Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
Új kutak Gödöllőn Percenként háromszáz liter A város vízellátási gondjait enyhítő, a Duna'menti Regionális Vízmű megbízásából, újabb kutat fúrnak a régi piac mögött. A Vízkutató- és Fúró Vállalat négy szakembere szorgoskodik itt, s amint azt Nagy Barna, vezető fúrómester elmondta, jelenleg 100 méteres mélységnél tartanak. A kút vízhozama várhatóan 250—300 lilét lesz percenként. Ezenkívül is számos munka vár még a vállalat dolgozóira városunkban. Az alsóparki nagy hozamú kutat is ők fúrták, amely percenként 640 liter vizet ad, s a geológiai vizsgálatok befejeztével a brigád Máriabesnyőre költözik, újabb forráshelyük az ottani vasútállomás szomszédságában, a csemetekert környékén lesz. M. M. Angliába készülnek A Vilgép Ktsz erdőkertesi öntödéjébe angol exportra gyártanak kerti bútorokat. A képen: Martin János és Csajgó imre asztallapokat önt. Agrártudományi Egyetem ki eredményesebb ICISZ-munkáérf Vitakörök, konzultációk ASZÓDTÓL A KOSSUTH-DÍJIG Archeológus és filoSógus volt 1892-ben, 80 évvel ezelőtt született, öt éve, 1972-ben hunyt el a magyarországi archeológia és klasszika-filológia Európa-hírű tanára, Moravcsik Gyula. ★ Aszódon született, algimnáziumi tanulmányait is itt kezdte el. Már diákkorában kitűnt nagy szorgalmával, a tudományos kutatások iránti érdeklődésével. Mint a Petőfi ifjúsági önképzőkör tagja, a tanrend szerinti magyar órákon kívül is fejlesztette tehetségét a szavalásban, képessegeit a szabad előadásban, stílusgyakorlatokban. Mint az akkori negyedik osztály tanulója, a Petőfi önképzőkör pályázatán dolgozatával első díjat nyert, melyet az 1906-os tanév záróünnepélyén a nagy- közönségnek is bemutatóié Az iskola állandó szavaló- ja volt. Egy 1905-ös iskolai ünnepélyen Vörösmarty Szózatát, 1906. március 15-i évfordulón Erdélyi Zoltán Március 15. című versét szavalta el. Általános tanulmányi szorgalmáért, a Petőfi önképzőkörben végzett kiemelkedő tevékenységéért, a tanári kar neki ítélte az akkor legmagasabb ösztöndíjat, az úgynevezett Csernyánszky-féle alapítvány 40 koronás összegét. Mivel Aszódon akkor csak négyosztályos középiskola volt, Budapesten folytatta tanulmányait, s 1910-ben kitűnő eredménnyel érettségi vizsgát tett. Az érettségi után beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti fakultására, s egyben tagja lett a tanárjelöltek Eötvös József Kollégiumának. 1910— 1914. között görög—latin— magyar szakon végzett és szerzett tanári oklevelet. Egyetemi évei alatt kiemelkedő szorgalmáért jutalomként római tanulmányúiban részesítették. Ledoktorált, s még abban az évben behívták katonának. A keleti frontra küldték, 1915-ben hadifogságba esett, melyet részben Kraszno- jarszkban, részben Irkutszk- ban élt át. Hazakerülve. 1920-ban helyezkedett el a Mária Terézia leánygimnáziumban. 1921-től kezdve érdeklődése a kutatómunka felé fordul. Négyéves kutatótevékenységének eredménye: 1924-ben egyetemi magántanár lett. 1932-ben egyetemi rendkívüli tanár, 1936-ban pedig a görög filológiai tanszék vezető profesz- szora. 1945-ben lett akadémikus, 1949-ben Kossuth-díjai kapott. Tudományos érdeklődése az egyik legnehezebb korszakra, a korai középkorra irányult. A nomádvilággal kapcsolatos jól megalapozott kutatásai számos olyan eredményre vezettek, amelyek a modern archeológia- és történetírás számára nélkülözhetetlenek. Megkísérelte a népeket a földrajzi helyzetük kölcsönhatásában vizsgálni, ősi kultúrájukat társadalmi struktúrájukból megmagyarázni. Kutatásai a magyarság őstörténetével is összefüggésben voltak. Foglalkozott a honfoglalás előtti magyarok vándorlásával az orosz sztyeppéken, a hunok történetével, társadalmi berendezkedésével, életmódjával, hadi taktikájával. Kutatásai kiterjedtek az Attila halálával kapcsolatos bizánci forrásokra, s megírta Attila halála a történelemben és mondákban cíniü tanulmányát, megjelentek az Attila és Buda, A hun kérdés mai állása, Attila és hunjai című munkái is. Több mint egy évtizeden át foglalkozott a hunproblémával. Kutatómunkásságának másik fő területe az onogurok és Magyarország. (Az onogurok bolgár—török népek törzs- szövetsége az 5. és 6. században, amelybe a magyarság ősei is beletartoztak, amikor az Azovi-tengertől északkeletre éltek.) Elemezve a nép- vándorlást és az onogurok őshazáját, hozzájárult a magyarság őstörténetének jobb megismeréséhez. Foglalkozott a magyar név eredetével, az Árpádok származásával. A Bizánc és a magyarság című műve 1971-ben a Szovjetunióban is megjelent a Voproszi Istorii szaklapban. ★ Mint tanszékvezető tanár, kiváló tanítványokat nevelt, köztük Gyóni Mátyást, aki 1939—1942 között az aszódi gimnázium tanára volt, később a középkori történelem egyetemi tanára. Moravcsik Gyula tagja volt a bolgár, a bajor, az NDK, a belgrádi és az athéni tudományos akadémiának. Munkásságát a rendkívüli szorgalom, a céltudatosság. a kutatói fegyelem és a fáradhatatlan munka jellemezte. Mindezeket egész, hosszú életpályája során érvényesítette. Kardos Győző Szilasmenti siker Országos döntő A KISZ Pest megyei Bizottsága a hétvégén rendezte meg a megyei ifjúmunkásnapok alkalmából a kispályás férfi labdarúgó- és női kézilabdabajnokságot. A labdarúgást járásunk csapata, a Szilasmenti Egyesült Termelőszövetkezet KISZ-szervezetének együttese nyerte el, s ezzel bejutottak az országos döntőbe. A nőknél a dabasiak végeztek az első helyen. A kétnapos Pest megyei ifjúsági találkozón rendezték a PIT Kupát is, amelyet másodszor is a Gödöllő és Vidéke Általános és Fogyasztási Szövetkezet labdarúgócsapata nyert el. A KISZ járási bizottsága október 16-án, vasárnap atlétikai szabad napol szervez, amelyen az Edzett ifjúságért mozgalom követelményeit teljesíthetik a fiatalok. A GEAC- pályán, délelőtt. kilenc órakor kezdődő sportnapon valameny- nyi KISZ-alapszervezet tagjai részt vehetnek. Haj-un József Ga gamácsán Hajlun József, az ismert sakkozó ad szimultánt Galga- mácsán, a művelődési ház ifjúsági klubjában október 14- én, pénteken 17 órakor. Nevezni a helyszínen lehet. Kedves emlék Nyugdájasiaíáfkozó Az elmúlt napokban Gödöllőn, Isaszegen, Pécelen, Aszódon és Gyomron kézbesített nyugdíjastalálkozóra invitáló meghívólcat a posta. A Pest megyei KISZÖV nyugdíjasbizottsága a szövetkezetek gödöllői, területi szervével közösen nyugdíjastalálkozót szervezett a Gödöllő étterem különtermében. A jól sikerült összejövetelt a szövetkezetek is támogatták. A vendéglátóipari dolgozók 'is kitettek magukért, akik megkülönböztetett udvariassággal szolgálták ki a vendégeket. Hetvennél többen jöttek ösz- sze, sajnos, a monori szolgáltatóktól nem volt jelen senki. Ügy látszik, ott még nincs nyugdíjas. Étkezés közben megelevenedett a múlt, a nyugdíjasok arról beszélgettek, hogy mennyivel más az élet ma a szövetkezetekben, mint amikor még a mozgalom alapjait vetették meg. Berencsi János, a Gödöllői Építőipari Szövetkezet elnöke javasolta, hogy a jövőben évente két alkalommal rendezzenek nyugdíjastalálkozót, s kis ajándékkal is kedveskedjenek az öregeknek. A kedves, együtt-töltött órák emléke biztosan sokáig él majd a nyugdíjasak emlékezetében. és a következő találkozón még többen lesznek. Csiba József A tanévkezdés ugyan félidőben éri a mozgalmi évet, de az ötödéves tanulmányaikat befejező és megkezdő évfolyamok miatt az egyetemi KlSZ-szervezet is újrafogal. mázzá a feladatokat. Erre az idén annál is inkább szükség volt, mert az egyetemi küldöttértekezleten megválasztott KISZ-vezetőknek mintegy háromnegyed éves mulasztást kellett pótolniuk az egyetemi KISZ-bizottság akcióprogramjának meghatározásával. Némely KISZ-vezetők, munkastílusáról szólva azonban ismét csak sajnálatos tény, hogy a tanév elején megtartott vezetőképzőn csupán ötvenszázalékos volt a megjelenés. Ez elszomorító még akkor is, ha a távolmaradásnak olyan indokai vannak, mint hogy júniusban már késő előkészíteni a vezetőképzőt, mert ilyenkor már minden hallgató kialakított^ nyári programját. És hogy a vezetőképzőnek az utolsó pillanatig sem sikerült megfelelő helyet találni. Mert igaz, hogy az előkészítést jóval korábban kell megkezdeni, de az is, hogy a KISZ-megbízatás még nyár végén is kötelez valamire. Igaz, a még meglévő hiányosságokat nem lehet az újonnan választott KISZ-vezetők nyakába varrni, mert ők terveikhez inkább bizalmat érdemelnek, különösen'akkor, amikor két olyan nagy akció jellemzi az elkövetkező időszak KISZ-munkáját, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom GO. évfordulójának méltó megünneplése és a XI. VIT-re való felkészülés. A szervezeti életben újratermelődő gond nemcsak a KISZ- vezetők, hanem sokkal inkább a tagság aktivizálásával kapcsolatban jelentkezik az idén is, hiszen a szükségszerű gyakorlattá vált mezőgazdasági munkák ismét kiesést okoznak, főleg akkor, ha az évfolyamok nem azonos időben mennek ki dolgozni. A szorgalmi időszak, a tényleges KISZ-munkára fordítható idő rövid. Ilyen körülmények között kell találni, s lehet is találni minden KISZ- tag számára feladatot. A KISZ- bizottság akcióprogramja széles tárházat ad ehhez, érinti a tanulmányi, szakmai munkát, a politikai képzést, a tömegsportrendezvényeket, a klubmozgalmat, a közművelődést, a társadalmi munkakakciókat, az építőtáborozást, a szervezeti életet, a kollégiumi tevékenységet, az érdekképviseletet, a nemzetközi ifjúsági diákmozgalmat, a külügyi kapcsolatokat és a gazdasági jellegű kérdéseket. Az akcióprogramban kiemelt jelentőségű, hogy első ízben különválasztották a hallgatói és az oktató-dolgozói munka- területet. A programtervezet legkritikusabb pontja a pinceklub kérdése, mert jelenleg nincsenek meg a személyi és a tárgyi feltételek ahhoz, hogy a klub rendszeresen működjön. Ez sajnos, visszatérő gond, évek óta hallgatói óhajok, és panaszok szülője, mégis érthető, hogy beláthatatlan bonyodalmakat előz meg, ha a pinceklub addig nem működik rendszeresen, amíg a klubvezetőség és a KISZ-bizottság köz- művelődési reszortosa nem tudják garantálni ennek zavartalanságát. Persze lehet, hogy ehhez több segítségre volna szükségük. Érdekes jelenségre figyelt fel az egyetemi KlSZ-bizott- ság, amikor az öntevékeny együttesek és körök programjainak kialakításához olyan javaslatot tett, hogy azok láthatóan a KISZ-en belül működjenek, együtt készüljenek a KISZ-bizottsággsI az ünnepélyekre és a különböző akciókra, s ne különálló kis szervezetek legyenek szervezeten belül. Ez reális igény és megszívlelendő tanács a körök és együttesek művészeti és ifjúsági vezetői számára. Nagy- feladat az idén is a KISZ-vezetőknek, hogy hatékony információs hálózatot építsenek ki, mert mit érnek a különböző szinteken születő jó elképzelések, ha azok valamelyik információs lépcsőfokon megállnak. Ezen a téren továbbra is sürgető teendő a tanszéki képviseleti rendszer megfelelő működtetése, így mindenekelőtt a képviseletet ellátó hallgatók felkészítése, arra, hogy ismerjék és alkalmazzák a munkájukhoz szükséges rendeleteket és szabályzatokat. Hiszen sem az állami vezetésnek, sem az évfolyamoknak nincs szükségük a tanszékeken, esetleg feleslegesen okvetetlenkedő hallgatói képviselőkre. Az egyetemi KISZ-bizottság 1977/78. évi akcióprogramja leszögezi, hogy minden hallgatónak kötelessége a politikai képzésbe bekapcsolódni. Ehhez vitakörök, konzultációval egybekötött előadások és a KISZ- vezetőképző tanfolyam szolgáltatnak lehetőséget. Ez utóbbinak remélhetőleg végre hatékony formát találnak majd, mivel a tervek szerint ebben a félévben 60 hallgató részére, heti két órában itt, az egyetemen, kari és évfolyamszintű vezetőképzést indítanak, ahol a szervezeti szabályzattal, konkrét esettanulmányokkal és egyéb hasznos ismeretekkel foglalkoznak majd. És ami a legfőbb, hogy a megjelenést nagyon komolyan fogják venni! . Az akcióprogram sporttevékenységet tárgyaló része kitér arra, hogy mindkét félévben egy-egy tömegsportnapot rendeznek, különböző sportágakban mindenki összemérheti az erejét. Az erőkifejtésre persze, jó alkalmat kínálnak a társadalmi munkaakciók is, ezek közül is elsősorban a torna- csarnok építése, amelybe még építőtábori tevékenységgel is besegítenének a hallgatók, de sajnos, eddig még nem közölték a KISZ-bizottsággal, hogy konkrétan, milyen feladatokat vállalhatnának. Addig majd a várospak. segítenek a kultúr- ház építésében. Pedig milyen jó lenne még időben egyeztetni a tornacsarnok építéséhez szükséges társadalmi munkákat! És, ha sok is a terv az akció- programban, a leglényegesebbek megvalósítása remélhetőleg utoléri a mozgalmi évet, s nem marad terv a következő időszak akcióprogramjában is. Tormai László Élstköze'bsn Látogatóban Verssgen A Tanácsakadémia hallgatói látogattak a minap Veresegyházra, hogy megismerkedjenek a község életével, a közművelődési munkával. Először Pásztor Béla, a helyi tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket a közművelődési intézményekről, a várható fejlesztésről, a köz- művelődésben tevékenykedő szakemberek élet- és munka- körülményeiről, a tanácsi irányítás módszereiről. A művelődési központ igazgatója, Furuglyás Géza, a társ- intézményekkel, az iskolával és a községi könyvtárral való együttműködésről szólt. A közös közművelődési feladatok három csoportba sorolhatók: hagyományápolás, a művészeti csoportok ehhez kapcsolódó tevékenysége, s az iskolával való együttműködés. Az együttesen fenntartott kiscsoportok munkájának lényege, hogy az iskolán kívüli művelődést segítsék. Szóba kerültek a művelődési központban az utóbbi időben kipróbált új módszerek, az előtérkísérlet, a nemrégiben szervezett közművelődési klub, amely az üzemekkel tart kapcsolatot, és a szocialista brigádok körében végzett közművelődési munkát fogja össze, valamint az Űj Tükör-klub. Bazsikné Kővári Krisztina, a könyvtár, Tóth József, az előtérben végzendő közművelési munkáról beszélt, majd a vendégek meglátogatták az óvodákat, az épülő községi sportte. lepet, ABC-áruházat, s az iskolát, ahol Gyenise Ferenc igazgató ismertette az intézmény munkáját. Expódra gyártják a ruhákat A Budapesti Népiruházati Szövetkezet erdőkertesi részlege az idén gyermek és felnőtt ruházati cikkekből mintegy 30 ezret szállít a Szovjetunióba és az NDK-ba. A kép előterében látható Veréb Lászlőné gyermekruhát állít össze. Űj részleggel bővült a szövetkezet. Az építkezés és berendezés csaknem másfél millió forintba került. A világos, korszerű helyiségekben újabb húsz asszony kapott munkát. N Barcza Zsolt felvételei I 1
