Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

1977. SZEPTEMBER 30., KEDD *%Mdan A legalkalmasabb iskola Bemutatjuk a DKV Ifjúsági szocialista brigádját Már beszélgetésünk kezdetén leszögezik: ne várjak tőlük kü­lönleges, nagy dolgokról szóló elbeszéléseket. Amit magukról, munkájukról elmondhatnak, azt többé-kevésbé a vállalat sok brigádjáról el lehetne mondani. S hogy magasra emelik a mér­cét? Az igaz. De hát ezt az élet állítja követelményként eléjük. A százhalombattai DKV- ban az AV—II üzem nem tar­tozik a legkönnyebb munka­helyek közé. Pontosabban, az MSA üzem tavalyi beindítá­sáig az olajváros legnehezebb munkaterülete volt. — Nálunk történik a nyers­olaj-feldolgozás első folyama­ta, így a vállalat tevékenysé­gében alapvető a munkánk — magyarázza Borkő János, az Ifjúsági Szocialista Brigád ve­zetője. — Mi állítjuk elő a kü­lönféle motorbenzinek, aro­más. termáikak, kenőolaj-pár­latok és bitumenek alapanya­gát. Nem mindegy, hogy két- háromféle terméket állít-e elő egy üzem, vagy mint mi, 10— 13 félét. A mi tennivalónk ezen belül a desztillálás, a kénmentesítés. Bezeczki Vilmos üzemveze­tő: — Az ifjúsági brigád soha nem igyekezett szépíteni az eredményeken, ám, hogy le­gyen mit felmutatniuk, azért hajlandók áldozatot is hozni. Lehet, hogy most hazabeszé­lek, hiszen magam is tagja vagyok e kis közösségnek. Kiderül, nem érheti ilyen vád. Bezeczki Vilmosnak, az üzem alapszervezeti párttit-í káraként nagy a felelőssége is. Az év elején cselekvési programot készítettek, amely­ben termelési és politikai ol­dalról egyaránt meghatározták a feladatokat A szocialista brigádok cselekvési program irányelvei alapján tették meg idei vállalásaikat. Amivel a közösség hozzájárulhat­Segíthet-e, és mennyiben a vállalati cél elérésében egy szocialista brigád? — kérdez­ném, de megelőznek a válasz­szák A brigád vezetője -a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásaik közül olvas fel néhányat. „Az osztrák fű­tőolaj terven felüli legyártá­sával 93 millió forinttal növel­jük a DKV tőkés exportját”... — Nem profilunk a kész­termékgyártás. Mi kísérletez­tük ki a termelési folyamato­kat. Nemcsak az osztrák olaj megszokottól eltérő minőségét, hanem a többi termékünket is szavatoljuk — veti közbe Márczi Lajos és Farkas Gyu­la. .. Minimális gázolaj-beke­veréssel — a minőségi előírá­sok figyelembevételével — gyártjuk a zalai HB-t (bitu- mel-alapanyagot)... Az ener­gianormákat, a kapacitás-in­gadozás ellenére is betartjuk...” Az éves nagyrevízió idejét a lehető legrövidebbre csökkent­jük...” — folytatja Borkő Já­nos. Nézzük a naplóba jegyzett féléves értékelést is. A bri­gád a tervezettnél jóval keve­sebb gőzt. vizet és fűtőanya­got takarított meg. Az év vé­géig a villamos energia meg­takarításra kell még ráhaita- niuk ... Az egész évre vállalt ezer óra társadalmi munkából hétszáz órát ledolgoztak már... Az éves nagyrevízió idejét két hét helyett öt nap alatt végezték el... Természetes a tanulás S hogy miként állnak a bri­gádmozgalom hármas jelsza­vának „szocialista módon ta- , nulni” részével? — Nem tudom, nem lett vol­na-e helyes, ha a tanuló ne­vet veszi fel a brigádunk — tréfálkozik Bakos Botond. — Jómagam négy társammal együtt a technikusi minősítő vizsgára készülök; négy másik brisádtársam szakmunkás-ké­pesítést szerez; ketten most kezdték a szakközépiskolát; Márczy Lajos a közeljövőben kapja kézhez a technikusi ok­levelét. Idén 13-an jelentkez­tünk a marxizmus-leninizmus középiskolába, s azt hiszem nincs köztünk olyan, aki nem járna valami párt-. KISZ- vagv szakszervezeti szeminá­riumra. Ez nálunk mostanra olyan term ecetessé vált. mint hogy naponta dolgozni jövünk. I — Egyetlen üzemben sincs ! — már annyi régi dolgozó, mint ifit, az AV—II-ben. — szólal meg Bezeczki Vilmos Nem véletlen tehát, hogy alap­szervezetünk az Ifjúsági bri­gádtól várja a legtöbb segít­séget. ök a hajtóerők. Moz­galmi munkáról, sportról, vagy szellemi tornáról legyen is szó, ők szerveznek, ők jár­nak az élen. A brigádtagok rengeteg társadalmi megbíza­tást vállalnak. A KlSZ-veze- tőségtől a szakszervezeti mű­helybizottságig mindenütt megtalálhatók. Vállalkozószellem A brigádvezető, Borkő Já­nos vallja: a szocialista bri­gádmozgalom a legalkalma­sabb iskola a szocialista em­bertípus kialakításához, for­málásához. Amikor már nem azért mennek színházba, hogy a jegyeket a naplóba ragaszt­hassák, amikor természetes, hogy nincs késés, hiányzás, nem lesik a munkaidő végét, amikor már nem jelszó, hogy egy mindenkiért — mindenki egyért, hanem valóság, akkor már, úgy véli, jó úton halad­nak. 1968-ban 38 taggal alakult a brigád, jelenleg 28-an élik a brigádélet hétköznapjait. Mert hétköznapok ezek, bi­zony kevés az ünnepnap. — Ilyen ünnepnap volt, amikor a Nehézipari Minisz­térium és a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezete országos pályázatán díjat nyertünk — mondja a mostanig csendben figyelő Boros Pál. Ö egyike azon keveseknek, akik még az alapítók közül megmaradtak. Félreértés ne essék, különfé­le, magasabb beosztásokba vitték el innen az embereket. — ötvenezer forintot kap­tunk és megpróbáltuk nagyon igazságosan szétosztani. Tíz­ezer forint a brigádkasszába került, s abból kibővített bri­gádértekezletet tartottunk. Családtagokkal együtt, fehér asztal mellett ünnepeltünk. Vállalkozó szellem — ez a jellemző az Ifjúsági brigádra. Idei munkájukkal szeretné­nek a vállalat kiváló brigád­jai sorába emelkedni, s aztán következik a még nagyobb cél. Borkő János fogalmazza meg: — 1968-ban alakultunk, tehát jövőre ünnepeljük szü­letésünk tizedik évfordulóját. Olyan eredményesen szeret­nénk dolgozni, hogy méltók legyünk az ágazat kiváló bri­gádja kitüntetésre. Dodő Györgyi Európa huszonegy fővárosának levéltárosai Budapesten Az európai fővárosok építés­történeti emlékeinek ismerte­tésére vállalkoztak a történeti, építészeti emlékek őrzői, gya­rapítói. Együttműködésük — a Budapest Fővárosi Levéltár kezdeményezésére — az euró­pai fővárosok polgármesterei­nek öt évvel ezelőtti budapes­ti találkozója szellemében fo­gant. Ugyanakkor helsinki gondolatát: az európai álla­mok kulturális és információs együttműködését valósítja meg. Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntötte Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyette­se Európa 21 fővárosának kép­viselőit, Az európai fővárosok építéstörténeti emlékeinek forrásai című nemzetközi ki­advány szerkesztőit és szerzőit a hétfőn kezdődött munkaér­tekezleten. A Gellért szállóban rende­zett tanácskozás megnyitóján részt vettek a kulturális, mű­vészeti élet képviselői, a fő­városi tanács vezetői. Jelen volt Peter Walne, a Nemzetkö­zi Levéltáros Szövetség (ICA) publikációs bizottságának el­nöke. Azonos célért dolgoznak A gazdálkodó szervezetek és a járási hivatal együttműködése A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1971-ben újraszabá­lyozta a tanácsok és szakigaz­gatási szerveik feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkö­rét. Nehéz lenne felsorolni, milyen jogkörökkel rendelkez­nek most a járási hivatalok. Erre nem is vállalkozhatunk, annyit azonban meg kell je­gyezni, hogy a gazdálkodó- szervezetek életére a koráb­biaktól teljesen eltérő módon gyakorolnak hatást. A válla­latok gazdálkodásába a hiva­taloknak nincs beavatkozási joguk, tevékenységük mégis több ponton találkozik a vál­lalati élettel; munkaügyi kér­désekben, s munkaerő-gaz­dálkodásban, az újítómozga­lomban, a vállalati eszközál­lomány átalakításának kez­deményezésében, a csökkent munkaképességűekkel való törődésben, a rehabilitáció­ban — egyéb feladatok mel­lett — jelentős szerepe van továbbra is a járásnak. Nem rajtaütés — A szentendrei járásban egyetlen olyan gazdálkodó­szerv van, amely közvetlen tanácsi irányítás és felügye­let alatt működik — mondja Rozgonyi Ernőné dr., a járá­si hivatal elnöke. — Ez a Bu­dakalász nagyközségi Tanács költségvetési és szerelőipari üzeme, amely ugyan az egész járás területén dolgozik, mégsincs szükség járási fel­ügyeletre. A helyi tanácsoknak tanács- törvényben rögzített joga, hogy a területükön működő gazda­sági egységeket beszámoltas­sák azokról az intézkedések­ről, amelyeket a dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében tesznek. Beszámol­tatja a helyi tanács azokat a kereskedelmi feladatokat ellá­tó felvásárlókat és forgalma­zókat, amelyek a község köz- gllátásában részt vesznek, sőt, azokat a vállalatokat is, ame­lyek a községekben a közleke­dés megoldásáért felelősek. Ha egy község nem találja a megoldás módját, vagy több Megmérettek a fiatalok Keletje van a jó szakembernek Nem emlékszem már, mikor is készült az az irás. Csak azt tudom, gyáralapítókról szólt, hogyan született szinte a semmiből országos nagyvállalat a Csepel-szigeten, majd 30 évvel ezelőtt. Most úgy hív­ják : Csepel Autógyár. A nagy gyárból, Csepelről verbuválódott össze az első 200 szaki, lakatosok, esztergályosok. A gyárteremtő szakmunkásoknak azóta is rangjuk van, vállalatszerte, szinte valamennyiük vezető beosztásba került, és ma is fokmérője a kezük alatt dolgozóknak, mit tudnak alkotni az esztergapadon, hogyan bánnak a reszelővei, a tolómércével — más, a vasasszakmában használatos munkaeszközzel. Minden esztendőben megméretnek az ifjú szakmunkások is, ők maguk szívesen vállalják a versengést, nemcsak az erkölcsi és anyagi elismerésért, hanem egy kicsit a hírverésért is, mondván: a Csepel Autógyárban keletje van a jó szakembernek. A múlt hét végén ismét al­kalom nyílt az erők összemé­résére, a KlSZ-bizottság ál­tal szervezett szakmunkás- versenyen, amelyre a gyár leg­jobban szem előtt .levő gyár­egységében, az üzemfenntantó- ban került sor. Ebben az üzem­ben javítják a vállalat gépeit, k ők vigyázzák a különböző gyáregységekben azokat a be­rendezéseket, amelyek évről évre lehetővé teszik a terme­lékenység növelését, s az új termékek jobb minőségű gyár­tását. Fontos ez. mert a gé­pek inkább öregednek, sem­mint állandóan megújulná­nak, a minőséggel kapcsola­tos követelmények viszont ál­landóan nőnek. Tizennyolc lakatos és nyolc esztergályos — valamennyien fiatalok — először elméleti, szakmai, politikai ismeretek területén mérte össze tudá­sát, az előbbiek egészen ma­gas fokú tudást bizonyítottak, de az utóbbiak is jól megfe­leltek az esváltalán nemköny- nyű kérdésekre. Szombaton a szerszáma1-'' volt a „főszeren” és termé­szetesen az ifjú szalonunké- 'oké. akik olyan feladatot kap­jak. amelyben sűrítve benne "olt smkmá’uk szinte min­den művelete, rutint is isénv- 'ö fogása. A laikus számára ‘qián nem sokat mond. ám a szakemberek bizonyára érté­kelni tudják, hogy a lakato­soknak derékszögreszelés, hán­tol ás, fúrás, menetfúrás rete­szek illesztése megadott mé­retezésre, törtfurat készítése — és még jó néhány más mű­velet volt a feladatuk, s a ren­delkezésre álló idő 195 perc volt. Az esztergályosoknak egy tengelyt kellett elkészíteniük, kellett hozzá menetet, kúpot esztergálni — ez utóbbi kül­ső és belső megmunkálását is értjük —, tűrt átmérőket kel­lett készíteniük a hosszmére­tek és az egytengelyűség meg­tartásával. Mindezt 180 perc alatt. Látogatójuk is szép szám­mal volt, a vállalat vezetőin kívül a megyei ifjúmunkás- napok megnyitó ünnepségé­nek résztvevői is eljöttek megnézni, hogyan sikerül a feladatot végrehajtaniuk. So­kan álltak meg Lipódi Zoltán esztergapadja mellett, pedig nem is tudhatták, hogy a mo- kány, vékony, bajúszkás fia­talember nemcsak jó eszter­gályos, hanem országos ifjú­sági ökölvívóbajnok is. Igaz, ezúttal nem sikerült a baj­noki cím megszerzése, ám ötö­dik helyével Lipódi Zoltán bi­zonyította, hogy nemcsak a kötelek között, hanem a mun­kapad mellett is felveszi a versenyt a legjobbakkal. A versenyen az esztergá­lyosok között Jenei Győző bi­zonyult a legjobbnak, a má­sodik Kozma Imre, á harma­dik helyezett Kiss Béla. A la­katosoknál Vásárhelyi Lajos vezeti a sort, Kaltaneczker Ádám lett a második, Majer Márton a harmadik. B. L. Lipódi Zoltán verseny közben Bozsán Péter íelvétele községnek van azonos problé­mája, a járási hivatal is beiép ezekbe a tárgyalásokba. Ezt úgy mondják hivatalosan: közreműködik az országos és helyi közlekedéspolitikai kon­cepció megvalósításában. A tanácsok nem a gazdál­kodásba szólnak bele. Azt kér­dezik: végrehajtották-e a dol­gozók érdekében hozott mű­velődéspolitikai, egészség- ügyi, szociális intézkedése­ket, betartják-e a munkaügyi jogszabályokat? A beszámol­tatás nem rajtaütésszerűen történik, s nem csak azért, mert a válaszadást alapos elemző munkának kell meg­előznie. A helyi tanácsok éves tervükben — amelyet meg­küldenek az ellenőrizendő egységeknek — jelzik ezt a szándékukat. A gazdálkodók — vállala­tok, szövetkezetek, intézmé­nyek — nem ellenzik az el­lenőrzést, annál is inkább, mert ez egyike az olyan al­kalmaknak, amikor a gazdál­kodóegység is kérhet valamit a tanácstól. A kérés rendsze­rint az, hogy a tanács segít­sen a vállalat szociális gond­jainak megoldásában. De a feladatok egyeztetésének is alkalmai ezek a beszámoltatá­sok. — Különösen eredményes az együttműködés most, az ötö­dik ötéves tervben — mond­ja a járási hivatal elnöke. — Illusztrációként csak egy pél­dát említek: a visegrádi nagy­községi tanács és a pártveze­tőség saját tervük összeállítá­sa után bekérték a gazdálko­dószervek ötéves fejlesztési terveit, s a településfejlesztés­ben meg tudták teremteni azt az összhangot, amelynek ered­ményeként jelentős összeget takarítottak meg amellett, hogy a feladatok sürgősségi sorrendjét is könnyebb így megállapítani. Hogy mindez összhangban álljon a megyei irányelvekkel, ezért a járási hivatal a fele­lős. Két éve vezették be, és már bevált módszer: községi tanácselnököknek, vb-titká- roknak értekezleteket tarta­nak, itt mindenki elmondhat­ja a véleményét, tapasztala­tokat szerezhet. A mezőgazdasági, ipari, va­lamint a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek állami felügyeletét — törvényessé­gi szempontból — továbbra is a járási hivatal látja el. Ez a feladat is szerteágazó. Mit jelent a törvényességi felügye­let? Érvényesülnek-e a jogszabályok? — Az alapszabályt, amely meghatározza a szövetkeze­tek működését, a járási hiva­tal hagyja jóvá, s őrködik a jogszabályok megtartása fö­lött. Ezenfelül kétévenként átfogó vizsgálatokat tartunk a szövetkezetekben: végre­hajtják-e a testületi határo­zatokat; vizsgáljuk a bérezést, a juttatásokat, a szövetke­zeti demokrácia érvényesü­lését; mezőgazdasági szövet­kezetek esetében azt is, ho­gyan segítik a háztáji tevé­kenységet. Gazdálkodásukat nincs jogunk meghatározni, de iránymutatást adni igen. Mi­előtt az éves terv a közgyűlés elé kerül jóváhagyás végett, a tervek egyeztetésére a já­rási hivatal ajánlásokat dol­goz ki a megyei szempontok alánján. A szövetkezetek ezt többnyire szívesen veszik, bár időnként van ellenállás, an­nak ellenére, hogy nincsenek irreális követeléseink. A járásban három mező- gazdasági. egy szakszövetke­zet és eev halászati tsz dolgo­zik. Valóban, ők valameny- nyien maguk tudiák legjob­ban, hogy mire képesek, de az ország munkája tervgaz­dálkodáson a'anul. s a terv­hez alkalmazkodni kell. A já­rási hivatal a javaslatait el tudia fogadtatni. Korábban gviímölfo+elenítési tervet dol­goztak ki korszerűbb faiták- -a való áttérést, a Kék-Duna T°rm el őszövetkezet nedig ta­nácsi javaslatra új enerfattá* telerdtott; a7 idén már saját törzsállományuk van. A kormányprogram végre­hajtásának kézzelfogható ered­ményei vannak: megnőtt a termelési kedv, szép eredmé­nyeket értek el a járásban is a zöldség-gyümölcs termesz­tésben, kisállattenyésztésben. A kereskedelmi szervek tevé­kenysége is megváltozott, o boltok átveszik az árut a kis­termelőktől is. Ezt ellenőrzi a tanács, a kereskedelmi fel­ügyelő megállás nélkül kint van, s az árakat is figyeli. Gyorsan szót érteni A járás négy ipari szövet- kezeléoen is exlátja a hivatal a törvényességi felügyeletei. A helyi tanács beszámoltat­ja őket a művelődési, egész­ségügyi, szociálpolitikai in­tézkedésekről, így kölcsönö­sen megismerik egymás gond­jait. Kinelyezett ütéseket is tartanak. A törvényes műkö­dés ellenőrzése elsősorban a tagság érdekében történik, másodsorban a központi cél­kitűzések érvényesítésének elősegítése érdekében. A já­rási hivatal a felelősségrevo- nást a közgyűlés előtt kezde­ményezheti. Erre még nem volt példa; ha törvénysértés, vagy visszaélés gyanúja me­rül föl, gyorsan szót tudnak érteni és érvényt szerezni a jogszabályoknak. Érdekes, a nemzedékváltás­sal járó szemléletváltozásra figyelt fel a járási hivatal — elsősorban a mezőgazdasági szövetkezeteknél: — Vizsgálataink során ki­emelten kezeljük a szövetke­zeti vagyon növelésének mód­jait. A tagok pillanatnyi ér­deke gyakran ütközik a cso­portérdekkel. A régi tag tud­ta, mennyi földet vitt be, mennyi munkája fekszik ben­ne, szerette volna, ha mind­ez mielőbb visszatérül. A fia­talokkal könnyebb megértet­ni, hogy, bár a beruházás ide­jén átmenetileg nem nő a jö- védelmük, de ez később ka­matosán megtérül. S ahogy erősödik a közös vagyon, olyan mértékben lehet az öregek­nek adott szociális kedvezmé­nyeket növelni. Nem teszik zsebre — A kezdeti bizonytalan­ság után egyre jobban látjuk, mik a feladataink. 1974-re si­került a törvényességi fel­ügyeletet ellátó osztályunkon olyan képzett szakembereket alkalmazni, illetve megtarta­ni, akik alkalmasak a feladat­ra. Különféle szakterület öt felsőfokú iskolát végzett szak­embere dolgozik itt. Ennek köszönhető, hogy a szövetke­zetek, ahol szintén kvalifikált szakemberek dolgoznak, nem teszik zsebre őket. Az ipari szövetkezetek fel­ügyeletét a műszaki osztály főelőadója látja el. Igazság szerint — minthogy a szö­vetkezetek többféle szakmát gyakorolnak — szakmérnö­kök kellenének. Régi tervem — még nem sikerült elfogad­tatni —, hogy mindkét fajta szövetkezet felügyeletét — divatos szóval élve — egyet­len team lássa el. Gyakorla­tilag így is majdnem ez tör­ténik; az ipari szervek fel­ügyeletét ellátó szakember csak úgy boldogul, ha az élel­miszer-gazdasági és -kereske­delmi osztály szakemberei — jogász, pénzügyi, munkaügyi, személyzeti, oktatási, munka- védelmi ügyekre specializál­tak — besegítenek neki. Jó az együttműködés, de célsze­rűbb lenne mindezt egy egy­ségbe foglalni. Mióta mellék­üzemágak léteznek, a mun­kavédelem is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A váci járási hivatallal kötött megállapo­dás értelmében Vác — külön díjazás nélkül — átengedte munkavédelmi szakemberét, ellenszolgáltatásul az egyik közgazdászunk ott segít az elemző munkában. Hasznos és eredményes te­hát az az együttműködés, ami a szövetkezetek és a járási hivatal között kialakult. Nem alá- és fölérendeltségi viszony­ban dolgoznak együtt, s ha szankcionál is olykor a ta­nács, a célok azonosak. Hatos Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents