Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
19TÍ. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK %MütW Nagykátai aszfaltszőnyeg Korszerűsítik az utat Nagy- kátán, az Állomás utcában a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat dolgozói. A kátyús útra hat centiméter vastag aszfaltszőnyeget terítenek. Nagy Iván felvétele Több hús a háztájiból Egyedül Zsámbékon tartanak teheneket a háztájiban a pátyi Zsámbéki Medence Lenin Tsz-hez tartozó községek közül. Tavaly 35 200 liter tejet vásárolt fel a helyi tejbegyűjtő állomás és továbbított feldolgozásra a Budatejnek. Az idén az első félévben 22 500 litert adtak el a háztáji gazdák, s még mintegy 17 500 litert vár a tejbegyűjtő állomás. A közös gazdaság táppal, kaszálóval, fuvareszközzel, silóval és alomszalmával segíti a tejtermelő kisgazdaságokat. Nagyrészt ennek a segítségnek és a pontos tejpénzfizetésnek köszönhetik, hogy itt az országos tendenciával szemben az első félévben mintegy 15—20 százalékkal nőtt a háztáji tehenek száma, s a felhasznált táp és takarmány mennyisége Napok, ügyek, emberek Jogsegélyszolgálat a Csepel Autógyárban Fehér hajú, vékony férfi hajol az eligazító ablakához: — Tessék mondani, van itt jogsegélyszolgálat? Mert én több mint húsz évig dolgoztam itt a gyárban és ... A mondatot az ablak mögül érkező válasz szakítja meg: — Igen, menjen csak a jogügyi osztályra, ott majd segítenek. Néhány épülettel odébb Rövidesen együtt toporgunk a Csepel Autógyár jogügyi osztályának ajtaja előtt, míg egy kedves hang beljebb nem invitál. A bácsi magyarázatát most már senki sem szakítja félbe. Panasza röviden annyi, hogy hét éve, amikor nyug-r díjba ment, a háború utáni két évét nem ismerték el, lehetne-e ezen még változtatni? Pálfi Balázsné dr. gondterhelten csóválja a fejét. — Hagyja itt az iratokat, és érdeklődjön két nap múlva, talán tehetünk valamit. Miután az öreg elbúcsúzott, sor kerül a bemutatkozásra. Ekkor derül ki, hogy a jogsegélyszolgálat nem is itt van, hanem a gyár másik végében. — Nincs értelme, hogy ide- oda küldözgessék ezt az idős embert — magyarázza Pálfiné —, itt is utána tudunk nézni a panaszának. A hivatalos jogsegélyszolgálat a műszaki könyvtár melletti kis szobában — éppen egy éve — kedden és csütörtökön tartja fogadónapjait. Békés Imréné dr. nyugdíjas járási vezető ügyész várja a tanácsért vagy felvilágosításért bekopogtatókat. Tíz hónap alatt mintegy ötszázan fordultak meg jtt a gondjaikra, vitáikra orvoslást keresők, elsősorban munkások, kisebb részben alkalmazottak és nyugdíjasok. Több a polgárjogi ügy — Kicsit vonakodtam, amikor felkértek erre a megbízásra a Csepel Autótól — emlékezik Békés Imréné. — Attól féltem, hogy állandó közelharcot kell majd folytatnom a vállalat vezetőségével. Legnagyobb örömömre azonban nem ez történt. A dolgozók elsősorban polgárjogi ügyekkel jönnek hozzám, de természetesen előfordulnak munkajogi sérelmek is. A beszélgetést kékköpenyes, sodróbeszédű asszony belépé[ KERAVILL 30~50xos engedménnyel » — »M Budapest III., Flórián tér 3—9. V. , Váci u. 34. VI. , Népköztársaság útja 33. VII., Lenin krt 41. VII., Rákóczi út 30. XIX., Vörös Hadsereg útja 103-105. A konzervipar teljes áruskálája * SKÁLÁBAN Nlwgyarország összes konzervgyárának minden forgalomban levő konzervkészítménye megvásárolható SZEPTEMBER 1-TŐL A SKÁLÁBAN B fűszert se szakítja meg. Látogató, a szó szoros értelmében, két hatalmas virágcsokorral. — Gondoltam, hogy Örül neki a doktornő, nem haragszik meg érte — teszi le gyorsan az asztalra a bukétát. — A kertemből van. — Tudja — fordul felém —, most jött meg az értesítés, hogy megkapom a korkedvezményt. Dolgoztam a szövőiparban, műanyagüzemben és precíziós öntödében, de az ezt igazoló kartotékok elvesztek. A jogsegélyszolgálatnál utánajártak, megszerezték az igazolásokat a régebbi munkahelyeimről, és a beadványt is segítették megírni, öt év kedvezményt kapok. Érkeznek a panaszosok — Ezért érdemes ezt a munkát csinálni — mondja a jogásznő, mikor megint kettesben maradunk. — Olyan hálásak az emberek és any- nyi örömet lehet így szerezni nekik. A következő ügyfél egy nagyon bánatos fiatalasszony, vaskos papírköteget szorongatva lép be. — Természetes megbetegedés — suttogja, miközben odaadja a papírokat. Mint kiderül, férjét közvetlenül leszerelése után megoperálták, de már ez sem segített. A 27 éves fiatalember megbénult. Amennyiben foglalkozási ártalom következménye a betegség, magasabb rokkantsági nyugdíj jár neki, mint egyébként. Ez esetben, ahogyan — a jogász tanácsára kért — kezelőorvosi jelentés is alátámasztotta, természetes megbetegedésről volt szó. Békés Imréné széttárja a kezét: sajnos, így nincs mit tenni. A szomorúan távozó asz- szonyka után ismerősként belépő, magabiztos fiatalember nyitja ránk az ajtót. Szakszervezeti bizalmi, s munkatársa nevében jár itt, nem először. Építési kölcsönt kértek a kis keresetű, háromgyermekes családnak, most érdeklődik, hol tart az ügy. A kölcsönből megvennék az építőanyagot, a telek már megvan, és a brigád segítene felépíteni a házat. — Mindenképpen sürgősen kellene a pénz — mondja —, mert közben felmerült egy olyan lehetőség is, hogy egy •szoba-konyhás lakást tudnának venni 80 ezerért. De, ha eladják a telket, akkor is szükség van még legalább 30 ezer forintra. — Ne hagyják ki ezt a lehetőséget — hangzik a válasz. — Az OTP-nek 100 ezer forintig joga van munkásla- kás-vásárlásra. Ha a kollégája úgy döntene, hogy megvennék a lakást, jöjjenek vissza, segítek megszerkeszteni a beadványt. Ahány ember, annyi eset — A leggyakoribbak a vagyonjogi és családjogi ügyek — folytatjuk a beszélgetést. — Sok gondot okoz az, hogy a tartásdíj fizetése alól próbálnak kibújni egyes felelőtlen apák. Nem fogják föl, a táppénznél, nyugdíjnál menynyi kárt okoznak saját maguknak azzal, hogy nem tudják igazolni munkában töltött éveiket. A telek- és örökösödési ügyekkel kapcsolatos kérdések is elég gyakoriak. De sorolhatnám estig, hisz ahány ember, annyi eset — mosolyodik el a jogásznő. Zavartalan beszélgetésre azonban nincs mód. A kliensek szinte egymás kezébe adják a kilincset. Ottlétem napján legalább tízen fordultak meg a kis irodában, s távozott ki megnyugodva, ki elgondolkozva, de mindnyájan azzal a tudattal, hogy ügyükkel hozzáértően és lelkiismeretesen foglalkoztak. Hámor Szilvia Hajráznak a pomáziak... Szeptemberben pótolják a lemaradást Fésűs és kártolt divatszöveteket készítenek a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárában; a piac viszonylagos telítettsége ellenére sincsenek értékesítési gondjaik, folyamatosan termelhetnek. Az a tény, hogy a napjainkban gyártott szövetek élettartama jelentősen meghosszabbodott, s most a divat is változékonyabb, nos mindezek állandó gyártmány- fejlesztésre késztetik a gyár vezetőit. Tudják, csakis korszerű mintázatú és jó minőségű termékekre találhatnak vevőt. — Valamennyi minőségi mutatónk kedvezőbb a tavalyinál. E téren jók első félévi eredményeink — mondja Lugosi József főmérnök. — Nem romlott termékeink minősége júliusban és augusztusban sem: a fésűs nyersszövetnél 95 százalék körüli, a kártolt nyersszövetnél pedig 85 százalék az I. osztályú végek aránya. Idén, szocialista brigádjaink sokat tettek a technológiai fegyelem megszilárdításáért, hiszen gyártás közben kell megakadályozni a hibás termékek keletkezését. Fonodánkban többségében tiszta szintetikus po- lyacril-nitril kötőfonalat készítünk, méghozzá kifogástalan minőségben. Nemcsak munkájuk minőségével lehet elégedett Bánvölgyi István, a fonoda üzemvezetője. Mint mondja, az év nyolc hónapjában túlteljesítették az operatív és a gazdálkodási tervet is. Mintegy 27 tonnával több fonal készült a tervezettnél. M erese László, az üzem egyik fiatal műszaki technikusa, egyúttal az üzem munkaverseny felelőse is. Brigádnaplókat helyez elénk. Mutatja: a fonoda nyolc szocialista brigádjának tagjai milyen felajánlásokat tettek a jubileumi munkaverseny sikeréért. Ezek alapján júliusban 101,5 százalékos tervteljesítést könyvelhetek el, munkavédelmi őrjáratot szerveztek, hárman a Szakma ifjú mestere vetélkedőre készülnek, beleszóltak a létszámhelyzet javításába, s ami talán a legfontosabb, hogy segítenek a társüzemeknek. — Jelenleg tizennégyen dolgoznak nálunk a fonodából, néhányan valószínűleg itt is maradnak véglegesen — mondja Juhász János, a szövőéi őkészítő .és a szövődé üzemvezetője. — A fonoda Ságvári ifjúsági brigádjából hatan a mostani szabadszombatjukon vállalkoztak munkára. Megtudjuk, hogy a szövőelőkészítő és a szövődé jelentős lemaradással zárta az első félévet. Az 1976-os évihez viszonyítva ugyanis nagyarányú termelésfelfutást akartak elérni, egymillió ötszázezer vetésről hárommillióra emelték a tervet. Elsősorban a határidőre szállítandó termékek gyártását tartották fontosnak, különös tekintettel az exportkötelezettségek teljesítésére, ám a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült teljesíteniük exporttervüket. Számításukat elsősorban a munkaerőhelyzet húzta keresztül, a tervezettnél 6—8 százalékkal többen hiáyoztak. Nő dolgozókról lévén szó, sok fejtörést okozott például a gyermekintézmények egyhónapos nyári szünete, hiszen az édesanyák közül sokan kénytelenek voltak otthon maradni emiatt. — A harmadik negyedév végére szeretnék behozni a lemaradást — folytatja Juhász János — ennek érdekében a nagyobb létszámú fonodából kaptunk embereket; segített valamit a júliusi béremelés is; valamint a többi gyárunkkal kialakított szorosabb együttműködés. így, a bodajki és a váci gyárból érkezik keresztcsévézett fonal. Ezenkívül, szocialista brigádjaink is minden tőlük telhetőt megtesznek. Gépvállalásokkal és túlórázással is segítenek. Augusztusi eredményeink biztatóak, behoztuk a lemaradás egyrészát, s remélhetőleg szeptember végére tudjuk teljesíteni a harmadik negyedévi tervet. D. Gy. Kihaló szakma lenne ? Juhász — motoron A birka jó exporttermék. Nagy részét külföldre szállítják. Olyan országokba, ahol — nem úgy, mint nálunk —, más négylábúak húsánál is jobban szeretik, főleg báránykorában. Azért is lett általános mifelénk a két év alatti háromszori elletés, hogy minél több legyen a pecsenyebárány. Egyre több juhtartó gazdaság igyekszik növelni törzsállományát. Egy kis előzetes A dömsödi Dózsa Tsz is ezt teszi. Jelenlegi anyajuhállománya máris 3500. Ez már valóságos vagyon. Mert mit ér pénzben egy anyajuh? — Ügy kétezer forintot fiatal korában — adja meg kérdésünkre a választ Jóna István, a Dózsa Tsz elnökhelyettese. Azt pedig, hogy mit hoz fejenként, évente 200—250 forintban szabja meg. Ebbe az összegbe beleszámít az évi másfél bárányszaporulat, meg a gyapjú, amiért kilónként — persze, csak ha jó minőségű —, 90 forintot fizetnek. Mennyi gyapjút nyírnak le egy juhról? öt. öt és fél kilót. Tehát csak a gyanjú a tiszta hal szón kétszeresét hozza. így bizony kevésnek látszik a nyereség. Érdemes-e?" — Nem is lehet sok, mert a juh tartás költséges — magyarázza az elnökhelyettes. — Télen táppal kell etetni, hogy állandóan megőrizze jó kondícióját. különben nem ellene minden két esztendőben háromszor \ Magas a juhászok bére is. Igaz. tőlük függ. miiven állapotban van a jószág. de tulajdonképpen rajtuk áll a gyapjúhozam is. Aztán a gyapjunyírók bére sem kevés. Mennyit keres egy esztendőben a juhász? Ezt a kérdést már a juhtelepen tesszük fel Juhász Józsefnek. — A háztáji jövedelmét, a gyapjúpénzt is hozzászámítva, felmehet egy évben a keresetem 70 ezer forintra — mondja. — S a kisbárányok 20 százaléka? — jegyezzük meg. — Nem. En a bárányfalkat őrzöm, 504 van a kezemen, ezekből lesznek majd az anyajuhok, de akkor már másik juhász jár velük. A két bú- rányíalka pásztorai, a többiekénél Valamivel magasaob alapfizetést kapnak, és így egyenlítődik ki a keresetünk. Mikor kel fel naponta? Nyáron, hajnali háromkor már hajtja a legelőre a nyáját. Tíz óra táji indul velük vissza a hodályba. Itat. Azután hazamegy, de délután háromkor már újra indul bárányaival a legelőre, és csak este tíz óra felé kerül ismét haza. Télen reggel öt órakor kezdődik a napja. Tilostól óv a kutya — Mialatt legeltet, nem sok a dolga — kockáztatjuk meg. — Dolog mindig akad. Arra nem is kell ügyelni, hogy tilosba ne kóboroljon a falka. Azt a kutya elintézi. Az enyém, bár nem tiszta vérű puli, nagyon ügyes. A juhásznak azonban mindig nyitva kell tartania a szemét, észre kell vennie, ha valamelyik bárány beteg. Azt el kell különíteni, meg kell figyelni, s ha olyan a baja. gyógyítani is. Juhász József 1949 óta juhász. Akkor először az apja mellé állt be bojtárnak, azután más juhászhoz és ahogy megalakult a termelőszövetkezet, belépett. Most 47 esztendős és a legfiatalabb a tsz kilenc juhásza között. Utoljára akkor látott bojtárt, ha annak idején a tükörbe nézett. mondja. — S ha most lenne fiatal, felcsapna-e megint juhásznak? — Fel én! Van ebben sok nem szép. de sok szép is. Nekem úgy, ahogy van, tetszik a juhászság. őseim is azok voltak, sohasem gondoltam más foglalkozásra. Fiam? Az nincsen, csak három asszonylányom. A vőim is itt dolgoznak a tsz-ben. egyik sem -juhász. Kettő traktoros, a harmadik gépkocsivezető. Motorizált ember Juhász József is. Bent lakik a faluban, motorral jár a telepre, meg haza. Suba? Hát azzal nem lehet motorozni. Kampós pásztorbot? Azzal sem. Ma már nem szamaragol a juhász. Pedig, mondja nevetve, neki négy szamara is van. Azokkal hordja télen a hodályba bárányainak az abrakot. Aztán megint Jóna István elnökhelyettessel beszélgetünk, a juhászok keresetéről is. Van fizetésük húsz százalék ' illeti meg őket a gyapjú hozama és ugyanannyi a szaoor-ulat után. Tarthat mindegyikük 25 juhot is. Újabb hodályok — Van. aki 70 ezernél Is többet keres — mondja —. a fiataloknak mégsem fűlik a foguk a juhokhoz. Nagy szükségünk lenne juhásztanulókra. mert fejlesztjük a iuhászatunkat. Ennek a tervidőszaknak a végére ötezerre emeljük anyajuhállományunJuhász József mutatja a kis kost, amelyik rövidesen Franciaországba utazik. Geleta Pál (elvétele kát. Ismét tiszta vérű merinó lesz csaknem mind. Pecsenyebárányaink azonban hus- merinó-keresztezésből származnak. Kétévenként a mostani anyák számánál majd ötször lesz több a szaporulat. Benézünk abba a hodályba, ahol a pecsenyebárányokat hizlalják. Egyszerre nyolcszázat. Az_ egyik oldalon a kisebb termetűek, a másikon a nagyobbak. elkülönítve. Noha egykorúak, a kisebbek, ha a súlyuk eléri a 33 kilót, indulnak Olaszországba. A nagyobbak ugyanennyi idő alatt 40 kilósra növekszenek és Franciaországba kerülnek. Minden esztendőben csaknem tízezer pecsenyebárányt exportál a Dózsa. Jövőre újabb hodályok épülnek és hamarosan megtelnek anyajuhokkal, bárányokkal. De lesz-e elég pásztoruk? — Kell, hogy legyen — bizakodik az elnökhelyettes. Szokoiy Endre i
