Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-04 / 208. szám
^ •• • • I •» ff Gyümölcsöző kapcsolat A járásban hat tornaterem, tizenhárom tornaszoba és tizenhat kispálya áll az általános iskolás diákok rendelkezésére. Sajnos, a testnevelésre szolgáló helyiségek száma az elmúlt két évben számottevően nem gyarapodott. Több községben — Csömörön, Galgahévízen, Nagytarcsán, Pécelen és Veresegyházon — úgy alakították át a művelődési házak nagytermeit, hogy azokban a testnevelési órákat is megtarthassák. Legnagyobb a gond Pécelen, ahol a tornaterem életveszélyessé vált és le kellett bontani. Örömteli, hogy Túrán, Galgahévízen, Csömörön és más községekben, gyümölcsöző az általános iskolák és a sportkörök kapcsolata. _ A harmadik testnevelési órát változatosan tölthetik el a tanulók: van, ahol úszás- oktatásra, másutt kirándulásra vagy játéktanulásra használják fel. Bőséges a felhozatal A Galgavidéke ÁFÉSZ val- kói felvásárló telepére eddig mintegy 18 vagon I. osztályú uborkát, 2 vagon babot hoztak a termelők. Most kezdődik a szilva szezonja, ebből a gyümölcsből már 100 mázsát vettek át Gurbi Andrásné, az átvevőhely vezetője leméri a friss árut. Barcza Zsolt felvétele Sikeres volt az olvasótábor Augusztus 15. és 24. között rendezték meg Balatonlellén a járási úttörő olvasótábort. Mint azt Szarvas Lászlótól, a tábor vezetőjétől megtudtuk, az olvasóvá nevelésen kívül célul tűzték, hogy megismertessék és megszerettessék az általános iskolásokkal a művészeteket is. Akár az irodalomról, akár más művészi ágasról van szó, az ismerkedő, kóstolgató fiatalember első. meghatározó élményeit kell különös figyelemmel irányítani. Nagyon sok múlik azon, hogy a világ kitárulkozó gazdagságából mit és hogyan sajátít el az általános iskolai korban oly fogékony szellem: értelmes, értékes indíttatást kap-e, kellően irányítják-e figyelmét. S hogy mennyire nem mindegy az sem, hogy miként, milyen módszerekkel igyekeznek bevezetni őket a többségük által egyébként is áhított rejtelmekbe, azt a pe- dagógiatudomány kutatásai bizonyítják. Az olvasótábor szervezői, a pedagógusok, a közművelődési szakemberek és a táborban közreműködő művészek, előadók éppen ezt próbálták megvalósítani: játékos, önművelő, alkotó módon alakítani a fiatalok felfogását. A könyv szerepének, az olvasás nagyszerűségének megértését is csak úgy lehet elérni, ha a könyveket okosan, érdekesen elemzik, megvitatják, mint ahogy azt <a tábor lakói megtették. A járási-városi Juhász Gyula könyvtár segítségével az úttörők saját könyvtárukban dolgozhattak, önállóan kutathattak. Meglátogatták a balatonlellei könyvtárat is, ahol megismerkedtek a szabadpolcos rendszerrel, megtanulták, hogyan kell használni a kézikönyvtárat. A köz- művelődési sajtószolgálat Hazafias Népfront szervezte előadásában tájékoztatták a gyerekeket az újságok, folyóiratok feladatairól, jellegzetességeiről, és szóltak az írók, művészek közéleti tevékenységéről is. Az esztétikai ízlésformálást, a képzőművészet és a zene megszerettetését is programok sora szolgálta. Irodalmi, elemző és képző- művészeti pályázatokat írtak ki, s bár a gyerekeknek nem volt muszáj részt venniük a munkában, többségük mégis színvonalas, tehetséges alkotásokkal szeretjeit. Jól sikerült például a Ludas Matyi című film megtekintése után kiirt Toldi-rajzfilmpályázat. s a legkedvesebb regényhősöm betonrajzverseny, amelyeken művészileg is értékes alkotások születtek. Forgószínpadon lapultak a gyermekek néoi- játékokat és vetélkedőn játszották, verselték, énekelték meg tábori élményeiket. A nyitó tábortűzön ifjabb Sára Ferenc és Seres István énekeltek a fiúknak és lányoknak. s bár Kemény Henrik bábszínháza nem aratott sikert, annál inkább a Kaláka és a Mákvirág együttes. Kivételes élményt adott Vitai Ildikó műsora. A vers és a zene. A tábori karneválon az irodalmi és történelmi jeleneteket bemutató gyerekek remekül azonosultak a figurákkal, kellemesen szórakoztatták magukat és a többieket is. Közösen megnézték az Állami Népi együttes előadását. Az olvasótábor szervezői azon voltak, hogy a táborozok, visz- szatérve iskoláikba, rajukban, őrsükben, csapatukban kulturális megbízatásokat láthassanak el. Így a tábor — amelynek fegyelmével, a résztvevők aktivitásával a vezetőség mindvégig nagyon elégedett volt — egyben vezetőképzésre is szolgált. Felkészítették a pajtásokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára és az Ady-centenáriumra is. A pedagógusok hozzájárultak, hogy a gyerekek fontosnak érezzék magukat a táborban, s belső indíttatást érez- zenek a szereplésre, a szorgalmas tevékenységre. A feladatok többségét a rajokban oldották meg, de — miként a felsorolt példák is tanúsítják —,módot találtak az egyéni alkotó kedv kibontakoztatására is. A művészek, az együttesek előadásait például a rajok elemezték. A fiúk és a lányok elmondták, kinek, mi tetszett, ki, mivel gazdagodott, kiben, milyen gondolatokat, érzéseket keltett a vem, a zene, a tánc. A politikai nevelést sem hanyagolták el a táborban. Bekapcsolódtak például a neutronbomba elleni kampányba, a gyerekek készítette tiltakozó plakátokat Balatonlel- le és Balatonboglár lakói és vendégei is láthatták. Az Edzett ifjúságért mozgalom követelményrendszere is eligazító mérce volt: tábori olimpiát rendeztek, úszni tanultak, s még a'reggeli tornákon is versenyeztek. A tábor raivezetöi, Varna Ferencné, Akácz Jánosné, So- magvvári Edit, Várkovyi Erika:. Mikus Katalin. Gólya Istvánná, Páll Katalin, s a tábor vendége, Flóris Tibor járási KISZ-titkár .egyaránt elismeréssel szóltak a tábor anyagi feltételeiről. Az ellátás kifogástalan volt. A vezetőség és a gyerekek az idei tapasztalatok alapján javasolják, hogy jövőre alaposabban készítsék elő a tábort az úttörőcsapatoknál is, és legyen idő az anyanyelvi művelésre. G. Z. 1 &PÉSTÍVIÉG YEI 5 " "%>' HÍ í 1 LAP KÜLÖNKIADÁSA . IV. ÉVFOLYAM, 208. SZÄM 1977. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP Holnap adják áf Elkészült nyolc tanterem Elismerés az építőknek Voltak, akik fél évvel ezelőtt nem hittek a vállalkozás sikerében: a Gödöllői Építőipari Szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy terven felül — a pártbizottság és a tanács kérésére — megépítik a nyolc új tantermet. Négyet a Munkácsy, négyet a Török Ignác utcában. Nos, a kétkedők alapos leckét kaptak. Az építők az utolsó simításokat végzik, s szeptember hatodikán az új osztályok is benépesülhetnek. Az épületek szemléjén kedvező kép tárult a vendégek szeme elé, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, Benedek János, a váA GALGAVIDEKE ÁFÉSZ MŰKÖDTETI Új falatozó Vácegresen Mutatós külsejű az új falatozó. Közmegelégedésre működik Vácegresen a Galgavidéke ÁFÉSZ nemrégiben átadott falatozója. A korszerű pultokkal, hűtővel, kávéfőző és fagylaltgéppel, új asztalokkal, székekkel és állófogyasztásra alkalmas állványokkal felszerelt új vendéglátóipari egység — a gépek nélkül — 860 ezer forintba került. Egy régi épület helyén — képünk jobb oldalán ott láthatók maradványai — készült el a FORFÄ rendszerű, 150 négyzetméter alapterületű helyiséghez, egy, hagyományos eljárással épített, 20 négyzetméteres göngyölegraktár is tartozik. A régi épület alatti pincét is kijavították, s erre emelték az új, tetszetős szolgáltató egységet, amely hozzájárul Vácegres lakóinak jobb kiszolgálásához. rosi tanács elnöke, L ajkó András műszaki ellenőr, Solti Alpár, a Légszesz utcai általános iskola igazgatója megelégedéssel szemlélhette, amit a szövetkezet képviselői, Be- rencsi János elnök és Orth Mihály főmérnök mutattak. Nem végleges adatok szerint, 3 millió forintért, olcsón és rekordgyorsasággal készültek el az osztálytermek és a kiszolgáló helyiségek. A terveket Horváth Péter, Orth Mihály és Nagy Sándor készítette, s ennek alapján láttak hozzá, először a Légszesz utcai általános iskola Török Ignác úti részlegének bővítéséhez, majd a Petőfi általános iskola toldalékához. A szövetkezetnek kevés dolgozója akad, aki ne vette volna ki részét a gyors munkából. Mindkét bővítést Varga József építésvezető irányította, jó munkájáért megkapta a szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést. — Jól megszerveztük a munkát, alaposan megbeszéltük a feladatokat, mindenki felelős volt a saját reszortjáért — mondja Berencsi János, és szavai egyben jelzik, a szövetkezetiek jól tudnak dolgozni. Marton József városi főmérnök sem mondhat mást, ő tartotta a kapcsolatot az építőkkel, a többi között Széles István kőműves- és Nemes Vince asztalosbrigádjával. A látogatók a Török Ignác utcából távozóban, az iskola falán elhelyezett emléktáblán olvasható sorokra mutattak: Helyreállították az MDP óbudai gázgyári falujárói, 1948. X. 17. A háború nyomait eltüntető derék emberek nyomdokaiba léptek a gödöllői építők. A Munkácsy utcában a szövetkezet dolgozói várták a vendégeket, akik arra voltak kíváncsiak; a későbbi kezdés nem okozott-e gondot a szigorú határidő betartásában. Amint az építők elmondták, gondjuk akadt bőven, néha hiányzott például az anyag. De a nehézségeket sorra leküzdötték s a nebulók hiába reménykedtek abban, hogy csak karácsony táján kezdődhet ezekben a termekben az oktatás, bizony nekik is szeptember elején kell beülni a padokba. A .vakáció vége okozta szomorúságukat talán enyhíti az, hogy új padokban, ideális körülmények között lapozhatnak bele tankönyveikbe. Monori Mihály, a Petőfi általános iskola igazgatója elismeréssel szólt az építek munkájáról, nagy segítséget adtak a tanteremgondok enyhítéséhez. Most a szülői munkaközösség társadalmi munkásain a sor, ők takarítanak, ők rendezik be a termeket. Hétfőn, a tanévnyitókon ünnepélyesen adják át az új épületrészeket, a szalagokat Berencsi János vágja át s a köszönő szavak minden bizonnyal nem hiányoznak majd az ünnepi beszédekből. Csiba József Művelődési lehstőségek Tartalmas programok A Pécel—Isaszegi ÁFÉSZben a megfelelő munkakörülményeken és a szakmai képzésen kívül gondot fordítanak a fiatalok művelődési, sportolási lehetőségeire is. A műsorok és rendezvények szervezésében a KISZ-eseknek a szakszervezeti bizottság is segít. A szövetkezet fiataljai részt Egy kis helytörténet, III. Szentjakahból Tölgyespuszta lett MOGYORÓDON a jobbágyfelszabadítás után a volt jobbágytelkek részint állami, részint egyéni megváltás alá estek; az ezzel kapcsolatos birtokrendezési per 1865-ben fejeződött be. Szentjakab puszta és a hozzá tartozó határrészek: Hosszúdűlő, Némedi, Nyáros, a HÉV-állomás környéke, Berekalja, Berektető, Körösoldal, Somlyóhegy és az Őzijáték, mintegy 2500 hold — törvény szerint — továbbra is megmaradt a püspökség tulajdonában. A robotmunka megszüntetése és a bérmunkára való áttérés mint már említettük — növelte átmenetileg Szentjakab lakóinak számát, mert a sematizmusok nyilvántartása szerint 1858 és 1900 között a puszta népessége 60-ról 112-re emelkedett. Nemcsak egyház- szervezetileg, hanem közigazgatásilag is Mogyoródhoz tartozott, amint ezt a képviselőtestület 1884. március 22-én kelt határozata félreérthetetlenül leszögezte.! A közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy „a püspöki uradalom tulajdonát képező Szentjakab puszta mind törvénykezésileg, mind közigazgatásilag és adó tekintetében Mogyoród községhez tartozik és tartozott eddig is, és mint ilyen, Mogyoród község kiegészítő részét képezi”. A püspökség 1902-ben a szóban forgó 2500 hold földet vételre ajánlotta fel a szomszédos falvak parasztságának, azzal a feltétellel, hogy abból csak 5 holdon felül lehet igényelni, s a vételárat 3 éven belül kell kifizetni. Mogyoródon a földvétel elsősorban a 10 holdon aluli birtokkategóriánál jelentett lényeges változást, amit feltüntet az 1900. és 1910. évi birtokstatisztikai összeírás is. A 10 holdon aluli birtokosok száma ugyanis — a földvásárlás következtében — 36-ról 110-re emelkedett, a két összeírás adatainak összehasonlítása szerint. Természetesen vásároltak a tőkeerősebb parasztgazdaságok, s a veres- egyházi és szadai gazdák is. A vételből kimaradt 617 hold erdőséget pedig a püspökség a Korona uradalomnak ajánlotta fel, amely azt elfogadta, kezelte, hasznosította, de soha meg nem vette. TELEKKÖNYVILEG Mogyoród határrészeként tartották nyilván, s így szerepelt még az 1935. évi Gazdacímtárban is. Változás 1945 után következett be amikor a 19 tagú földosztó bizottság az igénylők között, 398 holdat osztott ki. Az igénylők többségben egy-egy erdei jogot kaptak, amely körülbelül egy hold erdőnek felelt meg, az öttagú családok között viszont dupla jogot osztottak ki. A fakitermelésénél egy erdei jog egy jófuvar fát, körülbelül 10 mázsát lett ki. Osztás után a földosztó bizottság mint Erdő. birtokosság végezte az erdő- művelési munkákat; a kitermelt területre facsemetéket ültettek, köztesként pedig kukoricát és krumplit termeltek. Az Erdőbirtokosság 1960-ig állt fenn amikor tagjainak egy része 172 holddal belépett a termelőszövetkezetbe, a fennmaradt 226 hold pedig visszakerült a .gödöllői Állami Erdő- gazdaság tulajdonába. SZENTJAKAB PUSZTA neve 1945 után Tölgyes pusztára változott, népességének száma —* az 1902. évi földvásárlás után — állandóan csökkent. 1960-ban mindössze heten éltek Tölgyes pusztán, az 1970. évi népszámlálás pedig nyolc lakost írt össze. Jelenleg — 1962 óta — a Gödöllői Gépgyár tulajdonában van és a dolgozók megérdemelt hétvégi pihenőhelyéül szolgál, amelyhez a szép természeti környezet, az erdő és a horgászásra alkalmas tó is hozzájárul. Kedvessé teszi e helyet az ott lakó gondnokcsalád kezemunkája is. Farkas György (Vége.) vesznek az évenként megtartott országjáró túrákon, a szakmai kiállításokon, bemutatókon. Évente száz színházjegy talál gazdára a fiatalok között. A szövetkezét vendéglőiben havonta egyszer műsoros estet tartanak. A péce- li és az isaszegi művelődési házakkal és könyvtárakkal együttműködési szerződést kötöttek, közös rendezvényeket, könyvankétokat szerveznek. A szövetkezet fiataljai látogatják a községi ifjúsági klubot is. Az ÁFÉSZ két művészeti együttest támogat, a Csata néotáncegyüttes a Kulturális Minisztérium oklevelét. a férfikórus pedig a KÖ- TA ezüstminősítését nyerte el 1976-ban. Kispályás labdarúgás Lejátszották a gödöllői kispályás labdarúgó-bajnokság első fordulóját. Eredmények: I. osztály: Gépgyár—ATE Gépész 1—4, ÁFÉSZ—Alsópark 1—2, IV. kerület—Pedagógus 5—2, Építőipari Szövetkezet—Veresegyház 0—2, MGI—Vegyesipari Szövetkezet 3—2, Erdőgazdaság—Szabadság tér 7—1. II. osztály: Városgazdálkodás-Elektromos 6—3, HTÜ— Járási Hivatal 7—1. TV Mikro —Humán 3—0, KKMV—Vadgazdaság 3—0, Vízmű—Ganz 6—1. Juhász István, az Alsópark játékosát négy. Ádám Ödön és Csongrádi László, az ÁFÉSZ játékosait két. illetve egy bajnoki mérkőzésről eltiltotta a fegyelmi bizottság. i