Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-14 / 216. szám
1977. SZEPTEMBER 14., SZERDA t/wfgp Heti jogi tanácsok • üzemi baleset esetén a munkáltató mikor mentesülbet a társadalombiztosítási szerv* vei szembeni felelőssége alól? Két dolgozót ért üzemi baleset Az egyiket úgy, hogy amikor az élelszállitó kocsiról emeLte le a forró levessel teli, lezárt edényt, megcsúszott. Az edény teteje kinyílott és abból a forró leves a dolgozó kezére és arcára csapódott. Súlyos égési sebeket szenvedett, s több hónapig betegállományban volt. A vállalat kifizette részére a fizetés és táppénz közötti különbözetet, de egyéb kártérítést nem, mondván, hopv a dolgozót is felelősség terheli, mivel nem volt eléggé elővigyázatos az ételhordók leemelésénél. A vállalat azt sérelmezi, hogy a társadalombiztosítási szerv követeli tőlük á kifizetett táppénz összegét, a kórházi kezelés költségét, mivel a vállalat nem tartotta be a szükséges és előirt óvórendszabályt. A másik eset ennél még sajnálatosabb, mert az egyik segédmunkás alig egy hónapja dolgozott az egyik műanyag- és fémfeldolgozó szövetkezetben, amikor baleset érte. A sajtoló- gépbe az anyagot kézzel helyezte be, jóllehet erre a célra csipeszt rendszeresítettek. Többször figyelmeztették a dolgozót az óvórendszabályok betartására, mégis szabad kézzel nyúlt a gépbe. Kérdezi a vállalat, felelős-e a munkáltató, illetve köteles-e megtéríteni a társadalombiztosítási szervnek a kifizetett tápoénzt, a kórházi költséget, amikor a dolgozó figyelmeztetés ellenére, csipesz nélkül nyúlt a gépbe, és ezért történt a baleset. Nézzük először az első eseteit: az ételszállításra vonatkozóan szigorú előírások vannak, így többek között az is, hogv gondosan le kell zárni az edényeket. Elképzelhető, hogy akármilyen gondosan is zárták le az edényt, kipattanhatott a zár. Ha a dolgozót kioktatták a szabályos ételleemélésfeí és megcsúszása véletlen volt. véleményünk szerint a vállalatot nem terheli mulasztás, és ezért nem tartjuk jogosnak a társadalombiztosítási szerv követelését. Természetesen ez a tényállás a bíróság előtt változhat. A bizonyítékok mérlegelése alapján a bíróság fogfa eldönteni a kérdést. A másik esetben azonban nem osztjuk a vállalat álláspontját. Az ÁBEÓ rendelkezései ugyanis parancsolólag írják elő, hogy ha a munkás nem tartja be az előírásokat, a további munkától el kell tiltani. Idevonatkozóan az ÁBEÓ úgy rendelkezik: a vezető köteles ellenőrizni, hogy a dolgozó nem követ-e el olyan mulasztásit, amely miatt a vonatkozó jogszabályok értelmében nem dolgozhat. A vállalat azonban e rendelkezésnek nem tett eleget, és akkor sem tiltotta el a sérültet a további munkától, amikor a megbízott vezető ismételten észlelte, hogy nem használja a csipeszt. E mulasztásával tehát a felperes megsértette az ÁBEÓ előírásait. Megsértette ezen kívül a vállalat az ÁBEÓ más pontjaiban foglaltakat is. Ugyanis a gép 'kapcsolóit úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azokat a dolgozó köny- nyen és biztonságosan elérhesse, kezelhesse, de az akaratlan bekapcsolás lehetőségét kizárják. Tehát úgy látjuk, hogy a vállalatot itt felelősség terheli. • Az örökbefogadás feltételeiről. Olvasóink kérték, adjunk tájékoztatást az örökbefogadás feltételeiről, arról, hogy leit lehet örökbefogadni. Örökbefogadó csak olyan személy lehet, aki mindenben alkalmas arra, hogy az állam a gyermek nevelését rábízza. Ennek megfelelően csak teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, és aki nem áll a közügyektől eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt. Gondosan vizsgálni jkell, hogy az örökbéfo- gadó erkölcsileg, egészségileg áfkálmas-e arra, hogy a gyermeket nevelje, e! tudja-e megfelelően tartani. Örökbefogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadó és az örökbefogadott között a törvény nem Tíz nap rendeletéiből A Tanácsok Közlönye ez évi 38. számában néhány olyan fontos rendelkezés jelent meg, amelyre olvasóink figyelmét felhívjuk. A mezőgazdasági szakcsoportokról a 32/1977. (VIII. 17.) MT-rendeletet ez a közlöny tartalmazza. Ugyanitt találhatják az érdekeltek az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről szóló, nemrégen kiegészített és módosított rendeletet, amelyet a 17/1977. Bk. M.—KGM—Kip. M.—NIM együttes rendelet tartalmazza. Fontos szabályokról tájékoztat a 11/1977. MŰM—PM- réndelkezés, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók egyes munkajogi kérdéseiről. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről, annak egyes kérdéseiről tartalmaz irányelveket, a Tanácsok Közlönyének 39. száma. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról a 120/1977. ÓM. számú utasítás rendelkezik. (Megjelent a Művelődés- ügyi Közlöny szeptember 7-i számában.) A bérszabályozás egyes kérdéseiről a 14/1977. MÉM számú utasítás rendelkezik, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 23. számában. SERTÉSHÍZLALŐ KISTERMELŐK! 1978-ban o 100 és 125 kg közötti szerződéses hús- és húsjellegű hízott sertésekért 27,50 Ft-os alapárat fizetnek az óllatforgalmi és húsipari vállalatok. Illetve o helyi megbízottak. A 100-125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott sertések után - a több éves szerződéses felárral és a mennyiségi felárral együtt 28.50-29.50 Ft-os kilogrammonkénti eladási ár is elérhető. Már most kösse meg o több évre szóló sertéshizlalási szerződést az állatforgalmi és húsipari vállalatokká* illetve azok megbízottjaival! ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT határoz meg kifejezetten korkülönbséget. örökbefogadni csak magyar állampolgárt lehet. Ha külföldi gyermeket akar valaki örökbefogadni, azt először honosítani kell. Az örökbefogadás további feltétele, hogy az örökbefogadó, valamint a gyermek vérszerinti szülője nyilatkozatot tegyen az örökbefogadást illetően. A vér. szerinti szülő úgy is adhat beleegyezést az örökbefogadáshoz, hogy az örökbefogadókat nem ismeri. Ilyen esetben nyilatkozatát a gyámhatóság részére teszi meg, és a gyermekről addig, amíg az örökbefogadás meg nem történt, a gyámhatóság gondoskodik. A jogszabály azt is kimondja, ha a szülő a gyermek érdekei ellenére nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, és a gyermekkel szemben fennálló kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, a gyámhatóság a vér szerinti szülő nyilatkozatát pótolhatja. Az örökbefogadásit a gyámhatóság engedélyezi. Dr. M. J. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI Tsz-ek kártérítési ügyében Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet a búzaföldjén történő repülőgépes vegyszeres gyomirtásra egy állami gazdaságnál repülőgépet bérelt. A repülőgépes szolgálat emberei a szórást elvégezték, de utána kiderült hogy a kijelölt terület mellett levő napraforgóvá lés re mérgező hatású szer hullott és súlyos károkat okozott. Ezekuián az állami gazdaság ellen, továbbá a repülőgépesszolgálat, valamint az Állami Biztosító megyei igazgatóság ellen pert indítottak. A kereset szerint az első kettő vétkesség, a biztosító pedig a vele kötött vagyonbiztosítási szerződés alapján köteles a kárt megtéríteni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint sem a gazdaságot, sem a szolgálatot mulasztás nem terheli, a biztosító pe- dik a szóban forgó kárért kocFIATALKORÚAK IS Lopásért bíróság előtt Katona Gábor és hat társa, üllői lakosok ellen lezárult nyomozás Vecsésen, Üllőn és Monoton. Ezzel mintegy négy hónapon keresztül tartó bűncselekmény-sorozatot göngyölített fel a rendőrség. Még áprilisban egyik reggel a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat üllői 170. sz. boltjának vezetője szokásos üzletnyitáshoz készült, mikor szokatlan látvány fo- "adta. Az udvari ajtó rácsát kifeszítették. Az üzletvezető azonnal értesítette a rendőrséget. A helyszíni szemlével egy- időben készült leltár megállapította, hogy az éjszakai órákban a tettesek 2 ezer forint készpénzt, és 13 ezer 731 forint értékű ruhaneműt, italt, édességet, táskarádiót és egyéb dolgokat vittek magukkal. Alig telt el huszonnégy óra, a tettesek közül kettőt — Katona Gábort és Veres Istvánt Veszprémben elfogta a rendőrség. egy igazoltatás alkalmával. Különböző műszaki cikkeket — fényképezőgépet, táskarádiót — és szokatlan mennyiségű kétforintost találtak náluk. Beismerték, hogy mindez az üllői bolti betörésből, származik. Hamarosan kézrekerült a harmadik társuk is, a fiatalkorú J. Tibor, és mindhárman előzetes letartóztatásba kerültek. A lopott árut időközben értékesíteni akarták, azonban nagy részét — a gyors és határozott intézkedések eredményeként — sikerült lefoglalni. Az is kiderült, hogy már korábban is betörtek az üzletbe, hétszáz forint értékben bort loptak és megitták. A társasághoz tartozott fiatalkorú V. Ferenc, valamint Csordás József. Abel István és Szerecsen Lajos. Közülük már többen álltaik bíróság előtt. A fiatalkorú V. Ferencet lopás bűntette miatt fel- téte’esen bocsátották szabadlábra. Csordás Józsefet garázdaságért. lopási kísér’.etér- egyévi és egyhónapi szabadságvesztésre ítélték. Legutóbb kétrendbeli visszaesőként elkövetett rablás miatt kisza bott hat év és hathónani szabadságvesztéséből szabadult Ábel Tttvánt a bíróság először könnyű testi sértés miatt két hónapi, majd utóbb garázdaság és loDás bűntette miatt nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte. A fiatalkorú J. Tibort tavaly szemérem elleni erőszakért nyolchónapi — két év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztéssel sújtotta a törvény. A vádlottak Üllőn ismerték meg egymást, tavaly december. valamint idén január feb- "uár és március hónapban csavargásuk során részben egyediül és részben közösen követtek el lopásokat. Egyik alkalommal a fiatalkorú J. Tibor az üllői állomáson tartózkodó személygépkocsikat szállító vasúti szerelvényen feltört egy Zsiguli gépkocsit és szerszámkészletet lopott, amit aztán eladott. Másik esetben Albert Istvánnal ugyancsak az állomáson egy Moszkvics gépkocsit tört fel és ebből 2160 forint értékű alkatrészt vittek el és értékesítettek. Ezenkívül J. Tibor fiatalkorú különböző szórakozóhelyek elől négy segédmotor-kerékpárt lopott el. Hasonló bűncselekményt követett el Veres István és Katona Gábor is. Csordás József a monori tsz motorkerékpárját lopta el, ezt Katona Gáborral átalakították és ezer forintért eladták. Csordás egyéni akcióként az italbolt elől női kerékpárt vitt el és 200 forintért adta el. A fiatalkorú V. Ferenc egyik nap o monori presszó elől emelt el egy segédmotor-kerékpárt. Útközben az igazoltató járőrnek a motor származását nem tudta megmagyarázni, és így azt elvették tőle. Szerecsen Lajos orgazdaként szerepel az ügyben, egyik társától iopott motorkerékpárt kapott, azt átalakította és eladta. A tettesek bíróság előtt felelnek cselekményeikért. O. F. kázatot nem vállal. A Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést aimy.ban változtatta meg, hogy a repülőgépes szolgálat felelősségének megállapítására az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az ítélet rámutat arra, hogy a növényvédő szemék repülőgépről történő kiszórásából származó esetleges kárt —ha annak felmerülte egyik félnek sem róható fél — a tsz szerződésileg magára vállalta. Ez nem ütközött jogszabályba és a szocialista gazdálkodás elveivel sem ellentétes. A szövetkezet — a repülőgép bérletére vonatkozó szerződésben — az állami gazdasággal szemben kötelezte magát a technológiai és a biztonsági előírások megtartására is azzal, hogy amennyiben azoktól eltér, a felelősség szintén őt terheli. Nem hivatkozhat tájékozatlanságra, mert agro- nómusa korábban többször irányított repülőgépes permetezést. Ha pedig nem volt tisztában a biztonsági előírásokkal, úgy azok megismerése érdekében intézkednie kellett volna. Ezt nem tette meg, tehát tájékozatlansága saját mulasztásának következménye volt. Ezért a kárt az állami gazdaságra nem háríthatja át. Ami pedig a biztosítót illeti, az csak olyan kárért vállal kockázatot, amit a tsz másoknak okoz. — A repülőgépes szolgálat megtérítési kötelezettsége akkor áll fenn — hangzik tovább az ítélet —, ha a kár a gép személyzetének munkavégzése folytán állott elő. A per adataiból megállapítható, hogy a növényvédő szer kiszórásánál az előírt biztonsági sávot nem tartották be. A tsz agro- nómusa azt vallotta: ha tudott volna a biztonsági sáv k;ha- gyásának szükségességéről, akkor a búzaföld 6zélén levő terület permetezését nem engedi meg. A pilóta viszont arra hivatkozott, hogy > a szomszédos terület károsodásának veszélyére az agronómus figyelmét felhívta, de az megnyugtatta: nincs veszély, mert a napraforgó még nem kelt ki. Mindkettőjük és esetleg még más tanúk kihallgatásával tisztázni kell, hogy a repülőgépes szolgálat részéről megtörtént-e a szükséges figyelmeztetés és ha igen, a tsz fennA tárgyalóteremből Kegyetlen apa Bódis Emánuel 54 éves tak- sonyi alkalmi munkás 1967- ben magánlaksértésért már állt bíróság előtt. Az akkor kapott lecke azonban úgy tűnik, nem sokat használt. Tavaly júniusban egyik este Bódis ittasan ment haza, és minden ok nélkül kötekedni kezdett 18 éves Katalin nevű lányával. A vita hevében először egy asztali órát akart a lányhoz vágni, dé ezt még a szobába belépő fia meg tudta akadályozni. Ezután egy súlyos hamutartóval úgy fejen találta a szerencsétlen lányt, hogy a mentők eszméletlenül szállították kórházba, ahol az agyba benyomódó csontszi-. lánkokat több órás műtéttel sikerült csak eltávolítani. A ráckevei járásbíróság dr. Szántó Szilvia büntetőtanácsa a rabiátus apát súlyos testi sértésért mondta ki bűnösnek, s ezért félévi szabadságvesztésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Manipulált a hitelügyi előadó A ráckevei járásbíróság dr. Boros büntetőtanácsa most tárgyalta Fazekas Sándorné- nak, a Dunaharaszti Takarék- szövetkezet 44 éves hitelügyi előadójának bűnügyét. A már tíz éve a szövetkezetnél dolgozó tisztviselőnő. a kölcsönügyek bonyolításával, a kölcsöntörlesztések nyilvántartásával és a számlakartonok vezetésével foglalkozott. A szövetkezet valamennyi dolgozója nő, akik kéthetenként megtartották a szabad szombatot, mikor is a dolgozók fele, volt szolgálatban. Fazekasné 1974 második félévétől kezdve, szabad szombatokon a pénztárost is helyettesítette, és ilyenkor a kiállított pénztárbizonylatok egyik példányát átadta az ügyfélnek, a tömb másik példányát azonban nem csatolta a kölcsönigénylő laphoz, hanem azt megsemmisítette, a pénzt pedig zsebre tette. Saját vallomása szerint is 1976 április közepéig, a sikkasztás felderítéséig, 56 esetben ösz- szesen 42 000 forintot tulajdonított el. Az építési kölcsönökre történt törlesztésekből. néhány esetben a leleplezése előtt is fizetett be az ügyfél helyett részleteket, majd az okozott kárt később megtérítette. A ráckevei járásbíróság Fazekasnét, folytatólagos magánokirat-hamisítás útján elkövetett sikkasztásban találta bűnösnek, ezért 14 havi börtönre, 1000 forint pénz- büntetésre. a közügvek gyakorlásától kétévi eltiltásrr és a bűnügvi költségek megfizetésére ítélte. Az elítélt enyhítésért fellebbezett. Asztalos Imre tartotta-e a búzafölddel szomszédos kultúrákkal határos terület permetezésére vonatkozó rendelkezést. A repülőgépes szolgálat kárfelelősségének megállapítása esetén azt is vizsgálni kell, hogy a biztonsági sáv kihagyásának mellőzése milyen búzaterméstöbbletet eredményezett, mert ezt lékeli vonni a napraforgóban" keletkezett kárból. Még 1975-ben egy mezőgazdasági termelőszövetkezet egy másik tsz-től Starking- fajtájú, ezer darab almacsemetét vásárolt. A múlt év tavaszán történt telepítés után azonban csak nyolc százalékuk eredt meg, a többi kipusztult. Ezért a tsz az eladó ellen 428 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság ítéletében a következőket állapította meg: — A nagy mérvű pusztulás okának kivizsgálására a bíróság által felkért Országos Szőlő-, Gyümölcsfa és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőség, továbbá több tudományos intézet és egyetem képviselőjének részvételével, helyszíni szemlét tartott. A pusztulás okát azonban nem tudták megállapítani, csak arra a következtetésre jutottak, hogy az 1975—76. évi őszi, téli és tavaszi kedvezőtlen időjárás hátrányosan hatott az egyébként szakszerűen telepített szaporítóanyag általános életfeltételeire. A Star- king-fajta az időjárási szélsőségekre érzékenyen reagál, így a szaporítóanyag termesztésének befejező szakaszában, már érvényesülő és az egész idényre kiható időjárási viszonyok együttes hatása az oltványok nagymérvű pusztulásához vezetett. Az eladó tsz szabványszerűen, hibátlanul teljesített, tehát a kár előidézésében, jogellenes magatartással, nem hatott közre. — Figyelembe kellett venni azonban — hangzik tovább az ítélet —, hogy szakvélemény szerint az 1000 darab Star- king-almacsemete az 1975. évi őszi kedvezőtlen időjárás hatására nem volt megfelelően érett, jóllehet, ez a körülmény — a szabványban rögzített külső ismérvek alapján — az átvételkor és a kiülte- téskor nem volt észrevehető. A vonatkozó szabvány értelmében a gyakorlatban a csemetéket a külsőleg felismerhető tulajdonságok szerint minősítik. Ezért a csametéknek ezt a gyengébb érettségét rejtett hibának kell tekinteni, ami miatt az eladó szavatossági felelősséggel tartozik. Minthogy e csenjetek a rendeltetésszerű célra, azaz gyümölcsös telepítésére alkalmatlanok voltak, a vevőnek az ellenérték visszafizetésére irányuló követelése alapos. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy telepítésénél a csemeték 10 százalékos veszteségével kell számolni. Ezúttal a tételből nyolc százalék megeredt, tehát a vevő az ellen érték 82 százalékára, vagyis 820 darab csemete vételárának visszafizetésére tarthat igényt. Ez az összeg 22 140 forintot tett ki. Kártérítésre azonban a vevő szövetkezet nem tarthat igényt. Ugyanis nem szokásos és nem is indokolt az érettség külső jeleivel rendelkező csemetéknek a forgalomból való visz- szatartása. annak gyanúja miatt, hogy esetleg rejtett érettség esete forog fenn, ezért az ilyen okból előállott károsodás a vevő kockázata és ezért az eladó nem tehető felelőssé. H. E. i
