eljátszani ezt a hátrányos helyzetű szerelmest; jelképpé sűríteni korunk hő­sét, amint mégegyszer. utol­jára megpróbál vezényelni magának egy szerelmi attakot. Láthattuk, hogv szapora szem- villog‘atásain kívül mit sike­rült mindebből megvalósíta­nia ... És bizony Szemes Mari visszafiatalodó lányos mamá­ját sem éreztük annak az örök nőnek, akit az író azért teremtett meg, hogy sugaraz­zon róla az asszonyi varázs. Nem, noha az említett előze­tesből a művésznő játékának minősítése — „varázslatos” — ugyancsak kiolvasható. De kár is tovább kötekedni! Minden szerzői szándék elle­nére, nem volt több ez a szom­bat esti játszadozás, mint — ■ ahogyan írtuk — egy átlag­produkció a Vidám Színpad­ról. Fürdőkádas helyzetkomi­kummal. túlhegyezett poénok­kal, rájátszással. A szocializ­mus építése közben csupán csak a hitvesi szerelemnek élő férfitípusról, illetőleg arról a szertesugarazó asszonyi va­rázsról pedig inkább hallgas­sunk — azok majd talán egy másik tv-játékból tűnnek elénk... Ajániiékm-ísor. kí tudja, milyen műsorszerkesztői kon­cepció jegyében iktatták be szombaton délutánra azt az riiándékműsort. amellyel a Mnnyar Te7evízió köszöntötte a 60 éves Szocialista Forra­dalmat? Nagy kér volt így el­dugni, hiszen a Sugár András vezet‘e összeállítás sok-sok es­ti főmv.sornál is jobban si­került. Kedves összetartó öt­lete. az aíándékokat rejtő ko­matál igen gazdag választékot kínált — legalább olyan gaz­dagot. mint a hazai igénvek szerint készülő kiv&nságműso- 'o'"at szokták. Ennek ellenére bosszantó m-xlon a legkevésbé figyelt időpontban sueá-ozták — vég­képp nem tudni ■ miért? Akácz László A metamorfózis művészetének lényege, szépséggel alakítja át örömmé a szenvedést. A népi forrást gyarapítja Szekeres Erzsébet, minden művében megszünteti a múltat és a fáj­dalmat. Gyógyul a világ, ezt hirdeti Szekeres Erzsébet mű­vészete, — a szépség gyógyítja. Szekeres Erzsébet egyre maga­biztosabb ökonómiával szerve­zi művészi teendőit, közelíti hivatását, méri fel határait. Közlési vágyának lendülete mindig fejlődésen, és belső tisztázottságon alapul. Az ér­ték szülte eddigi sikereit a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban, Egerben, a Csepel Autógyár­ban, Szadán, Gödöllőn, Aszó­don- Most Nagytarcsán, újra önálló kiállításon bizonyítja tehetségét Grafikák a toki művelődési házban Már maga az örvendetes, hogy az Egyetértés Tsz toki műve­lődési házában csoportkiállítás nyílt a múzeumi hónap alkal­mából. Régebben Kondor Béla, Hincz Gyula rajzaival adtak mértéket a közművelődésnek, most olyan alkotók munkáit láthatjuk, akik a helyi kör­nyezet motívumaival gazdál­kodnak. Marosi Ilona komoly ígéret. Munkásságában átütő szenve­dély nyilvánul meg, az a ‘ tö­rekvés, hogy képeivel a szép­ség hódítson, Nyitó sorozatá­ban a toki vidék dombjait, völgyeit ábrázolja, aztán szür- realisztikus álmokat jelenít meg, s nagy ívű mongol cik­lusában még újabb oldaláról mutatkozik be. Most már arra kell törekednie, hogy erős össz­pontosítással találja meg egyé­ni eszközökkel a saját világát. Közel van hozzá. Turi-Tóth Tibor grafikáiban Pest megyei tájék hűséges kró­nikásának bizonyul: bemutatja többi között Zsámbék romjait, az ócsai román tömböt. Tök pincesorát. Rendíthetetlen szor_ galommal dolgozik, s ha fej­lődni akar,, akkor indokolt sze­lektálnia a motívumok meg­ragadásában. Akkor lehetne a kevesebb rajz, metszet, fest­mény: több. Bokody Lajos nyugdíjas hentes, és alkotó szobrász —, évek óta él Tökön. Egyéniség- Igaz, értékei nem egyenran­Ifj. Fehér Ferenc: Madonna Túri-Tőth Tibor: Tök gúak, de Csokonai-feje, Kofája, leányportréja figyelmet érde­mel. V endégkiállításokon Unyi István gyömrői festő­művész komoly « kereket ért el, a Magyar Néphadsereg ál­lományában működő amatőr alkotók zalaegerszegi kiállítá­sán első díjat nyert váci tema­tikájú festményével, — egy váci festő, ifj. Fejér Ferenc pe­dig romantikus és szürreali&z- tikus hangvételű portréival mu­tatkozik be a Vízivárosi Pin­ceklubban —, festészetünk új ígéreteként. Losonci Miklós i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents