Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

1977. OKTÓBER 25., KEDD "v/lfflcíg? Igények és olapferíilet Képviselők a kulturális intézmények adottságairól A várható igényekhez mér­ten kis alapterületűek a fővá­rosban most épülő közösségi, kulturális létesítmények — így foglalt állást hétfői ülésén az országgyűlés kulturális bi­zottsága. Az Ortvtay Gyula el­nökletével a XVIII. kerületi Rózsa Ferenc Művelődési Ház­ban tartott tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta és Inokai János, az országgyűlés alelnö- ke, valamint Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. Az országgyűlés kulturális bizottságának vitájában fel­szólalt Benjámin László, Var­ga Zsigmond, Mándics Mihály, Káli Ferenc, Géczi János, Né­meth István, Gyurkó László, Petrovics Emil, Király István, Sólyomi Gyuláné, Bánáti Gé­zóné (Pest megye, 21. vk.), Pa­lásti Józsefné, Csendes Béláné képviselő, valamint Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnöke, Salamon Hugóné, a bizottság titkára, valamint Peják Emil, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára is. A társadalmi munka hónapja Tízezer óra — Foton A gyermekvárosból háromszázan Közérdekű a kezdeménye­zés: októbert társadalmi mun­kahónappá nyilvánították Fo­ton. A 14 ezer lakosú nagyköz­ség apraja-nagyja két keze munkájával gyarapítja szű- kebb pátriáját. Mi történt ed­dig, s milyen teendők marad­tak a hónap végéig — erről kérdeztük Tóth Sándor tanács­elnököt: — A Bokor utcában orvosi rendelő és lakás készül. Ed­dig a helyi lakosok közül 20- an segítettek az építésben, s a Mechanikai Labor 3. számú gyáregységének szocialista bri­gádjai is jelentkeztek a hónap során társadalmi munkára. — Háromszáz gyermekváro­si fiatal volt ott október 11-én és 12-én a tereprendezéskor a Lenin úton, ahol járda épül a közeli hetekben, s ehhez kel­lett előkészíteni az utat. Már 300 méternyi járda kész a Hegyalja utcában, 25-en dol­goztak a Kemény Gábor ut­Klubvezetők találkozója Napjainkban aktuális té­ma a szabad idő hasznos el­töltése. Ebben jelentős feladat jut az ifjúsági kluboknak: Pest megyében százhetvenet tartanak nyilván, melyek ösz- szesen hétezer fiatal tartalmas kikapcsolódásáról gondoskod­nak. Ezért is érdemel különös figyelmet az a kétnapos ta­nácskozás, amelyet az elmúlt hét végén — szombaton és vasárnap — rendeztek Ceg­léden, a megyei ifjúságiklub- vézetők részvételével. A két­napos találkozóra érkező fia­talokat a helyi vasútállomáson az utazók klubjában a ven­déglátók nevében Simon Ist­ván, a KISZ ceglédi városi bi­zottságának titkára köszöntöt­te. A tanácskozás színhelye a nemrégiben kiváló címmel- ki­tüntetett Dózsa György Ifjú­sági Klub volt. A kétnapos ta­lálkozóra — amelyre a Ceglé­di ősz rendezvénysorozatában került sor — nemcsak Pest megyéből, hanem Győrből, Sopronból és Sárospatakról is eljöttek klubvezetők. Az első napon két érdekes előadást hallgattak meg a je­lenlevők. Váradi Géza, a me­gyei művelődési központ és könyvtár módszertani csoport­jának vezetője, valamint Sza­bó Ferenc, a módszertani cso­port tagja az ifjúsági klubok eredményes működéséhez nyújtott hasznos útravalót a találkozó résztvevőinek. Ezt követően pedig a szomszédos Ceglédbercelre látogattak, ahol megtekintették a községi ifjúsági klubot, s találkoztak tagjaival. Vasárnap Sánta András, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak kultúrfelelőse — ismét Cegléden — az ifjúsági klubok között idén szeptemberben meghirdetett új rendszerű pá­lyázat, a Mi világunk eddigi tapasztalatait összegezte. A legfrissebb adatok szerint csaknem félszáz klub neve­zett. A tanácskozáson felszólalt Fiel Marianna, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára is. Hangsúlyozta: az üzemi, a tanácsi fenntartású, valamint a középiskolai klubok egyaránt hatékonyabban tud­ják céljaikat megvalósítani, ha jó kapcsolatot építenek ki egymással, s a területileg ille­tékes KISZ-bizottsággal. A jövő szempontjából feltétle­nül örvendetes, hogy megala­kultak a járási-városi bázis­klubok, amelyek kölcsönző szolgálatot látnak el, techni­kai eszközöket, irodalmi alko­tásokat adva a területükön működő hasonló közösségek­nek, s mindezen túlmenően itt kapnak otthont a járási­városi klubtanácsok is. A klubvezetők kétnapos ceglédi találkozója — a részt­vevők egyöntetű véleménye alapján — hasznosnak bizo­nyult. Közösen megbeszél­hették a legfontosabb felada­tokat, s a további munkához kaptak értékes útravalót. F: G. Műszerek a Szovjetuniónak cában, s ki-ki a táját portája előtt: így épült ott is 130 mé­ter gyalogjáró. A Győrfi úton az üzemek vállalták 690 méter járda elkészítését, de ez ideig csak a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet fektetett le 230 métert. — Folyamatosan, s a község szinte minden lakójának rész­vételével halad, az utcák, ár­kok, közterületek szépítése, tisztítása, gyomtalanítása. A KISZ-fiatalok vállalták, hogy gyalogátkelőhelyeket létesíte­nek — négy helyütt is. — Kisalagon a klubkönyv­tár előtt, bekerítenek egy terü­letet és ott játszóteret, parkot alakítanak ki a Béke Termelő- szövetkezet tagjai, valamint a 3. számú iskola pedagógusai és a szülői munkaközösség tagjai. — De sorolhatnám még: ja­vában folyik a járdaépítés a Hegyalja, Ötvös, Arany János és Ady Endre utcában is, és a lakók részvételével tisztítják a belterületen kiépített árok­rendszereket. A hónap végéig befejeződnek a Komszomol ut­cai ABC-üzlet épületszerkezeti munkái is, akárcsak az ellátat­lan területek bekötése a veze­tékes ivóvízhálózatba — ez utóbbit a Dunamenti Regioná­lis Vízmű fóti szocialista bri­gádjai csinálják majd. Ha a terv valóra válik, októ­berben több mint 10 ezer tár­sadalmi munkaórát teljesíte­nek Fót lakói. V. G. P. Kíváncsi diákok: kezdő kutatók A szellemi tőke kamatai A tudományos felfedezések indítéka a kíváncsiság. Egyfaj­ta, szinte gyerekes tulajdon­ság ez, melyet a kutatóalkat átment a felnőtt korba. Gya­korló pedagógusok a meg­mondhatói, hogy tanítványaik­nál életkori sajátság a miért­kor szak, mely az ismeretfel- vétel-felhalmozás során, las­san elapad. Vajon a fiatal egyetemi hallgatók között gya- kori-e a kérdező, kíváncsi, boncolgató, választkeresö tí­pus? Ad-e lehetőségeket a fel­sőoktatás a kísérletezésre? S ha igen, milyen formában? A gödöllői Agrártudományi Egyetem takarmányozástani tanszékének vezetőjét, dr. Fe­kete Lajos professzort keres­tem fel e kérdéssel. Befogadóból cselekvő — Az egyetemi hallgatók nemcsak életkori sajátosságaik folytán érdeklődnek, hanem az intézmény környezeti ha­tására is, melyben élnek, ta­nulnak, ismereteket szereznek. Oktatás és kutatás egymástól el nem választható: a koráb­ban megfogalmazott alapkép­leteket át lehet adni könyv­ből, a még nyitott kérdésekre, a meg nem fejtett tudomá­nyos rejtvényekre az oktató maga is keresi a választ, ez a tulajdonképpeni kutatómun­kája, s ebben a legideálisabb partner a tanítvány. Egy-egy közösen lefolytatott kísérlet­sorozat módot ad olyan kötet­len beszélgetésekre, a közös munka olyan oldott formájára, Kossuth brigád, Abony Mikronban számolnak az aranykoszorúsok A Telefongyár a Nagy Október tiszteletére vállalta, hogy a szovjet exportot november 7-re teljesítik. A Szovjetunióban épülő olaj- és gázvezetékek hírközlő rendszerét készítik ki­emelt programban. Az itt előállított különféle átviteltechnikái és számítástechnikai berendezések biztosítják majd az épülő vezetékek állomásai között az összeköttetést. Préselnek. — A zárótárcsából több mint tízezer kell egy műszakban, a rögzítőből pedig 16 ezer — mondja Molnár Tiborné. — Nagyon meg kell dolgoz­ni vele — így Kolozsvári Jó­zsefné. Közben tolják a vékony fém­lemezt a sajtológép alá, s a dübörögve lecsapó szerszám újabb kis kerek lapokat hasít ki az anyagból. Molnár Tiborné és Kolozs­vári Józsefné 1971-ig a ter­melőszövetkezetben dolgozott. Munkatársuk: Kiss Mihályné már korábban búcsút vett a mezőgazdasági munkától, 1971- ig a Ceglédi Sütőipari Válla­latnál volt kocsikísérő, majd takarító. Kovács Sándor cso­portvezető már húsz éve eb­ben az üzemben dolgozik és munkakönyvében mégis há­rom munkahelyi változtatásról szóló bejegyzés van. Először a gépállomás alkalmazottja volt, majd a gépjavítóé és hetedik éve ez a Mechanikai Müvek abonyi gyáráé. Mindnyájan a gyár legrégebbi brigádjának tagjai, az 1971-ben alakult Kossuth brigádé. Akkor 116- an dolgoztak az üzemben, ma több mint 700-an vannak. Meó nélkül — Először kazánokat gyár­tottunk, aztán olajkályhákat, majd szerszámosládákat, most meg két éve telefonhoz alkat­részeket — sorolja a szapora beszédű Kissné. Háromszázféle szerszámmal háromszázféle alkatrészt ké­szítenek. A milliméterek szá­zadrésze is számít itt, a mikrofonok és hallgatók ké­nyes jószágok. — A szerszámosládák ké­szítésekor húszfajta szerszám­mal dolgoztunk és milliméte­rekről beszéltünk. Most meg­tanultuk azt is, hogy mi a mikron. Aztán a beállítás is egyszer olyan nehéz lett. — Magyarázza Kocsis József. — Mi, csoportvezetők, ugyan el- töltöttünk vagy három napot a nagykátai telefongyárban, de mi az a három nap ehhez a munkához? Négy hónapja meó nélkül dolgoznak. Pedig kezdetben milyen magas volt a selejt aránya! A súlyos ládákhoz szokott kezeknek alig fogható játékszerek voltak a parányi telefonalkatrészek. No és a régi, itt-ott lekopott szerszá­mok sem szolgálták a pontos munkát. Szakadatlanul figyelni — Sokat segített a trrtk. Meg mi is hozzászoktunk az új fel­adatokhoz, a megváltozott arányokhoz. De az eleje na­gyon nehéz volt. öt év alatt a negyedik fajta munka. És ez nagyon fárasztja a szemet. Figyelni kell, szakadatlanul fi­gyelni ... — mondja Kissné. — Hiányzik a pénz is, de hát persze abból sohasincs elég — fűzi hozzá Molnárné. — Amikor többet kerestünk, ak­kor is még többet szerettünk volna. Igaz, hogy nem kell a ládákat sem emelgetni, fizi­kailag sokkal könnyebb lett a munka. Tudja, amikor eljöt­tem a tsz-ből, a férjem azt mondta, elég ha 1400-at meg­keresek havonta. Hát ennél jóval több van a borítékban. Bár amikor először megláttam a gépeket, majd visszafordul­tam a küszöbről. Háromszoros aranykoszorús brigád. Most is ezt a címet pá­lyázták meg. Félszavakkal ugyan céloztak rá, talán sike­rül egy fokkal feljebb is __ Ha t év alatt senki sem ment el tőlük. Egy-két embert időnként elhelyeztek másho­va kisegíteni. Ök is, amint le­hetett, jöttek vissza a régi kö­zösségbe. — Nemhiába közmondás, mindenütt jó, de legjobb ott­hon — nevet Kissné. — Itt nincs veszekedés, meg ilyesmi. A csoportvezetőkkel is jól megértjük egymást. Jórészt egyidősek vagyunk, mind har­mincon felül, hasonlók a gond­jaink, örömeink. Sok-sok évig dolgoztunk a földeken és meg tudjuk becsülni a meleg mű­helyt, a napi nyolcórai mun­kát. Mindenki a helyén A telefongyártás bevezetése óta közös normában dolgoz­nak. Ha valaki lazít egy ki­dául neurohumorális reguláció. Amit idegi és nedvi beszabá- lyozottsággal lehetne iszonyú szakzsargonban magyarra for­dítani, de minek. Értelme így sincs. Ellenérzésemet a tudo­mányoskodás és a szakzsargon irányában ifjú kutatótársaim és hallgatóim körében sem tit­kolom. Egy ízben egy olyan tudományosan megírt, hossza­dalmas felszólítást kaptam té­materv kidolgozására, melyet három ép magyar mondatban lehetett volna megfogalmaz­ni. Válaszomban megírtam: amennyiben még egy ilyen kacifántos levelet kapok, zára­dékul a nevem alá nem azt gépeltetem, hogy témavezető, hanem azt, hogy F. L., célra orientált reagálóképes kutató­bázis. — Hírlik, hogy ön azon ke­vesek közé tartozik, aki elő­adásaiban is, kutatómunkája során is, az idegen nyelvekből átvett szakkifejezéseket szóta- nilag is magyarázza. Miért tartja fontosnak az etimoló­giai megközelítést? — A humán műveltség alap­elemeire, azok továbbcsiszolá- sára a természettudományok tárgykörében is szükség van. Azután: könnyebb egy fogal­mat értve rögzíteni, mint egy szóképet önmagában, semmi­hez sem kötve megjegyezni. A laktodenziméter, a laktáció, a laktóz szavak sorrendben faj- súlymérő műszert, egyféle idő­szakot, és egyfajta cukrot je­lentenek; közös bennük a tej­re utaló tőszó, melyet isme­rősként üdvözölhetünk más tu­dományágakban, sőt akár a csillagos égbolton is, hisz a tejútrendszerek — galaxisok szótanilag ugyancsak ide kö­tődnek. Az einsteini gondolat — Tudományos diákköri pá­lyázatokba, szakdolgozatokba, diplomamunkákba, sőt dok­tori disszertációkba épülnek be az egyetemi kutatómunka egyes részletei. Mi lesz a sor­sa ezután ennek az immár ik­tatott, sor'számozott könyvtári anyagnak? — Ez a baj, hogy innen kezdve mindez már könyvtá­ri anyag, s ha nem is halott, semmiképp sem eléggé élő. Elevenebbé kellene tenni nemcsak azzal, hogy előadáso­kon, konzultációkon felhívjuk a figyelmet rájuk. Talán in­tézményeknek, nagyobb appa­rátust mozgató vállalatoknak, esetleg a termelési rendsze­reknek lehetne érdeke, hogy a témakörök szerint összeváloga­tott, ilyen jellegű publikáció­kat részint felhasználják, ré­szint jobban hozzáférhetővé tegyék. A végzős hallgatóknak a diplomadolgozat többnyire az első szakmai közleménye, a kezdő fiatal szakemberek azonban — különösen az okta­csit, az egész csoport teljesít­ményét rontja. Vagy mind­nyájan mindig egyformán dol­goznak? — Nem mondom, az elején volt némi vita, de aztán be­láttuk, hogy a sokféle műve­let közül az egyik gyorsabban megy, a másik lassabban, és mindegyiket meg kell csinálni. Azután úgy osztottuk be, hogy mindenki azzal foglalkozzon, amihez legjobban ért — fűzi a szót a többiek nevében is Kissné. — Hogy szalagra. Nem, azt nem — tiltakoznak. — Nem bírnánk mi már azt a kötött­séget. Igaz, hogy nehéz mun­ka a sajtolás, de ott a hallga­tó esztergályozása vagy a hí­vómű köszörülése s abban kikapcsolódik egy kicsit az ember. Igaz is, 1971 óta nemcsak a munka változott: a füstölgő olaj kályha helyett bevezették a központi fűtést, a műhely­ben is van már hideg-meleg víz, kialakítottak egy étkező­sarkot, hűtőgépet kaptak és nemrég elkészült a zuhanyozó­helyiség. Vállalták — teljesítik — A brigádvállalások? — is­métli a szót Molnárné. — Egy százalékkal túl szeretnénk tel­jesíteni a tervet, és ez, úgy lát­szik, sikerül is. Vállaltuk, hogy balesetmentesen dolgo­zunk, szerencsére eddig ezt is teljesítettük. A DH-mozga- lomban is részt veszünk, meg­próbáljuk a selejtet teljesen megszüntetni. — A három kommunista műszakról se felejtkezz meg — segítik ki a többiek. — Ab­ból egyet már teljesítettünk, annak bére az óvodára ment. — Mit jelent a brigád? Meg­bízható, segítőkész munkatár­sakat, egy-egy színházlátoga­tást Szolnokra, s néha egy névnapi összejövetelt. Egyéb­ként olyan sok idő nem is marad, két műszak, család és háztáji mellett. A kezük alól kikerülő alkat­részek, még számtalan bonyo­lult munkafolyamaton men­nek keresztül, míg végül meg­születik a telefon. Hámor Szilvia tásban-kutatásban továbbdol- gozók — szívesen írnak, kö­zölnek eredményeikről. Ezek a publikációk már szaklapok­ban jelennek meg, így széles körű nyilvánosságot kapnak. Ezzel együtt a kezdő kutató is megkapja a kötelező gyermek- betegséget: az irdatlan közlési vágyat, mely'sokszor inkább a publikációk számszerűségében mérhető magasabb értékrend­del, semmint azok minőségé­ben. No, de ez nemcsak a fia­talokra jellemző... A mennyiség itt nem min­dig jelent minőséget. Termé­szettudományos berkekben e témánál megállva valaki min­dig idézi az immár klasszikus­sá vált tréfát: Einsteint kér­dezte egykor a hírneves fran­cia költő, hogyan, miképp és hová rögzíti azokat a gondo­lattöredékeket, ötleteket, me­lyeket későbbi munkáiban fel­használ. Mire Einstein állító­lag így válaszolt: Nekem mindössze egyetlen gondola­tom támadt egyszer. S az egyetlen képletben kifejezhető volt. Vagyis: E=mc2, magya­rán, az energia egyenlő a tö­meg és gyorsulás szorzatának négyzetével. Ami nem más, mint maga a relativitáselmé­let... Bedő Ildikó I m amely az ismeretközlés mellett tágítja a látókört s a diák pasz- szív befogadóból aktív, cselek­vő részese lesz a kutatási té­mák kimunkálásának. — Foszfor-kalcium vizsgá­lataink során például rábuk­kantunk egy megoldásra: mi­képp lehet a vágóhidak kör­nyékén összegyűlő csontot — amelyet addig vagy megsem­misítettek vagy olcsón expor­táltak — hasznos takarmány­kiegészítőként újra bevonni a biológiai körforgásba. Ha innen-oda átcsoportosítjuk az egyfelől felesleges, másutt meg hiányzó ásványi anyagot, úgy a takarmányozás számos gondjai közül egyet megoldot­tunk. Reagálóképes bázis? — Mindezek a vizsgálatok és kémiai analízisek a modell­kísérletek mellett matemati­kai programozást is igényel­nek. Kísérleteik során gyak­ran használnak-e számítógé­pet, korszerű tudományos se­gédeszközöket? — A különböző gépek, fel­szerelések egyetlen feladata a tudományos munkát megköny- nyíteni. Erről a technika szá­zadában élve a kutatók gyak­ran megfeledkeznek, s fordít­va állítják fel a képletet, ami­ből azután afféle tudományos­kodás születik, használható eredmény ritkán. A fogalmi sőt a fogalmazásbeli tanács­talanság is gyakori e téren, ezért születnek előadásokban, szakközleményekben olyan humoros kifejezések, mint pél-

Next

/
Thumbnails
Contents