Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

1971. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Új eljárás fortélyait tanulják Olcsóbb a PEMÜ-ben gyártott termék Sárgaköpenyes asszonyok fi­gyelik elmerülten a műsze­rek számlapjait, aprólékos gondossággal öntik formába a gyantára emlékeztető folyadé­kot:. Magyarországon eddig is­meretlen gyártási eljárás for­télyait tanulják most a Pest megyei Műanyagipari Válla­latnál. — Amikor az NSZK-beli partnerek megtekintették az üzemet, csak annyit mondtak; ők is szívesen elfogadnák — mutat körbe a világos kis csarnokon, a kékre festett be­rendezéseken és a narancssár­ga függönyökkel fedett nagy ablakokon Magyar Gáspár, a vállalat gépészeti osztályveze­tője. Gumiszerű, ellenálló A tömítésekhez használt po- liuretán elasztomerek — más néven a vulkolán — gyártási eljárását a Thelen NSZK-beli cégtől vásárolta a vállalat. Ez a technológia gyökeresen eltér a műanyagiparban eddig al­kalmazott eljárásoktól. Az előírt receptura alapján ké­szül az előkeverék, amit aztán gáztalanítanak, s ezután a szabad levegőn formákba önt­ve szilárdítanak. Mindez szi­gorú előírások és pontosan meghatározott idő alatt törté­nik. Az eredmény: egy gumi­szerű, mind a mechanikai, mind a kémiai hatásoknak rendkívül ellenálló anyag. A gyártási eljárás bevezetését a jövőbeni vevők — vízügyi és gázszolgáltató vállalatok — fejlesztési alap átadásával se­gítették. Ennek fejében a PEMÜ vállalta, hogy az eddig kizárólag importból beszerez­hető anyagot, a tőkés árnál 40 százalékkal olcsóbban bo­csátja rendelkezésükre. Egyelőre — október végéig —• próbaüzemben termelnek. Most tanulnak be a dolgozók új munkakörükbe, s a fel­használók is ilyenkor próbál­ják ki a gyártmányokat. Ek­kor bukkannak ki a berende­zések gyermekbetegségei is. — Eddigi tapasztalataink jók — említi Magyar Gáspár. — A külföldi partner szerint a megengedhető selejt ilyen­kor 25 százalék, s ennek ml jóval alatta vagyunk. Taksányi Mártonné évek óta ebben az üzemben dolgo­zik, illetve jogelődjében, a Zsámbékra települt extruder- üzemben. — Ez a munka könnyebb, mint az előző volt — véleke­dik. Kevesebbet kell emelni, cipekedni, de sokkal jobban kell figyelni. Eleinte nehe­zen barátkoztunk meg az új munkakörrel, mert elterjedt a híre. hogy veszélyes üzem. — Valóban veszélyes? — kérdem a gépészeti osztály- vezetőt. — Maga az alapanyag egészségre ártalmas, mint minden műanyag — válaszol­ja. — De már a technológia megvásárlása előtt különös gondot fordítottunk a munka- védelemre. A berendezéseket az SZMT és a KÖJÁL mun­kavédelmi szakemberei is megtekintették még az üzlet megkötése előtt. Az ő javas­lataikra szereztük be a védő­ruhákat és építettünk minden egyes munkahely fölé elszívót. Schnuffi, a kedvenc A PEMÜ-ben az idén össze­sen 100 millió forintot fordí­tanak új gépek, berendezések beszerzésére. Ebből négy na­gyobb beruházást valósítanak meg. Az év végén érkezik az R—22-es számítógép, s három olyan berendezés, mint ami­lyen a vulkolánüzemben már működik. Az idősek gondozásáról Tudományos tanácskozás Szigetújfalun Hazánkban 1930. óta a szü­letéskor várható élettartam átlagosan 40-ről 56 esztendőre emelkedett. Az ezredfordulón — egy ENSZ-statisztika sze­rint — az emberiség 13 száza­léka idősebb lesz 65 évesnél. A mindenkori „első nemze­dék” szociálpolitikai gondjai — szerves része a társadalom általános népesedéspolitikai problémáinak, s megoldásuk is csak társadalmi méretekben lehetséges. A többi között eze. két a gondolatokat hangoztat­ta dr. Hun Nándor, az orvos- tudományok kandidátusa, a Gerontológiai Társaság főtit­kára azon a tanácskozáson, melyet tegnap délelőtt tartot­tak Szigetújfalun a művelődé­si házban. A ráckevei járási hivatal egészségügyi osztálya által szervezett konferencia egyben az egészségügyi dolgozók to­vábbképzését is szolgálta: csaknem 200 — a járásban dolgozó ápoló, és gondozónő, körzeti orvos, tanácsi előadó — hallgatta végig az idősek szociális gondozásának téma­körét taglaló hét előadást, me­lyek az idős mozgássérült bete­gek gondozásával, a cukorbe­tegséggel, az időskori egész­ségnevelés lehetőségeivel, va­lamint Pest megye és a rácke­vei járás szociálpolitikai és gondozó tevékenységével fog­lalkoztak. Mit is jelent ez a kifejezés: komplex szociális gondozás? A választ Korsós Ferencné dr., a Pest megyei Tanács szociál­politikai csoportjának vezető­je így adta meg: a megelőző tevékenység, mely a testi és szellemi aktivitás, a társas vi­szonyok fejlesztését szolgálja, és a rehabilitáció — az utó­gondozás — melynek célja a már egyszer elért tesM és lel­ki állapot, szociális szint meg­őrzése, fenntartása. Mindezek­ből adódóan a gondozásnak a társadalmi, a testi és a pszi­chikai hármas egységen kell alapulnia. A megyei adatok vizsgála­tából kiderül, hogy az iménti elvek valóra váltásáért sokat teszünk: csupán megyénkben rendszeres szociális segélyezés céljára 315 millió forintot ka­pott és kap több mint 3 ezer 500, zömében idős ember, eb­ben az esztendőben. A házi szociális gondozás­ban mintegy kétezren része­sülnek, s ezer a társadalmi gondozók száma, a munkát ugyancsak önkéntesen végző szocialista brigádokról, ifjú vöröskeresztesekről, úttörők­ről nem is szólva. Megyénkben 42 napközi ott­hon fogadja azt az 1050 idős embert, akik itt rendszeres ét­kezést, orvosi ellátást kapnak, s ami tán még fontosabb: ol­dódik magányuk, elszigetelt­ségük. A megye 22 szociális otthonában csaknem kétezren laknak, de ezek az otthonok többnyire százéves, vagy még öregebb épületekben vannak, s működésük feltételei sem a legkorszerűbbek. Viszont modemnek nevez­hető a szociális foglalkoztatók intézménye: ezekből kettő is van Pest megyében, az egyik Gödön 6 éve, a másik pedig ez évben éppen a ráckevei já­rásban, Kiskunlacházán nyílt meg, s fogad idén 120, 1980-ig pedig 600 szociális foglalkozta­tottat. A járás szociálgerontológiai helyzetét ismertetve Kardos Béláné járási szociálpolitikai főelőadó elmondotta, hogy 450 idős ember részesül a szociá­lis gondoskodás valamely for­májában a ráckevei járás te­rületén, s szinte felmérhetet­len az a társadalmi munka és anyagi segítség, amelyet az ifjú és felnőtt vöröskereszte­sek a járás üzemeinek és szö­vetkezeteinek, intézményeinek dolgozói adnak, belátva, hogy az idősek gondozása — ahogy Hun professzor mondta— tár­sadalmi feladat... V. G. P. Szintén az NSZK-ból érke­zett az a két hatalmas gép, amelyeken az öntözési prog­ramhoz gyártanak majd kü­lönböző átmérőjű csöveket. A K—60-ason készülnek a 2,2—0,7 mm átmérőjű csövek. Ezeket a csepegtető öntözés­hez használják a mezőgazda­ságban. A poliolefin csövekre már a Szovjetunióból is ér­kezett megrendelés, és a bel­földi igény is megfelel a vára­kozásnak. A két új gép olyan teljesítőképességű, hogy a nö­vekvő igényeket a kapacitás felfuttatásával 5—6 évig ki tudják elégíteni. Schnuffi, bármilyen furcsán hangzik is, egy behemót al­kotmány. Ezt a kedves német nevet a magyar munkások adományozták neki, bizonyo­san azért, hogy ne érezze ma­gát egészen idegenben. A nagy teljesítményű — bútorok, rakodólapok, gyü­mölcsszállító rekeszek előállí­tására alkalmas — gép gyár­tója a nyugatnémet Batten­feld cég. Az üzemcsarnokban körülnézve megállapítható, hogy az üzleti kapcsolat nem új keletű a két vállalat kö­zött, már több régebbi típusú Battenfeld gép dolgozik itt. A szürke masinák mellett azon­ban láthatóan az olaj zöld és narancssárga színekben pom­pázó Schnuffi a kedvenc. Most éppen szerezámcserére vár, a próbaüzem alatt kipróbálják az összes alkalmazható tech­nológiát. Keresett a kerti bútor Körben, a már elkészült hatalmas virágtartók, és rako­dólapok. Most a gyümölcs­szállító rekeszek kerülnek sorra. Az NSZK cég a vásár­lás ellenében árra tett ígére­tet, hogy évente félmillió márka értékű árura — jó­részt kerti bútorra — teremt piacot. A vállalatnál a tervidőszak­ban a termelési érték meg­kétszerezését tűzték ki célul. Az idén mintegy 20 százalé­kos fejlesztéshez rugalmas piacpolitikára, nagyarányú fejlesztésekre és bizonyos kockázatvállalási készségre van szükség. A PEMÜ eddig beru­házásaival (s azzal, hogy a negyedik ötéves tervben meg­háromszorozta termelését) azt bizonyította, hogy ezeknek a feltételeknek képes megfelel­ni. H. Sz. A fóti hagyomány Segíti a társadalmi munka a község fejlődését A Somlyó oldalába gyakor­ta látogató Berda József ver­se a soha ki nem alvó láng ápolását bízta a szépséget szomjazókra Foton. Ha élne, örömét lelte volna a napfényes' fóti szüretben. Több mint öt­ezer ember — fótiak, kör­nyékbeliek, pestiek — voltak kíváncsiak a hagyományos ren­dezvényünkre. Fáy András, a reformkor­beli haza mindenese, amikor szőlejét vásárolta Foton, alig­ha gondolhatta, hogv a Som- lyó-liegyi présház a XX. szá­zad utolsó harmadában is áll­ni és élni fog. Az idei fóti ősz megnyitó­ján S. Hegedűs László, a nén- front országos titkára figyel­meztetően szólt. A szelletei pezsgés jellemezte a reform­kori fóti szüreteket, e hagyo­mányt őrizni, ápolni, tovább­fejleszteni: kötelesség, szép kötelesség. Fáy présházában a kor je­leseit, írókat, művészeket, po­litikusokat a tarackok dur­rogása köszöntötte. A vidám szüretekhez hozzátartozott az adoma, a mulatság, a jó bor. de megszületett a tettre buz­dító Vörösmarty-vers, a Fóti dal is. Deák, Fáy, Kossuth, Sze­mere. .. s még hányán éget­ték magukat korúk gondjai­ban. A mostani fóti szüret házi­gazdái nem számíthattak elő­re a nagyszámú szüreti han­gulatra, szép szóra és muzsi­kára szomjazó vendéggel, pe­dig tettek érte előre, és nem is keveset, hogy a vendégse­reg otthon érezze magát. S akik tetteik, azoknak kijár a köszönet. így érzi. tudja ezt a fóti tanács és az irodalmi társaság. A növekvő igénnyel számol­va épült fel a Fáy-présház fe­letti domboldalon a 200 négy­zetméteres, faburkolatú sza­badtéri színpad, az ezer ülő­helyes nézőtérrel. Igaz, az ülő­hely igen kevésnek bizonyult; de a félmilliós beruházás az utolsó .fillérig .társadalmi műn,, ka és összefogás eredménye. Dicséri a fóti szövetkezetek, vállalatok és a Generál, a MÜFA Ktsz, a Béke Tsz, a Tőzegkitermelő V állalat, s Papírfeldolgozó Ipari Szö­vetkezet értő figyelmét a köz- művelődés ügyére. Nagyköz­ségünk, a fótiak lelkes társa­dalmi munkáján túl, arra is büszke, hosy a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese díj­talanul. mintegy társadalmi munkában lépett fel. A szim­fonikus zenekar és a férfikórus a megnyitón, a népi zenekar és a tánckar a szüreten káp­ráztatta el a nagyszámú h”ll- gató-nézősereset. Agárdit Gá­bor színművész és hagyomá­nyos fóti hegygazda szerint, még az égiekkel is tá^zveltek a szüret ügyében, s a rádió idő­járás-jelentése ellenére. ki­sütött ránk a nap, S ha még hozzátesszük, hogy a MAFTLM szakemberei a hangosítást, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat a világítástechnikát ugyancsak társadalmi mun­kában végezte, meg azt, hogy a fóti asszonyok heteken át gyűjtötték, ráncolták. vasal­ták a népviseleti ruhákat a színpompás szüreti felvonu­lásra, a pompás deresek és fo­gatok egyenesen az Országos Állattenyésztési Felügyelőség közreműködésével ügettek át községünkbe, s a szüreti ün­nepség előtt két nappal már szüreteltünk, felavattuk az öregek egymillió forint Deru- házási értékű napközi ottho nát. akkor gondoljak, jó úton. járunk. Tavaly Főt második helye­zett volt társadalmi munka­értékével Pest megyében. A kivívott helyet az idén is tartani szeretnénk. Még sok kis újszülöttnek új bölcsödét, óvodát, iskolát kell építe­nünk. Bízunk benne, ilyen összefogással megszüntetjük gondjainkat. Tóth Sándor, a fóti nagyközségi tanács elnöke Garay János Wimmá ' <v A Garay János általános iskola úttörői megkoszorúzzák a Garay- ház falán elhelyezett emléktáblát. Nagy Iván felvétele dr. Székely Lajos ünnepi be­szédében elmondta: Foton már hagyomány, hogy minden év­ben szeptember 29-én emlé­keznek meg Garay Jánosról, a költőről, a tudósról, a 48- as nemzetőrről, aki élete utolsó szakaszát a községben, a Szabadság út 16. szám alatt töltötte. Buzdított a szabad­ságharcra, Kossuth Hírlapját szerkesztette, verseivel lelkesí­tett. A 48-as szabadságharcban híressé váltak a Görgey had­testében szolgáló fóti veressip- kások is, akik végigjárták a dicsőséges északi hadjáratot, s nem egy — osztrákok elleni — győzelem fényesítette kard­jukat, zászlóikat. Nekik is szólt a tegnapi tiszteletadás. F. A. A Fóti ősz rendezvénysoro­zat keretében tegnap ünnep­séget rendeztek Garay János emlékére a nagyközségben. Jelen volt Marsalek Pál, az MSZMP váci járási pártbi­zottságának munkatársa, va­lamint a járási és a nagyköz­ség állami, párt- és társadal­mi szerveinek képviselői, a Garay János általános iskola és a gyermekváros tanulói. Az ünnepséget Katona Bé­la, a Hazafias Népfront nagy­községi szervezetének titkára, a fóti Vörösmarty Mihály mű­velődési ház igazgatója nyitot­ta meg. Az Orvostovábbképző Inté­zet egészségügyi főiskolai ka­rának tanszékvezetője, a Fáy— Vörösmarty Társaság elnöke, Ráckevei járás Ismét közlekedési ankétot rendeztek Ráckevén. A két­évenként megtartott tanács­kozásra ezúttal is meghívták a járás községeinek vezető­it és a tömegközlekedési ágaza­tok gazdáit. A megbeszélésen először Csapiár István, a járá­si hivatal műszaki osztályve­zetője számolt be az országos jelentőségű üdülőkörzet és agglomerációs övezet közle­kedési helyzetéről, majd a he­lyi vezetők kérdéseire vála­szolva a megjelent intézmé­nyek és vállalatok képviselői adtak tájékoztatást a követ­kező évek fejlesztéséről. BKV-HÉV i A Ráckeve—Budapest HÉV- vonal rekonstrukciója és vil­lamosítása után a 70-es évek végén jelentősebb beruházá­sok ezén a vonalon nem lesz­nek. A jelenlegi menetrendet azonban várhatóan a jövő év közepén újabb váltja feb mert akkorra kisebb korszerűsíté­sekkel valószínűleg sikerül néhány percet lefaragni a me­netidőből. A VI. ötéves terv­ben a ráckevei szakasz tel­jes járműparkját a legmo­dernebb kocsucra cserélik ki. Az állomásépületeik várakozó- helyek korszerűtlenségére vo­natkozó jelzéseket a vállalat megvizsgálja. Volán 20. sz. A Volán, amely a más köz­lekedési eszközökkel megkö­zelíthetetlen területeket kap­csolja be a forgalomba, a kö­zeljövőben a makádi horgász­területre és a délegyházi tó­partra indít járatokat. A vál­lalat egyébként az utóbbi években 29 autóbuszát cserél­te ki új típusú Ikarus 266- osra. A ráckevei HÉV-iára- tokhoz való csatlakozásra és a megrongált menetrendekre vonatkozó panaszokat meg­vizsgáljuk. MÁV A Budapest—Kelebia vo­nal jelenleg is tartó villamo­sítása a MÁV nagy vállal­kozása a körzetben. A vasúti átjárókban hiányolt fényso­rompók felszerelésére is csak e munka befejezése után ke­rülhet sor. A délegyházi ra­kodóállomás rendezetlenségére nemcsak a helybelieknek, ha­nem nekünk is vannak pana­szaink, de ezeknek megoldása kizárólag a Kavicskotró Vál­lalattól várható, mivel ők ra­kodnak, sőt, a vágányokat is ők tartják fenn. A délegyhá­zi vasúti aluljáró megépíté­sére — amely a Majosháza— Délegyháza—Dunavarsány au­tóbusz-körforgalom kialakí­tásában játszana kulcsszere­pet — ebben a tervidőszak­ban anyagi eszközök híján nem kerülhet sor. KPM A közúthálózat fejlesztésé­ben az utóbbi évek legjelen­tősebb eredménye a közúti igazgatóság területén a szi­geti gerincűt eddig megépült Ráckeve—Tököl szakaszának átadása. Hosszabb ideje fog­lalkozunk a szigeti két nagy­község. Ráckeve és Sziget- szentmiklós szűk főútiénak kiszélesítésével, s államtitka- í rí ígéret szerint a ráckevei 1980-ig elkészül, míg a sziget- szentmiklósi csak ezután. Ha­lásztelek úthálózata fejleszté­sének és az 51-es úthoz csat­lakozó taksonyi úttorkolat el­készítésének ügyében a helyi tanácsokkal megbeszélést foly­tatunk a következő hetekben. KBT Nyomatékosan az illetéke­sek figyelmébe ajánljuk az 51-es út állapotát, amelyet jö­vőre Bajáig főútvonallá nyil­vánítanak, s ezért az év vé­géig fel kell újítani. Mégis, a gyalogosátkelő helyek ki­jelölésében és jobb megvi­lágításában, valamint a táb­lák felszerelésében komoiv el­maradás tapasztalható a Bács- Kiskun megyei szakaszhoz ké­pest. A jelenlegi tempóban a miniszteri utasítást aligha sikerül végrehajtani. Szólni kell még a Szigetszentmikló- son átvezető autóútról is. A géokocsivezetők kivétel nél­kül szidták a záróvonal fes­tőit. akik a kaviárok után elfelejtettek feloldójeleket fes­teni. s így evakran egész ka­raván torlódik össze a köz­ségben. A tanácskozás végén a szi- nf'tszontm'klós’ak a Közleke- désbiztoncáni Tanács támoga­tását kérték •» r''°vvözsági KRESZ-park felépítéshez. B. E k Napirenden: a közlekedés

Next

/
Thumbnails
Contents