Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

2 — 1977. OKTOBER 18., KEDD Közel-Kelet Párizsi felhívás A világ összes békeszerető ereihez intézett felhívással ért véget Párizsban a közel-keleti konfliktus igazságos rendezé­sének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia. A ta­lálkozó részvevői felszólítják a békeszerető erőket: közös erő­feszítéssel meg kell akadályoz­ni újabb konfliktusok kirobba­nását a térségben. A világ hatvan országából érkezett de­legátusok, valamint húsz nem­zetközi szervezet képviselői három napon keresztül mély­rehatóan megvizsgálták a kö­zel-keleti válság kérdéseit. Egyhangúlag elfogadott nyi­latkozatukban leszögezik, hogy a közel-keleti válság igazságos rendezését nagy mértékben elősegítené a genfi békeérte­kezlet mielőbbi összehívása. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a palesztin probléma a közel-keleti válság kulcskérdé­se — és hogy a térség békéjét lehetetlen megteremteni, ha a Palesztinái felszabadítási szer­vezetet nem ismerik el a Pa­lesztinái nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének. A konferencia üdvözölte a Közel-Keletről szóló szovjet— amerikai közös nyilatkozatot. Ugyanakkor elítélte az izraeli és amerikai kormányzatnak az igazságos rendezés kibontako­zó lehetőségeinek meghiúsítá­sára irányuló manővereit. JOSZIP BROZ TITO, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államfője hétfőn háromnapos hivatalos látoga­tásra Portugáliába érkezett. VIKTOR KULIKOV, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesített haderői­nek főparancsnoka hétfőn Szó­fiába érkezett. Az ENSZ-közgyűlés előtt az Indiai-óceán kérdése Az Indiai-óceán helyzetével foglalkozó különleges ENSZ- bizottság a világszervezet köz­gyűlésének 32. ülésszaka elé terjesztette a tevékenységéről szóló beszámolót. A dokumen­tum hangsúlyozza, hogy teljes egészében meg kell valósítani az Indiai-óceánnak békeöve­zetté történő változtatásáról szóló ENSZ-határozatot. A bi­zottság tagjainak túlnyomó többsége állást foglalt amel­lett, hogy az Indiai-óceán tér­ségében a béke és az együtt­működés légköre uralkodjék. Különös aggodalmat váltott ki, hogy az óceán központi Az Etiópia elleni agresszióról Feleke G. Giorgisz ezredes, etiópiai külügyminiszter, aki szombat óta ötnapos hivatalos látogatáson Kubában tartózko­dik, érkezése után elmondta, hogy kubai tárgyalópartnereit tájékoztatja az országot ért agresszióról. Mint rámutatott: az Etiópia elleni fegyveres agresszió mö­gött az imperializmus erői áll­nak, amelyek eszközül hasz­Mogudishu A helyzet változatlan... A Szomáliái hírügynökség jelentése szerint a Lufthansa- gép elrablói újabb ultimá­tumuk határidejéül közép­európai idő szerint kedd haj­nali fél kettőt adták meg. Ugyané forrás szerint a mo- gadishui repülőtéren a hely­zet órák óta változatlan: mind­össze annyi történt, hogy a re­pülőgép hajtóműveit rövid időre működésbe hozták és a Bpeing gép köz§}e'bb gurult á repülőtéri épületcsoport­hoz. A Lufthansa-gép, fedélze­tén összesen kilencven sze­méllyel, hétfő hajnalban Adenból érkezett a Szomáliái főváros Mogadishu repülőte­rére. A légikalózok azonban hétfő virradóra agyonlőtték a gép egyik pilótáját. A' hat hete elrabolt Hanns- Martin Schleyer sorsáról vál­tozatlanul nincs semmi érte­sülés. A TASZSZ bonni tudósítá­sa szerint a nyugatnémet fő­városban a helyzet hadiál­lapotra emlékeztet. Az esti és éjszakai órákban megerősítik az államhivataiok és a diplo­máciai képviseletek védelmét. A bonni kormány október 13 óta gyakorlatilag képtelen kül- ós belpolitikai feladataival foglalkozni a Schleyer-ügy és a géprablás miatt. • • ünnepség a Casa de Campón Minden várakozást felül­múló sikerrel zárult a Spanyol Kommunista Párt és központi hetilapjának, a Mundo Obre- rónak nagyszabású évi ünnep­sége vasárnap a madridi Casa de Campo nemzetközi kiállí­tási területén. A kétnapos ün­nepségen, amelyet az idén rendeztek meg először, másfél millióan vettek részt. Több mint húsz testvérpárt, illetve központi pártlap képviseltette magát küldöttséggel. A moszk­vai Pravda küldöttségét Afa- naszjev főszerkesztő vezette. A Népszabadságot Kényt Péter főszerkesztő-helyettes képvi­selte. Az SKP az ünnepség terü­letén a központi amfiteátrum­ban vasárnap délután nagy­gyűlést tartott. Santiago Carrillo, az SKP fő­titkára a nagygyűlésen mon­dott beszédében méltatta az ünnepség sikerét. Az SKP ün­nepe nagy népi ünnep, mon­dotta, de egyben az idén az amnesztia, a nemzeti megbé­kélés ünnepe is. (A napokban fogadta el ugyanis a cortes az amnesztiáról szóló törvényt.) A továbbiakban Carrillo a parlamenti pártok csúcsérte­kezletén a közelmúltban lét­rejött megállapodást magya­rázta. Rámutatott: az értekezlet létrejötte önmagában is az SKP álláspontjának helyessé­gét igazolta. Egy kisebbségi kormány nem vezetheti ki az országot súlyos és bonyolult helyzetéből. Tudomásul kell venni, hogy ma Spanyolor­szágban a jelenlegi kormány­nyal szemben nincs baloldali alternatíva: a baloldal kisebb­ségben van a parlamentben, de ha nem ez lenne is a helyzet, a régi rend megmaradt erői nem tűrnék el egy baloldali .kormány létezését az ország 1 élén. Ezért javasolja az SKP a nemzeti összefogás kormá­nyának megalakítását — ez ma a baloldali alternatíva. A nagygyűlés végén a nagy kommunista költő, Rafael Al­berti erre az alkalomra írt költeményét mondta el, majd leírhatatlan ováció közepette Dolores Ibárruri üdvözölte a nagygyűlést. nálják fel a térség reakciós erőit. Etiópia népének szilárd elhatározása, hogy megvédel­mezi forradalmi vívmányait, az ország területi integritását és a nép biztonságát. Giorgisz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az etiópiai vezetés az agressziós cselekmények elle­nére is békés megoldást keres Eritrea kérdésében. Davit Vőlde-Giorgiosz etióp ügyvezető külügyminiszter Addisz Abebában jugoszláv újságíróknak adott nyilatko­zatában megerősítette, hogy az etióp kormánycsapatok kiürí­tették Jijigát és nyugatra vo­nultak vissza, ettől az Ogaden térségbeli várostól. Mint hoz­záfűzte, Etiópia és Szomália konfliktusa csak akkor oldód­hat meg békés úton, ha bizo­nyos arab országok nem se­gítik tovább Szomáliát. térségében fekvő Diego Garda szigetén az Egyesült Államok katonai bázist hozott létre Polaris és Poseidon típusú ra­kétákkal felszerelt atom­tengeralattjárói kiszolgálására. A döntő kérdés az, hogy az Indiai-óceán térségében ne le­gyenek idegen katonai támasz­pontok: a meglevőket számol­ják fel, újakat pedig ne léte­sítsenek. Az ENSZ-közgyűlés Poli­tikai Bizottsága a Szovjetunió által javasolt napirendi pont megvitatásával kezdte meg munkáját. Ennek témája a nemzetközi feszültség enyhü­lésének elmélyítése és meg­szilárdítása, valamint az atom­háború veszélyének elhárítá­sa. Antonio Maidana Moszkvában Moszkvába érkezett Antonio Maidana, a Paraguayi Kom­munista Párt elnöke és Julio Rojas, valamint Alfredo Al- corta, a párt Központi Bizott­ságának két tagja. Mint ismeretes, a három kommunista vezető 19 éven ke­resztül sínylődött a paraguayi diktatúra börtöneiben. A para­guayi hazafiak mellett kibon­takozott széles körű nemzetkö­zi szolidaritási mozgalom ered­ményeként azonban a rezsim 1977 januárjában kénytelen volt szabadon bocsátani őket. Érkezésekor tett nyilatkoza­tában Antonio Maidana, elv­társai és a maga nevében, mély háláját fejezte ki az SZKP-nak, az egész szovjet népnek a paraguayi hazafiak és demokraták iránt állandóan kifejezésre juttatott szolidari­tásért. A szovjet-amerikai kapcsolatokról Carter és Vance nyilatkozatai Jantés Carter amerikai el­nök a Fehér Házban tanács­kozást tartott az Egyesült Ál­lamok különböző területeiről érkezett lapkiadókkal és új­ságírókkal. A Fehér Ház ál­tal szombaton nyilvánosság­ra hozott közlemény szerint Carter elnök a tanácskozáson kijelentette: kormánya úgy véli, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdése az elsőd­leges fontosságú feladatok programjába tartozik. Az el­nök annak a véleményének adott hangot, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közeledik a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló újabb egyezmény meg­kötése felé. Ezzel összefüg­gésben kiemelte a szovjet fél építő jellegű magatartását. Ügy gondolom, hogy a kö­zeljövőben befejezhetjük a tárgyalásokat a Szovjetunió­val az új SALT-egyezmény­ről — jelentette ki vasárnap Cyrus Vance. Az amerikai külügyminiszter derűlátó nyi­latkozata az NBC televízió­ban hangzott el. Véleménye szerint jelentős haladást hoz­tak a hadászati fegyverkorlá­tozásról a közelmúltban And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel folytatott tár­gyalások, de még számos ne­héz kérdés megoldásra vár. A genfi szovjet—amerikai megbeszélések befejeződésére az amerikai külügyminiszter nem tudott határidőt adni, de kifejezte reményét, hogy már a közeljövőben megkötik az egyezményt. A kölcsönös bizalom értéke Széljegyzet a belgrádi tanácskozásokhoz Belgrádban hétfőn zárt plenáris üléssel folytatódott az európai biztonsági és együttműködési találkozó, a 35 ország képviselői a kulturális és egyéb területeken való együttműkö­dés témaköréről tárgyaltak. Délután megkezdte munkáját a találkozó öt munkacsoportja. Ezekben december 16-ig az európai biztonság, a gazdasági, tudományos-műszaki és egyéb területeken való együttműködés kérdéseit tanulmányozzák. A belgrádi Száva-palotában, ahol a helsinki záródokumen­tumot aláíró 35 állam magas szintű diplomáciai képviselői tanácskoznak, megint gyakran esik szó az úgynevezett biza­lomerősítő intézkedésekről. Ez éppenséggel nem is lenne baj, ha valamennyi küldöttség — az európai chartában megfogal­mazott alapelveket egységes egésznek tekintve — valóságos jelentőségének megfelelően foglalkozna a témával. Senki sem tagadhatja: a politikai klí­maváltozást kiegészítő katonai enyhülésnek az európai föld­részen rendkívüli jelentősége lenne. A megközelítés módjá­ban azonban az a fő kérdés, vajon a részt az egész rangjára lehet-e emelni, járulékos intéz­kedéseket elegendőnek tartha­tunk-e? Az eredményesebb út A bizalmi intézkedésekről szóló helsinki ajánlások szerint a fődokumentumot jóváhagyó államok javasolták, hogy min­den olyan hadgyakorlatot, amelyen legalább 25 ezer ka­tona vesz részt, három héttel korábban előre jelezzék. Attól azonban, hogy mindkét fél egyaránt eleget tett az egyéb­ként fakultatív ajánlásnak, nem csökkent a Nyugaton szí­tott fegyverkezési verseny és a katonai konfrontáció. Hozzá kell tennünk: nem a Szovjet­unió, nem a szocialista orszá­gok hibájából. Belgrádban is elhangzott az a javaslat, ame­lyet a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének múlt évi ülésén fogalmaztak meg: ne bővítsék tovább sem a szocialista védelmi szervezet, sem pedig a NATO tagállamai­nak számát, ezenfelül az össz­európai tanácskozáson részt vett államok nemzetközi szer­ződésben vállaljanak kötele­zettséget arra, hogy egymás el­len elsőként nem alkalmaz­nak nukleáris fegyvereket. A tömegpusztító eszközök fel- használásának kölcsönösen el­fogadott tilalma minden más­nál jobban szolgálná az álla­mok közti bizalom további erősítését. Becsületesen teljesíteni ú belgrádi találkozó legfon­tosabb feladata, hogy a Hel­sinki óta eltelt több mint két esztendő tapasztalatai alap­ján kijelölje a továbbhaladás útját. A jugoszláv fővárosban tárgyaló delegációknak erre kell összpontosítaniuk figyel­müket, annál is inkább, mert Európában a politikai légkör összességében véve egészsége­sebb lett. Ez pedig lehetőséget nyújt az államközi kapcsolatok további javításához, és a sza­vatolt biztonság sokoldalú in­tézményesítéséhez. Anélkül, hogy a bizalomerő­sítő intézkedések tényleges sze­repét kisebbítenénk, sokkal célravezetőbbnek tartjuk be­csületesen teljesíteni mindazt, amit már tervbe vettek. Nem helyes például arról vitatkoz­ni, nem kellene-e módosítani az értesítési kötelezettség alá eső hadgyakorlatok paraméte­reit. Mint ismeretes, ez a prob­léma az összeurópai tanácsko­Egyhangá döntés AZ ENSZ New York-i üveg­palotájában szinte laborató­riumi pontossággal lehet ta­nulmányozni kicsiben a világ változásait. A világszervezet közgyűlésének az általános vita utáni első plenáris ülé­sén — és ez a sorrend eleve önmagáért beszél — a részt­vevők határozati javaslatot fogadtak el Vietnam újjáépí­tésének támogatásáról. Ez az az eset, amikor nemcsak a tartalom, hanem a forma sem közömbös. A javaslatot ugyan­is szavazás nélkül, a teljes egy­hangúság jegyéből fogadta el a közgyűlés. Erre éppúgy ritkán akad példa, mint arra, hogy ma­gát a javaslatot is impozáns számú — pontosan ötvennégy! — ország terjesztette elő. Történelmi mércével mér­ve egy ilyen tartalmú, így be­terjesztett és így elfogadott ha­tározat még tegnap is teljes lehetetlenségnek számított volna. Hiszen nincs is olyan messze az az időszak, amikor a szervezetben akkor még meghatározó szerepet játszott imperialista hatalmak az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének lobogóját használhat­ták fel a koreai agresszió, vagy éppen az ugyancsak di­csőségesnek nem nevezhető kongói beavatkozás groteszk szentesítésére. A mostani határozat elfo­gadásához két dolog kellett: a világ történelmi horderejű változásainak összessége és a vietnami nép hihetetlen hősi­essége, amely — íme —, nem­csak katonailag és belpoli- tikailag, hanem diplomáciai síkon is meghozta, meghozza az immár egyetemes elisme­rést. A vietnami nép győztes há­borúja olyan kikezdhetetlen erkölcsi tőkét jelent, amit ma már egyszerűen nem le­het megkérdőjelezni. Még azoknak sem, akik szívesen tennék ezt... Pontosan ez ennek a nem akármilyen egyhangúságnak a legnagyobb tanulsága. Az egy­hangúság nem jelenti azt, hogy néhány nyugati főváros szíve szerint nem szavazott volna e határozat ellen — azt azonban feltétlenül jelenti, hogy egy ilyen szavazás ma egyenlő lenne egyfajta elszi­getelődéssel. Most valóban a népek fó­ruma mondta ki, hogy Viet­namnak újjá kell épülnie és a költségek fedezésében ere­jéhez — és felelősségéhez — mérten kell részt vállalnia an­nak, aki — lerombolta. Harmat Endre A Japán Kommunista Párt XIV. kongresszusa A Tokiótól délre fekvő Ata- mi városban hétfőn megnyílt a Japán Kommunista Párt XIV. kongresszusa. A japán kommu­nisták tanácskozásán 1000 kül­dött vesz részt és az ausztrál, a francia, a kubai, a mexikói, az olasz, a román, a spanyol és a vietnami kommunista párt, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küld­te el képviselőik A hat napon át tartó kongresszus megvitat­ja a Központi Bizottság beszá­molóját, a korábban vitára bo­csátott határozati javaslatter­vezetet, valamint a szervezeti szabályzat részleges módosítá­sát. Mijamoto Kendzi, a KB el­nökségének elnöke emlékeztet rá, a négy évvel ezelőtt tartott kongresszuson azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy a párttag­ság létszámát négyszázezerre növelik. A párttagok száma ma megközelíti a négyszázezret, s az utóbbi két hónapban hat- százhetvenezerrel gyarapodott a párt központi lapja, az Akahata olvasóinak tábora. A lap jelenleg több mint 3 mil­lió példányban jelenik meg. Mijamoto Kendzi ezt köve­zás előkészítésének második genfi szakaszában felesleges nehézségeket okozott. Minden olyan kísérlet, amely a régi le­mez újrajátszására irányul, csak nehezíti a konstruktív vé­leménycseréket. Ezzel kapcsolatban figyelem­re méltó A. Valentyinovnak, a Szovjetunió külgyminiszté- riuma munkatársának meg­jegyzése: Ha ezek a hadgya­korlatok — mint mondani szo­kás — kihívónk, politikai de­monstráló jellegűek, akkor nyilván nem logikus az olyan államok képviselőit oda kül­deni, amelyekkel szemben a kihívás történt. Mellékvágányon Nyugaton, persze, voltak és vannak olyan erők, amelyektől távol áll a Helsinkiben közö­sen szentesített elvek tisztelet- bentartása és érvényesítése a gyakorlati politikában. Ezek az erők bizonyára megpróbálják mellékvágányra terelni az eu­rópai biztonság ügyét. A szo­cialista országok diplomatái azonban — és ebben nincse­nek egyedül — arra töreked­nek, hogy becsületes szándék­kal, összeegyeztetett ajánlások­kal egyengessék a békés egy­más mellett élés és különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének járható útját. Serfőző László tőén elemezte azokat az oko­kat, amelyek a JKP legutóbbi választási vereségeihez, össze­sen 16 parlamenti mandátum elvesztéséhez vezettek. A Központi Bizottság beszá­molóját Fuva Tecuzo, a KB fő­titkára terjesztette elő. A beszámoló a nemzetközi helyzetet elemezve hangoztat­ja, hogy az Egyesült Államok változatlanul a világ népeinek fó ellensége, az agresszió és a reakció erőinek legfőbb táma­sza. Az Indiai KP határozata Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa legutóbbi ülésén megvitatta az ország­ban kialakult politikai helyze­tet. A tanácskozáson elfogadott határozat megállapítja, hogy Indiában továbbra is tart az élelmiszerek és más közfo­gyasztási cikkek árának emel­kedése, még mindig súlyos problémát jelent a munkanél­küliség, és megoldásra vár a dolgozók több létfontosságú problémája. Külpolitikai kérdésekről szólva a dokumentum pozi­tívnak minősíti a jelenlegi in­diai kormány külpolitikai irányvonalát — a Szovjetunió­val és más szocialista orszá­gokkal fenntartott baráti kap­csolatok és együttműködés to­vábbfejlesztését, a fegyverke­zési hajsza ellen és a leszere­lésért küzdő hagyományos in­diai politika folytatását. A ha­tározat ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra az indiai és külső erők által tett kísérle­tekre, amelyeknek az a célja, hogy aláássák az ország ha­gyományos béke- és el nem kötelezettségi politikájának alapjait, és megfosszák ezt a politikát antiimperialista tar­talmától. A határozat hangsúlyozza, hogy az Indiai Kommunista Párt és az ország tömegszer­vezetei a leghatározottabban szembeszátlnak minden, az or­szág életében tapasztatható an­tidemokratikus és népellenes tendenciával. FIDEL CASTRO RUZ, a Ku- bai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság Államta­nácsának és kormányának el­nöke vasárnap délután párt- és kormányküldöttség élén hat­napos hivatalos baráti látoga­tásra Jamaicába érkezett. PIOTR JAROS7.EWICZ, len­ve! miniszterelnök hétfőn dél­ei l'ivats'o' baráti látoga­tásra Szófiába érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents