Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. SZEPTEMBER 9., PENTEK 5 Bauxit a szén alatt A körzetek beváltak A BNV-N IS LÁTHATÓ Magyar és szovjet kutatók közös kísérletei Kezdeményezés, kollektív munka Magyar és szovjet kutatók közös kísérletbe kezdtek an­nak érdekében, hogy az újon­nan felfedezett bauxitva- gyont, a legelőnyösebb mód­szerrel dolgozhassa fed a ha­zai timföldipar. Mint ismeretes. Észak-Du - nátúlon a nagyegyházi—mányi medencékben a kőszéntelepek alatt — nem nagy mélységben — jó minőségű és gazdag bau- xitrétegeket is felfedeztek. A szón és a bauxit együttes kitermelésére már építik az első nagyegyházi bányát. A szén termelését 1982-ben kez­dik meg. bauxif 1985-ben ke­rül először a felszínre. Évente 500 000 tonna bauxitot ad majd a nagyegyházi bánya. A későbbiekben a bauxitter- melés a timföldipar szükség­letével összhangban, tovább is fokozható — a tervezett fel­tárási rendszer évi 75C 000 tonna bauxit termelését is le­hetővé teszi. A kutatók az eddigi vizs­gálatokkal azt már megál­lapították, hogy az új bauxi- tok jó minőségűek; iparilag hasznosíthatók, összetételük azonban eltér a hazánkban ed­dig feldolgozott bauxitétól. Több olyan szennyező alkotó­részt tartalmaznak — a szén közelsége miatt —• ami az ed­dig ismert bauxitokban nem található, sőt. a környező or­szágok timföldgváraiban sem dolgoznak a nagyegvházihoz hasonló nyersanyaggal. Ezért valószínű, hogy a hazánkban meghonosodott Bayer-féle timföldgyártási technológia nem alkalmas az úi bauxitoík feldolgozására. A kutatók a sokrétű vizsgálatokkal arra keresik a választ, hoev cél­szerű-e a Bayer-technológia módosítása, vagy szükséges-e egv teljesen új gyártástech­nológia kidolgozása és beve­zetése. A Hazafias Népfront szent­endrei bizottsága 1975-ben, a megyében elsőként alakította ki a körzeti bizottsági rend­szert. A város többarcúsága, sokszínűsége indokolta ezt a lépést. A Felszabadulás lakó­telep többszintes házaiban vi­szonylag homogén a lakosság összetétele, valamennyien be­járó dolgozók. ízbég már fa­lusi jellegű település, Pannó- nia-telepen jobbára munkások élnek, több üzem és szövet­kezet is itt található. A pjs* mányi üdülőterület leginkább nyáron hange* a nyaralóktól, a belvárosban pedig a tősgyö­keres szentendreiek laknak. A különböző városrészekben el­térőek tehát a gondok, a fel­adatok, s a megoldásokat Is más-más módszerekkel kell megvalósítani. — De nemcsak ez késztetett bennünket a körzeti rendszer kialakítására. — kezdte a be­szélgetést Turcsányi Imréné, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára. — Szerte­ágazó feladatainkat ma már széles rétegek támogatása nél­kül nem tudnánk ellátni. Szükségessé vált minél több embert mozgósítani, bevonni a munkába. Ügy gondoltuk, a területek szerinti körzetesítés­sel közelebb kerülünk az egyes emberek, egyes csoportok ér­dekeihez, problémáihoz, haté­konyabbá tehetjük a népfront munkáját. Minőségi javulás — Az elmúlt évek során mik a tapasztalatok? Bevál­totta-e az új rendszer a hozzá­fűzött reményeket? — Feltétlenül. Nagyon so­kan kapcsolódtak be a nép­front tevékenységébe, emel­kedett az aktivisták száma. Egy-egy körzeti bizottság A budai járási ÁFÉSZ-ek egyesülése óta a pilisborosje- női körzeti ügyvezetőséggé lé­pett előre. A hozzá tartozó hat község vendéglátóegységeinek forgalma az év első hat hó­napjában messze túlhaladta a megye szövetkezeteinek átla­gát. Júliusban például 134 százalékos tervteljesítéssel el­ső yolt Pest megyében. Környéke közkedvelt ki­ránduló- és nyaralóövezet. Az ÁFÉSZ mindent megtesz, hogy készülten várja a ven­dégeket. Sokat jelentett, hogy a hűtőkapacitást javítani tud­ták. Bővítették az üdítő ita­lok választékát, ebben segített a felcsúti üdítőital-üzem. Át­építették a pilisborosjenői eszpresszót, s most — a ko­rábbi alkalmi muzsika helyett •— naponta szól a zene. Solymár üdülőtelepi részén adták át a Panoráma falato­zót — bár itt a lehetőségek szerényebbek —, a havi for­galom mégis eléri a 60—80 ezer forintot. A későbbiekben kerthelyiséget terveznek ide, és majd bevezetik a grill­csirke-sütést is. A nagykovácsi nyaralóövezetben az idény­jellegű lángossütőt — helyi­ségbővítéssel — pecsenyesü­tővé alakították át. Azóta az üzlet forgalma 30 százalékkal emelkedett, s ma már elérj a havi 90 ezer forintot is, any- nyira megkedvelték az üdü­lők. Az ürömi kisvendéglőben a tavalyinál már eddig is 35 százalékkal több ételt fogyasz­tottak a vendégek. Ez főként azzal magyarázható, hogy a vendéglő kollektívája úgy tet­te vonzóvá a szórakozóhelyet, hogy az családi összejövete­lek számára is megfelelő lett. Nagyon keresett helyek Pilis- szentivánon a kultúrházi presszó, Pilisvörösváron pedig az autóscsárda. K. É. A LERROGLOBUS VAS ÉS ACÉL TEK VÁLLALAT \ ír áí nfí wfái / á\ Iw/ib'MrÁ fa- és t vasam giickvu vas-sodronykötél f (lODOKat, 1400 mm 0 nagyságig. Cím: Budapest XV., Körvasút sor 110. m urocTobus Sodronykötél csarnok. (Szombat kivételével). több száz emberrel tart mun­kakapcsolatot. A mennyiségi gyarapodás minőségi javulást is eredményezett. Az egyes körzetekben lakó aktivisták a jobb helyismeret következté­ben számos ötlettel, hasznos információval gazdagítják munkánkat. Ne csak rendezvényeken — A Hazafias Népfront el­nöksége hogyan tartja a kap­csolatot a körzeti bizottságok­kal? — A körzeti bizottságok a gondokról, eredményekről, ja­vaslatokról havonta jelentést készítenek, melyet a városi el­nökség az illetékes helyekre továbbít. A válaszokat ugyan­csak az elnökség gyűjti ösz- sze, majd visszaküldi az egyes körzetekbe. Így gyorsan tájé­kozódunk a problémákról és rövid idő alatt tudjuk orvosol­ni. — Lényegében a körzeti bi­zottságok feladatait az elnök­ség határozza meg, de egyre gyakrabban taiálkozunk ön­álló kezdeményezésekkel, amit kollektív munkával végre is hajtanak. Kiállításokat, fóru­mokat szerveznek. Rendszere­sen segítik a területi tanács­tagok munkáját, résztvesznek a lakóbizottsági üléseken. Bár problémák is adódnak. Néha túlságosan rendezvény centri­kusán gondolkodnak, s nem kezelik elég hangsúlyosan a politikai agitációt, nevelő munkát. Sok esetben nehéz megértetni velük az egész vá­ros kollektív érdekét tükröző feladatokat, s gyakran kell harcolni az egészségtelen lo­kálpatriotizmussal szemben. Mindezzel együttvéve a körze­ti bizottsági rendszer ered­ményesen szolgálja a széles körű aktívahálózat kialakítá­sát, mozgatását és a lakosság jobb tájékoztatását. Amire szükség van — Ha jól tudom, idén gya­rapodott a Hazafias Népfront hatásköre. — Kísérletképpen a városi tanács egy tanácstagi alapot hozott létre, amellyel mi gaz­dálkodhatunk. Hatszázezer fo­rintot bocsátottak a rendelke­zésünkre. Felosztottuk az öt körzet között, így egyre 120 ezer forint jutott. — Mire fordították ezt az összeget? — Ebben az esetben is meg­mutatkozott a körzetesítés elő­nye. Mindenütt, helyben tud­ják a legjobban, mire van szükség. A körzeti népfront bizottságok, a tanácstagok, és a pártalapszervezetek kollek­tiven döntöttek a (pénz sor­sáról, s ami meglepő, min­denhol szinte kétszer-három- szor annyi társadalmi munkát ajánlottak fel az elképzelések megvalósítása érdekében. A belvárosban a gyermekgyó­gyászati szakrendelő átalakí­tását tűzték ki célul. Űj váró­termet építenek hozzá. Pis- mányban a két buszváró októ­berre elkészül. Egyik a Petőfi téren lesz, a másik az Egresi út és a Törökvölgyi út sar­kán. ízbégen több utat hoz­nak rendbe. Az íjjász utcát kőzuzalékos bitumennel bur­kolják. A György utca is ha­marosan újjászületik. A Fel- szabadulás lakótelepen szin­tén útépítésre költik a pénzt. A Perjéssy Sándor utcán már terítik a bitumennel átitatott kőzúzalékot. Pannónia-telepen nagyarányú út és járdaépítés­be fogtak. Őszi beszámolók — Melyek a városi Haza­fias Népfront soron következő feladatai? — Mindenekelőtt az őszi ta­nácstagi beszámolókat kell megszervezni. Majd teljes fi­gyelmünkkel a szülői munka- közösségek felé fordulunk. Idén sokkal nagyobb segítsé­get szeretnénk nyújtani nekik, mint tavaly. Létrehozzuk a szülők-nevelők fórumát, ahol a családi életre neveléstől kezd­ve a pályaválasztási tanácsr adásig mindenről szó esik majd. Nagy várakozással te­kintünk a környezetvédelmi őr mozgalom elé, melyet az úttörőelnökséggel karöltve fo­gunk beindítani. Vélemé­nyünk szerint gyermekkor­ban kell megszokni és meg­tanulni környezetünk védel­mét, s erre ez a mozgalom kiváló alkalmat teremthet. Ferenczi Annamária • tJj telep. Űj gyepmesteri telepet épít a Szentendre vá­ros tanácsa és a szentendrei járási hivatal Pomáz nagyköz­ség határában. A telep 1978 végére készül el. JEGYZET H add szögezzem le már az elején: tisztában vagyok a hétvégi telkeken, hob­bikertekben — kedvte­lésből, az úgynevezett aktív ki- kapcsolódás igényével — foly­tatott mezőgazdasági tevékeny­kedés, kertészkedés hasznával, jelentőségével. Pontosan tu­dom, mennyire fontos a nép­gazdaságnak minden kosár uborka, minden kiló gyümölcs, amivel több kerül a fogyasz­tók asztalára. Az is világos előttem, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és á háztáji gaz­daságok mellé harmadikként csatlakozó hobbikertek termé­kei még jó ideig szerepet ját­szanak a lakosság ellátásában. Nem utolsósorban azért, mert a hétvégi telkeken űzött kertész­kedés a maga egyszerű munka- módszereivel, mérsékelt anya­gi ráfordítással, képes leszorí­tani a termékek önköltségét. Ha mindezek tudatában most mégis néhány elgondolkozta­tó „mellékkörülményekre” kí­vánok elsősorban kitérni, arra országszerte gyűjtött, negatív megfigyeléseim késztetnek. Vágjunk egyenest i közepé­be. Egyik városűnk tanácsá­nak építési-műszaki osztályve­zetőjével a magánépíttetők anyagbeszerzési és egyéb ne­hézségeiről beszélgettem a mi­nap. Egy megjegyzésemre egy- szercsak azt mondta: „Ez a probléma meghaladja a taná­csok hatáskörét, ennek meg­oldását Bondor elvtárstól lehet remélni.” Gondolja, kérdeztem, hogy nyugdíjazása után is fenntartja magának a jogot az ügyek vitelére? Tréfának szán­tam, de partnerem olyan meg- ütődye nézett rám, hogy gya­nút fogtam: csak nem? Lehet­séges, hogy nem hallott a mi­nisztérium élén történt szemé­lyi változásról?! Némi puhato­lózás után kiderült, hogy A- ban — ahol egy hétvégi telek, s rajta egy faház boldog tulaj­donosa — nincs villany és új­ság, s éppen ez benne a jó. Odakinn nem lehet tévét néz­ni, s még rádió sem szól, ne­hogy elriassza a halakat. A- ban csend van és nyugalom, ásó, kapa és pecabot, akkora karalábék a kertben, mint egy gyermekfej, és tavasszal saját termésű eper a kerti asztalon. Egy kis visszaszámlálás után az is kiderült, hogy az osztály- vezető június végén szabadsá­gát A-ban töltötte, ezért nem hallott, nem olvasott a mi­niszter nyugdíjazásáról... Az esetet kivételesnek is te­kinthetnénk — de nem az. Is­merek olyan közéleti személyi­séget, aki egész heti szellemi elfoglaltságát ellensúlyozandó, három éve valóságos rabja lett a hoobikertjének. Azelőtt ha­vonta járt színházba, irodalmi estekre, s ő volt a lelke baráti körük összejöveteleinek. Há­Irodabútorok Solymárról Ezt a szekrénysort az őszi BNV-n is bemutatják. Bozsán Péter felvétele A tavalyi Statisztikai Év­könyv tanúsága szerint az iparban dolgozó több mint 1 millió 700 ezer ember közül 334 ezer nem fizikai állomá­nyú, tehát többnyire irodában dolgozik. Valószínűleg hason­ló ez az arány a többi terme­lési ágazatban is. Ezrek, tíz­ezrek dolgoznak íróasztalok mellett a kereskedelemben, az oktatás, a művelődésügy te­rületén, az egészségügyben és a közigazgatásban. Nemcsak nekik, nekünk sem min'degy, hogy milyen körülmények kö­zött töltik a napi nyolc órát, hiszen a korszerű irodabútorok nemcsak kényelmesek, hanem praktikusak is, ésszerűbben helyezhető el bennük a különböző nyomtat­ványok, kimutatások serege, gyorsabb tehát az ügyintézés, az adminisztráció. Bár az utóbbi években több bútorgyár és ipari szövetke­zet látott hozzá az irodabe­rendezések nagy sorozatú gyártásához, még mindig nem tudnak eleget tenni minden megrendelésnek. Így van ez a Pest megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat solymári faipari üzemében is. Lassan már tíz éve készül náluk a Sümeg garnitúra, minden évben tízezret vesz át tőlük értékesítésre a BŰ­TORÉRT vállalat, de már 1978-ra is elegendő rendelésük van belőle. Nyolcdarabos iro­dabútor a „Botond”, tavaly tervezték a solymári üzem mérnökei. Máris 200 garnitúrára van megrendelésük, rom év óta mindezeknek vége. Tavasztól őszig minden szabad idejét a telken tölti, íróaszta­lát hetekre ellepik a tejfölös­poharakban hajtatott paradi­csom- és paprikapalánták, színházba jó, ha egyszer eljut évente, barátaitól elhidegült, s korábbi sokoldalú érdeklődése teljesen leszűkült a növényi kártevők elleni védekezésre. Tudomásom van olyan eset­ről, amikor a város gimná­ziumigazgatója azért utasítot­ta vissza egy pedagógusokból álló csoport vezetését külföldi jutalomutazásra, mert az ép­pen egybe esett a meggy- és a sárgabarackszürettel a hétvé­gi telkén. Pszichológusok, szociológu­sok gyakran hangoztatják fenntartásaikat, aggályaikat az ebből származható beszűkü­léssel, szakmai elmaradással kapcsolatban. Hasonló beszű­külést, a szórakozások kiikta­tását, a baráti kör leépítését tapasztalom lépten-nyomon a hétvégi telek, a hobbikért tu­lajdonosok körében. A zt mondják, minden csoda három napig tart. Kívá­nom, mindannyiunknak, hogy így legyen, ez a hobbikertbűvölet esetében is. Aztán találjuk meg mielőbb a helyes arányokat a kertész­kedés és az olvasás, a hétvégi „mindent bele” és az ésszerű aktív pihenés, a pecázás és a nyelvtanulás, a fűnyírás és a színházlátogatás, a kerti sza­lonnasütés és az élményt adó, lelket gazdagító országjárás, utazás között. Ny. É. de a kisebb darabokból, a vi­rágtartókból, a telefonaszta­lokból több ezer is elfogy, mert még a lakásokba is szí­vesen megveszik. A „Soly­már” bútorcsalád már szintén nagy tételben készül, idén ezekből is több száz irodát rendeznek be. A vállalat 35 —40 millió forint értékű iro­dabútort értékesít ebben az évben. A PEVDI-bútorok tervezői arra is gondolnak, hogy ma már nem csupán praktikus, kényelmes irodaberendezése­ket ,keresnek a vásárlók, ha­nem azokat is, amelyek régi tulajdonságaik mel­lett dekoratívak. Ezéft nagy értékű, , termelé­keny famegmunkáló gépekkel korszerűsítették az üzemré­szeket és új bútorokat is ter­veznek. Cs. A. A számítógép véleménye Kagylók vallanak a tóról A számítógép objektív vé­leményét is alapul vették a Balaton újabb vizsgálatsoro­zatainál. Dr. Pónyi Jenő, a Ti­hanyi Biológiai Kutató Inté­zet osztályvezetője, dr. Tus­nádi Győző és dr. Vangel Éva, a Keszthelyi Agrártudományi ■ Egyetem kutatói mintegy 30 ezer vándorkagyló adatát dolgozták fel, kompúter se­gítségével. Arról vallatták a kagylókat, milyen változáso­kon mentek át több mint 40 év alatt. Legelőször 46 évvel ezelőtt fedezték fel a Fekete­tengerből a Balatonba ke­rült vándorkagylókat, maid 41 évvel ezelőtt inváziót oko­zó elszaporodásukat jegyez­ték fel. A Balaton számos helyén felvett mintaanyagot három korosztály szerint vizsgálták meg számítógépek segítségé­vel. Arra a kérdésre kér es tok választ, változtak-e az élet- körülmények. A kagylók ál­lapota, méretbeli eltérése, matematikai módszerrel hi­telesítette a tóban lezajlott változásokat. A vizsgálatokból levonha­tó következtetések arra utal­nak. hogy a Balatonban az utóbbi időben szembetűnő változások következtek be. A 30-as évék közepétől ugyan fokozódott a vízben le­begő tápanyagok . mennyisége, minőségileg azonban törés állt be. Sok olyan szerves anyag alakult ki és került be a tóba, amelyek nem válnak a táplálékláncolat részeivé. Ezt a folyamatot mutatja a kagylók méretében bekövet­kezett csökkenés, szembetűnő változása is. A kutatási program újabb szakaszában nagy számban jelölnek meg halakat és a ké­sőbbi próbafogások matema­tikai vallatásából következ­tetnek a halnépesség alaku­lására, a fajtaarányok válto­zásaira. WtUnt a kertle ? Pilisborosjenő körzetében Korszerűbb a vendéglátás

Next

/
Thumbnails
Contents