Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-14 / 216. szám
1977. SZEPTEMBER 14., SZERDA T/íáf«» Nagy kát a Százhat hektár parlag állami tulajdon lett Parlagföldek úgyszólván az egész megyében mindenütt találhatók, de sehol annyi, mint a nagykátai járásban. Megjegyzendő azonban, hogy az előző évekhez viszonyítva itt is csökkent a megművelet- len terület. A közös gazdaságok és több kis parcella tulajdonosa is a járási földhivatal fellépése és a helyi tanácsok erélyes felszólítása nyomán művelés alá vette a parlagot. Némely helyen pedig az egyéni tulajdonban levő megműveletlen mezőgazdasági ingatlanokból, néhányat már eddig is állami tulajdonba vettek. Az idei második határszemle az egész járásban már csak 408 hektár parlagot talált, éspedig 212 hektár szántót, 192 hektár szőlőt. Ebből 115 hektár volt egyéni tulajdonban. A községi tanácsok a közelmúltban megkezdték az egyéni tulajdonban levő parlagföldek állami tulajdonba vételét és kilenc hektárt leszámítva az eljárást be is fejezték. A kilenc hektárról eddig nem sikerült tisztázni, kik a tulajdonosai. A legtöbb állami tulajdonba vett parlagterület, összesen 44 hektár, Tápióbicske határában vart. Ez azonban 144, többnyire össze sem függő földdarab és ugyanannyi tulajdonosé volt. Kákán összesen 167 tulajdonos megműveletlen földje került állami birtokba, de az egész csupán 36 hektárt tesz ki. Tápiósze- csőn, a járásban a legkevesebb az állami tulajdonba vétel. Mindössze 10 hektár, ami azonban 29 tulajdonosé volt. A helyi tanácsok, ahol a tulajdonba vett föld határos a termelőszövetkezet területével, ott a hasznosítást a tsz- ekre bízzák. A többi földdarab hasznosításáról’ másként igyekeznek gondoskodni. A járás termelőszövetkezetei parlagföldjeire már tavalyelőtt erdőt telepítettek, vagy ha alkalmas rá, szőlőt ültettek. Ezt még folytatják. A parlagföldek általában nagyon gyenge minőségűek és hasznosításuknak most új módját keresik. Több termelőszövetkezet úgy döntött, hogy a költséges erdősítés helyet takarmánycirkot, ezt a gyenge talajon is kifizetődő növényt veti el. Budai járás Összekötő kapocs A tanácstagi csoport munkájáról A budai járás tanácstagi csoportját szakmai berkekben a legtöbbször fejlesztéscentri- kus bizottságként emlegetik. — Ez az elnevezés lényegében az egyik leggyakoribb tevékenységükre utal — kezdte a beszélgetést Ipacs László, a tanácstagi csoport elnöke. Érd megyei tanácstagja. — Égy-egy ülésen szinte másról sem esik szó, mint óvoda, iskola, lakás, út-, vízhálózat és a többi építéséről. — Milyen feladatai vannak a csoportnak a beruházások megvalósításában? Hogy a terv teljesüljön — A járási tanácstagi csoport az új tanácstörvény értelmében olyan területi testület, amelyet a megyei tanács a községekben megválasztott megyei tanácstagokból hoz léire, a járás helyzetének és a járási hivatal tevékenységének figyelemmel kísérésére. Egyszóval, összekötőszerepük van a megye és a járás, illetve a saját körzetünk között. A jóváhagyott feladatok végrehajtásában nyújtunk segítséget a járási hivatalnak. Koordinálunk, tájékoztatjuk és ellenőrizzük az illetékes hatóságokat. Így már érthető, hogy miért említettem az óvodákat, iskolákat, lakásokat. Ugyanis jelenleg ezek a legsürgetőbb feladataink a budai járás területén, s a megvalósításuk nem egyszerű. Amíg egy tervből valóság lesz, addig nagyon sok nehézséggel kell megküzde- nünk. — Hány lakás építését tervezték? — Ebben az ötéves tervben 8120 lakást kell felépítenünk, s ebből 863 célcsoportos, vagy egyéb állami beruházás, a többi OTP. szövetkezeti, vagy magánerőből készül. Érden például 2510-et, Budaörsön 1360-at. Járásunkban az 1128 nagycsaládból 138-an saját erőből képtelenek elfogadható méretű és minőségű lakáshoz jutni. 1978. végéig 134 tokgyerekes családnak szeretnénk új otthont adni. Jó ütemben haladunk a munkálatokkal, ha így megy az elkövetÉrtesítjük tisztelt vevőinket, hogy MŰANYAGFORGALMI OSZTÁLYUNK (telefon- 271-099) SOLYMÁRI TELEPÉN szeptember 12-től 16-ig leltározunk A leltározás idején az áruátvétel és az árukiadás szünetel. A többi telepünkön a kiszolgálás zavartalan. Fémipari r—i MmsmsL Budapest XIII., Jász u. 5. kezendő három évben is. akkor teljesíteni tudjuk terveinket. Hol a kivitelező? — Nagyon fontos a villany- és a vízvezeték-hálózat bővítése is. A 124 kilométernyi vízvezeték-hálózatból például 20 kilométert kap Érd, 30 kilométert Biatorbágy, 23 kilométert Páty. A villanyhálózat bővítése különösen Érden égető. Az 57 kilométerből 26-ot kap az öt év alatt, de ez sem oldja meg a helyzetet. Ahhoz, hogy minden lakásban esténként kigyulladjon a villany, 47 kilométeres vezetékre volna szükség. — A gyermekintézmények? — Mindinkább feszítő gond az iskola- és óvodahálózat bővítése. Képtelenek vagyunk utolérni a növekvő igényeket. Míg a tervidőszak elején 12 ezer tanulóval számoltunk, idén már 15 ezerre gyarapodott a számuk. A tervezett 71 tanteremmel szemben az első két évben hiába építettünk, illetve kezdtünk meg építeni összesen 86 tantermet, korántsem lesz elegendő. Ezer- egyszázhuszonöt gyermek elhelyezését szolgáló óvodák építését vettük tervbe, s egyedül Érden 2200 gyermekből csak 1000 járhat óvodába. — Említette, hogy sok gondot okoz a kivitelezés. — Elsősorban azért. mert nagyon kevés a kitütelező- válialat, s legnagyobbrészt nem is a járásnak dolgoznak. A budai járási Építőipari Szövetkezet kapacitásának 90 százalékát például a különböző megyei beruházások kötik le. a járásra már csak 15 milliós keret jut. Így egyre inkább bevonjuk a kisiparosokat is. A beruházások gyors megvalósítását az anyagbeszerzési nehézségek is gátolják. Sokszor egy-egv megyei tanácstag egyszerűen anyagbeszerző lesz. Hetekig csak tégláért, huzalért, vagy valamilyen csavarért szaladgál, telefonál. Sokat jelent a társadalmi segítség — Nagyon sokat segít a vállalatok és a lakosság társadalmi munkája. Ez a segítség tavaly 27 millió forintot tett ki. • A solymári Kékóvoda esete is egyedülálló. A 10 milliós költségből kétmilliót fedezett a PEMÜ. A PEMÜ áldozatkészsége máris érezteti hatását járás szerte. Az Érden felépült 50 személyes óvodához, mely 3 millió forintba került, a DKV 2 milliót adott, s a szülők 200 ezer forintot érő munkát végeztek. — A beruházásokon, a társadalmi munkák megszervezésén kívül még miben segíti a tanácstagi csoport a járási hivatal és a községi tanácsok munkáját? — Tizenhét tagú csoportunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy közülünk jó- néhányan részt vesznek a megyei tanács különböző bizottságainak munkájában is. A tervgazdasági bizottságba négyünket, az ügyrendi bizottságba kettőnket, a számvizsgáló bizottságba hármunkat választottak, s az Ipari bizottságban is dolgozik egy tagunk. Így állandóan naprakészen tájékozódhatunk a megyei tanács elképzeléseiről, gondjairól. A községi tanácsoknak, a járási hivatalnak bármilyen témában segíthetünk. Legyen az adóügy, település- fejlesztés. szociális ügyek, kereskedelem. .. Ugyanakkor a községi tanácsok is informálnak bennünket, így az ő gondjaikat, javaslataikat is képviselhetjük a megyei tanács osztályai előtt és a járási hivatalban. Az államigazgatási munka más területeire is bevonnak bennünket (árhatások, szövetkezetek törvényessége, ifjúság, sport). Legutóbb például a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésében vettünk részt. Az eredmények igazolják — A tanácstagi csoport ellenőrzési jogköréből adódóan milyen szankciókkal élhet? — Gyakorlatilag mi nem büntethetünk meg senkit. S hogy mégis respektálják észrevételeinket. talán szerénytelenségnek hangzik, de egyrészt felkészültségünknek, tájékozottságunknak köszönhető. Másrészt az a lehetőségünk, hogy bármelyik illetékes szervhez levélben fordulhatunk, vagy a megyei tanács fórumain interpellációkkal élhetünk, erkölcsi támaszt ad javaslatainknak. — A rendkívül összetett, szerteágazó, s a tanácsi hierarchiában közbülső helyet elfoglaló munkájuk során, mikor érezheti azt. hogy valamit jól csináltak, valami sikerült? — Érzelmek nélkül erre nehéz felelni. Amikor Érden átadtuk tíz sokgyermekes családnak az új, összkomfortos lakásokat, s végignéztünk a 47 mosolygó gyermeikarcon... Nos, ez olyan pillanat vollt, amikor az ember elfelejti a sok álmatlan éjszakát, a gy.öt- relmes vitákat és azt mondja, megérte. Ferenezi Annamária Átadás: az idén Pedagógnslakást épít a dömsödi tanács az új iskola mellé. A háromszobás lakást még az idén szeretnék átadni. A tanács építőipari brigádja az oldalfalakat emeli a helyére. Geleta Pál felvétele KGST-EGYUTT MŰKÖDÉSBEN Több, jobb műtrágya Kedden Balatonalmádiban megnyílt a műtrágyagyártás hatékonyságának működésével foglalkozó négynapos szakmai eszmecsere, amelyen az NDK, Csehszlovákia, Bulgária. Románia és Magyarország ammónia-, illetve karbamid- gyártó szakemberei vesznek részt. Ilyen jellegű eszmecsere, mint a megnyitón rámutattak, ma még igen ritka a KGST-tagországok között, holott számos azonos technológiával dolgozó tőkés cég specialistái rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. A résztvevő valamennyi szakember olyan gyárból érkezett, ahol korszerű, nagy intenzitású technológiákat alkalmaznak, s ezek hatékonyságának növelése az elsődleges célja a mostani eszmecserének is. A házigazda — a Péti Nitrogénművek — mellett a tanácskozás másik kezdeményezője a Piesteritzi Vegyipari Kombinát, amellyel már hatékony együttműködést alakított ki a péti gyár. A műtrágyagyártás hatékonyságának növelése érdekében létrejött együttműködés első nyilvános fóruma ez a balatonalmádi tanácskozás, amelytől ötlefeket, javaslatokat várnak, megvitatják többek között a közös alkatrész- bázis kialakítását, a kapacitás- növelés lehetőségeit is. Tűzmérleg — a nyárról Egy járás adatainak tükrében 1975: negyvenkét tűz, 402 ezer forint kár, két halálos és egy sebesült áldozat. 1976: ötvenöt tűzeset, 858 ezer forint kár, két halott, ti- i zenegy sebesült. 1977. első félév: harminc- [ három tűz, két halálos áldó-; zat és, két sérült, 299 ezer forint kár. Erdő és gabona nem égeti — Folytathatjuk a statisztikát, bár a nyári számvetés némelyik rubrikája üresen marad — kezdi a beszélgetést Denke Lukács, a ráckevei járási tűzoltóparancsnok. — Például az anyagi káré: a nyári 13 tűzesetből egyik sem okozott nagymértékű kárt. Szerencsére ezt a nyarat úgy úsztuk meg, hogy sem erdő-, sem gabonatűz nem volt... — Viszont a nagy nyári melegben három ízben is hívták a tűzoltókat: egyszer Kis- kunlacházára, kétszer pedig Dunaharasztira, mert a géppel prizmákba hordott szén öngyulladással tüzet fogott. A benzin meg a szikra — A tarló- és avartüzek idén nyáron sem kerültek el bennünket: Taksonyban, Tökölön, Dunavarsányban 1—1 alkalommal, Szigetszentmikló- son pedig kétszer vonultak ki a tűzoltók, hogy jóvá tegyék, amit a felelőtlen csikkhajigá- lók okoztak. — A többi tűz már nem annyira jellemezhető a szokásos jelzővel... — Vegyük csak az érdekesebb eseteket: a szigetszent- miklósi Szigetfő Szakszövetkezetben például főnöké utasítására defektes kerekű járművél hajtott egy gépkocsi- vezető. A súrlódástól a kerék meggyulladt. Ócska kerék volt, így a tűz nem okozott nagy kárt, de nem sokon múlott. A közelben tűzveszélyes anyagokat tároló raktár állt, azt veszély fenyegette ... Vagy egy másik: Apajpusz- tán az állami gazdaság szervizüzemében a szerelőakna falán levő olajfoltot benzinnel tisztították a segédmunkások, közben persze a szabadon lógó két elektromos vezetéket nem vitték el, s az érintkezéskor keletkező szikrától meggyulladt a benzin. Súlyos égési sérüléseket szenvedtek mind a ketten. S a harmadik szintén tanulságos: Dunaharasztin a Marx Károly úton az egyik lakóház pincéjében 160 litert benzint tároltak. Ugyanott működött egy vízszivattyú motorja is. A gép bekapcsolásakor keletkező elektromos szikrától belobbant a benzingőz, s a pince összeomlott. Szerencsére személyi sérülés nem történt... Ha a tűzoltók nem volnának ... Mennyiszer hallottuk ezt. S igaz is: ha nem volnánk, emberéletek, épületek, anyagi értékek vesznének a lángok között. Egy év múlva kiszárad A ráckevei járásban csak a Csepel Autógyár állami tűzoltói a hivatásosak. A fővárosi állami tűzoltóknak pedig 20—40 perc, olykor egy óra is kell, hogy a helyszínre érjenek ... — A megoldást, a biztonságot a ráckevei járásban az önkéntes tűzoltók jelentik. Tizenhét egyesületből összesen 560 önkéntes mozgósítható, ha valahol tűz üt ki. A legjobban, legszervezettebben a szi- getszentmiklósi, ráckevei, dömsödi, makádi és majoshá- zi egyesületek dolgoznak — sorolja Denke Lukács. — Persze nemcsak az oltás, a megelőzés is fontos: ott találjuk őket a lakóházak, üzletek, intézmények tűzvédelmének ellenőrzésekor, s ügyeletén a mozikban, bálokon, majálisokon, sőt még a tököli parkerdőben is. Talán ennek köszönhető, hogy idén nyáron nem volt erdőtűz... — Tudja, itt másképp ég az erdő, mint a fenyvesben, a hegyen. Az avartűz végigfut a földön, s a nyírfákban látszólag nem is esik kár. De csak látszólag: elpattannak a nedvszállító csövecskék a fában, s egy év múlva kiszárad ... V. G. P. rm MEGHÍVJUK ÖNT, LEGYEN A LÁTOGATÓNK AZ ŐSZI BNV „C" PAVILONJÁBAN, A ÖTÖN rádió- és televízióbemutatóján
