Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

xMmap IS1?? OKTOBER 11., KEDD Ötvenéves a 100% Tamás Aladár könyve a KA1P legális folyóiratáról Életmódunk szerepét vizsgálja az életmód alakulásában. Mindezt hatalmas kutatási anyag, sok ezer em­ber véleménye és adatai alapján, gazdag iro­dalom felhasználásával írta meg a szerző, aki­nek a legfőbb problémája az volt,- hogy a tel­jes kutatás gigantikus áradatából, kiválasz- sza azt, amit fontos közölni. Talán a második rész — ami az anyagi lét életszervező értelméről és az élet anyagi fel­tételeiről szól — a legjobb példa arra, ho­gyan tudott a szerző „úrrá lenni” a tények és adatok áradatán. Ennek az igen összetett prob­lémának a tárgyalásánál ugyanis valóban ren­geteg tényanyagra van szükség ahhoz, hogy megbízható, vagy legalábbis megközelítőleg megbízható, kép alakulhasson ki. A mintegy 250 oldalas fejezet — nem kis számú — táb­lázatai és statisztikai áttekintései szinte megkönnyítik az olvasónak, hogy követhesse a szerző gondolatmenetét. Losonczi Ágnes az anyag teljes ismeretében és mondanivalója céljának pontos tudatában „találhatta el” itt — és lényegében a többi fejezetben is — a té­nyek és adatok közlésének optimális meny- nyiségét. És azért sikerült neki, az anyag- és adat­gazdag 800 oldalt úgy megírni, hogy az átlagol­vasó érdeklődését és figyelmét sem lankasztot- ta ez a nagy gazdagság. Fejezetről-fejezetre jut közelebb az összetettebb, a teljesebb em­berkép — és társadalomkép — megrajzolásá­hoz. És — mint minden jó olvasmányban — ebben a könyvben is lépten-nyomon „magá­ra ismer” az ember. (Hol pironkodva, hol pe­dig esetleg büszkélkedve.) A kötetnek — pontosabban a szerzőnek — ezek az erényei teszik ezt, az életmódkutatás területén minden bizonnyal alapvető magyar tudományos művet, a közember izgalmas ol­vasmányává is. Bóday Pál APRÓHIRDETÉSEK Az Öcsai Szociális Otthon felvételre ke­res — csoportvezető gondozónőnek — ké­pesítéssel, legalább 5 évi gyakorlattal ren- delkező ápolónőt. 3 kategóriába tartozó Pest környéki terme­lőszövetkezet főagro- nómusi munkakör betöltésére keres egyetemi végzettség­gel 5 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelke­ző szakembert. Fize­tés a 19/1977. (V. 25.) MÉM rendelet szerint. Pályázatokat kérjük ,»Agrármérnök PMH 000 331” jeligére a ki­adóba. B kategóriába tartozó Pest környéki terme­lőszövetkezet keres gépüzemeltetési ága­zatvezetőt, mezőgaz­dasági gépészmérnöki vagy agráregyetemi végzettséggel. Fizetés a 19/1977. (V. 25.) MÉM rendelet szerint. Pályázatot ,,7000 hek­tár PMH 000 331” jel­igére a kiadóba. Budapesti és környék­beli kiemelt fontossá­gú mélyépítési mun­kára felveszünk ács- allványozó. kőműves, vasbetonszerelő, könnyű- és nehézgép­kezelő, csőszerelő, víz- és fűtésszerelő, hegesztő szak- és be­tanított munkásokat, autódarukezelőt gép­jármű jogosít vány­nyal, valamim segéd­munkásokat és kubi­kosokat. Jelentkezést kérjük személyesen a Középmagyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat 32. sz. építésvezetőségén, Budapest VI.. Zichy Jenő u. 1. (Bajcsy- Zs. út sarok) vagy le­vélben 2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 6. szám alatti központ­ban.. A Mechanikai Művek Abonyi Gyáregysége felvételt hirdet: szer­számkészítő. marós, köszörűs. automata- gépbeállító (esztergá­lyos) szakmákra. — Felvételre keresünk továbbá gyengeáramú villamosmérnöki dip­lomával. legalább 5 éves szakmai gyakor­lattal rendelkező mér­nököt. üzemmérnököt, ezenkívül szakközép- iskolát 'véezett fiata­lokat minőségellenőri. Vili. ált. iskolát vée­zett. erkölcsi bizo­nyítvánnyal rendelke­zőket pedie raktári anyagkiadói munka­körbe — Jelentkezés minden nap 8—15 órá­ig a Mechanikai Mű­vek Abonvl Gyáregy­ségének Munkaügyi Osztályán (Abony. Tószegi út 14.) Gödöllői telephe­lyünkre felveszünk: gépjavító. vasszerke­zeti lakatos, villany- szerelő szakmunkásó­kat. 5 tonnás hídda­rura kezelőt, szer­számismerettel, vala­mint gép- és autóal­katrész anyagismeret­tel rendelkező raktári kiadókat és- kazánke- zeiőt 0—6 at. olajtüze­lésű kazánok kezelé­séhez. Jelentkezés: Középmagyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Gödöllő. Tessedik Sá­muel u. 6., munkaerő- gazdáikodás. Rövid idő alatti beta­nítással szivattyú-gép­házak kezelésére, víz­telenítési munkára felveszünk férfi se­gédmunkásokat. Je­lentkezés: Középma­gyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Gödöllő. Tessedik Sá­muel u. 6. Eladó 1 db 200 literes gőzüst (duplikát) PB- gáztüzelésű/ Érdek­lődni az ÁFÉSZ köz­ponti Irodájában Al- bertirsa. Pesti út 62. szám.______________' Kétszintes, 2 család­nak is megfelelő csa­ládi ház eladó. Meg­tekinthető: Eger, Szovjethadsereg u. 40/a. alatt október .10- től naponta 4—6-ig. - Dr. Binder. Eladó Nagykőrösön, VII.. Baros G. út 23. sz. kertes családi ház, azonnali beköltözés­sel. Érdeklődni Nagy­kőrös, Temetőhegy 3. sz. Danka zöldséges­néL ____________________ Sü rgősen eladó Nagy­kőrös, Kőrisfa u. fél­kész ház és házhely. — Érdeklődni lehet Damjanich u. 7.______ Ve resegyházon, Pa­csirta u. 7. alatti 480 négyszögöles telek építési engedéllyel,^ anyaggal eladó. Ér­deklődni lehet: Ve­resegyház, Pacsirta u. 9. Dobozi Teréz, _____ Ce gléden két szoba; konyha, üvegezett ve­randa, kamrás lakó­ház udvarral, téglake­rítéssel eladó. ,,Ceg­léd 165 833” jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe. ______________ Sk oda 1000-es MB'el­adó. Cegléd. Pesti út 6016/?. Fekete. Nagykőrös, Kórház utca 6. sz. ház eladó. Érdeklődni Tormás utca 27. Családi ház eladó. — Nagykőrös, Örkényi a. 25. Érdeklődni va- sámao délelőttönként. Nagykőrös I. kér. Hétvezér u. 15. szám alatt boroshordók el­adók^ __________________ Eg y erős kétaknás kályha és fűrészporos kályha több tartály- lyal eladó. Nagykö­rös, Almos u. 2. Khi­Sürgősen eladó két és fél szobás gázfűtéses OTP-lakás. Nagykő­rös, Vági I. lktp. Gát u. 3. II. em. 8. Jól­járt. — Érdeklődni mindennap du. 18 után, vasárnap egész­nap. Kettő szoba fürdőszo­bás házrész beköltöz­hetően eladó. Érdek­lődni Nagykőrös, Ceglédi út 4. Do­hánybolt. Eladó tanya városhoz betonúihoz közel, be­költözhető. Érdeklőd­ni Nagykőrös, Re­viczky utca 2. Marabu 4-es kazán eladó. Gomba? Nefe­lejcs u. 17. Villanymotorra szerel­hető szecskavágót ven­nék. Gödöllő. Április 4. u. 30. Bukovics János. Csemőü Bekötő út mellett Nyársapát, Csemő dűlő 14. szám alatti két szoba össz­komfortos tanya fú- rott kúttal. villannyal, gazdasági éoületekkel, 1100 négyszögöl terü­lettel. beköltözhetően, sürgősen eladó. Érdek­lődni: szombat dél­után és vasárnap. Nagykőrös, Abonyi út 17 sz.________________ Be vezetett gyümölcs­zöldség bolt eladó be­rendezéssel együtt Ér­deklődni 8—12-ig 15— 18-ig: Nagykőrös, Kárász u. 2. sz ________ Ké tszobás, kertes, OTP-s lakás eladó. — Nagykőrös, Tavasz u. 9. sz. Esküvőiruha-kölcsön­ző nyílt a Délinél, va­donatúj árukészlettel vidékre is. Budapest XII.. Greguss u. 6. Veszprémi l szoba, összkomfortos, taná­csi lakásomat, ami az egyetemmel szemben van. elcserélném bu­dapesti hasonlóra. Szókéné, Csikász I. út 2/A. fszt. 3. ___________ Sü rgősen eladnám be­tegség miatt a 130 db SL tojó tyúkomat. — Nagykáta, Árpád ut­ca 15. sz. Kiadó vagy eladó Al­sójárás dűlő 19. szá­mú tanya. Érdeklődni Nagykőrös VII., Sal- lai Imre utca 9. szám. Két diák részére bú­torozott szoba kiadó. Nagykőrös, Encsi 35. szám. UTAZÁS SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL A BELGRÁDI ÚJÉVI VÁSÁRRA DECEMBER 16-TÓL 18-IG. Részvételi díj: 1100 Ft. Költőpénz: 250 dinár (329 Ft). . üzemanyag: 150 dinár (233 Ft). Részletes felvilágosítás és jelentkezés: a százhalombattai IBUSZ kirendeltségen. Tel.: 260-635/44-30. Nyolcszáz oldalas kötet jelent meg a Gon­dolat, a Tudományos és Ismeretterjesztő Tár­saság kiadójának gondozásában. Losonczi Ág­nesnek a könyve Az életmód az időben, a tár­gyakban és az értékekben címmel, azokban a napokban látott napvilágot, amikor a TIT Salgótarjánban tartotta az Életmód és műve­lődés című nemzetközi konferenciáját. És az elmúlt hetekben — részben a konferencia kapcsán — a napisajtóban számos ismertetés, elemző cikk jelent meg az életmódkutatásról, erről a mindinkább kibontakozó szociológiai tudományágról. Ennek a kutatási területnek a kialakulása' elsősorban azért érdemel különös figyelmet, és azért élvezetes olvasmány Losonczi Ágnes könyve a nem szakmabelieknek is, mert itt a társadalom mozgásainak vizsgálatánál a fősze­repet az ember kapta. De egy kicsit úgy is mondhatnánk: visszakapta ezt a szerepet. Az ember, akit kétségkívül a társadalom, törté­nelmi, anyagi és morális erővonalai mozgat­nak, de aki végül is mindezeknek az alkotója, a létrehozója lehet. Legalábbis ezt a hitet táplálja Losonczi Ágnes könyve, aki szerint: „Még meg sem kö­zelítettük, nemhogy kimerítettük volna az emberi-társadalmi viszonyok valóságának is­meretét, mégis miközben az ember intézmé­nyeiről ... halmozódnak ismereteink e gyara­podó ismeretek halmazában részelemmé vá­lik és eltűnik az ember, akit pedig a maga adott, egyedi életében, létfolyamatának egé­szében egymástól elválasztó pontos részekre bontva analizálnak.” A könyv — amint címe is jelzi — igen szi­gorúan megszerkesztett három részre tagoló­dik: felvázolja a történe’.emkialakította élet­módminták továbbélését a mai embernél, elemzi az anyagi lét által meghatározott maga­tartásformákat és végül az emberi kapcsolatok A Kommunisták Magyar- országi Pártjának első politi­kai és kulturális folyóirata a 100 % volt, melynek első szá­ma öt ven éve, 1927. augusz­tusában jelent meg. Az év­forduló alkalmából adta ki az Akadémiai Kiadó a 100 °/( című, immár harmadik olyan antológiát, amely a folyóirat­ból közöl válogatást. Ebben az új kiadásban azonban az egykori szerkesztőnek, Ta­más Aladárnak, a lap törté­netével foglalkozó nagy tanul­mányát is olvashatjuk. A szép kivitelű, több mini háromszáz oldalas könyv szinte teljes keresztmetszetéi adja a lap hároméves törté­netének. A 100 % ez alatt a viszonylag rövid idő alatt nagy feladatot végzett, esz­mei, kulturális szervező mun­kát folytatott az egész ma­gyar munkásmozgalom terü­letén. Korszakos érdeme, hogy kultúrában, irodalomban, mű­vészetben olyan irányokat, műveket ismertetett, amelyek addig el voltak zárva az ol­vasó elől. A szerkesztő, Ta­más Aladár írásában kieme­li, hogy a 100 % nemcsak iro­dalmi, elméleti és politikai folyóirat volt, hanem sajátos kulturális mozgalom elindító­ja, szervezője, nevét szavaló­kórusok, csoportok viselték. Ma már szinte elképzelhe­tetlen, micsoda bátorság, el­szántság kellett a 20-as évek­ben az illegális munkához. Mégis egyre többen vállalták. A 100 °/0-nak sikerült egy bizonyos gárdát maga köré toboroznia fiatal, kommunis­ta és a párthoz közel álló írókból, költőkből. A szerkesz­tés sajátos jellegének megfe­lelően harcos, agitatív verse­ket és tényleíró, szociográfiai színezetű riportokat, naturá­lis színezetű novellákat része­sített előnyben. Könyörtele­nül felmutatta a magyar élet tényeit. Erről egyébként az olvasó is bőségesen meggyő­ződhetik, ha fellapozza a könyv második részében az antológiát. A külföldön élő emigráns kommunista írók, teoretiku­sok is szinte mind dolgoztak a 100 %-nak. Kun Béla, Ré­vai József, Lukács György, Lándor Béla, Bolgár Elek, Rácz Béla, Lengyel Gyula, Gábor Andor, Romját Aladár, Lippay Zoltán, Bartha Nán­dor, Illés Béla és Hidas An­tal rendszeresen küldték írá­saikat Berlinből, Bécsből és Moszkvából. Az antológiában közölt válogatás természete­sen nemcsak a folyóirat leg­haladóbb irányát kifejező, na- nem vitatható szöveget is kö­zöl, amelyek magyarázata jobbára azokban a nehéz politikai és kulturális viszo­nyokban rejlik, melyek közt akkor dolgoztak. S a 100 % híven követte a KMP irány­vonalát, amelyet a helyes el­vek es célkitűzések mellett a téves célok és módszerek is jellemeztek ekkor. A szerző azonban, mint azt bevezetőjé­ben is kifejti, nem kívánta tanulmányában a folyóirat jelentőségének, szerepének ér­tékelését adni, csupán az ak­kori idők eseményeit, áram­latait, a lap munkáját mutat­ja be, „ahogyan az a maga idejében lejátszódott”. Tamás Aladár külön feje­zetben foglalkozik a lap iro­dalompolitikai törekvéseivel. bemutatja, hogy miként ju­tott el maga és más fiatal írók is az avantgardizmustól ez élet tényeit reálisan s 2em- lélő, kommunista szemléletig. Ugyancsak külön fejezetet szentel a külföldi irodalmi al­kotásoknak v a 100 %-ban való válogatásra, közlésre, a Szovjetunió valósághű bemu­tatására a lapban, valamint a munkásmozgalmi jobboldal ellen folytatott harcra. Beha­tóan részletezi a munkás-kul- túregyesületek szerepét, je­lentőségét, a szavalókórusok megalakítását. A 100 % utolsó száma 1930 júniusában jelent meg. Ta­más Aladárt, a szerkesztői ekkor letartóztatták. „A ké­sőbbi évékben a Kommunis­ták Magyarországi Pártja ál­tal irányított vagy befolyá­solt irodalmi-kulturális fo­lyóiratok — főleg a Gondolat — támaszkodhattak a 100 % eredményeire, s okulhattak hibáiból is. De az úttörőknek, az ügyet nehéz, életveszélyes körülmények között hűséggel, figyelemmel, áldozatkészség­gel szolgálóknak — a 100 % szerkesztőjének, munkatár­sainak, terjesztőinek — most, az 50 évforduló alkalmából is kijár a „proletár utókor’’ tisztelete és köszöntése” — írja zárszavában • Szabolcsi Miklós. S ez a tisztelet abban is megnyilvánulhat, hogy mind jobban igye’-szünk megismer­ni a múltat, azt a kort, amely a magyar munkásmozgalom­nak egyik leggazdagabb feje­zete volt. Ehhez ad igen nagy segítséget a 100 % című könyv. Gáli Sándor Dr. Rudas János könyve szociológiai tanulmány, amely példák és tanulságok, vizsgá­lati jegyzőkönyvek idézésével a valóságot vallatja, azt elem­zi, hogy a technika milyen hatással van az emberre, a szakképzettségre, az emberek egymáshoz fűződő kapcsola­taira. A szerzőnek sikerült köny­vében bizonyítani: az ipari technológia fejlődése stabil, hazánk is ezen?az úton halad, de az ütem várhatóan nem gyorsul fel, hanem szolidan halad a maga útján. Nem várható látványos forradalmi változás, nem valószínű, hogy Magyarország hirtelen kikerül a közepesen fejlett ipari or­szágok sorából, utolér, sőt el­hagy számos fejlett techniká­val s jóval magasabb egy főre jutó nemzeti jövedelemmel rendelkező országot. Mindez­zel a közép- és hoszútávú ter­vezésben gondolni kell s eh­hez kell igazítani a munkás­képzést és a munkaidőt. Rudas János ez utóbbi kö­vetkeztetésre jutott tanulmá­nyában, persze számol azzal? hogy elképzelései nem min­denben találnak megértésre, de bizonyára továbbgondolko­dásra késztetik a kutatókat,1 a tervezőket és azokat az olva­sókat, kiket e téma érdekel. A kötetet Szabolcsiné dr. Benedek Ágnes szerkesztette, a borítót és a kötést Szilágyi Sándor tervezte.- G. S. Technika, munka, szakképzettség Termelékenység és gazdasági növekedés LAPOZ­GATÓ Politika — társadalom Ember, tudomány, termelés Három könyv az ember és a tudomány, az ember és a termelés kapcsolatáról szól. Mindegyik külön-külön és más. oldalról tárgyalja a té­A tudomány haladása és az ember iövőie mát. Egybefűzi őket időszerű­ségük. Mindhárom tanulmány a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában jelent meg. két támaszt az emberrel szemben. Arra a megállapításra jut, hogy az ember meg tud bir­kózni a rá háruló feladattal és níég magasabb szintre emeli a munka termelékeny­ségét. A modern tudomány éppen azt keresi, . kutatja, hogy melyek azok az eljárá­sok, amelyeket a fejlődés szol­gálatába lehet állítani. Az ember fejlődésének és a tudo­mány haladásának összefüg­gése körül az utóbbi időben éles filozófiai harc bontako­zott ki. Többféle koncepció alakult ki és ütközött össze, amelyek vagy abszolutizálják a' tudomány jelentőségét az emberi fejlődésben, vagy pe­dig lebecsülik szerepét. Fro­lov a marxista—leninista elr mélet alapján közelíti meg a problémát, egyszersmind kí­sérletet tesz rá, hogy egybe- gyűjtse és összegezze a vita eredményeit, főleg azokat, amelyek a Voproszi Filoszofia című szovjet folyóirat hasáb­Elemzi és szembesíti a vi­tákat és az eszméket, majd megállapítja, hogy a modern tudomány az emberért van, persze ez a tudomány bizo­nyos társadalmi — kapitalista — viszonyok között eltorzul­hat. míg más társadalmi fel­tételek között egyre jobban kiteljesedhet. A szocializmus­ban — állapítja meg — a tu­domány humanizálódik, egyre inkább az emberért van és elősegíti a haladást az általá­nos emberi fejlődést. Ezután az ember és a ter­mészet viszonyát tárgyalja, majd a technikának az em-. bérré gyakorolt hatását ösz- szegezi. A könyvet Kende' László szerkesztette, a borító Szu- lovszkv József munkáia. Román Zoltán könyvében áttekintette a termelékenység és gazdasági növekedés prob­lémáinak hazai és nemzetközi kutatásait és felvázolta, hogy jelenleg hol tartanak ebben a tekintetben, milyen irányú a fejlődés, milyen problémák vannak és hogyan oldhatók meg. A termelékenység fogalmát és mérését tárgyalva bemutat­ja, hogy az miként jelenik meg a közgazdasági elméle­tekben, a szocialista és a tő­késországokban, milyen szere­pet kapott a gyakorlati mun­kában. Vizsgálja az emberré válás folyamatát, hangoztatja azt az engelsi tételt, hogy a munka és az emberré válás szervesen egybekapcsolódik. Megállapítja, ho a termelé­kenységnek dinamikája és színvonala van, amelyet a tervezésben és a gazdaságirá­nyításban figyelembe kell venni. Könyve második részében a gazdasági növekedés fogal­mának és mérésének külön­böző megközelítését és problé­máit összegezi, a harmadik részben pedig a gazdasági nö­vekedés forrásairól szól. Á könyvet Balogh András szerkesztette,, a borító és a kötésterv Szabályos Mihály munkáia. A szerző, I. Frolov a filozó­fia oldaláról közelíti meg a kérdést. Tanulmányában azt fejtegeti, hogy mi is az em­beri lényeg, mi is a múltja, a jelene és a jövője. Az ember múltjáról rengeteg legenda, mítosz keletkezett, jövőjét illetően pedig utópiák és el­lenutópiák születtek. Hogy mi az igazság, arra a tudomány válaszol. Ezért a tudomány haladása és az emberiség jö­vője elválaszthatatlan. De va­jon az ember meg tud-e bir­kózni a tudomány gyors fel- lődésével? — teszi fel a kér­dést a szerző, hiszen a terme- lé$, a munkatevékenység mű­szaki bázisa állandóan nő és egyre nagyobb követelménye-

Next

/
Thumbnails
Contents