Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

1971. OKTOBER 1., SZOMBAT %/fntan Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapaszta. latairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének feladatai­ról pénteken, az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának székházában országos értekezletet tartottak a minisztériumok és az orszá­gos főhatóságok vezetői, a budapesti és megyei pártbi­zottságok első titkárai, a fővá­rosi tanács és a megyei taná­csok elnökei, a tervezésbe De­vont nagyvállalatok vezető munkatársai, valamint a tár­sadalmi szervek vezetői. A bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Végső búcsú Guba Páltól Tegnap délután Monoron, a községi temetőben a családta­gok és sok száz tisztelője, ba­rátja, elvtársa vett végső bú­csút Guba Páltól, az MSZMP Pest megyei Bizottsága tagjá­tól, a monori járási pártbizott­ság nyugalmazott első titká­rától. A gyászszertartáson a hamvait tartalmazó urna mel­lett kegyeleti díszőrséget áll­tak: Arató András, Balogh László, Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkárai, a KISZ Pest megyei Bizottságának, a me­gyei tanácsnak képviselői, a Pest megyei városok, járások pártbizottságainak első titká­rai, a monori járás és nagy­község vezetői. A tiszteletadás után a dunakeszi MÁV Jár­műjavító énekkarának, zene­karának előadásában felhang­zott a Munkás gyászinduló, és Guba Pál hamvait tartalmazó urnát a halottasház előtti vö­rös drapériával letakart rava­talra helyezték. A ravatalnál az MSZMP Pest megyei Bizottsága nevé­ben dr. Ádám Mihály osztály- vezető búcsúzott az elhunyt­tól. Hangsúlyozta: Guba Pál egész alkotó élete Pest megyé­hez kötődött. Versegtöl új­szilvásig, Visegrádtól Pilisig, Zsámbéktól Tóalmásig, Szent­endrétől Monorig mindig „ott állt helyt- becsülettel,, ,.ahol a legnagyobb "Szükség volt a ne­hézségeket . vállaló kommu­nistákra. És itt, az út végén egy egész megye tiszteleg ra­vatalánál. A városi, járási pártbizott­ságok nevében Fehér Béla, a gödöllői járási pártbizottság első titkára méltatta az el­hunyt emberségét, elvhűségét, ! töretlen kommunista hitét. A búcsúbeszédek után mun­kásőrök, katonák, KlSZ-fiata- lok sorfala között vitték az urnát és Guba Pál párnákra helyezett kitüntetéseit a ko- lumbáriumhoz. Itt a járás párt-, állami és tömegszerve­zetei, intézményei és a köz­vetlen munkatársak nevében Skribek József, az MSZMP monori járási bizottságának titkára mondott búcsúszava­kat, kiemelve a tartalmas, ne­héz, küzdelmes élet állomá­sait az új világ megteremté­sében. Guba Pál hamvait tartal­mazó urnát a kolumbáriumba helyezték, amelyet elborítottak a végső tiszteletadás virágai: özvegye, lánya, a családtagok, a megyei pártbizottság, a já­rási pártbizottság, az állami és tömegszervezetek koszorúi, tisztelőinek, barátainak, elv­társainak virágcsokrai. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be. Nemzetiség­politikai munkabizottság alakult A népfront helyi szerveinek támogatásával Ismert tény: Pest megye majd hatvan településén, nyolc járásban és két városban él­nek nemzetiségek, németek, szlovákok, délszlávok. Ez in­dokolta, hogy tegnap délután a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága mellett nemze­tiségpolitikai bizottság alakult. Célja: a helyi népfront bizott­ságok elvi, politikai és mód­szertani támogatása a nemzeti­ségpolitikai feladatok végre­hajtásában. A munkabizott­ságban helyet kaptak a megyé­ben élő három nemzetiség kép­viselői, a nemzetiségi szövetsé­gek delegáltjai, valamint mind­azon megyei szervek, amelyek­nek feladatai vannak a nemze­tiségpolitikai feladatok végre­hajtásában. A bizottság elnö­kéül Gombár Sándort, a daba- si Fehér Akác Termelőszövet­kezet pártvezetőségének titká­rát, a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsége Választmányának tagját vá­lasztották meg. Kölcsönhatásban Gazdaságról és ideológiáról Nagy a hajlam sok gazdasá­gi vezető gondolkodásában ar­ra, hogy mellékesnek tekintse, miként gondolkodnak az em­berek a termelőmunka köz­ben. Érzik-e küldetésük fon­tosságát, munkájuk társadalmi hasznosságát, vagy csak rutin­szerű a tervékenységük. Hogy ennek alapján miként visel­kednek, az már számára is fon­tos, hiszen minden jó gondo­lat végső próbája a tett nyo­mán születő eredmény, ez pe­dig attól függ, az emberek mennyire értették meg a cé­lokat, mennyire értenek egyet a célokkal és mennyire készek e célok érdekében tudásukat, tehetségüket gyümölcsöztetni. S ha ez így igaz — már pedig így igaz —, akkor még a tech­nicista, technokrata gondolko­dású ember is kénytelen figyel, ni az ideológiai vonatkozások­ra. Legfeljebb — tételezzük fel a legjobbat — nem is tudja, hogy ideológiai jellegű kérdé­sekbe ütközik lépten-nyomon a termelés irányítása során. ötéves tervünk második esz­tendejében vagyunk, három A demográfiai változások hatása az oktatásügyre A legutóbbi népszámlálás­kor hazánk felnőtt lakossá­gának megközelítően 49 szá­zaléka nem rendelkezett álta­lános iskolai végzettséggel; ez a szám az ezredfordulóra vár­hatóan 17 százalékra csökken. Az NDK ünnepe előtt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete az NDK megalakulásának 28. évfordu­lója alkalmából pénteken saj­tókonferenciát tartott a nagy- követségen. A magyar—NDK kapcso­latokról szólva Gerhard Rei­nert elmondta, hogy az együtt­működést szoros barátság jel­lemzi, 'a kétoldalú kapcsola­j Következésképpen a legalább 1 nyolcosztályos végzettséggel rendelkezők aránya 2000-ben meghaladja a 80 százalékot. Minden harmadik nagykorú állampolgár érettségizett lesz, a 25 évesek és idősebbek kö­zül csaknem minden tizedik lakos diplomával fog rendel­kezni. A szakemberek meg­alapozott prognózisát az a tá­jékoztató tartalmazza, ame­lyet Szabady Egon, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese tárt az Orszá­gos Oktatási Tanács pénteki ülése elé. A Polinszjcy Károly oktatási miniszter elnökleté­vel megtartott tanácskozáson a demográfiai tényezőknek az iskolarendszerre és a mun­kaerőhelyzetre ható szerepét elemezték és az 1950—2000 közötti időszakot tekintették át. tok tovább fejlődnek. Cél: az együttműködés hatékonyabbá tétele, szorosabbra fűzése. Az NDK külpolitikájáról a nagykövet hangsúlyozta: te­vékenységük , arra irányul, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt kedvező külső körül­ményeket teremtsen a szocia­lista és a kommunista építő­munkához. Tenni másokért valamit... Három vallomás a vöröskeresztes munkáról A Magyar Vöröskereszt Pest megyei küldöttértekezletén a szervezet országos vezetősége a Vöröskereszt Munkáért kitün­tető jelvény arany fokozatát adományozta: Csizmadia Hermi­nának, a Cegléd városi számvizsgáló bizottság elnökének, Früs- tök Györgyné dr-nak, a megyei számvizsgáló bizottság elnö­kének, dr, Gesztelyi Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt szent­endrei járási vezetősége elnökének, Hódul Tivadarnénak, az Ikladi Ipari Műszergyár csúcsvezetősége titkárának, Németh Lász- lónénak, a fóti gyermekvárosi csúcsvezetőség titkárának, Novotny Lászlónknak, a budakeszi csúcsvezetőség tagjának, Svayer Im- rénenek, a hernádi Március IS. Tsz alapszervezeti titkárának, Szilháti Dórának, a monori járási vezetőség tagjának, Zsen- geller Ferencnének, az abonyi V-ös alapszervezet titkárának. Ezüst fokozatot kapott Soős László, a megyei vezetőség tagja, általános iskolai felelős, valamint Szarvas Sándorné, a Yöiöskereszt dabasi járási vezetőségének titkára. Az országos vezetőség a jelvény bronz fokozatát adta Csap­iár Józsefnénak, a Magyar Vöröskereszt Cegléd városi veze­tősége tagjának és Schopp Istvánnénak, a megyei vezetőség gazdasági vezetőjének. Az Országos Béketanács Elnöksége a százhalombattai DKV vöröskeresztes csúcsvezetőségének az eredményes békemoz­galmi tevékenységért emlékplakettet adományozott. A végén kiderült: guateima- lai segélybélyeget szeretne vá­sárolni az őrs öt tagja. Együtt vették a húszforintos SOS- bélyeget a zsebpénzükből. FRUSTÜK GYÖRGYNÉ DR.: —• Tizennyolc éve vagyok tagja a Vöröskeresztnek. Most nyugdíjasként foly­tatom; a megyei küldöttérte­kezleten ismét a számvizsgá­ló bizottság elnökéül válasz­tottak. — Hogyan lehet a statiszti­kával, a számokkal segíteni embertársainkon? Nem olyan nehéz, mint gondolná az em­ber: például nem mindegy, mire fordítja egy, helyi Vörös- kereszt-alapszervezet a pén­zét. Régebben az a gyakorlat dívott, hogy az összeg zömét az önkéntes véradók, az akti­visták jutalmazására fordítot­ták. Pedig a pénznek van jobb helye is: ha oktatásra, a fiatalok képzésére költik, na­gyobb a hatása, több ember érdekét szolgálja. A pénz per­sze, nem minden, a számok 6em. De mindezek mögött az ember áll. A megyei küldött- értekezleten jóleső érzéssel mondhattam el, hogy me­gyénk a szolidaritási bélyeg­akcióban az országban első lett: több mint két és fél mil­lió forint jött össze a bélye­gekből. HÓDUL TIVADARNÉ: — Egész életemet egyetlen mun­kahelyen töltöttem, az Ipari Műszecgyárban. Ikladon. 1958 óta dolgozom, azóta vagvok vöröskeresztes, egy évvel ké­sőbb lettem titkár. — Nem. nem vagyok párt­tag, de pártmegbízatásból vál­laltam a Vöröskereszt-titkársá­got. Ugybuzgó emoert keres­tek, nercem pedig sosincs nyug­tom: ha öt percig nincs mun­kám, akkor csinálok magam­nak. .. így lettem például a vállalat szakszervezeti kultúr- felelőse is. — Kötelességemnek tartot­tam mindig, hogy véghez vi­gyem, amit elvállaltam. Így az üzemi Vöröskereszt-szer­vezet 150 taggal meg is ala­kult — igaz, nem túl szer­ezettem mert tagnyilvántar­tásunk nem volt. 1971-ben rak­tunk rendet a portánkon, ak­kor 200 tagot számláltunk. Ma 900-an vagyunk. — Legbüszkébb a véradók­ra vagyok: 1961-ben az akko­ri aszódi járásban elsőként kezdtük a térítésmentes vér­adást. A mi gyárunk vörös­keresztesei évente hatszor vért adnak Gödöllőn, tavaly 180 li­tert. — A gyárban másfél éve nincs üzemorvos, csak időn­ként helyettes. Szerencsére 50 képzett elsősegélynyújtónk van. A megyei küldöttérte­kezleten hangzott el: „minden üzemben, minden műszakban legyen képzett elsősegély- nyújtó”. Ezt Ttii már megol­dottuk. — Hatszoros kiváló dolgo­zó vagyok, és most hatodszor kaptam Vöröskereszt-kitünte­tést. Megbecsülnek. Szeretem a munkámat, az önként vál­lalt vöröskeresztes munkát is. Jó érzés, ha el tudom intéz­ni, hogy egy egyedülálló idős asszony helyet kapjon a szo­ciális otthonban, egy rászo­ruló kisgyereket vegyenek ál­lami gondozásba. De az is jól esik. amikor egy-egy alkohol­elvonó kúráról visszatérő dol­gozónk a kérdésre még több hónap múltán is azt feleli: nem, nem iszom... V. G. P. NÉMETH LASZLÓNÉ: — Könyvelő vagyok és éíelme- zósvezető-helyettes a fóti Gyermekvárosban, már 19 éve. Előtte szociális otthonban dol­goztam Búcsúszentlászlón, Za­lában. Hogyan lettem vörös­keresztes? — Ezerkilencszáznegyven- hatban — tízéves voltam ak­kor — a nemzetközi Vörös- kereszt három hónapra Svájc­ba küldött. Hárman voltunk testvérek, édesapám hadifog­ságban, kenyérgondokkal küsz­ködtünk. .. Velük, akik akkor fogadtak, a mai napig is tar­tom a kapcsolatot. Egy asz­talos iparos családja, akik sa­ját hat gyerekükön kívül még tizennégy magam forma tíz­éves gyerkőcöt neveltek há­rom-három hónapig. — így szinte természetes­nek tűnt, hogy beléptem a Vö­röskeresztbe, már gimnazis­ta koromban Amikor a gyer­mekvárosba kerültem — a nyi­tás után négy hónappal — felkértek, hogy legyek a meg­alakuló Vöröskereszt-alap- szervezet titkára. Akkor, mint ápolónő dolgoztam, s abban az időben egybemosódott még: vöröskereszt, egészségügy... — Azt sem tudtam, hogyan fogjak hozzá, mi a Vöröske­reszt feladata. Tíz-tizenöt tag­gal indultunk, ma 96 a fel­nőtt vöröskeresztesek száma. A csúcsvezetőség idén alakult, három alapszervezetet fog ösz- sze. A legnagyobb gondot az if­júsági vöröskeresztes munkára fordítjuk: a felnőttekkel közö­sen készülnek a gyerekek az el­sősegélynyújtó és csecsemőápo­ló háziversenyekre, a megyei és országos vetélkedőkre. A vezetőségnek is van ifjú vörös­keresztes és kis egészségör tagja. Érdemes a fiatalokkal többet törődni. Csak egy pél­dát arra, hogy így van: ami­kor a guatemalai földrengés volt, bejött egy harmadikos hozzám, hogy kér bélyeget. Mondtam, menjen a postára. fél év van mögöttünk, s ez már bizonyos tapasztalatok le­vonására is alkalmat adhat. A legfőbb, hogy a dolgozók álta­lában értik népgazdaságunk fejlődésének kulcskérdéseit, így alapvetően azt, hogy haté­konyabban kell dolgoznunk mindenütt. Emellett, változat­lanul fontos a termékszerkezet korszerűsítése, mégpedig úgy, hogy minden piacon növekvő mértékben eladható árut ered­ményezzen. Csakis ennek eredményeként várható, hogy külkereskedelmi mérlegünk kedvezőtlen tendenciája — ne. vezetesen az eladósodás — a kívánt szintre csökkenjen. Sokszor csak általánosságban beszélünk ezekről a kérdések­ről, nem pedig az üzem nyel­vére lefordítva, ezért nem minden fogalom kap mindig pontos értelmet. Nem egyszerűen a tőkés export növeléséről, hanem minden piacon — tehát a szo­cialista világpiacon is — bár­mikor eladható áruk arányá­nak növeléséről. Nem egyszerűen mennyiségi tervtúlteljesítésről, hanem az olyan áruk termelésének túl­teljesítéséről, amelyeknek kor- átlanul piacuk van, másutt ép­pen a termelési terv pontos betartása jelenti a népgazda­ság érdekét Csupán közgazdasági, vagy gazdaságpolitikai kérdések ezek? Alapvonásukban igen, de hatásukban mélységesen ideológiaiak is. Hiszen a szo­cializmus építése éppen azért magasabb rendű, a töltés ter­melésnél, mert tudatos tevé­kenység, amelyet szabályo. zunk, de ugyanakkor mindig számolunk a döntések várható politikai következményeivel, ideológiai hatásukkal is. Enél- kül csaknem a technokratizmus mocsarába süllyednénk, szem- előtt tévesztve a szocializmus másik fontos jellemvonását, hogy minden mindig az em­berért történik, s nem a ha­szonért nem a profitért, nem valakik egyéni érdekeiért, ha­nem a közjó érdekében. Mindenekelőtt azokra a né­zetekre kell figyelnünk, ame­lyek meghatározzák a terme, lő-alkotó ember gondolkodását. Közhelynek tűnik, valójában azonban szigorú valóság, hogy anyagi javaink gyarapítása nélkül alig-alig, illetve csak azzal arányosan lehet az élet­viszonyokat is javítani. Azt szoktuk ’ mondani, hogy csak azt oszthatjuk el, amit előzete­sen megtermeltünk, s még azt sem akármilyen módon. Pél­dául ezeknek az alapvető ösz- szefüggéseknek jobb megér­tése, gondolkodásunk alaptéte­leként való elfogadása elen­gedhetetlen ahhoz, hogy ter­veinket világosan értsük és szolgáljuk. Felelős ember még a saját háztartásában is beosz­tással él: erre telik, emerre most még nem, de ekkorra és ekkorra megteremthetők hozzá a feltételek. Milliók reális gon­dolkodása ez, s csak a felelőt­len, a holnappal keveset törő­dő ember él a mának. Népgaz­dasági szinten különösen nem gondolkodhatunk így, hanem csak a terv kereteinek megfe­lelően, mert a terv komplex módon számol a feltételek rea­litásával, i ebbe bele kell ér­teni az anyagellátást, a koope­rációt, a munkás lelkes alkotó tevékenységét éppúgy, mint a munka hasznának tervszerű elosztását. Lám mennyire nem közömbös tehát gazdasági eredményeink szempontjából sem, hogyan gondolkodik maga a termelő ember. Öntudat — szoktuk mon­dani. Ám az öntudat sem ala­kul ki magától, senki nem szü­letik öntudattal, csak öntuda­tossá válhat, azzá nevelődik. De milyen jellegű legyen ez az öntudat? Ezen általában felvir lágosult, jellemes gondolkodást és viselkedést ért a közvéle­mény. A pontosság kedvéért tegyük ezért hozzá: szocialista öntudat, s így mindjárt konk­rétabbá, világosabbá válik az igény. A szocialista öntudat és a szocialista gondolkodás roko­nok, s olyan hallatlan tartalé­kot jelentenek, amelyre a szo­cialista építés három évtizede során már milliónyi példa akadt. Azt lehetne mondani, hogy szűkölködünk anyagi ja­vakban, elégtelenek anyagi erő­forrásaink, nagyratörőbb ter­veink is lehetnének, mint a maiak, ez nálunk nem fantá­ziahiányból fakad, hanem jó­zan belátásból. Meglévő anya­gi javainkkal is kétségtelenül élhetnénk hatékonyabban, gaz­daságosabban. Van azonban egy szinte korlátlan tártaié, kunk, ez pedig az emberek közgondolkodásának, maga­tartásának állapota. Hogy ez társadalmilag már szocialista, ez vitathatatlan, hiszen a szo­cialista építés nagy tettei tá­masztják alá. De még ngpn minden ember gondolkodását hatja át szocialista öntudat, éz is nyilvánvaló. Gondoljunk csak mindannyian szűkebb környezetünkre, ahol minde­nütt megtalálhatók a munka fogyatékosságai, a vezetés hi­bái, a kisebb-nagyobb fegyel­mezetlenségek, az anyagi ja­vakkal való gondatlan bánás és a figyelmetlenség. Ha csak egy kicsit öntudatosabban dol­goznánk naponta, egy kicsit nagyobb figyelemmel a már megtermelt anyagi-szellemi ja­vakkal való gondosabb bánás­módra, akkor, olyan tartalékok kerülnének felszínre és jutná­nak be a népgazdaság vérke­ringésébe, amire előbb nem is gondolhattunk. íme: ismét gazdaság és ideológia kölcsönhatásához ju­tottunk. Minden gazdasági tett­nek van tehát ideológiai von- zata és minden ideológia jelle­gű tevékenység hat a gazdál­kodás mikéntjére. Ez o köl­csönhatás sem ilyen egyszerű. Minél öntudatosabb valamely munka ideológiai tartalma, an­nál hatékonyabb a tevékeny­ség és annál célirányosabb. Rácz Lajos Mongol vendég Ráckevén A Hazafias Népfront Pest megyei és ráckevei bizottsá­gának meghívására tegnap Ráckevére látogatott Zsaru condorzsijn Csulunhuu, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének kul­turális és sajtóügyekkel meg­bízott attaséja. A magyar— mongol barátság jegyében rendezett találkozón a mongol vendégeket fogadták a rác­kevei járás és nagyközség po­litikai, tanácsi és tömegszer­vezeti vezetői. A járási pártbizottság épü­letében délelőtt, Klamó Jó­zsef a járási pártbizottság tit­kára a vendégeknek tájékozta­tást adott a járás és a nagy­község politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A szívé­lyes légkörben lefolytatott ta­lálkozón Zs. Csulunhuu be­szélt hazájának a szocialista országokkal — köztük Ma­gyarországgal — kiépített kap­csolatairól és a gazdasági együttműködésről. Szólt ar­ról. hogy magyar szakembe­rek építették Ulánbátor mel­lett a BlO-mosószergyárat. Ezenkívül részt vállaltak a durhani húskombinát építésé­ből. Magyar geológusok kutat­ják az ország természeti kin­cseit, tárják fel vízforrásait. Ezután a vendégek a rác­kevei Aranykalász Termelő- szövetkezetbe látogattak el, ahol megtekintették a szarvas­marhatelepet. a gépjavító ál­lomást. a fafeldolgozó üzemet, a szálas és szemestakarmány- szárítót. valamint a rét- és le­gelőgazdálkodás különböző kérdéseivel ismerkedtek. Délután a vendégek Pfen- dert Mihályné tanácselnök ka­lauzolásával megtekintették Ráckeve műemlékeit. Országos értekezlet A népgazdasági tervezés feladatairól

Next

/
Thumbnails
Contents