Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

Á , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, S50. SZÁM 1977. OKTOBER 23., VASÁRNAP Szélesedéit az üzemi demokrácia % Tovább javult a munkások helyzete Együttműködés a közművelődési intézményekkel Az utóbbi években egyre Inkább a figyelem középpont­jában áll a munkásosztály helyzetének javítása. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. már­cius 19—20-i ülésén foglalko­zott a munkások társadalmi szerepével, helyzetének ala­kulásával. A megyei pártbizottság 1974 júniusában tűzte napirendre e témát és határozatban je­lölte meg a feladatokat. A ceglédi városi párt-végrehaj­tóbizottság 1975-ben intéz­kedési tervet fogadott el a fel­adatok végrehajtására. A vég­bement fejlődéssel foglalko­zott a városi pártbizottság legutóbbi ülése. Gyigor Jó­zsef, a városi pártbizottság első titkára terjesztette a testület elé az erről szóló je­lentést, amely hű képet adott arról, hogyan halad a Köz­ponti Bizottság irányelveiben, a megyei pártbizottság hatá­rozatában és a saját intéz­kedési tervükben meghatáro­zott teendők végrehajtása. Cegléd a felszabadulás előtt jellegzetes mezőváros volt, és még a háború után, 1949- ben is a keresők 54 százalé­ka a mezőgazdaságban dol­gozott. 1976 végére ez a szám már 21,2 százalékra csökkent. A nagyarányú társadalmi át- rétegződést a város iparának kialakulása és fejlődése tet­te lehetővé. Jelenleg a. Cég-, léden foglalkoztatott .több mint húszezer kereső 68,'í száza­léka munkás. Emelkedik, s ma már 41 százalék a szakmun­kások száma. A városi pártbizottság, a pártvezetőségek és alapszer­vezeti vezetőségek munkájá­ban egyre erőteljesebben ér­vényesül a inunkáspoliii- ka, a munkások érdekei­nek képviselete, a mun­kásosztály vezető szere­pe. Az utóbbi években lezajlott választások során kedvezően változott a munkásképvise­let aránya. Megfelelő szám­ban vesznek részt a városi pártbizottság, KISZ-bizottság, városi tanács testületében. Munkásak százai tevékenyked­nek eredményesen a város po­litikai-társadalmi életében kü­lönböző funkciókat betöltve. Jól képviselik és közvetítik társaik véleményét, nézeteit, érdekeit. Cselekvőén vesznek rését a döntések előkészítésé­ben, meghozatalában, megérte­tésében és végrehajtásában. Tervszerűen halad a tehet­séges munkások vezetővé ne­velése. Egy sor fizikai dol­gozó került már vezető be­osztásba. A párttagságon be­lül is növekszik részarányuk, s ez a következetes tagfelvé­teli munka eredménye. A párt vezető testületéiben a mun­kások kellő számban kaptak helyet. Az elmúlt három évben nagyobb gondot fordítottak a munkások politikai ' művelt­ségének emelésére, vezető­készségük fejlesztésére. Emel­kedik számuk a marxista— leninista esti középiskolán, a pártiskolán és a marxizmus— leninizmus esti egyetemén. Egyre többen vesznek részt a párt- és tömegszervezeti po­litikai oktatáson. Mindez azt igazolja, hogy a munkások politikai érdeklődése növeke­dett, a párt- és a tömegszer­vezetek nagyobb gondot for­dítanak ez irányú képzésükre. A ceglédi ipari üzemekben az üzemi demokrácia szé­lesedett, tartalmasabb lett, ám továbbfejlődése még nem mindenhol egyenle­tes, lehetőségeit jobban ki kell használni. A pártszervek és a pártszer­vezetek feladata, hogy haté­konyabbá tegyék ezzel kap­csolatos tevékenységüket. A munkások többsége érti az üzemi demokrácia jelentősé­gét, igényli továbbfejleszté­sét. A szocialista brigádveze­tők tanácskozásai ma már rendszeresek, évente városi fórumot kapnak. A város ve­zetői pártnapok, üzemláto­gatások, szervezeti rendezvé­nyek látogatása alkalmával találkoznak és beszélgetnek a munkásokkal. A párt- és a tanács végrehajtó bizottsága időnként üzemekbe kihelye­zett ülést tart. A párt állandóan figyelem­mel kíséri a munkások élet- és munkakörülményeit, erő­feszítéseket tesz azok javítá­sára. Ezt mutatja, hogy a fi­zikai dolgozók keresete az or­szágos átlagot meghaladó ütemben nő. Fontos feladat a lakáshelyzet további javí­tása. Ebben a tervciklusban eddig 425 lakást adtak át. A tanácsi bérlakások több mint 80 százalékát munkások kap­ták. 1975-ben minden nagy- családos lakásigényét kielé­gítették. Száz otthon munkásla­kás-építési akció kereté­ben készül, ezek közül már negyvenbe beköltöz­tek. Az üzemek hatmillió forint­tal támogatják ezt az akciót. Az óvodai helyek száma 1974 óta 235-tel emelkedett, de még így sem elégíti ki az igénye­ket, a bölcsődeiek száma dup­lájára nőtt. A munkakörülmények ja­vításában a gépesítés, a célgé­pek beállítása az eredmény. Többet kell tenni az anyag- mozgatás és a belső szállítá­sok területén. Javultak a szo­ciális körülmények. A kon­zervgyár új ebédlőt, orvosi rendelőt kapott, a sütőipar öl­tözőkkel, fürdőkkel gyarapo­dott, máshol is fejlesztettek, bővítettek. A KÖZGÉP-nél a fűtést korszerűsítették. Az ■ üzemegészségügy az ÉVIG, a KÖZGÉP és a talajjavító vál­lalat üzemorvosi rendelőjé­vel gazdagodott. A munkásművelődésnek is nagy figyelmet szentelnek a politikai és a társadalmi szer­vek. A munkások szakmai képzése, továbbképzése, álta­lános műveltségének emelé­se a cél. Még ebben a terv­időszakban elkezdődik az az építkezés, amely nyomán négy tanteremmel, tanmű­hellyel, és kollégiummal bő­vül a Bem József Szakmun­kásképző Intézet. A felnőtt szakmunkásképzés az üze­mekben szervezett keretek közt folyik. Emelkedik a dol­gozók levelező és esti oktatá­sán részt vevők száma, közü­lük is több a középiskolába járó. A középiskolákban nö­vekszik a munkásszülők gye­rekeinek száma, s mind töb­ben mennek egyetemre, főis­kolára is. Több vállalat együttműkö­dési megállapodást kötött a közművelődési intézmények­kel. Jól sikerült a szocialista brigádok kulturális vetélkedő­je, amely most folytatódik. Jelentősen megnőtt az intéz­mények látogatottsága. Több helyen jobban kihasználják az üzemen belüli művelődési le­hetőségeket is. Az EVIG-ben szépirodalmi és műszaki könyv­tárat hoztak létre, a talajja­vító vállalat művelődési au­tót küld a nagy területen szét­szórtan dolgozó munkásai­hoz. ittijHfißSSOhi ,,, . A Városi pártbizottság ülése megállapította, hogy a mun­kások társadalmi szerepének fejlesztése, helyzetük javítá­sa terén Cegléden sok szép eredmény született. Az ed­digi úton kell haladni a jö­vőben is. Az utóbbi három év alatt végzett munka felméré­se alkalmas volt az eddigi te­vékenység ellenőrzésére, egy­úttal körvonalazódtak a továb­bi feladatok is. T. KEDDEN ESTE Földrajzi nevek A Kossuth Múzeumban a múzeumi hónap és a Ceglédi ősz alkalmából október 25-én, kedden este hat órai kezdettel Jlídvégi Lajos helytörténész tart előadást Cegléd földrajzi neveiről, amelyek már a XIII —XIX. században ismertek voltak. A tröszt kiváló brigádja Munkaverseny és hétköznapok „Legjobb agitáció a példamutatás" Műszakváltás a KÖZGÉP 2. számú ceglédi gyárában. Olyan ez, mint valami látványos, óri­ás színpadon a jelenetváltozás: a szereplők jönnek-mennek, s a díszlet marad. Öriás szürke gépkolosszusok közt útra út vezet. Aki ismeri, annak nem labirintus. Az idegen tisztelet­tel rácsodálkozik. Emlékszem, augusztusban, amikor az új ke­nyér ünnepe táján egy munkás paraszt találkozó zajlott a gyárban, a Lenin Termelőszö­vetkezetből érkezett küldöttség tagjai milyen érdeklődéssel, figyelemmel jártak géptől gé­pig, munkapadtól munkapa­dig. Megcsodálták a szinte nesztelen szerszámgépeket, ke­zet fogtak az olajos overallban köszöntésükre siető férfiakkal. Két asszony lázas izgalommal kérdezett: mutassák már meg, melyik gépen dolgozik fiuk, vejük? AÍzután, mintha gyer­meket cirógatnának, munkától érdes kezükkel megcirógatták a gépet is. Igyekezet A műhelycsarnok egy része A tröszt kiváló brigádja címet elnyert József Attila szocia­lista brigád munkahelye. Veze­tőjük Zakar Imre, aki a bemu­tatkozáskor hozzáfűzi: — Kollektívánk ifjúsági szo­cialista brigád. — Örök ifjúsági — kottyant- ja valaki a közeli gépóriás mel­lől, majd sürgősen belefeled­kezik a rakodásba, rendezésbe. De a brigádvezető nevetve le­gyint rá. — Érzés kérdése is ez: ki milyen lelkes, milyen fiatal­nak gondolja magát. Igaz, az évek gyorsan röpülnek, de nem is az a fontos, hanem a szel­lem, a munkához való hozzá­állás. Az igaz, hogy tizenhat éve alakultunk, mint ifjúsági brigád. De az igyekezet, a len­dület nem hagyott alább. Aki közülünk közben elkerült, az viszi tovább, Voltak és vannak is szakmunkástanulóink. Az. elmúlt tanévben hatan végez­tek. Aki itt marad a brigád­ban, az bekapcsolódik a moz­galomba is. Mondják rólunk, hogy valóságos kádernevelő a József Attila brigád. Van is valami benne, az igaz. Kikerült már közülünk művezető, párt­titkár, KISZ-titkár, vb-tag. Követel menyből: szükséglet A műhelycsarnok szélén, fél emeletnyi magasban üvegfalú irodahelyiség van. Ablaksorá­ból belátni a termet, embere­ket, gépeket. A zaj csak szűr­ve érkezik ide. A hosszú tár­gyalóasztal mellett most a hét­köznapokról beszélgetünk. El­mondják: lelkesek a munka­versenyben, elsők közt csatla­koztak a csepeliek felhívásá­hoz, vállalásaikat kiegészítet­ték a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére. A brigádmozga­Negyvenféle takarmánytáp lom hármas elvárását nagyon lesek, beépülnek a mozgalom^ komolyan veszik. A szocialista ' életmód, az összetartozás, a politikai, szakmai ismeretszer­zés valamennyiük számára már nem követelmény: szük­ségletté egyszerűsödött. — Sokat jelent a megszokott társaság. Az, hogy mindebben számíthatunk egymásra — mondja Dóczi Miklós. — Amit kaptunk tudásban, ismeretben és munkás ember­ségben itt egymástól az évek folyamán, azt igyekszünk to­vábbadni, Ilyen szellemben foglalkozunk a szakmunkásta­nulókkal — szól Gaál József. — Jó a fizetés is most, az új kollektív szerződés szerint. Ez megelégedettséget kelt és ma­rasztalja nálunk a fiatalokat — tájékoztat Jurászik Sán­dor, a KISZ-szervezet titkára. — A harmadéves szakmunkás- tanulók nálunk már KISZ­ba. — Legjobb agitáció a példa- mutatás — fűzi hozzá a brigád vezetője. Fiatal gépekkel Lenit, a teremben már a dél­utáni műszakbeliek hajolnak a gépek fölé. Divatos dalt fü- tyürész az egyik esztergályos, s közben figyel az automata neszezésére. A brigád kezén levő gépek kilencvennyolc szá­zaléka fiatal. Említették, csak négy-öt gépük van, amelyekét esztendőnél idősebbek. Ök lát­ják el alkatrészekkel a gép­gyártást, van, hogy egy nap harminc-negyven munka megy. Ha kell, javítanak is. Ügyes kezűek, kedvvel újítók. A jelen emberei. Példát mu­tatnak a jövő nemzedékének. E. K. SZÁRNYPRÓBÁLGATÁS Ifjú alkotók kiállítása A ceglédi Dózsa György if­júsági klubban működő ifjú alkotók kollégiuma — Dohnál Tibor festőművész vezetésével — színvonalas alkotásokkal lepte meg a látogatókat. A fo­tósok is, a más műfajokban serénykedők is meglepetéseket tartogatnak azoknak, akik nincsenek beavatva a művé­szet műhelytitkaiba. A fotó­sok megtalálták a lencse ál­tal életre hívható tárgyi világ emberi vonásait. Czeróczki László a halottak napja XX. századi hangulati elemeit, a sírokon égő gyer­tyákat és az emeletes házak világító ablakait ötvözte a szinte tapintható, csend sugá­rozta kompozícióba. Sági György a kassal halászó em­ber ősi mozdulatait, a zenész elmélyültségét, hangszerével való összeforottságát ábrázol­ta. Mészáros Ákos az ásítás kétféle variációját, az unalom és a nyugalom különbségét fo­galmazta meg. Dienes László, a tetők és épületek kontraszt­ját, csendet ábrázolta. Jól sike­rültek Józsa András portréi, különösen Raffay Anna és Be­nedek Péter vonásai tükrözik az egyéniséget. Csurgai Ferenc grafikáinak hangulati elemei jól érvénye­sülnek. Kökény Mária tükör­intarziája, páva-figurája mes­terségbeli tudásra vall. Ecse Ferenc fafaragásai nemcsak a kiállítás hangulatába illeszked­nek bele, hanem, őrzik azokat a népi motívumokat, melyeknek megörökítése napjaink alkotói­nak kötelessége. Csernus La­jos Chagall-ihlette alkotásaira sokáig fognak emlékezni azok, akik látták a fiatalok szárny- próbálgatásait. M. T. Holnap este Beszéljünk nyíltan * városunkról A rádió hullámhosszán Cegléden a napokban zajlott az ÉVIG kultúrtermében az a várospolitikai fórum, amelyen tanácsi, párt- és gazdasági ve­zetők válaszoltak a lakosság kérdéseire, a városfejlesztéssel, a jelen és a távlati tervek megvalósításával kapcsolatban. Az eseményről felvételt készí­tett a Szolnoki Rádió. A Be­széljünk nyíltan városunkról című fórum holnap, október 24-én, délután 17 óra 05 perces kezdettel hangzik el a Szolno­ki Rádió műsorában, a 222 méteres középhullámon. Hatan az országos döntőbe jutottak Mindkét tekecsapat győzött Negyven-negyvenöt féle takarmánytápot készítenek Cegléden, a Széchenyi úti takar­mánykeverő üzemben. A képen: Szegedi József és Ungvári Sándor hízósertéstáppal tölti a zsákokat. Apati-Túth Sándor felvétele Birkózás: A Ceglédi VSE birkózói a hét végén két ver­senyen képviseltették magu­kat. Az Egri Vasas Borne­missza Gergely-emlékversenyt rendezett, melyen az ifjúsá­giak a „B” kategóriás viada­lon kötöttfogásban mérték össze az erejüket. A ceglédiek teljesítménye elmaradt a várttól: Kecskeméti István csak a második helyet tudta megszerezni. 56 kg-ban: 2. Kecskeméti, 70 kg-ban: 4. Soltész János. Szolnokon került sorra a Kelet-területi serdülő birkó­zóbajnokság kötött- és sza­badfogásban. Szinte vala­mennyi súlycsoportban szép verseny, remek vetélkedés alakult ki, a résztvevőknek igencsak meg kellett harcol­niuk a továbbjutást jelentő 1—3. hely egyikéért. A ceg­lédiek kötöttfogásban értek el eredményt, három első he­lyezést nyertek, s összesen hatan jutottak tovább az or­szágos döntőre. Külön is em­lítést érdemel Galambos tel­jesítménye, aki valamennyi mérkőzését tussal nyerte meg, a szakemberek szerint a leg­szebb birkózást ő mutatta be az indulók közül. Eredmények: 42 kg-ban: 1. Tarkó Imre, 57 kg-ban: 2. Dajka Tibor, 3. Polónyi Imre, 62 kg-ban: 1. Galambos Jó­zsef, 78 kg-ban: X. Török Lajos, 3. Túri István. Teke: Mindkét ceglédi csa­pat sikerrel vette a legutóbbi akadályt. A KÖZGÉP SE a héten kétszer is pályára lé­pett, mindkétszer idegenben. Az NB II-ben: Gyulai SE—KÖZGÉP SE 6:2 2583—2474 Jók: Nyíri (465), Raffay (429). KÖZGÉP SE—HÓDGÉP 6:2 2458—2370 A ceglédiek ősszel most aratták első győzelmüket ide­genben. Biztosan szerezték meg a bajnoki pontokat, a hazaiaknak az első négy dobó után még egyéni győzelmük sem volt. Jók: Tornyosi (421), Hlagyvik (420), Nyíri (420), Király (413). Az NB Ill-ban: Bem SE—Bp. Művész 7:1 2528—2443 A Bem SE folytatja győzel­mi sorozatát. Jók: Tarjányi (451), Murányi (436), Kató (422), Czira (421), Türei (415). Asztalitenisz: A Budapest ifjúsági „A” csapatbajnok­ságban a CVSE újabb fölé­nyes győzelmet aratott. Jól játszottak a ceglédi fiúk. Ceglédi VSE—Bp. Spartacus 10:0 Győztek: Mala, Gyura, Kottlár (3—3) és a Mala—Gyu­ra pár. A megyei felnőtt bajnok­ságban: Ceglédi VSE II.—Tá- piószele 11:9. Győztek: Mala, Gyura, Kottlár (3—3), Mester (1) és a Mala—Bíró pár. U. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents