Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

I 1977. SZEPTEMBER 21., SZERDA Heti jogi tanácsok 0 Az engedély nélküli épít­kezésről. G. Gy.-né szödligeti olva­sónk tanácsunkat kéri prob­lémája megoldásához. Hosz- szú évek óta lakik Sződlige- ten, egy kicsi szoba-konyha, előszobából álló lakásDan. A lakás tulajdonosa más város­ban lakik, szándéka sincs Sződligetre költözni, és mégis elutasította azt a kérelmet, hogy engedélyezze egy fürdő­szoba kialakítását. ' Az építési engedélyezési el­érésről a 2/1977. (I. 18.) ÍVM. rendelet rendelkezik. A rendelkezés felsorolja azokat a munkálatokat, amelyekhez nem kell építési engedély, elég csak a bejelentés, és elő­írja, hogy milyen munkák vé­gezhetők építési engedély alapján. Olvasónk leveléből úgy látjuk, hogy az általa el­végzendő munkák építési en­gedélyezés alá tartoznak. Ugyanis az említett jogszabály az építési engedély alapján végezhető munkák közül az első helyen említi az épület átalakítását, műszaki megosz­tását, márpedig a fürdőszoba létesítése nyilvánvaló, hogy műszaki megosztással, épület átalakítással együtt jár, en­nélfogva nemcsak a háztulaj­donos hozzájárulásának a be­szerzése szükséges, hanem a tanács engedélye is. Természe­tesen az építési engedély irán­ti kérelemhez — amit az első­fokú építésügyi hatóságnál kell írásban, tanácsi nyomtatvá­nyon benyújtani, a szükséges műszaki tervekkel, egyéb ira­tokkal — csatolni kell a tu­lajdonos beleegyező nyilatko­zatát is. Minthogy ezt a tulaj­donos nem adja meg, nem számíthat a tanács építési engedélyének megadására sem. Elsősorban ezért az építési jogosultság igazolásának be­szerzésére kell törekedni. Az említett rendelkezés 12. § 6. pontja azt mondja, hogy az építtető az építési jogosultsá­gát idegen tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetén a tulajdonos hozzájá- ruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, egyébbel (ezt nem soroljuk fel, mert olvasónk szempont­jából jogilag nem jelentős) igazolhatja. Ezért olvasónk akkor teszi jól, ha a tulajdo­nos elutasítása miatt, az in­gatlan fekvése szerinti bíró­sághoz fordul, és kéri a tulaj­donosi hozzájárulásnak bírói ítélettel való pótlását. Ezt leg­helyesebb ügyvéddel, vagy jogban járatos szakemberrel elkészíttetni. Nem tanácsoljuk tehát, hogy a tulajdonos hozzájárulása és építési engedély nélkül kezd­jen hozzá a fürdőszoba kiala­kításához, mert anyagi kih. tással járó polgári pernek te szí ki magát, amelynek során esetleg az eredeti állapotot kell visszaállítani, és ezen kívül súlyos pénzbírság kiszabásá­nak is helye van. • Válasz a biatorbágyi ür­ge-hegyi kistelek tulajdonosok panszára. Szerkesztőségünk 58 aláíró­tól kapott levelet, azzal, hogy az aláírókon kívül még sok másoknak is ugyanez a prob­lémájuk. A biatorbágyi Ürge-hegyen van telkük. Állítják, hogv az oda felvezető út 5 éve nem volt felgyalulva, rendbehozva, és ma már szinte lehetetlen az Ürge-hegyre kocsival fel­menni. Azt írják levelükben, hogy ott járnak fel a tsz traktorai és a honvédség nagy teherkocsijai, amelyek az utat annyira tönkretették, hogy már száraz időben is alig le­het a nagy gödröktől felmen­ni, vagy lejönni. Olvasóink kü­lönösen azt sérelmezik, hogy ígéreten kívül a tanácstól semmit sem kaptak. Pedig ren­desen fizetik a községfejlesz­tési hozzájárulást. Elmondják még azt is, hogy ez az út esős időben járhatat­lan, balesetveszélyes, gondot okoz az őszi termés leszállí­tása. Olvasóink kérése, hogy az illetékesek • közös egyetértés­sel teremtsenek rendet, ha a tanács ezt anyagilag nem bírja, kérje a honvédség és a tsz segítségét, mivel a hon­védség teherkocsijai és a tsz gépei teszik tönkre az utat. Olvasóink kérését jogi úton nemigen lehet orvosolni. Bár igaz, hogy fizetik a község­fejlesztési hozzájárulást, de a tanács az így befolyt pénz­összeget a felújítási, karban­tartási és egyéb terveknek megfelelően a község érdeké­ben használja fel. Nyilván, amikor erre sor kerül, ezt az utat is' rendbehozzák. 0 Más vállalathoz kirendelt dolgozó az e vállalatnak oko­zott kárért ugyanúgy felel, mintha a kárt a kirendelő vállalatnak okozta volna. Két olvasónk azzal keresett fel, hogy más vállalatnál dol­goztak, mégis a kirendelő vál­lalat kötelezte őket az ott okozott károkért, pedig a núf sik vállalatnál rendezték az ügyet. Olvasóink nem írták, hogy miképpen rendezték a másik vállalatnál okozott kárt, amint később megtudtuk, a kárren­dezésük annyiból állt, hogy bocsánatot kértek a kellemet­lenségért, helytelen magatartá­sukért, és vállalták a kár megtérítését. Minthogy ennek az előírt időben nem tettek eleget, ezért fordult a válla- la a dolgozó eredeti munkál­tatójához. Annál a vállalatnál, ahol olvasóink dolgoztak, bizony nem megfelelően viselkedtek. A géptörés következtében azt a vállalatot mintegy ötezer forint kár érte. Az a válla­lat nagyon emberségesen akar­ta lezárni az ügyet, és remél­te, hogy a gépkijavítás költ­ségeit a három dolgozó 30 na­pon belül megfizeti. Ezt nyi­latkozatban vállalták, mivel azonban ennek nem tettek eleget, ez a vállalat átírt a kiküldő cégnek, bejelentette az eseményt, és most már a kiküldő vállalattól kéri kárá­nak megtérítését. Mivel ez a tényállás, nem értjük, olva­sóink miért panaszkodnak. Az okozott kárt mindenképpen meg kell téríteni. Ök azonban ezt nem tették. Egyébként már az első perc­ben ezt kellett volna tennie a másik vállalatnak, mert a jogszabály szerint, ha a dol­gozó a munkát más vállalat­nál is a kirendelő vállalatnál fennálló munkaviszonya alap­ján végzi, az eközben okozott kárért ugyanúgy felel, mint­ha a kirendelő vállalatnál végzett munkája során oko­zott volna kárt, tehát ez eset­ben is a munkajogi anyagi fe­lelősségi szabályok az irány­adók. Dr. M. X Üf Tíz nap rendeletéiből Az egészségügyi dolgozók munkabéréről a 3/1977. (VIII. 19.) Eü. M—MüM. számú együttes rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 65. számában jelent meg. A mezőgazdasági termé­nyek, állatok és állati termé­kek felvásárlási áráról ugyan­itt jelent meg a 29/1977. (VIII. 19.) MÉM—ÁH számú rendel­kezés. a- I A lakosság borforgalmi adó a- járói a 34/1977. (IX. 3.) számú rendelet MT rendelkezik, MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 22-TÖI. SZEPTEMBER 28-IG CEGLÉD, Szabadság 22—25, délutáni e'őadás: Fehér farkasok 22—25: Pillangó t—II.« 26—28, délutáni előadás: Gyémánt akció I—II. 26—28, e«ti előadás: Vincent. Francois, Paul és a többiek CEGLÉD, Kamara 22—25: Center az érből 26—28: Nézd a bohócot»» GÖDÖLLŐ 22—25: Gyalog-galopp 26—28: A fekete város I—n. 28: A homokdűnéken túl SZENTENDRE 22—25: Mr. Mckinley szökése I—II. 26 : 1789 26—28: Végső leszámolás VÄC, Madách Imre 22—25: Vigyázat, vadnyugat! 22—25, esti előadás: Elveszel, elhagylak* 26—28: Zsoldoskatona ABONY 22: Nézd a bohócot** 22—25: Gyilkossá* az Orient expresszen 26—28, délutáni előadás: A két aranyásó 26—28: Elveszel, elhagylak* BUDAÖRS 22—25: In^tánkaland Ontarió- ban 26—28: A cowbov nyara 26—28, est* előadás: Vá'tsátydM* DABAS. Kossuth 22—21: CbapHn-revfl 24—25: Ezt nem tanultuk 26—27: AH* már nem lakik Ut DUNAKESZI. Vörös Csillag 22—25: ZsoHoskatona 26—28; fiiéikor indul útjára a srvönyőr* 28: Nétrvszáz csapás* DUNAKESZI, Rákóczi 22—23: Zsoldoskatona 24—25: Betyárok 26—27: Center az égből DUNAHARASZTI 22—23: Gyémánt akció 1—H. 24— 27: Holttest a Temzébol ÉRD 20—22: Szabálytalan szabályos 25— 26: Felragyog tiszta, szép fényű csillag I—II. F6T 22—25: Robin Rood nyila 26— 27: Katharina Blum elve­szett tisztessége» GYAL 22—23: Neveletlenek* 24—25: Lucky lady* 25, első előadás: Meséről, mesére 26—27: Chaplin-revű NAGYKATA 22— 25: Száll a kakukk részké­re» 25, első előadás: Varázssapka 26—28: Méreg a pohárban PILISVOROSVAR 23— 24: A Scotland Tárd ven­dége 26—28: A farmer felesége POMAZ 22—25: A magas szőke férfi visszatér 26—27: Robinson Crusoe RÁCKEVE 22: Az örökség 23: Derszu Uzaia I—II. 24— 25: Robinson Crusoe 26—27: Szabálytalan szabályos SZIGETSZENTMIKLÓS 22—23: Robinson Crusoe 24—25: Szabálytalan szabályos 26—27: Mr. Mckinley szökése i—n. amely a Magyar Közlöny 67. számában jelent meg. A tűzvédelmi tevékenység elismeréséről kiadott 6/1977. (IX. 3.) BM számú módosító rendelkezést is ugyanitt talál­ják meg az érdekeltek. Az építésrendészeti bírság­ról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM számú rendelet módosítását a 26/1977. (IX. 3.) ÉVM számú rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 67. szá­mában jelent meg. A gyógyszerek ajándékként történő kiküldésének rendjé­ről az Egészségügyi Közlöny 20. számában olvashatják az érdekeltek az illetékesek tá­jékoztatóját. A bányászati hűségjuta­lomról a Nehézipari Értesítő 19. számában olvashatjuk a 13/1977. NIM számú utasítást. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI A dolgozók áthelyezéséről A munkaszerződés módosításáról Egy gyár dolgozóját változó munkahelyekre alkalmazták. Öt éven át ugyanabban a be­osztásban dolgozott, amikor az igazgató másik telepre helyez­te át. Az erről szóló értesítést az illető „az átirányítással nem értek egyet, azt jogfenntartás­sal aláírom" megjegyzéssel vet­te át, majd az igazgatói döntés ellen panasszal fordult a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, új munkahelyén havi 700—800 forinttal keve­sebbet keres, ezért kérte: köte­lezzék a vállalatot, személyi órabérét úgy állapítsák meg, hogy havi keresete korábbi jö­vedelmét elérje. A döntőbizott­ság, majd keresetére a munka­ügyi bíróság elutasította. Tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A vállalat dolgozóját vál­tozó munkahelyekre alkalmaz­ta, ezért kétségtelenül joga volt őt más telephelyre átirányítani és ott foglalkoztatni, de nem csökkentheti a korábbi munka­helyén elért keresetét. A dolgo­zó hozzájárulása nélkül nem lehet olyan új bérrendszert, il­letve bérezési formát alkal­mazni, amely az éveken át el­ért keresetet lényegesen csök­kenti, s ezáltal súlyos méltány­talanságot eredményez. Az ille­tő nem az átirányítását kifogá­solta, hanem azt tartotta sérel­mesnek és jogellenesnek, hogy a vállalat az új munkahelyén más bérrendszert alkalmaz, s ezáltal keresete lényegesen csökkent. Ez a jogi álláspontja helytálló. Ezért részletesen tisz­tázni kell, vajon korábbi mun­kahelyén milyen bérézési rend­szerben, milyen keresethez ju­tott és jelenleg mennyi a jöve­delme. Amennyiben az derülne ki, hogy havi keresete csök­kent, akkor a gyárat az órabér megváltoztatására és a kereset- veszteség megtérítésére kell kötelezni. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyez­te és az ügyben új eljárást ren­delt el. Csak közös megegyezéssel Egy asszony három évig dol­gozott egy gyári műhelyben, majd az orvosi rendelőbe he­lyezték át, ahol az üzemorvos mellett írnoki, adminisztrációs munkát végzett és elsősegély- nyújtással is foglalkozott. Ta­valy közölték vele: átirányít­ják az egyik üzembe és megál­lapították új órabérét is. Az in­tézkedést azzal indokolták, hogy az üzemegészségügyi szol­gálat javítása érdekében kel­lett áthelyezni, mert jelenlegi munkaköre ellátásához a szük­séges képesítéssel nem rendel­kezik. A határozat ellen az asz- szony a munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordult. Sérelmezte, hogy ..munkakörit és személyi alapbérét hozzájárulása nélkül változtatták meg. ezért eredeti munkakörébe való visszahelye­zését kérte. A bíróság a panaszt elutasította és hasonló állás­pontra helyezkedett a munka­ügyi bíróság is. Végzése sze­rint átirányítása olyan intézke­désnek minősül, ami miatt munkaügyi vitát nem lehet kezdeményezni. A döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljá­rásra és új határozat hozatalára kötelezte. — A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó munka­körét és -bérét a munkaszer­ződésben meg kell határozni. A törvény azt is előírja, hogy ezt a szerződést a vállalat és a dolgozó csak közös megegye­zéssel módosíthatja. Ennek megfelelően az abban megha­tározott munkakör és munka­bér megváltoztatásához közös megegyezés szükséges. A mun­kaszerződés módosításának nem minősülő átirányításra a törvény a vállalatot feljogosít­ja. Eszerint a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön be­lül változatlan személyi alap­bérrel, más munkahelyre oszt­hatja be. — Az asszony több mint hét éven át dolgozott az orvo­si rendelőben — hangzik to­vább a határozat. — A sérel­mezett intézkedés folytán mun­kaköre megváltozott. Azt a kö­rülményt, hogy személyi alap­bérének új megállapítása válto­zást jelent-e, a munkaügyi bí­róság nem tisztázta. Önmagá­ban a munkakör változása a munkaszerződés módosításá­nak minősül, tehát csak közös megegyezés eredménye lehet. Ha pedig a vállalat a jogsza­bály előírása ellenére a szerző­dést egyoldalúan módosítja, in­tézkedése ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül pa­nasznak van helye. Mindezekre figyelemmel, tévedett a mun­kaügyi bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az asszony igénye bírói úton nem érvényesíthető, illetve, hogy a munkaügyi döntőbizott­ságnak az ügyre nincs hatáskö­re. A terhes nők védelmében Terhessége hetedik hónapjá ban volt egy vállalat pénztáros­nője, amikor más munkakörbe helyezték. Ez személyi alapbé­rét nem érintette, keresete mégis kevesebb lett, mert új munkahelyén pénzzel nem fog­lalkozott és így nem kapta a havi 500 forintot kitevő pénz- kezelési pótlékot, az úgyneve­zett „mankót”. A határozat el­len az illető a munkaügyi dön­tőbizottságnál panaszt emelt és a korábbi munkakörében elért keresetének megállapítását kér. te, de azt elutasították. Ezek- után a munkaügyi bíróságon pert indított, igényét azonban szintén alaptalannak találták. Az ítélet indokolása szerint az áthelyezés terhessége miatt történt, amit tudomásul vett. A „mankó" csak a pénztárosnak jár, tehát a vállalat jogosan ta­gadta meg annak folyósítását. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely ezt az ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és új eljá­rást rendelt el. A határozat indokolása sze­rint a Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó nőt ter­hessége negyedik hónapjának kezdetétől kérelmére — orvo­si vélemény alapján és ideigle­nesen — állapotának egészség- ügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell áthelyezni. Keresete azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi ko­rábban volt. Ebben az esetben az áthelyezés nem az asszony Mit kell tudnunk a lakcímbejelentésekről ? • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! Köztudomású, hogy a Ma­gyar Népköztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó minden magyar állampolgár köteles az állandó vagy ideig­lenes lakóhelyére történő be­költözéskor, vagy kiköltözés­kor lakcímét bejelenteni. A 6/1974. (XI. 20.) BM sz. rendelet értelmében a lakcím­változtatással kapcsolatos ügyekét a lakóhely szerint il­letékes tanács igazgatási fel­adatokat ellátó szakigazgatási szerve intézi. Az ügyek során megállapítható, hogy egyesek lekicsinylik, mások túlzott je­lentőséget tulajdonítanak a lakásbejelentéseknek. Ezért szükséges, hogy rövid tájékoz­tatást adjunk a belügyminisz­ter 5/1975. (BK 3.) BM sz. uta­sításáról. amely az előbbiek­ben említett rendelet végre­hajtásáról intézkedik. Az á'lnnió lakcím megvál­tozásai 48 órán belül, az ideiglenesét 15 napos ott-tar- tózkodás után kell bejelente­ni. A bejelentést postán kap­ható nyomtatványokon kell teljesíteni. Üj rendelkezés, hogy a személyi igazolvánnyal nem rendelkező gyermekek lakcímének bejelentése is kö­telező. Sok problémát okoz állam­polgárainknak az előző lakcím megszűnésének kijelentése, különösen annak, aki az új lakóhelyétől távol levő hely­ségben lakott. Ebben az eset­ben nem kell az előző lakó­helyre utazni, mert a lakcím megszűnésének bejelentését az új lakóhely szerint illetékes tanácsnál is elfogadják. Fontos megemlíteni azt. hogy a lakcímek bejelentése kizárólag nyilvántartási célo­kat szolgál. A közfelfogással ellentétben a lakcímek és megváltozásának bejelentése a lakás használatához fűződő jogot nem érinti, vagyis, nem teremt jogalapot a beköltözés­re, ugyanakkor a beköltözés ténye kötelezi az állampolgárt az új lakcím bejelentésére. Helytelen és értelmetlen tehát az a több helyütt tapasztalható eljárás, hogy a lakások tulaj­donosai például az albérlők bejelentőlapját nem írják alá, s így nem engedik bejelent­kezni. Ez a magatartás a ren­delet megsértését jelenti és ennek jogkövetkezményei is vannak. Megemlítendő még, hogy minden lakcímbe'?’-“tésre kötelezett személy, amennyi­ben csak egy lakást tart fenn (munkásszállás, albérlet) an­nak címét állandó lakhelyként köteles bejelenteni. A lakcímbejelentés és az ezzel kapcsolatos ügyekben a tanácsok népességnyilvántartói készségesen adnak felvilágo­sítást. kívánságára és nem orvosi vé­lemény alapján történt. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató önkéntesen, tehát a terhes nő kifejezetten erre irányuló kérelme nélkül is, eleget tegyen áthelyezési köte­lezettségének, amennyiben az illetőnek egészségügyi szem­pontból más munkakörben va­ló foglalkoztatása indokolt. — Mindezeket figyelembe véve — hangzik tovább a hatá­rozat indokolása — a munka­ügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha azt vizsgálja« egészségügyi szempontból in­dokolt volt-e a pénztárosi be­osztásból más munkakörbe va­ló áthelyezés és az új munka­kör az asszony számára megfe­lelő-e. A vállalatnak az az állí­tása, amely szerint az asszonyt más munkára csak átirányítot­ta, arra enged következtetni, hogy ezt átmeneti, ideiglenes jellegűnek tekintette. Ez eset­ben pedig a Munka Törvény- könyvének rendelkezése előír­ja, hogy a dolgpzó — indokolt esetben — ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatot is köteles ellátni. A jogsza­bály rendelkezése szerint azon­ban a dolgozót korábbi mun­kabére akkor is megilleti. Amennyiben viszont végleges áthelyezés történt, ez azért is szabálytalan, mert azt minden esetben írásba kell foglalni. Az alakilag is szabálytalan és nem közös megegyezésen alapuló áthelyezés esetén a dolgozónak szintén az eredeti munkaköre szerinti bérre van igénye. A munkabér nem csökkenhet Egy gyár szakmunkását, aki tizenöt éve dolgozott munkahe­lyén, az eddigi egyműszakos beosztásából több műszakosba helyezték át. A döntés megvál­toztatásáért a munkaügyi bíró­ságon pert Indított amelyben egyebek között arra hivatko­zott: új munkakörében a bér- kategória felső határa a jelen­leginél alacsonyabb. A Legfelsőbb Bíróság a dol­gozó munkaköreit több mint tíz évre visszamenően megvizs­gálta. s ennek alapján arra a megállapításra jutott hogy át­helyezése egyoldalú intézkedés­sel, hozzájárulása nélkül tör­tént. Ezzel kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy a népgazda­ság érdekei esetenként kétség­kívül megkívánják a dolgozók más munkakörbe történő átcso­portosítását. A munkáltatót azonban ezek az érdekek sem mentesítik annak kötelezettsé­ge alól. hogy a munk-szerzó- iést csak a dolgozóval közös megegyezéssel módosíthatja. Ez nem történt meg. tehát az át­helyezést hatálytalanítani kel­lett

Next

/
Thumbnails
Contents