Pest Megyi Hírlap, 1977. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

I Helyi csoportok, fiatal előadók Aktuális gazdasági témák, politikai és életmód sorozatok Tanulni — egy életen át. Ez mindig is így volt. A pa­rasztember évről évre gyű­lendő tapasztalatai vajon nem sorolhátók-e a tanulás fogal­mába ? S az iparosé vagy bár­milyen szakma képvise­lőéjé? Aki vinni akarta vala­mire, használnia kellett az eszét. Mindez, persze, csak na­gyon vékony szálon kapcsol­ható a mai értelemben vett tanuláshoz, ami egyre inkább szervezett formákat ölt a hi­vatalos iskolákon kívül is. A legkisebb tanfolyamtól a csak keveseket érdeklő, különle­ges tudományos kérdéseket taglaló TIT-előadásokig szin­te végtelenek a formák és a tárgykörök. Az ismeretterjesztés törek­szik igazodni a változó élet­hez, a folyton mozgásban le­vő, növekvő társadalmi igé­nyekhez, s ugyanakkor igyek­szik igényeket kelteni. A járási-városi TIT-szer- vezet az elmúlt években a világnézeti szempon­tokat tartotta meghatá­rozónak, a modern természettudomá­nyos kép kialakítására töre­kedett. Kiemelten foglalkoztak az üzemi munkásság, az ifjúság és' a nők sajátos igényeinek megfelelő ismeretterjesztéssel Az Ipari Műszergyárban, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárában munkásakadémiá­kat szerveztek, másutt soro­zatok voltak, főleg aktuális politikai, gazdasági, vagy az üzem tevékenységével foglal­kozó témákból. A művelődé­si házakban rendezett elő­adásokon is elsősorban mun­kások vettek részt. Az agglo­merációs területek és a bejá­rók között végzett ismeret- terjesztői tevékenység még csak néhány községben szá­mottevő (Pécelen, Kerepe­sen, Nagytarcsán), más tele­püléseken a kezdeti lépések­nél tartanak. Legtöbbször a művelődési házak adnak otthont és szer­vezik az ifjúságnak szánt elő­adások, az ifjúsági klubok sorozatait, de azt még nem mondhatjuk, hogy a fiatalok minden rétegéhez eljutnak. Látogatottak a nőknek aján­lott egészségügyig pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel fog­lalkozó előadások. Járásunk mezőgazdasági jel­legéből következik, hogy a TIT helyi szervezete is nagy teret szentel a me- . zőgazdasági dolgozókat ér­deklő gazdálkodási, kör­nyezetvédelmi, jogi kér­déseknek. Ennek ellenére sem állíthat­juk, hogy valamennyi terme­lőszövetkezetben szervezett ismeretterjesztés folyna. Jó példával Bag—Hévízgyörk, Iklad, Mogyoród, Túra jár az élen. A TIT-szervezet rendsze­resen bekapcsolódik — fóru­mokkal, előadásokkal — a mezőgazdasági könyvhónap, az egészségnevelési és csilla­gászati hetek rendezvényei­be. Sikeresnek bizonyult az Agrártudományi Egyetemen tartott mezőgazdasági szabad- egyetem, amit a járásban dol­gozó szakembereknek szer­veztek. Ezt a kezdeményezést a jövőben folytatni kívánják. A TIT-nek mindig voltak lelkes ismeretterjesztői, aki­ket semmilyen nehézség sem riasztott vissza a tudomány, irodalom, művészet legjobb eredményeinek, alkotásainak népszerűsí tésétől. Vannak ilyenek most is szép számmal, de az után­pótlásról újra és újra gondoskodni kell. A társulat szívügyének te­kinti, hogy minél több, a já­rásban élő és dolgozó ifjú értelmiségi szakembert bevon­ja ebbe a szép munkába. Nem­csak mint előadókra számí­tanak rájuk, igényt tartanak kezdeményező-, szervezőkész­ségükre is. Ennek köszönhetően ör­vendetesen javult az utóbbi években a társulatban dolgo­zó fiatal szakemberek száma. Korábban a pedagógusok vol­tak többségben, ma már je­lentős arányt képviselnek a í GALCA-EXPEDICIO Túrái úttörők a képernyőn A túrái úttörők Galga-ex- pedíciója 1974 óta végez ku­tatásokat. A gyerekek és ve­zetőik célja a szülőföld meg­ismerése és megismertetése. A nyári utakat mozgó és színes diafilmeken, expedíciós naplókban örökítik meg, s ezeket fölhasználják az isko­lai tanulásban is. De nem­csak az ország, a Galga vidék csodálatos tájaival, érdekes embereivel is rendszeresen is­merkednek. Az idén huszonöt pajtás Nógrádkövesden verte fel sátrát. Becskén és Galgahután felkereste őket a televízió Tí­zen túliak társasága című műsorának forgatócsoportja és riportot készített velük, amelyet stúdióbeszélgetés egé­szít ki. Látható szeptember 15-én, csütörtökön 16,35 óra­kor az első csatornán. Hosszú gyermekkor? Múlnak a gyer­mekévek — hal­lom a slágerben és azon töröm a fejem, lehet, hogy pem mindenkinél egyformán múl­nak? A fejtörést egy múlt heti kü­lönleges esemény pkozza. Péntek reggel a Stromfeld Aurél Sétányon levő óvo­da előtt szokatlan látvány fogadta az arra járót. Felhá­borodott szülők, Ijedt arcú gyere­kek ácsorogtak az utcán. — Betörő volt az oviban — me­sélték egymásnak a csöppségek, leg­többjük nem is sejtve a szó igazi értelmét, de szü­leik viselkedésén látták, nem min­dennapos dolog történhetett. Szo­katlan volt szá­mukra, hogy a- délutáni ünneo- ségre hozott ün­neplőruhájukat és az óvó néninek ezání virágcsokrot kezükben tartva az utcán várnak. Furcsállották azt is, hogy anyuka minden reggel ro­han dolgozni, most pedig itt áll ve­lük — nem törőd­ve azzal, mikor megy a busz —, mert a termekbe nem szabad be­menni — jönnek a rendőr bácsik. A gyerekek ije­delme szerencsére gyorsan elmúlt, az óvó nénivel ját­szottak az udva­ron, de a felnőt­tek munkateljesít­ménye azon a na­pon biztos nem volt százszázalé­kos. Nyugtalan­kodtak és ideges­kedtek egy gyer­mekéveit elfelej­teni nem tudó tol­vaj miatt. Mert bárhogy töpreng­tünk. nem tudtuk kitalálni, mi a csudát érdemes egy óvodából el­lopni. Gyerek­ágyat, fogkefét, babát, iátékkoc- kát, esetleg kis­autót óhajtott ma­gának az .ismeret­len? Kíváncsi volt, milyen jelek divatosak manap­ság a gyerekeknél, vagy csak játszani támadt kedve? Nem ismerem a bűnözők lélekta­nát, ezért úgy gondolom, nem volt szegénynek gyerekszobája, s most titokban tel­jesíthette életének leghőbb vágyát, egyszerre több szobában játszha­tott egyes-egyedül. A jelek szerint a hely is tetszik ne­ki, mert nem első alkalommal mu­lattatta itt magát. Az alsóparki óvoda nagyon szép, megértjük, hogy visszavágyik, ha lassabban múl­nak a gyermek­évei, bizonyára az óvónők örömmel foglalkoznának vele, rollerezni is megtanítanák — de csak nappal. B. E. Galgamácsa Kispályás bajnokság Lejátszották a galgamácsai tömegsportbizottság által szer­vezett kispályás labdarúgó­bajnokság második és harma­dik fordulóját. Eredmények: TAPED SE— Galgamácsai MHSZ 0—3, Vác- egres község—Összefogás SE 3—3, Tsz Gépész—Tsz Ag­ronómia 8—3, Állami Gazda­ság MEDOSZ—Váckisújfalu község 2—4, SE öregfiúk — szabadnapos. A harmadik fordulóban: Váckisújfalu község—TAPED SE 1—2, összefogás SE—Álla­mi Gazdaság MEDOSZ (ko­rábban játszották), Tsz. Ag­ronómia—Vácegres község 3—0, SE Öregfiúk—Tsz Gé­pész 4—3, Galgamácsa MHSZ — szabadnapos. LÖ N KI ADÁS,A ■ IV. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1977. SZEPTEMBER 13., KEDD JÁRÁSI-VÁROSI MUNKASOR-VETELKEDO Tanúbizonyság tudásról, ■ elkötelezettségről zett Fehér Béla, a járási párt- bizottság első titkára, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, Pécliy Pálné, a járási pártbizottság titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hiva­tal elnöke, Benedek János, a városi tanács elnöke is. A vetélkedőn percnyi pon­tossággal követték egymást az események. A versenyzőknek hét állomáson kellett bizonyí­taniuk felkészültségüket. Á v| különböző feladatok végre­hajtását a munkában és a szolgálatban élen járó mun­kásőrök ellenőrizték. Az 1. számú állomáson alakiságból vizsgáztak, a többin légpuska­lövészet, egészségvédelem, po­litikai felkészültség volt a próba alapja. A versenyzők Baráti spartakiád SZAKÉRTŐK VIZSGÁLJÁK Ledőlt Pécelen a daru Kevés szövetkezet küszködik annyi problémával, mint a pé- celi lakásszövetkezet. Körülbe­lül öt éve kudarcot kudarc kö­vet' Mint lapunkban is több­ször hírt adtunk róla, különbö­ző szervek segítségével yégre elkezdődött nyolcvannégy szö­vetkezeti lakás építése. Az egyik épület már a második szintnél tart a Gagarin téren. A pár hete felállított torony­darunak mindig akadt nézője, de az bizony ritkán dolgozott. Alig hogy felállították, valami ráesett a kapcsolószekrényére, emiatt két hétig szünetelt az építkezés, azután néhány na­pig más műszaki hiba miatt állt. • Legutóbb, szeptember 9-én, a délelőtti órákban egyszerűen összerogyott. Okáról az illeté­kesek még nem nyilatkozhat­tak, folyik a szakértői és egyéb vizsgálat. Annyi tény, hogy a kérdéses napon Vihar kelet­kezett és az égbenyúló épít­mény pillanatok alatt összedőlt. Kezelője súlyosan megsérült. A leomló vasszerkezet meg­rongált egy ZIL-gépkocsit és egy autódarut. Hortobágyi István, a lakás- szövetkezet elnöke érthetően lehangolt. A tagság türelmet­len, egy-két vezetőségi tag is lépten-nyomon bírálja a külön­böző intézkedéseket. Magam is tudom, ok nélkül. Mert ki tehet arról, hogy az építke­zést elkezdők csődbe jutottak. Hetek, hónapok, évek teltek el, amíg sikerült új kivitele­zőt találni. Aztán volt daru, de nem volt megfelelő energia, jöttek a műszaki hibák, most meg a daru összedőlése — függetlenül a felelősségtől — mégiscsak balszerencsés soro­zatnak tekinthető. Az illetékesek ígérik, három hót múlva áll a másik daru, addig is keresnek, valami, meg­oldást, hogy az építkezést foly­tathassák. A. I. Ezt meg kell ismételni! így hangzott az általános vélemény a Közép-Magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat, va­lamint az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alaku­latának, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére rendezett közös spartakiádja után. A sporttalálkozót a KKMV KISZ- bizottságának ötletére, a Vál­lalati szakszervezeti bizottság segítségével készítették elő a fiatalok. Amint azt Berényi György párttitkár és Mondok Ervin KISZ-titkár elmondta, nem volt hiábavaló az alapos szervező munka: a tíz sportág­ban minden vita nélkül, sport­szerű, baráti légkörben, a ver­senyek hivatalos rendje szerint zajlottak a vetélkedők, s eh­hez a városi-járási testnevelé­si és sportfelügyelőség aktivis­tái is hozzájárultak. Az Agrártudományi Egyetem pályáira az építőipariak 200 fős tábora — köztük a versenyzők — a gödöllői központból és az építésvezetőségekről érkeztek. A komszomolistákkal való elő­zetes megbeszélés alapján, 100, 200 és 400 méteres síkfutásban, magas- és távolugrásban, súly­lökésben, kézigránáfdobásban, kézi-, röplabda- és labdarúgó­mérkőzéseken mérték össze erejüket a versenyzők. Az 5~—5 magyar és szovjet győzelem mellett, az összesített pont­verseny 100—92 arányú ven­déggyőzelmet hozott. A vállalat székházában tar­tott ünnepélyes eredményhir­detésen a legjobbak oklevele­ket és ajándékokat kaptak, majd a KISZ-eseik és a kom- szomolistak megállapodtak, hogy erősítik kapcsolataikat, s a jövőben is ápolják a jól kez­dődött sportmozgalmat. Legkö­zelebb a vállalat sakkverse­nyén, októberben találkoznak a szovjet és magyar fiatalok. Eredmények: 100 méteres síkfutás: 1. Tompa, 12,6, 2. Asztrahancev, 13,5, 3. Mord- vinceii, 14,00. 200 méteres sík­futás: 1. Markó, 25,5, 2. Nagy, 26,5, 3. Volcsjukov, 27,0. 400 méteres síkfutás: 1. Tretyak, 58,8, 2. Volcsukov, 60,3, 3. Tóth, 61,9. Magasugrás: 1. Bertalan, 160, 2. Tompa 155, 3. Nagy, 150. Távolugrás: 1. Tre­tyak, 5,55, 2. Tompa, 5,45, 3. Kuzminszkij, 5,22. Súlylökés: 1. Tretyak, 12,73, 2. Harcsenkó, 12.46, 3. Kapu, 12,22. Gránátdo­bás: 1. Fedotov, 69,14, 2. Ge- raszimov, 61,64, 3. Hangya, 59.47. A labdarúgást és a kézi­labdát a KKMV-sek, a röplab­dát a vendégek nyerték. A KKFSE VácszenlíászSőn A Ferencváros labdarúgó- csapata után szerdán, szep­tember 14-én a szentendrei Kossuth KFSE együttese lá­togat Vácszentlászlóra, ahol 15 órakor a helyi csapattal mérkőzik. 1 Verseny előtti megbeszélés. Akik tartják: Temesvári Imre (középen) és raja, a későbbi győztesek. Barcza Zsolt felvétele [ után a vendégek is kipróbál- ! ták tudásukat, többen kísérle- I teztek a kispuskákkal, a grá- I nátokkal. A tizenkét raj sikerrel ol- j dotta meg a feladatokat, a j jók közül a legjobb Temes- j vári Imre raja lett, második j Berkesdi József, harmadik Dolányi László raja. Az értékes jutalmakon kí­vül tiszteletdíjakat is kaptak a munkásőrök, akik az em­lékversenyen is tanúbizonysá­gát adták elkötelezettségük­nek, s bebizonyították, hogy a munkásőrség tagjai a fegy­veres ,erők más alakulataival együtt, az építőmunka alkotó, élenjáró résztvevői is. Csiba József Szeles, hűvös, de napsüté­ses időben gyakorlóruhás munkásőrök sorakoztak szom­baton reggel a Gödöllői Gép­gyár udvarán. A Lenin-szo- bornál magasra vonták a nemzetiszínű és vörös lobogóit, munkásőrök díszőrséget áll­tak. A vendéglátó házigazdák nevében Benkó László, a Gép­gyár pártbizottságának titká­ra és Takács István mérnök fogadta a vendégeket. A ju­bileumi verseny rendezője a járási-városi munkásőr-pa- rancsnokság volt. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja méltó megünneplésére a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnokságának fel­hívásához csatlakozva járá­sunk és a város munkásőrei is kiveszik részüket a verseny­mozgalomból, mind a munka­helyen, mind a kiképzésben. Ennek jegyében rendezték a kétfordulós emlékversenyt is. Az elsőre május végén került sor, a mostani második, a nyilvánosság előtt, sok ven­dég jelenlétében zajlott le. A felsorakozott versenyző­ket és a vendégeket Kovács János egységparancsnok üd­vözölte, közöttük a járás és a város üzemeinek, termelő- szövetkezeteinek, intézmé­nyeinek, fegyveres testületéi­nek vezetőit és a szovjet had­sereg képviselőit. v A magyar és a szovjet him­nusz ^elhangzása után Árvái Ferenc egységparancsnpk-he- [yettes felolvasta a munkás­őrség járási-városi parancs­nokának parancsát, amelyben a többi között zászlóaljpa­rancsnoki dicséretben része­síti és emléklappal jutalmaz­na az első fordulóban sikere­sen szerepelt parancsnokokat is rajokat: Csömör Andrást, 3alacz Pált, Szalontai Jánost, Szilágyi Józsefet, dr. Kozák Imrét, Józsa Gyulát, Varga Ferencet, Temesvári Imrét, j Wágner Dénest, Berkesdi Jó­zsefet, Schmiedt Ferencet, Oolányi Lászlót és raját. A megnyitó után a verseny­ló rajok elvonultak a gép­gyári sportpályára, ahol sok :rdeklődő előtt megkezdődött t verseny, amelyet végigné- , mezőgazdasági és műszaki szakemberek. Sorra-rendre alakulnak já­rásunk községeiben a TIT helyi csoportjai. Ezek lehe­tőséget teremtenek a TIT-ta- goknak a falvakban folyó is­meretterjesztés irányítására, alkalmat összejövetelekre, to­vábbképzésre. A legeredmé­nyesebb helyi csoport Péce- len működik. Nem tart lépést az elő­adások számának növe­kedésével az ismeretter­jesztési módszerek kor­szerűsítése. Még mindig a hagyományos előadások aránya a legna­gyobb, jóval kevesebb a fó­rum, vita, beszélgetés és más, a hallgatókat jobban aktivi­záló forma. A hallgatóból vi­szonylag ritkán válik az elő­adóval együttgondolkodó társ. Feltűnő, de egyáltalán nem véletlen, hogy a társadalom- tudományi előadássorozatok­ban előtérbe léptek az élet­móddal foglalkozó sorozatok. Az életszínvonal emelkedé­se, a szabad idő növekedése, az időtöltési lehetőségek bő­vülése valamennyiünket gon­dolkodásra késztet: hogyan is használjuk ki a legokosabban a viszonylag több, de teljes­ségében mégiscsak kevés időn­ket? Hogyan és mint éljünk? Ez a kérdés önmagában is az értelmesebb élet iránti igényt jelzi. Nem biztos, hogy a TIT- előadások minden tekintet­ben megnyugtató választ ad­hatnak. De hozzásegíthetnek ennek megleléséhez. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents