Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
1971. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Új eljárás fortélyait tanulják Olcsóbb a PEMÜ-ben gyártott termék Sárgaköpenyes asszonyok figyelik elmerülten a műszerek számlapjait, aprólékos gondossággal öntik formába a gyantára emlékeztető folyadékot:. Magyarországon eddig ismeretlen gyártási eljárás fortélyait tanulják most a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál. — Amikor az NSZK-beli partnerek megtekintették az üzemet, csak annyit mondtak; ők is szívesen elfogadnák — mutat körbe a világos kis csarnokon, a kékre festett berendezéseken és a narancssárga függönyökkel fedett nagy ablakokon Magyar Gáspár, a vállalat gépészeti osztályvezetője. Gumiszerű, ellenálló A tömítésekhez használt po- liuretán elasztomerek — más néven a vulkolán — gyártási eljárását a Thelen NSZK-beli cégtől vásárolta a vállalat. Ez a technológia gyökeresen eltér a műanyagiparban eddig alkalmazott eljárásoktól. Az előírt receptura alapján készül az előkeverék, amit aztán gáztalanítanak, s ezután a szabad levegőn formákba öntve szilárdítanak. Mindez szigorú előírások és pontosan meghatározott idő alatt történik. Az eredmény: egy gumiszerű, mind a mechanikai, mind a kémiai hatásoknak rendkívül ellenálló anyag. A gyártási eljárás bevezetését a jövőbeni vevők — vízügyi és gázszolgáltató vállalatok — fejlesztési alap átadásával segítették. Ennek fejében a PEMÜ vállalta, hogy az eddig kizárólag importból beszerezhető anyagot, a tőkés árnál 40 százalékkal olcsóbban bocsátja rendelkezésükre. Egyelőre — október végéig —• próbaüzemben termelnek. Most tanulnak be a dolgozók új munkakörükbe, s a felhasználók is ilyenkor próbálják ki a gyártmányokat. Ekkor bukkannak ki a berendezések gyermekbetegségei is. — Eddigi tapasztalataink jók — említi Magyar Gáspár. — A külföldi partner szerint a megengedhető selejt ilyenkor 25 százalék, s ennek ml jóval alatta vagyunk. Taksányi Mártonné évek óta ebben az üzemben dolgozik, illetve jogelődjében, a Zsámbékra települt extruder- üzemben. — Ez a munka könnyebb, mint az előző volt — vélekedik. Kevesebbet kell emelni, cipekedni, de sokkal jobban kell figyelni. Eleinte nehezen barátkoztunk meg az új munkakörrel, mert elterjedt a híre. hogy veszélyes üzem. — Valóban veszélyes? — kérdem a gépészeti osztály- vezetőt. — Maga az alapanyag egészségre ártalmas, mint minden műanyag — válaszolja. — De már a technológia megvásárlása előtt különös gondot fordítottunk a munka- védelemre. A berendezéseket az SZMT és a KÖJÁL munkavédelmi szakemberei is megtekintették még az üzlet megkötése előtt. Az ő javaslataikra szereztük be a védőruhákat és építettünk minden egyes munkahely fölé elszívót. Schnuffi, a kedvenc A PEMÜ-ben az idén összesen 100 millió forintot fordítanak új gépek, berendezések beszerzésére. Ebből négy nagyobb beruházást valósítanak meg. Az év végén érkezik az R—22-es számítógép, s három olyan berendezés, mint amilyen a vulkolánüzemben már működik. Az idősek gondozásáról Tudományos tanácskozás Szigetújfalun Hazánkban 1930. óta a születéskor várható élettartam átlagosan 40-ről 56 esztendőre emelkedett. Az ezredfordulón — egy ENSZ-statisztika szerint — az emberiség 13 százaléka idősebb lesz 65 évesnél. A mindenkori „első nemzedék” szociálpolitikai gondjai — szerves része a társadalom általános népesedéspolitikai problémáinak, s megoldásuk is csak társadalmi méretekben lehetséges. A többi között eze. két a gondolatokat hangoztatta dr. Hun Nándor, az orvos- tudományok kandidátusa, a Gerontológiai Társaság főtitkára azon a tanácskozáson, melyet tegnap délelőtt tartottak Szigetújfalun a művelődési házban. A ráckevei járási hivatal egészségügyi osztálya által szervezett konferencia egyben az egészségügyi dolgozók továbbképzését is szolgálta: csaknem 200 — a járásban dolgozó ápoló, és gondozónő, körzeti orvos, tanácsi előadó — hallgatta végig az idősek szociális gondozásának témakörét taglaló hét előadást, melyek az idős mozgássérült betegek gondozásával, a cukorbetegséggel, az időskori egészségnevelés lehetőségeivel, valamint Pest megye és a ráckevei járás szociálpolitikai és gondozó tevékenységével foglalkoztak. Mit is jelent ez a kifejezés: komplex szociális gondozás? A választ Korsós Ferencné dr., a Pest megyei Tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője így adta meg: a megelőző tevékenység, mely a testi és szellemi aktivitás, a társas viszonyok fejlesztését szolgálja, és a rehabilitáció — az utógondozás — melynek célja a már egyszer elért tesM és lelki állapot, szociális szint megőrzése, fenntartása. Mindezekből adódóan a gondozásnak a társadalmi, a testi és a pszichikai hármas egységen kell alapulnia. A megyei adatok vizsgálatából kiderül, hogy az iménti elvek valóra váltásáért sokat teszünk: csupán megyénkben rendszeres szociális segélyezés céljára 315 millió forintot kapott és kap több mint 3 ezer 500, zömében idős ember, ebben az esztendőben. A házi szociális gondozásban mintegy kétezren részesülnek, s ezer a társadalmi gondozók száma, a munkát ugyancsak önkéntesen végző szocialista brigádokról, ifjú vöröskeresztesekről, úttörőkről nem is szólva. Megyénkben 42 napközi otthon fogadja azt az 1050 idős embert, akik itt rendszeres étkezést, orvosi ellátást kapnak, s ami tán még fontosabb: oldódik magányuk, elszigeteltségük. A megye 22 szociális otthonában csaknem kétezren laknak, de ezek az otthonok többnyire százéves, vagy még öregebb épületekben vannak, s működésük feltételei sem a legkorszerűbbek. Viszont modemnek nevezhető a szociális foglalkoztatók intézménye: ezekből kettő is van Pest megyében, az egyik Gödön 6 éve, a másik pedig ez évben éppen a ráckevei járásban, Kiskunlacházán nyílt meg, s fogad idén 120, 1980-ig pedig 600 szociális foglalkoztatottat. A járás szociálgerontológiai helyzetét ismertetve Kardos Béláné járási szociálpolitikai főelőadó elmondotta, hogy 450 idős ember részesül a szociális gondoskodás valamely formájában a ráckevei járás területén, s szinte felmérhetetlen az a társadalmi munka és anyagi segítség, amelyet az ifjú és felnőtt vöröskeresztesek a járás üzemeinek és szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozói adnak, belátva, hogy az idősek gondozása — ahogy Hun professzor mondta— társadalmi feladat... V. G. P. Szintén az NSZK-ból érkezett az a két hatalmas gép, amelyeken az öntözési programhoz gyártanak majd különböző átmérőjű csöveket. A K—60-ason készülnek a 2,2—0,7 mm átmérőjű csövek. Ezeket a csepegtető öntözéshez használják a mezőgazdaságban. A poliolefin csövekre már a Szovjetunióból is érkezett megrendelés, és a belföldi igény is megfelel a várakozásnak. A két új gép olyan teljesítőképességű, hogy a növekvő igényeket a kapacitás felfuttatásával 5—6 évig ki tudják elégíteni. Schnuffi, bármilyen furcsán hangzik is, egy behemót alkotmány. Ezt a kedves német nevet a magyar munkások adományozták neki, bizonyosan azért, hogy ne érezze magát egészen idegenben. A nagy teljesítményű — bútorok, rakodólapok, gyümölcsszállító rekeszek előállítására alkalmas — gép gyártója a nyugatnémet Battenfeld cég. Az üzemcsarnokban körülnézve megállapítható, hogy az üzleti kapcsolat nem új keletű a két vállalat között, már több régebbi típusú Battenfeld gép dolgozik itt. A szürke masinák mellett azonban láthatóan az olaj zöld és narancssárga színekben pompázó Schnuffi a kedvenc. Most éppen szerezámcserére vár, a próbaüzem alatt kipróbálják az összes alkalmazható technológiát. Keresett a kerti bútor Körben, a már elkészült hatalmas virágtartók, és rakodólapok. Most a gyümölcsszállító rekeszek kerülnek sorra. Az NSZK cég a vásárlás ellenében árra tett ígéretet, hogy évente félmillió márka értékű árura — jórészt kerti bútorra — teremt piacot. A vállalatnál a tervidőszakban a termelési érték megkétszerezését tűzték ki célul. Az idén mintegy 20 százalékos fejlesztéshez rugalmas piacpolitikára, nagyarányú fejlesztésekre és bizonyos kockázatvállalási készségre van szükség. A PEMÜ eddig beruházásaival (s azzal, hogy a negyedik ötéves tervben megháromszorozta termelését) azt bizonyította, hogy ezeknek a feltételeknek képes megfelelni. H. Sz. A fóti hagyomány Segíti a társadalmi munka a község fejlődését A Somlyó oldalába gyakorta látogató Berda József verse a soha ki nem alvó láng ápolását bízta a szépséget szomjazókra Foton. Ha élne, örömét lelte volna a napfényes' fóti szüretben. Több mint ötezer ember — fótiak, környékbeliek, pestiek — voltak kíváncsiak a hagyományos rendezvényünkre. Fáy András, a reformkorbeli haza mindenese, amikor szőlejét vásárolta Foton, aligha gondolhatta, hogv a Som- lyó-liegyi présház a XX. század utolsó harmadában is állni és élni fog. Az idei fóti ősz megnyitóján S. Hegedűs László, a nén- front országos titkára figyelmeztetően szólt. A szelletei pezsgés jellemezte a reformkori fóti szüreteket, e hagyományt őrizni, ápolni, továbbfejleszteni: kötelesség, szép kötelesség. Fáy présházában a kor jeleseit, írókat, művészeket, politikusokat a tarackok durrogása köszöntötte. A vidám szüretekhez hozzátartozott az adoma, a mulatság, a jó bor. de megszületett a tettre buzdító Vörösmarty-vers, a Fóti dal is. Deák, Fáy, Kossuth, Szemere. .. s még hányán égették magukat korúk gondjaiban. A mostani fóti szüret házigazdái nem számíthattak előre a nagyszámú szüreti hangulatra, szép szóra és muzsikára szomjazó vendéggel, pedig tettek érte előre, és nem is keveset, hogy a vendégsereg otthon érezze magát. S akik tetteik, azoknak kijár a köszönet. így érzi. tudja ezt a fóti tanács és az irodalmi társaság. A növekvő igénnyel számolva épült fel a Fáy-présház feletti domboldalon a 200 négyzetméteres, faburkolatú szabadtéri színpad, az ezer ülőhelyes nézőtérrel. Igaz, az ülőhely igen kevésnek bizonyult; de a félmilliós beruházás az utolsó .fillérig .társadalmi műn,, ka és összefogás eredménye. Dicséri a fóti szövetkezetek, vállalatok és a Generál, a MÜFA Ktsz, a Béke Tsz, a Tőzegkitermelő V állalat, s Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet értő figyelmét a köz- művelődés ügyére. Nagyközségünk, a fótiak lelkes társadalmi munkáján túl, arra is büszke, hosy a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese díjtalanul. mintegy társadalmi munkában lépett fel. A szimfonikus zenekar és a férfikórus a megnyitón, a népi zenekar és a tánckar a szüreten kápráztatta el a nagyszámú h”ll- gató-nézősereset. Agárdit Gábor színművész és hagyományos fóti hegygazda szerint, még az égiekkel is tá^zveltek a szüret ügyében, s a rádió időjárás-jelentése ellenére. kisütött ránk a nap, S ha még hozzátesszük, hogy a MAFTLM szakemberei a hangosítást, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat a világítástechnikát ugyancsak társadalmi munkában végezte, meg azt, hogy a fóti asszonyok heteken át gyűjtötték, ráncolták. vasalták a népviseleti ruhákat a színpompás szüreti felvonulásra, a pompás deresek és fogatok egyenesen az Országos Állattenyésztési Felügyelőség közreműködésével ügettek át községünkbe, s a szüreti ünnepség előtt két nappal már szüreteltünk, felavattuk az öregek egymillió forint Deru- házási értékű napközi ottho nát. akkor gondoljak, jó úton. járunk. Tavaly Főt második helyezett volt társadalmi munkaértékével Pest megyében. A kivívott helyet az idén is tartani szeretnénk. Még sok kis újszülöttnek új bölcsödét, óvodát, iskolát kell építenünk. Bízunk benne, ilyen összefogással megszüntetjük gondjainkat. Tóth Sándor, a fóti nagyközségi tanács elnöke Garay János Wimmá ' <v A Garay János általános iskola úttörői megkoszorúzzák a Garay- ház falán elhelyezett emléktáblát. Nagy Iván felvétele dr. Székely Lajos ünnepi beszédében elmondta: Foton már hagyomány, hogy minden évben szeptember 29-én emlékeznek meg Garay Jánosról, a költőről, a tudósról, a 48- as nemzetőrről, aki élete utolsó szakaszát a községben, a Szabadság út 16. szám alatt töltötte. Buzdított a szabadságharcra, Kossuth Hírlapját szerkesztette, verseivel lelkesített. A 48-as szabadságharcban híressé váltak a Görgey hadtestében szolgáló fóti veressip- kások is, akik végigjárták a dicsőséges északi hadjáratot, s nem egy — osztrákok elleni — győzelem fényesítette kardjukat, zászlóikat. Nekik is szólt a tegnapi tiszteletadás. F. A. A Fóti ősz rendezvénysorozat keretében tegnap ünnepséget rendeztek Garay János emlékére a nagyközségben. Jelen volt Marsalek Pál, az MSZMP váci járási pártbizottságának munkatársa, valamint a járási és a nagyközség állami, párt- és társadalmi szerveinek képviselői, a Garay János általános iskola és a gyermekváros tanulói. Az ünnepséget Katona Béla, a Hazafias Népfront nagyközségi szervezetének titkára, a fóti Vörösmarty Mihály művelődési ház igazgatója nyitotta meg. Az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karának tanszékvezetője, a Fáy— Vörösmarty Társaság elnöke, Ráckevei járás Ismét közlekedési ankétot rendeztek Ráckevén. A kétévenként megtartott tanácskozásra ezúttal is meghívták a járás községeinek vezetőit és a tömegközlekedési ágazatok gazdáit. A megbeszélésen először Csapiár István, a járási hivatal műszaki osztályvezetője számolt be az országos jelentőségű üdülőkörzet és agglomerációs övezet közlekedési helyzetéről, majd a helyi vezetők kérdéseire válaszolva a megjelent intézmények és vállalatok képviselői adtak tájékoztatást a következő évek fejlesztéséről. BKV-HÉV i A Ráckeve—Budapest HÉV- vonal rekonstrukciója és villamosítása után a 70-es évek végén jelentősebb beruházások ezén a vonalon nem lesznek. A jelenlegi menetrendet azonban várhatóan a jövő év közepén újabb váltja feb mert akkorra kisebb korszerűsítésekkel valószínűleg sikerül néhány percet lefaragni a menetidőből. A VI. ötéves tervben a ráckevei szakasz teljes járműparkját a legmodernebb kocsucra cserélik ki. Az állomásépületeik várakozó- helyek korszerűtlenségére vonatkozó jelzéseket a vállalat megvizsgálja. Volán 20. sz. A Volán, amely a más közlekedési eszközökkel megközelíthetetlen területeket kapcsolja be a forgalomba, a közeljövőben a makádi horgászterületre és a délegyházi tópartra indít járatokat. A vállalat egyébként az utóbbi években 29 autóbuszát cserélte ki új típusú Ikarus 266- osra. A ráckevei HÉV-iára- tokhoz való csatlakozásra és a megrongált menetrendekre vonatkozó panaszokat megvizsgáljuk. MÁV A Budapest—Kelebia vonal jelenleg is tartó villamosítása a MÁV nagy vállalkozása a körzetben. A vasúti átjárókban hiányolt fénysorompók felszerelésére is csak e munka befejezése után kerülhet sor. A délegyházi rakodóállomás rendezetlenségére nemcsak a helybelieknek, hanem nekünk is vannak panaszaink, de ezeknek megoldása kizárólag a Kavicskotró Vállalattól várható, mivel ők rakodnak, sőt, a vágányokat is ők tartják fenn. A délegyházi vasúti aluljáró megépítésére — amely a Majosháza— Délegyháza—Dunavarsány autóbusz-körforgalom kialakításában játszana kulcsszerepet — ebben a tervidőszakban anyagi eszközök híján nem kerülhet sor. KPM A közúthálózat fejlesztésében az utóbbi évek legjelentősebb eredménye a közúti igazgatóság területén a szigeti gerincűt eddig megépült Ráckeve—Tököl szakaszának átadása. Hosszabb ideje foglalkozunk a szigeti két nagyközség. Ráckeve és Sziget- szentmiklós szűk főútiénak kiszélesítésével, s államtitka- í rí ígéret szerint a ráckevei 1980-ig elkészül, míg a sziget- szentmiklósi csak ezután. Halásztelek úthálózata fejlesztésének és az 51-es úthoz csatlakozó taksonyi úttorkolat elkészítésének ügyében a helyi tanácsokkal megbeszélést folytatunk a következő hetekben. KBT Nyomatékosan az illetékesek figyelmébe ajánljuk az 51-es út állapotát, amelyet jövőre Bajáig főútvonallá nyilvánítanak, s ezért az év végéig fel kell újítani. Mégis, a gyalogosátkelő helyek kijelölésében és jobb megvilágításában, valamint a táblák felszerelésében komoiv elmaradás tapasztalható a Bács- Kiskun megyei szakaszhoz képest. A jelenlegi tempóban a miniszteri utasítást aligha sikerül végrehajtani. Szólni kell még a Szigetszentmikló- son átvezető autóútról is. A géokocsivezetők kivétel nélkül szidták a záróvonal festőit. akik a kaviárok után elfelejtettek feloldójeleket festeni. s így evakran egész karaván torlódik össze a községben. A tanácskozás végén a szi- nf'tszontm'klós’ak a Közleke- désbiztoncáni Tanács támogatását kérték •» r''°vvözsági KRESZ-park felépítéshez. B. E k Napirenden: a közlekedés