Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ÉS CEGuTb VÁ KOS PBSZfeRE XXI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1977. OKTÓBER 12., SZERDA Érvényesüljön az árszabály zó szerep A város élelmiszer-ellátása állandóan a középpontban le­vő, fontos téma. Ezt tudva, tűzte a városi tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén napirendre a termelés-, ellátásfelügyeleti osztály ez irányú tevékenységét. Szily György megbízott osztályve­zető jelentése megállapította, hogy Cegléden az alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeinek megfelelő mennyi­séget és választékot kínálnak boltjaikba a kiskereskedelmi vállalatok. A húsellátás a lehetőség megszabta keretek között mo­zog, a szállítások — a rende­léseknek megfelelően — rendszeresek. A töltelékáruk választékát az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek húsüzemeinek készítményével, lehet szélesíteni. Sajnos, a ceglédi húsüzletek korszerűtle­nek, a lehetséges átalakításo­kat elvégezték, de az öreg épületekben működő boltokat már nem lehet tovább bővíte­ni, korszerűsíteni. A tejellátás­ban átmeneti gondok addig je­lentkeztek. amíg a Ceglédi Tejipari Közös Vállalat új üzemében ki nem tapasztal­ták az automata gépsorok ke­zelését. A két tejipari vállalat közreműködésével az is- kolatej-ellátást ebben a tanévben is megszervez­ték. A kenyér- és péksütemény a Pest megyei Tanács 3-as számú Sütőipari Vállalatánál készül. Kedvező változást ho­zott a Kossuth Ferenc utcá­ban felújított, korszerűsített pékség és mintabolt. A válla­lat még két üzemének mo­dernizálását tűzte célul, s ez­által több és ízletesebb pék­árut süthetnek. Konzervfélék­ből szegényes volt az ellátás, és ezt az üzemi és napközis konyhák egyaránt panaszolták. Megfelelő beszerzéssel változ­tatni kell ezen. Üdítő ital bősé­ges választékban, elegendő mennyiségben kapható, ám bo­rokból inkább a drágább faj­tákat tartják és a sörellátás nem elégíti ki a keresletet. A boltokban egyre több a mélyhűtő, tökéletesedik a hű­tőlánc, megfelelően tárolhatják a hús-, mirelitkészítményeket és a tejtermékeket. A zöldség­ellátás javítását szolgálja, hogy a Zöldért Vállalat hely­beli kirendeltségén 1980-ig felépül egy 250 vagonos burgonyatároló. Még ebben az évben megnyí­lik a Rákóczi út és a Szövet­ség utca sarkán a 350 négy­zetméter alapterületű cseme­ge-élelmiszerbolt. 1980-ra ter­vezik felépíteni a Károlyi la­kótelepen a 600 négyzetméte­res ABC-áruházat és a zöld­ség-gyümölcs üzletet. A terv­időszak végén ABC-áruház- zal gyarapodik a Malom tér is. A zöldség-, gyümölcsellátás­ban fontos szerepet tölt be a Abony és Nagykőrös csapta vszét Fekete újabb versenyt nyert ATLÉTIKA: A Ceglédi VSE atlétája, Fekete Tibor megnyerte a Budapesti Atlétikai Szövetség által első ízben kiírt ifjúsági 15 kilométeres futó Budapest- bajnokságot. Fekete mindjárt magához ragadta a kezdemé­nyezést. Nagy iramot dik­tált, így nem tudott senki sem vele tartani. Végül csak­nem kétperces előnnyel, első­két futott be a célba. 1. Feke­te 49:18,8 mp. 2. Sály (Duna­újváros) 51:02,4 mp. LABDARÚGÁS: Az országos tartalékbajnok­ságban: Szolnoki MÁV II.— Ceglédi VSE II. 3:1. Góllövő: Nagy. Az országos ifjúsági bajnokságban: Szolnoki MÁV —CVSE 2:0. TÖMEGSPORT: Azok a versenyző dolgozók, akik első helyezést szereztek a Vasas-sportnapon, képvisel­ték megyénket a szakmák kö­zötti országos sporttalálkozón. Pest megye válogatottja hét pontot szerzett, az ÉVIG ceg­lédi gyáregységének sportoló^ révén: Hegedűs Ágota és Za- kar János magasugrásban, Radnóti Géza 400 méteres sík­futásban szerzett helyezést. KÉZILABDA: A megyei női bajnokságban a ceglédiek győzelemmel vet­ték a legutóbb akadályt: Ceglédi VSE—IM. Iklad 9:5 (4:1) CVSE: Steffner — Csendes Józsefné (3), Hódos (5), Vigh, Kiss, Farkas, Katona (1). Cse­re: Lengyel, Szelei. Az első félidőben kitűnően védekezett és csak egy gólt kapott a CVSE. Az esetek többségében a lányok támadá­saikban gólhelyzetig jutottak. A Cegléd végig vezetve, biz­tosan nyert. Jók: Hódos, Csendesné, Steffner. Farkas. Ifjúsági eredmény: CVSE— IM Iklad 13:1 (8:0). Góldobók: Bencsik (4), B. Kovács (3), Dobozi (3), Dan- csó (2), Gyöngyösi (1). A járási kézilabda-szövet­ség irányításával folytatódott a járási összevont kézilabda- oajnokság. A nőknél a Nagy­körös szinte, már behozhatat- lannak tűnő előnnyel vezet, míg a férfiaknál az abonyiak vezetik a sort. Eredmények: Nők: Ceglédi Mezőgazdasági DSK—Űri 8:6, Alsónémedi—Cegléd 8:7, Nagykőrös—Vecsés 9:7, Gyál —Nagykőrös 9:7 (!), Vecsés— Alsónémedi, mivel a vendé­gek nem álltak ki, a két pon­tot a Vecsés kapta. Alsóné- meditől két büntetőpontot is levontak. Gyál—Űri 19:4, Űri —Vecsés 14:10, Cegléd—Ve­csés 12:11, Nagykőrös—Vecsés 14:8. AZ ÉLMEZŐNY ALLASA 1. Nk. Kinizsi 9 8—1 152- öl 16 2. Őri 10 5 — 5 88-103 10 3. Ceglédi Mg. 10 4 — 6 94-122 8 Férfiak: Üllő—Vecsés 28:18, Albertirsa—Vecsés 29:25, Al­bertirsa—Herdán 17:14, Abony —Üllő 30:22, Karatetétien— Abony 17:12, Üllő—Herdán 23:18, Karatetétien—Albertir­sa 23:23, Abony—Vecsés 51:30 (!), Albertirsa—Karatetétien 20—19, Abony—Vecsés 36:21, Hernád—Vecsés 22:16, a Ka­ratetétien—Üllő mérkőzésre a vendégek nem érkeztek meg. az Élmezőny Állasa : 1. Abony 2. Albertirsa 10 7 1 2 239-182 15 10 6 1 3 211-191 13 3. Karatetétien 10 5 1 4 182-187 ll U. L. Ma délután Barátságos labdarúgó-mérkőzés Vasárnap a Ceglédi VSE itt­hon játssza bajnoki mérkő­zését, a Balassagyarmat el­len. A CVSE labdarúgói ezért is vívják előkészületi talál­kozójukat hazai pályán: szer­dán. ma délután fél három­kor a Rákóczifalva együttesét fogadják. ZÖLDÉRT- és az ÁFÉSZ. A felvásárlásban és az értékesí­tésben jelentős mértékben előreléptek A garantált felvá­sárlási árak a termelőszövet­kezeteknek nagyobb értékesí­tési biztonságot jelentenek, nö­velték a termelési kedvet. Ja­vult a lakosság ellátása, diny- nyéből, paradicsomból, pap­rikából olcsó árusítási akciót tartottak. A szabadpiacon ál­talában tavasszal magasak az árak. Kevés a primőr, rend­szeresen hoznak a fővárosból, ahelyett, hogy helyben ter­melnék. A kiskereskedelem jó ki­egészítője az állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi tevé­kenységnek. Ezeknél és a kis­termelőknél választékosabb, jó minőségű áru kapható, kedvezőtlenül hat, hogy a fővárosi kiskereskedők jelen­tős menyiségű árut visznek el a városból. A jövőben a sza­badpiaci felvásárlás szabályo­zására kell törekedni. A szövetkezeti és az álla­mi szektornak be kell töl­tenie ármeghatározó sze­repét a megfelelő felvá­sárlással és értékesítéssel. A Cegléden működő 139 kis­gazdaság főleg növénytermesz­téssel, kertészkedéssel és ál­lattenyésztéssel foglalkozik. Becsült évi termelési értékük 20 millió forint. A szabad ide­jüket hasznosan töltő nyugdí­jasok és dolgozók rétege en­nél sokkal szélesebb. A het­venes évek eleje óta megnö­vekedett a kistermelők szá­ma, sokan vásárolták hétvégi telket, s számuk ma már 3 ezer 500-ra tehető. Jelentős szerepet töltenek be a lakos­ság zöldséggel, gyümölccsel való ellátásában. Az ÁFÉSZ keretében mező- gazdasági szakcsoport alakult, ennek működése egyelőre for­mális. Célszerű minél széle­sebb körben alkalmazni a kis- kertesek körében a három év­re szóló szerződéseket. Ily módon lehet szabályozni az árutermelést, felmérés alapján teremtve meg a kereslet-kí­nálat egyensúlyát. Ennek az irányító szerepnek mind job­ban érvényesülnie kell a jö­vőben. T. T. FÉLIDŐBEN A SZÜRET Jói haladnak az őszi vetéssel TÖRIK A KUKORICÁT A kocséri Üj Elet Termelő­szövetkezet paradicsomföldjein az idén nagyrészt paradicsom­szedő kombájnok takarították be a termést, amely olyan bő­séges volt, hogy kézi szedéssel is kellett a gépeket segíteni. A termésből 435 vagonnal szállí­tottak a konzervgyárnak. A szőlőszüretnek a felénél tartanak, pedig szorgalmasan dolgoznak a gazdag termés be­gyűjtésén. A munkában a tsz valamennyi részlege és az isko­lák is segítenek. Ott szüretelt már két hétig a nagykőrösi Arany János Gimnázium 90 diákja, a kocséri Gábor Áron iskolának több osztálya. Most a hét végén az abonyi gimná­zium és a nagykőrösi leánykol­légium diákjai segítettek. Ed­dig 46 vagon szőlőt szüreteltek le. Minden hektár átlagosan 100 mázsa termést ad, s a must többnyire 16 cukorfokos. A tsz-ben hozzáfogtak a ku­korica töréséhez is. Mindezek mellett szépen haladnak a még hátralévő szántásokkal és az őszi gabona vetésével. Rozsot 234 hektárnyit vetnek, s már 144 hektáron a földben van a mag, búzát 171 hektáron, árpát pedig 109 hektáron termelnek. A héten a búza vetését is meg­kezdik. A tsz nagy és korszerű szarvasmarhatelepén is jól fel­készültek a jószágok téli ellá­tására. A szálas takarmányhoz nagy mennyiségű silótakar­mányt készítenek. Saját üze­mükben lucernatermésükből vagonszámra gyártják a lucer­nalisztet, melyet részben fel­etetnek, részben eladnak más gazdaságoknak. K. L. Pályázat fiataloknak a Nagy Október jegyében A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat szakszervezeti bizottsága — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére — pályá­zatot írt ki harmincévesnél fiatalabb dolgozói számára. A pályaművek készítőinek arról kell számot adniuk, mit je­lent számukra, életükben az októberi forradalom győzel­me. Az eredményhirdetést és a pályadíjak kiosztását a no­vember 7-iki ünnepség kap­csán tervezik. PECSÉT, JELVÉNY, EMLÉKLAP Várják a látogatókat a múzeumban Tájak, korok, múzeumok címmel országos honismereti akció indul, melyben Abony és Cegléd is érdekelt. Rövide­sen a Kossuth Múzeum falán megjelenik az emlékbélyeg­zést jelző tábla. A látogatha­tó természetvédelmi terüle­tek, műemlékek, múzeumok jegyzéke, a hozzá kapcsolódó térképpel együtt, megvásárol­ható a múzeumban. A mú­zeumi és műemléki hónap ke­Cegléd a hazai lapokban A Szolnok megyei Néplap, a Nógrád és a Békés megyei Népújság szeptember 14-i szá­mában Kossuth születésének 175. évfordulója tiszteletére rendezett ceglédi ünnepségről is olvashatunk. ★ A Népszabadság és a Magyar Nemzet szeptember 24-i _ szá­mában közli Salomvári László­nak, a Ceglédi Állami Tangaz­daság műszaki gazdasági ta­nácsadójának a Munka Érdem­rend arany fokozatával való kitüntetését. ★ A Szolnok megyei Néplap a ceglédi születésű Várkonyi Ist­vánra emlékezik. ★ A Rádió- és Televízióújság 40. számában Verskép — kép­vers címmel Koltói Ádám ceg­lédi tanár tollából közöl érde­kes elemzést. . ★ A Képes Újság szeptember 17- i számában Kossuth nyomá­ban című túra eredményeiről számolnak be, melyet többek között Ceglédre tettek a nevét viselő szocialista brigádok. ★ A Villamosgép szeptem­ber 19-i számában az ÉVIG ceglédi üzemében tartott kis­mama-találkozóról kapunk hírt. ★ A Szabad Föld szeptember 18- i számában Karai Sándor­ral, a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz ezüstkoszorús brigád­tagjával folytatott beszélgetést közli. ★ A Magyar Ifjúság 41. számá­ban a ceglédi Dózsa Klubban megrendezett NlP-napokról ol­vashatunk beszámolót. Az amatőrfilmesek munkáját is értékelik. ★ A Múzsák ez évi 3. számában az országban lévő Kossuth- szobrokról jelent meg képes beszámoló. ★ A Nők Lapja 40. számában Biztosítsuk a szocializmushoz méltó öregkor feltételeit cím­mel ceglédi hozzászólás látott napvilágot. M. T. . rétében induló kezdeményezés alkalmából a múzeumot láto­gatók bélyegzést kérhetnek igazolásul. A közeljövőben beszerezhető lesz a díjmen­tes részvételi lap a múzeum portáján. A feltételek teljesítése ese­tén 1978-ban arany, ezüst, bronz fokozatú jelvényt kap­hatnak a résztvevők. A cso­portok, szocialista brigádok, kollektívák emléklapban ré­szesülhetnek. Ez az akció ahhoz is hozzá­járulhat, hogy városunkat alaposabban megismerjék az ide látogatók. Rajtunk is mú­lik, hogy történelmi értékein­ket miként tárjuk az érdeklő­dők elé. M.T. Ta’álkozás Patkós Irma művésznővel Ma, október 12-én délután 15 órai kezdettel a Pest me-* gyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi Délibáb eszpresszójá­ban, a XVII. kulturális napok eseményeként művész—közön­ség találkozóra kerül sor. A vállalat nyugdíjasai számára rendeznek irodalmi délutánt, amelynek vendége a Cegléden élő idős színművésznő, Patkós Irma lesz. Viláqjárd Farkas Sándor „A NEMZETI ÖRÖK VÍSZ­SZAJÖTTEK hármassan rend­ben czeglédi czigány muzsi­kával” — írta Ferenchich Jó­zsef tiszttartó 1849. április 15- én naplójában. A csapat a berceli fogadónál járt, ami­kor lovasok nyargaltak a hír­rel a városba, a nép félbe- szerbe hagyta a munkát, az asszonyok a szabadtűzhelyes konyhát, a gyerekek a játé­kot. a kézművesek a szerszá­mot, rohantak a városháza elé fogadni Asbóth Lajos ezredes fürge nemzetőreit, a császári hadsereget mindennapos raj­taütésekkel nyugtalanító hő­söket, akik Pest alatt tüntető- mozgásaikkal az egész hon­védsereg jelenlétét keltették, holott az csak egy gyenge hadtest volt. a magyar főerő Vác alatt állt. A városi ta­nácsot hamarjában összehív­ták, ott várakoztak Csizma­dia Mihály főbíró úrral a Pi­actéren, a nemzetőrök villo­gó fegyverekkel a vállukon be is vonultak porosán, mosoly­gósán, szilái muzsikára, szólt a Farkas Jóska zenébandáia A tolongásban ott sodródott Posár Csuka Erzsi, a szoknyá­dba kapaszkodó, kerekre nyílt barna szemű Sanyi fiával, a prímás szemefénvével. a ké­sőbbi világjáró hegedűssel, Európa, Amerika és Ausztrá­lia ünnepelt muzsikusával, a hírneves Farkas Sándorral, aki tizenkét tagú zenekará­val a száz év előtti Cegléd büszkesége volt. A gyerek csak az apját nézte, mint haj­ladozott apró , térdhajlítgatá- sokkal az induló ritmusára. A szabadságharc indulóktól volt hangos, indulók kísérték a szuronyrohamokat és a nagy meneteléseket. Híres zene­szerzők versenyeztek egymás­sal, ki tud pezsdítőbb dalla­mot fújatni, harsogni a kato­náknak. A Rákóczi-induló volt a legkeresettebb, dallama va­lamikor a középkorban kelt szárnyra, de friss volt min­den időkben és elavulhatat- lan mindmáig. A harcok elül- tével is szóltak az indulók, ha máshol nem. hát a fogadók­ban, kávéházakban. A cigány­bandák mindig indulóval kezd­ték műsorukat. A ceglédi Vad­ember fogadónak száz évvel ezelőtt Farkas Sándor volt a prímása, saját szerzésű indu­lói a ma is álló, iskolává ala­kított nagy épület kávéházá­ban zendültek föl először. Mert nemcsak kiváló hegedűs volt, hanem remek zeneszerző is. ZENEI PÁLYAFUTÁSÁT apjánál kezdte, korán túlszár­nyalta a hírneves cigányo­kat, messze földön keresetit volt a lakodalmakon és a tánc- mulatságokon. Harmincéves korában egy élelmes ügynök szervezte az első európai hang- versenykörútját. Hírnévvel és pénzzel megrakottan tért ha­za bandájával. Később a vén kontinensről átrándultak Ame­rikába. Az Ohio folyó part­jain, a dombok aljában elhú­zódó Cincinnatiban, a Nyugat királynője városában aratta újvilági első nagy sikerét. A ceglédi népi zenekar nevét lelkesen hirdették az ameri­kai újságok és nagy várako­zással fogadta New York ze­nekedvelő közönsége. Utána Philadelphiában éljenezték, s arany hegedűvonóval tüntet­ték ki Farkas Sándort. A sajtó varázshegedűnek minősítette a ceglédi prímás hangszerét, virtuóznak a személyét. Hangversenyezni az Indiai­óceánon hajóztak át 1883-ban. November 25-én adtak búcsú- hangversenyt a Népköz tánc­termében. „Hogy ismét búcsút vegyen tőlünk, midőn a távo­li Ausztráliába megy. hogy varázsheaedűjével hírt és be­csületet szerezzen a magyar népnek. Műsora: Isten áldd meg a magyart, a Rákóczi-in­dulóval összekötve. Nagy ma­gyar ábránd Sinnyeitől, Friss csárdás Farkas Sándortól, a Teli Vilmos operából Rossi- nitől, a Piccikato polka Stra- usstól. Le petit Bleu francia valcer Leopold Venceltől, A portiéi néma Alberttól, Ma­gyar népdalok, Tete a fete leg­újabb francia polka Rabini- tól, Magyar induló Farkas Sándortól’'. A IIOSSZŰ TÁVOLLÉT UTÁN itthon már várba a kecskeméti szerződés. 1894- ben hazai hangverseny körút­ra indult és a tiszta jövede­lem felét a fővárosban fölál­lítandó Kossuth-szoborra szán­dékozott fölajánlani. Legutol­só, országra szóló szereplése a századfordulón, a budapesti millenniumi kiállításon volt, a városligeti Ösbudavárban. A kiállítás rendező irodája az ország legjobb cigány bandái közül az övét választotta. A szerződést maga Szekula ve­zérigazgató hozta Ceglédre. Tiszteletére a Vadember fo­gadóban mutatta be művésze­tét a zenekar. A ceglédi születésű Farkas Sándor 1906-ban hunyt el, agyvérzésben. Sírján hatal­mas, fekete márvány obeliszk áll, a Kálvária temetőben. Fölirata hirdeti a hajdan volt aranyvonós prímás emlékét. Hídvégi Lajos Kielégítő az élelmiszer-ellátás Amit elvett elrejtette múltán a tulajdonos a pénz­tárcát kereste, s nem találta ott, ahol hagyta, hanem a szekrény tetején, üresen, a sé_ táló Tönkolre terelődött a gyanú. Amikor a fiók vezetője tudatta vele, hogy értesítették a rendőrséget, elő is került rögvest a lopott holmi, Tönköl Károly harisnyájából. A többszörösen büntetett előéletű embert most nem jog­erősen 8 hónapi elzárásra, 1 ezer forint megfizetésére bün­tették. Árut hoztak augusztus 8-án, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ceglédi fiókjának raktárához. Tönköl Károly harminchét éves rakodómunkásnak az lett volna a feladata, hogy segít­sen, de ő máson törte a fejét, s felfedező útra indult, a nyi­tott ajtajú, a raktárból nyíló öltözőbe. Az öltözőben, a szé­ken egy pénztárcát pillantott meg, — nem is hagyta ott, csak úgy. Kivett belőle néhány ötszázforintost, meg egy kari-1 kagyűrűt. Amikor kis idő I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents