Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
«fxi-rr V xsumm 1977. OKTOBER 2., VASÄRNAP J szovjet-amerikai tárgyalásokról Gromiko interjúja a szovjet televíziónak Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője — aki tegnap hazaérkezett Moszkvába — még New Yorkban nyilatkozatot adott a szovjet televíziónak, a szovjet televízió az interjút teljes terjedelemben szombaton este közvetítette. Az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről szólva Gromiko kijelentette: a tárgyalásokon a nemzetközi problémák, valamint a szovjet— amerikai kapcsolatok széles körét tekintettük át. A washingtoni tárgyalásokon -r- folytatta Gromiko — mindkét fél nagy figyelmet fordított egy olyan problémára, mint a hadászati támadófegyverzetek korlátozásáról szóló új, azaz második megállapodás megkötésének lehetősége. A szovjet álláspont azon a rendületlen, igazságos állásponton nyugszik, hogy a megállapodás eredményeként egyik fél sem juthat egyoldalú előnyökhöz. Csak ezen az alapon lehetséges megállapodás elérése. Elmondhatjuk, hogy a mostani washingtoni tárgyalásokon a két fél álláspontja bizonyos mértékben tovább közeledett egymáshoz. Ebben a vonatkozásban ma jobb a helyzet, mint volt tegnap. Elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, most olyan útra tért, amely a megállapodáshoz vezet. Ugyanakkor nem szabad minden kérdést megoldottnak tekinteni. Maradt még néhány probléma, de ezeket én másodlagos jelentőségűnek nevezném. Ezek közül néhányat, sőt feltehetően, a többségét ezeknek, a két ország képviselői Genfben is megoldhatják. Az alapvető kérdésekről — mint ismeretes — viszont más politikai szinten döntenek, de a fő kérdésekben van előrehaladás. A szovjet—amerikai csúcs- találkozó lehetőségéről szóló amerikai sajtójelentésekkel, valamint James Carter elnök idevágó nyilatkozataival kapcsolatos kérdésre válaszolva Andrej Gromiko kijelentette: a múlt gyakorlatai alapján minden politikusán gondolkodó ember könnyen juthat arra a következtetésre, hogy a legmagasabb szinten a legkönnyebb dönteni a politika súlyponti kérdéseiről. Ez vonatkozik mind az Egyesült Államokra, mind a Szovjetunióra. Felmerül azonban a kérdés, hogyan jobb megszervezni egy ilyen találkozót. Előkészületek nélkül vagy megfelelő előkészülettel? Hogyan jobb elmenni egy ilyen találkozóra — annak biztos tudatában, hogy a kedvező eredményt már biztosították vagy bizonytalanul, csukott szemekkel, nem tudva, mi lesz, hogy lesz? Nyilvánvaló, hogy az első megközelítés hamarabb vezet célhoz. Ezt a szempontot személyesen Leonyid Brezsnyev és az egész szovjet vezetés nevében kifejtettem James Carter elnöknek is, aki erre azt mondta: valóban ez a helyes nézőpont. Ugyanakkor az elnök nem titkolta, hogy akarja a találkozót Leonyid Brezsnyev- vel. Egyébként e kérdésekről már korábban is így nyilatkozott. Jó lenne, ha ezt a találkozót valóban alaposan előkészítenék és megvalósítanák. Ez hatalmas lépés lenne a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének útján, s nagy jelentősége lenne az egész világ számára is. Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején az amerikai képviselőkkel folytatott megbeszélések során — folytatta Andrej Gromiko — szóba kerültek más kérdések is, így az európai problémák, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és a leszereléssel kapcsolatos kérdések széles skálája, a Közel-Kelet és Afrika. Ami ez utóbbit illeti, politikájuk arra irányul, hogy haladéktalanul biztosítják a helyi lakosságnak a szabadságot. Nekünk semmi kétségünk nincs afelől, hogy ezek a népek képesek saját maguk dönteni belső ügyeikről. Ezért a szovjet küldöttség az ENSZ- közgyűlés ülésszakán az egész szovjet nép és a szovjet vezetés nevében határozottan elítéli a fajüldöző gyarmati politikát. Közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A két fél meggyőződése, hogy mind a Közel-Kelet népeinek mind a békének és a nemzetközi biztonságnak az érdekei sürgetően követelik az arab—izraeli konfliktus mielőbbi rendezését — állapítja meg a nyilatkozat. — Ennek a rendezésnek minden érdekelt félre, minden kérdésre ki kell terjednie. A szovjet és az amerikai fél úgy véli, hogy egy ilyen átfogó rendezésnek minden fontos kérdést tartalmaznia kell, beleértve az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt területekről, a palesztin probléma megoldását, amely magában foglalja a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítését, a hadiállapot megszüntetését, a normális, békés kapcsolatok megteremtését, a szuverenitás, a területi integritás, a politikai függetlenség és a be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A A nyilatkozat szerint az Izrael és a szomszédos arab államok közötti határok biztonságát demilitarizált övezetek létesítésével lehet garantálni és a szerződő felek kívánságának megfelelően ebben az övezetben ENSZ- megfigyelőket, vagy ENSZ- csapatokat lehet elhelyezni. A fenti intézkedéseket kiegészítve e határokat éppúgy, mint a rendezés feltételeinek megtartását nemzetközi garanciákkal lehet biztosítani. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, a megfelelő alkotmányos eljárások figyelembevételével, kész részt venni ilyen garanciák biztosításában. Púja Frigyes Waldheimmel tárgyalt Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárral találkozott és megbeszélést folytattak az ülésszak napirendjén szereplő fontosabb kérdésekről. A magyar külügyminiszter hazánk és Görögország kétoldalú kapcsolatairól tanácskozott Dimitri Biciosz görög külügyminiszterrel. Púja Frigyest New Yorkban fogadta Szalem Ali Rubin, a demokratikus Jemen államfője. Találkozójukon az országaink közötti kapcsolatok témájáról volt szó. ★ Púja Frigyes szombaton New Yorkban találkozott Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. Megbeszéléseiken az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról, időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az ülésszak napirendjén szereplő témákról volt szó. A találkozón magyar részről jelen volt még Esztergályos Ferenc, az ItfNK, nagykövete az Egyesült Államokban és Holtai Imre nagykövet, hazánk állandó New York-i ENSZ-missziójának vezetője. A Szovjetunió és az Egyesült Államok úgy véli, hogy az egyedül helyes út a közel- keleti probléma valamennyi vonatkozásának gyökeres megoldására a genfi békekonferencia összehívása, úgy, hogy annak munkájában a konfliktusban részes valamennyi fél részt vegyen, beleértve a palesztin nép képviselőit is. A konferencia határozatait szerződésekben kell megfogalmazni és érvényesíteni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a genfi békekonferencia két társelnöke, ismételten kifejezi azt a szándékát, hogy egymással és valamennyi érdekelt féllel kapcsolatot tartva, minden eszközzel elősegíti, hogy a konferencia legkésőbb 1977 decemberében felújítsa munkáját — állapítja meg a nyilatkozat. A társelnökök úgy vélik, vannak olyan ügyrendi és eljárási kérdések, amelyeket eddig az időpontig egyeztetni kell a konferencia valamennyi résztvevőjével. A Szovjetunió és az Egyesült Államok az igazságos politikai rendezés elérésének i céljától vezettetve, a terület robbanásveszélyes helyzetének megszüntetése érdekében 1 felhívással fordul a konfliktusban érintett valamennyi félhez, arra szólítja fel őket, hogy legyenek tisztában azzal, milyen szükség van egymás törvényes jogainak és érdekeinek józan számbavételére és ennek megfelelően tanúsítsanak készséget a rendezésre. BIZONYTALAN ideig elhalasztották Pakisztánban az október 18-ra tervezett általános választásokat és betiltottak minden politikai tevékenységet ENSZközgyűlés Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános politikai vitájában pénteken felszólalt Petr Mladenov bolgár külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb feladata kétségkívül az enyhülés visz- szafordíihatatlanná tétele és a nukleáris konfliktus elhárítása. Milos Minies jugoszláv külügyminiszter kifejtette: a Biztonsági Tanácsnak új határozatban kell rögzítenie a palesztinaiak jogait, beleértve az önálló államalapítás jogát. Dimitri Biciosz görög külügyminiszter a ciprusi kérdés gyors rendezését sürgette. Imelda Marcos, a Fülöp- szigeti Köztársaság elnökének felesége beszédében meghívta a közgyűlést, hogy a 33. ülésszakot Manilában tartsák. Tárgyalások hete Boné Moszkvában — A Schleyer-ügy — Új pekingi elmélet Az őszi hetek a tárgyalásokról szóló hírek egész sorát hozták. Az ENSZ közgyűlése mellett másodszor is találkozott Carter elnökkel Gromiko szovjet külügyminiszter, s folytatódtak a szovjet diplomácia vezetőjének tárgyalásai amerikai kollégájával is. Nagy figyelmet keltettek Barre francia kormányfő moszkvai tárgyalásai. MI VOLT A TÉMÁJA A SZOVJET—FRANCIA TÁRGYALÁSOKNAK? Raymond Barre francia kormányfő az úgynevezett nagybizottság, a két ország együttműködésének kérdéseivel foglalkozó magas szintű vegyes bizottság ülésére utazott a szovjet fővárosba. Tárgyalt szovjet kollégájával, Alekszej Kosziginnel és fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. A franBelgrad előtt... Julij Voroncov nyilatkozata Julij Voroncov, a belgrádi találkozón részt vevő szovjet küldöttség vezetője a TASZSZ tudósítójának elmondotta: — A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek alapos véleménycserét kell folytatniuk Belgrádban a helsinki záróokmány rendelkezéseinek gyakorlati valóra váltásáról, valamint a kölcsönös kapcsolatok további javításáról, az európai béke és bizA szovjet parlament rendkívüli ülésszaka elé Az eszmecsere tanulsága A Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáig már csak néhány nap van hátra. Október 4-én — pontosan négy hónappal az új alkotmánytervezet közzététele és országos megvitatásának kezdete után — összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Az alkotmánybizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyevvel, a bizottság elnökével, befejezte a vita eredményeit összegező és elemző beszámoló jelentés elkészítését, a megfelelő következtetésekkel és javaslatokkal együtt. Az ország a nagy eseményt várja. Tudjuk, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küszöbén álló ülésszaka a világközvélemény széles köreiben is élénk érdeklődést kelt. Mennyiben volt. gyümölcsöző ez a vita és milyen eredménnyel zárult? A személyes érdekeltségnek arra az őszinte megnyilvánulására, amelyet az állam alaotörvényének tökéletesítéséről folytatott vita során sokmillió ember tanúsított, az alkotmánybizottság hasonló őszinteséggel válaszol. Egyetlen megjegyzést vagy javaslatot sem szabad figyelmen kívül hagyni — jelentette ki a bizottság, s felhívta a minisztériumokat, hatóságokat, a párt- és tanácsi szerveket, hogy vegyék figyelembe a bírálatokat, és tegyenek intézkedéseket a helyzet javítására ott, ahol ez szükséges. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a demokrácia, a szabadságjogok kizsákmányolás törvényben problémájának megoldása a rögzített, tényleges megszüntetésével kezdődött — a munka szabadságának törvényes és gyakorlati megvalósításával. A Szovjetunióban — fajra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül — mindenkinek biztosítják azokat a szociális és gazdasági jogokat, amelyeknek megvalósítása nélkül az ember semmiféle más jogával és szabadságával nem élhet. Az új alkotmánytervezet a munkához való jogot kiegészíti a munka neme, a foglalkozás megválasztására való joggal, kiegészül a művelődéshez való jog, a társadalombiztosítási ellátásra, az ingyenes orvosi ellátásra, a pihenésre való jog. Sőt, a tervezet a lakáshoz való jogról is beszél. Az új alkotmány kiszélesíti és elmélyíti az állampolgárok politikai és személyi jogait. Az alkotmány humanitása az egyénnek a társadalom más tagjai érdekeivel szemben érzett tudatos magatartásán, az állam mindenki számára kötelező törvényeinek tiszteletben tartásán alapszik. Az új alkotmány kimondja, hogy a Szovjetunióban minden hatalom a néoé, s rögzíti, hogy az állami élet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára bocsátják. A vita lefolyását minden tekintetben sikeresnek mondhatjuk és jogosan tekinthetjük kimagasló eseménynek a szovjet társadalom életében, már csak azért is, mert az ország minden, vagy csaknem minden polgára a dokumentum társszerzőjének érezte magát. Annak a dokumentumnak. amelynek a jelentősége túlnő korunk keretein., Fjodor Brejusz • tonság megszilárdításáról és az enyhülési folyamat továbbfejlesztéséről. A belgrádi találkozón arra törekszünk, hogy megállapodjunk a további együttműködéssel kapcsolatos konkrét javaslatokban és ajánlásokban. A belgrádi találkozóra való elutazás előtt megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az európai országok döntő többségében a vezető körök azonosak, vagy hasonlóan ítélik meg a találkozó előtt álló feladatokat. Az európai országok széles közvéleménye is azt akarja, hogy a belgrádi találkozón kínálkozó lehetőségeket teljes egészében használják ki az enyhülés elmélyítésére és megszilárdítására. Julij Voroncov kifejtette, hogy jól ismertek a Szovjetuniónak és más, szocialista országoknak a nemzetközi béke megszilárdítására, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az államok közötti együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslatai. Természetesen a helsinki záróokmány rendelkezéseinek gyakorlati valóra váltása rendkívül fontos Európa jövője szempontjából. De ezt nem lehet rövid idő alatt megvalósítani. A belgrádi találkozónak a jövőre kell irányítani a figyelmét, de természetesen nagyon fontos és hasznos figyelembe venni a helsinki fórum óta eltelt két év alatt felhalmozott pozitív tapasztalatokat is. A belgrádi találkozó napirendjén nincs olyan kérdés, amelyet a Szovjetunió nem volna hajlandó megvitatni — jelentette ki Julij Voroncov. De ehhez az szükséges, hogy az ilyen vita konstruktív célokra irányuljon. cia kormányfő, aki egyúttal gazdasági és pénzügyminiszter is, elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és Franciaország között a jelenlegi ötéves tervben jelentősen növekedett a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés; a növekedés, az előző ötéves időszakhoz képest 300 százalék. A kereskedelem, amely francia oldalon 200 millió dollárnyi aktívummal zárult, tavaly elérte a 2,3 milliárd dollár forgalmat. A tárgyalásokon Barre miniszter- elnök közölte: Párizs uránt és földgázt szeretne vásárolni a Szovjetuniótól. Szó volt egy félmilliárd dolláros francia szállításról is: francia cégek gépeket és berendezéseket adnának el a tyumeni olajmezők feltárásához. .Döntés még nincs. A francia “cégek mellett nyugatnémet és japán vállalatok is részt vesznek a versenytárgyalásokon. A szovjet álláspont szerint egyszerre kell fejleszteni a kölcsönös kereskedelem mindkét oldalát, a fejlődésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Természetesen jó néhány nemzetközi kérdés is szóba került; mindenekelőtt azon a beszélgetésen, amelyet Leonyid Brezsnyevvel folytatott a francia kormányelnök. A párizsi Le Monde a moszkvai útról szóló kommentárjában leszögezte: a Szovjetunióban pozitívan fogadták a francia külpolitika egyes megnyilvánulásait, az enyhülés kérdésében tett állásfoglalásait. A lap utalt arra is, hogy a kilátásba helyezett francia leszerelési kezdeményezések — amelyekről a kormányfő nyilván részletesebben is beszélt a Kremlben — szintén jó fogadtatásban részesültek. VAN-E ŰJ FEJLEMÉNY A NYUGATNÉMET GYÁRIPAROS SZÖVETSÉG ELNÖKÉNEK ELRABLÁSA DOLGÁBAN? ____________________ A S chleyer elrablása óta kialakult hangulat hatására az NSZK parlamentje, törvényt fogadott el, amely veszélyesnek minősített időszakban megszigorítja a terrorista cselekményért elítéltek, börtönbeli őrizetét és a rabokat elszigeteli a külvilágtól. Fontos és figyelemre méltó nyilatkozatot tett a Schleyer- ügy kapcsán Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, aki újra leszögezte: Schleyer elrablása kalandorok műve volt. A terrorizmusnak semmi köze sincs a kommunista és munkásmozgalom harcához. Herbert Mies beszélt az antidemokratikus hisztériáról is, amelyet a jobboldal szít. A polgárháború kísérteiét idézik fel, de a baloldal elleni kereszteshadjáratra gondolnak. Ezért követelik az alkotmány megvédését, de éppen az alkotmánynak a rendkívüli és kivételes törvények útján történő hatálytalanítására gondolnak — mondta az NKP elnöke. Az elrabolt Schleyerről egyébként új fényképet küldtek fogvatartói, ezúttal egy párizsi újság szerkesztőségébe. Egyre határozottabb a gyanú, hogy Schleyert valahol Hollandiában, egy hajón tartják fogva. A kölni emberrablás mellett egy japán repülőgép eltérítése az újabb bizonyíték, hogy a terroristák céljai között harmad-, vagy negyed- rangúak a politikaiak. A japán repülőgéprablók fő követelése 6 millió dollár volt; néhány japán börtönben őrzött terrorcselekményekért elítélt személy kiadását a világsajtó mellékes követelésnek tekintette. A terror, az erőszak ideológiája olasz hívei, a külöttböző szélsőjobboldali csoportok is éppen most, a Schleyer-ügy idején kísérelték meg Bolognában az ultra-csoportok egyesítését. Sikertelenül — de a bolognai találkozó mégis fontos tanulsággal szolgált. Kiderült, hogy az ultrabal mozgalmak két dologban, a terrorista módszerekben és a vad kommunistaellenesség- ben mindig találkoznak. MIT JELENT A NYUGATNÉMET JOBBOLDAL KÉPVISELŐINEK PEKINGI LÁ- TOGATÁSA? ________________ A bonni kereszténydemokraták katonai szakértője, Manfred Wörner nem egyedül jelent meg Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes és vezérkari főnök szobájában. Két nyugalmazott bonni tábornok kísérte, meg egy volt NSZK-admirális. Ez a legújabb Bonn—Peking baráti tárgyalás a folytatása annak a világszerte feltűnést keltett kínai külügyminiszterhelyettesi nyilatkozatnak, amely a tavasszal a Springer- konszern leghangosabban enyhülésellenes lapjában, a Die VVeltben jelent meg. Ebben a szovjet békepolitikát rágalmazó írásban fejtették ki először Pekingben az NSZK- jobboldal használatára azt az elméletet, hogy a NATO és Peking jól megértheti egymást, hiszen egyazon támadó ellen kell készenlétben len. niök. Ugyanilyen nyíltan szovjetellenes szöveg hangzott fel most a legmagasabb rangú kínai személyiségek egyikének szájából. Teng Hsziao-Ping ezúttal már Nyu- gat-Euröpa, Japán és a.z Egyesült Államok közös stratégiai érdekéiről, a Szovietunió megfékezésének közös érdekéről beszélt. A kínai vezetés szovjetellenes vonala tehát, a múltheti botrányos események után, amikor Li Hszien- nien miniszte^elnök-helvettes egvmás után két afrikai vendég tiszteletére rendezett vai csorán mondott a szocialista közösséget, a Szovjetuniót rágalmazó, kirohanásokkal teli beszédet, új elemmel bővült. Gárdos Miklós
