Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

19T7. OKTOBER 19., SZERDA 7 Heti jogi tanácsok Az átállás után A GYÓGYSZERRENDELET HATÁSA PEST MEGYÉBEN Sok olyan panasz, felvilá­gosítást kérő levél érkezett hozzánk, amelyek azt pana­szolják. hopr a vállalatok a dolgozók áthelyezésével, át­irányításával kapcsolatos jog­szabályokat nem megfelelően alkalmazzák. Egyesek átirá­nyításként kezelnek olyan ese­teket, amelyek áthelyezésnek minősülnek, mások ugyanezt fordítva teszik. A Munka Törvénykönyve jogszabályait éppen úgy, mint bármely jogi rendelkezést, nem lehet önkényesen alkalmazni, ugyanis ez a felfogás jogbi­zonytalansághoz vezet, és min­dig sért valakit, vagy valamit. Éppen ezért utána jártunk és néhány legfelsőbb bírósági ügy alapján megpróbáljuk az átirányítás és az áthelyezés közötti különbséget megma­gyarázni, olvasóink által fel­vetett esetekben. • A munkakör megváltozása áthelyezésnek minősül. Az egyik vállalatnál bérel­számoló munkakörben dolgo­zott levélírónk. Fizetésének érintetlenül hagyásával kony­hai dolgozónak osztották be, anélkül, hogy vele ezt megbe­szélték volna. A munkaügyi osztályon emiatt panaszt tett, sérelmezte, hogy olyan mun­kaidőben kell ezután dolgoz­nia. amely eltérő a korábbitól, emiatt családja ellátásában zavar jelentkezik. Kérte, te­gyék vissza bérelszámolói munkakörbe. A munkaügyi osztályon azt közölték olva­sónkkal, hogy ha nem tetszik, kiléphet, régi munkakörébe nem teszik vissza, különben is ez átirányításnak minősül, ami ellen panasznak nincs helye. Igaz-e ez, kérdezi ol­vasónk. A vállalatnál nem adtak megfelelő felvilágosítást, elő­ször is azért, mert intézkedé­sük. áthelyezésnek minősül, nem pedig átirányításnak. Másodszor pedig azért, mert panasznak van helye, a válla­lati munkaügyi döntőbizott­sághoz, annak elutasítása ese­tén a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni. A Munka Törvénykönyvé­nek 24. § (1) bekezdése világo­san előírja, hogy a munka- szerződést a vállalat és a dol­gozó csak közös megegyezés­A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény módosí­tásáról az 1977. évi 25. tvr. in­tézkedik. (Magyar Közlöny, 75. száma.) A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről intéz­kedő, 1961. évi VI. törvény végrehajtását a 38/1977. (X. 12.) MT. rendelet szabályozza, amely ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg. Az állam elővásárlási jogá­ról, és a mefeőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről kiadott 33/1977. (X. 12.) MÉM. rendelkezést is ugyanitt talál­ják meg az érdekeltek. Ez utóbbi többek között ki­mondja, hogy a községi tanács vb. szakigazgatási szerve kö­teles javaslatot tenni a magán­sel módosíthatja. Ez azt je­lenti, hogy a dolgozó munka­körének megváltozásához is közös megegyezés kell. Az át­irányítás jogi szabályait a Munka Törvénykönyve 35. § (2) bekezdése tartalmazza. . Olvasónk előadásából az ál­lapítható meg, hogy munka­körét a vállalat megváltoztat­ta, ezzel egyidejűleg munka­idejét is. Bérelszámolóból konyhai dolgozó lett. Még ha munkaideje nem is változott volna meg, akkor is törvényt sértett a vállalat, mert önma­gában a munkakör megváltoz­tatása, munkaszerződés mó­dosításának minősül, ennélfog­va ahhoz, hogy a konyhán dolgozzon tovább, a dolgozó beleegyezésére is szükség van. • Ha a dolgozó munkaköre változatlan, de a vállalat ezen belül egyéb feladatok végzésé­vel is megbfzza, ez az intézke­dés nem minősül áthelyezésnek* Egy másik vállalatnál át­szervezést hajtottak végre. A rendészeti csoport vezetőjét, munkakörének változatlan meghagyása mellett megbízták a munkavédelmi feladatok el­látásával is. Olvasónk is azt kérdezi, köteles-e ezt elvállal­ni? Olvasónkkal szemben nem követtek el szabálytalanságot, <gv a joggal való visszaélést sem. mint ahogy ezt megne­vezte levelében. Utalunk ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróságnak egy eseti döntésére. E szerint a munkáltatónak jogában áll az adott munkakörön belül dol­gozóját más és olyan felada­tok ellátásával megbízni, ame­lyeket korábban nem kellett végeznie. Ennek a munkál­tatói jognak csupán — mond­ja az ítélet — a vállalaton belüli áthelyezés tilalma állít korlátot. Nem minősül azon­ban áthelyezésnek, és így nem jelenti a munkakör megvál­toztatását a munkáltatónak az az intézkedése, amelynek foly­tán a dolgozó azonos munka­körben ugyan, de megváltozott munkafeladatokat is köteles ellátni. • Mikor kerülhet sor átirá­nyításra? Átirányításra a Munka Tör­vénykönyve 35. § (2) bekezdés személyek által felszólítás el­lenére megműveletlenül ha­gyott földek állami tulajdonba vételére. Egyébként az emlí­tett rendelkezésiek 1978. január 1. napjával lépnek hatályba. A termelőszövetkezetekről szóló törvény alkalmazása so­rán felmerült egyes kérdések­ről a MÉM. elvi állásfoglalást adott ki, amely a Tanácsok Közlönye október 13-i. 46. szá­mában jelent meg. Ebben a terrmíőszövetkezeti tagok ré­szére visszamenőlegesen kifi­zethető jubileummal kapcso­latban történt állásfoglalás. Is­meretes, hogy a tsz-ek 1977. május 1. napjától tagjaik ré- -zére az esedékesség évében kötelesek jubileumi jutalmat fizetni, visszamenőleges kifize­tése azonban nem kötelező. értelmében még a munkakör ás a munkabér változatlanul hagyása mellett is csupán azo­nos telephelyen belül kerül­het sor. Pedagógus olvasónk keresett fel minket ilyen sé­relmével. Azt mondja, hogy munkakönyvében munkáltató­ként a tanács oktatási osztálya van feltüntetve, és emiatt ki van téve annak, hogy egyik iskolából a másikba teszik át, hgzzájárulása nélkül. Lehet-e ezt, kérdezi többek nevében is. Mi azon a véleményen va­gyunk, hogy jogilag az a he- lyes, hogy a munkáltató min­den esetben az iskola, és a pe­dagógust is a megjelölt isko­lában alkalmazzák. Ennélfog­va ez az ő munkahelye. Innen másik munkahelyre csak az áthelyezésre vonatkozó szabá­lyolt szerint, vagyis a dolgozó beleegyezésével lehet őt átten­ni. • Fiatal házaspárok havi törlesztő részletének mérséklő- sére is van lehetőség. Sokakat, érintő kérdésben kért tájékoztatást egy fiatal házaspár olvasónk; milyen módon kaphatnak törlesztési kedvezményt a már szerződé­sileg vállalt kötelezettségen túlmenően, a munkáltatótól, illetve az állami kölcsön ese­tében az OTP-től. Mindkét út járható. A mun­káltató a lakásépítési szabály­zatban foglaltaknak megfele­lően adhat további kedvez­ményt. Az OTP pedig az Ál­lami Ifjúsági Bizottság hatá­rozatát figyelembe véve, az alábbiakra hatalmazta fei a hosszú lejáratú hitelt engedé­lyező fiókjait: az 1977. július 1. után fiatal házaspárok ré­szére többszintes lakásépítésre, vagy vásárlásra engedélyezett kölcsönök esetében, különösen indokolt esetben egyedi elbí­rálással, — kérelemre — a 30 százalékot meghaladó mérté­kű törlesztési kedvezmény is adható, ötéves időtartamra, ha a fiatal házaspár jövedelme alacsony, az anya gyermek- gondozási segélyt vesz igény­ije, a fiatal házaspárnak több gyermeke van, vagy egyéb, rendkívüli méltánylást érdem­lő körülmény áll fönn. Előírás az is, hogy a havi törlesztő részlet mérséklését úgy kell megállapítani, hogy a fiatal házaspár az OTP-kölcsönre minimális összeget fizessen, ez azonban 300 forintnál nem le­het kevesebb. Köztudott: 1977. január 1- től megváltozott Magyarorszá­gon a gyógyszerek térítési dí­ja; a teljes ár 15 százalékát kell csak kifizetni a tablettá­kért, cseppekért, kenőcsökért. Ezzel egy időben a recept­rendszer is változott: csak egyszeri és háromszor ismé­telhető vényeket írnak azóta az orvosok, s több a recept nélkül is vásárolható gyógy­szerféleség. Újra tanulni — Alig néhány nap alatt, 1976. december 28-tól 1977. január 4-ig Pest megye 120 gyógyszertára, a központi raktár, s a 93 orvosi kézben levő kisebb patika teljes áru­készletét kellett leltárba ven­ni — kezdi a beszámolót Vi- moláné dr. Duha Gabriella, a megyei főgyógyszerész. — Az átállást nemcsak gyorsan, de felelősséggel vé­gezték a gyógyszertárak dol­gozói: érthetően, mert 117 millió forint értékű orvosság­ról volt szó. Közben a lakos­ságot sem hagyhattuk ellátat­lanul, körzetenként egy-egy ügyeletes készenléti gyógy­szertárat nyitva tartottunk. — Sokaknak okozott gondot a; januári váltás. Például a gyógyszerészeknek meg kellett tanulniuk az új árakat, s hogy mit adhatnak recept nélkül is. Ez könnyen ment, néhány hét alatt belejöttek. Sőt, az új helyzetnek megfelelően, felké­szülten és alaposan végezték azt az eddig számukra nem is létező felvilágosító mun­kát, amelynek súlypontja a vény nélkül vásárolható gyógyszerekkel együtt az or­vosi rendelőből a patikákba tevődött át. — Az orvosok is bizonyta­lankodtak még eleinte: is­mételhető receptre írtak fel csak egyszer rendelhető tab­lettákat és fordítva. Ez utób­bi persze egyáltalán nem baj: ha a körzeti orvos az Eleniu- mot, Dopegytet csak egyszeri vényre írja, az ok valószínű­leg az, hogy gyakrabban kí­vánja ellenőrizni betegét, aki biztosan megjelenik, ha elfo­gyott a gyógyszer. — Július 1-ig tartott a tü­relmi idő: eddig a gyermek - tápszer-recepteket be lehetett váltani — a szabállyal ellen­tétes módon! — úgy is, hogy a vényen nem szerepelj a gyermek életkora. Azóta a Linolac és Robébi készítmé­nyeket már nem kaphatják meg a hiányos receptet hozó szülők. A láz lelohadt­— Az elmúlt év decembe­rében közvetlenül az átállás előtt, ahogy az már szokásos, rémhírek kaptak lábra — mondja nem minden gúnyos él nélkül a főgyógyszerésznő. — Egymillió forinttal több pénzt költöttek gyógyszerekre a megyében ez alatt a hónap alatt, mint egyébként. Pedig árdrágulásról szó sem volt... — A tavalyi és idei gyógy­szerforgalom adatait vizsgál­va kitűnik, hogy az év első felében 13 százalékkal nőtt megyénkben a gyógyszerfor­galom, de az emelkedés-üteme a nyár közepére lelassult, most stagnál. — Az év elején feltöltöttük a gyógyszertári hálózatot: az első negyedévben szinte alig volt hiánycikk, de júniusban már 153 féle gyógyszert hiá­ba kerestek a betegek, vagy, ha találtak is, rendszertelenül. Kár ezért a gyógyszerésze­ket hibáztatni, ők megrendel­ték az olyan hiánycikk-orvos­ságokat is, mint például az Alucol tabletta, Reparon ke­nőcs, Verospiron tabletta, vagy a részleges hiánycikkek: a Cotazym forte, Lucullin, Prodectin, a Polivitaplex 10. A hiány oka, hogy az import alapanyag nem mindig ele­Főbérletben, Fenntartható-e a második lakás? Családi házban, bérlőként lakó mérnököt más városba helyezték át, s bár ott tanácsi bérlakást kapott, melybe ál­landó jelleggel bejelentkezett, korábbi lakását ideiglenes be­jelentéssel továbbra is fenn­tartotta. Ezért a háztulajdo­nos a bérleti jogviszony meg­szüntetéséért pert indított el­lene. A mérnök arra hivatko­zott: állása csak négy évre szól, tehát később a lakásra szüksége lesz. Az alsófokú bí­róságok ellentétes ítéletei el­len a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvást emelt, amely­nek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és határozatában kimondta: a mérnöknek ko­rábbi lakására a bérleti jog­viszonya megszűnt és onnan távozni köteles. — Amennyiben a bérlő a lakást két hónapot meghala­dó időre elhagyta, a bérleti jogviszonyt a bíróság a bér­beadó kérelmére megszüntet­heti — hangzik a határozat. A lakást — egyebek közt — nem lehet elhagyottnak tekin­teni, ha a bérlő azért van tá­vol, mert lakóhelyén kívül dolgozik, s ott állandó lakása nincs. Ha viszont a lakást azért hagyta el, mert lakóhe­lyén kívül munkaviszonyt lé­tesített. de ott állandó lakása van, a tényleges szükséglet nélkül fenntartott lakást nem tarthatja fenn. A mérnök abban a városban, ahol új munkahelye van, állandó bér­lakással rendelkezik, amely­be beköltözött. Ez arra utal, hogy korábbi lakását végle­ges jelleggel, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. Ezt megerősíti a Díjbeszedő Vállalat közlése, amely sze­rint korábbi lakásában két év óta áramfogyasztás nincs, va­lamint a Posta Díjelszámoló Hivatalának átirata, amelyből kitűnik: telefonján több mint egy éve beszélgetést nem foly­gendő, hogy a gyárak csomag golási gondokkal is küszköd-- nek, s a termelés üteme né­ha eltér a vásárlói igények­től. Ellentétes tendenciák — Az egységes 15 százalé­kos térítési ár feltétlenül tisz­teletre méltó példája annak a szemléletnek, mely szocia­lista társadalmunkban az ol­csó és egyenlő színvonalú egészségügyi ellátást tűzi cé­lul minden ember számára. — De ami igaz az egészség­ügyben, még nem biztos, hogy az a kereskedelemben is. S hiába a gyógyszerrendelet például, ha a szesz ára válto­zatlanul magas: a magisztrális (gyógyszertárban előállított) készítmények árát a 15 száza­lékos helyett 35 százalékos szintre emeli a bennük levő szesz, amely a gyógyszertár­nak is pénzbe kerül. Ilyen például a Mixtúra pektorális, az egyik leggyakrabban ren­delt köhögés elleni gyógyszer. — Nagy kedvezményben részesültek viszont a kró­nikus, hosszantartó betegség­ben szenvedők: például az epilepsziások, tbc-sek díjta­lanul kapják a kezelésükhöz szükséges gyógyszert. — A rendelettel jól jártak azok is, akik régebben teljes áron, vény nélkül vásároltak gyógyszert. Ök most a 15 szá­zalékos egységes térítési díjat fizetik, csakúgy, mint azok — többségükben nyugdíjasokról van szó! —, akik régebben is receptre vásárolták az or­vosságot. Az ő számukra az új rendelet inkább növelte a gyógyszerköltségeket. Például a legkisebb térítési díj 50 fil­lérről 2 forintra nőtt, s a nyugdíjasok által gyakorta fo­gyasztott és vásárolt C-vita- min, Kalmopyrin, fájdalom- csillapítók, az Antineuralgica ebbe a csoportba tartoznak. V. G. P. társbérletben tattak. Tehát alaptalanul ál­lítja, hogy a lakást visszatéré­si szándékkal tartja fenn. Kell-e a szomszéd hozzájárulása? Tanácsi tulajdonban lévő, négyszobás lakásból, amely­ben házaspár lakott, évekkel ezelőtt két szobát háromtagú családnak utaltak ki. Nemrég a társbérlő^ elhatározták, a lakást műszakilag megosztják és építkezési tervükhöz elvi engedélyt kaptak. A régi bér­lők azonban idős korukra és betegségükre hivatkozva, eh­hez nem járultak hozzá. A társbérlők pert indítottak el­lenük, amelyben kérték a bí­róságot: a régi bérlőknek az építkezéshez szükséges hozzá­járuló nyilatkozatát ítéletével pótolja. Az alsófokú bíróságok a keresetet azzal az indoko­lással utasították el, hogy az idős házaspár a hosszabb ideig tartó, izgalmakkal és nagyfo­kú kényelmetlenséggel járó építkezéshez a hozzájáruló nyilatkozat megadását joggal tagadta meg. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő, iránymutatóul szolgáló határozatot hozta: — Ha a társbérlők egymás között megállapodni nem tud­nak. a társbérlet műszaki le­választásával kapcsolatos vi­tában — tanácsi bérlakás ese­tén — az elsőfokú lakásügyi hatóság dönt. Ezért a felek közti jogvita érdemi elbírálása a bíróságoknak nem volt ha­táskörük, tehát a pert meg kellett volna szüntetniük. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: ha a lakás­ügyi hatóság a munkálatok elvégzéséhez a hozzájárulást megadja, és ezt a házaspár azért sérelmezné, mert a ha­tározat igénybevételt valósít meg. akkor a lakásügyi ható­ság döntése — igénybevétel címén — bírói úton megtá­madható. Erre a törvény le­hetőséget biztosít. EGYLITERES SZIKVÍZPALACKOK KAPHATÓK a VKSEDÉNY V., T-rJbuhin krt. 12. sz. alatti szaküzletében. U ASF IENY#VASEDENY#VASEDENY# VASEDENY Dr. M. J. Pl Tíz nap rendeletéiből DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MOZIMŰSOR OKTÓBER 20-TÓL OKTÓBER 26-IG CEGLÉD, Szabadság DUNAKESZI, Rákóczi 20—21. Délutáni előadás: 20—21: Fedőneve: Lukács Doni elbeszélés 22—23: Péntek, a bennszülött 20—23: A csalétek 24—25: Az utolsó vérbosszú 22—23. Délutáni előadás: ÉPn Zöld rakéták 24—26: Egy erkölcsös éjszaka 18—20. Külön előadás: *r\ v ___ Peti kalandjai lE ULED, Kamara IS—20: Katharina Blum 20—23: Te vagy a dalom elvesztett tisztessége* 24—26: Kiállítások 23—24: Osceola rnnmi/S 25—26: Aladdin GÖDÖLLŐ és a csodalámpa 20—21: Derszu Uzala I—H. 25—26. Esti előadás: 22—23. Külön előadás: A két amerikai* A bosszúállók 26: A negyvenegyedik újabb kalandjai FÓT 22—23: Éjfélkor indul útjára a gyönyör* 20—21: Liliomfi 24—26: Sherlock Holmes 20. Külön előadás: legkedvesebb bátyjának Az elefánt és a strucc kalandjai 22—23: Libéra, szerelmem 26: Ludwig I—II.* 24—25: Méreg a pohárban SZENTENDRE GYAL 20—23: Sherlock Holmes 20—21: Érv lány Chichagóban legkedvesebb bátyjának 22—23: Száll a kakukk kalandjai fészkére* 24—26: Vincent, Francois, 20—23. Külön e'.őadás: Paul és a többiek Púpos lovacska 26: Üj haza 24—25: A gyémánt akció I—n. VÁC, Madách Imre NAGYKÁTA 20—21: Bizalmi állásban 20: Lövés a ködben 22—23: De hová tűnt 21: Ordasok között 7. század? 22: A felrobbantott pokol 24—26: Fedőneve: Lukács 23: Az Abwehr ügynöke .„nuu 24—26: Apám néhány AbUNY boldog éve £3! R?aszfólövi”t0m PILISVORÖSVÁR 24—26: Kaland a szigeten 20—21: Fehér farkasok m inariBQ 22—23: Egyetlenem BUDAÜKb 22—23. Esti előadás: 20— 23: Kaland a szigeten A váltságdíj* 21— 26: A bosszúállók 24—25: A fekete város I—H. újabb kalandjai POMÁZ DABAS, Kossuth 20—21: Gábor diák 20—21: Szeress engem, Lily! 22—23: Volt egyszer egy 22— 23: A gyémánt akció I—H. vadnyugat I__ti. 24-26: Egy lány Chichagóban 21_25. Suttog6 fantom DUNAHARASZTI RÁCKEVE 20—21: Apám, az agglegény 20_21. Gyilkosság 22-25: Gyilkosság 20—zi. Gyilkosság az Orient expresszen ®z °rien‘ expresszen DUNAKESZI, Vörös Csillog ££ £3! SCkea:PháUnyáCS * SZIGETSZENTMIKLÓS és a víz alatti város 20—23: A zsoldoskatona 26: Amerikai éjszaka 24—25: Apám, az agglegény • Csak 16 éven felülieknek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents