Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-02 / 206. szám

Jegyzet A szervezésen múlik Nem érdemes kutatni, hogy ki, hol és mikor indította el diadalmas útjára a kispályás labdarúgást járásunkban. He­tente olvasható rovatunkban, hogy Gödöllőn, Gálgamácsán és a többi községekben milyen komolyan űzik egyre többen ezt az egészséges, jó'szórako­zást jelentő sportot. A sike­res mozgalom mögött minde­nütt lelkes, társadalmi mun­kát végző aktivisták állnak.1 Így van ez Pécelen is. A tavaly indult bajnokságDan még csak hat együttes rajtolt, az idén rnár tizenkét társulat kergeti a labdát. Az új csa­patok nevei között böngészve kiviláglik, hogy baráti, lakó­helyi közösségekről van szó. A Rét és Gagarin tér — ők is az idén alakultak — példa er­re. ' v A csapatokban tizenévesek­től negyvenesekig minden kor­osztály megtalálható, ahol ko­rábban még sörrel sem lehe­tett a pályára csalogatni az embereket, ma már százan ját­szanak a gyakran vérre me­nő összecsapásokban, s a kö­zönség is megszaporodott, leg­utóbb félezren voltak kíván­csiak, barátaik, ismerőseik ügyességére. Valaha a tunya­ság, a közönyösség okozott gondokat, s ma már ott tar­tunk, hogy anyagi gondjaink vannak: miből vegyünk új szerelést? Szerencsére a különböző munkahelyeken is megértették az idők szavát. A sütőioariak kapuját maga a cég vezetője védi, s a vasasok között a szövetkezet elnöke is ott ker­geti a labdát. A vizesek ve­zetője a pálya szélén szurkol, akárcsak a tanácselnök, ö mondta el, hogy például a Ve­gyesipari Szövetkezet .sport­szereket vett a csapatnak. Röviden: kedvező változás, történt Pécelen. A tavaly megrendezett Május 1. és Al­kotmány Kupák tapasztalatait használták fel a szervezők, a helyi sportkör vezetcscge és a tömegsportfelelős Egyei. Mik­lós, s azóta a péceli sportpá­lyán állandó a nagyüzem. He­tente többször, hatvan-het- ven általános iskolással fog­lalkozik például Juhász And­rás, aki maga is élvonalbeli labdarúgó volt. Egyed Mikló- sék kedvvel végzett szervező munkája, a bírók közreműkö­dése és a sportbarátok lelke­sedése, kedves színfolttal gaz­dagította a község életét. Acs István A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK A la!'::: “ ....... i el Ho sszú ideje téma a város­ban a vezetékes gáz. Jön-e, s mikor? — kérdezik az új la­kótelepeken és a városközpont régebbi házaiban egyaránt. Türelmetlenségük érthető, s nemcsak a lakóik kényelmét, hanem a környezet védelmét is szolgálja majd az új tüzelési mód. Olaj helyeit Marton József, a városi ta­nács főmérnöke a gázügyben tett jelentős előrelépésről tájé­koztatott, s szavai néhány év távlatában a jövőt'is felvázol­ták: — Elkészült a fogadóállomás és a gerincvezeték kiviteli ter­ve. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat még az idén elkészíti a szak­munkásképző intézet mögötti területen az állomást, ahol a Gödöllőre érekző gázt fogad­ják, s megfelelő munkálatok után a hálózatba juttatják. A hálózatépítés első ütemében a Tessedik utcán' át a 3-as út jobb oldalán, az Erzsébet-par- ki megállótól a Táncsics utcán és a Kossuth Lajos utcán ha­lad végig a vezeték a Szabad­ság tér érintésével a Pető­fi térig. A tervek szerint a jövő év május elsejére már a Szabadság téri lakótelepig jut­nak az építők. Jövőre a fűtési szezon' kezdetére a Szabadság téri fűtőművet — eredetileg olajtüzelésűre tervezték — rá­kapcsolják a vezetékre. Gondok — A már korábban elké­szült házak hogyan kapcsolód­hatnak be a gázszolgálatásba? — Sajnos, ezekben a laká­sokban komoly gondok lesz­nek. Nagy részükben helyi központi fűtés van, az olaj, vagy szénfűtésű kazánok a pincében kaptak helyet. A gázkazánokat viszont nem le­het a pincében elhelyezni, így csak arra van mód, hogy te­tőtéri kazánokat építsünk ott, ahol a műszaki követelmények megengedik. Máshol parapet eljárást kell alkalmaznunk, azaz a konvektorok füstjét az ablakok alatt kell elvezetni. Többnyire gond az is, hogy a kémények műszaki állapota miatt a fürdőszobákban nem lehet gázt használni, csak vil­lanybojlert. A jövőben épülő házakban a konyhát már ele­ve vezetékes gázzal szereljük fel. Megoldást jeléntene a tá­volabbi jövőben, ha a végle­ges tömbfűtőműről, távfűtéses technikával fűthetnénk a Sza­badság téri házakat. Hol adnak engedélyt? — A gerincvezetékek men­tén lakók honnan kérhetik a gázbekötési engedélyezést? — Egyidőben közép- és kis­nyomású vezetékeket fektet­tünk le. A lakosságot a kis­nyomású vezetékről látjuk majd ell A Kossuth Lajos ut­cában például a tanácstag se­gítségével már felmértük, kik akarják beköttetni a gázt, s a leágazási terveket a MÉLYÉP - TERV már el is készítette. Nagy segítség, hogy a régi épületekhez a TIGÁZ saját beruházásában készíti el a gerincvezetékeket. Mivel a ta­nács csak az állami lakások KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS PECELEN Két csapat veretlen Lezajlott a péceli kispályás labdarúgó-bajnokság második fordulója. Már csak két csa­pat százszázalékos, a Gagarin tér és az ÁFÉSZ. A két együt­tes tartja ragyogó formáját, a legutóbbi fordulóban 4—4 gól­lal terhelték meg ellenfeleik hálóját. A társadalmi munká­ban bíráskodó játékvezetők kifogástalanul vezették a mér­kőzéseket. Eredmények: Költségvetés—Gagarin tér 0—4, Vegyesipari Szövetkezet —Club 99. 1—1, Vasipar—Ál­lami Gazdaság 2—2, Tsz— ÁFÉSZ 1—4, Rét—KlOSZ 2—0, PVCSV—Sütőipar 2—1. A bajnokság állása: 1. Gagarin tér 2 2----------7-0 4 2. Á FÉSZ 2 2----------6-2 4 3. Club 99. 2 1 1 — 3-1 3 4. Vegyesipar 2 1 1 — 4-3 3 5. Rét 2 1 — 13-2 2 6. Költségvetés 2 1 — 15-6 2 7. PVCSV 2 1 — 12-3 2 8. Tsz. 2 1 — 12-4 2 9. Állami Gazd. 2 — 1 12-3 1 10. Vasinar 2 — l l 4-7 1 11. KIOSZ 2--------2 2-5 — 12 . Sütőipar 2--------2 1-5 — K. J. ★ A járási labdarúgó bajnok­ság II. fordulója is hozott meg­lepetéseket. A sportfelügyelő­ség udvarán gyülekező intézők játékvezetők, s a csapatok kép­viselői több érdekességről szá­moltak be. Az udvari tanács­kozást az okozta, hogy a nagy­termet, ahol az összejövetele­ket rendezik, mások foglalták el. Á hat I. osztályú mérkőzé­sen 25 gól esett. A Kartal— GEAC mérkőzést, az egyetemi tanévkezdés miatt választot­ták. Vasárnap is született mes­terhármas, a péceli Pálinkás jóvoltából. A veresegyháziak­nál az ifi-sorból előlépett Sza­bó Sándor egy hatalmas, 30 méteres lövéssel szerezte meg csapata győzelmét jelentő gól­ját. A galgahévíziek elégedet­lenek voltak a bíró teljesítmé­nyével, szerintük tönkrette a csapatot, amikor 2—1-es állás­nál kiállította Molnár Lajost és Bankó Jenőt. Zsámbokon a túrái vendégek nehezen visel­ték el a vereségüket, a han­gulat annyira elfajult, hogy intézőjüket a bíró kivezettette. Problémát okozott az is, hogy öt játékvezető különböző okok miatt lemondta a közreműkö­dést, s a fegyelmi bizottság­nak is akad munkája. I. osztály: Szada—Honvéd Malinovszkij SE 0—1 (0—1) V: Opálszki. Gólképtelen volt a haza? együttes, de a vendégek így is csak szerencsével nyertek. Aszód—Galgahévíz 8—1 (2—1), vezette: Maszlag. A mérkőzés nagy részében 9 emberrel játszó hévíziek ellen könnyen nyertek az aszódiak. Véresegyház-T-Kerepes 2—1 (1—0) V: Köti. Jó játékvezetés, sportszerű mérkőzés. Pécel—Hévízgyörk 3—1 (1—0) V: Keglovich. Zsámbok—Túra 2—1 (1—0) V: Surman. A zsámbokiak iriegküzdöttek a győzelemért. ■ Mogyoród—Isaszeg 4—1 (1—0) V: Vikor. Az erősen megfiatalított Isa­szeg ellen, sportszerű mérkő­zésen tartotta otthon a két pontot a Magyoród. II. osztály: Nagytarcsa—Bag 0—0, Vezet­te: Imre. A jó iramú találkozón a lel­kes tárcsái védelmet az új ci­pőben játszó bagi csatársor nem tudta áttörni. Domony—Erdőkertes II. 1—0 (1—0), vezette: Tóth. A hazaiak számtalan gól­helyzetet hagytak ki. Dány—Kartal II. 3—1 (2—1), vezette: Péli. Kemény mérkőzésen a lel­kes Dány megérdemelten nyert. A 15. percben a dányiak 11-est hibáztak. Gödöllő II—Valkó 3—1 2—1), vezette: Czene. A hazaiak fölényben ját­szottak. Egy valkói játékost kiállítottak. • Csiba József bekötéséről gondoskodik, a szövetkezeti és OTP-s laká­sokban lakóknak, a családi há­zak tulajdonosainak maguknak kell bejelenteni igényeiket a TIGÁZ hajdúszoboszlói, Rá­kóczi utca 184. szám alatti ki- rendeltségén. — Milyen anyagi befektetést igényel a lakosságtól a gázbe­kötés? — A bekötés költsége 20- és 30 ezer forint között- változ­hat, attól függően; ki milyen berendezéseket kér. Nagy se­gítséget jelent viszont, hogy az OTP, a nem állami házakban lakóknak a kivitelezési költség 75 százalékát, 15 évre, két szá­zalékos kamatra kölcsönzi. — A második szakaszban a városban hol épül majd veze ték? — A Petőfi tértől a Keleti főgyalogúton, s a patakon át, a szolgáltatóház, a Sallai és a Munkácsy utcák mentén. A János utcai lakótelepen, a MÉK helyén épülő 134 OTP-s lakást már gáztüzelésűre ter­vezték. A Dózsa György út korszerűsítésekor pedig lerak­juk a gerincvezetékeket itt is, s ezzel a Kazincy lakótelep gázellátását is megoldhatjuk majd. Határidők — A munkák elvégzésére milyen határidőket jelöltek meg? — A Szabadság téri épüle­teket várhatóan 1980-ig tud­juk bekapcsolni a hálózatba. A Kazinczy lakótelepen csak a következő ötéves tervben lesz gáz, s ugyancsak ekkorra lehet megoldani az ipartelep gázzal való ellátását. A TIGÁZ me­gyei kirendeltsége Gödöllőn, az ipartelepen, a volt Kenyér­gyár mellett lesz. A további tervek között szerepelt, hogy a János utcai nyomásszabályo­zó elkészültével az egyetem­nek és az alsóparki lakótelep­nek is szolgáltassunk gázt. y — Ebben az ötéves tervben várhatóan hány lakást érint a gázbekötés? — A 389 állami lakás bekö­tésére 7,8 millió forint biz­tosított. Ezenkívül mintegy 150 szövetkezeti és 200 OTP-s la­kást és csak később meghatá­rozható számú családi házat érint a gázbekötés. Gáspár Mária Aratják a silókukoricát a tlányi Magvető Termelőszövet­kezetben. Gödör Sándor E—280-as Fortschrit silókombájnnal vágja a termést. Mintegy háromszáz vagon szecskázott kukorica kerül a silóba. Szalontai Péter és Nagy Benedek segédkezik a szállí­tóknak. Barcza Zsolt felvételei 1 Környezetvédelmi nap A Pest megyei vadászati és környezetvédelmi kiállítás gaz­dag' programmal várja az ér­deklődőket. Szombaton, szeptember 3- án, az Agrártudományi Egye­tem II. számú előadótermé­ben rendezik meg a környe­zetvédelmi napot. A délelőtt 10 órai megnyitó után dr. Ste- fartovits Pál egyetemi tanár, dr. Somosi György, a Pest me­gyei KÖJÁL igazgatóhelyet­tese és Balázs István, a Pest megyei természetvédelmi fel­ügyelő előadásai hangzanak el a természet- és környezet- védelemről, majd a környeze­ti szennyezésekről vetítenek filmet. Az ebédszünet után délután 1-től 3 óráig környezet- és természetvédelmi társadalmi őrjáratok vetélkedője zajlik. Brigádmozgalom, munkaverseny Az- elmúlt évben tizenkét fiatal dolgozó vett részt a Ki­váló ifjú szakmunkás címért folyó versenyben a Pécel—Isa­szeg ÁFÉSZ-ben. Az első ver­senyszakasz értékelésekor ket- -ten kaptak 300, illetve 200 fo­rintos béremelést. A szövetkezetben évek óta eredményes a szocialista bri­gádmozgalom. A fiatalok is be­illeszkednek a brigádkollektí­vákba. s a munkahelyi együtt- létek jó iskolái a közösségi életnek. A brigádtagök közül kerül ki a továbbtanuló, a társadalmi funkciókat betöltő fiatalok többsége. • A szocialista brigádokban dolgozó szövetkezetiek egy- harmada harminc éven aluli, a huszonnyolc brigádvezető közül heten fiatalok. A két if­júsági szocialista brigád is részt vesz a munkaversenyek­ben, jó eredményeket értek el a .járási KISZ-bizottság által szervezett vetélkedőn is. Vál­lalásaikkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára készülnek. A Pest megyei szövetség által szervezett műveltségi ve­télkedőn harmadik, az orszá­gos szakmai versenyen pedig második, harmadik és negye­dik helyezést értek el az ÁFÉSZ fiatal dolgozói. Egy kis helytörténet (l.) Szent ja kab hánya Itatása A HÉV-VONAL MENTÉN, Gödöllő Erzsébet-park és Mo­gyoród között fekszik, csak­nem egy óra járásnyira a meg­állótól, Tölgyes-puszta. Vala­ha rangosabb hely volt, mint ma. „Zent Jakab” néven em­lítik a legrégebbi oklevelek. Eredetileg, mint puszta, a mogyoródi bencés apátság birtokállományához tartozott; az apátság azonban négyszáz éves fennállása alatt (1074— 1481) nem tudta mindvégig megtartani. Éles birtokvita alakult ki az apátság és a vá­ci püspökség között Szentja­kab birtokáért, amelyet vé­gül 1362-ben Nagy. Lajos ki­rály döntött el, s a budai pré- postságon keresztül a mogyo­ródi apátot eltiltotta a váci püspökséghez tartozó „Zent Jakab” használatától. A két egyházi földesúr kö­zötti birtokpert megmagya­rázza az a körülmény is, hogy ebben az időben Szentjakab komoly jelentőséghez és sze­rephez jutott. I. Károly 1336- ban, Nagy Lajos pedig 1351- ben Szentjakabot vámszedő hellyé jelölte ki. Erre az tet­te alkalmassá, hogy közvet­lenül a Buda—Alag—Szada és Mácsa településeket összekö­tő útvonal mentén feküdt. Ez az útszakasz viszont szerves részét képezte a Csehország felé irányuló kereskedelmi út­nak. ­A vámszedő hely rangja hozzájárult ahhoz, hogy a ré­gi puszta falutelepüléssé növe­kedett, jóllehet, erről ’ csak Zsigmond király idejéből. 1430- ból maradt fenn az első hi­teles oklevél. Abban az év­ben Veresegyház és Szada között az óbudai káptalan — Zsigmond utasítására — ha­tárjárást végzett, amely­nek jegyzőkönyve Szentjaka­bot kifejezetten falunak ne­vezi, csakúgy, mint a szom­szédos Gödöllőt. Mogyoródot és Csomádot. Mint falutele­pülés, közel száz évig maradt fenn; kitűnik ez egy másik, 1523-ban felvett határjárási jegyzőkönyvből, amely Főt és Mogyoród határát állapítot­ta meg, s amelyben Szentja­kab változatlanul faluként sze­repel. A TELEPÜLÉS SORSA vol­taképpen 1540 után, a török végleges berendezkedésével pecsételődött meg, lakói vagy elmenekültek, vagy kiirtotta, illetve elhurcolta őket a tö­rök. Erre enged következtetni több török összeírás is, mert mindhárom a környékről egye­dül Szentjakabot és Csömört tünteti fel lakatlan helynek. Mintegy másfél évtized múl­va. Szentjakab már puszta­ként szerepel a török össze­íráson. Mint művelésre alkal­mas területet. Mogyoród, Ve­resegyház és Szada között osz­totta el a török, és más tele­pülésekkel együtt, hűbérbir- tokként adományozták egy- egy vitéz katonának minden esetben meghatározva a várt ható jövedelmét is. Így Szent­jakab különböző hflbérbirto- kokhoz tartozott. Szentjakab pusztát volt föl­desura, az elmenekült váci püspökség is számon tartot­ta. s az utána -járó szolgáltatá­sokat azokkal a falvakkal fi­zettette meg. amelyek a pusz­ta területéből részesedtek. Így 1578-ban Egerben, a püspök­ség megbízottjának, Recsky Györgynek, Mogyoród 62 fo­rintot fizetett dézsma- és cen­zusjárandóság fejében. Veres­egyház 50 forintot, Szada pe­dig 42 forintot. Későbbiek so­rán. az egész török hódoltság ideje alatt. Szentjakab pusz­ta # részterületekben továbbra is *az említett három faluhoz tartozott és osztozott sorsuk­ban is. HELYTÖRTÉNETI SZEM­PONTBÓL nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk azt, hogy az említett Buda—Alag —Szada—Mácsa útvonal a tö­rök alatt végleg feledésbe me­rült és ezzel Szentjakab ki­kapcsolódott az éltető útháló­zatból. Emiatt maradt puszta a török után Is. és soha töb­bé nem lett falutelernilés. Farkas György (Folytatjuk) l Vágják a silókukoricát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents