Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-21 / 222. szám
I 1977. SZEPTEMBER 21., SZERDA Heti jogi tanácsok 0 Az engedély nélküli építkezésről. G. Gy.-né szödligeti olvasónk tanácsunkat kéri problémája megoldásához. Hosz- szú évek óta lakik Sződlige- ten, egy kicsi szoba-konyha, előszobából álló lakásDan. A lakás tulajdonosa más városban lakik, szándéka sincs Sződligetre költözni, és mégis elutasította azt a kérelmet, hogy engedélyezze egy fürdőszoba kialakítását. ' Az építési engedélyezési elérésről a 2/1977. (I. 18.) ÍVM. rendelet rendelkezik. A rendelkezés felsorolja azokat a munkálatokat, amelyekhez nem kell építési engedély, elég csak a bejelentés, és előírja, hogy milyen munkák végezhetők építési engedély alapján. Olvasónk leveléből úgy látjuk, hogy az általa elvégzendő munkák építési engedélyezés alá tartoznak. Ugyanis az említett jogszabály az építési engedély alapján végezhető munkák közül az első helyen említi az épület átalakítását, műszaki megosztását, márpedig a fürdőszoba létesítése nyilvánvaló, hogy műszaki megosztással, épület átalakítással együtt jár, ennélfogva nemcsak a háztulajdonos hozzájárulásának a beszerzése szükséges, hanem a tanács engedélye is. Természetesen az építési engedély iránti kérelemhez — amit az elsőfokú építésügyi hatóságnál kell írásban, tanácsi nyomtatványon benyújtani, a szükséges műszaki tervekkel, egyéb iratokkal — csatolni kell a tulajdonos beleegyező nyilatkozatát is. Minthogy ezt a tulajdonos nem adja meg, nem számíthat a tanács építési engedélyének megadására sem. Elsősorban ezért az építési jogosultság igazolásának beszerzésére kell törekedni. Az említett rendelkezés 12. § 6. pontja azt mondja, hogy az építtető az építési jogosultságát idegen tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetén a tulajdonos hozzájá- ruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, egyébbel (ezt nem soroljuk fel, mert olvasónk szempontjából jogilag nem jelentős) igazolhatja. Ezért olvasónk akkor teszi jól, ha a tulajdonos elutasítása miatt, az ingatlan fekvése szerinti bírósághoz fordul, és kéri a tulajdonosi hozzájárulásnak bírói ítélettel való pótlását. Ezt leghelyesebb ügyvéddel, vagy jogban járatos szakemberrel elkészíttetni. Nem tanácsoljuk tehát, hogy a tulajdonos hozzájárulása és építési engedély nélkül kezdjen hozzá a fürdőszoba kialakításához, mert anyagi kih. tással járó polgári pernek te szí ki magát, amelynek során esetleg az eredeti állapotot kell visszaállítani, és ezen kívül súlyos pénzbírság kiszabásának is helye van. • Válasz a biatorbágyi ürge-hegyi kistelek tulajdonosok panszára. Szerkesztőségünk 58 aláírótól kapott levelet, azzal, hogy az aláírókon kívül még sok másoknak is ugyanez a problémájuk. A biatorbágyi Ürge-hegyen van telkük. Állítják, hogv az oda felvezető út 5 éve nem volt felgyalulva, rendbehozva, és ma már szinte lehetetlen az Ürge-hegyre kocsival felmenni. Azt írják levelükben, hogy ott járnak fel a tsz traktorai és a honvédség nagy teherkocsijai, amelyek az utat annyira tönkretették, hogy már száraz időben is alig lehet a nagy gödröktől felmenni, vagy lejönni. Olvasóink különösen azt sérelmezik, hogy ígéreten kívül a tanácstól semmit sem kaptak. Pedig rendesen fizetik a községfejlesztési hozzájárulást. Elmondják még azt is, hogy ez az út esős időben járhatatlan, balesetveszélyes, gondot okoz az őszi termés leszállítása. Olvasóink kérése, hogy az illetékesek • közös egyetértéssel teremtsenek rendet, ha a tanács ezt anyagilag nem bírja, kérje a honvédség és a tsz segítségét, mivel a honvédség teherkocsijai és a tsz gépei teszik tönkre az utat. Olvasóink kérését jogi úton nemigen lehet orvosolni. Bár igaz, hogy fizetik a községfejlesztési hozzájárulást, de a tanács az így befolyt pénzösszeget a felújítási, karbantartási és egyéb terveknek megfelelően a község érdekében használja fel. Nyilván, amikor erre sor kerül, ezt az utat is' rendbehozzák. 0 Más vállalathoz kirendelt dolgozó az e vállalatnak okozott kárért ugyanúgy felel, mintha a kárt a kirendelő vállalatnak okozta volna. Két olvasónk azzal keresett fel, hogy más vállalatnál dolgoztak, mégis a kirendelő vállalat kötelezte őket az ott okozott károkért, pedig a núf sik vállalatnál rendezték az ügyet. Olvasóink nem írták, hogy miképpen rendezték a másik vállalatnál okozott kárt, amint később megtudtuk, a kárrendezésük annyiból állt, hogy bocsánatot kértek a kellemetlenségért, helytelen magatartásukért, és vállalták a kár megtérítését. Minthogy ennek az előírt időben nem tettek eleget, ezért fordult a válla- la a dolgozó eredeti munkáltatójához. Annál a vállalatnál, ahol olvasóink dolgoztak, bizony nem megfelelően viselkedtek. A géptörés következtében azt a vállalatot mintegy ötezer forint kár érte. Az a vállalat nagyon emberségesen akarta lezárni az ügyet, és remélte, hogy a gépkijavítás költségeit a három dolgozó 30 napon belül megfizeti. Ezt nyilatkozatban vállalták, mivel azonban ennek nem tettek eleget, ez a vállalat átírt a kiküldő cégnek, bejelentette az eseményt, és most már a kiküldő vállalattól kéri kárának megtérítését. Mivel ez a tényállás, nem értjük, olvasóink miért panaszkodnak. Az okozott kárt mindenképpen meg kell téríteni. Ök azonban ezt nem tették. Egyébként már az első percben ezt kellett volna tennie a másik vállalatnak, mert a jogszabály szerint, ha a dolgozó a munkát más vállalatnál is a kirendelő vállalatnál fennálló munkaviszonya alapján végzi, az eközben okozott kárért ugyanúgy felel, mintha a kirendelő vállalatnál végzett munkája során okozott volna kárt, tehát ez esetben is a munkajogi anyagi felelősségi szabályok az irányadók. Dr. M. X Üf Tíz nap rendeletéiből Az egészségügyi dolgozók munkabéréről a 3/1977. (VIII. 19.) Eü. M—MüM. számú együttes rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 65. számában jelent meg. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek felvásárlási áráról ugyanitt jelent meg a 29/1977. (VIII. 19.) MÉM—ÁH számú rendelkezés. a- I A lakosság borforgalmi adó a- járói a 34/1977. (IX. 3.) számú rendelet MT rendelkezik, MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 22-TÖI. SZEPTEMBER 28-IG CEGLÉD, Szabadság 22—25, délutáni e'őadás: Fehér farkasok 22—25: Pillangó t—II.« 26—28, délutáni előadás: Gyémánt akció I—II. 26—28, e«ti előadás: Vincent. Francois, Paul és a többiek CEGLÉD, Kamara 22—25: Center az érből 26—28: Nézd a bohócot»» GÖDÖLLŐ 22—25: Gyalog-galopp 26—28: A fekete város I—n. 28: A homokdűnéken túl SZENTENDRE 22—25: Mr. Mckinley szökése I—II. 26 : 1789 26—28: Végső leszámolás VÄC, Madách Imre 22—25: Vigyázat, vadnyugat! 22—25, esti előadás: Elveszel, elhagylak* 26—28: Zsoldoskatona ABONY 22: Nézd a bohócot** 22—25: Gyilkossá* az Orient expresszen 26—28, délutáni előadás: A két aranyásó 26—28: Elveszel, elhagylak* BUDAÖRS 22—25: In^tánkaland Ontarió- ban 26—28: A cowbov nyara 26—28, est* előadás: Vá'tsátydM* DABAS. Kossuth 22—21: CbapHn-revfl 24—25: Ezt nem tanultuk 26—27: AH* már nem lakik Ut DUNAKESZI. Vörös Csillag 22—25: ZsoHoskatona 26—28; fiiéikor indul útjára a srvönyőr* 28: Nétrvszáz csapás* DUNAKESZI, Rákóczi 22—23: Zsoldoskatona 24—25: Betyárok 26—27: Center az égből DUNAHARASZTI 22—23: Gyémánt akció 1—H. 24— 27: Holttest a Temzébol ÉRD 20—22: Szabálytalan szabályos 25— 26: Felragyog tiszta, szép fényű csillag I—II. F6T 22—25: Robin Rood nyila 26— 27: Katharina Blum elveszett tisztessége» GYAL 22—23: Neveletlenek* 24—25: Lucky lady* 25, első előadás: Meséről, mesére 26—27: Chaplin-revű NAGYKATA 22— 25: Száll a kakukk részkére» 25, első előadás: Varázssapka 26—28: Méreg a pohárban PILISVOROSVAR 23— 24: A Scotland Tárd vendége 26—28: A farmer felesége POMAZ 22—25: A magas szőke férfi visszatér 26—27: Robinson Crusoe RÁCKEVE 22: Az örökség 23: Derszu Uzaia I—II. 24— 25: Robinson Crusoe 26—27: Szabálytalan szabályos SZIGETSZENTMIKLÓS 22—23: Robinson Crusoe 24—25: Szabálytalan szabályos 26—27: Mr. Mckinley szökése i—n. amely a Magyar Közlöny 67. számában jelent meg. A tűzvédelmi tevékenység elismeréséről kiadott 6/1977. (IX. 3.) BM számú módosító rendelkezést is ugyanitt találják meg az érdekeltek. Az építésrendészeti bírságról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM számú rendelet módosítását a 26/1977. (IX. 3.) ÉVM számú rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 67. számában jelent meg. A gyógyszerek ajándékként történő kiküldésének rendjéről az Egészségügyi Közlöny 20. számában olvashatják az érdekeltek az illetékesek tájékoztatóját. A bányászati hűségjutalomról a Nehézipari Értesítő 19. számában olvashatjuk a 13/1977. NIM számú utasítást. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI A dolgozók áthelyezéséről A munkaszerződés módosításáról Egy gyár dolgozóját változó munkahelyekre alkalmazták. Öt éven át ugyanabban a beosztásban dolgozott, amikor az igazgató másik telepre helyezte át. Az erről szóló értesítést az illető „az átirányítással nem értek egyet, azt jogfenntartással aláírom" megjegyzéssel vette át, majd az igazgatói döntés ellen panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, új munkahelyén havi 700—800 forinttal kevesebbet keres, ezért kérte: kötelezzék a vállalatot, személyi órabérét úgy állapítsák meg, hogy havi keresete korábbi jövedelmét elérje. A döntőbizottság, majd keresetére a munkaügyi bíróság elutasította. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A vállalat dolgozóját változó munkahelyekre alkalmazta, ezért kétségtelenül joga volt őt más telephelyre átirányítani és ott foglalkoztatni, de nem csökkentheti a korábbi munkahelyén elért keresetét. A dolgozó hozzájárulása nélkül nem lehet olyan új bérrendszert, illetve bérezési formát alkalmazni, amely az éveken át elért keresetet lényegesen csökkenti, s ezáltal súlyos méltánytalanságot eredményez. Az illető nem az átirányítását kifogásolta, hanem azt tartotta sérelmesnek és jogellenesnek, hogy a vállalat az új munkahelyén más bérrendszert alkalmaz, s ezáltal keresete lényegesen csökkent. Ez a jogi álláspontja helytálló. Ezért részletesen tisztázni kell, vajon korábbi munkahelyén milyen bérézési rendszerben, milyen keresethez jutott és jelenleg mennyi a jövedelme. Amennyiben az derülne ki, hogy havi keresete csökkent, akkor a gyárat az órabér megváltoztatására és a kereset- veszteség megtérítésére kell kötelezni. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. Csak közös megegyezéssel Egy asszony három évig dolgozott egy gyári műhelyben, majd az orvosi rendelőbe helyezték át, ahol az üzemorvos mellett írnoki, adminisztrációs munkát végzett és elsősegély- nyújtással is foglalkozott. Tavaly közölték vele: átirányítják az egyik üzembe és megállapították új órabérét is. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az üzemegészségügyi szolgálat javítása érdekében kellett áthelyezni, mert jelenlegi munkaköre ellátásához a szükséges képesítéssel nem rendelkezik. A határozat ellen az asz- szony a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult. Sérelmezte, hogy ..munkakörit és személyi alapbérét hozzájárulása nélkül változtatták meg. ezért eredeti munkakörébe való visszahelyezését kérte. A bíróság a panaszt elutasította és hasonló álláspontra helyezkedett a munkaügyi bíróság is. Végzése szerint átirányítása olyan intézkedésnek minősül, ami miatt munkaügyi vitát nem lehet kezdeményezni. A döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. — A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó munkakörét és -bérét a munkaszerződésben meg kell határozni. A törvény azt is előírja, hogy ezt a szerződést a vállalat és a dolgozó csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ennek megfelelően az abban meghatározott munkakör és munkabér megváltoztatásához közös megegyezés szükséges. A munkaszerződés módosításának nem minősülő átirányításra a törvény a vállalatot feljogosítja. Eszerint a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül változatlan személyi alapbérrel, más munkahelyre oszthatja be. — Az asszony több mint hét éven át dolgozott az orvosi rendelőben — hangzik tovább a határozat. — A sérelmezett intézkedés folytán munkaköre megváltozott. Azt a körülményt, hogy személyi alapbérének új megállapítása változást jelent-e, a munkaügyi bíróság nem tisztázta. Önmagában a munkakör változása a munkaszerződés módosításának minősül, tehát csak közös megegyezés eredménye lehet. Ha pedig a vállalat a jogszabály előírása ellenére a szerződést egyoldalúan módosítja, intézkedése ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül panasznak van helye. Mindezekre figyelemmel, tévedett a munkaügyi bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az asszony igénye bírói úton nem érvényesíthető, illetve, hogy a munkaügyi döntőbizottságnak az ügyre nincs hatásköre. A terhes nők védelmében Terhessége hetedik hónapjá ban volt egy vállalat pénztárosnője, amikor más munkakörbe helyezték. Ez személyi alapbérét nem érintette, keresete mégis kevesebb lett, mert új munkahelyén pénzzel nem foglalkozott és így nem kapta a havi 500 forintot kitevő pénz- kezelési pótlékot, az úgynevezett „mankót”. A határozat ellen az illető a munkaügyi döntőbizottságnál panaszt emelt és a korábbi munkakörében elért keresetének megállapítását kér. te, de azt elutasították. Ezek- után a munkaügyi bíróságon pert indított, igényét azonban szintén alaptalannak találták. Az ítélet indokolása szerint az áthelyezés terhessége miatt történt, amit tudomásul vett. A „mankó" csak a pénztárosnak jár, tehát a vállalat jogosan tagadta meg annak folyósítását. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől kérelmére — orvosi vélemény alapján és ideiglenesen — állapotának egészség- ügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell áthelyezni. Keresete azonban nem lehet kevesebb, mint amennyi korábban volt. Ebben az esetben az áthelyezés nem az asszony Mit kell tudnunk a lakcímbejelentésekről ? • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! Köztudomású, hogy a Magyar Népköztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó minden magyar állampolgár köteles az állandó vagy ideiglenes lakóhelyére történő beköltözéskor, vagy kiköltözéskor lakcímét bejelenteni. A 6/1974. (XI. 20.) BM sz. rendelet értelmében a lakcímváltoztatással kapcsolatos ügyekét a lakóhely szerint illetékes tanács igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve intézi. Az ügyek során megállapítható, hogy egyesek lekicsinylik, mások túlzott jelentőséget tulajdonítanak a lakásbejelentéseknek. Ezért szükséges, hogy rövid tájékoztatást adjunk a belügyminiszter 5/1975. (BK 3.) BM sz. utasításáról. amely az előbbiekben említett rendelet végrehajtásáról intézkedik. Az á'lnnió lakcím megváltozásai 48 órán belül, az ideiglenesét 15 napos ott-tar- tózkodás után kell bejelenteni. A bejelentést postán kapható nyomtatványokon kell teljesíteni. Üj rendelkezés, hogy a személyi igazolvánnyal nem rendelkező gyermekek lakcímének bejelentése is kötelező. Sok problémát okoz állampolgárainknak az előző lakcím megszűnésének kijelentése, különösen annak, aki az új lakóhelyétől távol levő helységben lakott. Ebben az esetben nem kell az előző lakóhelyre utazni, mert a lakcím megszűnésének bejelentését az új lakóhely szerint illetékes tanácsnál is elfogadják. Fontos megemlíteni azt. hogy a lakcímek bejelentése kizárólag nyilvántartási célokat szolgál. A közfelfogással ellentétben a lakcímek és megváltozásának bejelentése a lakás használatához fűződő jogot nem érinti, vagyis, nem teremt jogalapot a beköltözésre, ugyanakkor a beköltözés ténye kötelezi az állampolgárt az új lakcím bejelentésére. Helytelen és értelmetlen tehát az a több helyütt tapasztalható eljárás, hogy a lakások tulajdonosai például az albérlők bejelentőlapját nem írják alá, s így nem engedik bejelentkezni. Ez a magatartás a rendelet megsértését jelenti és ennek jogkövetkezményei is vannak. Megemlítendő még, hogy minden lakcímbe'?’-“tésre kötelezett személy, amennyiben csak egy lakást tart fenn (munkásszállás, albérlet) annak címét állandó lakhelyként köteles bejelenteni. A lakcímbejelentés és az ezzel kapcsolatos ügyekben a tanácsok népességnyilvántartói készségesen adnak felvilágosítást. kívánságára és nem orvosi vélemény alapján történt. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató önkéntesen, tehát a terhes nő kifejezetten erre irányuló kérelme nélkül is, eleget tegyen áthelyezési kötelezettségének, amennyiben az illetőnek egészségügyi szempontból más munkakörben való foglalkoztatása indokolt. — Mindezeket figyelembe véve — hangzik tovább a határozat indokolása — a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha azt vizsgálja« egészségügyi szempontból indokolt volt-e a pénztárosi beosztásból más munkakörbe való áthelyezés és az új munkakör az asszony számára megfelelő-e. A vállalatnak az az állítása, amely szerint az asszonyt más munkára csak átirányította, arra enged következtetni, hogy ezt átmeneti, ideiglenes jellegűnek tekintette. Ez esetben pedig a Munka Törvény- könyvének rendelkezése előírja, hogy a dolgpzó — indokolt esetben — ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatot is köteles ellátni. A jogszabály rendelkezése szerint azonban a dolgozót korábbi munkabére akkor is megilleti. Amennyiben viszont végleges áthelyezés történt, ez azért is szabálytalan, mert azt minden esetben írásba kell foglalni. Az alakilag is szabálytalan és nem közös megegyezésen alapuló áthelyezés esetén a dolgozónak szintén az eredeti munkaköre szerinti bérre van igénye. A munkabér nem csökkenhet Egy gyár szakmunkását, aki tizenöt éve dolgozott munkahelyén, az eddigi egyműszakos beosztásából több műszakosba helyezték át. A döntés megváltoztatásáért a munkaügyi bíróságon pert Indított amelyben egyebek között arra hivatkozott: új munkakörében a bér- kategória felső határa a jelenleginél alacsonyabb. A Legfelsőbb Bíróság a dolgozó munkaköreit több mint tíz évre visszamenően megvizsgálta. s ennek alapján arra a megállapításra jutott hogy áthelyezése egyoldalú intézkedéssel, hozzájárulása nélkül történt. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a népgazdaság érdekei esetenként kétségkívül megkívánják a dolgozók más munkakörbe történő átcsoportosítását. A munkáltatót azonban ezek az érdekek sem mentesítik annak kötelezettsége alól. hogy a munk-szerzó- iést csak a dolgozóval közös megegyezéssel módosíthatja. Ez nem történt meg. tehát az áthelyezést hatálytalanítani kellett
