Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-26 / 252. szám
Jó példa Csömörön Házhely — kedvezményes áron Előnyben a fiatalok és a nagy családok Évről évre többen vágnak neki a nagy munkának, az építkezésnek, hogy saját erőből, saját elképzeléseik szerint teremtsenek otthont maguknak. Nagy a vállalkozók száma, jóllehet, sokan visszariadnak az építkezéssel járó nehézségektől. Nemcsak az anyagi megterheléstől, hanem elsősorban a telekvásárlással, az éjpítési engedélyek, az építőanyag folyamatos beszerzésével kapcsolatos gondoktól félnek. S valljuk be, néha jogosan. Hogy mégsem törvényszerű már az építkezés kezdetén a sok huzavona, arra az utóbbi napokban Csömörön találhattunk jó példát. Ingyen A Szilasmenti Termelőszövetkezet és a községi tanács vezetőinek együttműködése ré. vén kerülhetett sor a közelmúltban 90, lakóház építésére alkalmas telek elosztására. Paulovics Mihály, a községi tanács elnöke, és Fogd Mihály, a községi pártszervezet titkára elmondta, hogy másfél-két évvel ezelőtt a termelőszövetkezet felajánlotta: ingyen a tanács rendelkezésére bocsátja a telket saját földiéből. Cserébe mindössze azt kérték, hogy harminc telektulajdonos ikijelölése az ő joguk legyen. Érthető örömmel fogadták a termelőszövetkezet ajánlatát a községi tanács vezetői. Körültekintően határozták meg azokat az utcákat, ahol a telkeket kioszthatják. Legfontosabb szempontjuk az volt, hogy könnyen közművesíthetők legyenek, már az építkezésnél se okozzon gondot a víz, a villany hiánya. így jelölték ki a Móricz Zsigmond, a Münnich Ferenc, az Alpári Gyula, a Szérűskert és a Rétpótlék utcákat, amelyek egyik oldalán már lakóházak állnak. Szerződés Nem volt könnyű dolga a telkek elosztásával foglalkozó bizottságnak. 380 igénylő közül kellett kiválasztanick a későbbi 90 boldog tulajdonost. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatát, valamint a nőpolitikái határozatot szem előtt tartva, elsősorban a gyermekes fiatal házaspárok, és a nagycsaládok részesültek a telkekből. Ha figyelembe vesszük, Brozdik Béla, a községi tanács műszaki előadója a Móricz Zsigmond utcában Vidra Pál telkét jelöli ki. Szép György felvétele azt is, milyen árért kapták a fiatalok a családi fészek építéséhez szükséges földet, az is nyilvánvaló, nem kevés az a segítség, amellyel a termelő- szövetkezet és a község hozzájárult az otthonteremtéshez. A telkek négyzetméterét nyolcvan, azaz négyszögölét 288 forintért vásárolhatják meg a fiatalok, s megvan a lehetőségük a részletfizetésre is. Még kedvezőbb a helyzete azoknak, akiket közvetlenül a termelő- szövetkezet jelölt ki tulajdonosnak. ők 50 százalékos kedvezményt kapnak a vásárláshoz, cserébe ötéves munka- szerződést kötnek a szövetkezettel. Hasonló kedvezményben részesülnek a közművelődésben dolgozók és a pedagógusok is. A telékosztó bizottság hely- színrajz szerint is meghatározta a telkek tulajdonosait, így elkerülhették az ilyenkor adódó, tetszik, nem tetszik vitákat. Természetesen módot adtak arra is, hogy a tulajdonosok a végleges birtokbavétel előtt, közös megegyezéssel a telkeket elcseréljék, ha nem voltak megelégedve a kijelöléssel. Körültekintésüket bizonyítja, hogy kevés ilyen csere volt. Nem véletlen, hiszen nemcsak a községet támogató vállalatok kérését vették figyelembe, hanem azt is, hogy a fiatalok ne szakadjanak el túlságosan szüleiktől: akiknek Óh, azok a hazulról jött csomagok! A postásautó puszta megpillantásának hírére olyan volt a kollégium, mint a fel- bolydult méhkas. Nem egyszerűen arról folyt a totózás, hogy kinek jött csomag, hanem hogy melyik szooa nyer. Akik nem fértek be a szŐbába — a csomagbontás máshoz nem hasonlítható, különös szertartását közelről nézni —, azoknak egyszeriben szűk lett a kétszárnvas ajtó is. A küszöb és a tetőfa nem feszítette soha úgy Csomagok szét az ajtófélfákat. mint a kíváncsiskodók válve- tett ostroma. Bajban — vagy inkább elodázott izgalomban — akkor volt a társaság. ha a csomag címzettje éppen kimenőn volt. Ilyenkor az ügyeletes, a napos szerzett jó pontokat — a küldemény átvételével. Ki felejtené el Bagi Sanyi csomagjait? Egy egész mezöberé- nyi hentescsapat sem tudna olyan kolbászt fonni, mint amilyet Sándor kapott az otthoniaktól. A Ba- gi-féle arany-pap- rikázottnak hogyan is lett volna párja! Bacskó Gyuri, a szamos- szegi, az almájáról maradt híres. Szabolcs almáskertjeit, gyümölcse illatát foglaltuk volna dalba, ha köztünk akár egy fűzfapoéta is akad. De elmúltak a kollégiumi szép napok. A szabolcsi almáscsomagok emléke távolodik. S csak akkor elevenednek meg, ha kimegyek a gödöllői piacra. K. Z. P. AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN Felkutatás és utógondozás FOTOPALYAZATOT HIRDETNEK A járási-városi alkoholellenes társadalmi bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalták a Vöröskereszt további feladatait az alkoholizmus elleni küzdelemben. Elhatározták, hogy a márciusihoz hasonló alkoholmentes napot novemberben is tartanak, a városban és a járásban egyaránt. A gépgyárban az üzemi Vöröskereszt-szervezet nevelő célzatú fotókra hirdet pályázatot, amelyekből kiállítást is rendeznek november 21-én. Befejezésül a Vöröskereszt-szervezetek feladatát határozták meg, amelyek közül továbbra is az alkoholisták felkutatása és az utógondozás a legfontosabb. szülei a község új településén laktak, maguk . is itt jutottak házhelyhez. Tájékoztató A kilencven új telektulajdonos a művelődési házban megtartott tájékoztatón részletes ismertetőt kapott az építési engedélyek beszerzésével, az építhető ház milyenségével, építészeti követelményeivel kapcsolatban. Mindezt nemcsak szóban, hanem írásban is kézhez kapták. A tájékoztatón ott voltak a telekosztó bizottság képviselői is, Fábián Ferenc, a szövetkezet elnökhelyettese, Tormai Tibor, a tsz csömöri kerületének vezetője. Paulovics Mihály, a községi tanács elnöke, Fogd Mihály, párttitkár, s Drozdik Béla, a községi tanács műszaki előadója. De nem felejtették el meghívni a csömöri TÜZÉP telepvezetőjét, hogy az építőanyag- igényeket neki máris jelezhessék. Talán ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy példamutató körültekintéssel szervezték meg Csömörön a telkek kijelölését, elosztását. Megvan tehát a tulajdonosoknak a reménye arra, hogy az építkezés további zavartalan lebonyolításához is megkapják a községi tanács segítségét. G. M. A kertbarátok Vácrátóion A Petőfi Művelődési Házban lelt otthonra a gödöllői kiskertbarátok köre. Legutóbbi ülésükön ellátogatott hozzájuk Árpás G. Lajosné, a városi pártbizottság munkatársa is. Az időszerű kérdések között a növényvédelem, a fagykárok elleni védekezés legfontosabb teendőit vitatták meg, felmérték eddigi eredményeiket, és elkészítették munkatervüket is. Ekkor határozták el, hogy minden hónap utolsó csütörtökjén összegyűlnek egy kis tapasztalatcserére a művelődési házban. A találkozókra szakembereket is hívnak, s előadásaikat meghallgatva, gyarapíthatják termesztési ismereteiket. Az első ilyen találkozó október 27-én lesz. Törekvéseiket segíti az Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszéke is. Túsz Zsigmond, a talajtani tanszék tudományos munkatársa . elmondta, hogy az egyetem dolgozóinak körében is alakult kertbarát kör. A kertbarátok munkatervüknek megfelelően kirándulást tettek az elmúlt hét végén a vácrátóti botanikus parkban. A ki-skertbarátok hozzáértő szemével nézték meg az őszi pompájába öltözött kertet. A sok-sok látnivaló között dr. Kovács László, a Pest megyei Kertbarát Szövetség elnöke kalauzolta őket. Élményekkel gazdagon tértek haza Vácrátótról a gödöllői kiskertbarátok, s tervezik, hogy hasonló, ismereteiket és kapcsolataikat bővítő kirándulásokat szerveznek. Csiba József f 1 ■ fffc SÍ ' • M \ IP i mM MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1977. OKTÓBER 26., SZERDA Tapasztalatok a Hajdúságból Közművelődés - tudatformálás Rendszeresen, folyamatosan Pest megyei népművelők — közművelődési felügyelők, művelődési központok, házak igazgatói — jártak Hajdú-Bi- har megyében, hogy a helyszínen, emberközelben tanulmányozzák a Hajdúság fővárosának, Debrecennek és környékének népművelését. Járásunkból és Gödöllőről két-két népművelő vett részt a háromnapos tapasztalatcserén, hogy figyelő szemmel és nyitott jegyzetfüzettel járva a művelődési intézményeket, elhozzák a tapasztalatokat és hasznosítják a járás és a községek közművelődési tevékenységében. Mit hoztunk Hajdú megyéből? Polgár község lakói megérkezésünk napján ünnepelték lakóhelyük újratelepítésének 250. évfordulóját. Meglepett az a lokálpatriótizmus, amivel itt találkoztunk. Az ünnepi tanácsülés utáni folklórműsorban fellépett a falu apraja- nagyja. Citerások, vonósok, népi táncosok, a Pávakör dalosai, szólóénekesek és hangszeresek. Összehasonlítás Mi már a műsor közben azon vitatkoztunk, hogy járásunkban hasonló színvonalú és nagy számú szereplőt mozgató műsort melyik községünk tudna bemutatni. Nincs szégyenkezni valónk. Túra, Bag, Galgamácsa, Hévízgyörk, Zsámbok, Veresegyház, Isaszeg és még néhány községünk bizonyára képes lenne a látottakkal azonos értékek bemutatására. Mégis mi az, ami Polgáron több volt a nálunk megszokottnál? A község történetét, távoli és közeli múltját egyaránt feltáró és a községi tanács által kiadott cikkbibliográfia, amely a község gazdag hagyományaiban segít eligazodni az érdeklődőt. Az esztétikus, szép kiállítású füzet a könyvtár és a művelődési ház dolgozóinak közös és alapos munkája. A két intézmény szoros kapcsolatáról, gyümölcsöző együttműködéséről vallanak az ünnepi hét egyéb rendezvényei, amelyekkel a 250. évfordulót köszöntötték. Ilyen példás együttműködés kialakítása, példamutató kísérlet és kezdeményezés lehet a gödöllői járás népművelői számára is. A megyei művelődési központban Gyarmati Kálmán igazgatótól kaptunk tájékoztatást a megye közművelődéséről. A kérdéseinkre adott válaszokból kiderült, hogy a Hajdú megyei sikerek alapja a párt- és tömegszervezetekkel együtt tett erőfeszítések a társadalmi igények kielégítésére, a közművelődési tevékenység rendszeressége és folyamatossága. Háttérbe szorítják a kampányokat, illetve az alkalmi jellegű rendezvényeket megszüntetik. Mozgalom A rendszeresség és folyamatosság jegyében fogant az a három kulturális mozgalom, amellyel megismerkedhettünk. A korunk valósága című vetélkedőjük tizenkét éves. Az üzemek dolgozóinak szervezték, ma már külön a munkásoknak és műszakiaknak, hogy a vetélkedő résztvevői még több politikai, szakmai, művészeti, természettudományi ismeretekhez jussanak. Jelenleg 13 ezren versengenek a tekintélyes díjakért, amelyeket a 10 hónapon át tartó versengés legjobbjai kapnak jutalmul. A szocialista mezőgazdaságért címet viselő vetélkedő a termelőszövetkezeti dolgozóknak szól, hasonló céllal, mint az üzemekben szervezett sorozat. Hogy milyen sikerrel, azt Balmazújvároson tanulmányozhattuk. A harmadik kulturális mozgalom címe kaleidoszkóp. Elsősorban szakmunkástanulóknak szánják. Csak mellékesen: szinte mindenNnűvelő- dési házban, a megyei központban is működik a bejáró ipari tanulók klubja, amelyekben a Anyakönyvi hírek Született: Violá János és Szamosvölgyi Ágnes Edit: Ágnes és Viktor, Losó Jenő és Balogh Erika Katalin: Tímea, Urbán János István és Tóth Veronika: Anita, Babicz János és Morvái Mária Magdolna : Bernadett, Bankó István és Varga Anna Mária: Tamás, Játék — óraközi szünetben A gyermekek szívesebben játszanak a tízperces szünetben, hiszen a taaílu néni is beállt a körbe. Bcne Mihály felvétele Túrái Ferenc és Gránási Erzsébet: Szilvia, Ványi István és Fekete Mária: Annamária, Janik Mihály és Nagy Erzsébet: Edina, Pinczés László és Tóth Margit Julianna: László István, Nagy Zoltán Sándor és Bújdo- só Éva Zsuzsanna: Zsuzsanna, Kiss János és Kiss Éva Ibolya: Norbert, Szabó Ferenc és Gyúró Rozália: Péter Ferenc, Molnár László és Szabó Ilona: Beáta, Legéndi István és Po- zsár Erzsébet: Krisztina, Nagy László és Csengő Ilona: Ildikó, Kálmán István és Katona Ilona: Krisztina, Néma Ferenc és Csóka Erzsébet: Jácint, Lupa László és Krasznavölgyi Klára: Krisztina, Hajgató János és Vojtovics Ilona: Szilvia, De- mény Zoltán és Németh Györgyi: Györgyi nevű gyermeke. Névadót tartott: Virág István és Fajó Éva: Éva, Sárszegi Imre és Puskás Márta: Márta nevű gyermekének. Házaságot kötött: Bangó János és Dányi Vanda, Petró István és Balázs Julianna, Sár- I di László Lajos és Stalmajer Gabriella Franciska, Hegedűs Pál és Rázz Mária. Elhunyt: Lánczi Dániel, Gödöllő, János u. 15., Dinnyés Gyuláné Csongrádi Flóra, Gödöllő, Isaszegi út 24., Gulyás Jánosné Szabó Veronika, Gödöllő, Tavaszmező utca 13. vonatra, buszra váró ifjaknak kínálnak programot, szórakozást, így óvják őket a csellengéstől, az egészségtelen bundázástól. Az ötlet talán hasznosítható Gödöllőn is. Az ismertetett három köz- művelődési mozgalomra épül kulturális tevékenységük rendszeressége, folyamatossága. Bizony ezen a téren is van mit tanulnunk. Tömegek A vetélkedők tömegeket mozgatnak meg és hoznak közel a művelődési intézményekhez, igényt támasztanak új és új ismeretek szerzésére, azoknál is, akiket addig megköze- líthetetleneknek tartottak. Effajta igény járásunkban is jelentkezik. A népművelők érdeklődési körétől függően, különböző alkalmakhoz kapcsolódóan rendeznek kérdezz-feleiek esteket, elsősorban ifjúsági klubokban, szocialista brigádok között, de ezek alkalomszerűek. Pontosan a lényeget kerülik meg, amikor nélkülözik a folyamatos önképzést és az egyéni, vagy csoportos felkészülés állandóságát. Talán a Gödöllő várossá nyilvánításának 10. évfordulójára szervezett brigádvetélkedő viselte magán a korszerű ismeretterjesztés és -szerzés jegyeit. De olyan járási vetélkedő, amely minden községet megmozgatott volna, amely a községekben folyó népművelési munka komplexitását, állandóságát biztosította volna, nem nagyon volt. A közeljövőben készítik el a közművelődési munka 1978. évi terveit. Ezeknek a vetélkedőknek az egész járást átfogó rendszerére kellene épülniük. Olyanokra volna szükség, amelyek érdekeltté tennék a községek párt-, tanácsi és gazdasági vezetőit csakúgy, mint a művelődési intézmények dolgozóit, hogy ne tekinthessék ezeket idénymunkának, kipipálható feladatnak, hanem rendszeres tevékenységként végezzék. Jobban lehetne támaszkodni a termelőszövetkezetekre és a szövetkezeti vezetőkre. A szövetkezeti törvény is a művelődési munka fejlesztésére kötelez minden vezetőt, amikor kirftondja, hogy a termelőtevékenység mellett a gazdaságok feladata a tagok művelődésének előmozdítása. Ezenkívül több állami és TOT- állásfoglalás is foglalkozik a kérdéssel. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a téeszek szerepe megnőtt a községek életében, s éppen ezért a versenynek talán a legjobb gazdái lehetnének a községi tanácsokkal együtt. Viszonzás Mit tapasztaltunk még? Beszéltünk munkahelyi népművelőkkel, akiket az üzem, a termelőszövetkezet alkalmaz. Ilyen is kevés, a járási példa. Megismertük a könyvtárak támogatására fordított összegek nagyságát, amely lakosonként eléri, sőt meghaladja a hét forintot. Nálunk a legtöbb faluban még a négy forintot sem éri el. Megyénk, köztük a gödöllői járás és Gödöllő népművelői sem mentek üres tarisznyával a Hajdúságba. Sok, talán ott is hasznosítható ötletet vittünk magunkkal. Az ottani tapasztalatok bekerültek jelképes tarisznyánkba, s felhasználásukra legalább kísérletet kell tennünk. Fercsik Mihály
