Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^A_C E€L.ÉPj_J AO Á S ÉS CE6LED vAboSbÍszer XXI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1917. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Kommunista műszak az óvodákért Szívügyük a kiváló minőség Háziasszonyokból munkásnők lettek Most néhány percre meg­álltak a halk zü'mmögésű, száguldó tűjű varrógépek. Ki­ki uzsonnacsomagot bont, csevegés és a rádióból zene­szó tölti be a Budapesti Egye­sült Ruházati Szövetkezet abonyi részlegének munka­termét. A fal mentén guruló fogasok sora áll. teli kabátok­kal, az utolsó simításra vár­va. Szebbnél szebb holmik kerülnek ki innen, divatos anyagokkal foglalkoznak, gyártmányaikat bel- és kül­földi boltokban, áruházak­ban árusítják. Hozzáértő kézzé! Gulyás Istvánná szalagve­zető csoportja délelőttös ezen a szombaton. A délutánosok szabad szombatosok lenné­nek. de műszakváltásra most bejönnek. Kommunista mű­szakot tartanak, mert — mint a teremmester, Győré János­áé említette —, tudnak ar­ról, hogy a nagyközségi ta­nács még több óvodai, böl­csődei helyet akar kialakítani, a területvásárláshoz pedig pénz kell. Ide szánják forint­jaikat a szövetkezet varrónői is. — A gyermekintézmények fontosságát magunk is érez­zük. a családban, és itt. a mun­kahelyen is — mondja a sza­lagvezetőnő. — Több mint hatvanan dolgozunk most. pedig lennének százan, de a hiányzók gyermekgondozási szabadságukat töltik. Az én csoportomhoz három asszony jönne vissza hamarosan. Igen ám, de mi legyen a csöpp gye­rekkel? A munkahely min­dent elkövet, hogy legalább az egy műszakos beosztást meg­adhassuk nekik. Van, aki csak így tudja vállalni, hogy me­gint munkába álljon. Van olyan asszonyka, aki már hat éve otthon van a kicsinyeivel. A gyerekek cseperednek, szük­ség van mind a két szülő ke­resetére. A szalagon dolgozókról el lehet mondani: összeszokott, stabil gárda. Hat-hét éve, hogy együtt vannak. Saját -munkájukért és egymásért is felelősséget éreznek, igénye­sek. Ez nagy segítséget jelent abban, hogy eleget tudnak tenni a minőségi követelmé­nyeknek. melyek igen csak megnövekedtek. — Teljesen mindegy', hogy exportra, vagy hazai piacra készül az a kabát. vagy az a farmeranyagból szabott nad­rág: az ellenőrzés éppoly szi­gorú. A leskisebb hibát sem nézik el. és ez így van jól. így szoktuk . meg mi is. A gyorsasághoz, a hibátlans*g- hoz segítségünkre vannak ki­váló TexHma varrógépeink — mond’a Győr éné. — Júliusban két ú’abb aőz- vasalót kantunk. Hozzáértő kézzel úSv dolgoznak, min*: a villám — említi Gulyás Ist­vánné. — A szalagról meg még csak annyit, hogy nálunk teljesítménybérezés van, és nem mindegy, hogy a kézről kézre járó munkadarabok 'mennyi idő alatt jutnak a kész kabátok sorába. Most, a nyár végén általában 3 ezer forint fölött volt a kereset, de akadt, aki négyezernél is többet vihetett haza a borí­tékban. Megdolgozott érte. Nemes verseny, összefogás Az abonyi részleg 1971-ben alakult meg. A szalagon dol­gozók között többen alapító tagok. Az átlagéletkor itt nem magas — ezért van, hogy a gyermekgondozási szabadsá­got is a létszámhoz képest oly sokan veszik igénybe. A buda­pesti központ elégedett az abonyiakkal, igyekszik zök­kenőimentesen küldeni a varr- nivalót, a cérnát és más kel­lékeket. Az első negyedévben főként bébi- és kiskamasz­kabátok készültek itt, a má­sodikban NDK rendelésre farmeranyagból nodrágokat varrtak, több színben. Most, a harmadik negyedévben télie­sített bébi- és kamaszkabá- tok vannak soron, szövetből, lódenből. Mint Győré Jánosné és Gu­lyás Istvánná elmondták, a két műszak egy-egy brigád. Nemes versenyben vannak, s adnak arra is, hogy ne csak a munka kösse össze őket. Csőke Magdolna, a másik sza­lag vezetője a munkahelyi KISZ-titkár. A KISZ-élet igen eleven itt, érdeklődőek, tettre- készek a lányok. A vitafórum náluk valóban az érdeklődés kiváltotta eszmecsere jegyé­ben zajlik. Ha társadalmi munkáról van szó. sokan je­lentkeznek. A sportélet is fel­lendült, mióta megalakult a kézilabdacsapat és a budapes­ti központtól sportfelszere­lést, ruhát kaptak. Két szép váza és oklevél igazolja leg­utóbbi eredményes szereplé­süket: kézilabdában elsők. kisvályás labdarúgásban má­sodikok lettek. Itt, a munka­helyi irodában tollteniszütők függnek a falon, szögre akaszt­va. Uzsonnaszünetben, vagv munka után. ha valakinek kedve kerekedik, tollas’abdáz- hat. Pin goongasztaluk is van. ha valaki a kaucsuk labdát jobban szeretné. Könnyen megszokták A műszak végeztével szin­te valamennyiüket otthon a ház körüli munka, a család várja. Takarítani, főzni, mos­ni, vasalni, kertet, jószágot gondozni kell, kis otthoni se­gítséggel, vagy anélkül. Mint mondják, tényleg jó. hogy nem kell eljárni dolgozni a szom­szédos városokba. Háziasz- szonyokból munkásnők let­Huszonöt év a község élén CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Kiadó raktárnak 100 négyzetméter alapte­rületű fűthető pince. Cegléd X.. összekötő út 19. _________________ El adó Csengeriben 638 négyszögöles szőlő, szép gyümölcsfákkal. Két részre is feloszt­ható. Cegléd. Puskin utca 19. _____________ El adó ház lakható épülettel, beépíthető portával. — Cegléd. Csengj utca 15 Eladó két darab ha­sas üsző. Nyársapát, összekötő dűlő 14 ­T«3+t'*v' Tíropepól Eladó 1600 nésvszr*- öles szőlő alánincézett házzal. C^emő Her­ppo dű'A 9 Boros lordók és pince kiadó. Cegléd, Pesti út 78. Siófoki vízközeiben IV* szobás ikernyara- iót (télies) vagy csil­laghegyi központi 2 szobás 3/8-os házrészt cserélnék ceglédi ház­ra vagy eladnám. — Veérné. Budapest. Csillaghegy, Hegesztő utc*» 6 Beköltözhető ház el­adó. Cegléd IX. kér Vasvári utca 5. szám. Érdeklődni lehet a 10. szám a^ptt. ___________ Ta nya, 18 méteres lakható épülettel. 800 négyszögöles termő szőlővel eladó. Ceg­léd Dőli üt 7íj Ela-'ó tanva Nyárs­apáton. 800 négyszög­öles szőlővel. Villany van. állomás mellett. Piszkés dű’ő 10. Ér­deklődni: Ceg’ád. Ba­ross utca 7. Szűcs. Eladó beköltözhető családi ház két szo­ba komfort 446 négy­szögöles telekkel. — Törtei. Vörös Hadse­reg utca 52. Európa-szerte gyógyfürdőiről híres a magyar főváros. A Fővárosi Fürdőigazgató­ság figyelemmel kíséri a vízhozamot. Ennek kapcsán adott feladatot a Vízkutató- és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségének, hogy a Lukács-fürdő Antal-kútja helyett újat fúrja­nak. Az új kút a tervek szerint 600 méter mély lesz, így elejét veszik a várható víz- szintsüllyedés okozta problémáknak. Baumann László lelvétele Nyugdíjban a tanácselnök Nem lenne meg tétlenül JÄRÄSI LABDARÜGÄS A második fordulóból, téves információ miatt, helytelenül közöltük a Dánszentmiklós— Abony felnőtt-találkozó vég­eredményét, mely a vendég abonyi együttes 8:2-es győzel­mével végződött. Az abonyiak tehát már akkor megszerezték első győzelmüket, a harmadik fordulóban pedig már a má­sodikat is, Bartuc (2), Récsi és Batta góljaival biztosan nyer­tek a Karatetétien ellen. A Bem SE II. csapata továbbra is pontveszteség nélkül áll az első helyen, a nagykőrösieket megfosztották a veretlenségtől. Kovács (2), Szabó (2), Farkas, IFJÚSÁGIAK Abony—Karatetétien 0:4 Dánszentmiklós—Abony 1:6 péntek a helyszínen, szombat, vasárnap Cegléd, Kozma Sán­dor utca 5/a. Sipo- séknál. Eladó 3 hold föld ta­nyával. 1 hold szőlő­vel. Cegléd XIT.. Ka­pás dűlő 131 Öcsai. Fiatal házaspár albér­leti szobát keres. — ..Megbízható 171 000” ■jeligére Cegléd. Teleki utca 30. Magyar Hir­dető. Dobos és Korpácsi góljaival fölényesen nyert a Kecskés­csárda is. EREDMÉNYEK FELNŐTTEK Abony—Karatetétien 4:0 Bem SE II.—Nagyk. Kinizsi II. 2:0 Kecskéscsárda—Kocsér 7:1 A Ceglédberce! II.—Dánszent­miklós találkozó elmaradt. AZ ÉLMEZŐNY ÁLLASA 1. Bem SE II. 2. Törtei 3. Abony 3 3--------18-2 6 2 2--------12-0 4 3 2—1 12-3 4 TÖMEGSPORT A járási spartakiád döntője: Cegléden, a Ceglédi VSE és a Bem SE sporttelepén, vala­mint a Törtell úti lőtéren ren­dezte meg a JTSF — a lövé­szetet az MHSZ-szel közösen — a járási spartakiád döntő­jét, melyen a területi verse­nyek sportági győztesei vehet­tek részt. A viadal lehetőséget adott a felkészülésre a megyei spartakiád döntőjére, valamint a majd ott részt vevő, járást képviselő csapat kialakítására. A csapatsportágakban négy község osztozott az első helye, ken, Nyársapát négy, Abony három esetben végzett az élen. A győztesek: kispályás lab­darúgásban, női: Csemő, férfi: Abony. Nagypályás labdarú­gásban Ceglédbercel. Női és férfi kötélhúzásban Nyársapát. Női és férfi lövészetben Nyárs­apát. Női és férfi kézilabdá­ban Abony. U. L. ! hangzott a biztatás, válaszul a meghökkent pillantásra. Akkor volt harmincéves Szűcs István, aki a tanácsok megalakulása óta tagja volt a testületnek. Most már teljes erővel bekapcsolódott a mozgalomba, a községi párt­vezetésben is fontos szerepe volt. Munkatársai tapasztal­tabbak voltak az igazgatás­ban, ők segítették túl a kezde­ti nehézségeken. Abban az időben a tanácsnak és terme­lőszövetkezetnek egyaránt je­lentős szerepe volt a válto­zásokban. A tanács apparátu­sa és a termelőszövetkezet tö­rés nélkül vészelte át 1956-ot és ebben a tanácselnök te­kintélyének, a személye iránt megnyilvánuló rokonszenvnek, átgondolt cselekedeteinek, egyenes emberi tartósának is szerepe volt. Egyénisége, szemlélete meghatározó volt a közösségben. A nagy fokú társadalmi összefogásnak nem a minap á+adott új iskola fel- éníté-e volt az első megnyil­vánulása. Ennek messzebb nvúló hagvománvai vennék Jászkarajenőn. Már 1938-ban egv akarattal vettek részt a művelődési ház ?aléo-’'tésébpr! Járdát építettek, jöttek a hívó szóra. A HATVANAS ÉVEK to­vábbi fellendülést hoztak. A közművelődés feltételeinek megteremtése után a többi kommunális beruházás is sor­ra megvalósult. Takarékos gazdálkodással, mértéktartó előrelépéssel munkálkodtak a községért. 1970-ben újabb próbát kellett kiállni: ekkor lett Jászkarajenő a szomszé­dos Kőröstetétlenne 1 közös ta­nácsú község. Az elnök nem tagadja, ez az időszak sok töprengéssel töltött éjszakát jelentett akkoriban. Az élet igazolta: a döntés helyes volt. Azóta az emberek áraik, egy a két falu. Aránylag több pénz.t kellett oda. csoportosítani, hi­szen hasonló színvonalra akar­ták emelni a társközséget is. Ma már Köröstetétlenen ugyanúgy van iskola, kultúr- ház, könyvtár, óvoda, egész­ségház, orvosi rendelő, mint Jászkarajenőn. Az ütem is sürgetőbb volt. hat év alatt kellett megvalósítani azt, amit a másik községben több mint húsz év alatt értek el. Hosz- szú éveken át járási tanács­tag volt az elnök. Jobban át­látta a teendőket és ez sok se­gítséget adott. Időközben elvégezte a ta­nácsakadémiát. Munkájáért 1954-ben az Országházban a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. 1971- ben tűzvédelmi, a következő évben honvédelmi érdemér­met kapott. A tanácsi munká­ért kitüntetés arany fokoza­tának tulajdonosa és emlék­plakettot kapott a huszonöt éve végzett tanácsi' munkáért. A környezetében dolgozók véleménye, hogy emberségből adott példát. Mindenkit meg­hallgatott, mindenkire számít­hatott, tudott mindenről, figye­lemmel kísérte az egyéni sor­sok alakulását. Szívesen elbe­szélgetett eddig is az embe­rekkel. sok hasznos javasla­tot. véleményt kapott tőlük, gyakran ezekre alapozta dön­téseit. I CSALÄDI ÉLETE PÉLDÁS. Életmódja nagyban hozzájá­rult az elnöki tekintélyhez. Ez a közéletiség folytatódik gyermekeiben is. Szűcs Ist­vánnak most már több ideje lesz a családra és az unokák­ra. Szeptember elsejétől nyug­díjas. Igaz, továbra is sok feladatot lát el. Részt vesz a pártmunkában és tanács­tagként is tevékenykedik. Szá­mítanak rá, mert tudják: úgy­sem lenne meg tétlenül. T. T. ELKÉSZÜLT A TERV Futóbomokból termőföld A TANYAK MIATT NEMEZ A TABLASITAS Javarészt az alföldi futó­homokon van a csemői No­vember 7. Termelőszövetke­zet határa. Mint a vezetőség megállapította, szinte paran­csoló módon szükséges a nö­vénytermesztés szerkezetének módosítása. A termelőszövet­kezet meliorációs tervét a szolnoki KEVITERV készí­tette el. A terv a táblásítás- sal, a földút és a hozzá csat­lakozó árokhálózattai, vala­mint a területrendezéssel fog­lalkozik. Megvalósításához, mihelyt a jóváhagyás megér­kezik, hozzálátnak. A munka tetemes összegbe kerülne, ehhez állami támogatásra szá­mítanak. A csemői November 7. Ter­melőszövetkezetben a táblá- sítást csak részben tudják megvalósítani: a határban mintegy ezer tanyát tarta­nak számon, kisebb szőlők, gyümölcsösök osztják fel a te­rületet. ■X- ■; - ■ - aaMiwmjKvw.Tamamm—mij Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik fiam temeit- sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek Köszönet a Városi Tanács Kórház intenzív osztály orvosainak és dolgozói­nak is. Fehér Sándor és családja. Az abonyiak nyertek Csapatgyőztesek a spartakiád döntőjén i tele. A kollektívát nem vol nehéz megszokni, a korán- j kelést sem, a váltott műszako sem. Gondot az okoz legtöbb­jüknek, hogy a helybeli üzle­tek nyitvatartási ideje nerr igazodik a két műszakos mun­kahelyekhez. Szombaton két tőig dolgoznak, s a nagyközséf központjában fél háromk-ra bezár az élelmiszert árusít« szövetkezeti ABC-kisáruház. — Ki, hogy tud, úgy segí magán — mondják. Remény­kednek abban, hogy a nagy­község fejlődése magával hoz­za majd ennek a gondnak a: orvoslását is. Hiszen anny minden változott jó iránybar az utóbbi években, oly soka fejlődött Abony. E. K. Könyvek, újságok az olvasóteremben Cegléden, a városi-járást könyvtárban mindennap nyit­va van az olvasóterem. Fia­talok és idősebbek, munká­sok és tanulók gyakran föl­keresik, hiszen sok ezer kézi­könyv áll itt rendelkezésük­re. Több mint ezerkötetnyi az előző években megjelent és kötetbe fogott folyóiratok szá­ma. Lexikonok, szótárak, tu­dományos kiadványok állnak az olvasók rendelkezésére, akik ezeken kívül 230 napilap, fo­lyóirat legfrissebb számaival ismerkedhetnek. MOZIMŰSOR Szabadság Filmszínház, Cegléd. Szombaton és vasár­nap, a délutáni előadáson: Fehér farkasok (NDK-film). Este: Pillangó I—II. (ameri­kai film). Vasárnap délelőtt: A három kövér. A kamara­moziban szombaton és vasár­nap : Center az égből (szov­jet film). Abony, szombaton és va­sárnap: Gyilkosság az Orient expresszen (angol film). Szom­baton éjszaka: Keserű csoko­ládé. Vasárnap délelőtt: A csodatevő tűzszerszám. Al- bertirsa, szombaton éjszaka: Volt egyszer egy vadnyugat. Vasárnap: Dundiorr és társai (svéd mesefilmsorozat). Ceg- lédbercel, vasárnap: Régi idők rock zenéje (amerikai film). Jászkarajenő, szombaton és vasárnap: Vihar a szárazföl­dön (színes, szovjet film). Tör­tei, szombaton és vasárnap: Egyetlenem (szovjet film). A JÄSZKARAJENÖI ta­nyavilág Liptói-majorjából egy fiatal cselédembert 1943- ban a frontra vittek. Szűcs István, a család hét gyerme­kének egyike csak 1946-ban került vissza falujába. Idő­közben nagyot változott az élet. Igaz, nem érték várat­lanul az események, hiszen már nagyobbacska legényként figyelemmel hallgatta apja 1919-es vöröskatona-emlékeit, és a Szovjetunióban is hírt kapott a világ változásáról. A legnagyobb fordulat még­is az volt, hogy a háború előtt nincstelenül tengődtek, utána földet osztottak nekik is. Ami­kor visszajött, ő is kapott négy holdat. Hamarosan családot alapított, felesége 1945-ös párttag, együtt vitatták meg a jelen és a jövő dolgait. Gaz­dálkodott, előadásokra járt, 1950-ben belépett a pártba, megbízatásként vezetőségi tag lett a DÉFOSZ-ban. Még ab­ban az esztendőben alapító tagja volt a termelőszövetke­zetnek, rövidesen párttitkár lett, a mezőn és a mozgalom­ban együtt dolgozott társai­val. A formálódó új világban felfigyeltek az okos szavú, má­sok véleményét is meghallga­tó emberre, így aztán egy na­pon, 1952. februárjában, ami­kor épp a kiöregedett sző)ő- táblát irtotta, megállt mel­lette egy járási ember és így szólt: — A párt úgy kívánja, hogy neked a községi tanács elnökének kell lenned. Majd mi segítünk a munkában — Víz a lukács-fürdőnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents