Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

1977. SZEPTEMBER 14., SZERDA

Előkészületek az európai ifjúsági leszerelési konferenciára

A szocializmus építésének

általános és különös vonásairól

Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága

mivel fontos pártfunkcióba választották — felmentette központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársági tagsága alól, valamint KB-titkári tisztségéből. A Központi Bizottság érdemei elismerése mellett — felsőfokú politikai tanulmányai megkezdése miatt — KB-tag- sága meghagyásával felmentette Boros Bélát, a KISZ Budapesti Bizottságának volt első titkárát intéző bizottsági és titkársági tagsága alól. A Központi Bizottság megválasztotta Kovács Jenőt a KB és az Intéző Bizottság tagjának, a KB titkárának, valamint Hámori Csabát, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkárát az IB és a titkárság tagjának.

SZAKSZERVEZETEK ES A MINISZTÉRIUM

Közös tennivalók a könnyűiparban

A könnyűipari szakszervezetek főtitkárai és a minisztérium vezetői kedden megbeszélést tartottak. A már kialakult rendszeres együttműködés gyakorlatának megfelelően több fontos kérdésben egyeztették álláspontjukat és megjelölték a közös tennivalókat is.

Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában a bér- és jövedelememelkedés meghaladja a vállalatok által két évre tervezett mértéket. Ebben döntő tényező a vállalati önerő, egyes iparágakban a központi bérintézkedések, valamint az egységes műszakpótlék bevezetése. A szakszervezetek főtitkár::.:, és a minisztérium vezetői a továbbiakban is

Tiltakozó táviratok a neutronbomba ellen

A világ báikeszerető közvéleményével együtt a magyar békemozgalom, egész társadalmunk munkahelyi gyűléseken, brigádértekezleteken, ifjúsági és más colitikai rendezvényeken juttatja kifejezésre mélységes felháborodását és tiltakozását a neutron- bomba ellen. Az ország minden részéről folyamatosan, nap mint nap százával érkeznek a tiltakozó táviratok, levelek, állásfoglalások az Országos Béketanácshoz, ahol Sebestyén Kandómé főtitkár a tiltakozó akcióról a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának:

— A neutronbomba elleni világméretű tiltakozásba kontinensünk békeszerető erőivel együtt cselekvő kiállással kapcsolódott be a magyar nép, bókemozgalmunk. Az események szónokai, a táviratok, levelek megfogalmazói sokféle formában, de egyazon tartatommal „nem!”-et mondanak a Carter-kormánynak a fegyverkezési hajsza új szakasza megszilárdítására irányuló terveire. Eddig már több százezren írtak alá tiltakozó nyilatkozatokat hazánkban. Ilyen állásfoglalásokat kaptunk többek között a Csepel Autógyárból, tiltakoztak a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár, a Magyar Optikai Müvek különféle gyáregységei, a mátraaljai es tatabányai szénbányák dolgozói.

— Az OBT-hez érkezett táviratok, tiltakozó sok küldőinek, aláíróinak száma már a ' múlt héten meghaladta a százezret. A társadalmi, politikai megmozdulások során több gyűlés is vo't. M v> oron például a HI'F és a KISZ helyi bizottságai szervezésében

nagygyűlé. * tariottak, amelyen a monori járás csaknem egész felnőtt lakossága aláírta a neutronbombára „nem”-et

mondó nyilatkozatot. — folytatta az OBT főtitkára.

— Most is azért dolgozunk, hogy Helsinki szelleme hiánytalanul érvényesüljön, jótékonyan befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat. hogy új generációk nőhessenek fel békeben, a ma és a holnap emberisége ne rettegjen rakétáktól. bombáktól — zárta nyilatkozatát Sebestyén Nán- dorné.

figyelemmel kísérik a bérpolitikai intézkedések vállalati végrehajtását és hatását.

A vállalatok ötéves munka- védelmi és szociálpolitikai ter- i vei a szakszervezetekkel szoros együttműködésben, a dolgozók aktív közreműködésével alakultak ki.

A vállalatok első alkalommal az elmúlt esztendőben készítettek ötéves tervet a dolgozók továbbképzésére. Az ülésen megállapították: ezek á tervek

hasznosan szolgálják azt a fő célt. hogy a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzése összhangban legyen a beruházásokkal, a rekonstrukciókkal, valamint a munkaerő-gazdálkodási és üzemszervezési intézkedésekkel.

A közművelődési törvény végrehajtására csaknem száz vállalatnál készítettek ötéves tervet. Mint az ülésen megállapították, ezekből egyértelműen kitűnik a vállalatok változtatási, előrelépési készsége, igénye. Ehhez azonban még kevés helyen állnak rendelkezésre a személyi és a tárgyi feltételek.

A megbeszélés résztvevői megvitatták a könnyűipar termelésében az idén érvényesülő tendenciák hatását, az 1977- ben várható tervteljesítést és a vállalatok jövő évi programjának kialakításához útmutatást adó irányelveket is.

Magyarország— USA

Lehetőségek a szélesebb körű gazdasági együttműködésre

A Budapesten ülésező magyar—amerikai gazdasági tanács deiegációvezetői kedden tájékoztatták az újságírókat a megbeszélések eredményeiről, a két. ország gazdasági kapcsolatairól.

Molnár József, a TANNIM- PEX vezérigazgató-helyettese, a magyar tagozat elnöke elmondotta többi között, hogy a plenáris ülésen kívül is egész sor megbeszélést folytattak a két ország üzletemberei. A jelek szerint különösen a gyógyszer-, az élelmiszer- és a szerszámgépiparban, valamint az elektronikus ágazatban tárhatók fel jó lehetőségek üzleti együttműködésre.

Erwin Thomas, a Dataproducts Corporation számítógépgyár elnökségi tagja, az amerikai tagozat elnöke elmondta. hogy magyar—amerikai közös vállalkozások lehetőségeiről is tárgyaltak Eredményesnek mondotta azokat a kooperációs megállapodásokat. amelyek már korábban Iétteiöttek. s amelyek alapján Magyarországon például hátsó futóművek készülnek amerikai mezőgazdasági gépek és járművek részére, s

ugyancsak Magyarországon állítanak elő amerikai cégnek ekét, boronát. Bejelentette, hogy úgynevezett békéltető eljárási szabályzatot írtak alá, amely a vállalatok közötti esetleges vitás ügyek rendezését segíti elő. Elmondta azt is, hogy a közelmúltban megállapodás jött létre fiatal magyar és amerikai mezőgazdászok kölcsönös tanulmányújáról.

Rámutatott, hogy az ülésen á legnagyobb kedvezmény elvének kérdéseiről is behatóan tárgyaltak. Az Egyesült Államok és Magyarország között nincs olyan függő kérdés, amely ennek megadását akadályozná és amerikai üzleti körök véleménye az. hogy a szocialista országoknak inkább hamarabb, mint utóbb. biztosítani kellene ezt a kedvezményt, A hivatalos- amerikai kereskedelempolitika ilyen irányú változása azonban nem várható a legközelebbi jövőben.

Mindkét delegációvezető kifejtette, hogy a nehézségek ellenére további lehetőségek vannak az üzleti .kapcsolatok elmélyítésére.

A kommunista pártok

számára a szocializmusért vívott harcban nélkülözhetetlen az emberi társadalom marxizmus—leninizmus által feltárt objektív fejlődéstörvényeinek ismerete. E törvényeket az egyes kommunista pártok meghatározott nemzeti és nemzetközi feltételek közepette gazdagítják és alkalmazzák a gyakorlatban.

A szocializmusért folyó harcnak és a szocializmus építésének konkrét nemzeti feltételei ugyanis egyes országokban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Például: a termelőerők fejlettségében, a tulajdonviszonyok, a társadalmi és osztálystruktúra, osztályharc állapota, a társadalmi-politikai intézményrendszer fejlődésfokában, az életszínvonalban, a kultúra és a tudomány fejlettségi szintjében, a pártok által megszerzett forradalmi tapasztalatban, a nemzeti történelmi múltban, az erkölcsben stb.

Esetenként sajátosak, eltérőek az egyes országokban a szocializmus megvalósításának nemzetközi feltételei. A szocialista forradalmak eddig vagy magában a háborús események sorában, vagy mint a második világháborút követő években, hosszú ideig tartó hidegháborús körülmények között mentek végbe. Ez utóbbi körülmények között már megvívta harcát a szocializmus építésében, a külső és a belső osztályellenséggel folytatott küzdelemben gazdag tapasztalatokat szerzett Szovjetunió. A Szovjetunió nemcsak a szocializmus építésében szerzett gazdag forradalmi tapasztalataival, hanem gazdasági, politikai eszközökkel is segítette a szocializmust építő nemzeteket, népeket.

A történelmileg változó

nemzeti és nemzetközi felté>- telek fontos szerepet játszottak és játszanak a szocialista forradalom megvalósítása

ütemének, időtartamának, fejlődési szakaszainak alakulásában és a szocializmus építését szolgáló politikai, gazdasági, kulturális és más eszközök és módszerek különbségeinek formálásában. Marx már a múlt "Század 70-es éveinek elején felhívta erre a munkások figyelmét, jelezve: A munkásnak egy napon meg kell ragadnia a politikai hatalmat, hogy a munka új szervezetét felépítse; meg kell döntenie a régi intézményeket fenntartó régi politikát... Tudjuk, hogy figyelembe kell venni a különböző helyi intézményeket, szokásokat és hagyományokat, és nem tagadjuk. hogy vannak országok ... ahol a munkások békés eszközökkel elérhetik céljukat.

(MÉM. 18. Budapest, 1969. 148— 149. old.)

Marx, Engels, Lenin számára a szocialista forradalom vonatkozásában már a párizsi kommün sem egyszerűen sajátosan francia jelenség. Nem egyszerűen a szocialista forradalom francia modellje, hanem egyúttal az a végre felfedezett politikai forma, amely mellett a munka gazdasági felszabadítása végbemehet. Ezért nemzetközi, internacionalista jelenség, amelyből tanulnia kellett és kell az egész nemzetközi munkás- mozgalomnak.

Ugyanilyen elvi alapon Lenin joggal szállt szembe azokkal, akik az októberi forradalmat tisztán orosz jelenségnek kívánták beállítani, kijelentve: forradalmunk egyes alapvető vonásai nem helyi: nem különleges nemzeti, nem csupán orosz, hanem nemzetközi jelentőségűek. Lenin megmagyarázta azt is, hogy az orosz forradalomnak olyan értelemben kell nemzetközi jelentőséget tulajdonítani, hogy nemzetközi érvényűek, vagy történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjék az, ami náluk történt — mondja. — Vagyis, hogy az orosz minta a világ minden országának mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegeset, elkerülhetetlent, nem is távoli jö- vöjükböl.

(Lenin: A szocializmus építéséről, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976. 23—24. old.)

Minden ország kommunista pártjának a szocialista társadalom, a szocializmusépítés helyes stratégiájának kialakításában számolnia kell tehát az objektív társadalmitörténelmi folyamatokban meglevő általános törvény- szerűségekkel. Az általános, a törvény azonban mindig az egyesben, az egyes révén létezik. Ezért bármennyire is kötelezőek az egyes kommunista pártok számára a szocializmus építésének általános társadalmi törvényszerűségei, általános elvei, mégis a szocializmus építésének ez csak egyik oldalát jelenti. A törvény tehát, bár a leglényegesebb tendenciáit tükrözi a valóságnak, mégsem fogja át azt a maga minden olda- lúságában. Éppen a szocializmus építése helyes stratégiájának kialakítása érdekében a kommunista pártoknak saját országuk konkrét nemzeti és nemzetközi feltételeit, sajátos vonásait is tanulmányozniuk és alkalmazniuk kell gyakorlati politikájukban. A helyes stratégia, a helyes gyakorlati politika kialakítása tehát magában foglalja a szocializmus építésének mind általános elveit, törvényszerűségeit, mind sajátos nemzeti elemeit. Ezek dialektikus egymást gazdagító egységére alapoz.

Azok, akik a különböző szocialista országok ma már világrendszerré lett egységében a szocializmus építésének egymással összefüggő általános, törvényszerű folyamatait nem látják, »hanem csak attól eltérő országonként, nemzetenként különálló tör- lér.é_eket és sajátosságokat vesznek észre folyamatok helyett, azok közömbössé válhatnak a más országokban szerzett, de a saját országukban is hasznosítható általános forradalmi tapasztalatokkal szemben.

Ennek az antidialektikus szemléletnek szükségszerű következménye lesz aztán a proletár internacionalizmus tartalmai — legalábbis — megkérdőjelezése. Súlyosabb esetekben az internacionalizmus egyenes tagadása és ezzel a szocializmus építésének nacionalizmussal terhelt nemzeti modelljének, nemzeti útjának abszolutizálása.

A szocialista forradalom, a szocialista építés sikerének alapvető feltétele, hogy a kommunista pártok mennyire tudják a dialektikus és történelmi materializmusnak az egyes és az általános egységére vonatkozó elveit a gyakorlatban alkalmazni.

A marxi—lenini elvek értelmében állapította meg Kádár János a szocializmus építésének néhány magyarországi tapasztalatát, elemezve 1 azt, hogy pártunk most a szocialista társadalom építésének menetében elsődleges kötelességének tartja egyaránt és egyidejűleg figyelembe venni egyrészről a nemzeti sajátosságokat, országunk adottságait, másrészről a szocializmus építésének nemzetközileg közös fő törvényszerűségeit.

(Társadalmi Szemle, 1977. 2. 3. old.)

Minden párt természetesen saját maga döntheti el, és ennek megfelelően felel is azért, hogy milyen mértékben tartja fontosnak a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételét, és azért is, hogyan alkalmazza azokat a konkrét nemzeti adottságoknak megfelelően, alkotóan.

E nemzetközileg érvényesíthető tapasztalatok sorában számunkra első helyet foglal el a munkásosztály és forradalmi marxista—leninista pártja vezető szerepének érvényesítése a szocializmus építésének minden fejlődési szakaszában. Tehát mindaddig, amíg osztályok léteznek, a szocializmus elemei erősítésének és fejlesztésének leglényegesebb egyik feltétele a munkásosztály és a párt vezető szerepe. Ez társadalmi vonatkozásokban a párt kezdeményező, a fő irányokat tudományosan kijelölő, a népet ennek helyességéről meggyőző és erre mozgósító, és a végrehajtást ellenőrző funkcióiban jut kifejezésre. A párt tagjaira nézve ezek a követelmények kötelességként jelentkeznek. Kötelezettséget jelent minden párttag számára nem egyszerűen a szocializmus építésében való aktív és tudatos részvétel, hanem a nép megnyerése a szocializmus felépítése céljából. A párt munkájának sikere ugyanis a tömegek, a szövetségesek támogatásától, megnyerésétől függ. Ez a politika azonban osztály politika, amelynek leglényegesebb alapja a munkás-paraszt szövetség, a szövetségesek közös érdeke és kölcsönös bizalma alapján.

A szocializmus építése csak a munkásosztály hatalmával lehetséges. Hazánk, akárcsak a mai szocialista országok mindegyike, eddig a proletár- diktatúra révén jutott el a szocialista társadalomhoz. Csak a Szovjetunióban, a szocializmus egy magasabb fejlettsége alapján jutott el a társadalom arra a fejlettségi fokra, hogy a proletárdiktatúra betöltötte történelmi szerepét, ég egyetemes népi állammá változott, amelyben a munkásosztály vezető szerepe továbbra is fennmarad. A proletárdiktatúrának, a munkáshatalomnak a demokratizmus a lényege. A munkásállamnak ez a lényege azonban a szocializmus pozícióinak megerősödésével, a kizsákmányoló osztályok megszűnésével arányosan mélyül és szélesedik.

Nálunk, Magyarországon, a demokrácia elmélyülése és ki- szélesedése különösen három fontos területen, a tanácsokban, az üzemekben és a szövetkezetekben van . napirenden. Ezt a demokratizálódási folyamatot ugyanakkor összekapcsoljuk az államigazgatási szervezetek tökéletesítésével.

A demokratizmus eme fejlesztése a gazdasági építőmunka alapját képező termelési eszközök közös tulajdonára támaszkodó tervgazdálkodásnak is jobb feltételeket teremt, amelyek ugyancsak a szocializmus építésének alapelvéi. A tervgazdálkodás léte elvi jelentőségű, megvalósításának azt a formáját alkalmazzuk, amelyben a gazdaság fő folyamatát a központi állami szervek szabályozzák és befolyásolják, de amelynek megvalósításához a vállalatok jelentős önállóságot kapnak. Gazdasági-társadalmi fejlődésünk elvi jelentőségű kérdése a szocialista országok gazdasági integrációjának még szélesebb körű kibontakozása is, ami nem zárja ki a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítését a kapitalista országokkal.

Mindezen közös fejlődés- tendenciák — amelyek természetesen változatos, sajátos nemzeti formában jutnak kifejezésre az egyes szocialista országokban — bontakoztatják ki egyre jobban azt a kollektivista, sokoldalú műveltséggel rendelkező szabad személyiséget, amelynek megvalósulásában és tudatában fontos helyet kap a marxizmus—leninizmus elméletének elsajátítása is.

A nemzetközi burzsoázia és ideológu;ai a kommunista világmozgalom gyengítésében, a marxizmus—leninizmus elveinek és gyakorlatának eme internacionalista tartalma ellen támad mindenekelőtt. A haladó, sőt, a kommunista mozgalmakat is a legkülönbözőbb formákban a nacionalizmus, főleg a szov- jetellenesség szításával törekszik nemzeti elzárkózásra ösztönözni.

Kalocsai Dezső, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára.

vább erősödtek a KISZ és a lenini Komszomol testvéri kapcsolatai. A megkülönböztetett vendégszeretet és a forró testvéri gondoskodás, amelyben a magyar delegáció részesült, megalapozta a fesztivál sikerét és jó hangulatát.

A Központi Bizottság köszönetét fejezi ki a lenini Komszomolnak, a leningrádi területi párt, Komszomol és állami szerveinek a barátságfesztivál sikeres előkészítéséért, a kiváló körülmények biztosításáért.

Ezután a Központi Bizottság Maróthy László előterjesztésében személyi ügyekről tárgyalt. Borbély Gábort érdemei elismerése mellett —

Kedden Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője.

A Központi Bizottság meghallgatta Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Megállapította: a XI. világifjúsági és diáktalálkozó nemzetközi előkészületei jó ütemben haladnak.

Tekintve a hazánkban megrendezendő európai ifjúsági leszerelési konferenciára való felkészülést, a Központi Bizottság hangsúlyozta: az enyhülés továbbvitele, a fegyverkezési verseny megfékezése minden európai ifjúsági és diákszervezet közös érdeke. Ezért a KISZ a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel, Európa kommunista ifjúsági szövetségeivel, a DlVSZ-szel és az NDSZ-szel együtt fellép a konferencia megrendezésével kapcsolatos közös megállapodás betartásáért és mindent megtesz a konferencia mielőbbi összehívása érdekében.

A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az Intéző Bizottság jelentését a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválról. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére szervezett ifjúsági rendezvények között központi helyet foglalt el ez a fesztivál. A sokoldalú politikai, kulturális, szakmai és sportprogramok jól szolgálták a fesztivál céljainak megvalósulását, népeink, fiataljaink barátságának erősítését. To-