Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

1977. OKTÓBER 19., SZERDA kMíiian Intézkedési terv Segítik a magánépitkezéseket A Pest megyei NEB — mint arról beszámoltunk — júliusban tárgyalt a magán­lakásépítés helyzetéről, s az alapos vizsgálat lezárásakor javaslatokat tett az állami támogatás és befolyásolás ha- téikonyabbá tételéről. A javas­latokat eljuttatták az érin­tettekhez, köztük megyei ha­táskörű szervekhez. Elfogad­ták-e a NEB javaslatait, illet­ve intézkedtek-e azok nyo­mán? A Pest megyei Tanács épí­tési, közlekedési és vízgaz­dálkodási osztálya egyetértett a vizsgálat megállapításaival, az új kisajátítási jogszabály bírálatával is. Ez a jogszabály a kisajátítási célokat ugyan felsorolja, de nem érinti az egyedi lakóházépítéseket. Mint megállapítja, ilyen célra még város- illetve községrendezés címén sincs helye kisajátítás­nak. A családiház-építők egy­re nehezebben jutnak állami telekhez. Üj telkek kialakítá­sára nincs lehetőség. így az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatba adásáról szóló rendelet végrehajtása is nehézségekbe ütközik. A NEB javaslata nyomán az osztály javaslatot terjesztett a megyei tanácsi vezetés elé a magántervezői szakértői bi­zottság megalakítására. Tá­mogatja a SZÖVTERV megyei irodájának létrehozását. A NEB-javaslattal is összhang­ban van az osztály törekvése az építési fegyelem megszilár­dítására. A jövőben fokozottan ellenőrzi az építőközösségek működésével kapcsolatos álla­mi felügyeleti tevékenységet, s figyelemmel kíséri az épít­tetők megfelelő tájékoztatást. Az OTP is egyetértett a NEB javaslataival. A fiókok 1975 májusáig foglalkoztak az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont által kibocsátott Pest me­gyei családiház-tervek bizo­mányi értékesítésével. Az ÉTK ezt megszüntette, ezért az OTP az ügyfeleket attól kezd­ve az ÉTK-hoz irányította. Ha az ÉTK ismét kibocsát tí­pusterveket, a fiókok vállalják a terjesztésüket. A hitelké­relmek elbírálásához szüksé­ges kellékeket a kerületi fió­kok megkapják. A MÉSZÖV is törekszik — a javaslatok szerint — segí­teni az építőközösségek tevé­kenységét a SZÖVTERV me­gyei irodájának támogatásá­val is. A MÉSZÖV minden érintett szövetkezetét ellátott az időközben megjelent A la­kásszövetkezetek nyilvántar­tási rendje című kiadvánnyal, ez szabályozza az építőszö­vetkezetek gazdálkodási rend­jét. A szövetség intézkedési ter­vet készített. Főbb gondolatai: ügyelnek arra, hogy csak ak­kor alakuljon építőszövetke­zet, ha a műszaki és személyi feltételek adottak, a társszö­vetkezetek — ÁFÉSZ, takarék- szövetkezet — segítségét kell igényelni az új szövetkezeti ágazat — lakás-, garázs- és üdülőszövetkezetek — kialakí­tásához, felhívja az Áfészeket, hogy az építőközösségek szá­mára tegyék lehetővé az építő­anyag-előrendelést, segítsék eket az anyagok beszerzésé­ben; az Áfészek fokozzák gépkölcsönző szolgáltatásukat, a lakásszövetkezeti építéseknél el kell érni, hogy a közösségek mögött olyan vállalat álljon, amely segíti a szövetkezetét. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa is foglalkozott a NEB-javaslatokkal. Megíté­lése szerint egységesíteni kel­lene az építtetők munkáltatói támogatását, méghozzá nem megyei, hanem országos szin­ten; ezért felhívta a különbö­ző megyei bizottságok figyel­mét arra, hogy a jövő évi kollektív szerződések előkészí­tésénél segítsék elő az egysé­ges szemlélet érvényesülését. H. E. 1700 kilométer korszerű vágány A vasúti vágányok korsze­rűsítéséről kezdődött kedden kétnapos tanácskozás a Ma­gyar Tudományos Akadémia közlekedéstudományi bizott­sága és a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület rendezésében, az Akadémián. A tanácskozáson 11 ország — közöttük hat KGST-tagállam — vasúti szak­emberei vesznek részt. A tanácskozás számunkra különösen jelentős, mert Ma­gyarországon a vasútfejlesz­tés során a vágánykorszerű­sítés sokáig háttérbe szJ. ült, így a vasút műszaki beren­dezéseiben a leggyengébb lánc­szem a vágány lett. A mo­dem mozdonyok gyakran nem is tudják kihasználni sebes­ségüket, vonóerejüket az el­avult síneken. Az V. ötéves tervidőszakban nagyarányú vá­gányfejlesztési munkák kez­dődtek, 1700 kilométer vasút, hálózatot korszerűsítenek 1980- iff­__________ A főváros és az agglomeráció Főépítészek a rendezési tervről Ne az iparosított házgyári technológia, hanem az építé­szek legyenek az irányítók a tömeges lakásépítésben — fo­galmazták meg az európai szo­cialista országok fővárosai­nak főépítészei azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet kedden tartottak a Fővárosi Tanács­nál. A házigazda Pongrácz Pál, Budapest főépítésze el­mondta, hogy október 21-ig a magyar főváros ad otthont Berlin, Moszkva, Prága, Szó­fia és Varsó főépítészeinek, hogy megvitassák Budapest általános rendezési, valamint a budapesti agglomeráció te­rületrendezési tervét. Kukoricatermesztési bemutató és szakelőadás-sorozat Kukoricatermesztési tanács­kozást és bemutatót tartottak szerdán a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaságban. A téma iránt érdeklődő szakemberek szép számmal, mintegy százan vettek részt a rendezvényen, amelyen Gőg Mátyás igazgató megnyitó szavai után dr. Gaál Lajos, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a kuko­ricatermesztés Pest megyei helyzetéről és feladatairól adott tájékoztatást. Az ezt követő szakelőadások után a szabadtéri bemutatón az érdeklődők megtekinthették a gépesített betakarítás korsze­rű módozatait, valamint a ku- koricaszérítókat és a takar­mánykeverőket is. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának felké­résére rendezett termelési ta­nácskozást a részt vevő Pest megyei agrárszakemberek si­keresnek, eredményesnek ítél­ték. Pálmalomb a traktor körül á ceglédiek és a kooperáció Cegléden, a Közúti Gépellá­tó Vállalat gyáregységében, az étkezde homlokzatán idejét­múlt címerféle emlékezteti a látogatót az üzem negyedszá­zados múltjára, az útkeresés éveire. Az embléma közepén ágaskodó lánctalpas traktor köré pálmalombot szerkesztett a grafikus, a dicsőség jelképét. Nos, a gép emléke valóban megmaradt, bár maga időköz­ben a múlté latit. Cegléden is elfelejtették már a többi régi gyártmánnyal, a kukoricamor- zsolóval és a szecskavágóval együtt, mert a ma valamivel több mint 1100 dolgozónak ke­nyeret adó üzem időközben új profilt alakított ki magának. Erőgépszerviz A gyáregység a foglalkozta­tottak számát és az egy esz­tendő alatt előállított termelé­si értéket tekintve mára a leg­nagyobb ceglédi üzemek egyi­kévé küzdötte fel magát. Idei árbevételi terve 356 millió fo­rint, ekkora értékben kell az év végéig új útkarbantartó gépeket előállítani, régebben gyártottakat felújítani, illetve pótalkatrészeket készíteni a több évtizedes aszfaltozó gé­pekhez, úthengerekhez és más építőipari alkalmatosságokhoz. A gyáregység kapacitásának felét egyébként útjavítógépek, építőipari és rakodóberendezé­sek karbantartása tölti ki, s 150 millió forint értékben hagyják el új gépek az üzem területét. Mint mindenütt, ahol mun­kaigényes termékeket készíte­nek, a ceglédiek életében is egyre nagyobb jelentősége van a kooperációnak. Az alkatré­szek ezreit készítik például nap, mint nap a Német Demok­ratikus Köztársaságban mű­ködő Teltomat gyár aszfaltke­verőihez és a ceglédi szárító dobokért cserében a partnerek kész berendezésekkel fizetnek. így van ez egy egész sor más gyártmánnyal is. Például a Reiser típusú aszfaltkazá­nokkal, amelyekből két fajta is készül a KÖZGÉP-nél négy és fél, valamint hattonnás kivitel­ben. Emellett több, ismert nyu­gat-európai erőgépgyártó vál­lalattal is virágzó kereskedel­mi kapcsolatokat építettek ki. A svédországi Volvo cégnek például idestova tíz éve szállí­tanak földmunkagépekre sze­relhető rakodókanalakat és az Akkor elhatároztam: dolgozni fogok" Ismét megtalálta önmagát Csak félszavakat váltunk, űtitársam, Saskó István a ve­zetésre összpontosít. Alig húsz perc alatt érkezünk meg Vác- ról a zöld dombok között meg­húzódó kis faluba, Pencre. A katonás rendben sorakozó új házak egyikénél állunk meg. Törékeny fiatalasszony jön elénk, Saskó István felesége. Kezén a kertészkedés áruló nyomai, s büszkélkedne is nyomban gondosan ápolt kert­jével, de a férfi sürget, néz­zük meg először a kedvenceit. Kis úsztatóval felszerelt ket­recekben vidám fekete pofács- kájú, narancssárga fogú álla­tok ... — Nutriák — mondja a há­zigazda. — Most csak tizenhat van. Már régen elhatároztam, hogy tenyészteni fogom őket. A kétszintes ház alagsorá­ban van a lakatosműhely, a kazánház, az emeleten három szoba, a konyha és a fürdő­szoba. — Ez lesz a gyerekek szobá­ja, ez a nappali és ez a háló — vezet körbe az asszony. — De még csak egy szobában la­kunk, bútorokra eddig nem ju­tott. — Mikor épült a ház? — A falak már azelőtt is álltak, de a többit később csi­náltuk. Megcsúsztam és... A falakat borító subasző­nyegeket, a csillárt és a forgó olvasólámpát is Saskó István készítette. Azóta... A most 29 éves fiatalember élete 1974. november 22-ig pontosan úgy zajlott, mint annyi más kortársáé. Elvégez­te az általános iskolát, majd elment a közeli termelőszövet­kezetbe dolgozni, kitanulta a lakatosszakmát. Három év után munkahelyet változtatott, Felsőgödön a Vízműveknél lett afféle ezermester. 1966-ban szerezte meg a jogosítványt személy- és tehergépkocsira. Nem sokára újabb vizsgát tett, hegesztésből. A kétévi kato­nai szolgálat után ismét visz- szament a Vízművekhez. Meg­nősült, feleségével gyerekko­ruk óta ismerik egymást. Munkahelyén most már gép­kocsivezető, a bejárókat hoz- ta-vitte nap mint nap. Közben azért tanult, autóbusz-vezetői vizsgára készült. 1974. november 21-én a Költői Anna kórház előtt rob­bant le a Barkas busz, amit vezetett. Másnap éppen ide hozta a mentő hosszú hóna­pokra. — Hajtottam magam, sze­rettem volna mielőbb készen tudni a házunkat — emléke­zik. — Augusztusban született a második kislányunk és még mindig Rádon laktunk a fele­ségem szüleinél. Azon a bizo­nyos napon is a ház építésén dolgoztam. A tetőn. Nem is tudom, hogyan történt. A te­tőn. Megcsúsztam és ... Először kórházba, majd sza­natóriumba került, összesen hat hónapra. — Budakeszin a szanató­riumban nagyon sokan vol­tunk, a végén nekem már nem jutott hely. Kitettek az erkély­re, és akkor azt mondtam: na, nekem ebből elég volt. Szó nélkül hazaengedtek. — Mit mondtak az orvosok? Zavartan összenéz feleségé­vel, aztán az asszony felel: — Tulajdonképpen nem mondtak semmit... vagyis semmi biztatót. — Többen voltunk ilyen sú­lyos balesetesek. Láttam, ho­gyan vesztik el a fejüket az emberek, hogyan esnek napról napra jobban kétségbe. Ezt a sorsot el akartam kerülni. Már a kórházban elterveztem, én dolgozni fogok. Újra kezdte Rendszeresen eljártam a szanatóriumba a munkaterá­piára. Műanyagot öntöttünk, ilyen tolószékeknek, amiben ülök, bőröztük a támláját és a karfáját. Két éve hazatért a 100 szá­zalékos rokkanttá nyilvánított Saskó István. Újra be kellett illeszkednie az egészségesek társadalmába. Napi sok-sok óra, kegyetlenül fárasztó moz­gás, rengeteg gyógytorna. Reg­gel 6 órakor megjelent a men­tőautó és sokszor csak este nyolckor hozta vissza. Addig a néhány órás kezelés után. ma­gatehetetlen várakozás. Végül botokkal ugyan, béna lábbal, de újra mozgásképes lett. Közben tovább épült a ház o barátok összefogásával. Volt munkahelyéről is jöttek láto­gatni, ha kell, kocsi sóder vagy alkatrész szállítására, ab­ban is segítettek. — Van, amit mások tudnak jobban, van, amit én. Most például sorozatban készítem a haveroknak a hegesztőtrafó­kat — mondja. — Nemrég váltottam az iparengedélyt. Megrendelésre készítek keríté­seket, kézi kocsikat, vállalok mindenféle lakatosmunkát. Hirtelen mozdulattal odagu­rul a szekrényhez, mutatja a bekeretezett okleveleket: a la­katos, ívhegesztő és autogén- hegesztő szakmák megszerzé­sét bizonyítják. Már kirándulni is — A kocsi nélkül nem tu­dom, mit csinálnék. Ezzel já­rok anyagot beszerezni és a kezelésekre is. Tavaly kará­csonykor kaptam 36 ezer fo­rintért, szerencsém volt, álta­lában évekig kell várni egy ilyén Trabantra. Gyorsan be­szereltem a kézi gázt és féket. Ahol vizsgáztattam a kocsit, nagyon csodálkoztak, mond­ták, hogy ilyen műszaki meg­oldást még nem láttak. De ötletesnek találták és elfogad­ták. — Azóta járunk kirándulni — szól közbe a hallgatagon fi­gyelő asszonyka. Mindkettőjük arca földerül. Mesélnek Balassagyarmatról, Visegrádról, Debrecenről, hir­telenjében fel sem tudják so­rolni, merre jártak már ... Hámor Szilvia Esztergán az úthenger Bozsán Péter felvétele idei mennyiségért — 980 dara­bért — cserébe BM—Volvo traktorokat kapunk. Az idén már majdnem negyven teljesít szolgálatot az orenburgi gáz­vezeték építésénél. Az pedig, hogy a svéd cég feltétlen bizal­mát élvezik, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy egy nemrég megkötött szerződés értelmében valamennyi ha­zánkban dolgozó Volvo erőgép szervizét a ceglédiek látják el. Késnek a karmok A svédországihoz hasonló jó eredményeket sikerült elér­niük a nyugatnémet piacon is, amikor szerződést kötöttek a Düsseldorfban működő Lo- senhausen céggel. A vállalat földmunkagépeket és az útépí­tésnél használatos miniatűrbe­rendezéseket gyárt. A minia­tűr szónak ebben az esetben természetesen más értelme van, mint mondjuk a híradás- technikában. Itt a köztudat­ban élő teherautó nagyságú út­hengerek helyett apró, a súly hiányát vibrációs szerkezet keltette rezgésekkel ellensúlyo­zó kisgépekre kell gondolni. Ezekhez a nyugatnémet cég ma már csak a meghajtómo­torokat adja, minden egyéb Cegléden készül. A gyáregység az esztendő el­ső kilenc hónapjában 288 mil­lió forint értékű közútépitő, szállítástechnikai és építőipari anyagmozgató berendezést ké­szített, miközben 20 millió fo­rinttal teljesítette túl tervét. Az első háromnegyedév ered­ményeit szemlélve az export alakulása jobb képet mutat a vártnál. Idei tervük 107,3 mil­lió forint — vagy, hogy pon­tosabban fogalmazzunk, rubel­ben és dollárban mért forintér­tékű áru kivételére szól. Szep­tember utolsó napjáig a kül­földi partnerek címére útbain­dított gyártmányok értéke el­érte a 82 millió forintot, lema­radás, késés tehát nincs. A kooperációnak természete­| sen nemcsak előnyei vannak, I olykor gondokat is tartogat egy ! vállalat számára. Az átvevők I kényesek, s jól emlékeznek , még a ceglédiek az első hóna­pok izgalmaira, amikor a své­dek majdhogy mindennapos vendégek voltak gyáregységei­ben nagyítóval és ipari rönt­genberendezésekkel vizsgálva át a hegesztési varratok min­den négyzetcentiméterét, cso­mót keresve a kákán, is, mond­ván: nekik minőség kell. Az idegenkedés időközben felen­gedett, s mint arról Joó Ágos­ton, a ceglédi gyáregység veze­tője elmondta,, ma már több a baj a svédek késeivel, mint a varratok minőségével. To­vábbra is ők készítik ugyanis a rakodógépek kanalaihoz a föld- kitermelésnél jó szolgálatot té­vő acélkarmokat. Am a szál­lítmányok gyakran késnek, emiatt néha reménytelenül gyűlik a ceglédi raktárakban a készre szerelhetetlen és értéke­síthetetlen gépek tömege. A jubileum jegyében A termelés — a gondok elle­nére is többnyire tervszerű és fennakadásmentes. A vállalat, ahol 44 szocialista brigád dol­gozik tavasszal a jubileum tisz­teletére azt a felajánlást tette, hogy másfél százalékkal telje­síti túl idei tervét, exportköte­lezettségeinek pedig november 7-ig eleget tesz. A jubileum tiszteletére meghirdetett mun­kaverseny másfajta eredmé­nyeket is hozott a KÖZGÉP- nél. Csupán az első félévben 27 olyan újítást nyújtottak be a vállalat dolgozói, amelyek az év végén, de legkésőbb jövő ta­vasszal már hasznot hajtanak a közösségnek. Mindezek mellett szó van arról is, hogy a svéd partnerekkel a kooperáció új lehetőségeit teremtik meg jö­vőre. Tárgyalások folynak ar­ról, hogy a jövőben a Volvó földekék alváza és hidrauliká­ja is Cegléden készüljön. B. P. Recept a kutatóintézetből .ízellenőrzés A HÚSIPARI TRÖSZTNÉL Sok kritikát kaptak az utób­bi években a Húsipari Tröszt termékei. A fogyasztók véle­ménye és a laboratóriumi vizsgálatok is azt bizonyítot­ták, hogy a legtöbb olcsó hús­árunak hasonló az íze, hiá­nyoznak belőlük a fűszerek. Szlovicsák Gábor, a Pest- Nógrád megyei Húsipari Vál­lalat technológiai osztályveze­tője szerint az íztelenségnek nem a szűkmarkúság volt az oka. Egyszerűen arról volt szó, hogy néhány fontos fűszer el­tűnt a piacról, sehogyan sem tudták beszerezni az állami vállalatok. Hogy a csorbát ki­köszörüljék. a Húsipari Kutató Intézet 1974-ben egységes fű­szercsomagot kísérletezett ki 14 úgynevezett vezértermékük­nek, amelyek közül a legis­mertebbek a párizsi, a sza- faládé, a virsli és az olcsó kolbászfélék. A fűszerellátás ezzel azon­ban nem javult, a vállalatok­nak és a fogyasztóknak se tét- . szett a sok hasonló ízű ter- J mék, ezért szeptember 1-től termékenként különböző fű­szerrecepteket készítettek, me­lyek szerint a gyárak keverik az ízeket. A tröszt arról is gon­doskodik, hogy a3 olyan hiány­cikklistán szereplő fűszereket is beszerzi a gyáraknak, mint például a borókabogyó és a gyömbér. Az új recepteket a PENO- MAH váci és a ceglédi üze­mében is sikerrel használják. Az 5 forint 20 filléres füs­tölt kolbászba például kétfé­le paprikát, fekete és fehér borsot, szerecsendiót és gyöm­bért kevernek, de a különböző töltelékárukhoz 15 féle fűszert használnak. Továbbra is sa­játságos íze van a ceglédi gyár specialitásának, a ceglédi sajt­nak. A húsipari vállalatok ter­mékeinek ízét rendszeresen vizsgálják, ellenőrzik, mert számukra kötelező az új re- ceptúra. Cs. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents