Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

1977. OKTOBER 18., KEDD Si Tg xMnap A rekonstrukció nyomán Több, jobb műtrágya Termelést bővítő rekonstruk­ciót terveznek a Borsodi Ve­gyi Kombinát műtrágyagyárá­ban a mezőgazdaság igényei­nek jobb kielégítése érdeké­ben. A gyár felújítására össze­sen mintegy félmilliárd forin­tot költenek. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy a jelenlegi, éven­te 220 ezer tonna 28 százalék hatóanyagot tartalmazó műtrá-' gyávái szemben mintegy 265 ezer tonna, 34 százalékos, na­gyobb nitrogéntartalmú ké­szítményt gyártsanak. Modellezőklub Szentendrén Az MHSZ szentendrei já­rási-városi vezetőségének kez­deményezésére modellező- klub alakult. A klub patronálását a Szentendrei Ipari Szövetkezet vállalta, a foglalkozások céljára pedig a tiszti klub biztosít helyiséget. A klub később felveszi a SZISZ nevét, és a szövetke­zet MHSZ modellezőklubja- ként szerepel majd. A klub­ban hajó-, repülő- és autó­modellezéssel foglalkoznak, és szakmailag segítik az isko­lákban működő szakköröket is. Az induláshoz szükséges anyagi eszközöket, alapanya­gokat, barkácsgépet az MHSZ Pest megyei vezetősége bo­csátotta a tagok rendelkezé­sére. A klub titkára Módi György papírgyári dolgozó lett, aki minősített verseny­ző és eddig egy budapesti klubban tevékenykedett, ver­senyzett. Az MHSZ járási-városi ve­zetősége a modellezőklub lét­rehozása mellett szeptember­ben .ádiótávírász tanfolya­mot is indít. A leendő távírá- szokat a rádsósklub szakem­berei képezik ki. Beruházások a ráckevei járásban Erőfeszítések a lemaradás csökkentésére A ráckevei járásban az V. ötéves terv során a községi tanácsoknak összesen 533 mil­lió forint áll rendelkezésükre fejlesztési beruházásokra. Eh­hez azonban évenként még át­lag 20 millió forint értékű tár­sadalmi munkát nyugodtan hozzá lehet számítani, hiszen a tapasztalat szerint a lakosság, de a gazdasági szervek is leg­alább ennyivel járulnak áldo­zatkészen községük újabb, fon­tosabb létesítményeinek meg­építéséhez. Így hát 663 mil­lió fordítható öt év alatt kü­lönböző beruházásokra. Ter­mészetesen ezt az összeget alaposan, ésszerűen be kell ] nem is kevés, de ezzel meg­növekszik a következő eszten- I dobén a fejlesztésre fordítható összeg. A járásban így meg­maradt pénz és keretmarad­vánnyal együtt ebben az év­ben összesen 181 millió forint a fejlesztési pénzalap. Ennek azonban az első félévben a tanácsok csupán egyharmadát költötték el. A járási hivatal pénzügyi és tervosztálya en­nek ellenére előzetes becslés alapján úgy véli, hogy a ta­nácsok a rendelkezésükre álló pénz 85 százalékát év végéig felhasználják. Vagyis ez évről is 15 százalék maradvány nö­veli a jövő esztendei beruhá zási alapot. Mesieayzendi osztani, de időnként megtör­ténik, hogy nem tudják elköl­teni. Például tavaly Szigetszent- miklóson a kivitelező kapaci­tás okozott nehézséget. Nyolc­vannégy célcsoportos lakás nagyjából elkészült, de húsz lakás építésébe bele sem fog­hattak. A nyolctantermes is­kola kivitelezése a költségve­tés átárazása, emiatt a kiviteli szerződés késedelmes megkö­tése következtében áthúzódott I az 1977-es évre. A tervben foglalt mentőállomás és posta építését sem kezdhették el ta­valy. így azután múlt évben a fejlesztési beruházásokra rendelkezésre álló 55 millió forintból csak 13 milliót köl­tött el a tanács. Más községekben is hasonló helyzet adódott. Közismert tény, hogy a kapacitás hiánya miatt, sokszor szenved időbeli halasztást egy-egy építkezés. Megmarad a pénz, mégpedig azonban, hogy a félévi ered­mények mégsem tükrözik pontosan a beruházási tevé­kenységbe fektetett járási és községi erőfeszítéseket. Mindenesetre mostanáig a múlt évről áthúzódó beruhá­zások közül sok már elkészült ez idén, az erre az esztendőre beütemezett munkák nagy ré­szét is megkezdték. Sziget- szentmiklóson átadtak 84 cél­csoportos lakást, év végéig megépül a tavaly elmaradt másik húsz is és jó ütemben épül a nyolctantermes iskola. További példaképpen megem­líthetjük, hogy Dömsödön és Kiskunlacházán az új iskolák építése befejeződött, Dunaha- rasztin pedig tíz nagy csalá­dosak részére készülő lakás munkálatai kezdődtek meg, és az új iskola területén el­egyengették már a földet. Ha­lásztelken átadták a 100 gye­reket befogadó óvodát, Duna- varsányban meggyorsult az egészségház építése, és az ütemtervnek megfelelően má­sutt is hozzáfogtak az építke­zésekhez. Mindent összevéve, bízni le­het abban, hogy az V. ötéves terv fejlesztési beruházásai a tervidőszak végéig befejeződ­nek és a VI. ötéves terv ösz- szeállítása, valamint az akkor esedékes beruházásoknak ke­vesebb leküzdendő akadálya lesz, mint főleg a kivitelező kapacitás hiánya miatt, a mostani tervidőszakban volt. Sz. E. A BUDAI JÁRÁSBAN Hét végi társadalmi munka A KISZ budai járási bizott­sága az elmúlt hét végén társa­dalmi munkára hívta a fiata­lokat: vasárnap ezerhatszázan fogtak kezükbe csákányt, lapá­tot, s segítettek a legsürgősebb tennivalók elvégzésében. Nem kevesebb, mint huszon­öt üzemben, intézményben, községben szorgoskodtak az önkéntes munkavállalók. A tö­rökbálinti Állami Gazdaság területén például zellert szed­tek a járás különböző pontjai­ról érkezett lányok és fiúk, Solymáron, a PEMŰ-ben az új üzemcsarnok építését gyorsí­tották: ezen a helyszínen nem­csak a vállalat KISZ-esei, ha­nem a pilisvörösvári 206. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai is dolgoztak. Az érdiek épülő lakótelepükön szorgoskodtak, a piliscsabai mezőgazdasági szakiskola diák­jai pedig a Pilisi Parkerdőgaz­daság területén. A budai járás fiataljai társa­dalmi munkájuk ellenértékét a VIT-alapra ajánlották föl. TISZTELI GAZFELHASZNÁLÓK! A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Ceglédi Vezetékes Üzemének szolgáltatási területén: Cegléden és Nagykőrösön a gázszolgáltatással kapcsolatos javítási tevékenység elvégzésére készségesen állunk fogyasztóink rendelkezésére. A gázberendezések üzembe helyezését, javítását és karbantartását csak vállalatunk szakemberei végezhetik el. Kérjük, hogy gázkészüléke meghibásodása esetén zárja el a készülék kezelőcsapját, s a hibát jelentse e tájékoztatónkban közölt hibafelvételi helyeinken. A szabálytalan, nem rendeltetésszerű gázhasználat életveszélyes és szigorúan tilos. A munkák torlódásának elkerülése érdekében kérjük, hogy esetleges panaszát már a fűtési idény megkezdése előtt szíveskedjék bejelenteni. Kérjük, hogy a saját és mások biztonsága érdekében, ha épületben, utcán, közterületen gázszagot észlel, azonnal értesítse hibofelvevő helyeinket, vagy a legközelebbi rendőrőrszemet. \ Ilibafelvevő szolgálataink: Cegléd, Kozma Sándor u. 2. Telefon: 11-595. (éjjel-nappal) Nagykőrös, Tömöri u. 4. Telefon: 372. (7 órától 15.30 óráig). A tanácstagok példát mutatnak Tatárszentgyörgyön van helye a hulladéknak tétlenül nézni, hogy a ta­nácstagok takarítják el egy egész község szemetét. A felhívásnak, nemkülön­ben a szigornak, kezd meg­mutatkozni a hatása. Mióta megvan az új szeméttelep, csak egyszer fordult elő, hogy a polgár nem a kijelölt hely­re vitte rakományát. A tet­test megtalálták, behívták a tanácsházára és szépen föl­kérték, pakolja fel újra le­szórt szemetét és vigye el a kijelölt helyre. A szabályta­lankodó így csinált magának egy munkából kettőt.- Ezt azonban nem akarja a ta­nács rendszeresíteni. Büntet­ni nem szeretnek, inkább a szabálytalanságot akarják megelőzni. H. E. Lemezhez tapad a korong Holland gyártmányú tapadókorongos emelőt szerellek fel a MAHART dunaharaszti üzemében. A szállítandó lemez felü­letére helyezik a korongokat, a gép kiszivattyúzza a levegőt, s az így keletkezett vákuum rögzíti-tartja a súlyt, amikor a daruhoz kapcsolják. Képünkön: Bandzsál László, a tmk ve­zetője ellenőrzi a gépet. Geleta Pál felvétele Levelek a keresőszolgálathoz A háború máig is fájó sebei Évente ezernél több új kérés A nemzeti vöröskeresztes társaságok hagyományos te­vékenysége az eltűnt hozzá­tartozók felkutatása. A Ma­gyar Vöröskereszt kereső- szolgálata jelenleg 62 nem­zeti társasággal tart fenn kap­csolatot és szoros az együtt­működés a Genfben székelő nemzetközi vöröskeresztes kutatószolgálattal is. Az Arany János utcai központban 1957- ig visszamenőleg tartják nyil­ván — mintegy 70 ezer kar­tonon — a bel- és külföldről érkezett megkereséseket. Évi postaforgalmuk meghaladja a hatezret. A szolgálathoz éven­te 1700—1800 új kéréssel for­dulnak, a legtöbben levélben és sokan személyesen. Egy-egy évben 400—450 ügyet zárnak le eredménye­sen: munkájuk nyomán rég­óta, vagy soha nem látott hozzátartozók találnak egy­másra, vagy sikerül egy-egy bizonyosságot, megnyugvást adó, nélkülözhetetlenül fon­tos igazolást, iratot megsze­rezniük. Levelek, kérések bizonyít­ják: sokak számára a második világháború ma sem ért vé­get. Még ezekben az évek­ben is jelentkeznek szülők, testvérek, gyermekek, akik a háborúban eltűnt hozzátar­tozóikat keresik. Rendszeresen foglalkozik a keresőszolgálat katonai és ha­difogoly-igazolások beszerzé­sével is. Az utóbbi években sok ilyen kérelem érkezett a lengyel Vöröskereszttől; a há­ború éveiben hazánkban me­nedékre lelt lengyel állam­polgárok itt-tartózkodásuk do­kumentálását kérték. Rendszeres a magyar és a szovjet Vöröskereszt kereső- szolgálatának az együttműkö­dése. Az utóbbi években so­kan fordultak a magyar szol­gálathoz azzal a kéréssel, hogy próbálja felkutatni a felszabadító harcokban el­esett szovjet hősök sírját. Eb­ben a munkában messzemenő segítséget nyújtanak a taná­csok, s gyakran fényképekkel is érzékeltetik, hogy ápolják a szovjet katonák sírjait, ke­gyelettel őrzik a hősök emlé­két. A szovjet katonasírokról pontos nyilvántartást vezet a keresőszolgálat. S eddig mint­egy 1200 településről szolgál­tatott adatokat. A tatárszentgyörgyi közsé­gi tanács hangszórójából egy idő óta naponta felhang­zik a közlemény: a faluban ne legyen egyetlen ember sem, akinek elkerüli a figyelmét a felhívás. A hangszóró azt közli a lakossággal, hogy aki nem a kijelölt szeméttelepre viszi a háztartási és egyéb hulladékot, az olyan vétséget, követ el, amely szabálysérté­si eljárást von maga után. Több mint tízéves problé­ma Tatárszentgyörgyön a sze­metelés. A tanács még 1965- ben kijelölt két helyet, a köz­ségből, Örkény és Kunpeszér felé kivezető úttól mintegy száz méternyire. Két olyan gödröt, amelyből korábban vályogot termeltek ki. Ezt szerették volna feltöl­teni szeméttel. De a lakosságot nem sikerült rábírni, hogy a gödrökbe hordja a hulladé­kot. Elvitték a gödör széléig, s az évek során az út széle felé haladva folytatták a sze­métlerakást. A halom már- már elérte az utat, a rothadó anyagok fertőzték a levegőt. Volt, aki annyi fáradságot sem vett, hogy kimenjen a községből, egyszerűbb volt va­lahol leborítani az utcán, ahonnan a tanács — mi mást tehetett — elszállíttatta a sze­méttelepre. Olyanok is vol­tak, akik úgy gondolták, hogy az erdőnek sem árt, ha tele­szórják hulladékkal. A községben az utóbbi tíz év alatt folyamatosan rosz- szabbodott a helyzet. A járási hivatal az elmúlt évben előírta, hogy decembe­rig minden községben ala­kítsanak ki szeméttelepet, s őrködjenek azon, hogy a hul­ladék oda kerüljön, ahová való, ne szennyezze a leve­gőt. A mai tatárszentgyörgyi sze­méttelep jól megközelíthető. A termelőszövetkezet terüle­tén, a gazdasággal egyetértés­ben alakították ki. A község­hez közel fekszik, minden évszakban jól járható út ve­zet oda. Az év eleje óta te­lepőrt alkalmaznak, s a he­lyet bekerítették. Az eddig alkalmatlan he­lyen összegyűlt szemetet októ­ber végéig eltakarítják. Saj­nos, nem azok, akik odahord- ták, hanem a tanácstagok, akik vállalkoztak erre a mun­kára. A község környékén lé­vő éghető anyagokat elége­tik, a többit elhordják, amint az őszi mezőgazdasági mun­kák befejeződnek. A termelőszövetkezet jár­művet ad a munkához; a körzetek tanácstagjai pedig azt remélik, hogy a község lakói között is akadnak majd olyanok, akik nem fogják Propeder ár sik vége legyen elöl, annak az aljára fúrjon a csapnak egy lyukat és minden rend­ben van. Hálálkodott az asz­talos és megfogadta a taná­csomat. Tavaly olvastam egy ri­portot, amelyben a pincészet vezetője elmondta. hogyan mentette meg a két értékes fafaragványt. — Kérhetek még egy fröcs­csöt? — Nyugodtan, uram. — Sokkal érdekesebb volt, persze, nevetségesebb is egy másik eset — folytatta. — Alföldi kisvárosban ellenőriz­tem a leltárt, egy gázüzem­ben. Járom az irodákat, min­denütt, mindenen rajta a lel­tári jelzés. Téglalap alakú keretezett papír. A jelzés felső felén nyomtatott nagy betűkkel a vállalat neve: GÁZÜZEM, alatta pedig a helyiség, például iroda, rak­tár, folyósó, pince, és így to­vább. Lemegyek a kazánház­ba, ahol a fűtőnek volt egy kis üvegfalú szobája. A szo­bában egy vaságy, egy öltö­zőszekrény, asztal, szék ket­tő és egy reprodukciós kép rámában az ágy felett. Glatz festményének a másolata volt, a birkózókról. Valószínű, is­meri az úr, két gyerek birkó­zik a vízparton. Az egyik fiún nadrág, a másik pucér és a fenekét tartja a szemlélő fe­lé. A leltári felet tudja, ho­vá ragasztották? Oda. A föl­irat vedig így: gázüzem, ka­zánház. Felhajtotta a fröccsöt. jót nevetett, miközben megje­gyezte. hiába, nyersanyagban szegény ország vagyunk, ké­rem tisztelettel. — Kérek még egyet — in­tettem a vohárra. — Nyugodtan, van még né­hány leltári esetem. Gazdagh István lenőriztünk — kezdte. — A pince hajdanában Littke pezs­gőgyárosé volt. A pezsgögyá- rosnak négy emelet mélybe nyúlt a pincéje, s az első emeleten két hatalmas hor­dó. A hordók elején fafara- gású domborművek. Állító­lag akkor készítette azokat a hordókat, amikor a leányai betöltötték a huszadik élet­évüket. Neves művész farag­ta mind a két képet. Az egyik azt ábrázolta, amint 11. La­jos királyt kiemelték a Cse- le-patakból, a másik pedig vallásos tárgyú festmény után­zata lehetett. A lényeg a kö­vetkező: a pincészet vezetője kiadta a parancsot, hogy mi­re a leltárellenőrök megér­keznek, azt a két „kapitalis­ta ízű” domborművet gyalul­ják le a hordókról. Egy kék kötényes asztalos éppen akkor állította be? a gyalu kését, amikor az első emeleten mentünk el. Soha nem jártam még abban a pin­cében és nagyon körülnéz­tem. Észrevettem a hordókat is, s látom, hogy a „pofa” gya­lulni akarja a faragást. Kér­dem tőle, hogy mit tesz? Az öntudatosan válaszol nekem, hogy lekaparja mind a két hordóról a múlt világban rá- jarakott cifraságot, hiszen aki megtekinti, annak mindig eszébe jut a Littke úr. A bizottság tagjai tovább­mentek. Megkérdeztem az asz­talostól, hogy neki sem tet­szik az a dombormű. — De- hogyisnem — mondta a ko­ma tágra nyílt szemmel. Er­re kioktattam, hogyan lehet könnyen és gyorsan eltüntet­ni a domborműveket. Fordít­sa m.pa a. hnrd.nt. hnan n ma­A kocsmában Propeller úr­nak szólították, valószínűiét azért, mert pöttyös csokor­nyakkendőt viselt, amely négx ágra bomlott szét, sohasem tiszta ingének nyakánál. Ar­ca beesett a sok hiányzó főt miatt, ruhája fekete színű zsíros, pecsétes. Kinézetre eg\ cigányzenekar kontrásánal tűnt. Szerette a kisfröccsöt,: ha valaki melléje állt a bá­dogszélű pultnál, azt általá­ban megszólította és a máso­dik pohárnál már úgy társal­góit, mintha régi katonacim­borával emlegetnék fel az el­múlt időket. Valamikor fontos beosztás­ban dolgozott Propeller úr Egy főhatóság ellenőrzési osz­tályán volt leltárfelelős. Tör­téneteinek nagyobb része i: leltárokhoz kapcsolódott. Egx történet, egy fröccs. Ez voll a taksa, s ezért is örült an­nak, ha új vendég támaszko­dott a pléhszegélyű söntés- pulthoz. Velem is megpró­bálkozott. Messziről közelí­tett a témához: Piszkos hi­deg van — mondta. — Mii felelhetett erre egy idegen amikor egyenesen a szemébe néznek, és úgy mondják? Nem fordíthatja el a fejét, nem maradhat szótlan, elvégre emberek vagyunk. — Az — vágja rá és emeli a poharát ha már bejött a kocsmába He erre a mozdulatra Pro- veiler úr is emeli a poharáí és feltartva fröccsét jó egész­séget kíván. Ez bevezetésnek éppen elegendő, megvan a kontaktus, az ismeretlennel. — Éppen ilyen hideg idő fűit ezerkilencszázötvenket- töben, amikor az emuk vidé. ki borospincében leltárt el-

Next

/
Thumbnails
Contents