Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-06 / 209. szám

1977. SZEPTEMBER 6., KEDD ^MHap Több pénz a sertésekért... Felemelték két forinttal a sertés felvásárlási árát. Döm- södön a Dózsa Tsz tagja Csécsi Antalné, háztáji gazdaságában évente 50 sertést hizlal. Jövőre már 25 forint helyett 27 forintot kap egy kiló élő sertésért. Frontbetörés, fejfájás Az időváltozások, a hideg- és melegfrontbetörések fejfá­jást, kisebb-nagyobb panaszo­kat, közérzetzavart ok<v. hal­nak — mondják a szakembe­rek. A meteorológiai változá­sok biológiai hatása ma már általánosan elfogadott tény, a hatás módja azonban még nem teljesen tisztázott. Minden bizonnyal nagy szerepe van’ a légköri elektromosságnak, a levegőben lévő elektromos töl­tésű részecskék, ionok számá­nak, mozgékonyságának. Az időjárás elsősorban az akara­tunktól független, a belső szer­vi működéseket szabályozó ve­getatív idegrendszeren ke­resztül hat. A főleg nyáron előforduló hidegfronfbetörések nyomán gyakori az úgynevezett érere­detű fejfájás, amelynek egyik tipikus lefolyású alakja a migrén, A fejfájás féloldali, lüktető jellegű és általában látási zavar, hányinger kíséri. A melegfrontbetörés ugyan­csak okozhat fejfájást, mégpe- uig elsősorban olyanoknál, akik szorongásra, ideges, dep­resszióra hajlamos természe­tűek. Vigyázni kell azonban arra, hogy milyen panaszokat tulaj­donítunk az időjárásnak. A szakemberek nyomatékkai hangsúlyozók, hogy ha valaki­nek gyakran . fáj a feje, az Időjárástól függetlenül, feltét­lenül forduljon orvoshoz. Pilisszentiváni munkásőrök A bányászhagyományok folytatói Munkásőrökkel beszélge­tünk a Kőfaragó és Épület- szobrászati Vállalat pilisszent­iváni telepén. Munkásőrök­kel, akik szocialista brigádta­gok, s akik vezetőik szerint nagyon sokat tesznek azért, hogy a telep teljesíthesse idei tervét, több, jobb minőségű műkővel és padlóburkoló lap­pal lássa el az építőipart, s eleget téve exportmegrende­léseknek is. Támogatják az újat — A centralizációs folyamat nálunk is megindult — mond­ja Fülöp Károly üzemvezető. — Több kisebb üzemrészből szeretnénk a gépek áthelyezé­sével és jobb munkaszerve­zéssel kialakítani egy olyan egységes üzemet, mely az ed­diginél jóval több, jobb mi­nőségű és gazdaságosabb ter­mékeket gyárt. Műkőből az év első nyolc hónapjában több, mint 10 millió forint értékű árut állítottunk elő. A tö­mörített eljárással készülő préslapokból 20 millió forint az éves tervünk, ami 50—55 ezer négyzetméter burkoló­lapot jelent. Ezt a mennyisé­get a jövő év végére szeret­nénk megduplázni. A beruhá­zás során elsősorban arra tö­rekszünk, hogy feltárjuk bel­ső tartalékainkat, a gépek technológiai sorrendbe állítá­sával, a rendelkezésünkre ál­ló munkaerő ésszerűbb fog­lalkoztatásával. Ebben na­gyon sokat segít a tizenhét szocialista brigád és ezek munkásőr tagjai. Tavaly pél­dául 18,5 millió forintos beru­házással új üzemcsarnokot építettünk, melynél fejenként 40—50 óra társadalmi mun­kát végeztek. ..Mi is ott voltunk" — Korábban volt egy olyan elképzelésünk — folytatja Aknai József alegységparancs­nok, —, hogy önálló munkás­őr brigádot alakítunk, de úgy gondoltuk, hogy így mind a tizenhét szocialista közösség munkáját segíthetjük, s többet használunk az üzemnek is. Én a Jószerencsét brigád tagja vagyok. A mi közösségünk a többi tizenhathoz hasonlóan csatlakozott a csepeli felhívás­hoz, s eddig mintegy 150—200 óra társadalmi munkát vé­geztünk az üzemi útépítésnél, az orvosi rendelőnél és a pi­lisszentiváni terhesanya és csecsemőgondozónál. Szabadi Sándor rajparancs­nok a Ságvári Endre szocialis­ta brigád tagja. — Mi is ott voltunk vala­mennyien — mondja — s amiben csak kellett, minden­ben segítettünk. Harnisch Sándor, a párt- alapszervezet titkára, maga is tartalékos munkásőr, a válla­lások között lapozgat. — összesen kétezer óra tár­sadalmi munkát vállaltak a brigádok, s ennek már több, mint felét teljesítették. Ez azonban nem minden. Sokszor végeznek olyan munkát, amit nem is lehet előre tervezni. Ilyen volt például a PEMÜ kék óvodájának a márvány emléktáblája. Augusztus 20-ra készült el az óvoda, s az át­adás előtti napon megkere­sett bennünket a területi párt- szervezet titkára, hogy szük- gük lenne egy márványtáblá­ra, mely megörökíti a társa­dalmi munkások nevét. Egyet­len éjszaka készült el a táb­la, Koch Vilmos kőfaragó­mester készítette társadalmi munkában. Nagy Roger rajparancsnok egy másik példát említ. — Június I-én nyitották meg a balatonfenyvesi úttörő­tábort. Pingpong- és sakk­asztalt készítettünk a szá­mukra műkőből. Radovics Bé­la, Hadi János, Imre Sándor és Bencsik Vendel csinálták társadalmi munkában. Nálunk ez természetes. Ott segítünk, ahol szükség van rá. A bri­gádtagjaink hetven százaléka elérte az ezüst fokozatot, sőt sokan már az aranynál tar­tanak. öt munkásőrünk a vál­lalat kiváló brigádjának tag­jai, s hatan kiváló dolgozók. Az alegységnek van külön vállalása is a jubileum tisz­teletére; szeptember 15-én valamennyien ott leszünk a kistarcsai kórház építésénél. Ezenkívül most folyik az új bázisunk kijelölése. Egy régi üzemépületet alakítunk át. Ezt is magunk tatarozzuk, csino­sítjuk a 60. évforduló tiszte­letére. Sándor József rajparancs­nok a KISZ és a munkásőr­ség alapító tagja. Az idén március 21-én kapta meg a KISZ Központi Bizottságától az emlékplakettet és a 20 éves KISZ-jel vényt. Rajok, versenyben — Büszke is vagyok erre a kitüntetésre — mondja —, hi­szen azt jelenti, hogy elisrhe- rik a munkámat, s a többie­két is, akik tettek, tesznek valamit a mi társadalmun­kért. Nem egyedül vagyok a szakaszban a munkásőrség alapító tagja, hiszen vannak köztünk olyan idős elvtársak, akik már a harmincas évek bányászsztrájkjaiban is részt vettek, s együtt fogtunk fegy­vert 1957-ben. De visszatérve a jubileumi versenyre, vala­mennyien részt vettünk ben­ne, s Szabadi Sándor raja lett az első. Egységparancsnoki dicséretet kaptak. Igaz, hogy az augusztus 28-i járási ver­senyen csak ötödikek lettek, A terveket elfogadták Bővítik a dabasi tejüzemet A gazdaságok több tejet adnak át A dabasi tejüzem négy kör­nyékbeli termelőszövetkezet, valamint a háztáji gazdaságok által szállított tejet dolgozza fel. Az egyszerű társulás gesz­tora a dabasi Fehér Akác Ter­melőszövetkezet, amely napon­ta kétezer liter tejet ad át az üzemnek. A társaság összetéte­lében a közelmúltban változás történt: kivált a bugyi Tesse- dik Sámuel Tsz, helyette belé­pett az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet, amely öt­ezer liter tejet tud naponta szállítani. Három másik termelőszövet­kezet is tagja már a társulás­nak, valamint a Középmagyar­országi Tejipari Vállalat. Az Örkényi Haladás Tsz napi hat­ezer, az alsónémedi Közös Üt Tsz ötezer, a kakucsi Lenin Tsz 1700 liter tejet ad át fel­dolgozásra a Dabastej-nek, ezenkívül ötezer liter tej érke­zik naponta a gyűjtőállomáso- kon keresztül a háztáji gazda­ságokból — tájékoztat Fogarasi Zsolt, az üzem vezetője. A dabasi tejüzem hetenként 175 ezer liter tejet dolgoz fel. A hat munkanapon összesen 120 ezer liter zsíros és félzsíros polipack tej hagyja el az üze­met, a maradék 55 ezer liter tejből mintegy nyolc mázsa, félkilós csomagolású félzsíros túrót és nyolcezer doboz tejfölt ké­szítenek és csomagolnak. Pest megyének viszonylag nagy területét látja el a Da- bastej ezzel a három-féle tej­termékkel: az áru a Csepel-szi- get, valamint a ráckevei járás és a dabasi járás déli részének szövetkezeti boltjaiba, állami és magánkereskedelméhez jut el, de ellátják ugyanezen a te­rületen a kórházakat, a szo­ciális otthonokat és a honvéd­séget is. A tejüzem mellékter­mékét, a savót a háztáji gaz­daságok használják fel. Az elkövetkező időszakban a társulásban résztvevő gazdasá­gok tehénállománya és tejter­melése megnő, ez a tejüzemre is nagyobb feladatokat ró. Az üzem bővítésének ter­vei már elkészültek, a pályázati terveket a dabasi járási hivatal és a Pest megyei Tanács is elfogadta. Eszerint az üzem területét mintegy öt­száz négyzetméterrel, a jelen­leginek készeresére bővítik. A megnagyobbodott üzemben az előzetes becslések szerint na­ponta mintegy negyvenezer li­ter tejet dolgoznak fel és cso­magolnak. Munkában a polipack tejcsomagoló Bozsán Péter felvétele A hatvan dolgozóval működő üzem létszámát is növelik, s a jelenlegiek mellé új, nagyobb teljesítményű gépeket állíta­nak munkába. Üj kazánt, hű­tőkompresszorokat, a két tej- csomagoló mellé egy harma­dik, nagyobb teljesítményűt vásárolnak. A jelenlegi tejföl­adagoló óránként 800—1000 pohár tejföl csomagolására al­kalmas, az új 2400 poharat tölt meg ugyanennyi idő alatt. A háromezer liter teljesítményű pasztörizáló berendezés mellé még egy ötezer literest szerez­nek be, s az átalakított üzem­ben az eddigi gyakorlattól el­térően a túrót is gép csomagol­ja majd. Az üzem bővítésének kivitelezését az Agroép vál­lalta, az új gépeket az NDK-bóI és Csehszlovákiából rende­lik meg. A Dabastej társulásnak van még egy fontos feladata, amelyre nem kifejezetten gaz­daságossági érdekből, hanem kereskedelempolitikai megfon­tolásból vállalkozott: a Tej­ipari Vállalat által Budapest­ről vidékre szállított iskolate­jet és -kakaót, joghurtot, ke­firt, habtejszínt és polipack kakaót továbbítja a megyének azokra a területeire, amelyeket a saját termékeivel is ellát. Ezzel elkerülik a kétszeres szállítást, s az állami iparnak jelentős fuvarköltséget takarí­tanak meg. H, E. Lakások — nagy családosoknak Középblokkos előre gyártott elemekből családi ház épül Dömsödön, mégpedig pedagó­gus szolgálati lakás. Az sem szokványos, hogy előre gyár­tott elemekből .készül, az vi­szont még kevésbé általános, hogy négy szobából áll. Né­hány héten belül egy nagy- családos pedagógus költözik be. A ház építéséhez csak jú­lius második felében fogtak, de már húzzák fel rá a tetőt és belsejében a szakipari munkák folynak. A blokkokat a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vál­lalat kecskeméti házgyára ké­szítette, mégpedig a Tervezés­fejlesztési és Típustervező In­tézet legújabb tervei szerint. •Szeptemberi em lékeli hozott nekem, és a strandon nem a medencébe küldött, ha­nem úszni jött velem, a Tiszá­ba, pedig tiltották. És külön büszkeség töltött el, én tudok úszni. Ilus néninek meg leadtam az előző ■ iskolaévben használt tankönyveimet, amelyeken meg se látszott, hogy használ­ták. Tiszták voltak, a borító­juk is épen maradt. Anyám nevelt a könyvek szeretetére, óvtam őket, nem csináltam bennük szamárfüleket, nem firkáltam össze a lapjaikat. Ilus néni örült. És én hason­lóan jó állapotban lévő iskolai könyveket kaptam a következő tanévre. Mert abban az időben ez volt a divat. Örököltük a könyveket a felsősöktől. Ahogy tőlünk az alsósok. A lángosért szerettem Fors­árulta, fehér ruháskosárból. Az árát az uzsonnámért cseréltem, otthon persze nem vallottam be. Ez az egész dolog kettőnk titka volt, az enyém és Forster bácsié. Es egyáltalán, mindenkinek el kellett mesélnem, hogy mi­lyen halakat fogtunk a nyáron. Mert apámmal halászni jár­tunk. Ö korán ment dolgozni, ezért a hajnal már a vizen ta­lált minket. Ketten a ladikban. Néztük a napkeltét. Nem tud­tam úgy színezni, hogy bár­melyik lány igazán el tudta volna képzelni, milyen is va­lójában. Egyszer kihalásztunk egy nagy harcsát, hazavittük, beraktuk a teknő be. Anyám fölkelt, ment a konyhába, szemben találta magát a tátogó hallal, rosszul lett. De azt nem hitték el a lányok, hogy rákot is fogtunk, pedig igaz volt. Az egész ház félt tőle, én áitam el. Mennyi élményem volt egy- egy szeptemberben! Pedig so­sem vittek nyáron az Adriára, még a Balatonra sem. Hagy­ták, hogy fölfedezzem magam Icnriil n Tíilnnnt mphihon élek A z utcán, ami az iskolá­hoz vezetett egyenest, óriási gesztenyefák nőt­tek. Talán az egyetlen utca, ahol még ma is megvan­nak a régi fák. Ahányszor arra járok, eszembe jutnak azok a hajdani szeptemberi napok, melyeken évről évre várt a megszokott tintafoltos, kopott, zöldrefestett padom, az utolsó az osztályban, mert hogy nagy­ra nőttem. Az igazsághoz tartozik, hogy a szünet utolsó hetét mindig halálra untam. Számolgattam, mikor kezdődik a tanév? Hiá­nyoznak a lányok, az a feled­hetetlen, jó banda, a kedves tanárok, Ilus néni az osztály­főnök és Forster bácsi, a hiva­talsegéd. A lányokkal meg lehetett beszélni a nyári élményeket. Hogy a nagyapám lova, a Sár­ga, két első lábára ereszkedve, a nyakát földig nyújtva enged­te le a fejét, hogy sörényébe kapaszkodva fölevickéljek a hátára, hogy úgy vigyen en­gem a kis semlyék füvén, mintha hímes tojásokon lép­kedne. A lányoknak meg kel­lett mutatni az új ruhámat, amit jó anyám varrt nekem, maradék anyagokból, de gyö­nyörűt, és nekem, csak nekem csinálta, nem a nővéremtől örököltem. Es a lányoknak muszáj volt elmesélnem, hogy a nővéremnek egy orvostan­hallgató udvarol, aki bonbont 1 bácsit. Mert hogy ő sütötte. A lángos eléggé drága volt, a kiflihez képest, ami akkor is negyven fillérbe került. De én a kiflit nem kívántam, túl szá­raznak tartottam, otthonról jobb tízórait vittem, zsíroske­nyeret paprikával, vagy kol­básszal, szalonnát, ami hentes apámtól tellett. Apám a kis malackát minden évben levág­ta, amit anya a konyhai ma­radékon, napszámos munkából szerzett kukoricán fölnevelt. De a lángos! Az volt a cseme­ge. Es Forster bácsi sütötte, a lépcső melletti kis odúban Kóstoljam a munkát a kon zervgyárban, otthon a konyhá­ban, ismerkedjem nagyapám­nál füvekkel, fákkal, virágok­kal, napfénnyel, levegővel, az élettel. És sohasem tudok úgy el­menni gesztenyefák mellett, hogy ne rohannának meg azok a szeptemberi emlékek, azok a — ma már igazán — mesébe illő, távoli nyarak emlékei, a tanévkezdet örök örömei. Bálint Ibolya így hát a dömsödi új iskola szomszédságában épülő peda­góguslakás tulajdonképpen kí­sérlet a maga nemében. Ha azonban beválik, a nagyközsé­gi tanácsnak szándékában áll az új típusterv alapján jövő­re még egy-két kisebb peda­góguslakást építtetni fiatal tanerők számára. Szabályozott légterű tárolás Meghosszabbítják a zöldség és gyümölcs szezonját Az eddigi nyolc nap helyett egy hónapig is megőrzi fris­seségét raktáron az a para­dicsom — vagy más zöldség —, amelyet az úgynevezett szabályozott légterű helyiség­ben tárolnak. Erről tanúskod­nak a kertészeti egyetem élelmiszertechnológiai és mikrobiológiai tanszékén foly­tatott sikeres kísérletek, ame­lyek szerint nemcsak a para­dicsom, hanem még jó néhány zöldség-gyümölcs szezonja he­tekkel, sőt hónapokkal meg­hosszabbítható. A különleges tárolási mód lényege, hogy a levegő ter­mészetes összetételét megvál­toztatják, vagyis az oxigén arányát 21-ről 3 százalékra csökkentik, ugyanakkor a széndioxidét az alig néhány ezrelékről három százalékra növelik, s a hőmérsékletet pe­dig 4 fok körülire állítják. Ilyen légtérben a paradicsom, a paprika és más termények légzése, életműködése lelas­sul, s egyúttal szűkülnek a romlást okozó mikrobák élet- feltételei is.Ennek eredménye, hogy a zöldség vagy a gyü­mölcs hosszabb ideig megőrzi eredeti frisseségét. A szabályozott légterű táro­lással eddig elsősorban almát raktároztak, jelenleg Buda­örsön, Mátészalkán és Nyír­egyházán várják a termést ilyen különleges tárolóházafc, A sikeres kísérletek nyomán most a paradicsomra is kidol­gozták a megfelelő tárolási technológiát, amit hamarosan hasznosíthatnak a mezőgazda- sági üzemek. de csak nyolc ponttal marad­tak el a győztes raj mögött. Tavaly a szocialista verseny­ben a műkőszakasz lett a század legjobbja, s az első ra­junk a legjobb raj címet is elnyerte. Aknai József Kiváló parancsnok kitüntetést kapott. Valamennyien párttagok va­gyunk, s . kötelességünknek érezzük, hogy példát mutas­sunk a többi dolgozónak. Harnisch Sándor egy dosz- sziét mutat. — Ebben van az ötéves ok­tatási tervünk. Az elmúlt két évben 14-en végezték el a marxista középiskolát, Kőmá­li Istvánt pedig, aki egyben a KISZ-alapszervezet titkára, öthónapos pártiskolára küld­jük. A régi pilisi bányászha­gyományok nemcsak arra kö­teleznek bennünket, hogy élen járjunk a munkában és elsajátítsuk a fegyverforgatás szabályait, hanem arra is, hogy magunkévá tegyük a marxiz­mus—leninizmus elméletét, s ennek birtokában megfelelő politikai felvilágosító munkát végezzünk. T. Ágoston László

Next

/
Thumbnails
Contents