Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

K/unap 1977. SZEPTEMBER 7., SZERDA Kekkonen Berlinben Dt. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök — Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK állam­tanácsa elnökének meghívá­sára — kedden délben hiva­talos látogatásra Berlinbe ér­kezett. Kekkonen az első nyugati államfő, aki hivatalos látogatást tesz a Német De­mokratikus Köztársaságban. A finn államelnök átnyúj­totta Erich Honeckernek Finn­ország legnagyobb kitünteté­sét, a Fehér Rózsa Rend nagy­keresztjét. Urho Kekkonen megkoszo­rúzta Berlinben a fasizmus és rrjilitarizmus áldozatainak em­lékművét. Moszkva Waldheim-sajtóértekezlet Az ENSZ főtitkára Irkutszkba látogat Igen hasznosnak és konst­ruktívnak minősítette Kurt Waldheim, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjá­val folytatott megbeszéléseit. Waldheim rövid időre Ir­kutszkba utazik, majd vissza­tér Moszkvába, és folytatja tárgyalásait. Mint keddi sajtó- konferenciáján közölte, fogad­ja őt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­Pinochet a Fehér Házban VASÁRNAP kezdődött a j chilei nép iránti nemzetközi szolidaritás hete, melyet a Béke-világtanács felhívására évenként tartanak. Négy éve tart a chilei nép tragédiája. A szenvedések ellenére azon­ban Chile él és harcol s a Népi Egység vezetésével anti­fasiszta frontba tömörül. A junta kazamatáiban haza­fiak ezrei sínylődnek s tovább tart több mint 2500 nyomta­lanul eltűnt i politikai fogoly családjának drámája. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának a közelmúltban — az 1973-as fasiszta prices óta először — megtartott plé­numa is felhívta erre a figyel­met és sürgette a hazafiak éle­tének megmentéséért kifejtett erőfeszítések fokozását. A világ közvéleménye az el­tűntek sorsáról először idén júliusban értesült, amikor 28 asszony az ENSZ santiagói épülete előtt éhségsztrájkot folytatott, hogy így próbáljon a rezsimtől információkat ki­csikarni a hozzátartozókról. A sztrájk kezdetét követően a kormány ígéretet tett a tájé­koztatás megadására, de ezt mind a mai napig nem telje­sítette. A múlt hónapban több mint ötszáz áldozat hozzátarto­zói a santiagói Legfelsőbb Bí­róság elnökéhez fordultak kö­vetelésükkel, hogy a megneve­zett foglyokról információt kap­janak. Csak feltételezések vannak arról, hol lehetnek a bebörtön­zött hazafiak: a Rio Chicho-i koncentrációs táborban, a hír­hedt Dawson-szigeten, vagy a Colonia Dignidad elnevezésű telepen, amelyet egy ENSZ— okmány titkos kínzótáborként emleget. Néhány letartózta­tásnak azonban mégis akadtak tanúi s a tőlük kapott tájé­koztatást részben egy ENSZ- bizottság tudomására is hozták. Néhány nyomtalanul eltűnt hazafi kínzások, embertelen bűnök nyomait magukon viselő megcsonkított holtteste később előkerült. Mind az ő eseteik, mind a még életben lévő, fog­va tartott hazafiak sorsa azt követeli, hogy minél előbb rá- kényszerítsék a juntát: közöl­jék, hol vannak a bebörtön- zöttek és haladéktalanul bo­csássák őket szabadon. A BŰNTETTEINEK felelős­sége alól menekülni igyekvő junta azonban hallgat a haza­fiak sorsáról. A Szocialista In- ternacionálé múlt heti rotter­dami ülésének témája a chi­lei kérdés volt. Megvizsgálták minden vonatkozását, jelenté­seket 'hallgattak meg az embe­ri jogok állandó megsértéséről. Az ülésszak megállapította — miközben kilencpontos határo­zatban ítélte el a Pinochet- juntát —. hogy az Egyesült Államok felelősséggel tartozik a chilei helyzet alakulá­sáért ... A genfi Nemzetek Palotájá­ban szintén a múlt héten fe­jeződött be az Emberi Jogok Bizottságának második ülés­szaka. Napirendjén a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi konvenció tételei­nek valóra váltása szere­pelt. A polgári és politikai jo­gokról több mint tíz évvel ez­előtt kidolgozott nemzetközi konvenció 1976-ban lépett ha­tályba. amely többek között kimondja a fizikai és erkölcsi megpróbáltatások, az önké­nyes letartóztatások tilalmát. Eddig több mint negyven ál­lam, köztük a Szovjetunió és más szocialista országok csat­lakoznak az egyezményhez. Több ország kormánya azon­ban nem siet ratifikálni a konvenciót. Nem vett részt a bizottság két elmúlt üléssza­kán például az Egyesült Álla­mok képviselője, akinek alá­írása mindmáig hiányzik az egyezményről. A SZABADSÁGJOGOKNAK a szocialista országokban tör­ténő állítólagos megsértéséről szóló propagandakampány és az emberi jogok biztosítására hivatott dokumentumok meg­erősítése úgy látszik különböző dolgok, pedig az emberi jogok­ról szóló nemzetközi megálla­podásokhoz való viszony az ál­lamok és kormányok e kérdés­sel kapcsolatos őszinteségének fontos kritériuma. Washington nem állja ki a próbát. Ezt bizonyítja Chile ügye is. A Carter-kormányzat hivatal­ba lépését követően bizonyos reményeket keltett, hogy vál­toztat eddigi chilei politikáján. Ám most az a tény, hogy Car­ter meghívta Pinochet tábor­nokot: legyen jelen ma a pa­namai egyezmény aláírásánál, tulajdonképpen a chilei fa­siszta rezsim egyfajta törvé- nyesítését jelenti, további visszalépést jelent az Egyesült Államoknak az emberi jogok kérdésében tanúsított eddig is bírálható magatartásán. A LEGFRISSEBB washing­toni jelentés szerint a tavaly szeptemberben az amerikai fővárosban a DINA (a chilei junta titkosrendőrsége) áldo­zatául esett Orlando Letelier- nek, a chilei diplomácia egyik volt vezetőjének özvegye, Isa­bel Letelier tiltakozó gyűlést szerves ma a Fehér Ház előtt a chilei junta vezetőjének, egyesült államokbeli látoga­tása ellen... A. B. T. unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke is. Waldheim sajtókonferenciá­ján elmondotta, hogy megbe­szélései mindvégig rendkívül jó, baráti légkörben mentek végbe. A Szovjetunió kormá­nya nagy érdeklődést tanúsít a világszervezet időszerű kér­dései iránt. Gromiko külügy­miniszterrel áttekintették a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit, és a közgyűlés ülésszakán szereplő lényeges napirendi javaslatokat. A köz­gyűlési ülésszak igen zsúfolt, s számos világméretű problé­ma megvitatására kerül sor. Ezek közül a főtitkár kiemelte a leszerelés kérdéseit, különös tekintetei arra, hogy ezek a jövőre szóba kerülnek a köz­gyűlés rendkívüli ülésszakán A keddi megbeszélésekről kiadott rövid hivatalos közle­mény szerint Gromiko Wald heimmel a nemzetközi feszült­ség enyhítéséről, a fegyverke­zési verseny megakadályozó' sáról, a leszerelésről, a válság' helyzetek felszámolásáról, és egyéb nemzetközi jellegű té­mákról tárgyalt. A tárgyalások során mindketten aláhúzták, hogy az ENSZ fontos szerepet tölthet be a tartós békéért ví vott harcban, s vannak lehető­ségek a világszervezet haté konyságának növelésére. Eh­hez arra van szükség, hogy va­lamennyi tagállam kormánya a lehető leghatározottabban tartsa tiszteletben a világszer­vezet alapokmányát — han­goztatta a közlemény. Mexikó A reformtervekről A Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának vasárnap megtartott plenáris ülésén elemezték az ország gazdasági és politikai helyze­tét, valamint a Jose Lopez Portillo köztársasági elnök kormánynyilatkozatát. A KB Végrehajtó Bizottságának je­lentése, amelyet Arnoldo Mar­tinez Verdugo, az MKP KB főtitkára ismertetett, hangsú­lyozta, hogy a kormányfő ál­tal bejelentett, Mexikó válasz­tási rendszerének és törvé­nyeinek megváltoztatását cél­zó, valamint a politikai pár­tok legalizálására vonatkozó tervezetek a mexikói demok­ratikus erők győzelmét bizo­nyítják. A bejelentett reform­tervek még nem mindenben azonosak a párt célkitűzései­vel, de kiindulópontot bizto­sítanak a kommunisták ered­ményes harcához. Az Arab liga tanácsülése Határozatok Kairóban befejeződött az Arab Liga Tanácsának ülés­szaka. A tanácskozás részve­vői: — az Arab Liga tagálla­mainak külügyminiszterei — számos határozatot fogadtak el. Többek között jóváhagytak egy Izraelt elítélő határozat- tervezetet, amely az ENSZ közgyűlésének őszi ülésszakán terjesztenek majd elő. A ha­tározat felszólítaná az ENSZ Biztonsági Tanácsát: tegye meg a szükséges lépéseket an­nak megakadályozására, hogy izraeli településeket hozzanak létre az elfoglalt területeken. A külügyminiszterek foglal­koztak a Szomáliái—etiópiai konfliktus kérdésével is. Erről elfogadott határozatokban ag­godalmukat fejezték ki az Af­rika szarva térségében folyó események miatt, és a konf­Jijiga Heves harcok A legfrissebb etiópiai hadi­jelentés szerint a kormánycsa­patok vasárnap este nagyará­nyú sikeres ellentámadást in­dítottak tankok és a légierő bevetésével Jijiga város fel­mentésére, ugyanakkor Szo­máliái részről változatlanul azt állítják, hogy a fontos város még mindig az úgynevezett Nyugat-Szomáliai Felszabadí. tási Front kezén van. A harcok elől az AFP je­lentése szerint eddig mintegy 3500 menekült érkezett Dzsi­Csak röviden... Ä BRIT szakszervezeti kongresszus keddi napjának fő eseménye James Calla­ghan miniszterelnök beszéde volt. Callaghan a kongresszus hevesnek ígérkező bérvitája előtt teljes személyes Súlyá­val igyekezett az önkéntes bérkorlátozás valamilyen for­májának megnyerni a dolgo­A ’NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG bűnügyi rendőrsége kedden este a nyu­gatnémet televízió első műso­rában bejelentette, hogy üze­netet kapott Hans-Martin Schleyer elrablóitól. Ebben az emberrablók jelezték, hogy kapcsolatba kívánnak lépni az NSZK kormányával. A rend­őrség az üzenetét azonnal to­vábbította a kormánynak. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt fő­titkára, román köztársasági elnök, bulgáriai látogatásának második napján vidékre lá­togatott. butiba, ahol az ENSZ és a köztársaság menekültszerveze. tének segítségét kérték. Eddig mintegy 200 ezer dollárt utal­tak ki számukra. Többségük­ben az ogadeni harcok elől menekültek. Lapzártakor érkezett: Mind Etiópia, mind Szomália ragaszkodik korábbi bejelenté­séhez, miszerint egyfelől a Nyugat-Szomáliai Felszabadí- tási Front, másfelöl az etióp kormánycsapatok továbbra is tartják állásaikat és súlyos veszteségeket okoztak a má­sik félnek. Etióp források szerint Jijiga etióp kézen van, ezzel szemben a Nyugat-Szomáliai Felszaba- dítási Front közleménye to­vábbra is azt állítja, hogy fegyveresei elfoglalták az Oga- den tartományban lévő várost és áttörték az etióp csapatok védelmi vonalát. A közle­mény ugyancsak súlyos vesz­teségekről beszél az etióp ol­dalon. A két fél hadi jelentéseiből azonban kitűnik, hogy Jijiga a Szomália és Etiópia közöt­ti harcok fő színtere és a frontvonal jelenleg ettől a várostól egészen Diredaiváig húzódik. liktusba történő beavatkozás-, tói való tartózkodásra szólíta­nak fel. Az Arab Liga Tanácsa ha­tározatot fogadott el a Liba­nonban állomásozó arabkőzi békefenntartó erők mandátu­mának további hat hónappal történő meghosszabbításáról. Az egyiptomi főváros politi­kai megfigyelői szerint Kairó arra törekszik, hogy az Arab Liga Tanácsa mostani üléssza­kát felhasználva támogatást szerezzen a közel-keleti rende­zés kérdésében elfoglalt saját álláspontjának. Ez az irányvo­nal számos arab állam, közöt­tük Szíria, valamint a Palesz­tinái Ellenállási Mozgalom ke­mény ellenállását váltotta ki. ★ Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai bizottsága nyilatko­zatban hangsúlyozta: a Be- gin-kormány az annektálás politikájával, továbbá azzal, hogy nem hajlandó tárgyalni a Palesztinái arab néppel és szélsőséges nacionalista állás­pontra helyezkedik, akadá­lyozza a genfi békekonferen­cia munkájának felújítását. Ibárruri műtétje Dolores Ibarrurin, a Spa­nyol KP 81 éves elnökén hét­főn délután műtétet hajtot­tak végre. A sebészeti be­avatkozással előkészítették Ibárruri mellkasát egy pará­nyi szívritmus-szabályozó ké­szülék elhelyezésére, mivel az utóbbi időben rendszertelen szívműködést tapasztaltak ná­la. A madridi kardiológiai kli­nikán kedden délelőtt egy második műtéti beavatkozás­sal véglegesen elhelyeztek Dolores Ibarrurinak szerve­zetében egy szívritmus-szabá­lyozó készüléket. A klinika kedden délben hivatalos közleményt adott ki Döiofes Ibárruri betegségéről. Eszerint Ibárrurit hétfőn este szívblokk diagnózisával vet­ték fel a klinikára és szerve­zetében kedden véglegesen el­helyeztek egy szívritmus­szabályozó készüléket. A je­lentést Elio professzor, a kli­nika vezetője írta alá. A be­teg állapota kielégítő. Néprajzi kalandozás Jugoszláviában Nemcsak a föld mélye rejthet kulturális kincseket, hanem a felszín is; innen van, hogy a régészetben és a néprajzban minden új „lelet” valósággal átértelmezésre kényszeríti az illető tudományszakokat. A különféle tárgyi, vagy szellemi leletek között mindenféle van: ne­mes fém, törött cserép, sőt, véletlenül egymás mellé ke­rült darabok is. Ilyenkor olyan a munkánk, mint egy nyomozóé: nagyon oda kell figyelni és szívósan, állha­tatosan kérdezősködni. Elmondok néhány esetet, vala­mennyi a szomszédos Jugoszláviából való, ahová le­hetőleg minden nyáron átmegyek gyűjteni. Kőmíves Kelemen-rejtély Az elevenen befalazott asz- szony történetéről szóló bal­lada e térség népeinek közös szellemi kincse, de kialakulá­sát és vándorútját máig nem látjuk tisztán; nem csoda, ha én is minden évben „nyomo­zok” utána. E nyáron is újra megkérdeztünk Lábadi Károly tanárbarátommal együtt egy csúzái (Jugoszláviához tarto­zó magyar falu Dél-Baranyá- ban) asszonyt, aki 85 éves kora ellenére teljes szellemi frisseségnek örvendett. Nem kis meglepetésre, ő is ismer­te a Kőmíves Kelemen nevet, ha magáról a balladáról már nem is tudott; rögtön bele is kezdett a történetbe. Egy idő után azonban a hős egri nők­kel folytatta, és Kelemen kő­míves alakja is összeolvadt Dobó Istvánéval! Hát erre a néprajzi tapasztalatokban még nem volt példa! Nem tud­tunk hova lenni a cso­dálkozástól! Az asszony váltig erősítgette, hogy ezt ő is így hallotta, mégpedig a kocsmá­jában beszélgető férfiaktól. Szavait nem vonhattuk két­ségbe, mert minden másban pontos visszaemlékezőnek bi­zonyult. Hol itt a rejtély meg­oldása? Hosszú órák után, már a gyűjtés befejeztével jöt­tem csak rá, hogy közlőnk a beszélgetés elején megemlí­tette, hogy ő nemcsak italt : mért, hanem konyhát is ve- ' zetett, és így váltogatva volt hol kint a konyhában, hol pedig bent a söntésben. Meg­van tehát a megoldás: a bal­ladái történet befejezése előtt kiment a konyhába és ami­kor újra visszatért, a férfiak már Eger viadaláról beszél­gettek; így elbeszélőnk is ösz- szeolvasztotta e két történe­tet. Ez esetben tehát merő véletlenségből került egymás mellé a különben két várat: Déva és Eger várát szerepel­tető két történet. Nem szük­séges bonyolultabb elméle­teket kialakítani! Müncheni álarcok a Dráva mentén Nem sokkal később már a Drávaszög legdélibb, jórészt magyar lakta falujában, Ko- pácson jártunk, ahol többen is gyűjtöttünk már tündér­szép meséket és komor nép­balladákat is. Most valaho­gyan a nemrég lezajlott, hét országra szóló lakodalomra terelődött a szó: e falucskának mindössze ezer lakosa van, mégis kétszáznál több vendég volt aelen; a menyasszony­tánckor összegyűlt pénz pe­dig elég lesz egy lakásberen­dezésre. Nézegetjük a színes fotókat; megakad a szemem a lakodalmi álarcosokon, akikről vajmi keveset tudunk. Azonnal indul is a faggató­zás, peregnek a válaszok: Ko- pácson nemcsak disznótor és farsang, hanem lakodalom idején is van maskarázás. En­nek során főként a jókedvű fiatalok viszik vissza másnap a lakodalmas házhoz az evés­ben, az ivásban és a táncban „kimerült” vendégeket. De nem volt ez a szokás sem tel­jesen új, ellenben beszélgetés közben háromszor is megje­gyeztem: ha nem itt látnám ezeket a képeket, azt hihet- ném, valahol Nyugat-Euró- pában vagyok. Végül is nem győzte már hallgatni, halkan megszólalt a háziasszony: ezeket az álarcokat a Nyugat- Németországban dolgozó ven­dégmunkások által közvetí­tett müncheni műsorfüzet­ből készítettük! Hát, ha ne­hezen is, de mégis csak kide­rült a „titok”! Valahogy így lehetett a kö­zépkorban a Nyugaton ta­nuló diákokkal is, akik köz­vetlenül hozhattak szokáso­kat, énekeket és egyéb szelle­mi javakat. Most már csak az a kérdés, mint a régi hagyo­mányokkal is volt: ( befogad­ja-e Kopács, meggyökerese- dik-e? Ha igen, néhány év múlva már „hagyomány”- ként tartjuk számon, egyéb­ként kihull az idő rostáján. Szép kis meglepetés volt ez is; régebben hasonlóképp járt egyik kollégánk a híres mo­hácsi sokác busóálarcokkal: nézi, nézi egy mohácsi ál­arckészítő műhelyben a masz­kokat, de sehogyan sem akar hinni a szemének, hogy tibeti típusú maszkokat lát! Pedig azok voltak: a „mester” kész­ségesen elismételte, hogy egy­szer Pesten járt, betért a Nép­rajzi Múzeumba is, ahol meg­tetszettek neki a különféle tibeti álarcok és otthon utá­nozta is őket. Az újításnak nagy sikere volt! Naív és hivatásos művészet Jugoszláviából többek kö­zött olyan aprócska gyufás- dobozokat is hoztam aján­dékba, melyek mindkét lap­ján naív művészektől való falusi életképek vannak; ahogy mondják: egyik szebb, mint a másik! Nagy divatjuk van az ilyen képeknek, érté­kük és a kereslet is irántuk majdnem vetekszik az ikono­kéval. Nem csoda, ha bőven forognak közkézen kétes hi­telű alkotások is. Egyetlen határesetet mondok el. Egy kollégám horvát falu­ban járt, s világhírű fiatal naív művész paraszti ottho­nát kereste fel. Ám csak a fiára büszke apa volt otthon, „naív” művész fia valahol Nyugaton turnézott, és az öreg nem bírta ki, hogy el ne di­csekedjék: fia a középiskola után a zágrábi Képzőművé­szeti Főiskolát is elvégezte, de aztán felcsapott falusi naív művésznek, mert így jobban tud keresni. A dol­gozószobában meg is mutatta a falra akasztott, bekerete­zett oklevelet. Hát, ez, bi­zony, már nem naív művé­szet. sőt! A legtudatosabb fo­ka a hivatásos művészetnek, amikor szinte tökéletesen utánozzák a „primitíveket”; mi ezt a néprajzban jól is­merjük: neo-folklorizmusnak, vagyis új-népiességnek ne­vezzük. Irodalom és népköltészet Pataky András barátom a kopácsi Kettős Imrétől egy múlt század eleji kéziratos katonakönyvet kapott; alig­hanem ez a legrégibb ilyen tí­pusú népi kéziratunk, mely­ben sok szép bújdosó-, ku­ruc, szerelmi és egyéb ének nellett megvan a török csá­szár tömlöcéből szabadult, a császár lánya kezéért pár­bajt vívó két magvar úrfi: Szilágyi és Hajmási verses históriája is. E verses törté­net sem kevésbé rejtélyes, mint a Kőmíves Kelemené; azt hittem, most végre ke­zemben Van a rejtély kulcsa! Eddig ugyanis csak azt tud­tuk, hogy a XVII. század vé­gén egy Szendrei Névtelen írta a döcögős versezetet, va­laki még egyszer lemásolta, aztán századok múlva, az 1848 előtti időkben, népballadává vált; időközben megrövidült, és elnépiesedett; az irodal­mi és a népköltészeti szö­veg már csak tartalomban hasonlít egymáshoz. — Hiá­ba, közben századok teltek el, gondoltam! Na, most itt­van egy összekötő láncszem, a kopácsi szöveg, biztosan se­gít a kérdést megoldani. Na­gyot tévedtem! E kézírásos változat sokkal közelebb áll a XVII. századi irodalom szö­vegéhez, mint a kortársi, vagy­is XIX. századi népballadák­hoz, semmiféle átmenetről nincs tehát szó. De hogyan juthatott hozzá e derék obsitos? Az is feltű­nő azonban, hogy ezt a fog­ságból való szabadulásról szóló történetet egész Euró­pában mintegy 800 év óta ismerik, legkedveltebb még­is a Balkánon. És Kopács faluja épp a Balkánhoz kö­zel esik, szinte a kapujában van, ráadásul a másoló obsi­tos: bizonyos Csöbrös Istvány pedig végig Dalmáciában és Itáliában szolgált! Itt sem lehet tehát megállni, a fel­színi „ásatásokat” tovább kell folvtatni! Remélem, megtudok majd valami újat... Katona Imre docens

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents