Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

1977. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT *rsr mr.crn Hársfa, platán, gesztenye Park a lakótelepen Októberben nagyarányú fá­sítás kezdődik Szentendrén. A Hazafias Népfront városi szer­vezetének felhívására a lako­sok vállalták a fák és cserjék elültetését, gondozását, védel­mét. A városi tanács mintegy 600 facsemetét és cserjét vásá­rolt e célra. A Felszabadulás lakótelepen a két új park te­reprendezését követően, a munkák befejeztével az itt la­kók társadalmi mvnkában el­ültetik a gesztenyefákat, a bok­rokat és a platánokat. A belső körút elkészült szalcaszát is fásítják. Juhar- és hársfák sze­gélyezik majd a város legpati­násabb útjait. A Bükkösoaíak mentén is szükséges néhány kipusztult szomon'ifűzet pótol­ni. Az OTP és a Vasvári lakó­telepre hársfákat ültetnek, a Duna étterem melletti postás strandra pedig szomorúfűzek kerülnek. Mit bír a könnyűszerkezet? Az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén a labora­tóriumban most a könnyűszerkezetes technológia kísérletei folynak. Határszemlék eredménye Nem lesz parlag Pomáz környékén Pomázon a nagyközségi ta-1 csapadékos időjárás következ- nács igazgatási osztálya rend- tében rendkívül megemelke- szeresen ellenőrzi a mezőgaz- dett a talajvíz, s emiatt a gé- dasági területek rendeltetés pi művelésre alkalmatlannak szerinti használatát. Az évek ! bizonyultak. Az esőzések el- folyamán a gondosan előkészí- J múltával, amikor a határ­szemle bizottság másodszor is végigjárta a földeket, mái ezeket a területeket is fel­szántva, bevetve találták. Ügy tűnik, hamarosan hasz­nosítják a nagyközségben az állami tartalékterületeket is. Ezeket a földeket egyrészt azok a területek képezik, ame­lyek a Dunakanyar Tsz, illet­ve a Munkatherápiás Intézet romazon a nagyKozsegi ta­nács igazgatási osztálya rend­szeresen ellenőrzi a mezőgaz­dasági területek rendeltetés szerinti használatát. Az évek folyamán a gondosan előkészí­tett határszemlék, s az eze­ket követő intézkedések meg is hozták az ered­ményt. Az idén tavasszal,. az első határszemle idején csupán azok a területek voltak parla­gon — száznyolc hektár szán­tó és tizennyolc hektár szőlő­gyümölcsös — melyeken a Gyerekek a könyvtárban A művelődés öröméért Ma * már egyetlen kisdiák sem csodálkozik Szentendrén, ha az irodalomórát a gyer­mekkönyvtárban tartják. Évek hosszú során megszokták és megszerették ezeket a foglal­kozásokat. Pethő Zsoltné, a könyvtár vezetője: — Az elgondolásunk az volt: kortörténeti kiegészítést adunk a gyerekeknek irodal­mi olvasmányaikhoz, segítünk kiválasztani a megfelelő köny­veket. Otthon és program — Hány kötetes a könyvtár? — Kilencezer könyvünk van, ebből négyezer a szakkönyv, a többi szépirodalom. — Hány állandó olvasójuk van? — Idén 750 kisdiák iratko­zott be, de ennél jóval több rendszeres látogatónk van. Ugyanis a kolléganőmmel, Szeredi Máriával az a célunk, hogy afféle otthonná vará­zsoljuk a könyvtárat, ahová mindenki szívesen bejön, ahol mindenki jól érzi magát Nemcsak a rendhagyó órák­kal. hanem a legkülönfélébb programokkal is próbálko­zunk. Volt, amikór rajzpályá­zatot hirdettünk. Bárki bejö­hetett. kapott egy fekete rajzlapot, színes krétákat, s azt rajzolhatott, amit akart. Húsvétkor tojásfestőversenyt rendeztünk. Ha sokan össze­jönnek. játékos vetélkedőket rögtönzünk. A nyáron nagy fába vágtuk a fejszénket. El­határoztuk a gyerekekkel: egy kötetet állítunk össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordudójára. A Murzelka és a Kolobok cí­mű szovjet gyermekfolyóira­tokból az irodalmi jellegű me­sék és történetek közül vá­laszthattak a gyerekek, melyi­ket fordítják le magyarra. Voltak, akik illusztrációkra vállalkoztak inkább. Egész nyáron ezen dolgoztak. Most majd sokszorosíttatjuk, bekot- tetjük, s itt a könyvtárban bárki bármikor olvashatja. Most kezdem átnézni a for­dításokat. s csodálkozom, mi­lyen jól tudnak oroszul ezek a kisgyerekek. — Ügy hírlik, báboznak is — Ezt csinálom talán a leg­szívesebben. A bábjáték a leg­komplexebb műfaj. A gyerek megtanul beszélni, mozogni, énekelni, zenélni. A bábkészí­téssel gazdagodik a fantáziá­ja, ügyesedik a keze. A füg­göny mögött, a láthatatlanság hitével felszabadul a gátlásai­tól, s önfeledten játszik. Ta­valy például nyolcadikos fiúkkal, akik még sohasem báboztak, megtanultuk az Ezeregyéjszaka meséiből ösz- szeállított műsort. Közösen készítettük a bábokat is. Azt látni kellett volna, milyen odaadással dolgoztak, s milyen sikere volt a gyermeknapi be­mutatónak. Kérések és ötletek — Ezek a foglalkozások nem tartoznak a könyvtáros- feladatok közé. Miért csi­nálja? — Jómagam is pedagógus vagyok, orosz—magyar sza­kon. Amikor úgy alakult az életem, hogy könyvtáros let­tem, akkor sem akartam le­mondani a tanítás örömeiről. Nagyszerű kapcsolatot tudtuk kiépíteni a pedagógusokkal. Ma mór ott tartunk, hogy szeptember elején betelt az előjegyzési füzetünk. Annyi kéréssel, ötlettel jöttek a ta­nárok, hogy egész évre előre tudjuk, milyen órákat fogunk tartani. Izgatottan készülünk, mert nemcsak irodalom-, tör­ténelem-. földrajzóráink lesz­nek. hanem biológia, matema­tika, sőt fizika is. Sikeres dolgozat — Az ilyenfajta tevékeny­ség eredményessége hogyan érzékelhető? — A látogatottságon is le­mérhetjük, mennyire sikerült megkedveltetnünk a könyvtá­rat. De az is nagyon jólesett, amikor az egyik magyartanár felkeresett bennünket és meg­mutatta az egyik kisfiú jól sikerült dolgozatát. Elmondta, amióta a gyerek rendszeres olvasónk lett, napról napra érdeklődőbb az órákon, s a tárgyi tudása is számottevően gyarapodott. Ennek különö­sen örülülnk, mert olyan gyerekről volt szó. akit a hát­rányos családi környezete miatt kisegítő osztályba java­soltak. tulajdonában voltak, de olyan helyen fekszenek, ahol nem lehet nagyüzemi módon gaz­dálkodni. Másrészt azok a magántulajdonban lévő földek kerültek állami tulajdonba, amelyeket már több éve nem művel­tek meg. Az állami tartalékterüle­tek hasznosítását nagy mér­tékben elősegíti a zártkert- rendezés. Ennek első ütemé­ben 1976-ban, a tsz-tagok föld. tulajdonát rendezték. Sajnos a második ütem lebonyolítása, amely során a nem- tsz-tagok földtulajdonát kellett volna rendezni, egy kissé elhúzódott, így nagyon sokan nem mű­velték meg a földeket. Az idén ez az akadály is elhá­rult, október végéig minden érdekelt értesítést kap föld- tulajdonának nagyságáról és helyéről. Megnőtt az érdeklődés a hobbykertek iránt is. A nagyközség felhívására szá­mos vállalat, intézmény , és család jelentkezett Pomázon, s bejelentette; szívesen bérel­ne telket. A nagyközségi tanácson el­mondták, a jelentkezők jobban szeretnék 50 évre megkötni a szerződéseket, de a tartós földhasználatról szóló legújabb törvényerejű rendelet értelmé­ben Pomáz kiemelt üdülőterü­let, s így csak kishaszonbérbe, 15 évre lehet kiadni a földe­ket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérleti szerződése­ket lejártuk után ne lehetne meghosszabbítani. Rekonstrukció a papírgyárban ]/árják a berendezéseket — Késik a kivitelezés A Papíripari Vállalat szent­endrei gyárában évente tízezer tonnányit termelnek. Az or­szágban ez a legnagyobb szí- nespapírgyártó vállalat, amit a következő adat is reprezentál: az egész iparág 15 tonna festé­ket használ fel, s ebből a szent­endrei gyárra tíz tonna jut. Az itt gyártott papírból kétezer tonnát a borítéküzem, s ugyanenyit a hullámüzem hasz­nál fel. A borítékgyártó kor­szerű. Évente több mint 400 millió borítékot készítenek itt, amely a hazai igényeket telje­sen kielégíti. Nyugdíjazott görgőjáratok A gyár gépeinek, berendezé­seinek zöme azonban már ma­tuzsálem. A Papíripari Válla­lat vezetői ezért rekonstruk­ciós terveket dolgoztak ki a szentendrei gyár felújítására. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban mintegy 150 millió forintot fordítanak e célra. Negyvenkét évi őrlés után nyugdíjazzák a görgőjáratokat. A négy-öt méter átmérőjű be­toncsészékben hatalmas ten­gelyeken négytonnás malomkö­vek forognak, zúzzák, mor­zsolják a vizes papírhulladékot. A kövek közötti jókora tenge­lyen szembetűnik a felírás: Láng 1935. A görgőjáratokat nem érdemes felújítani, új, mo­dernebb berendezésekkel kell kicserélni. Az egyes számú papírgyártó gép sem sokkal fiatalabb: 1938- ban szerelték fel. Mivel a nap­jainkban készülő új papírgyár­tó gépek is hasonló technikával működnek, ámde sok pénzbe kerülnek, a gyár vezetői a fel­újítás mellett döntöttek. Felvezet a végtelen kötél A papírgyártó gépsor re­konstrukciójára 30 millió fo­rintot szánnak. Ki kell cserél­ni az egész szitaszakaszt, a fel­futó szekrényt, a szitaállványt. A biztonságosabb munka érde­kében egy végtelenített kötél segítségével megoldják a papír­kötél felvezetését. Így a papír­pályát csak először kell kéz­zel, a hengerek széle alá szerelt kötélhez igazítani, s a gép ke­zelőjének nem kell többször Ezerszám — tiszta üveg a hengerek közé nyúlnia. A meghajtást is módosítják. Az ' új, egyenáramú elektromotor- ' ral sokkal pontosabban lehet majd beállítani a gép sebessé­gét. A nyolcszázalékos hibale­hetőség egy-két százalékosra csökken majd, s ezáltal egyen­letesebb lesz a papír vastagsá­ga. A szárítóhengereket 1938- tól ki sem mozdították a he­lyükről. Most majd kiemelik, a felületüket megcsiszolják, s a csapokat átalakítják. Gördü­lőcsapágyakat szerelnek fel, amelyeket a svéd SKF-gyártól vásároltak. A gép anyag-, víz- és vákuumszivattyú rendszerét is korszerűbbre cserélik ki, s átrendezik úgy, hogy a keze­lés, a karbantartás, az ellenőr­zés ezentúl könnyebb legyen. Folyamatosan táplált gépek Az anyagelőkészítő üzem ka­pacitását is bővíteni kell. A je­lenlegi több fázisú szakaszos üzem helyébe folyamatos üze­met terveznek. Ami azt jelenti, hogy a cellulóz, a facsiszolat, a hulladékpapír keverésétől, ap­rításától a papírpép elkészül­téig a berendezések leállítása és az anyag többszöri átrakása nélkül mehet a munka, s így folyamatosan tudják táplálni a papírgyártó gépet. Mindez új üzemcsarnokot is igényel, mert ez a régi bauxitbetonszerkeze- tű csarnok nem felel meg a modern technológiának. A len­gyel Fampa cégtől már meg­vásárolták 70 millió forintért a gépeket és a berendezéseket. Az új csarnok épülete 17 mil­lió forintba kerül. Az új üzemcsarnok építését már régen meg kellett volna kezdeni, de különböző pénz­ügyi gondok és a kivitelezői kapacitás hiánya miatt úgy tűnik, hogy jövő tavasszal sem tudják elkezdeni, pedig az új gépek és berendezések bármi­kor megérkezhetnek. A gyár vezetői bizakodnak, hogy a kö­zeljövőben elhárulnak az aka­dályok, s megkezdődhet az építkezés. VETÉLKEDŐ MUNKASOROK Ki tud többet a Szovjetunióról A múlt héten a járási-városi Biksza Miklós munkásőr egy­ség emlékversenyt rendezett a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár színházter­mében. A játékvezető — a művelő­dési központ munkatársa, Sza­bó Ferenc — politikai és szak­mai kérdéseket tett fel a ver­senyzőknek, melyek a Szovjet­unió és az SZKP történetéről, a szocialista tábor vezető or­szágának általános gazdaság- politikai helyzetéről, tevékeny­ségéről, fejlődéséről, valamint hazánk és a Szovjetunió gazda­sági és kulturális kapcsolatai­ról szóltak. A munkásőrök magas szintű ismeretekről tettek tanúbi­zonyságot, hogy valamennyi résztvevő egységparancsnoki dicséretben részesült és okle­velet kapott. Az első helyezett, a Lippal Sándor vezette raj lett. Meg­kapták a munkásőrség megyei narancsnokságának dicsérő ok­levelét. Ók képviselik majd a járási-városi munkásőregysé- get a megyei döntőn. Megfeszített acélvázak Valutát takarít meg a betonelemgyár Szentendrén a Pest megyei pincegazdaság Márka palac­kozó üzemében szovjet mosóautomata dolgozik. A gép teljesít- < ménye óránként 13 ezer üveg. Csak a Beton és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyá­rában készítik a SENTAB betoncsöveket hazánkban. A SENTAB üzem 1971-ben épült, svéd licenc alapján, a gépe­ket és berendezéseket pedig a Szovjetunióból szállították. Az új technológia a járulékos be­ruházásokkal együtt 120 mil­lió forintba került. — Milyen újdonságokkal rendelkezik ez a víznyomó­cső? — kérdeztük Balogh Jó­zsef igazgatótól. — Az újdonság az, hogy mi­előtt a csövek acélvázát be­tonnal burkolnánk, megfeszít­jük, így a a csövek nyomásállósága jelentősen növekszik. 15 atmoszférát is kibír. Eze­ket a csöveket jelenleg a pécs—mohácsi, a debreceni és a budapesti vízvezetékhálózat új gerincvezetékének kiépíté­séhez használják fel. De al­kalmasak ön tözőcsa torna-rend­szerek és ipari vízvezetékhá­lózat építéséhez is. 1971-ben az üzem építési munkálatai során elhangzottak olyan vélemények, hogy nfem éri meg a befektetés. Ha azon­ban számba vesszük, hogy az­előtt egy 1000 milliméter át­mérőjű 5 méter hosszú SEN- TAB-rendszerű csőért 520 svéd koronát kellett kiadni, s mi mostanáig csaknem 130 kilométert gyártunk, kiszá­mítható, milyen tetemes összegű valutát takaríthatunk meg. Arról nem is beszélve, hogy az elkövetkezendő években egyre több ilyen csőre lesz szükség. Nemcsák az új víz­vezetékhálózatok építése halad rohamos ütemben, hanem a közeljövőben sok régi vízve­zetékrendszert is korszerűsí­teni kell. — Mennyi csövet gyártanak az idén? — A különböző méretekből ebben az évben összesen 27 ki­lométernyit adunk át a meg­rendelőknek. — Egyéb termékek? — A szennyvízcsatornázás­ra alkalmas gravitációs csö­vek annyiban különböznek az előzőtől, hogy nincs bennük vasváz. Készítünk mozaik la­pokat is. Váci telepünkön blokkszerű termékeket, beton­burkoló elemeket, s járdala­pokat, útszegély köveket. Egyedi termékek gyártására is vállalkozunk. Gyárunk szállí­totta a filatorigáti felüljáró hídgerendáit, s jelenleg a bagi völgyhíd pillérelemein dolgozunk. Mi készítjük a pillér 160 cen­timéter átmérőjű vasalt gyű­rűit. — Üj óvodások. A Vasvári Pál úti százszemélyes agro- panel óvoda szeptember 12- én nyitotta meg kapuit. Ezen a napon a Szabadságforrás úti bölcsődéből kedves ünnepség keretében kísérték át az im­már óvodás kicsinyeket — Ismét megnyílt a HÉV­allomás melletti bevásárló- központ iparcikkboltja, a^elv tcijes áruválasztékkal várja iimét a vásárlókat Az oldalt írta: Ferenczi Annamária Foto: Halmágyi Péter 1 i k

Next

/
Thumbnails
Contents