Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

Kőrösön tervezik-gyártják Korszerűsítették a konzervgyári raktározást és csomagolást Országos szabvány kutatásaik alapján «n■ NAGYKOROST líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxi. évfolyam, 217. szám 1977. szeptember 15., csütörtök A konzervgyárban és a pin­cegazdaságokban, melyek üvegbe töltött készárut is for­galomba hoznak, régóta gon­dot okoz az üvegek biztonsá­gos szállítása, csomagolása. E munkákat többségében 'ma is kézzel végzik, s az utóbbi néhány évet kivéve ez nem is okozott gondot. A szakképesí­tés nélküliek nagy számban jelentkeztek e munkára. A konzervgyárakban a csaknem teljesen auto­matizált, gépesített gyár­tás és a kézi csomagolás teljesítményének össze­hangolása azonban egyre több gondot okozott. Az 1960-as évek elején meg­szerkesztették az első címké­zőgépeket, s majdnem egy év­tizeden keresztül ezek alkal­mazása jelentette a korszerű csomagolást. A következő lé­pés a rakományképző gépek munkába állítása volt, melyek I tervezése és gyártása is Nagy­kőröshöz kapcsolódik. Ezek a | berendezések szinte forradal­masították a konzervgyári raktározást, s a nagyobb meny- nyiségű áru szállítását, ám nem tették lehetővé, hogy a kisebb üzleteket is közvetle­nül lássák el áruval. A gép­pel szétbontott rakományo­kat továbbra is kézi munká­val helyezték a megrendelők igényeinek megfelelő karton­dobozokba. E fáradságos mun­ka gépesítése sem váratott magára sokáig. A Nagykőrösi Konzerv­gyárban dr. Gábor Gyula és munkatársai elkészí­tették a kartonba rakó gé­pet, mely nagyszerűen be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Továbbra is gondot okozott azonban az, hogy a papír­ipar által gyártott kartondo­bozok mérete rendkívül vál­tozó volt, s csak kis hánya­dukat lehetett a kartonba ra­I kó gépnél felhasználni. E ne­hézségek leküzdését vállalta magára Ramasz András, a Nincs egyetlen recept! A vállalati gazdálkodás­ban nincs egyetlen olyan feladat sem, amelynél egyetlen megoldást kizáró­lagosnak, mindenütt egy­formán hasznosíthatónak tarthatnánk. Mégis — és nem ritkán — vállalatve­zetőktől szakemberektől is hallani „esküvésekét” — egy-egy módszer eredmé­nyessége mellett. Vagy ha nem is esküsz­nek — szó szerint véve a fogadkozást — a gazdálko­dási gyakorlat esetleges egyoldalúsága — például a szervezésben, vagy a kor­szerűsítésben, a vállalati munka racionalizálásában — lényegében oda vezet­het hogy az eredmények elmaradnak a lehetséges színvonaltól. Itt van például a ter­melékenység javításának feladata. Nem mondható, hogy nem foglalkoznak ve­le mindenütt, sőt, ma már nem is keveset. Nem is eredménytelenül, hiszen a termelékenység valóban évről évre javul. Mégis igaz — minden országos zárszámadáskor elhangzik —, hogy még mindig igen sok a tennivaló, a válla­lati munka racionalizálá­sáért. Valóban, másokhoz, a nemzetközi mezőnyhöz, de a magyar ipar lehetőségei­hez képest is, a gazdálko­dásnak talán éppen ezen a területén — a termelé­kenység színvonalában — tapasztalható a vállalatok legjelentősebb elmaradása. Ebben, hogy ez így ala­kult, sok minden közre­játszik. Az egyik helyen például csakis az új gé­pek beállításától várják a dolgozó létszám és a mun­kaidő jobb kihasználását. Nem is nagyon törik a fe­jüket máson; várják, hogy elég pénzük gyűljön össze az új gépek beszerzésére. Pedig a létszám jobb hatásfokú foglalkoztatá­sáért szinte minden válla­latnál lenne mit tenni. Elég gyakran csak az úgy­nevezett produktív, terme­lő létszám teljesítményére ügyelnek. A jobb hatásfo­kú munka lehetőségének keresése kevésbé terjed ki a vállalatoknál foglalkoz­tatott teljes létszámra. Nemrégiben egy nemzet­közi termelékenységi ösz- szehasonlító vizsgálatnál például kiderült, hogy az üzemek egy részénél a produktív létszám haszno­sításának hatásfoka nagy­jából megegyezik vagy csak kevésbé marad el a nemzetközi élvonaltól. Amint azonban azt vizs­gálják, hogy egy-egy vál­lalatnál az összes foglal­koztatottra jutó termelési érték hogyan alakul — már baj van. És tévedés ne essék: nem azért, vagy nem csak azért, mert a vállalati adminisztrációs létszám túl nagy, hanem, mert a termelést kiszol­gáló, nem a gépek mellett álló létszám igen magas: az anyagmozgatással fog­lalkozók, a karbantartók, a raktárosok, a rendészek, a portások és az admi­nisztrátorok meg a vezető apparátus létszáma — együtt. Emiatt azután, ha sike­rül is, ilyen-olyan intézke­désekkel az egy munkás­ra jutó termelési értéket, mint az egyik jellemző ter­melékenységi mutatót javí­tani, nem lehet egyértel­mű az eredmény. Vagy például sok válla­lat igyekszik főképp úgy emelni a termelékenysé­get, hogy csak az árbevé­telt próbálja növelni. Te­hát a termelési eszközök működtetésének jobb ha­tásfokát, a termelékenyebb munkát nem a vállalaton belüli szervezéssel, a belső tartalékok feltárásával, ha­nem csakis a piaci mun­kával akarják elérni. Az effajta törekvésekbe szo­kott azután becsúszni az indokolatlan és burkolt áremelés. Pedig csak ott alakul­hatnak tartósan jól, egy­értelműen az eredmények (amire azért a hazai ipar­ban is több jó példát ta­lálunk, nemcsak a szakiro­dalomban, vagy a nemzet­közi példatárban), ott mu­tatnak valódi sikert a gaz­dálkodás mérőszámai, ahol — manapság így mondják — rendszerben tudnak gondolkodni. Vagyis a ter­melékenység rendkívül összetett voltához illően százféle módon igyekeznek javítani a munkát. Például az egy foglalkoztatottra számított, az egységnyi állóeszközértékre és az egy munkaórára juitó termelé­kenységi mutatót egyaránt. Igyekeznek minden lehet­séges módszert egyidejűleg alkalmazni. A gazdálkodás vala­mennyi tényezőjét — az embereket, a gépeket, a pénzügyi feltételeket, a gvártmányszerkezetet, a piaci kapcsolatokat — mind és együttesen, köl­csönhatásukban érdemes csak vizsgálni és változtat­ni. Ebben a munkában nincs és nem is létezhet mindenütt egyaránt jól használható recept. Ezt — nem várva egyetlen köz­ponti receptre — minde­nütt az adott vállalat veze­tőgárdájának kell megke­resnie. G. F. csomagolóüzem fiatal műszaki vezetője. — Az volt a feladatom, hogy az 560-as típusú KGST- kartondobozok szabványosít­ható méreteit kidolgozzam. Pontosabban azokat a még megengedhető méretingado­zásokat kellett meghatároz­nom, melyek nem akadályoz­zák a gépesítést. Ez elvileg egyszerű feladatnak látszik, csakhogy nem elég csupán a kartonba rakó gép tűrését számításba venni. A konzer- vesüvegek mérete sem min­dig pontosan ugyanaz! Sőt, maguknak a dobozvágó gé­peknek is van bizonyos, meg nem szüntethető ingadozása a méretek tartásánál. Eddigi rossz tapasztalataink alapján még abban sem voltunk bizo­nyosak, hogy a papíripari gé­pek alkalmasak-e a jelenlegi­nél pontosabb munkára. Sze­rencsére a csepeli papírgyár­ban találtunk az igényeink­nek megfelelő, korszerű be­rendezéseket, s ez a gyár vál­lalta is, hogy szigorúbb tech­nológiával kihasználja a gé­pekben rejlő lehetőségeket. Egyébként nemcsak a do­boznak kell megfelelő mé­retűnek lenni, hanem az üvegeket elválasztó fé­sűs rekeszeknek is. — Az igen sok mérés alap­ján végzett bonyolult számí­tás, a több mint féléves meg­feszített munka eszerint meg­hozta a várt eredményt... — Valóban. Nagykőrös már kap megfelelő méretű dobo­zokat, a közeljövőben ezek összeállítását, s a rekeszek behelyezését is gépesítjük. Ez persze, még nem jelenti a munka befejezését, hiszen Elégedettek a terméssel az Arany János Tsz-ben Eddig csaknem négyszáz mázsa paradicsompaprikát exportáltak Az Arany János Tsz-ben a paradicsomszezon vége felé járnak, s elégedettek az ered­ménnyel: 180 vagon paradi­csom termesztését tervezték, s eddig már 230 vagonnal szed­tek le. A termés elejét étkezésre adták el, a többit a kon­zervgyárba szállítják. A múlt héten fogtak hozzá a termelőszövetkezet másik fon­tos zöldségterménye, a paradi­csompaprika szedéséhez. Eb­ből a bokrosi és ludasi terüle­teken az idén 69 hektárnyit termeszt a gazdaság. A megyében a paradicsom- paprikát az elsők között az Arany János Tsz kezdte nagyobb mértékben ter­meszteni, s minden évben nyereséget hoz, különösen ha hosszú az ősz, s a fagyok előtt maradék­talanul le tudják takarítani a termést. Idei termését elég jónak látja. Tavaly feleségével 34 ezer forintot keresett a tsz-ben ezzel a munkával. Vannak olyan asszonyok is, akiknek férje másutt dolgozik, s ők egyedül vállalnak részes Szeptember 17. és 20. kö­zött rendezik meg a munkás- filmnapolcat, melynek kereté­ben Nagykőrösön négy alko­tást mutatnak be. Elsőként 17-én, szóimba ton 18 órakor Mészáros Márta Ök ketten cí­mű alkotását láthatják az ér­deklődők. A vetítés után a filmszínházban vitaestet is rendeznek, melyen részt vesz termelést. Cseh Ambrusné pél­dául az idén 800 négyszögöl földön nevelt paradicsomot, és 400 négyszögölön paradicsom- paprikát. Elégedett az ered­ménnyel. A munkában gyakran segített a férje és a leánya is. Kopa László Bernáth László filmkritikus is. A következő napon, 18-án, vasárnap Böszörményi Géza Madárkák című filmje szere­pel a műsoron, hétfőn, 19-én, tsacsó Péter Szikrázó lányok című alkotását vetítik. 20-án, kedden pedig Dovgany Ne féljetek a szerelemtől cí'mű I filmjét láthatják az érdekiő- I ,aők. Óvodások is jelentkezhetnek Munkásfilmnapck a városban A héten kilátogattunk a tsz bokrosi telepére, ahol 44 hek­tár területen piroslik a szép és finom paprika, melynek ter­mesztését 45—50 tag vállalta. Mint mondják, jó közepes ho­zamra számítanak. Az Arany János Művelődé­si Központ tanfolyamai iránt már most is nagy az érdeklő­dés. Német nyelvtanfolyamot hirdetnek például haladók­nak, mely október 19-én in­dul. A szabás-varrás tanfo­lyam október 4-én, kedden kezdődik, csakúgy, mint az óvodásoknak indított német és angol nyelvtanfolyam. Minderre a művelődési köz­pont irodájában lehet jelent­kezni reggel 8-tól este 7 óráig. az a célunk, hogy az itte­ni tapasztalatokból, ku­tatási eredményekből az egész országban érvényes szabvány legyen. Ez a feltétele annak, hogy va­lamennyi konzervgyár üzem­be állíthasson kartonba rakó gépet, mely ma még csak Nagykőrösön üzemel, s meg- könnyíthessék a raktári mun­kát. A kartondobozok szabvá­nyosítása mindenütt mun­kaerőt szabadíthat fel, s meggyorsítja a csomagolást, szállítást. X . Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy 1977. szep­tember 18-án 13 óra 30 perc­től 15 óra 30 percig a Ménesi, Balaton, Ceglédi úton a sport­telepig, a Niklosz J. utca Ceg­lédi út felőli részén, valamint a Szultán utcában áramszü­net lesz. A paprikát kiválogatják, az első osztályút exportál­ják, a többit kimagolják, felszeletelik és eladják a | konzervgyárnak. A bevételből a termelők 25 százalékot kapnak. A termés átvételét Farkas Sándor, a tsz áruátvevője in­tézi, aki elmondotta, hogy ed­dig 363 mázsa paradicsompap­rika ment exportra és 151 má­zsát adtak felszeletelve a kon­zervgyárnak. A termelők közül Andó Sándor és felesége például két hold fehér- és kelkáposzta; egy hold paradicsom és két hold paradicsompaprika termeszté­sét vállalta és végezte becsü­lettel. Andó Sándor egyébként 1955 óta dolgozik a szövetke­zetben, az Arany János Tsz alapító tagja. Társa, Ágoston István egy hold paradicsompaprikája mel­lett, egy holdnyi paradicsom és egyholdnyi káposzta termesz­tését vállalta. EGYIPTOMBAN MÁR 4000 ÉVE A női szépség mestere A KlOSZ-irodán arról ér­deklődtünk, hogy a nagykőrö­si kisiparosok közül ki nevel legtöbb tanulót? Kerekes Ká- rolyné titkár többek közt Danczkay Győzöné kozmeti­kus kisiparos nevét említet­te, akinek most is két tanuló­ja van. A kozmetika ősi mesterség. Egyiptomban három-négyezer éves papirusztekercseket ta­láltak, melyek leírták, hogyan végezték abban az időben az arcápolást, hogyan kezelték a hajat, a körmöket, szemöldö­köket és szempillákat. Danczkay Győzőné Ady Endre utcai kozmetikai sza­lonjában a kezeléshez a ké­nyelmes bútorok között szá­mos ügyes kis gép, berendezés áll rendelkezésre. — Hogyan választotta ezt az érdekes és szép szakmát? — kérdeztük a kozmetikus­nőt. — A harmincas években | nyílt először Nagykőrösön j kozmetika. Én kislány ko­romban vidéken tanultam, s a vakációban sokszor felkeres­tem a szalont. Nagyon tetszett az ottani munka és megsze­rettem. Kecskeméten és Bu­dapesten tanultam a kozme­tikus szakmát, mestervizsgát tettem, s a munkát folytattam. — A felszabadulás után kozmetikai szalont nyitottam, mely eleinte lassan indult, de aztán egyre többen jöttek. Van olyan vendégem, aki 25 éve jár hozzám. Boldogan ke­zelem a menyasszonyokat is, akik az esküvő előtt jönnek el... — Annyira szeretem a munkám, hogy leányomat is erre tanítottam, ö szintén mestervizsgát tett. Szívesen oktatom a tanulólányokat is, s akik nálam végeztek, mind­nyájan hozzáértőn végzik munkájukat. K. L. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Bajnoki és kupagyőzelem kosárlabdában NB Il-es férfi bajnoki: Nk. Pedagógus—Kecskeméti MFSC 77 64 (37—26). Nk.: Ábrahám (16), Szentesi (4), Mester (26), Zsakai (23), Spindelbauer (8), csere: Pap dr.. Nagy A., Mo- csai, Danóczi. A Toldi-sport- csarnokban játszott mérkőzé­sen a körösiek Mester nagyon jő centerjátékával. Ábrahám Tibor lendületes és ragyogó irányításával az első félidő­ben jól játszottak. Nagy küz­delem volt a páiyán, s helyen­ként igen szoros az állás. Megérdemelt és lélektanilag igen jókor jött a győzelem. Vácott rendezték a kosárlab- dások megyei Dunakanyar Vándorkupa-viadalát. Az if­júsági nőknél hat csapat ve­télkedett. A körösi lányok a mezőnyben jól játszottak, de dobásukkal sokszor hibáztak biztos helyzetben. Minden le­játszott mérkőzésüket meg­nyerve hazahozták a vándor­díját. A selejtezőben: Nk. Pe­dagógus—Nagykátai Gimná­zium 50—12. (29—7). Nk. Pe­dagógus—Váci Sztáron Gim- náz um 35—31 (25—7); a dön- őben: Nk. Pedagógus—Dunai Kőoisi (Százhalombattai 59—8 (23—31. A siker részes-ú: K»'ss (451, Kulcsár' (41), GáH:án (241, Takács J. (15), Pécs» m?i. Molnár. Elnökségi ülés a Kinizsiben Az Nk. Kinizsi elnökségi ülésén a jelenlevők kézhez kapták a kézilabda-szakosztály 4 részből álló, 6 oldalas írá­sos beszámolóját. Bár a fel­nőtt férfiak és az ifik a me­gyei tabella élén állnak és emberileg is sokat fejlődtek ebben az évben, s az idén be­indult nő csapat is jól szere­pelt a járásban, probléma' ckoz, hogy a vezetőség kis lét­számú Több társadalmi aktí­vára ienne szükségük. A fel­nőtt férfiak jó képességűek tíe kevés a türelmük a rend­szerjáték tanulására, a feilő désért szenvedni kevesebbe1» hajlandóak, de az osztályozó mi'.tt szükség van erre is. Iiházi Sándor edző a kiegé­szítésben a sportdiplomácia to­vábbi fejlesztésének fontos­ságáról szólt. Leskó László sportköri elnökhelyettes sze­rint azért kevés a társadalmi aktíva, mert dicséret helyett i hamar elmarasztalják általá­ban őket. e téren javulásra van szükség. Reszeli Soós Ambrus az emberi kapcsola­tok fejlesztéséről, s a sixirtve­zetők tevékenyebb munkájá­nak fontosságáról beszélt. A kézilabda-szakosztály ezúton — a sajtó nyilvánosságán ke­resztül — köszönetét mond mindazoknak, akik segítet­ték munkájukat. Sakkozók Eleinte kevés volt az ér­deklődés, de fellendült és a negyedik játéknap után már 14-esre emelkedett a KIOSZ- székházban megrendezésre kerülő Nyári Kupa egyéni sakkverseny résztvevőinek szá­ma. A heti két iátékalkalom lói szolgálja az őszi megyei csapatbajnoki helyosztó talál­kozóiéra való felkészülést. S. Z. Tanfolyam gépjárművezetőknek Az Arany János Művelő­dési Központban szeptember 20-án délután 4 órakor tan­folyam indul leendő autó-, motor- és kismotorvezetők­nek. Az érdeklődők a műve­lődési központ 38-as számú szobájában jelentkezhetnek. MOZIMŰSOR Gyilkosság az Orient exp­rerszen. Színes, magyarul be­szélő angol bűnügyi film. 14 éven felülieknek. Előadás kezdefe: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Az előkelő alvilág. Olasz film. Előadás kezdete: 7 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents