Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

Szerelők, műszerek A Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet autószervizében több­féle személygépkocsi garanciá­lis javítását vállalják. Az au­tók vizsgálatához jól képzett szakembergárda és okos mű­szerek állnak rendelkezésre. Képünkön: egy Lada 1300-as a szakemberek kezében. Varga Irén felvétele A Csongrádi úton a hangácsi t tanyák táján mind több röpkö- I dő varjúcsapatot láthatunk, melyek a tél közeledtét érezve, bejöttek az erdőkből a város körüli földekre. A leszüretelt szőlőkben és kukoricafölde­ken terített asztal tárul eléjük. Távolabb, a Mészáros János Tsz földjein az utolsó hektáro­kat szántják a traktorosok, ké­szítik a magágyat á búzaveté­sekhez. Közel az úthoz A régi, öreg szőlők után könnyen megtaláltam özv. Csi- kány Antalné barátságos kis tanyáját. Nem messze van az úttól. Ezt a tanyát adta el nemrégiben, s e hó végén át kell adnia az új tulajdonos­nak. Az asszony barátságosan fo­gadott. — Tudja, olyan nehéz ettől a kedves kis tanyától megválni. De hatvankilenc éves vagyok, négy éve meghalt a férjem. El­romlott a lábam, s nehéz már a városba biciklizni. — Hogyan alakult az életük? — Korán férjhez mentem. A SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Teke, röplabda, labdarúgás NB III-as tekézőink a fővá­rosban, a megyeiek Kocséron mérkőztek a csapatbajnoki pontokért. NB III: Lampart (Bp.) — Volánbusz (Nk.) 8:0 (2410— 2182). Nk.: Balogh 358, Tóth 356, Ligeti 353, Dobos 361, Urban 292, Bálint I. 362. A pestiek biztosan nyertek a tartalékos autóbuszosok ellen. Megyei. Ceglédi KÖZGÉP B—Nk. Mészáros Tsz SK B 7:1 (2341—2170), egyéni pont­szerző: Farkas F. (369), Nk. Mészáros Tsz SK A—Kocséri Tsz SK B 5:3 (2287—2268); psz.: Habon (422), Farkas F. (393) és Kovács 375). örvendetes a hír, hogy a tavaszi alapozás után nemré­gen megkezdték a Mészáros Tsz SK leendő temetőhegyi tekepályája falának felhúzá­sát. A TKAKIS Kupáért A kispályás labdarúgó TRAKIS Kupa mérkőzéssoro­zat 9 fordulója után az 1—4. és 5—9. helyen állók két cso­portban, újabb körmérkőzés­sel,' rájátszással döntik el a végső helyezések sorsát. Ke­mény küzdelem, nagy harc volt a Kinizsi-sporttelepi ösz- szecsapásokon. A-csoportban: Konzervgyári jármű—TRA­KIS IK 2:0, VGV—TRAKIS 1:1 (2 fordulóval a befejezés előtt 3 csapatnak 12—12, a negyediknek 11 pontja van!). B-csoport: Tormás—Mészáros Tsz 0:0, DÉMÁSZ—Posta 3:2, Tormás—DÉMÁSZ 6:0, NE- FAG—Posta 3:0 (az utóbbi csapat nem állt ki). RÖPLABDASIKER A fővárosban rendezték a belügyi dolgozók megyei röp­labdabajnokságát. A rendőr­ségiek közül 8, összesítve 9 csapat mérkőzött. A Nk. Rendőrkapitányság (Pécsi László, Módra György, Len­gyel István, Székely József, Orbán László, Horváth Ist­ván, Szűcs Kálmán, Módra Balázs) 7 mérkőzést meg­nyerve, a rendőrök közt az első helyen végzett, összesí­tésben a Pest megyei Tűzoltó­ság mögött a másodikon. IFJÚMUNKÁS LABDARÚGÓK Az ifjúmunkások városi kispályás labdarúgó-vetélke­dőjét két pályán rendezték, nagyon sportszerű légkörben. Az Ifjúsági-sporttelepen: Pest m. I Csomagoló—Tormás 2:0, 1-es Volán—Tormás 3:0, 1-es Volán—Pest m. Csomagoló 1:1. A Kinizsi-sporttelepen: 21-es Volán—Irodagéptechni- ka 2:0, TRAKIS—ITV 3:1, TRAKIS—21-es Volán 3:2. A döntőben: TRAKIS—1-es Vo­lán 0:0, hetesekkel a trafósok 4:2-re nyertek, játékosaik: Pa- tay — Pécsi, Orsányi, Járvás P., Aranyos, Zsikla, Járó. Harmadik a Pest megyei Cso­magoló, mert ellene a 21-es Volán nem állt ki. Az 5—6. helyért: Tormás—ITV 3:2. BIRKÓZÓK Cegléden került sor a me­gyei egyesületi serdülő egyéni birkózóbajnokságra. A Nk. Kinizsit két kötöttfogású fia­tal képviselte. 57 kg-ban (3 induló volt): Molnár Balázs az első, 67 kg-ban Kállai József a harmadik helyen végzett. Mindketten továbbju­tottak a területi bajnoki me­zőnybe. Mai mérkőzések KÉZILABDA Szigethalom: Sz. DSK—Nk. Gimnázium fiú diák bajnoki mérkőzés. LABDARÚGÁS Ifjúsági-sporttelep, 14.30: városi úttörő-olimpiai mérkő­zések (II. korcsoport, kispá­lyán). Kecskemét: Honvéd Mezőfi SE—Nk. Kinizsi, ba­rátságos mérkőzés. TEKE Kocsér, 15 óra: Nk. Mészá­ros Tsz SK A—Honvéd Bem SE (Cegléd) B, megyei csapat­bajnoki mérkőzés. férjem törekvő, dolgos ember volt, s kimentünk lakni a nyársapáti határba, ahol feles földet béreltünk. Szépen gaz­dálkodtunk, sok jószágot ne­veltünk. De három gyerme­künk taníttatása érdekében a városba mentünk lakni, ott azonban egyre jobban éreztük, hogy nem igazi élet a városi élet. Nehéz lovat, tehenet, anyadisznót és aprójószágot tartani. Ezért sokat dolgoztunk és takarékoskodtunk, s a fel- szabadulás után megvettük ezt a 10 holdas kis tanyát. Nem volt igazi — Amikor a termelőszövet­kezetek alakultak, a férjem mindjárt belépett az akkori Szabadság Tsz-be. Fogatos lett, de később megbetegedett és nyugdíjba kellett mennie. Négy évvel ezelőtt meghalt. En dolgoztam helyette a tsz-ben, halála után pedig teljes mun­kát vállaltam a részes terme­lésben. Közben disznót hizlal­tam, baromfit neveltem, tehe­net és lovat is tartottam, de lá­baim egyre nehezebben bír­ták a városba járást, és a Há­romszéki utcában vettem egy kis házat, ahova most költö­zöm. Harminc év után — Napról napra nehezebb búcsúzni a kis tanyától, ahol több mint harminc évet töltöt­tem. Különösen, ha látom kö­rülöttem szaladgálni a tyúko­kat, csirkéket, gyöngytyúkökat meg a kis pulykákat. Két fiam képzett lakatosmester, a leá­nyom technikumot végzett, s mindnyájan boldog családi életet élnek. — Ki vette meg a tanyát? — A tanyát 1200 négyszögöl hozzámért területtel egy idős asszony vásárolta meg fiának, 60 ezer forintért... Jól járnak vele... Kopa László ilíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1977. OKTÓBER 19., SZERDA Ä művelődés - társadalmi igény Szervezés, módszertani irányitás Ma, a televízió és a rádió korában, azok is művelődnek, akiknek ez egyébként nem áll szándékában. Persze, ez a könyvek nélküli művelődés csak félmegoldás, ám a sem­minél jóval több, s eszköze lehet az olvasás megszerette­tésének is. Mindenesetre a tö­megkommunikációs eszközök, a közművelődési intézmé­nyek és az iskolák kapcsola­ta egyre sokrétűbb, s a mű­velődni vágyók kevés fo­gódzót találnak a lehetőségek é széles és bonyolult árada­tában. Nem véletlen hát, hogy mind többször esik szó a leg­különbözőbb fórumokon a közművelődésről, a műveltséggel és a kép­zettséggel szemben tá­masztott növekvő igények­ről, s az egyén és a kö­zösségek művelődési tö­rekvéseinek irányításá­ról. Nagykőrösön hét közműve­lődési feladatokat ellátó in­tézmény és egyesület tevé­kenykedik. Az Arany János Művelődési Központ, a mú­zeum, a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya, a váro­si tanács könyvtára, a film­színház, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat váro­si szervezete és az Arany Já­nos Irodalmi Társaság. Eze­ken kívül jelentős közműve­lődési tevékenységet fejtenek ŐSZI RENDEZVÉNYSOROZAT Színes, gazdag program Cegléden MOZIMŰSOR Gyalog galopp. Színes, ma­gyarul beszélő angol filmvíg­játék. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Kísérőműsor: Csak az aréna? Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN Tecumseh. NDK film. Elő­adás kezdete: fél 7-kor. Á szomszéd városban, Ceg­léden az idén ismét megren­dezik a több hétig tartó őszi kulturális rendezvénysoroza­tot, a Ceglédi ősz program­ját. Minthogy a nagykőrösiek közül igen sokan járnak át a szomszéd településre, a követ­kező hetek eseményei váro­sunkból is bizonyára sok ér­deklődőt vonzanak. A szerve­zők a program összeállítása­kor arra törekedtek, hogy a látogatók megismerjék Cegléd sajátos hagyományait, minél több politikai, tudományos, ismeretterjesztő, művészi és szórakoztató esemény közül választhassanak. Ma, szerdán délután 18.30- kor rendezik meg a Kossuth ) Lajos Művelődési Központban Zsolnay Hédi sanzonestjét, 25-én, kedden a Magyar zene címmel komolyzenei hangver­seny tartanak ugyanitt. Két nappal később Gáti József mondja el legkedvesebb ver­seit, október 29-én pedig pe­dagógus-énekkarok találkozó­ját rendezik meg. Dzsessz­hangversenyt hirdetnek októ­ber 30-ra; Kovács Gyula együttese ad koncertet. Több kiállítás is várja az érdeklődőket. November 16-ig tekinthető meg a Fa és kör­nyezet című képzőművészeti bemutató a Kossuth Lajos Művelődési Központban, a KlOSZ-székházban pedig a ceglédi kisiparosok termékeit tekinthetik meg az érdeklődők október 17-től. Barkácskiállí- tás nyílik az ÉVIG ceglédi gyárában, október 23-tól pedig a III. országos kisgrafikai ki­állítás várja látogatóit a mű­velődési központban. A hónap utolsó napján őszi divatbemu­tatót is tartanak a Kossuth étteremben. A tanyai közművelődés helyzetét, tapasztalatait vi­tatják meg a szakemberek ma, szerdán a művelődési központban, s ugyancsak ma adnak egymásnak találkozót a barkácsolók is az ÉVIG gyá­rában. Szónokversenyt és KRESZ-vetélkedőt is hirdet­nek még ebben a hónapban. Az onkológiai betegellátás problémáiról tanácskoznak ma, szerdán a városi kórház­ban, 25-én pedig közlekedési fórumot tartanak a művelő­dési központban. Október 27-én a Dél-Pest megyei nap­közi otthoni nevelők beszélik meg feladataikat, két nappal később pedig Az oktatási fo­lyamat rendszerelméletű ter­vezésének időszerű kérdései­ről tart előadást dr. Nagy Sándor, a neveléstudományok doktora pedagógusoknak a művelődési központban. A modern kukoricatermesztésről november 1-én tanácskoznak szakemberek a Dózsa György Ifjúsági Klubban, következő napon pedig gépíróversenyt rendeznek az Április 4. Köz- gazdasági Szakközépiskolában. Ugyancsak a Dózsa György Ifjúsági Klubban rendezik meg azt a találkozót, melyen az ifjúsági lapok szerkesztői­vel beszélhetnek az érdeklődő fiatalok, október 22-én és 23-án pedig a megyei ifjúsági klubok találkozóját tartják meg. Mint megírtuk, október 25-én élő adásban Ceglédről hangzik el a Csúcsforgalom adása is. Nemzetközi vacsora­esteket is hirdetnek, október 27-re görög, 28-ra jugoszláv, november 3-ra pedig szovjet ételkülönlegességekből. ki — nagyrészt az előbb fel­sorolt intézményekre támasz­kodva, a munkahelyi szak- szervezeti bizottságok, az üze­mi könyvtárak, az ifjúsági klubok, az MHSZ és a Haza­fias Népfront klubjai és bi­zottságai, a MTESZ-be tö­mörült tudományos egyesüle­tek, az ÁFÉSZ irodalmi presz- szója, s oktatási feladataik ellátása mellett az iskolák, és ezekhez kapcsolódva, a szü­lői munkaközösségek is. A legtöbb feladat a műve­lődési központra hárul, hi­szen nem elégedhet meg az­zal, hogy a legkülönbözőbb szórakozási, művelődési igé­nyek kielégítésére törekszik. Vállalnia kell a központ sze­repét is, mely legalább szervezéssel és módszer­tani iránymutatással se­gíti a közművelődés vala­mennyi városi intézmé­nyét és szervezetét. Sőt, szükség esetén otthont is kell adnia ezeknek. Sajnos, az Arany János Művelődési Központ ma nem tudja eze­ket a feladatokat megoldani. Ennek számos, közismert oka van. Legfontosabb talán az, hogy nem megfelelő az elhe­lyezése, technikai felszerelt­sége, s a jelenlegi, szűk lehe­tőségekhez igazodott munka­társainak száma is. Hátrányt jelent az, hogy kártérítés kö­vetelésének lehetősége nél­kül, ki van szolgáltatva az Országos Rendező Iroda, s ál­talában valamennyi művésze­ti együttes kényének-kedvé- nek. Ezért gyakoriak a mű­sorváltozások, s ezért kell el­fogadnia alacsony színvonalú műsorokat is. Nincs lényegesen jobb hely­zetben a városi könyvtár sem. Raktározási gondjai előbb- utóbb lehetetlenné teszik az állomány megfelelő ütemű bővítését, s már ma is alig tud helyet adni az egyébként kedvelt könyvtári foglalko­zásoknak, kluboknak. Legkorszerűbb, jól fel­szerelt közművelődési in­tézményünk a levéltár. Sajnos, tevékenysége iránt a városban csak csekély az ér­deklődés. A nyilvánosságnak szánt kiállításait alig, vagy egyáltalán nem látogatják. Sokat várhatunk a felújított Arany János Múzeumtól, bár a felújítással kiállítótere nem bővült lényegesen, s szabad­téri bemutatásra szánt kin­cseit sem tudja megfelelően elhelyezni. Egyszóval, a mú­zeum megszépült, berendezé­se korszerűsödött, ám épp­olyan kicsi maradt, mint volt azelőtt. Tevékenységének mód­szerein aligha tud változtat­ni. Rendkívül kedvezőtlen, hogy a múzeumot autóval nem lehet megközelíteni, ezért kirándulók csak ritkán kere­sik fel. A televízió térhódí­tása ellenére fellendülés ta­pasztalható a filmszínház te­vékenységében, noha, elhelye­zése, berendezése nem telje­sen kifogástalan. Mégis sikerrel szervezte meg a filmklubot, a filmbarátok körét, a mesemozit, s ked­veltek az ifjúsági vetíté­sek is. Az évek óta megszokott len­dülettel tevékenykedik a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat, ám ez nem pótolhat­ja demonstrációs anyagai és az előadók rendelkezésére ál­ló technikai eszközök korsze­rűtlenségét. Kevés változást hoztak az utóbbi évek az Arany János Társaság tevékenységében, bár rendezvényei rendkívül színvonalasak. Sajnos, eze­ken az irodalmi esteken a nagykőrösiek legfeljebb né­zők, s nem aktív résztvevők lehetnek. Kevés a pályázat, a vitaest és kevés a pályázó, vi­tatkozó nagykőrösi is. Egyszóval, a kedvező vál­tozások ellenére, mint ami­lyen a városi ifjúsági klub ki­alakítása volt, meglehetősen lehangoló a hét közművelődé­si intézmény, illetve szerve­zet helyzete. Ezen mit sem vál­toztat, hogy a közművelődés lelkes munkásai a körülmé­nyekhez képest többnyire jól dolgoznak. Nem is eredmény­telenül. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a nagy­kőrösi közművelődési intéz­mények szakember-ellátottsá­ga meghaladja a megyei át­lagot. Végeredményben köz- művelődési életünk jóval pezsgőbb, mint amilyenre a tárgyi és szervezési feltételek alapján számíthatnánk. Erre büszkék lehetünk, ám elége­dettségre mégsincs okunk. Ez a viszonylagos pezsgő köz- művelődési élet kívülről néz­ve alig látszhat többnek sze­rény mozgolódásnál. Olykor fellángolnak a meg­újhodás szándékával fűtött viták. A lakosság az intéz­ményeket hibáztatja, ezek pedig a nagykőrösiek közöm­bösségén keseregnek. A vitá­kat mindig újra lehet kezde­ni, hiszen mindkét félnek iga­za van. A bűvös körből azon­ban csak akkor lehet kitörni, ha az intézmények teszik meg az első léoéseket. Csakhogy ehhez nem elég a lelke­sedés és a szaktudás. Pénz is kell. Űj épületekre, a meglévők korszerűsítésére, a szakem­berek számának gyarapításá­ra. Lehetséges, hogy még ez is kevés. Akad az országban né­hány kacsalábon forgó, ám üres, élettelen művelődési központ... F. P. Oszter Sándor az irodalmi presszóban A Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet a Kőrisfa eszpresszóban az idén is megrendezi hagyo­mányos őszi és téli irodalmi estjeit. Elsőként ma, szerdán este 8 órai kezdettel Oszter Sándor színművész műsora hangzik el, Ferenczi Éva és Nyerges Ferenc színművészek közreműködésével. ÁRAMSZÜNET A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságán megtud­tuk, hogy 1977. október 22-én, szombaton reggel 6 órától dél­után 16 óráig áramszünet lesz az V—VI—VII—VIII—IX ke­rület, valamint a Rózsa, Gyöngyvirág, Hóvirág, Mus­kátli, Fény, Tavasz, Ifjúság. Hajnal, Újvilág utcákban és a Béke, Tormás -utcák végén. ÁTMENETI KABÁTOK ——-----------VÁSÁRA 40 °/o-os árengedmény a NAGYKŐRÖSI KONFEKCIÓBOLTJÁBAN Nagykőrös, Szabadság tér 10. > Nehéz tőle megválni "ff" rrB B •• • • p «■ lanya a szo.ok kozott

Next

/
Thumbnails
Contents