Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-02 / 206. szám

2 ’xMkm 1977. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK Rhodesia Új bét pont Csütörtökön, azzal egyidő- ben, hogy David Owen brit külügyminiszter és Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője több mint háromórás megbeszélést folytatott Ian Smith rhodesiai miniszterelnökkel — London­ban, Washingtonban és Salis- buryban közzétették a rhode­siai rendezést célzó angol— amerikai javaslatokat. A terv hét fő pontot tartal­maz, amelyeknek lényege a következő: — a Smiíh-rezsim hatalomról való lemondása és a brit kor­mányzat visszaállítása; — „békés és rendben lezajló át­menet” a függetlenségig 1978-ban; — „szabad és pártatlan” válasz­tások megtartása az általános választójog alapján; — Nagy-Eritannia úgynevezett átmeneti adminisztrációt állít fel, amelyet a helyi biztos és helyet­tese vezetne; — az átmeneti időszakban ENSZ-békefenntartó erők állo­másoznának Rhodesiában; — függetlenségi alkotmány ki­dolgozása ; — 1—1,5 milliárd dolláros fej­lesztési alap létrehozása Rhodesia gazdaságának újjáélesztésére. A Csomagterv nem tartalmaz pontos időrendet. Megegye­zéstől teszi függővé azt. hogy Smith rezsimje mikor adja át a hatalmat az átmeneti admi­nisztrációnak. Ian Smith rhodesiai kor­mányfő kijelentette, hogy a javaslatokat alaposan tanul­mányozni fogja. Joseph Msika, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) fő­titkára csütörtökön Lusakában kijelentette: a Zimbabwe Ha­zafias Front elutasítja a leg­újabb angol—amerikai javas­latokat. A tárgyalással egyidőben ér­keztek be az utolsó jelentések a szerdán tartott általános vá­lasztások eredményeiről: ezek szerint Smith és pártja, a Rho­desiai Front a parlamentben a fehéreknek fenntartott ösz- szes 50 helyet megszerezte. Ciprus Ankara nem ismeri el Szpirosz Kiprianut Az ENSZ Biztonsági Taná­csának a ciprusi helyzetről folyó vitájában szerdán, helyi idő szerint a délutáni órák­ban felszólalt Mihail Harla­mov nagykövet, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviseletének megbízott vezetője. Felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nyomatékosan ki­tart a szigetország függet­lensége és területi integritá­sa mellett és követeli a szige­ten állomásozó külföldi csapa­tok haladéktalan kivonását. A Biztonsági Tanács rend­kívüli ülését a csütörtökön megtartott rövid vita után el­napolta. Az újabb találkozóra pénteken délután kerül sor. Szpirosz Kiprianu, Ciprus új elnöke a kormány tagjai előtt nyilatkozott politikájá­ról. Beszédében hangsúlyoz­ta, hogy nehéz feladatok előtt áll, mindenben folytatja az elhunyt Makariosz politikai vo­nalát. Kiprianu szombaton reg­gel teszi le hivatali esküjét a képviselőház tagjai előtt. A kormány szóvivője bejelen­tette, nem lesz semmiféle kor­mányátalakítás. A török külügyminisztéri­um szóvivője csütörtökön be­jelentette, hogy kormánya nem ismeri el Szpirosz Kiprianut Ciprus elnökeként, mert Kip­rianu nem képviselheti a cip­rusi török közösséget. Ciprus északi részének 1974-es török megszállása után a török cip- rióták — Ankara támogatá­sával — megalapították sa­ját szövetségi államukat, és ettől kezdve a szigetország ak­kori elnökét, Makariosz ér­seket sem ismerték el közös­ségük képviselőjeként Katalán vihar Barcelonában, Katalónia fő­városában valóságos vihart kavart Josep Taradellasnak, a katalán generalitás szám­űzetésben élő elnökének a döntése, hogy az autonómiá­ról tárgyaló parlamenti bi­zottságból kizárja a baloldali Josep Benet szenátort. A jú­nius 15-i választásokon vala­mennyi spanyol szenátor kö­zül Josep Benet kapta a leg­több szavazatot. A katalán parlamenti kép­viselők hajnalig tartó vita után csütörtökön szolidaritá­sukat nyilvánították Josep Be­net iránt és megállapították: Josep Taradellasnak, aki csak a történelmi folytonosságot és a hagyományokat képvise­li, nincsen joga leváltani a katalán nép választott kül­döttét. A döntés következté­ben a tárgyaló bizottság tag­jai, akiknek csütörtökön kel­lett volna Franciaországban Taradellassal találkozniuk, hogy meghallgassák tájékoz­tatóját a spanyol kormány megbízottjával folytatott leg­utóbbi tárgyalásairól, nem utaztak el Barcelonából. He­lyettük Juan Reventos, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt­hoz tartozó Katalán Szocia­lista Párt főtitkára kereste fel Taradellast, hogy közvetítsen a vitában. Havanna- Washington A hét élejént kirobbant vi­szály késleltetheti a genera­litás szeptember 11-re terve­zett helyreállítását. A vegyi fegyverekről Szovjet-amerikai megbeszélések A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői augusztus 16—26 között Genfben meg­beszéléseket folytattak azokról az együttes kezdeményezések­ről, amelyeket a két ország a vegyi fegyverek eltiltásával kapcsolatban terjeszt a lesze­relési bizottság elé. A tárgya­lásokon a felek a közös kezde­ményezések valamennyi pont­járól véleménycserét folytat­tak, megvitatták az egyezmény teljesítésével, az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseket is. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat a közel­jövőben folytatják. Mexikóváros Augusztusi plénum A mexikói sajtó nyilvános­ságra hozta a Chilei Kommu­nista Párt vezetőségének köz­leményét a Központi Bizott­ság augusztusi plénumáról. A plénum résztvevői meghall­gatták a politikai bizottság beszámolóját, amelyet Luis Corvalan, a párt főtitkára ter­jesztett elő. A beszámoló elemzi a chilei forradalom tapasztalatát az Allende-kor- mány tevékenységét. Luis Corvalan a többi kö­zött kijelentette, hogy a kom­munisták a Népi Egység tömbjét a nép történelmi vív­mányának tekintik. A vereség nem törte meg a Népi Egysé­get. A chilei baloldali erők meg tudták őrizni egységü­ket. A kommunista párt, a szocialista párt és a Népi Egység több más pártja össze­fogja a nép legjobb és leg- öntudatosabb erőit. Ez az egység biztosíték arra, hogy a munkásosztály és a forradal­mi nép döntően befolyásolja a nemzet sorsát. IDÉN JÚLIUSBAN, az ame­rikai nemzeti ünnep alkalmá­ból Bonnban adott 2000 sze­mélyes fogadás egyik meghí­vott vendége a kubai nagykö­vet volt. A diplomáciai kap­csolatok 1961-ben történt meg­szakítása óta első ízben hív­tak meg egy kubai diploma­tát az amerikai nagykövetség fogadására. A nagykövetet új­ságírók megkérdezték, hogy meghívása vajon a két ország kapcsolatainak javulását jel- zi-e. A házigazdát kell megkér­dezniük. Ö meghívott engem, és én eljöttem — válaszolta a diplomata. Walter Stoessel, amerikai nagykövet pedig azt hangoztatta, hogy tudomása szerint a világ más országai­ban levő amerikai diplomá­ciai képviseletek is meghív­tak kubai nagyköveteket. Hoz­zátette: egy kicsit meglepett bennünket, hogy eljött, rész­ben azért, mert meglehetősen későn küldtük el a meghívást. Hát igen: évtizedek tanú­sága, hogy az amerikai dip­lomácia lépései gyakorta meg­lehetősen késnek, sokszor már kényszerlépésnek számítanak. Carter amerikai elnök a Georgia állambeli Plainsben megtartott rögtönzött sajtóérte­kezletén június 1-én kijelen­tette : közvetítő révén szemé­lyes üzenetet váltott Ficlel Ca.stróval. Üzenetében legjobb kívánságait tolmácsolta a két ország közti kapcsolatok ren­dezésére irányuló sikeres tár­gyalásokhoz. Mint mondotta» Castro hasonló hangnemben válaszolt. Carter hosszan bi­zonygatta, hogy az Egyesült Államok a kapcsolatok javí­tásában hajlandó „olvan gyor­san előrehaladni, ahogy az€ Kuba kívánja”. A halászati egvezménvre célozva kijelen­tette: az első lépések már meg­történtek. A moszkvai Izvesztyija még júniusban az amerikai—kubai viszony egyes kérdéseivel fog­lalkozva emlékeztetett arra, hogy Washington feloldotta ál­lampolgárainak kubai utazását, az oít elkölthető Pénzösszege­ket korlátozó rendelkezéseket, engedélyezte az amerikai egve- temi kosárlabdacsaoatok kubai uta-^sát is. A fentiekhez ha­sonló pozitív példák száma napról napra szaporodik. a kubai köztársaság és az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányainak képvise­lői által május 30-án, New Yorkban kicserélt jegyzékek értelmében, tegnap Svájc ha­vannai nagykövetségén ame­rikai és á Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság washing­toni nagykövetségén .kubai Agordati harcok érdekképviseleti iroda. nyílt. A megállapodás lehetővé te­szi a két ország kormányai közötti kapcsolattartást és a két ország állampolgárai szá­mára a konzuli ügyek folya­matos, szélesebb körű ellátá­sát. Ezzel Kuba és az USA első ízben küldött diploma­tákat a másik államba azt követően, hogy 1961. január 3-án az Egyesült Államok egy­oldalúan megszakította a dip­lomáciai kapcsolatokat Ku­bával. Ugyanekkor — tehát teg­naptól — Washington felol­dotta a kubai ENSZ-diploma- tákat sújtó amerikai mozgás- korlátozásokat is. Kubának a világszervezetbe akkreditált képviselői az eddig érvény­ben volt rendelkezések értel­mében New Yorkot mindösz- sze 250 mérföld (mintegy 400 kilométer) távolságra hagyhat­ták el. TERMÉSZETESEN, nem sza­bad eltúlozni az USA és Kuba ilyen szintű kapcsolat- felvételének / horderejét. A diplomaták cseréjének jelen­legi formája nem példa nél­kül álló eljárás, hiszen az Egyesült Államok hasonló mó­don képviselteti érdekeit Irakban, a belga nagykövet­séggel. Kubai részről koráb­ban is és most is egyértel­műen kifejezésre juttatták, hogy a két ország kapcsola­tainak teljes normalizálása útjában nehéz és összetett problémák állnak, közöttük az USA Kuba ellen alkalmazott és mindmáig fennálló gazda­sági blokádja. Hírek szerint a washingtoni kormány nem ellenezné a ke­reskedelmi embargó feloldá­sát, s erre az intézkedésre az elnöknek módja van. Mint is­meretes, májusban egy sze­nátusi bizottság javasolta: az élelmiszerek és a gyógyszerek vonatkozásában oldják fel az áruszállítási tilalmat. A kép- viselőhá'z azonban a- teljes em­bargó fenntartása mellett dön­tött. Valószínű azonban, hogy részleges feloldásra még az idén sor kerül, de valószínűt­len, hogy Carter elnök — élve a jog adta lehetőséggel — a kongresszusi többséggel szem­ben a kereskedelmi korlátok teljes megszüntetését rendel­né el. Alacs B. Tamás Nyugati hírügynökségek sze­rint az Eritreai Felszabadítá- si Front szóvivője Damasz- kuszban csütörtökön nyilat­kozatban jelentette be, hogy az eritreai szakadárok elfog­lalták Agordat városát, amely Asmarától, a tartomány fővá­rosától 170 kilométerre nyu­gatra fekszik. A szóvivő szerint az eritreai fegyveresek a tartomány 95 százalékát ellenőrzésük alatt A Hua Kuo-feng vezette kí­nai és a Joszip Broz Tito ve­zette jugoszláv küldöttség csü­törtökön délután újabb tár­gyalási fordulót tartott Pe- kingben. A KKP KB elnöke, minisz­terelnök és a jugoszláv párt és állam vezetője, akárcsak első ízben, ezúttal is őszinte, szívélyes és baráti légkörben tárgyalt — hangzik a találko­zóról szóló jugoszláv tájékoz­tatás. A háromórás tárgyaláson a felek véleményt cseréltek a ba­ráti kapcsolatok erősítéséről, egymás álláspontjának 'jobb megértését tartva szem előtt. A jugoszláv küldöttség szó­vivője szerint Hua és Tito egy­aránt tájékoztatást adott or­szágaik belső helyzetéről. Érintettek ezenfelül nem­zetközi kérdéseket is, külö­nös tekintettel Afrikára és a Közel-Keletre. S A szóvivői tájékoztató sze­rint: — a felek egyetértettek ab- í ban, hogy az egyes afrikai or­szágok közötti konfliktusokat békés úton kell rendezni, 1 — és fokozni kell a harcot a gyarmatosítás maradvá­nyainak felszámolásáért, az ■K apartheid ellen. : A felek nagy jelentőséget tulajdonítottak az arab népek harcának, csakúgy, mint a palesztin nép törvényes jogai helyreállításának. Ugyancsak egyetértés tárgya volt, hogy az el nem kötele­zett országoknak jelentős a szerepe az egyenjogú nemzet­tartják, s Asmarán kívül már csak Assab és Massawa vá­rosok vannak az etióp kor­mánycsapatok kezén. Egy későbbi, Khartoumböl származó jelentés szerint nem esik szó Agordat elfoglalásá­ról, az iraki hírügynökség csak annyit közöl, hogy a vá­ros külső részein fontos kato­nai épületeket foglaltak el az eritreaiak. közi kapcsolatokért vívott harc­ban, a fejlődő országok prob­lémáinak megoldásában. A tájékoztatóban elhangzott még, hogy a kínai—jugoszláv tárgyalások a legmagasabb ' szinten folytatódnak — előre­láthatólag szombaton —, de közben a két külügyminisz­ter, illetve külkereskedelmi miniszter külön-külön is tár­gyalóasztalhoz ül. Csuk röviden... Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszakát elő­készítő bizottság javaslatot tett arra, hogy 1978. május 23-ára hívják össze a rend­kívüli ülésszakot. Az 54 nem­zet képviselőiből álló testü­let javaslatát az ENSZ közgyű­lés szeptemberben megnyíló rendes évi ülésszaka elé ter­jesztik jóváhagyásra. A YA című madridi lap a Spanyol Kommunista Párt hitelt érdemlő forrásaira hi­vatkozva közli, hogy az SKP Végrehajtó Bizottságának és nemzetközi osztályának tag­jai munkareggelin találkoz­nak Brzezinskivel, James Car­ter amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadójával. A források megerősítették, hogy Santiago Carrillo főtitkár az Egyesült Államokból hivata­los meghívást kapott a közel­jövőben Washingtonban teen. dő látogatásra. Tito Pekinghen Újabb tárgyalási íorduló A szabad Vietnam ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Le Duan elvtársnak, a Vietnami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, Ton Duc Thang elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság elnökének, Truong Chinh elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársa­ság nemzetgyűlése állandó bizottsága elnökének, Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köz­társaság kormánya elnökének, Hanoi Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független és demokratikus vietnami állam megalakulásának 32. évfordulója álkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsa, országgyűlése és egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek, és Önökön ke­resztül a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának, nemzetgyű­lésének és az egész vietnami népnek. Népünk nagy figyelemmel kíséri a vietnami nép ország­építő munkáját és vele együtt örül a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusán hozott nagy jelentőségű határozatok végrehajtásában elért sikereknek. Biztosak vagyunk abban, hogy a vietnami nép harcedzett marxista—leninista élcsapata, a Vietnami Kornmunista Párt vezetésével — a történelmi je­lentőségű győzelem kivívása, hazájának újraegyesítése után — sikerrel fogja valóra váltani az egész társadalom szocialista át­alakítását, a népgazdaság sokoldalú fejlesztését, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelését célzó nagyszabású prog­ramot Pártunk és népünk nagyra értékeli és támogatja a Vietna­mi Kommunista Pártnak és a vietnami népnek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésére, a testvéri szocialista országokkal folytatott együttműködés sok­oldalú fejlesztésére, az imperializmus elleni harcban kiková- csolódott testvéri szolidaritás elmélyítésére, a szocialista Viet­nam nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésére irányuló erőfe­szítéseit. örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink és kormá­nyaink együttes, céltudatos tevékenysége nyomán továbbfejlő­dik és mélyül az élet minden területén a fegyveres felszaba­dító harc nehéz időszakában született és megerősödött barát­ságunk és együttműködésünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy kapcsolataink sokoldalú fejlesztése jól szolgálja közös ügyün­ket, a szocializmus és a béke győzelmét az egész világon. Biztosíthatjuk Önöket, hogy békés építőmunkájukhoz a jö­vőben is minden tőlünk telhető támogatást megadunk. Kedves Elvtársak! v Nemzeti ünnepük alkalmából további kiemelkedő sikere­ket kívánunk Önöknek és az egész vietnami népnek, a Viet­nami Szocialista Köztársaság felvirágoztatása érdekében vég­zett tevékenységben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, nak elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke. ★ ★ ★ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béke- tanács, a Szolidaritási Bizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa az ünnep alkal­mából ugyancsak táviratban köszöntötte vietnami testvérszer­vezetét. Szinte bármely országban ellenőrizhető igazság, hogy a Vietnam szó ma többet je­lent, mint egy gyönyörű or­szágot, mint egy rokonszen­ves, ötvenmilliós népet. Ha i világ bármely táján ma azt mondjuk, Vietnam, nemcsak Hanoi munkába igyekvő Ke­rékpárosai, Saigon távol-keleti nyüzsgésének érdekes alakjai, a tengeröblök bólogató pál­mái és festői sziklaalakzatai jutnak eszünkbe — hanem egy leküzdhetetlennek bizonyult eszme diadala is. Vietnam hosszú esztendőkön át a szabadságharc, az utób­bi időben immár a diadalmas szabadságharc jelképévé vált: annak a szimbólumává, hogy ha egy sokat szenvedett nép az összeforrottság, a tömeges hősiesség példáját adja, ha küzdelmét a leghaladóbb el­mélet és gyakorlat jegyében vívja, a szó szoros értelmében nincs erő. amely megállíthat­ja a győzelem, a szocialista társadalom, a teljes nemzeti önrendelkezés felé vezető úton. Pedig micsoda erők próbál­ták megállítani! Jóltáplált, ki­tűnően és korszerűen fel fegy­verzett francia, japán, majd amerikai elitcsapatok, nyo­masztó technikai, légierődök, lombtalanító vegyszerek, gát­szakító légitámadások — és mégis bekövetkezett, aminek á történelem kérlelhetetlen pa­rancsára be kellett következ­nie: egy független, egységes és szabad Vietnam ünnepli °lső nagy diadalának harminc- kettedik évfordulóját. 1945. szeptember 2-án a hősies küzdelem. T1o Si Minh és kipróbált munkatársai ve­★ zetésével megalakult Délkelet- Azsia első népi demokratikus állama. Csakhogy akkor a francia — és a nemzetközi — imperializmus még megpró­bálta, megpróbálhatta megállí­tani a veszélyes folyamatot. Mára elmondhatjuk, hogy éppen a vietnami példa bizo­nyult e veszélyes folyamat, a nemzeti felszabadítási harc legemlékezetesebb állomásá­nak. Az a Vietnam, amelyet a századforduló előtt a fran­cia imperializmus terelt be a maga francia-indokínai ka­rámjába, amelyet a II. világ­háború alatt japán hódítók támadtak meg, amelyre a franciák kiverése után rázú­dult az amerikai hadigépezet — most a népek, nemzetek családjának tekintélyes tas- ja. Az egységes szocialista Vietnamban továbbra is szük­ség van a tömeges hősiesség­re, ezúttal a békés építés csatáiban. A Vietnami Szocia­lista Köztársaság fénylő pél­da Ázsia és az egész változó világ még elnyomott népei számára. A szó szoros értel­mében százmilliók figyelik en­nek a másik, ennek a mos­tani küzdelemnek a kimene­telét. azt a harcot, amelynek eredménye a gyarmati múlt, a háborús esztendők súlyos örökségének maradéktalan fel­számolása lesz. Vietnamban ma egységes ország, egységes szabás nép küldöttei gyü’ekezneK Ho apó mauzóleuma élőit. Ezért lett ez az orszác, ez a nép mind­annak a jelképe, amiért élni és küzdeni érdemes.

Next

/
Thumbnails
Contents