Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA . ' IV. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 20., KEDD Tehenészet, közösen Elkészült a tanulmányterv További fejlesztések Járásunk mezőgazdasága is sokat tesz azért, hogy a tejter­melés emelkedjen. Korábban is rendszeresen beszámoltunk a járás gazda­ságainak terveiről, szóltunk arról, hogy milyen úton-mó- don képzelik el a szövetkeze­tek szarvasmarha-tenyészté­süket, s a tejtermelés növelé­sét, hogy új tehenészetek épülnek, vagy a régiek egé­szülnek ki új épületekkel, kor­szerű felszerelésekkel. Hírt ad­tunk arról is, hogy a tangaz­daság tapasztalatcserére hív­ta a tavasszal Nagygombos­ra, épülő tehenészeti telepé­re az EGE, az egyszerű gaz­dasági együttműködés tagjait, a bag—hévízgyörki, a vérsé­gi, a galgamácsai és az ikla- di termelőszövetkezet képvi­selőit: tekintsék meg, hogyan szervezik a munkát, hová és hogyan építkeznek. Már négyen Az azóta eltelt idő alatt va­jon hova jutottak a termelő- szövetkezetek? Erről beszél­gettünk Kovács Lászlóval, a bag—hévízgyörki Petőfi Ter­melőszövetkezet elnökével. Ö mondta el, hogy tavaly hatá­rozta el a három szövetkezet, a bag—hévízgyörki, a galga­mácsai és az ikladi,1 hdgy'új tehenészetet épít. Tavasszal csatlakozott hozzájuk negye­diknek a vérségi termelőszö­vetkezet. A gazdaságok régi istállói elavultak, a tehenenkénti fe- jési átlag évenként nem éri el a háromezer litert sem, a költségek indokolatlanul ma­gasak. Rengeteg előzetes megbe­szélés, gazdaságossági számí­tás után arra jutottak, hogy az új telep 1200 férőhelyes le­gyen, a 3-as fő közlekedési ut és a kartali bekötő út sarkán épüljön fel. Az elhelyezés bi­zonyult a legnagyobb gond­nak: — A tangazdaság szervez­te tapasztalatcsere sem hozott sok eredményt. Nekik szeren­cséjük volt, olyan helyen épít­hették fel telepüket, amilyen talán az egész országban nincs több. A nagy telepek legna­gyobb gondja a trágyaelveze­tés. A különféle szabályok szi­gorúan kötik a tervezők ke­zét, higiéniai, egészségügyi szempontokat kell figyelem­be venniük. A nagygombosi telep dombon épül, ahonnét a híg trágyát minden külö­nösebb előkészület és kezelés nélkül el lehet engedni, a kör­nyéken telepített nyárfásba, hiszen élővíz, patak messze környéken nincs. Mi ilyen he­lyet nem találtunk, ezért vá­lasztottuk végül a másik meg­oldást, a száraz trágyásat. Sárvári minta A zárt, kötetlen tartású, fektetőhelyekkel berendezett telep a sárvári tehenészet min­tájára készül majd, s így ke­vesebbe kerül a tervezés, hi­szen az ottani terveket csak adaptálni kell. A négy szövetkezet vezetői­ből alakult bizottság sokat fáradozott már, hogy egyez­tesse az elképzeléseket. A gesztor — az ügyintéző — szövetkezet a bag—hévíz­györki. A tanulmányterveket az Agrártudományi Egyetem készítette, s.már felterjesztet­ték jóváhagyásra a megyei ha­tóságokhoz. Ha a társulás zöld utat kap, a tervezés után jövőre kezdenék a munkát. Az első ütemben nyolcszáz férőhely készülne el, valamennyi járu­lékos épülettel együtt 1980- ra, majd a még hiányzó négy­száz 1981-re. A telep építésével egyi do­bén a szövetkezetek felújíta­nák meglévő istállóikat és ezeket hizlaldának, növen­dékistállóknak használnák. . Keresztezett utódok A betelepítésről is jó előre gondoskodnék, a telepet nagy­részt a saját állomány keresz­tezett utódaiból népesítenék be, és kiegészítésül három­száz-négyszáz vemhes üszőt vásárolnának. Ám, hogy a szövetkezetiek melyik hónapban és milyen napon indulnak az új állatok fogadására, azt ma még ko­rai volna megjósolni. Egyelő­re még csak a kezdetén tarta­nak, s ha a tanulmánytervet jóváhagyták, akkor következik csak az igazi, nagy munka. G. Z. Rendszerszerűen Jobb műszaki felkészültség Jelentősen fejlődik a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek műszaki felkészültsége. Az elmúlt négy évben új, kor­szerű gépeket, berendezéseket állítottak munkába, s jobb technológiákkal dolgoznak. A gazdaságokban a kukorica 45, a cukorrépa 75, a zöldborsó 80, az őszi búza 60 százalé­kát, a vetőmagborsót, a napra­forgót és a gyökérzöldséget pedig teljes egészében rend­szerben termelik. A könyvtár és a város Szűkösen - mégis eredményesen Isaszegi hírek Nagyszabású szüreti mulat­ságot tartottak vasárnap a dányi Magvető Termelőszö­vetkezet és a helyi művelődé­si ház közös rendezésében. A szüreti felvonuláson a nagy­község apraja-nagyja részt vett, mintegy háromezren. A gazdag műsorról is maguk gondoskodtak, fellépett a dá­nyi asszonykórus, az isaszegi Csata népitánc-csoport. ★ A nagyközségi tanács az ér­dekelt szervek bevonásával a napokban megbeszélésre hívta össze az itt élő cigány lakos­ságot. Ezen szó esett a gyere­kek kötelező iskolai oktatásá­ról, köztisztasági kérdésekről és tájékoztatást adtak a hát­rányos helyzetűeknek adott segítség módjáról. A megbe­szélés arra is jó lehetőséget 'adott a tanács vezetőinek, hogy figyelemmel kísérjék, miként használják fel a ka­pott anyagi és egyéb támoga­tást. Például hogyan folyik a házépítés az ingyen juttatott telkeken. ★ A község óvodáiban három­százötven gyermeket nevel­nek. Valamennyi jelentkező­nek jutott hely. Sajnos, a böl­csődékről ezt nem mondhat­juk el, a jelenlegi harminc helyett legalább negyvenötre kellene bővíteni. vő mamák és a nyugdíjasok fogadták nagy örömmel, hogy házhoz ment a könyv. A könyvtáros nemrégiben arról panaszkodott, hogy lassan szűk lesz' a helyiség. Sajnos, a Dózsa György úti könyvtár, a gyerekkönyvtár, sőt még a községi könyvtárak is ezzel a gonddal küzdenek. — Azt hiszem, ez kellemes gond, hiszen azt jelenti, az ol­vasás fontossá lett a gödöl­lőiek szemében. — Kétségkívül, hiszen a két éve kialakított olvasótermet is azonnal megszerették, már kicsi is. Örákig olvasgatnak, kutatnak itt a fiatalok és idő­sebbek folyóiratokból és ké­zikönyvekből. Ez már a könyv­tár használatának minőségileg megváltozott, fontos állomá­sa. Szerencsére nagyszerű, széles érdeklődést kielégítő ké­zikönyveink vannak. Ha elkészül a központ — Várható-e megoldás a helyiséggondok enyhítésére? — Talán csak az új műve­lődési központ elkészülte után. Sajnos, a legrosszabb helyzet­ben éppen a gyermek olvasók vannak. A Munkácsy utcai is­kolában 25 négyzetméteres he­lyiségben mintegy ezer kötetet helyeztünk el. Elképzelhető a zsúfoltság, különösen, ha 30— 40 gyermeket is megmozgató foglalkozásokat tartanak. Ter­mészetesen gondjainkról a vá­ros vezetői- is tudnak, s meg­oldásukban is segítségünkre vannak. — A könyvtár munkáját, rendezvényeit figyelemmel kí­sérve ezekből a gondokból ke­veset vesz észre az olvasó. — Igen, mert klubjaink rendszeresen működnek. A művelődési házzal közösen már harmadik éve van zenei klubunk, a gyerekek klubját egyik könyvtárosunk és egy pedagógus vezeti nagy lelke­sedéssel. Szerencsés ötletnek bizonyult a nyugdíjasoké a könyvtár elnevezésű program. Minden hónap első csütörtök­jén élménybeszámolókon, az öregkor problémáival kapcso­latos előadásokon, pontosab­ban beszélgetéseken vesznek részt a nyugdíjasok szép szám­mal. Legutóbb dr. Weidl Jó­zsef az öregkor orvosi kérdé­seiről tartott ismertetőt. Most a műszaki könyvhónap ren­dezvényeire készülünk. A járásban mindenütt — Az önök intézménye a járás községeiben levő könyv­tárak munkáját is irányítja. Milyen eredménnyel? — Nem könnyű feladat. Hu­szonhat község tartozik hoz­zánk. Nyolc helyen függetle­nített, öt községben félmű­szakos, a többiben tiszteletdí­jas könyvtáros várja az olva­sókat. A helyiséghiány itt is gond, bár az elmúlt évben Kistarcsán és Csömörön, az idén Dányban sikerült javíta­ni a helyzeten. Itt a volt ta­nácsháza két helyiségében kap otthont a könyvtár. Az új he­lyiségek berendezéséhez a me­gyei könyvtár is segítséget nyújtott. — Hogyan alakul a közsé­gekben az olvasók és a könyv- állomány száma? — Ami az állományt illeti, a megyei átlagnak megfele­lően, egy lakosra 1,7 könyv jut. Az elmúlt évben a lako­sok 10,3 százaléka volt könyv­tári tag, és ez kevés. A me­gyei átlag ugyanis 12,6 száza­lék. Különösen Pécelen, Isa- szegen és az agglomerációs övezet községeiben nehéz az olvasók toborzása. Az ingázás miatt nagyon sokan inkább a pesti, vagy az üzemi könyv­tárakból szerzik be az olvas­nivalót. Azontúl, hogy igyek­szünk javítani a statisztikán — a községi könyvtárak az esti órákban is nyitva tartanak —, nem irigykedünk, a lényeg az, hogy a járásban mindenütt olvashassanak, hozzájussanak a könyvhöz. Gáspár Mária A kalauz, nem a vezető Szeptember 14-i Viteldíj cí­mű cikkünkben helytelen szö­veg jelent meg. Nem a vezető, a buszon szolgálatot teljesítő kalauz nem adott a viteldíj ellenében jegyet. Vendéggyőzelem Visszavágó Gdgamácsán A hét végén lejátszották Galgamácsán a helyi labdarú­gócsapat és az egyik szovjet katonaegyüttes között két he­te lezajlott mérkőzés vissza­Még nem kezdődött meg a szüret Hévízgyörk négyszáz holdnyi szőlőterületén, de gaz­dag termést ígérnek a vérpi­ros, hollófekete és aranysárga fürtök alatt roskadozó tőkék. A gondos munkát megtérítik majd a közeli szüret gyorsan telő puttonyai, s a kádakban habzó mézédes must hektójai. Kocsin, nótaszóval — A szőlő szereti a pipa­füstöt! — mondogatják a hé- vízgyörki idős szőlőtermelők —, ami azt jelenti, hogy a tő­kék gondos ápolást, rendsze­res művelést, állandó odafi­gyelést igényelnek. És ezt a féltő, óvó gondoskodást a kora tavaszi nyitástól a késő őszi betakarításig igazán csak az idős emberek adják meg a szőlőtőkéknek. A fiatalok inkább csak a szüreten vesznek részt, s évenként felújítják az új bort köszöntő hagyományos felvo­nulást és szüreti bált. Vasár­nap olyan ünnepséget rendez­tek a közelgő szüret tisztele­tére, amilyenre régen volt példa. A készülődés már hetekkel előbb megkezdődött. A falu fiataljai a művelődési házban tartották a felvonulással és a bállal kapcsolatos első meg­beszélésüket. Már -ekkor meg­határozták, kik lesznek a csi­kósok, esős-lányok, pandúrok­éi lesz a hptnár. a. sznlőbíró. Eleven hagyomány vágoját. Ezúttal a jobb testi felépítésű vendégek bizonyul­tak eredményesebbnek, 8—3- ra győztek. A mérkőzés után a több­szöri találkozás emlékére egy- egy kupával ajándékozták meg egymást, majd a sportkör ve­zetősége vendégül látta a szov­jet csapat tagjait. Lejátszották a kispályás bajnokság IV. fordulóját. Ered­mények: Galgamácsai MHSZ —Váckisújfalu 0—3, Összefo­gás SE—TAPED SE 6—3, Ál­lami Gazdaság—MEDOSZ Tsz Agronómia 4—1, Vácegres— SE öregfiúk 0—11, Tsz Gé­pész — szabadnapos. A táblázatot az SE Öregfiúk csapata vezeti 21 ponttal, má­sodik az összefogás SE 18, harmadik az Állami Gazda­ság MEDOSZ 15 ponttal. A fegyveres erők napja tiszteletére Labdarúgó- vil ámtorna A fegyveres erők napja tisz­teletére a városi KlSZ-bizott- ság az idén is megrendezi a kispályás labdarúgó-villám- tornát alapszervezeteinek, va­lamint a járási-városi fegyve­res erők csapatai között. A versenyt szeptember 24- én tartják az Agrártudomá­nyi Egyetem sporttelepén, dél­előtt 9 órától. Az első három helyezett oklevelet és tárgy- jutalmat kap. A rendezőség kéri, hogy a csapatok szere­lést és labdát vigyenek ma­gukkal. Nevezési határidő: szeptember 21. Katonásan rendberakott könyvek sokasága, kellemes, elmélyedésre, olvasásra, isme­retgyűjtésre csábító környe­zet fogadja a belépőt a Juhász Gyula városi-járási könyvtár­ban. Hosszú út vezetett odáig, amíg az olvasóközönség igé­nyeit kielégítő körülményeket megteremtették. S hogy az anyagi befektetés és a munka nem volt hiábavaló, azt fénye­sen bizonyítja két adat: 1955- ben még csak 1500 kötet vár­ta a 400 olvasót, ma az 1700 felnőtt és mintegy .ezer gyer­mek olvasó negyvenháromezer kötetből választhatja ki a ne­ki tetsző könyvet. Nagy La- josné, a könyvtár vezetője méltán büszke eredményeikre, hiszen rangos rendezvények­kel is kiveszik részüket a vá­ros kulturális életéből. Az idén: háromezren — Azt hiszem, ennek kö­szönhető, hogy fokozatosan emelkedett a könyvtárlátoga­tók száma — mondja. — Ed­dig 2 ezer 800 volt a legtöbb olvasónk, az idén valószínűleg eléri a bűvös háromezres ha­tárt. Azt tapasztaljuk, hogy főként a fiókkönyvtárakban, a könyvtáros személyes hatása nagyon fontos. Aki egyszei kedvére való könyvet talál, az szívesen jön máskor is. Egy­re többen ismerik fel az ol­vasás fontosságát, télen 150— 180 ember is megfordul ná­lunk. — Fiókkönyvtárakat emlí­tett. — A Király-telepen, a Bla- háné úton és a Stromfeld sé­tányon levő lakótelepen van­nak fiókkönyvtáraink. Ez utóbbi még csak féléves múlt­ra tekint vissza, de nem várt sikerrel tevékenykedik. A vá­rosi pártbizottsággal és a ta­náccsal együtt kísérletképpen hoztuk létre. A lakótelepiek hamar megkedvelték, csak­nem háromszáz állandó olva­sója van. Főként a gyesen le­tt bíróné, a kocsmáros, a kocs­márosné és kik lesznek o mas­karások. Vasárnap délelőtt a bag— hévízgyörki Petőfi Termelő­szövetkezet átadta a tizenki­lenc lovat, a fogatokat és ami­kor délben a művelődési ház előtt megszólalt a népi zene­kar muzsikája, az egész falu­ban hallatszott a szüreti nó­ta: Ősszel érik, babám, a fe­kete szőlő . .. Lóra ültek a csikósok, ko­csira szálltak a csőszl'ányok és vidám nótázással indultak Gá­bor Miklósért, a szüret bíró­jáért, aki erre a napra a falu első legényének tisztjét is vi­selte. Az egész család az ud­varon sürgött-forgott, hogy a bíró családjához illően fogad­ják a vendégeket. Szíves szó­val kínálták az ételeket, italo­kat, de a csikósok inkább a maguk választotta csőszlá­nyokkal járták a csárdást az ilyenkor szokásos dallamra: Hévízgyörki bíró udvarában, leesett a kalapom a sárba . ■ . Száz virágú kendő A bíró hintóba ült és most már az ő vezetésével indultak a bírónéért. Kitka Ági a régi idők bírónéjának népviseleté­ben házuk kapujában fogadta az érkezőket. A csikósok le­ugrottak a nyeregből, és kar­jukon vezették be a csőszlá­nyokat a sárga homokkal fel­szórt udvarra, ahol újabb tánc kezdődött. A trakta itt sem maradt el. A bíróné anyja és egész rokonsága már szomba­ton sütött-főzött. Rántott hú­sok, fasírozott, háromféle ré­tes, és különböző sütemények kínálásával bizonyították, hogy Ági lányuk nem véletlenül vi­seli erre a napra a bíróné fe­jét ékesítő százvirágú kendőt. Bobál Pálék udvarában, akit erre a napra kocsmárosukká választottak a fiatalok, külön kocsira tették a csapravert ooroshordót, s a kocsi plató­ián berendezték a mozgókocs- nát. Hajdú Magdi, tisztelet­nek kocsmárosné ezen a na­pon mintegy háromszáz fcí- váncsiskodót kínált meg a ta­valyi termésből, amelynél az dei hozam gazdagabbnak és iobbnak ígérkezik. Amikor Horváth Misi, a fe- reteruhás betyár, karikás os- ;orával jelt adott a felvonu­lásra, már az egész falu az utcán volt. A soha eddig még lovon nem ült fiatalok cso­portja fegyelmezetten, zárt rendben követte a bíró hintá­ját. Utánuk következett a csőszlányok Tóth Pál hajtotta fogata, majd a kocsmárosné bakján Pintér Bandi bácsival. A zenekart Suszter Pál fogata vitte. Ahol mód volt, a felvonulók egy-egy rövid időre megáll­tak, a kíváncsiskodókat vidám tánccal hívták az esti szüreti bálba. A maskarások leugrál­tak a kocsikról és ijesztgették a kíváncsiskodó gyerekeket. Autók, nagymamák A hagyományos felvonulást új színekkel gazdagította a menetet kísérő autósok és motorosok serege. Az autók­ban zömmel nagymamák és nagypapák foglaltak helyet, akik elmondták, hogy ritkán hagyják el házuk táját, szo­rítja őket az öregkorral járó betegség, de most gyönyör­ködni akartak unokáik lovag­lásában és táncában. Még nem volt sötét, amikor a felvonulók visszaérkeztek a hévízgyörki művelődési ház elé. Több száz kíváncsiskodó várta a fiatalokat, akik ismét körtáncot jártak a téren, de akkor már sokan táncoltak olyanok is, akik eddig csak nézők voltak. Este a művelődési ház szőlő­fürtökkel és gyümölccsel dí­szített nagytermében megkez­dődött a bál. A színpad fölött kínálta magát a bíróné készí­tette díszes húszkilós szőlőko­szorú. A asőszlányok és csi­kósok éberen őrizték a fel­függesztett fürtöket, ám itt, ezen az estén szőlőt lopni le­gényvirtus volt. no meg illett is a táncolóknak. A tetten ért szölötolvajokat a csőszlányok és a csikósok t közösen kísér­ték Gábor Miklós elé, aki ha­tározottan és keményen hir­detett ítéletet: egy fürt szőlő legkevesebb tíz forintjába ke­rült a bátor tolvajnak. A zenekar egyfolytában ját­szott, s amikor éjfélkor a fel­hangzó Rákóczi-induló dalla­ma jelezte a vidám mulatság végét, vendégek és vendéglá­tók egyaránt jó érzéssel nyug­tázták: ismét sikerült felele­veníteni és élővé tenni egy hagyományt, hisz a frienet, amely Hévízgyörk, Galgahévíz, Bag utcáin több ezer érdeklő­dő előtt elvonult, olyan volt, mint egy mozgó répművészeti I kiállítás. Fercsik Mihály 1 Szőlőbíró, csikósok, csőszlányok

Next

/
Thumbnails
Contents