Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-04 / 208. szám
Rir 1977. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP MíAav A fővárossal közösen Omszki Park Pest megyében Árpatarló... Omszki Park. Talán éppen, egy ittfelejtett kalász helyén lesz két nemzet hősének monumentális szobra. Kavicsbánya-tóból csónakázóhely, strand, horgásztanya. Aggott focipályából stadion, az akácos helyén arborétum és az országúitól kőhajításnyira a háromezer személyes orosz étterem. S ahol most a tarlóban madarak keresnek elpottyant szemet, ott meseország lesz. Budakalász határában, az árpaföld helyére még sohasem volt óriásparkot álmodunk. Gondolatok találkoznak Hogyan születik meg egy ilyen gondolat? Aligha lehet pontosan rekonstruálni. Talán szovjetunióbeli testvérmegyénk székhelyének, Omszk- nak Magyar barátsági parkjában, egy beszélgetés közben. S meglehet: ugyanebben az időben Budapesten is — ki tudja hányadszor — megfogalmazódott: a fővárosiaknak nagy szükségük volna a szabad idő kulturált eltöltéséhez egy parkra. Így születhetett a budapesti és a Pest megyei gondolatok találkozási pontján a szovjet—magyar barátságot is reprezentáló Omszki Park létesítésének gondolata. Az 52 hektáros park a fővárosból kiömlő Barátság patak, Budakalász és a 11-es szentendrei műút között épül majd egy 12 hektáros tó körül. Hogy milyen lesz? Tanulmányterve már elkészült. Az íróasztallap nagyságú rajzon dátum: 1977. augusztus. Az elképzelés valóban nagyszabású, ráadásul néhány olyan részletet is tartalmaz, amely hazánkban újdonságnak számít. A tervezőt kértük, hogy vezessen végig a rajz — egy az ezerhez léptékű — sétányain. Ligeti Károly szobra Mindenekelőtt azt’ kell elmondanom, hogy egy ilyen hatalmas alkotás sohasem csak egy ember elképzelését tartalmazza — kezdte az ismertetést Szenczy Károly építész, az Óbuda Termelőszövetkezet műszaki osztályvezetője. — Induljunk el a Szentendrére vezető országútról, ahonnan bekötő út vezet majd a park közepére. Az országúitól száz méter szélességben 1800 személygépkocsinak csinálunk parkolót, a bekötőút pedig alacsony szökökútig vezet, mögötte állítjuk fel F. D. Bugajenko szovjet művész Ligeti Károlyról, a mártírhalált halt forradalmárról mintázott szobrát. A szobortól jobbra épül a strand: két öt- venméteres medencével és több gyermeklubickolóval. A parkoló és a strand között lesz az étterem, amely az orosz néprajzi hagyomány szerint énül. — Ügy hallottuk: magyar nevezetessége is lesz. — Igen. Mind a 14 magyar bortájegység italából borkóstolót rendezünk be. De haladjunk tovább jobbra a tóparton. Két oldalán horgászterületet alakítunk ki. A tavon csónakázni lehet majd, sőt gondoltunk egy biztonságos vízisíelésre alkalmas felszerelés beépítésére is. A negyedik oldalon sportpályákat terveztünk: kézi-, kosár-, röplabda és golfpályát, s a jelenlegi labdarúgópályához tribünöket építünk. — Ezzel képzeletben visz- szaérkeztünk a park közepére, a Ligeti Károly szobor mögé. — Innen kezdődik majd az arborétum, amelyben az omszki táj jellegzetes növényeit találjuk: .nyírfákat, különleges fenyőket és virágokat. Megjegyzem, hogy a felszabadulás óta ez lesz az első új településű arborétum. — Itt már elérjük Budapest határát, a Barátság patakot. Hófehérke, Gul iver... — Egyelőre forduljunk visz- sza a Szentendrei út irányába. Elénk tárul a meseország: 12 tisztáson 12 közismert mese, például Hófehérke és a hét törpe, Óz, Ludas Matyi, Kö- köjszi és Bobojsza, A muzsikáló ezüst kecske és egy átírt mese: Gulliver Magyarországon, ebben városaink nevezetes épületeit is bemutatjuk. Minden tisztáson felépítjük a mesében szereplő épületeket, a figurák részben bábok lesznek. de tervezzük, hogy a budakalászi, a pomázi és a bu- dapest-békásmegyeri iskolások rendszeresen bemutatnak egy- egy mesét. Meseország zenéjét Sebő Ferenc komponálja és együttesével időről -időre műsorokat tart majd. Ehhez a komplexumhoz tartozik a folyamatosan játszó mesemozi is, de meseországnak saját postája lesz és 12 darabból álló bélyegsorozata. — Kísértenek a híres amerikai és holland játékvárosok, nem is mindig ízléses világukkal. — Minket semmilyen üzleti szempont nem vezetett a tervezésnél. Szórakoztatni és tanítani akarunk. Harminctagú művész kollektíva dolgozik a meséken. A csoport vezetője Illyés Gyula, közreműködik Jékely Zoltán költő, Török Sándor író, Tar- bay Ede dramaturg, Foky Ottó bábtervező, Miaíkovszky Erzsébet jelmeztervező, Drégely László díszlettervező és ipari formatervezők modellkészítéssel. — Meseország mellett, a rajz szerint egy 5000 négyzet- méteres csarnoknak kell állni, a virágkiállításnak. — Ez is egységet alkot majd az egész parkkal, hiszen szabadtéri virágkiállítás is lesz. Sőt, megteremtjük a vásárlás lehetőségét egy 100 va- gonos hűtőházzal és egy 1000 négyzetméteres tranzitraktárral. Hát itt végződik a ma még csak képzeletbeli Omszki Parkban tett kirándulásunk. A papírra vetett gondolatok lassan ténnyé rögződnek, sok minden kell. A pénz egy része Budapest és Pest megye összefogásával teremthető elő, • de szükség ■ van az Országos Idegenforgalmi Hivatal támogatására és a turizmus fejlesztését szolgáló pályázatok kiírásával a Belkereskedelmi Minisztérium segítségére. S mindezekhez nélkülözhetetlen a a budapesti és a megyei üzemek kollektíváinak társadalmi összefogása. Az első felajánlások már megtörténtek. Társadalmi összefogás Varga Ferenc, az Óbuda Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet elnöke: — Vállaltuk, hogy társadalmi munkában elkészítjük a tanulmánytervet és mint fővállalkozók, irányítjuk a kivitelezést is, sőt összefogói leszünk a társadalmi felajánlásoknak. Ennek a parknak létesítését mi is politikai feladatnak érezzük, mert ezzel is ápoljuk a szovjet—magyar barátságot és a Pest megyei, valamint a budapesti lakosság jogos pihenési, szórakozási, sportolási igényeinek kielégítését is szolgáljuk. Ez utóbbi is politikai feladat. Ezért érezzük indokoltnak, hogy vállalásunkkal 10 milliós értékkel járulunk a park megvalósításához. Az Öbuda Termelőszövetkezet példamutató felajánlásával párhuzamosan a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat és a Pest megyei KÉV is bekapcsolódott a résztervek készítésébe, a Földhivatal soron kívül rendezi a terület jogi ügyeit. A fővárosi tanácsnál és a FÖMTERV-nél megkezdték a közművesítési tervek kidolgozását. Ugyanakkor rendelkezésre áll már 2,5 millió forint is, így még az idén hozzákezdenek az autóparkoló és a bekötőút építéséhez. A közös gondolathoz csatlakoztak már. Ha a munkahelyek kollektívái együttes akarattal állnak az elképzelés mellé, nyilván a másirányú, támogatás sem marad el. S akár a tervezettnél korábban is elkészülhet a park, mindannyiunk örömére és a testvéri barátság elmélyítésére. Kriszt György Gödöllői tapasztalatok: Várospolitika — városfejlesztés RENDSZERESEN v}zsgáljaJ elemzi, ellenőrzi a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság, a termelő üzemek tervfeladatainak teljesítését, éppúgy, mint a városfejlesztési célkitűzések megvalósítását. Mindennapi gyakorlattá vált ez a munka. Nem bábáskodást, felesleges beavatkozást jelent az ellenőrzés, hanem olyan potitikai segítséget, támogatást, melyet egyetlen gazdálkodó szerv sem nélkülözhet. Gödöllő tizenegy éve kapta meg a városi rangot, s a IV. ötéves terv során a megye dinamikusan fejlődő településeinek sorába lépett. Ekkor kezdett kialakulni városiasodó arculata. Az itt élő mintegy 25 ezer ember sok mindennel gazdagabb lett az elmúlt tervidőszakban. Az új lakások száma meghaladta az 1700-at, két új iskola, óvoda épült. Javult a kereskedelmi ellátás, utak, járdák készültek, emelkedett a társadalmi munka értéke. Mindezek mellett azonban számottevő gondok, megoldása maradt az ötödik ötéves terv idejére. Például a lakásokra várók nagy száma nem áll összhangban a lakás- építési lehetőségekkel. Több mint 1800 igénylőt tartunk nyilván, s az V. ötéves tervben mintegy 900 lakás épül állami erőből. Ezért szorgalmazzuk a magánépítkezéseket, s az olcsóbb kivitelű lakások tervezését. Feszítő gond az általános iskolai tanterem és a bölcsődei hely hiánya. Meg kellett találnunk azokat a lehetőségeket, amelyekkel enyhíteni lehet a helyzeten. Az Állami Zeneiskola működési feltételeit épületátalakítással javítottuk meg. Kétszer négy tanteremmel bővített két általános iskolát — hagyományos technológiával, hat hónap alatt — a helyi építőipari szövetkezet. Hatvan személyes bölcsődét adtunk át, s tavasszal még egy negyven személyeset. Ez azt jelenti, hogy az óvodai mellett kielégítjük a jelenlegi bölcsődei igényeket is. NEM EGYENLŐ természe_ szetesen a várospolitika a városfejlesztéssel, de célkitűzések eredményes megvalósítása ugyanakkor politikai kérdés. A városi pártbizottság kezdeményezésére ezért rendszeresítettük a havi koordinációs megbeszéléseket. Miért van szükség erre az operativitásra? Gödöllőn, a Szabadság téren 816 lakás és kapcsolódó intézmény épül meg. Ez az ötödik ötéves terv célcsoportos beruházásának 90 százalékát teszi ki. E viszonylag szűk, szanált területen négy generálkivitelező — Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, Gödöllői Építőipari Szövetkezet- és egy tucatnyi alvállalkozó munkáját kell koordinálni, egyeztetni az összehangolt együttműködés feltételeit. Ennek szükségességét a kivitelezők is látják. A KKMV kezdeményezésére még tavaly szocialista együttműködési szerződést kötöttek a kivitelezők, a beruházó, a tervezők, a városi pártbizottság, KISZ- bizottság és a városi tanács. A kivitelező vállalatoknál ez a bizonyos fokú szemléletváltozást is tükrözi. Tudják és érzik, hogy a Szabadság téri építkezések komplex megvalósítása része a párt életszínvonal-politikájának. ÉGETŐ GOND, s nemcsak Gödöllőn, hanem megítélésem szerint minden olyan település fejlesztésénél, ahol az új épületek beékelődnek a már meglevő régiek közé, az építési és a műszaki-gazdasági normatívák alkalmazása. Senki sem vitatja annak helyességét, hogy bizonyos normák figyelembevételével kell az iskolai tantermek, óvodai és bölcsődei helyek számát meghatározni, költségeit tervezni. _Alk év hallani cm Ezért kapta a mostani bányásznapon ő a legjobbaknak kijáró aranygyűrűt. mindkét oldalán báAz Őrhegy Nem számítottak felszabadulás előtt a pilisvörösvári kőfejtők. Így őket még az a tisztesség sem érhette, hogy a szénbányász falubeliekhez hasonlóan Szent Borbálához imádkozhassanak boldogulásukért. El is kerülte őket a szerencse. Pedig minden reggel elindultak a családok a fehér katlanba, csákánnyal, lapáttal. Fúrták a lyukakat a hegybe, azután kosarakkal, tepsikkel hordták ki a követ a szabad ég alá. Az asszonyok, a gyerekek megszitálták a kőpornak valót, s utána — ha elég összegyűlt belőle —, körbe fuvarozták vele az országot, vagy átadták a vállalkozónak. A dolomit a kohászat, a műtrágya, az üveg és az építőipar egyik alapanyaga. Az 50-es évek végén, a nagyszabású iparfejlesztés után olyan sok kellett belőle, hogy ez a bánya is fejlődésnek indult. Először 20—25 ember fúrta, robbantotta és rakta kocsikra, vagonokba a hegyet. A bányaműveléshez ma műszakonként csak 4—5 ember kell, pedig a termelés megsokszorozódott. A japán óriás gép, a Kamat- su robbantás nélkül vájja ki a hegyet, az NDK-s kotró felszedi, s a szállítószalagokra rakja. Egy ember irányítja az osztályozót, a többiek gépkocsivezetők, rakodók. Ilyen ma az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári dolomitbányája. Tn ÍÍPrpnPSÓt köszönünk Koch MWClltaCI, Istvánnak, a jövesztőgép irányító fülkéjébe. Éles dudaszó hallatszik. Először a hegyevő óriás áll meg, utána sorban a százmé- teres szállítószalagok. A „pilóta” leugrik gépéről, amikor a földre huppan, fehér porfelhő lebben körülötte. Előre figyelmeztettek, kár bármi másról kérdezni, úgyis csak a gépéről fog beszélni. Nincs is még egy ilyen ezermester a környéken. A gépóriás éles karmai harapják a hegy testét, zaj és erőlködés nélkül. Nincs rajta kormány, sebességváltó, csak gombok és kapcsolók: előre, hátra menet, forgás jobbra, vagy balra. Kisiskolás is megtanulhatná néhány óra alatt. — Nem is lehet ezen elrontani semmit, a kontárok ellen automatikával is felszerelték a gépet. Egyébként ugyanúgy működik, mint a visontai óriás, csak annál sokkalta kisebb. Koch csak egy van a bányában. Hogy a szállítást megkönnyítsék, néhány évvel ezelőtt 600 méteres alagutat fúrtak gyomrába. Először csillékkel hozták át az anyagot, de nemrég automata szállítószalagsort szereltek fel. Kopás István azóta egymaga a gazdája ennek a végeláthatatlan kígyónak, de a bánya már gyerekkora óta társa. Apja, anyja dolgozott itt gyerekkorában napszámosként, s akkor, bizony, számtalanszor elátkozták ezt a fehér katlant. Utóbb ő és Miklós bátyja is — aki most odaát' dolgozik —, itt kötött ki, sőt, apjuk is innen ment nyugdíjba. vájárként kezdte Szénbányában vétlenül a felszabadulás után. Sokan csodálkoztak rajta, hogy érettségi bizonyítvánnyal zsebében, miért vállalja ezt a nehéz foglalkozást. Bányamérnök akart lenni. Az akkori vágy különböző okok miatt nem teljesülhetett — technikumot végzett bányamester lett. Választhatott volna más szakmát is, de akkor már nem tudott szakítani a mesterséggel. Mégis, hiába ragaszkodott: a bánya hűtlen lett hozzá. Elfogyott a szén, 30 évvel ezelőtt sorra bezárták a környékbeli tárnákat. Hát így lett kőbányász. Csulák András Koch István Kopás István Taller József Ezek szabályozzák a tervező, megrendelő és kivitelező tevékenységét. Szükség van rájuk, hiszen az állam pénzével okosan, ésszerűen kell gazdálkodni. A normatíva általában jól funkcionál, de sajátos helyzetben torzíthat is. Vegyük például a Szabadság téren megépülő lakótelepet, ahol a tervek szerint 1000 család fog élni. A normatíva kimondja, hogy ilyen nagyságrendű lakótelephez hány iskolai tanterem, mennyi óvodai és bölcsődei hely szükséges. Csakhogy a Szabadság téren megépülő iskolát, óvodát és bölcsődét azok a gyermekek is igénybe Peszik, akik a régi lakótelepen élnek, ahol nincs iskola, bölcsőde és óvoda. Az sem mindig egyértelműen előnyös, hogy a kivitelező vállalatok azt a technológiát vállalják szívesen, amely viszonylag gyors eredményre vezet, s a jelenlegi gépesítettség fokának megfelel. Tény, hogy a vakolatmentes univáz szerkezettel gyorsabban lehet egy iskolát megépíteni, mint a hagyományos módszerekkel. De a költségek lényegesen magasabbak. Példaként említem, hogy 1976- ban átadtunk egy 8 tantermes, tornatermes iskolát, amely 14 millió forintba került, hagyományos módszerrel készült. A Szabadság téren új technológiával megépülő 12 tantermes iskola várható költsége 25—26 millió forint lesz. Célszerű lenne a kivitelező vállalatokat arra inspirálni — a gépesítettség színvonalának emelésével, megfelelő ösztönzőkkel — hogy nagyobb arányban vállaljanak hagyományos építkezést, de az építési időt is csökkentsék. Várospolitikai, városfejlesztő munkánkban, mint ahogy egész gazdaságpolitikánkban is, irányadó az MSZMP XI. kongresszusának határozata, rifely kiiriondja: „Törekednünk kell arra, hogy a gazdasági szabályozó rendszer hatékonyabban alkalmazkodjon a különböző területek adottságaihoz”. Ebből adódik a pártbizottság és tanács feladata, hogy a lehetőségek és szükségletek figyelembevételével, felelősséggel döntsön a célkitűzésekről, s azok megvalósítását politikai feladatként kezelje. A LAKOSSÁG -vr51 évre növekvő aktivitással, alkotó munkával járul hozzá lakóhelye fejlesztéséhez, szépítéséhez. A járdák és utak építése, az iskolák bővítése, a parkok gondozása, az óvodák patronálása. közüggyé vált. A pártalapszervezetek, a körzeti népfrontbizottságok és más tömegszervezetek jól szervezik és egyre inkább élővé teszik a szocialista lakóközösségi mozgalmat. S az eredmény: tavaly 16 millió forint társadalmi munkát végeztek városunkban, s ebben az évben eddig 8 millió a társadalmi munka értéke. Dicséretes üzemeink, intézményeink iskolákat, óvodákat patronáló tevékenysége. Az Árammérőgyár több mint 28 ezer óra társadalmi munkát szervezett és 125 hellyel bővítette az üzemi óvodát. A KKMV az egy üzem, egy iskola mozgalom mintájára augusztus 20- án elindította az egy üzem, egy óvoda akciót. A város és járás jó együttműködését példázza, hogy az üzemek és intézmények 20 millió forinttal járulnak hozzá az épülő művelődési központ költségeihez. Sorolhatnám tovább a példákat, hiszen a lakóhely fejlesztése, a szociális, kommunális ellátottság javítása ma már valóban társadalmi ügy. S ezzel válik a városfejlesztés — és várospolitika együttes feladattá. Csak akkor jó a várospolitikánk, ha azt az üzemek, intézmények, a város és járás lakossága is magáénak vallja, s munkával, helytállással járul hozzá a tervek megvalósításához. Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllő városi bizottságának első titkára K
