Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS Együtt a chilei néppel Találkozó az egyetemen A szudáni fiatalok műsora. Barcza Zsolt felvétele A chilei nép harca a négy éve hatalomra került fasiszta katonai junta ellen nemcsak Chilében folyik. A szolidari­tás megannyi formájával ta­lálkozhatunk világszerte. Egy­re több országban emelik fel szavukat a néptömegek, ha­ladó szervezetek a Pinochet- rezsim terrorja ellen, amely üldözi, börtönbe zárja és nem egy esetben megöli a haladó embereket, naponta sérti meg az alapvető emberi jogokat. A tiltakozásból a mi né­pünk is részt vállal. Megyénk városaiban, falvaiban, üze­meiben, intézményeiben ezen a héten szolidaritási gyűlése­ket tartanak. Szombaton — mint arról beszámoltunk — Dunakeszin, - vasárnap Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetemen került sor ilyen rendezvényre. A városból és a járás községeiből gyűltek össze a KISZ-fiatalok, hogy szolidaritásukról biztosítsák a chilei népet. Megjelent a nagygyűlésen és felszólalt Ugo Robles, a chi­lei antifasiszta bizottság tit­kára. Egyebek között elmon­dotta, hogy a szocialista or­szágok segítsége nagyon sokat jelent számukra, biztatást, erőt ad harcukhoz. A hazá­jában uralkodó állapotok jel­lemzésére közölte, több mint egymillióan vannak munka nélkül. A szolidaritási nagygyűlés hangulatát emelte az a szép vers, Pablo Neruda: Béke a leszálló alkonyotoknak című költeménye, amelyet Mada­rászt László adott elő. Ezután Múzsái András és Seres Ist­ván polbeaténekesek adtak műsort Múzsái orosz, portu­gál, vietnami és magyar da­lokat, Seres István három sa­ját szerzeményét énekelte. Fellépett a műsorban a ha­zánkban tanuló vietnami és szudáni diákok egy-egy cso­portja is. A hazaiak , közül az ikladi Ipari Műszergyár és a Dunakeszi Hűtőház polbeat- együttese mutatta be műso­rát. Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ Politikai oktatás A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ párt-, KISZ- és szakszerveze­ti vezetősége az ideológiai ne­velést különböző politikai ok­tatások megszervezésével biz­tosítja. A pártoktatásban 4—5, a szakszervezeti oktatásban 10—12, a KISZ-oktatásban 15 —20 fiatal vesz részt évente. A marxista—leninista közép­iskolát az elmúlt négy évben hat fiatal végezte el és 1980-ig újabb öt hallgató tanul majd. öthónapos pártiskolára két harminc éven aluli fiatal járt. A téeszekben is Több könyviárat Többet kell tenni a terme­lőszövetkezetekben a fiata­lok olvasómozgalmáért. Egye­lőre kevés az üzemi könyv­tár, s nem használják ki kel­lőképpen a helyi könyvárusí­tásban rejlő lehetőségeket sem. A szövetkezeti KISZ- alapszervezetek közül kettő érdemel dicséretet: Versegen ötvennyolcán, Túrán harmin­cán iratkoztak be a községi könyvtárakba. ŐSZI SOROZATOK Zenei programok, meseszínház A MŰVELŐDÉSI HÁZ AJÁNLATA A járási-városi Petőfi Mű­velődési Ház az ősszel több sorozatot indít. Októbertől márciusig, havonta egy elő­adást tart a Meseszínház. A műsort vasárnap délelőttön­ként 10 órakor tartják. Fel­lép Móka Miki (Levente Pé­ter), Kertész Lilla és Újlaki Károly. Ismerkedjünk a zenével a címe egy másik sorozatnak, amelynek előadásain a gyere­kek megismerkedhetnek egy- egy hangszerrel, zenei kor stí­lusával, mesterek műveivel. A sorozat októberben kezdődik, havonta egy-egy előadást tar­tanak. A Zenélő kastély zenei programot felnőtteknek ajánl­ják. Minden hónapban fiatal művészek adnak koncertet a kastély dísztermében. A Pódium irodalmi soro­zat már hagyományosnak szá­mít, az 1977—78. évi idény­ben októbertől márciusig, ha­vonta egyszer, hétfői napo­kon neves művészek előadó­Szeptember 11-ig boltjainkban kedvezményes befőzési paradicsom- és paprikavásár Befőzni való paradicsom Paprika (I. o.) Paprika (II. o.) Lecsópaprika 1 kg 2,- Ft 1 kg 6,— Ft 1 kg 4,50 Ft 1 kg 2,50 Ft VÁC ÉS KÖRNYÉKÉ ÉLELMISZER-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT estjére kerül sor. Valameny- nyi említett programra bérle­tek válthatók szeptember 19- től október 8-ig a művelődési házban, és az üzemi kultúr- felelősöknél. Hobbikiállítás Hobbikiállítás nyílt tegnap az ikladi Ipari Műszergyár munkavédelmi előadótermé­ben. A bemutató szeptember 9-ig tekinthető meg. IV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 6., KEDD Alapkőletétel Új iskola épül Kerepesen Vasárnap délután leendő iskolájuk helyén, a község új negyedében gyülekeztek ün­nepélyes tanévnyitóra a kere­pes! diákok. Ez a nap azon­ban nemcsak a tanév meg­kezdését jelentette számuk­ra, hanem új iskolájuk épí­tésének fontos állomását — az alapkőletételt is, mint er­ről a lap első oldalán rövi­den beszámoltunk. A köszöntő szavak elhang­zása után Németh Imre, az iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, köztük Csá­szár Ferencet, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Péchy Pálnét, a járási pártbizottság titkárát, Jósvai Lajost, a járá­si . hivatal elnökhelyettesét, Vicsotka Gyulánét, a helyi tanács elnökét, Zalavári Lász­lót, a járási hivatal művelő­désügyi osztályának vezető­jét, a szülőket, s a tanulókat. Ott voltak az ünnepségen a PÁÉV váci kirendeltségének képviselői, Kapos Mihály igaz­gató és Hrozina József párt­titkár személyében. Szívügye a községnek Németh Imre igazgató be­szédében arról szólt, hogy az idei tanév sok feladatot ró a diákokra, akik jelenleg nem a legjobb körülmények kö­zött tanulnak. Azért is van Császár Ferenc elhelyezi az iskola építésének okmá­nyait tartalmazó urnát az alapkőbe. Pécel a főváro* tőszom­szédságában fekszik. A közle­kedés, a közművesítés kiváló, a kereskedelmi ellátottság ál­talában megfelelő. A község — köztudott — az agglomerá­ciós övezetbe tartozik, ahová üzemet telepíteni nem lehet, s nagyobb arányú ipari fej­lesztésre sem kerülhet sor. Ügy is lehet mondani: Pécel se nem város, se nem falu, nem ipari, de nem is mező- gazdasági jellegű. Valaha azt rebesgették, alvó település lesz Pécel, s úgy látszik, va­lóban vigyáznunk kell, ne­hogy álomba szenderüljön. Egyre többen megfordulnak Pécelen, a MÁV-kórházat, az ÁFÉSZ műszaki boltjait so­kan keresik fel, s vannak a községnek közönséget vonzó kulturális hagyományai is. A Ráday-kastély — ahol most a kórház működik — híres év­százados freskóiról, a község­ben található Szemere Pál szülőháza, amelyet csak sze­rény tábla jelez. Vele átel- lenben, a tanácsház falán em­léktábla hirdeti a szabadság- harc isaszegi csatájának em­lékét. A községben, s környé­kén a péceli kultúra nyomai szinte évente bukkannak fel. A község fekvése is nagy­szerű, de a remek lehetősé­gek kihasználása évtizedek óta vajúdik. A dombokkal szegélyezett község környé­kén erdők, rétek, homokbuc­kák váltják egymást, sok he­lyütt mezőgazdasági termelést folytatni nem lehet. Ezeken a területeken évek óta csupán a szamárkóró, meg az árva- lányhaj virít. A kihalt tája­kon ember is alig jár. A község belterületének szom­szédságában ott a hétvégi üdülőtelkek kialakítására al­kalmas terület. Adott a víz, a villany, sőt még a megköze­lítő utak is elfogadható álla­potban vannak. A csúnya résznek emlegetett erdős te­rületen egy kis mesterséges tó található, körülötte gyér akácerdő, no meg a szemét­telep, a lakosság nem kis bosszúságára. Csak itt — a szeméttelepet felszámolva — száz kisebb parcellát lehetne kialakítani, csaknem minden befektetés nélkül. A környező erdő a pihenést, a felüdülést szolgálhatná. A község egy másik részén, az Újtelepen, vagy más né­ven a Király-telepen sem le­het a meredek domboldalakat megművelni, vagy más gaz­dasági célra hasznosítani. A közelben épp az elmúlt évben alakult meg a kis tavak hor­gászegyesülete. Pécelen is ke­vesen tudják, hogy a Manyák tanyán évtizedek óta kristály- tiszta vizű, nagy vízhozamú a tó, amely a közeljövőben a Rákosmenti Tsz hizlaldáinak szolgáltat vizet. S akadnak még helyek, amelyeket pihe­nés céljára kiválóan haszno­síthatnánk. A nagyközségi tanácshoz gyakran fordulnak kéréssel, adjon el egy-egy darabka föl­det, ahol hétvégi házat lehet felállítani. A válasz — nem. Pedig évekkel korábban sike­rült 84 hétvégi telket parcel­lázni és értékesíteni. Ez a te­rület is hasznavehetetlen volt, ma szebbnél szebb víkendhá- zak állnak rajta, lassan-lassan lesz víz és villany is, termé­szetesen a tulajdonosok költ­ségén. Közismert az is, hogy a községet átszeli a Rákos­patak. A szabályozás követ­keztében lassan eltűnő nádas helyén sporttelep és egyéb létesítmények kapnak majd helyet, s adnak újabb lehető­séget a kikapcsolódásra. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket más községekben hétvégi telek­ként, üdülőtelekként haszno­sítják. Kérdés, vajon Pécelen. egy kis segítséggel, nem le­hetne hasonló módon csele­kedni? A. I. nagy szükség az új iskolára, hogy a tudományok titkait korszerű tantermekben, meg­felelő szemléltetőeszközök se­gítségével ismerjék meg a gyerekek. Nem véletlen tehát, hogy az iskola mielőbbi fel­építésének ügyét sajátjának érzi a község apraja-nagyja. Ezt bizonyítja az a sok-sok óra társadalmi munka, amit a kollektívák az utóbbi időben felajánlottak. Az iskola diákjai kedves műsorral köszöntötték az új tanévet, s ígéretet tettek ar­ra, hogy maguk is kiveszik részüket iskolájuk építéséből. Összesen ötvenmillió A kérepesi Pávakör műso­ra után Császár Ferenc, a megyei tanács elnökhelyet­tese elmondotta beszédében, hogy évről évre nemcsak a község lakóinak száma gyara­podik, hanem a tanulóifjúságé is. Ma még mintegy 500 gye­rek általános iskolás elhelye­zéséről kell gondoskodni, né­hány év múlva számuk meg­kétszereződik. Az új iskolá­ban, amely az évek során to­vábbi termekkel, létesítmé­nyekkel bővül, mintegy ezer gyermek tanulhat majd kul­Barcza Zsolt felvétele túráit körülmények között. Az iskolát két ütemben épí­ti fel a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. Most nyolc tanterem,' s a hozzájuk kapcsolódó szertárak, helyi­ségek építését kezdték meg. Várhatóan egy-másfél év múl­va vehetik birtokba a kerepe- si diákok ezt a 30 millió fo­rintos beruházást igénylő részt. A második ütemben újabb négy tanteremmel, tor­nateremmel és étteremmel gyarapodik az iskola. Ez to­vábbi 20 millió forintba ke­rül, azonkívül a község la­kóitól sok-sok segítséget, nemcsak az építésben, hanem az elkészült épületek gondo­zásában is. Mielőbb Ezután Császár Ferenc el­helyezte az iskola építésének okmányait, az építést támoga­tó szervek, vállalatok nevét és különböző érméket tartal­mazó nemzetiszínű szalaggal átkötött urnát az épület alap­kövébe. Az iskola mielőbbi átadá­sa most már az építőkön mú­lik. Gáspár Mária N em egyfor­mán jól tűr­jük az isko­lát. — Nekem mond­ja, milyen az első nap az iskolában, vagy inkább azt, hogy milyen volt? — emlékezik egy negyven év körüli asszony. — Hát erre az egyre az­tán jól emlék­szem. Az első nap, meg az első hét az borzasztó lehetett — a tanítónk szá­mára. Én például sehogy sem tud­tam megszokni az iskolapadot. Ret­tentően bosszan­tott, hogy órákig kellett láblógatva ülni. Így aztán már az első napon felvettem a nyu­gati stílust, a leg­egyszerűbb módot választottam a ké­nyelem keresésé­ben, felraktam a lábaimat az előt­tem levő asztalra. Így kezdődött kapcsolatom a ta­nító úrral. Palatáblák — Ebben az idő­ben még a türel­mem is véges volt. Egyáltalán nem voltam fogékony arra, amikor a ta­nító úr az első függőleges vona­lakat húzta a táb­lára. Azokat az én palatáblámon nem látta viszont! Apropó, palatáb­la. Az első évben ötöt tettem tönk­re. Igaz, egyiknek sem volt ideje el­kopni. Úgy törtek össze szegények a fiúk fején. Ebből is láthatja, nem lehettem valami ió gyerek. A tanul­mányokban azon­ban csak akkor lettem komoly, amikor a tanrend szerint már meg­unták az egyene­sek és a körök rajzolását, s sor került az á. az é és az ö be+iít- ta­nulására Etfől kezdve már érde­keltek a dolgok. De kérdem én, le­het ezen csodál­kozni? — Nyugtalansá­gom az első óra végén tetőzött. Mintha még most is hallanám, ami­kor a tanító úr azt mondta: No gyerekek, most tíz perc szünet követ­kezik, kimehettek. Életem első nagy szabadsága volt ez. Ki is használ­tam. Igaz, negyed­órányira laktunk az iskolától, de én — mint akit pus­kából lőttek ki — iszkoltam haza­felé. Anyu aztán odahaza elmesélte a lehető legrövi­debb utat, amelyi­ken visszai”tHatok az iskolába ... Mert mégiscsak tűrhetetlen, hogy ezután minden szünetben haza­járjak. K. Z. P. / JEGYZET Pécelen miért nem?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents