Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

“ít w y, w NAGYKÖRÖS! í TÄQ f\f\ x jLLI. dUU A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1977. OKTÓBER 26., SZERDA Sikeres kezdeményezések Több zöldség, nagyobb árbevétel Ivóié — sárgarépából Társadalmi munka az óvodáért Az általános iskolai diákotthon lakóinak szülei, s az ott' hon nevelői társadalmi munkában segédkeztek a Jókai köz­ponti óvodába bevezetett gázcsövek fektetésénél. Legutóbb hatvanan dolgoztak itt, nagy igyekezettel. Varga Irén felvétele Tejbegyűjtők — a határban Sokan tartanak tehenet A zöldségtermesztésben szép eredményeket elért Duna Ter­melőszövetkezetben tanácsko­zott a Pest megyei Zöldség­termesztési Együttműködés koordinatív bizottsága. Növelni Amint a szakemberek meg­állapították, még mindig akad javítanivaló a ZÖLDÉRT ke­reskedelmi tevékenységében és információrendszerében, s ja­vításra szorul a vetőmagellá­tás is. Tizenhét termelőszö­vetkezet és állami gazdaság te­vékenységét felmérve, a zöld­ségtermelési együttműködés műszaki fejlesztési bizottsága megállapította, hogy jövőre növelni kívánják a paradi­csom, fejes káposzta, zöld­bab, vöröshagyma, sárgarépa és burgonya termelését. Csökken a tervek szerint az uborka termőterülete, holott a tartósítóipari vállalatok és a ZÖLDÉRT jövőre keve­sebb káposztát és sárgarépát vennének, viszont növelni sze­retnék, különösen a konzerv­gyárak, a feldolgozandó zöld­borsó, urborka és paradicsom mennyiségét. Előfeldolgozó gépsor A Budapesti ZÖLDÉRT képviselője elmondta, hogy Pest megye 40 ezer tonna zöldséget ad a főváros ellátá­sára, ez a budapesti ZÖL­DÉRT szükségletének 20 szá­zaléka. Területén a zöldség­félék fogyasztói árszínvonala az idén 12 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál. En­nek ellenére a termelőszövet­kezetek árbevétele nem csök­kent, sőt, növekedett a na­gyobb átlagtermés következ­tében. Az ócsai Vörös Október Tsz-ben bolgár gyártmányú berendezést üzemeltettek, mely a paradicsomot szín sze­rint válogatja. Ezt a gépet valószínűleg más gazdaságok­ban is alkalmazzák majd a következő években. A zöld­bab gépi betakarításának el­terjedésével, szükséges kiala­kítani az előfeldolgozó gép­sort is, állapították meg a szakemberek, és ehhez kívá­natos a kiemelt ártámogatás. Ma már egyébként a zöldbab 70—80 százalékát takarítják be géppel. Az ócsai Vörös Október Tsz-ben működött a Mezőgépfejlesztő Intézet új tí­pusú zöldbab-betakarító gépe is, melyet már ikerfürtbontó- val is felszereltek. Jövőre minden bizonnyal a kereske­delemben is kapható lesz már ez a típus. Alkatrészekről Beváltak a zöldségtermesz­tésben a termelési rendsze­rek. Az Üllői Gyökérzöldség Termesztési Rendszer 27 gaz­dasága a konzerv- és hűtő­ipar évi 37 ezer tonna sárga­répaigényén felül, a paszter­nákszükségletét is kielégíti, valamint az ország lakossá­gának gyökérzöldség iránti igényeit is. A Gödöllői Búza- és Zöld­borsótermesztési Rendszer 3 ezer 200 hektáron termeszt zöldborsót, ebből 1900 hektár Pest megyében van. A terme­lő terület 85 százalékáról álló gépekkel fejtik ki a borsósze­meket, másutt azonban már mozgó cséplőgépek dolgoz­nak. Nagy segítséget jelent az 1978-ban behozatalra kerülő 20 Ladex—Combi típusú gép. Egy-egy ilyen berendezéssel két borsócséplő gépet lehet ellátni automatikusan. A Gö­döllői Búza- és Borsótermesz­tési Rendszer alkatrészekről is gondoskodott 11 gazdaságá­nak. Jó eredményt adott az úgy­nevezett gépi bakhátas gyö- kérzöldség-termelési kísérlet is. A gyökérzöldségfélék tá­rolására jól alkalmazható az üllői kishalmos gyökérzöld- ség-tárolási rendszer: egy- egy halomban 80 tonna sár­garépa tárolható, a szellőzte­tésről ventillátor gondosko­dik. Idejében Javasolták a résztvevők, hogy sárgarépából is gyártsa­nak vitamindús ivólevet. A A nagykőrösi őszi vásárra kellemes időben, vidékről is sok jószágot hajtottak fel. Ám, mint általában az őszi vájá­rokon, az állatvásáron közepes forgalom alakult ki. Annál né­pesebb volt a gyalogvásár. Egy pár ünneplő csizmát 1100 fo­rintért adtak a csizmadia­mesterek. A sertésvásáron volt a leg­nagyobb a felhajtás. Az anya­sertés ára 4500—5000 forint között mozgott. A négyhóna­pos süldőt 1400, az 5—6 hóna­posat 1500—1600 forintért ad­ták. A választási malac pár­ját 8—900, 1000 és 1100 fo­rintért árulták. Kevesebben vettek a szokottnál, mert a malac már nem hízik meg karácsonyra. Főleg a jó tehénnek volt magas ára. Egy nagy tehenet borjával 27 ezer forintra tar­tottak, s 26-ot már ígértek ér­te. Kisebb tehén 18—20 ezer forintért kelt. Az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat a gyenge borjút 50 forint kilón­kénti áron vásárolta. Az üsző­A DUNA MENTI Ordas község viszonylag távol esik a nagykőrösi határtól, bár ez a település is földesurának tisz­telte hajdan Werbőczi Istvánt, éppúgy, mint Nyársapát. Utó­dai révén jutott a Rákóczink birtokába: I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna hozományként vitte ezt a va­gyont a Rákóczi-családba, mely még nagykőrösi részjo­got is szerzett. Ordas a Du- namellék talán legszebb fek­vésű helye. Ellátni innét Paksig, észak felé pedig Du- napatajig. Ott működtek a híres hajómalmok. Körösi elődeink 1626-ban olyan szegények voltak, hogy ide kellett a gabonájukat el­vinni megőröltetni, mert kő­rösön nem volt malom. A Rákóczi-fa Ordason az új temető sarkánál áll, mel­lette széles és mély árok hú­zódik. Magas parton áll a fa, ritkás levelű, nagy ágait a műút fölé teríti. Az ordasiak úgy tudják, azon a magas Darton a fejedelem ült a fa árnyékában, sátra a parton állt. Több rendeletét itt adta ki, keletkezési helvük az or- dasi Duna-part. (Ex Castris Nastris ad Duna Ordas posi­szomszédos Csehszlovákiá­ban már régebben készítik, és népszerű a fogyasztók kö­rében. Dr. Gaál Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője, valamint dr. Nyemcsók János, a megyei pártbizottság mun­katársa hozzászólásában el­mondotta, hogy az idén a jó zöldségtermés eredménye­képpen, még több zöldség ke­rülhetett volna friss export­ra, ha a termelő gazdaságok több áru osztályozását, válo­gatását, csomagolását vállal­ták volna. Felhívták a figyelmet, a zöldségszerződések megköté­se október végéig kívánatos, hogy a szükséges vetőmag­vakról, gépekről, göngyölegek­ről, az igények ismeretében, idejében lehessen gondoskod­ni. Dr. Konrád Zoltán borjút nemigen vették, 5—6 hetes borjúért 1500—2500 fo­rintot ígértek. Fuvaros lovat 30—35 ezer forintért adtak, gyengébb ko­csis lónak 10—i5 ezer forint volt az ára, s az éves csikót 10—15 ezer forintért vették. Versmondóverseny A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére versenyt hirdet­tek amatőr versmondóknak. A vetélkedő városi fordulóját a napokban tartották meg az Arany János Művelődési Köz­pontban, melyen Pásztor Ist­ván, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a versbará­tokat, akik azt követően a szovjet líra alkotásaiból tol­mácsoltak néhányat. Bodrogi Istvánná, Klinkó Zsuzsanna, Langer Zoltán és Tóth Tibor a versmondóverseny megyei I döntőjén képviselik majd I Nagykőrös városát. tis. Die 21. May. A. o 1704. F. P. Rákóczi, mp. Jonnes Pápai mpr. Ordasnál a Dunához he­lyezett táborunkból 1704. máj. 21-én herceg Rákóczi Ferenc a maga kezével Pápai János maga kezével.) II. Rákóczi Ferenc 1704. má­jus 9-e és 21-e között az or- dasi táborban tartózkodott, ké­sőbben felváltva a solltí és or- dasi táborban. Mielőtt a feje­delem tábora Ordasra, Duna- patajra és Soltra érkezett vol­na, nagy erődítési munkálatok kezdődtek: új árkokkal vették körül a táborhelyeket, ahol pedig már voltak ilyenek, azokat felújították. Ordas kö­rüli erődítésre Darvas Ferenc főhadbiztos Kecskemétről ezer embert rendelt ki ásóval és kapával 1704. május 4-én. Ugyanezen a napon Kecske­métről 120, Nagykőrösről 60 és Ceglédről 30 embert ren­delt ki ismét a nevezett fő­hadbiztos Soltra sáncot ásni. Nem voll könnyű ennyi em­bert mozgósítai, mert ekkor­ra a három városból ezer lo­vast és 500 gyalogos hajdút kellett fegyverben tartani, mert a bácskai és az Arad környéki rácok délről, a Pest környéki rácok északról fe­nyegették a Pest megyei tele­Tárlat a gyárban A Nagykőrösi Konzervgyár felkérésére Rácz József nagy­kőrösi festő a gyár bemuta­tótermében kiállítást rende­zett képeiből, melyen több mint 60 akvarell és olajpasz- tell látható. A kiállítást hét­főn délután Görbe Ferenc, a gyár igazgatója nyitotta meg. Örömmel üdvözölte a nagykő­rösi alkotót, aki ceruzával és ecsettel a fejlődő város mai képét is megörökíti. Rácz Jó­zsef jó ismerője a gyárnak, egyik munkája a megújult üzemet ábrázolja. Csaknem 30 éve lelkiismeretesen dolgozó rajztanárként is köszöntötte Rácz Józsefet az igazgató, mint aki hósszú évtizedek óta ve­zeti a helyi képzőművész­kört. Innét már nem egy fes­tő-, rajzoló- és tervező mű­vész indult országos és nem­zetközi hírnév' felé. Az alkotó ezután végigve­zette közönségét a tárlaton. Képei élethűen mutatják be Nagykőrös és Gyula város, s bulgáriai tájakat. Érdekesek és kedvesek Rácz József né­metalföldi képei, melyeket a nyáron hollandiai vendéges­kedése idején festett. A kiállítás október 31-ig tant nyitva. Sokan látogatják, s már több kiépet megvásá­roltak. Természetvédelem és környezetvédelem A Hazafias Népfront helyi, környezetvédelmi bizottsága a november 7-ig tartó környe­zet- és természetvédelmi hó­nap keretében október 26-án, ma délután 5 órakor városi ankétot rendez, melyen dr. Molnár Kornélia főorvos tart előadást a természet- és kör­nyezetvédelemről. A Kinizsi-sporttelepi ráját­szásban az A-csoport kemény és izgalmas, a B-ben fordula­tokban gazdag a játék a kis­pályás TRAKIS Kupában. Eredmények. A-csoport: TRA­KIS—TRAKIS IK 3-2, Város­gazdálkodás—Konzervgyári jármű 3-2. B-csoport: DÉ­MÁSZ—NEFAG 0-0, Mészáros Tsz—Posta 3-0 (játék nélkül, a hátul álló csapat nem volt ki), NEFAG—Tormás 4-4, Mészá­ros Tsz—DÉMÁSZ 2-1. SAKKHÍREK A KlOSZ-székházban ren­dezett Nyári Kupa minősítő egyéni sakkversenyen a 13. játéknappal az összes mérkő­zés kétharmadát lejátszották. püléseket. Az egyes helyeken 15, másutt 30 méter széles, 2—3 méter mély sáncokat be­nőtte a fű. A községtől délre két egymást érintő területet is körülárkoltak. A visszaem- lékezők azt mondták, hogy 15—20 méter szélesek voltak ezek, és olyan mélyek, hogy a falu 210 centiméter magas kántortanítója sem látott ki belőlük. NEMCSAK a sáncásó em­bereink dolgoztak itt, a fel­serdült gyerektől, a magabíró öregekig, hanem a nők is. Iderendeltek asszonyokat a városainkból sütőteknőkkel, szitákkal és üstökkel, sütni, főzni. Dunapataj és Ordas jelentette az utolsó kuruc tá­bort a déli határ felől, mert Kalocsa már a senki földjén állt. Még a távolabbi helyek­ről be nem érkezett az élelem, a Duna melletti tábor élelme­zéséről a három városnak kellett gondoskodni. A mal­mokban éjjel-nappal őrölték a gabonát, és hajszolták a malomhúzó állatokat. Az asz- szonyoknak 40 ezer kenyeret is ki kellett sütni, és a szeke­res embereknek a táborba szállítani sok veszély között, mert Szolnok, Nagykőrös, Nemrégiben 'megírtuk, hogy a Mészáros János Termelő- szövetkezet tehenészetében ör­vendetesen növekszik a tej­termelés. A gazdaság külte­rületén lakó tagjainak ház­tájijában fejt tejet is minden reggel összegyűjteti, és beszál­líttatja a Tejipari Vállalat­nak, naponta mintegy 1200 li­tert. A termelőszövetkezetnek két tejbegyűjtője van: Ócsai Ferenc és G. Szabó István. Az előbbi a hangácsi, esedi és fe­ketéi részekről gyűjti be a te­jet, az utóbbi pedig a felső­járási, homolytáji és a száraz- dűlői határból. Öcsai Ferenc ezt mondta munkájáról: — Hajnalban 3 órakor ke­lek, a termelőszövetkezetből fél négykor indulok begyűjtő­kocsin, üres kannákkal a ha­tárba. A kijelölt helyeken már várnak a lehűtött tejjel A 14 résztvevő közül a követ­kezők állnak legjobban: 1. Pál Gyula 7,5 pont (10 partiból), 2. Nagy 7 (9-ből), 3. Pallagi 6.5 (8-ból), 4. Horváth J. 5,5, (10- ből). Mint ismeretes, október 2- án a kettős Nk. KIOSZ—Buda­keszi Petőfi megyei I. osztá­lyú csapatbajnoki helyosztó mérkőzésre késve és hiányosan érkeztek a vendégek, a körö­siek pedig a szabály szerint a pontos kezdési időpontban el­indították a sakkórákat. Az el­lenfél megsértődött, játék nélkül elment. A megyei sakk- szövetség furcsán döntött: a 2+2 pontot megosztva ítélte oda a két csapatlak, A kőrö­Kecskemét, Solt közötti út nem volt biztonságos. Szeged ostroma után úgy szétszéledt a kuruc sereg, hogy a Solti és dunapataji sáncokat is a há­rom város fegyveres népének kellett megvédeni a fejede­lem parancsára. Élelmüket is oda kellett szállítani, s mészá­rost küldeni szerszámaival. Lejjebb az imsódi révnél Nagykőrös faragói 1705-ben hidat építettek a Szolnokról idehozott fenyőszálakból. Ak­kor még a Duna Ordas alatt kikanyarodott Dunakömlőd felé és a patkó alakú kanyart megtéve visszafordult Paks irányába. Az Imsódi félszige­ten (ma sziget, mert a Duna szabályozásakor átvágták és kiegyenesítették a folyót) épült a Bottyánvár. A hídon átjutva, a Forrásvölgyön le­hetett felmenni a paksi dom­bokra. Még Bottyán generá­lis is megjárta ezt az utat, s a fejedelem is itt ment fel a kömlődi hegyre, melyen a ró­mai tábor épült.. Az imsódi híd helyét kémlelve csodála­tos kilátás nyílik a Dunatáira. Ellátni Madocsáig és Bölcs­kéig. A török hódoltság ide­ién ebből a náddal benőtt lános rengetegből is ellőttek a bölcskei megbízottak Nagy­kőrösre. hoev szükségükben pénzsegélyt kérjenek. VÁROSUNKTÓL gyalogo­san kétnapi járóföldre elhoz­ta őseinket a maguk és a haza szüksége. Dr. Balanyi Béla a ter’melők. Legfeljebb 5—10 percnyi eltéréssel mindenho­vá pontosan érkezem, és 8 órára bejárom a 36 kilomé­ternyi utat. Még télen is, ami­kor pedig a hó megnehezíti a kocsizást. — Hány tehenet tartanak a háztáji termelők? — Keltőt-hármat, de akad, aki öt tehenet is tart. Kifi­zetődő a tejtermelés, mind több családnak van tehene. Két gazda éppen a mostani vá­sáron is vett jószágot. — Hogyan ellenőrzik a tej minőségét? — Hetenként kétszer min­tát veszek, melyekre felírom a termelő nevét. Gsak na­gyon ritkán fordul elő kifo­gás, s csak egy esetben for­dult elő, hogy valaki másna­pos tejet adott át. siek reklamálnak a meglehe­tősen furcsa döntés miatt. ATLÉTASIKEREK Gödöllőn rendezték meg 3 megye ifjúsági válogatott at­létáinak viadalát. 100 méteres női gátfutásban a Nk. Peda­gógus sportolói közül Pálfi Anikó 17 másodperces ered­ményével második lett. Férfi diszkoszvetésben a még ser­dülő korú Palotai János reme­kelt és 45,82 méteres dobásá­val fölényesen győzött. ÁFÉSZ KUPA A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ, az Edzett ifjúságért mozgalom keretében, az után­pótlás biztosítására, Nagykő­rös, Kocsér és Nyársapát ál­talános iskolás csapatai ré­szére, labdarúgó ÁFÉSZ Kupa mérkőzéssorozatot írt ki. A rendezésben a Nk. Kinizsi, a játékvezetők biztosításában a szakmaközi bizottság ad segít­séget. A 2x35 perces mérkőzé­sek máris népszerűek. Körösi vonatkozású eredmények. Ko- cséron: Nk Petőfi—Kocsér 4-0, A Kinizsi sporttelepen: Nk Arany—Nk. Rákóczi 5-3, Nk. Arany—Nk. Petőfi 2-2. Nk. Pe­tőfi—Nk. Rákóczi 3-1. A Nk. Kossuth iskola visszalépett a küzdelemsorozattól. KÉZILABDA Gimnáziumi pálya, 15 óra: Nk. Gimnázium—Pilisvörös­vári Szakmunkásképző fiú di­ák bajnoki mérkőzés. LABDARÚGÁS Ifjúsági sporttelep, 14.30: a városi úttörő-olimpia befejező mérkőzései, II. korcsoport kis­pályán, B-kategóriában. Ma­nor: Vácszentlászlói Tsz SK— Nk. Kinizsi, megyei bajnoki mérkőzés. TEKE Cegléd: C. KÖZGÉP B—Nk. Mészáros Tsz SK A. megyei csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. MOZIMŰSOR A csalétek. Színes, magya­rul beszélő olasz film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott.) Előadások kezdete: 5 és 7 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Bosszúállók újabb kalandjai. Szovjet film. Előadás kezde­te: fél 7-kor. Népes volt a gyalogvásár Sánccal védték a sereget A fejedelem táborában SPORT —SPORT— SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Mérkőzések a TRAKIS Kupáért

Next

/
Thumbnails
Contents