Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

Vratrr TT xMmam 1917. OKTÓBER 11., KEDD Műszaki könyvkiállítás Százhalombattán Jutalom a törzstagoknak A műszaki könyvnapok ke­retében tegnap délután mű­szaki könyvkiállítás és vásár nyílt Százhalombattán,, a Du­nai Kőolajipari Vállalat könyvtárának előcsarnokában. A kiállítást a városi tanács támogatásával, Ördögh Ádám- nénak, a DKV műszaki könyvtára vezetőjének segít­ségével a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ren­dezte. Az ünnepélyes megnyitót a DKV színháztermében tartot­ták, az eseményre meghívták a város üzemeinek dolgozóit is. Dr. Vajta László akadé­mikus, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató­helyettese előadásában az esemény jelentőségét, a mű­szaki könyvkultúra szerepét méltatta. Az ünnepség keretében a Művelt Nép Könyvterjesztő ■Vállalat és a DKV könyvju­talmait Sokorai István, a DKV műszaki igazgatóhelyet­tese adta át 'azoknak a mun­kásoknak és értelmiségieknek, akik a leggyakoribb látogatói a vállalat műszaki könyvtárá­nak. • • Összehangolt munkával PEST MEGYE KÖNYVTÁROSAI A MŰVELTSÉG GYARAPÍTÁSÁÉRT A művelődésnek sokféle módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfonto­sabb: az olvasás. A könyvtá­rosok feladata, hogy minél több ember megtalálja az utat az érdeklődésének, mű­veltsége gyarapításának leg­megfelelőbb könyvekhez. Hogyan felelnek meg a nö­vekvő igényeknek a megye könyvtárai, könyvtárosai ? Milyen változások szüksége­sek az eddiginél eredménye­sebb munkához? Erről tanács­koztak tegnap délelőtt a bu­dapesti Kossuth Klubban a megye könyvtárosai, • meghí­vott népművelői. A tanácskozást Futala Ti­bornak, a Kulturális Minisz­térium főtanácsosának elő­adása vezette be, aki — a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója kap­csán — a szovjet könyvtár­ügy fejlődéséről tartott tájé­koztatót. Amint bevezetőjé­ben elmondotta: a Szovjet­unióban 350 ezer könyvtár 3,3 milliárd kötete között válo­gathat a 180 millió beiratko­zott olvasó. A számok ön­magukért beszélnek, ám en­nek ellenére a változások egész sorának bevezetése vált szükségessé. Ezek közül a legfontosabb, hogy a köz- művelődési könyvtárak kitá­gítsák hatókörüket, s úgy vé­gezzék munkájukat, hogy a lakosság valamennyi rétegé­nek — minden lehetséges irodalomféleség és -típus, mindenekelőtt a szakiroda- lom iránti — igényeit kielé­gíthessék. E cél érdekében a közművelődési könyvtárak­nak olyan általános, nyilvá-. nos könyvtárakká kell vál- niok, amelyekben a szép- irodalomtól kezdve a szakiro­dalmon át a gyermekirodalo­mig mindenféle könyv az ol­vasók rendelkezésére áll. Az ok világos: a könyv az isme­retterjesztés egyik nagyon fontos forrása. Ezért is sorol­ja a napokban elfogadott új szovjet alkotmány az alap­vető állampolgári jogok közé az ingyenes könyvtárhaszná­lat jogát. Előadásának második ré­szében Futala Tibor arról be­szélt, hogy a magyar könyv­tárügyben is változtatásokra van szükség, a növekvő igé­nyek kívánják így. E válto­zások lényege: közös nevező­re hozni a különböző típu­sú: tanácsi, szakszervezeti, A népművészet tette közkinccsé AZERBAJDZSÁN SZŐNYEGEK A KASTÉLYMÚZEUMBAN Régi azerbajdzsán szőnye­gek címmel nyílt kiállítás va­sárnap a Nagytétényi Kas­télymúzeumban. A kiállítást Gombos Károly, a Hopp Fe­renc Keletázsiai Művészeti Múzeum igazgatója rendez­te. Ez a kiállítás része a kau­kázusi szőnyegeket bemuta­tó sorozatnak. Az elmúlt évben a Régi örmény sárká- nyos szőnyegeket láthatta a közönség, ezt követően pedig á Régi dagesztáni csomózott szőnyegek kerülnek bemuta­tásra. A múzeumi hónapban nyílt kiállítás jelentőségét az is emeli, hogy az egyben a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának köszöntése is. A nők foglalatossága A Kaukázusban élő népek fejlett textilművességéről ré­gészeti leletek, ókori írók tanúskodnak. A legrégebbi csomózott szőnyeget Azer­bajdzsán területén, Pazirik egyik királysírjában találta meg 1949-ben Rugyenkó ré­gész. A szőnyegkészítés és szőnyegkereskedelem a ké­sőbbi századok folyamán is élénk volt, s a XVII—XVIII. században a leggyakoribb fog­lalkozások egyike. Birkákat úgyszólván minden kauká­zusi család tartott, s ez volt a természetes alapja a kifej­lett népművészeti jellegű sző- nyegművességnek is. A készí­tés kifejezetten a nők köte­lessége volt, akik otthon dol­goztak, míg a városi műhe­lyekben elsősorban férfiak. Az 1843-as esztendőben a kaszpi-tengeri körzetben 18 000 szőnyeget szőttek, s ennek fele került eladásra. Kuba városban és vidékén kb. 30 000 nő foglalkozott szőnyegké­szítéssel. A szőnyeget a Kau­kázusban természetes (növé­nyi és állati eredetű) anya­gokkal festették. Az eljárás hosszadalmassága és a fárasz­tó volta miatt azonban 1872- ben a megnövekedett keres­let kielégítésére a vegyi fes­tékeket kezdték alkalmazni. Ez megrövidítette ugyan az eljárást, de rontotta a színek szépségét és tartósságát: ri­kító színű és fakuló szőnye­geket tudtak csak készíteni. A gyártás újjászervezésével a század elején megállították a minőségromlást, s ma már ismét versenyképes darabo­kat gyártanak Szovjet-Azer­bajdzsánban. Tiltott alakok a mintában A kaukázusi azerbajdzsán szőnyegeket eddig kétféle­képpen osztályozták, az eu­rópai kutatók ragaszkodtak a nemzetközi szőnyegkeres. művesek életében is. Kele­ten a házak berendezésénél kevés bútort használtak, ezt a puha és meleget adó sző­nyegekkel helyettesítették. Ezenkívül a szőnyegszövés biztosította az állattenyésztést segítő szállítási alkalmatos­ságokat is. A kisebb-nagyobb zsákok, nyeregre akasztható tarisznyák, vállon vihető úti­tarisznyák, nyeregtakarók, függönyök, övék, finomabb ruhaneműk, vagy ágynemű tartására szolgáló mafracs, sőt, a fakanáltartó és a só­tartó is házi szövésű anya­gokból készült. Ma is alig van olyan család Azerbajd­zsánban, ahpl ne tudnának szövött, .vagy csomózott sző­nyegeket készíteni. A férjhez menő lánynak értenie kel­lett a szőnyegszövéshez, s ho­zományának alapvető része volt a szőnyegkészlet ★ A szép kiállítást március 5- ig láthatják az érdeklődők. Bánpataki Vilma iskolai, szakkönyvtárak te­vékenységét. Jelenleg ezek a könyvtárak egymástól külon- külön — ebből következően gyakran egymással párhuza­mosan — végzik munkájukat. A jövőben arra kell töreked­ni, hangsúlyozta az előadó, hogy a különböző típusú könyvtárak rendszeres kap­csolatban álljanak egymás­sal a könyvek beszerzésében és kölcsönzésében is. A tanácskozás felszólalói saját tapasztalataikkal egé­szítették ki az előadásban el­hangzottakat. Pap p Józsefné, a ráckevei járási könyvtár vezetője a könyvtárosok és a fenntartók közös felelőssé­gét hangsúlyozta. Mint mon­dotta, ellenőrzései során több helyen talált zárt könyvtár- ajtóra, nyitvatartási idő alatt. Ez egyes könyvtárosok fe­gyelmezetlenségét bizonyítja. A helyzetet súlyosbítja, mon­dotta, hogy azokra a levelek­re, amelyekben ezt szóvá tet­te, a helyi tanácsok vezetői a mai napig sem válaszoltak. Gondokról szólott Keresz­tény Laura, a nagykőrösi könyvtár vezetője is. Mint mondotta, hiányoznak a könyvtár alapvető működé­si feltételei. Nincs például raktáruk, ahol elhelyezhet­nék az egyre növekvő számú könyveket. Fogarasy Mihály, a pilis- vörösvári könyvtár vezetője viszont arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy náluk igen jó kapcsolat ala­kult ki már eddig is az intéz­mény és az iskola között. Az iskola valamennyi osztálya évente legalább egy dél­előttöt a könyvtárban tölt Az eredmény: az iskolai tanulók 57 százaléka rendszeres olva­só. Ezt csak úgy érhették el. hogy pedagógusok és könyv­tárosok közös feladatnak te­kintik a fiatalok olvasóvá ne­velését. P.P. LIRA es forradalom Megnyílt a költőtalálkozó Hétfőn, a Magyar Tudo­mányos Akadémia várbeli dísz. termében negyedszer talál­koztak Magyarországon Eu­rópa költői. A költőtalálkozó Ady Endre születésének 100. évfordulója és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében 27 ország 94 képviselője rész­vételével kezdte meg munká­ját Az elnökségben foglalt helyet Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Tóth Dezső kulturális mi­niszterhelyettes és Illyés Gyu­la Kossuth-díjas költő. Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitotta meg a találkozót."' Az elnöki megnyitó után Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő olvasta fel A költészet forradalma, a forradalom köl­tészete — Ady Endre című vitaindító előadását, amely­ben a mai költészet, a ma költőjének feladatát, forra- dalmiságát, Ady Endre máig is sugárzó hatását foglalta össze. » Juhász Ferenc vitaindító­ja után Garai Gábor, az író- szövetség főtitkára üdvözöl­te a tanácskozás részvevőit, majd Sőtér István Kossuth- díjas akadémikus Ady és a mi korunk címmel tartott elő­adást. A vitaindító előadások után Philippe Pires, az UNESCO kulturális fejlesztési osztá­lyának főmegbízottja. Lev Osanyin, a szovjet költőde­legáció vezetője, s a francia költők nevében Jacques Gau- cheron méltatta Ady költé­szetét. ★ Hétfőn este az írószövetség klubjában rendezett fogadá­son fejeződött be a IV. euró­pai költőtalálkozó első nap­ja. A költőtalálkozé kedden az Akadémia várbeli dísz­termében folytatja tanácsko­záséit. Az Ady-érfordulóra készülnek Nemcsak hazánkban, ha­nem szerte a világon készü­lődnek Ady Endre születési­nek 100. évfordulójára. Errol nyilatkozott az MTI munka­társának Demeter Sándor, az Ady-emlékbizottság nemzeti albizottságának vezetője. El­mondotta, hogy a Béke-világ- tanács és az UNESCO az Ady. évfordulót fölvette a kiemel­kedő megemlékezési rendez­vények sorába. A helyi tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeként Ady-emlékbizottság alakult Szlovákiában és Finnországban. A rendezvé­nyek sora természetesen csak ezután kezdődik: megemlé­kezik Ady Endréről a Szov­jet írószövetség, tudományos tanácskozások lesznek Prágá­ban, Varsóban, Párizsban, ünnepségek Bukarestben, Ko­lozsvárott és Nagyváradon. Ünnepi műsor hangzik el a bécsi Collegium Hungaricum- ban, műfordítói, szavalóver­senyek, irodalmi vetélkedők gazdagítják a programot Finnországban, illetve Jugo­szlávia magyarlakta terüle­tein, Prágában, Lengyelor­szágban is. Távoli országok­ban is — Venezuelában, Me­xikóban, Peruban, Brazíliá­ban, Argentínában, Indiában — megemlékeznek a magyar líra halhatatlan alkotójáról. Az ünnepi rendezvények között kiemelkedő jelentősé­gű az emlékhelyek megko­szorúzása, erre magyar dele­gáció utazik Erdmindszent- re, Nagyváradra. Számos he­lyen jelenik meg az évfordu­ló kapcsán Ady-kötet, már Japánban is nyomdában van a japán nyelvű kiadás. A külföldi Ady-ünnepségeken kiváló műfordítóknak, iro­dalomtudósoknak Ady-em- lékplakettet és más kitünte­téseket adnak át. A budapes­ti központi Ady-ünnepségekre számos külföldi meghívottat várnak. TV-FIGYELO Szombat, vasárnap. Ha va­lamikor, hát ezen a hét végén kiváló alkalom nyílt megfi­gyelni, hogyan bakkecsézik a tv-műsor. Pénteken este egyvégtében pörgettek le három remek képsort — Dömölky János Té­mák címen közreadott teker­Sirván szőnyeg (Kaukázus, XVIII—XIX. sz.) kedelemben meghonosodott városokról, vidékekről és fal­vakról való elnevezésekhez. Kerimov azerbajdzsán sző­nyegkutató újabb - rendszere­zése szerint négy fő csoport létezi^: I. Kuba—Sírván, II. Gendzse—Kazak, III. Kara- bagh, és IV. Tebriz típusú szőnyegek. A budapesti Ipar- művészeti Múzeum gyűjte­ményében úgyszólván min­den főbb típus képviselve van. A Sírván típusú imasző­nyeg a különleges és ritka példányok közül való, mivel a Kaukázusban kevesebb imaszőnyeg! készült. A kau­kázusi imaszőnyegek mintá­zata is változatosabb. A la­zább vallási szabályok tet­ték lehetővé, hogy gyakran találkozunk élőlényekkel (ku­tyák, rovarok, madarak), sőt, néha emberi alakkal is az imaszőnyegen, holott ezt az iszlám vallás és az ezt köve­tő művészet szigorúan til­totta. A Sírván szőnyegek Azerbajdzsán egyik legősibb vidékéről, a XVI. század kö­zepéig fennállt’ Sírván bán­ságról kapták nevüket. A hozomány alapja is Európában a szőnyeg több­nyire luxustárgy volt, lakás­dísz. Ázsiában is gyakran pa­loták, mecsetek és medreszék padlóit díszítette, de funk­ciója sokkal többrétű volt az egyszerű emberek: föld­művesek, pásztorok és kéz­= 1825. A Pest vármegyei I követ utasításából: 1 „Mivel kétséget nem i szenved, hogy az Anya | Nyelv tökéletesítése egy jól | elrendelt Theátrum által is | erősíttetik, de másrészül a | Magyar Dísz is megkívánja, § hogy hazájában a Nemzeti | Jádzó Társaság oly álla- = pótban légyen, melly a § nemzet méltóságának meg- | feleljen; ezért Követ Urak | igyekezzenek a dolgot oda- i vezérelni, hogy az Ország | Rendek megajánlandó sub- 1 sidiumokbói a Nemzeti | Jádzó Társaság Institútuma = megállapittasson.” Ez a dokumentum néhány napja a Nemzeti Színház el­ső emeleti előcsarnokában ol­vasható, ahol megnyílt A Nemzeti Színház története cí­mű kiállítás. A dokumentu­mok között más levél is talál­ható, amely arról tanúskodik, hogy a Pest megyeiek már az 1800-as évek elejétől szorgal­mazták a Nemzeti Theátrom létrehozását. Sikerült meg­szerezni gróf Széchenyi Ist­ván támogatását is, aki 1831- ben létrehozta a Theátrom Bizottmányt. Végül valóban nemzetközi közadakozásból született meg a színház: a telket, amelyen felépült (a mai Rákóczi út éá Múzeum körút sarkán, helyét \ oszlop hirdeti) Grassalkovich herceg, gödöllői arisztokrata ingyen bocsátotta a Bizottmány ren­delkezésére. A Magyar Nem­zeti Színház 1837. augusztus 22-én, 140 évvel ezelőtt nyi­totta meg kapuit Bajza Jó­zsef igazgatásával. A kiállításon bemutatnak néhány tárgyi emléket és do­kumentumot, amelyek a hiva­tásos magyar nyelvű színját­szás legkorábbi időszakából származnak: Kelemen László 1790-ben szervezte a társula­tot. Látható a Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi ■ első plakát­ja, amelyen az első magyar színésznő sztár neve olvasha­tó: Kántorné úrhölgy, Engel­hardt Anna, s ott van nem- kevésbé nagy hírű partneré­nek, Megyeri Károlynak a képe is. A tárlókon végig­kísérhetjük a színház nagy korszakait a kezdeti opera­bemutatóktól az új műfaj születéséig: Bartay Ede az 1850-es évek elején tette köz­zé felhívását, ' hogy írassák játék a magyar nép életéből merítve, minden aljasságtól ment, jóirányú, látványos színnel. Ebből született a hosszú életű népszínmű. Idő­rendben a kiállítás 1867-ig, Szigligeti Ede igazgatóságáig mutatja be a színház törté­netét. A tárlat előreláthatólag egy hónapig tart nyitva, majd megrendezik a Nemzeti Szín­ház utóbbi száz évét bemu­tató kiállítást is. Kr. Gy. cseit —, míg a leginkább né­zett szombati, vasárnapi vetí- tésnapökra szinte semmi ön­álló készítmény nem maradt. Mindkét alkalommal külföldi film foglalta el a főműsorok időpontját, és ezért mindkét alkalommal sóhajtozhatott az előfizető: vajha miért nem osztották el három estére azokat a Dömölky-féle remek­léseket. Úgysem kötődtek na­gyon egymáshoz; ragasztó- anyaguk az a kimódolt, fölös­leges indítótiport, egyáltalán nem követelte meg, hogy egy­szerre lássuk őket. De kár is füstölögni! Inkább reménykedjünk abban, hogy a Galgóczi Erzsébet féle sir- ásómonológot, a csepeli posz­tógyár munkásasszonyairól készített riportot, no meg Csurka István szatíraremekét, a Túrógombócot majd ismét látni fogjuk — ha lehat, tényleg: külön-külön... ÍSépKihíéSZet. a műsorok be­osztásánál maradva: ugyan mivégre programozták éppen vasárnap kora estére azt a So­mogyi népkqltészet című ösz- szeállítást, amely — joggal mondhatni — szenzáció volt a maga nemében?! Miért ez a felsőfok? Azért, mert ebben az ötven perc­ben fölfedeztetett a magyar Kallós Zoltán. Vagyis Együd Árpád csurgói tornatanár, aki legalább annyit tett a kihaló- félben levő népköltészet meg­mentéséért, mint az említett *- nálunk is méltán népszerű — erdélyi pályatársa. A magyar kutató harminc éve járja a somogyi falvakat, tanyákat, és a most megjelent — sajnos, mindössze ezer (1000) példányban kinyomta­tott könyve mintegy 500 olda­las válogatást ad közre »gyűj­teményéből. Óriási ez a szöveg- és dal- lammenyiség! De ugyanígy méltánylandó az a gyűjtői szemlélet is, amelynek jegyé­ben nemcsak a hagyományos értelemben vett népdalokat, balladákat jegyezte le Együd, hanem az eddig nem sok fi­gyelemre méltatott csúfotokat, altatókat, mesterségdalokat, koldusfelelgetösdiket is. Dr. Katona Imre néprajztu­dós joggal nevezte alapvetően újnak ezt a gyűjtői hozzáál­lást: egész hazai gyűjtőmun­kánk kitágul vele. Külön öröm, hogy Együd Árpádnak — hallhattuk — még két ötszázoldalas könyv­re való szöveg- és dallam­anyaga van. Bárha az már nem ezen, hanem több tízezer példányban jelenne meg. Akadna rá vevő... Olimpia. Az arányaiban mindinkább hullámzó Hét ezúttal csak két riportot szen­telt belpolitikai témáknak. A cukorgyártásról szóló helyzetjelentést örömmel nyugtáztuk; a moszkvai olim­piára készülő Budapesti Elektroakusztikai Gyár termé­keire viszont kifejezetten büszkék lehetünk a látottak után. A világszínvonal csúcsa — az ország- és világszerte jól ismert BEAG már ilyen ma­gasságokban jár, s egyebek között egy filmvetítésre al­kalmas eredményhirdetővel meg egy vadonatúj stúdió­magnóval is dicsekedhet. (Ez az egész földkerekségen egye­dülálló masina, mert az ún. mechanikus blokkja a régebbi magnókba is jó — lehet ki­be cserélgetni.) Ám minden terméknél ör- vendetesebb az a munkakedv, hangulat — mondjuk ezzel az elkoptatott szóval: hozzáállás —, amellyel a BEAG-ban dolgoznak. Kereskedelmi igaz­gató és műszerész egyaránt tudja, vallja, hogy a 700 mil­lió forint értékű megrende­lést határidőre szállítani kell. A moszkvai verseny lesz a szocialista világ első olimpiá­ja — erre jól fölkészülni: po­litikai kérdés. Akácz László A A Nemzeti Színház képekben PEST MEGYEIEK A KEZDEMÉNYEZŐK KÖZÖTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents