Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

Október elsejétől Béremelés az egészségügyieknek A nehéz körülmények kö­zött vagy három műszakban dolgozó egészségügyiek na­gyon várják már október el­sejét. Az Egészségügyi Mi­nisztérium és a Munkaügyi Minisztérium utasítása alap­ján ez időtől az egészségügyi dolgozók kétharmada béreme­lésben részesül. A városi-járási egészségügyi osztályon Lelkes Lászlóné gazdasági főelőadótól arról ér­deklődtünk, ők hogyan haj­tották végre ezt a nagyon fon­tos rendelkezést. — A fekvőbetegeket ellátó intézetekben, szociális ottho­nokban három műszakban dolgozók, szülésznők, ápoló­nők, a körzeti egészségügyi szolgálat kisegítői — takarí­tók, fűtők, orvosírnokok —, a bölcsődék gondozónői, segéd­gondozónői, általában a ne­héz körülmények között dol­gozók részesülnek fizetéseme­lésben. Ezzel egy időben va­lamennyi egészségügyi dolgo­zó besorolása megváltozott. A kötelező előlépés összege 1978. január 1-től kétszeresére nőtt. Akik most kaptak béremelést, az új besorolás alsó határát 1979. március 31-ig kell elér­jék. ' Akiket csak átsoroltak, 1980. március 31-ig érik el az új bértétel alsó határát. Le­het, hogy ez így túlságosan bonyolultan hangzik, a min­dennapi gyakorlat azoban egyszerűbb. A lényeg az, hogy most október 1-től a három műszakban dolgozók korcso­port szerint, az eltöltött évek arányában 400, 300, és 200 fo­rint fizetésemelést kapnak. A bölcsődék szakdolgozói kor­csoporttól függetlenül 150, a kisegítők 100 forinttal kapnak több fizetést. A városban és a járásban 380 személyt érintett a bérrendezés. — Nem említette az áldoza­tos munkát végző és nehéz körülmények között dolgozó védőnőket? — Ez a béremelés egy .bér­rendezési folyamat rész el A megemelt, kötelező előlépések az ő esetükben is kiegyenlítik némiképp a lemaradást, de valószínű, hogy a további fe­szültségeket Ismét csak egy központi bérrendezés szüntet­heti meg. — Hogyan hajtották végre a járásban a bérek rendezé­sét? — Az utasítás szerint az osztály feladata csak az lett volna, hogy a községeknek megadjuk a rendelkezésre álló kereteket. Ez kétségkívül egyszerű, de nem jó megoldás. Sajnos, a községek között nagy különbség volt az azo­nos munkát végző egészség- ügyi dolgozók bérében, és sajnos, az utasítás sem voll egyértelmű. Ezért, hogy elke­rüljük a bonyodalmakat, minden községben felkerestük a tanácsok előadóit, a szak- szervezeti bizalmiakat, s ve­lük együtt beszéltük meg a tennivalókat, névre szólóan meghatároztuk a fizetéseket. _ — Volt-e lehetőség a köte­lező emelésen túl a végzett munka szerint differenciálni? — Természetesen, s itt is a szakszervezeti bizalmiak se­gítségével születtek meg a döntések. így előfordult, hogy a különösen lelkiismeretesen, már sok éve dolgozók 5—600 forint béremelést is kaptak. Szívesen vállaltuk a többlet- munkát, a községekben is örömmel fogadták a segítsé­get. Nagyon fontosnak tartot­tuk, hogy a bérrendezést kö­rültekintően, zökkenőmente­sen bonyolítsuk le. Hiszen azokról az emberekről, főként nőkről volt szó, akik az egész­ségügyi munka legszebb és legnehezebb részét, a beteg­ápolást végzik nap mint nap nagy türelemmel, lelkiismere­tességgel. G. M. ISASZEG Gazdag kulturális program Októberben gazdag kulturá­lis programból válogathatnak az isaszegiek. Október 2-án 17 órakor a művelődési ott­honban rendezik meg az or­szágos múzeumi és műemléki hónap isaszegi eseménysoro­zatának megnyitó ünnepségét. Kovács Istvánná, országgyű­lési képviselő megnyitó beszé­de után Papp Elekné, iroda­lomtanár nagy költőnkre, Ady Endrére emlékezik. A magyar múzeumügy 175 éve és 10 esz­tendős az isaszegi falumú­zeum címmel a múzeum ve­zetője tart előadást a résztve­vőknek. A művelődési otthon irodalmi és művészeti cso­portjai műsorral szórakoztat­ják a megjelenteket. Október 9-én 9 órakor a falumúzeumtól indulnak a község lakói az 1849-es isasze­gi csata emlékhelyeire, hogy ott a magyar és a lengyel néphadsereg napja tiszteletére virágokat, koszorúkat helyez­zenek el. A honvédsíroknál somfacsemetéket is ültetnek az elmúlt korok hőseit tiszte­lő isaszegiek. Ugyancsak október 9-én 15 órakor a falumúzeumban ke­rül sor _ Urbán Vincének, az isaszegi nagyközségi műemlé­ki albizottság elnökének elő­adására Isaszeg a műemlék- védelemben címmel. Október 16-án 15 órakor a falumúzeumban A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatása Isaszegre címmel hangzik el előadás. A mú­zeum vezetője megemlékezik azokról az isaszegi veteránok­ról is, akik részt vettek a for­radalom eseményeiben. Október 23-án 14 órakor ugyancsak a falumúzeumban nyílik meg a Damjanich Já­nos iskola tanulóinak, vala­mint a művelődési otthon képzőművészeti körének leg­jobb rajzait, a szovjet és az isaszegi diákok kapcsolatát il­lusztráló leveleket, tárgyakat bemutató kiállítás, amelyen Etele József iskolaigazgató mond ünnepi beszédet. A ki­állítást a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére rende­zik. Alapozzák a művelődési házat Éjjel-nappal dolgozik a cö­löpverő gép. Barcza Zsolt felvétele r 1 ff MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Az igényeknek megfeíe/ően Bővítik a vérségi óvodát Társadalmi összefogással Versegen az előző években nem alakítottak óvodai felvéte­li bizottságot. Felesleges is lett volna, hiszen még tavaly is, amikor az óvodások létszáma elérte a negyvenöt, minden je­lentkezőnek jutott hely. Az idén azonban szükségessé vált a bizottság, mert tekintélyes mértékben nőtt a gyermeküket óvodába íratni szándékozó szü­lők száma. Harmincnégy új je­lentkező akadt, a bizottság — a szülők munka-, anyagi és szociális körülményeinek fi­gyelembevételével — csak ti­zennégy esetben adhatott igen­lő választ, ennyien nőtték ki az óvodai padokat, mentek isko­lába. Húsz kérést kénytelenek voltak elutasítani. Fordulat Pár éve ennek ellenkezője okozott fejtörést a tanács ve­zetőinek, azon gondolkodtak, fölösleges helyükre a szomszé­dos Kartalból hoznak gyereke­ket, az ottani óvodai gondokat enyhítendő. A terveket azon­ban áthúzta az idő. A helybeli kicsinyek létszáma folyton emelkedett. Ebben az esztendő­ben már azért főtt a tanácsel­nök feje, miképpen elégíthet­nék ki a helyi igényeket. Fel­vetődött, hogy a házasságkötő- teremben, vagy a művelődési ház klubhelyiségében rendez­zenek be óvodát, ám az erőlte­tett Ötletek megvalósítása szá­mos akadályba ütközött. A kellemes gondok legfőbb oka a születések számának emelkedése. Az elmúlt évtized második felében évente átla­gosan tizenhat gyermek szüle­tett, a hetvenes évek első felé­ben huszonhat. Az óvodás ko­rúak létszáma pillanatnyilag Az udvaron a bővítés után is lesz hely A ^zerző felvétele nyolcvan körül mozog, a ké­sőbbiekben további növekedés várható. Magyarázza az óvoda iránti' igény növekedését, hogy ma­napság a nagyszülők zöme munkaviszonyban áll. s nem utolsósorban az, hogy a gyer­mekintézmény szerepével kap­csolatban ■ bizonyos fokú pozi­tív szemléletváltozás követke­zett be a lakosság körében. Milyen is a vérségi óvoda? — erről beszélgettünk Tóth Jó- zsefné óvónővel, aki tíz eszten­deje dolgozik a községben. Kevés, kevés — Mindössze huszonöt sze­mélyes — mondja, képtelenek lettünk volna minden jelentke­zőt felvenni, hiszen így is száz­hatvan százalékos a kihasznált­ság, ami fokozott terheket ró Szeptember végén, amikor kora délután hűvösre fordul az idő, jólesik a kellemesen fűtött szoba melege. Nagy Józsi bácsi és felesége, Juliska néni má­jusban ünnepelték aranylako­dalmukat, és már csak hóna­pok választják el őket nyolc­vanadik életévük betöltésétől. Régi, megsárgult fényképeket raknak elém a kényelmesen berendezett szobában, ahol a szekrények tetején alma, körte, sárgállik, a csillogóan tükröző kancsóban rubinpiros bor kí­nálja magát. A hévízgyörki színjátszókról készített korabeli fényképeket vallatjuk. Segítségükkel az idő­ben repülünk vissza, miközben Juliska néni bőven áradó sza­vait hallgatjuk élete párjával: — Láttam augusztus 20-án, az új kenyér ünnepségen a kul- túrház színjátszóit. Ügyesek a gyerekek, szépen beszélnek, jól mozognak. De hát mi sem hiá­ba öregedtünk meg! Valamikor sok színdarabot bemutattunk. A fényképek hátlapján ott a dátum. Nézze! 1925. augusztus 1-én adtuk elő a Legényfurfan- got, előtte májusban a Felhő Klárit. A következő év tava­szán, 1926. májusában a Sárga csikót mutattuk be. A fényképezőgép megörökí­tette a szereplőket olyannak, amilyenek az előadás idején voltak. Józsi bácsi és Juliska néni egymá? szavába vágva so. rolják a régi kedves ismerősö­ket: — Ez itt Kalina, aki annak idején szabómester volt a falu­ban. Az ott a Pólyák Pali, aki most Galgahévízen él. Ez meg Vaigel Juliska. Ö Komáromba Múló évek, évtizedek Erőt emlékeiből merít... Aranylakodalmukat ünnepelték került. Itt meg Bazsik Gábor mosolyog. Ezek voltunk mi. A nagy többség bizony már örök­re elköltözött. Elment Gyetvai Mihály, a volt kocsmáros, Dob- ronai István asztalos, Benkő Mihály, Maródi Pál, Ecker Pál, Benkó Pál, Matkovics János, Dobronai Mariska, a Hartmann gyerekek. Eltávozott a rendező, a falu tanítója, Szabó József is. — Egy-egy előadást öt-hat alkalommal játszottunk. Persze kisebb volt a terem, mint a mai kultúrház nagyterme, meg kevesebben is lakták a fa­lut. A Gyetvan-féle kocsma tánctermében építettünk szín­padot, azon mutattuk be a da­rabokat. A községházán voltak a próbák. Amikor tudtuk a szöveget, akkor mehettünk a színpadra. — Micsoda izgalom előzött meg egy-egy előadást! Tet­szünk-e a falunak? Ez a kér­dés izgatott bennünket. Tap­solnak-e? — Nekem mindig vidámabb szerep jutott — emlékezik Ju­liska néni. — A Józsi legény­nek komolyabb volt. Én jobban tudtam magam mórikálni. Az egyik farsangi előadáson, ez olyan kabaré volt!, Zsuzsi asz- szonyt alakítottam. Szegény megboldogult Dobronai Pista volt a törvényszéki bíró. Ö vallatott. De hiába volt Szabó tanító minden utasítása és erőlködése, a bíró nem tudott az előadáson felnézni, mindjárt elnevette magát, annyira jól játszottam a kikapós menyecs­két. Józsi bácsi nevet: — Akkor aztán örökre el is játszottad. Az együtt leélt ötven évben soha nem volt közöttünk félté- kenységi jelenet. Hiába akar még Juliska né­ni a szerepeiről beszélni, Józsi bácsi nem engedi. Bekeretezett oklevelet mutat: — 1972-ben kaptam, ötévenéves becsületes, szorgalmas, kisiparos munká­mért. Mert szép volt a színját­szás, de igazában a munkának éltünk, élünk ma. is. Feleségem műveli a kertet, a kis szőlőn­ket, én meg nevelem az állato­kat, foglalkozom a méheim- mel. Juliska néni tovább rakja elém a fényképeket. Fiatal lány képére mutat: — Ez itt Mat­kovics Margit, Pauló András­áé. A Sárga csikóban ő volt a főszereplő. Keresse meg, ez a lány igazán színpadra termett! ★ Megfogadva Juliska néni ta­nácsát, még ezen az estén beko­pogok Paulóék lakásába. Mar­git nénit szőlőpréselés közben találom. Elmondom, mijárat­ban vagyok, s azonnal mesélni kezd: — Ezerkilencszázhuszon- öt nyaráig szolgáltam a domo­nyi bárónál. Afféle mindenes voltam, konyhalány, szobalány. Tettem, amit mondtak. Amikor letelt a szolgálatom, hazakerül- tem a faluba. Apám itt volt suszter. Még meg sem mele­gedtem a családbán, amikor bemutatták a Felhő Klárit. Megnéztem az előadást, tet­szett, amit láttam, tetszett a ba­ráti kör is, amibe a szereplők tartoztak. Már másnap megke­restek: — Vállald el a Sárga csikó főszerepét! Kicsit sza- bódtam, tiltakoztam, de csak annyit, amennyit a tisztesség megkívánt. Szívem szerint azonnal röpültem volna a színpadra. Ám, sok-sok éjfélig tartó próba előzte meg a be­mutatót. Hétszer játszottam el a menyasszonyt. Ezután az Amiről az erdő mesél követke­zett, majd a Piros bugyelláris, a Falu rossza és számtalan egy felvonásos. Förhéncz Sándor, a község főjegyzője elmondta, hogy az egyik előadást megnézték a Nemzeti Színház tagjai is. Eb ben az időben nagyon odafi­gyeltek a falusi színjátszásra. Felkeresték apámat, kérték, engedjen el szinésznőnek. Apám elutasította őket. Semmi értelme az erről való beszéd nek, másként döntöttem — kö­zölte. Apám, a nagytörvény ű ember másként döntött. Férj­hez mentem. Ez volt a döntése. Nem. döntött rosszul, jó em bért kaptam, aki szeretett, aki megbecsült, s akit 15 éve ápo lók már, mint ágyban fekvő beteget. Margit néni hangja köny nyesre vált: — Két gyermekp. met eltemettem. Lajos fiam a Magyar Televízió rendezői» volt. Még nem töltötte be a tíz évet, amikor egyszer haza jött az iskolából és azt mondta nekem: — Édesanyám, miért nem mesélte el nekem, hogy milyen szépen szerepelt? Ma hallottam a tanító úrtól. Jólestek a fiam sza­vai. Engedtem gyerekes kése­lésének. b^gzéltem a színpad­ról, a játék öröméről:, a szere­peimről. Lajos felsóhaitott: — De szerettem volna látni! — Én szeretnélek téged, olyannak látni — válaszoltam, aki áh rándjaimat megvalósítja. Évek múlva vallotta be, hogy ez a beszélgetés indította őt el a művészet útján, ennek hatásá­ra választotta a rendezői pá­lyát. — Hát így történt — fejezi be Margit néni. Húz egyet a présen. Visszautasítja segítsé­gemet. — Kiteszek én még ma is egy egész embert, pedig be­töltöttem a 73. évemet. Tanú rá a falu, hogy mennyi baj, csapás sújtott, de kétségbees­ve nem láttak soha. Lehet, hogy emlékeimből merítettem erőt! Természetesen, egysze­rűen, túlzások nélkül játszani — mondta egykor Szabó tanító úr, én meg tanácsát átvittem az életemre is. öreg korom nyugalmáért, egészségéért, volt érdemes azt tenni, amit tettem, a többiekkel együtt. Fercsik Mihály ránk. A zsúfoltság miatt rop­pant nehéz az egyéni foglalko­zás, elhanyagolása pedig súlyos hiba volna. A helyszűke más­kor is érződik. Étkezéskor nincs elég tálalóasztalunk, I mert nem fér több az ebéd­lőbe. Ha teremben játszunk, nincs elegendő játék, játékté: még kevésbé. Kevés a mellék- helyiség, s még sorolhatnánk. — Most még, jó kint lehe­tünk az udvaron, itt bőven van hely. Igaz, játékokban nem bő­velkedünk. Az udvar csinosítá­sára a szülők felajánlották se­gítségüket: kijavítják a tönkre­ment játékokat, megnyírják a sövényt. Néhány napja gumi­abroncsokat hoztak, ezzel is több a játék. — Az óvodában akad gyerek, akinek csak az egyik szülője dolgozik, az elutasítottak kö­zött pedig olyan, akinek mind a kettő. Ennek mi az oka? — Egyszerű a magyarázat. A korábbi években minden je­lentkezőt felvettünk, az idén mérlegeltünk, de kizárólag az újonnan jelentkezők körülmé­nyeit vizsgáltuk, a régebben beíratottak között nyilvánva­lóan akad gyerek, akinek nem mindkét szülője dolgozik. Az újak között csak abban az eset­ben, ha a szülő egyedül neveli gyermekét. — Sokan jöttek-e Fenyőha­rasztról? — Egyáltalán nem, csupán hárman. A bővítés azonban et­től függetlenül sürgős, és jó volna, ha a tervezésnél nem­csak a mai igényeket vennék figyelembe. Számítanak a lakosságra Kelemen Mihály tanácselnök az elmúlt hetekben sorra ki­lincselt az illetékeseknél. Fára­dozása nem volt hiábavaló. A bővítésre a tervezettnél előbb kerül sor. A héten a járási hi­vatal műszaki osztályának dol­gozói felmérik az óvoda mű­szaki állapotát, majd hozzálát­nak a tervdokumentáció elké­szítéséhez. A kivitelezés a jövő tavasszal kezdődik. Az épület egy tágas foglalkoztatóval és egyéb kiegészítő helyiségekkel gyarapodik. A jövő ősszel már két csoporttal kezdik az évet. Az építkezést a Barátság Termelőszövetkezet is támogat­ja 150 ezer forinttal, ugyan­annyival járul hozzá a tanács, a munkákat a szövetkezet épi- tőbrigádja végzi majd. Termé­szetesen számítanak a lakos­ság, a szülők támogatására is. Bene Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents